Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VII. 15.) önkormányzati rendelete
a Helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2025. 07. 17Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VII. 15.) önkormányzati rendelete
a Helyi építési szabályzatról
[1] Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testülete meghatározza a helyi településrendezési és építési követelményeket, a településképi követelményeket és azok érvényesítésének eszközeit, ennek keretében az építményekben létesíthető rendeltetések körét is megállapítja.
[2] A rendelet célja, hogy meghatározza Babosdöbréte község közigazgatási területének és telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályokat.
[3] Babosdöbréte Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Kormányrendelet alkalmazásával, az abban megállapított államigazgatási szervek, valamint Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017. (VII. 19.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÉPÍTÉSI, TELEKALAKÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK
1. Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások
1. § A rendelet hatálya alá tartozó területen telekalakítási és építési tevékenységet folytatni – a vonatkozó külön jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak megfelelően és e rendelet 1. mellékletét képező Szabályozási tervben foglaltak szerint lehet.
2. § (1) Az épített környezet alakítására vonatkozó építési szabályokat - a jelen fejezetben megállapított eltérések figyelembe vételével - az egyes építési övezetek vagy övezetek előírásai állapítják meg.
(2) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható és bővíthető, a többi vonatkozó övezeti előírás betartása mellett.
(3) Amennyiben a telek meglévő beépítettsége meghaladja a rá vonatkozó övezetben megállapított legnagyobb beépítettséget, az épület(ek) megtartható(k), a meglévő épület(ek)en építési tevékenység végezhető, de a beépítettség tovább nem növelhető.
(4) Építési övezetben lévő saroktelek esetén a beépíthetőség az övezeti előírás legfeljebb 1,5-szerese lehet, de - a 4. § (3) bekezdés kivételével - ezzel együtt sem haladhatja meg az adott építési övezetre vagy övezetre a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben megengedett legnagyobb beépítettségi mértéket.
(5) Oldalhatáron álló beépítési módnál – Mk jelű övezet kivételével, ahol az oldalhatárra telepíthetők az épületek - új épület az oldalhatártól legalább 30 cm távolságra helyezhető el.
a) Meglévő épület a kialakult homlokzati síkban bővíthető.
b) Épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető.
(6) Önálló terepszint alatti építmény minden építési övezetben és övezetben csak építési helyen belül helyezhető el.
(7) Műtárgy és melléképítmény a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásai szerint helyezhető el.
(8) A telek határain és a telek területén belül kerítés létesíthető. Telekhatáron kerítést - a településképi követelmények alkalmazása mellett, a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak betartásával – a következők szerint kell kialakítani és fenntartani:
a) Építési telek esetében a telkek homlokvonalán vagy attól beljebb, valamint a közös telekhatáron.
b) Telek esetében a külterületi út tengelyétől mért legalább 4 méter távolságban vagy az illetékes közútkezelő által megállapított távolságban, valamint a közös telekhatáron.
c) A kerítés teljes magassága a végleges, legalacsonyabb terepszinttől mérve legfeljebb 2,0 méter lehet.
(9) Meglévő nyúlványos telek
a) ha még nem beépített: a rá vonatkozó övezeti előírások betartásával beépíthető, a telek előkertje a „nyél” felől értendő, a teleknyúlvány nem tartozik bele az előkert méretébe;
b) ha már beépített: a meglévő építmény felújítható, és a vonatkozó építési övezeti előírások betartásával bővíthető, illetve elbontás után új építmény építhető.
3. § Falusias lakóövezetek telkein az állattartó építmények elhelyezésének feltételei – a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével:
a) Kis testű (10 kg alatti) haszonállat tartására szolgáló építményeket, továbbá azok kifutóját, trágya vagy trágyalé tárolóját:
aa) 50 db állatig lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 10 méter, közterülettől legalább 20 méter,
ab) 100 db állatig lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 50 méter, közterülettől legalább 70 méter,
ac) 100 db állat felett lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 100 méter, közterülettől legalább 120 méter
távolságra lehet elhelyezni.
b) Az a) pontban nem nevesített állat – a kedvtelésből tartott állat kivételével - tartására szolgáló építményeket, továbbá azok kifutóját, trágya vagy trágyalé tárolóját:
ba) 10 db állatig lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 30 méter, közterülettől legalább 50 méter,
bb) 50 db állatig lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott, fúrt kúttól legalább 50 méter, közterülettől legalább 70 méter,
bc) 50 db állat felett lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 100 méter, közterülettől legalább 120 m.
c) A kedvtelésből tartott állatok számára szolgáló állattartó építmények, továbbá azok kifutója a telken szabadon elhelyezhető, de a közterületektől legalább 10 méter távolságot kell tartani.
2. A telekalakítás előírásai
4. § (1) Nyúlványos telek kialakítása csak akkor lehetséges, amennyiben másként sem közterületről, sem magánútról nem lenne a kialakítandó telek megközelíthető.
(2) Magánút, vagy saját használatú út számára alakítandó telek legalább a következő szélességű legyen:
a) egy telket feltáró: 6 m;
b) kettő-négy telket feltáró: 8 m;
c) öt-hét telket feltáró: 10 m;
d) e fölötti telekcsoport esetén 12 m.
e) Tíznél több telek magán- vagy saját használatú úttal nem, csak közúttal tárható fel.
f) Az a) – e) pontokban megállapított méreteket a telkek továbbosztása esetén is be kell tartani.
(3) Amennyiben telekalakításra valamely közterület rendezése, -alakítása, vízkárelhárítási-, csapadékvíz-elvezetési építmény, közmű és út megvalósítása céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is lehetséges, ha a visszamaradó telkek valamelyike a telekalakítást követően már nem lesz a rá vonatkozó övezeti előírásoknak megfeleltethető méretű. Az így keletkező visszamaradó tel(k)ek az övezet többi előírásainak betartása mellett beépíthető(k). Már beépített telek esetében, amennyiben a telekalakítást követően a telek beépítettsége meghaladná az övezeti előírásokban megállapított legnagyobb beépítettség mértékét, az 2. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint lehet építési tevekénységet folytatni.
3. Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
5. § Lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után saját telken belül legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani. A járművek elhelyezésére vonatkozó további szabályokat a településrendezési és építési követelményeket tartalmazó kormányrendelet állapítja meg.
4. Környezet- és tájvédelemmel kapcsolatos rendelkezések
6. § (1) Környezetterhelési határértékek: az egyes építési övezetekre és övezetekre a vonatkozó hatályos külön jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(2) Előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. Hulladék elhelyezése csak az arra kijelölt helyen megengedett.
(3) Közlekedési útvonalak melletti telken vagy építési telken megfelelő telepítési távolság megtartásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
(4) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(5) Az élő- és talajvizek sem közvetve, sem közvetlenül nem szennyezhetők.
(6) A vízfolyások minőségét fokozottan védeni kell.
(7) A csatornázatlan területeken szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt, vízzáró szennyvíztározó létesíthető. A zárt szennyvíztározóból az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
(8) A kiépült szennyvízcsatorna-hálózatra azt az építményt, melynek a használata során szennyvíz keletkezésével lehet számolni, az építmény tényleges használatba vételéig kötelező rákötni.
(9) A telek területére jutó csapadékvíz befogadója lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. Törekedni kell a csapadékvíz összegyűjtésére és saját telken belül történő hasznosítására.
7. § (1) Tájképvédelmi terület jellel lehatárolt területen a területrendezési követelmények alkalmazását szabályozó magasabb szintű jogszabályok előírásit is alkalmazni kell.
(2) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosója, valamint a kiváló termőhelyi adottságú szántók által fedett területen az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
5. Védelmi rendelkezések
8. § (1) A község közigazgatási területén található, biztonsági övezettel rendelkező építmények esetében a biztonsági övezet mértékét a külön jogszabályok meghatározásai alapján kell figyelembe venni. A biztonsági övezeten belül végzendő minden építési tevékenység kizárólag a vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint lehetséges.
(2) Babosdöbréte község katasztrófavédelmi besorolása magasabb szintű jogszabály megállapítása alapján: III. A katasztrófavédelmi besorolás alapján a külön jogszabály szerinti védelmi intézkedéseket kell megtenni.
(3) Földmunkával járó beruházások esetében a régészeti értékek megmentése érdekében a vonatkozó külön jogszabályok szerint kell eljárni.
6. A beépítésre szánt építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályai
9. § Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait – jelen fejezet mellett - a 2. melléklet tartalmazza.
10. § (1) Az Lf-1 jelű falusias lakó építési övezet a község történelmileg kialakult és jellemzően már beépített falusias beépítésű telkeit foglalja magába, ahol különböző alakú és méretű teleknagyság jellemző.
(2) Az övezetben elhelyezhető rendeltetések:
a) az övezet főrendeltetése: lakó. Az övezetben minden megkezdett 700 m2 telekterületenként lehet elhelyezni egy lakó rendeltetést. Egy telken összesen legfeljebb 2 lakó rendeltetés létesíthető egy épületben vagy különálló épületben.
b) önállóan vagy vegyesen elhelyezhető egyéb rendeltetések:
ba) mező- és erdőgazdasági, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági, és egyéb tároló funkciót ellátó épület;
bb) a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató, és legfeljebb 400 m2 bruttó alapterületű kereskedelmi - ide nem értve az épületen kívüli építőanyag-kereskedelmet, ami nem megengedett;
bc) vendéglátó;
bd) szállás jellegű - diák- és munkásszállás kivételével;
be) igazgatási, iroda;
bf) hitéleti, nevelési, oktatás;
bg) egészségügyi, szociális;
bh) kulturális és
bi) sport.
c) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(3) Az övezetben a mező- és erdőgazdálkodási építményeket a telek utcafronti határától legalább 20,0 méter távolságban szabad elhelyezni.
(4) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: új beépítés esetén: 5 méter; meglévő beépítés esetén:
aa) amennyiben az épület utcai homlokzati síkja és a telek homlokvonala között kevesebb, mint 5 méter a távolság, akkor a kialakult távolsággal megegyező;
ab) amennyiben az épület utcai homlokzati síkja és a telek homlokvonala között nagyobb, mint 5 méter a távolság, akkor 5 méter;
b) oldalkert: 6,0 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
11. § (1) Az Lf-2 jelű falusias lakó építési övezet a község újonnan beépítésre kijelölt telkeit foglalja magába, ahol közel szabályos alakú és azonos méretű teleknagyság jellemző.
(2) Az övezetben elhelyezhető rendeltetések:
a) az övezet főrendeltetése: lakó. Az övezetben minden megkezdett 500 m2 telekterületenként lehet elhelyezni egy lakó rendeltetést. Egy telken összesen legfeljebb 2 lakó rendeltetés létesíthető egy épületben vagy különálló épületben.
b) önállóan vagy vegyesen elhelyezhető egyéb rendeltetések:
ba) mező- és erdőgazdasági, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági, és egyéb tároló funkciót ellátó épület;
bb) a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató és legfeljebb 400 m2 bruttó alapterületű kereskedelmi - ide nem értve az épületen kívüli építőanyag-kereskedelmet, ami nem megengedett;
bc) vendéglátó;
bd) szállás jellegű;
be) igazgatási, iroda;
bf) hitéleti, nevelési, oktatás;
bg) egészségügyi, szociális;
bh) kulturális, közösségi szórakoztató és
bi) sport.
c) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(3) Az övezetben a mező- és erdőgazdálkodási építményeket a telek utcafronti határától legalább 20,0 méter távolságban szabad elhelyezni.
(4) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 5,0 méter;
b) oldalkert: 6,0 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
12. § (1) A Vt jelű településközponti vegyes építési övezet a község kulturális, közösségi és közművelődési építményei számára ad helyet.
(2) Az övezetben elhelyezhető rendeltetések:
a) Lakó, igazgatási, iroda, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, - diákszállás vagy munkásszállás kivételével - szállás jellegű, kulturális, közösségi szórakoztató, hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, sport és egyéb tároló funkciót ellátó épület.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(3) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 2,0 méter;
b) oldalkert: 5,0 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
13. § (1) A Vi jelű intézményi vegyes építési övezet a lakóövezetnél nagyobb beépítésű hitéleti és igazgatási rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(2) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 0,0 méter;
b) oldalkert: 4,5 méter;
c) hátsókert: 3,0 méter.
14. § (1) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet környezetére jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
a) Az övezetben a gazdasági épületen belül kizárólag egy darab szolgálatai lakás alakítható ki.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szolgáltató automata.
(2) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 0,0 méter;
b) oldalkert: 4,5 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
15. § (1) A Gá jelű általános gazdasági építési övezet környezetére jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági, védőtávolságot nem igénylő ipari, kereskedelmi, szolgáltató, raktár és iroda rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál. Az egyes rendeltetések önálló épületben vagy egy épületben vegyesen is elhelyezhetők.
a) A gazdasági rendeltetésű épületen belül egy szolgálati lakás alakítható ki.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szolgáltató automata.
(2) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 2,0 méter;
b) oldalkert: 10,0 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
(3) Az övezet telkén ábrázolt beültetési kötelezettség területén belül épület nem építhető, a telek gyalogos és gépjárművel történő megközelítése, telken belüli közlekedés céljából igénybe vehető (lásd még: 3. melléklet). A beültetést háromszintű növényzettel kell megvalósítani.
16. § (1) A K-T jelű különleges temető építési övezet a temető telkét foglalja magába. Az övezetben csak hitéleti rendeltetésű építmények helyezhetők el. A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(2) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 1,0 méter;
b) oldalkert: 4,0 méter;
c) hátsókert: 10,0 méter.
7. A beépítésre nem szánt övezetek telekalakítási és beépítési szabályai
17. § (1) Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait – jelen fejezet mellett - a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az övezetek telkein az építési hely határa a telekhatártól mért 3,0 méter – kivétel a KÖu, Hk és Közm jelű övezetek, ahol 0,0 méter és az Mk övezet ahol 1 méter - távolságban értendő. Az épületek az építési helyen belül szabadon elhelyezhetők.
18. § (1) A KÖu jelű közúti közlekedési övezet a község közúti közlekedési célt szolgáló telkeit foglalja magába (pl.: utak, terek, járdák, gyalog- és kerékpárutak, parkolók) és a közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben a következő rendeltetések helyehetők el:
a) A közlekedést kiszolgáló, hitéleti.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szolgáltató automata.
(3) Az övezetben a műtárgyakat, közvilágítást, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak beláthatóságát ne korlátozzák vagy akadályozzák.
(4) Az újonnan kialakítandó közúti közlekedési terület szélességi mérete a Szabályozási terven jelölt, aminél kisebb nem lehet.
19. § A Közm jelű közműelhelyezési övezet közmű műtárgyak elhelyezésére szolgál. Más építmény az övezetben nem építhető.
20. § A Hk jelű hírközlési terület kizárólag hírközlési építmények elhelyezésére szolgál. Más építmény az övezetben nem építhető.
21. § A Zkp jelű közpark övezet a község közparkjait foglalja magába. Az övezetben a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények, vendéglátó és kulturális rendeltetésű épületek helyezhetők el. A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szolgáltató automata.
22. § Az Ev jelű védelmi erdő övezet a községben a védelmi célú erdőket foglalja magába, ahol épületek vagy melléképítmények nem helyezhetők el.
23. § (1) Az Ee jelű egyéb erdő övezet jellemzően az erdő- és vadgazdálkodási célú gazdasági rendeltetésű erdőket foglalja magába.
(2) Az övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a) Erdő- és vadgazdálkodási célú gazdasági, hitéleti, irodai, vadászati tevékenységgel összefüggő szállás jellegű, vendéglátó.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
24. § (1) Az Er jelű rekreációs erdő övezet a községben a pihenést, szabadidős tevékenységet biztosító erdő.
(2) Az övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a) Rekreációs célt szolgáló sport, vendéglátó, kulturális, hitéleti.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, szolgáltató automata.
25. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet a községben a kiskertes, jellemzően szőlő-, zöldség- vagy gyümölcstermesztésre, feldolgozásra, tárolásra, árusításra szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a) 720-1500 m2 közötti nagyságú telken családi méretű, mezőgazdasági tevékenységhez szükséges 1 db gazdasági;
b) 1500 m2-t meghaladó nagyságú telken családi méretű, mezőgazdasági tevékenységhez szükséges gazdasági és tároló, mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő szállás jellegű, saját termék értékesítésére szolgáló kereskedelmi és vendéglátó, továbbá hitéleti és pince. A rendeltetések önállóan és egy épületben vegyesen is elhelyezhetőek.
c) Telkenként 1 db, 1 lakó rendeltetést tartalmazó épület önállóan is elhelyezhető, amennyiben a telek területe meghaladja a 10.000 m2-t, a lakóépület bruttó alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t, és a közműellátás – ideértve a közműpótló berendezést is – biztosított.
d) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, zöldségverem, komposztálásra szolgáló tároló.
(3) Az övezetben birtokközpont, kiegészítő központ és tanya nem létesíthető.
26. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezet a nagy táblás, alapvetően árutermelő célt szolgáló mezőgazdasági művelésű telkeket foglalja magába. Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit kielégítő építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el: Mezőgazdasági tevékenységhez szükséges gazdasági és tároló, mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő szállás jellegű, saját termék értékesítésére szolgáló kereskedelmi és vendéglátó, továbbá hitéleti. Telkenként 1 db, 1 lakó rendeltetést tartalmazó épület önállóan is elhelyezhető, amennyiben a telek területe meghaladja a 20.000 m2-t, a lakóépület bruttó alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t, és a közműellátás – ideértve a közműpótló berendezést is – biztosított.
(3) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(4) Az övezetben a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben megállapított szabályok szerint birtokközpont kialakítható, kiegészítő központ nem alakítható ki.
27. § (1) Az Má-t jelű általános mezőgazdasági tanyaterület övezetében azon külterületi lakott helyek tartoznak, amik a történelem során kialakultak, vagy új tanya (major, puszta) kialakítása a település szeges szerkezetét figyelembe véve megengedhető a településrendezési és építési követelményeket tartalmazó kormányrendelet feltételeinek betartása mellett.
(2) Az övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el: növénytermesztés, állattenyésztés, valamint ezekkel kapcsolatos terménytárolás, termény- vagy termékfeldolgozás épületei és lakóépület.
(3) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(4) Az övezetben birtokközpont és kiegészítő központ nem alakítható ki.
28. § (1) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezet jellemzően a természeti értéket képviselő művelt telkeket foglalja magába.
(2) Az övezetben:
a) a gyep (rét vagy legelő), fásított terület művelési ágú vagy művelés alól kivett telkeken csak a legeltető állattartáshoz kapcsolódó gazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el;
b) szántó és erdő művelési ágú telken épület nem helyezhető el.
c) Vegyes művelési ágú telek esetében azon művelési ág szerint lehet építeni, ami a telek területéből a legnagyobb.
d) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(3) Az övezetben britokközpont, kiegészítő központ és tanya nem alakítható ki.
29. § (1) A V jelű vízgazdálkodási övezet a községben a vízfolyások megőrzését, védelmét, továbbá a vízhez kötődő rekreációt szolgáló telkek tartoznak.
(2) Az övezetben elhelyezhető rendeltetések:
a) vízfolyás, árok telkén épület nem helyezhető el.
b) tó telkén sport, szállás jellegű, üdülő, vendéglátó.
30. § A Kb-B jelű nyersanyag kitermelést szolgáló különleges beépítésre nem szánt övezet telkein a meglévő ásványi nyersanyag kitermelés célját szolgáló épületek helyezhetők el.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
31. § (1) E fejezet célja Babosdöbréte jellegzetes és értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának, szerkezetének és településképének megóvása, kialakítása, az épített és természeti környezet egységes védelme.
(2) A rendelet 4. melléklete a település helyi védelem alatt álló építészeti örökségének jegyzéke, 5. melléklete a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása.
32. § Fogalommeghatározások:
1. áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál kisebb mértékben korlátozott.
2. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
3. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség-együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
4. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
8. Helyi védelem keletkezése és megszüntetése
33. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Babosdöbréte Község Önkormányzata Polgármesterénél. A védelemről, annak elrendeléséről vagy megszüntetéséről az önkormányzat értékvizsgálat alapján rendelkezhet.
(3) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész),
c) a védelem indoklását,
d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,
e) értékvizsgálatot,
f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, a helyi védett érték nyilvántartási számát, valamint részletes indoklást.
(4) A polgármester a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára.
(5) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték országos védettséget kap vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(6) A helyi védetté nyilvánításról, a védelem módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell postai úton:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait),
b) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét.
(7) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.
(8) A helyi védelem alá helyezés vagy megszüntetés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a település jegyzője gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védelem hatályát nem érinti.
9. Helyi védettséggel összefüggő korlátozások és kötelezettségek, támogatás, a védett értékek nyilvántartása
34. § (1) A helyi védett építmények védelméről, jó karbantartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(2) Helyi védelem alatt álló építményt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3) A helyi védelemmel összefüggő, a tulajdonos számára a rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségekhez – amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi - az önkormányzat támogatást nyújt.
a) A támogatás mértékét egyedileg állapítja meg az önkormányzat az adott építési tevékenységre vonatkozóan a tulajdonos által benyújtott kérelem alapján. A kérelemben részletesen ki kell mutatni a helyi védelem miatt keletkező többlet költséget.
b) A támogatás mértéke nem lehet nagyobb a helyi védelem miatt keletkező többlet költség 50%-ánál. A támogatás visszatérítendő és vissza nem térítendő formában történhet.
c) A támogatást elnyert tulajdonossal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
(4) A helyi védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, mely nyilvános.
10. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása, településképi követelmények
35. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megnevezése:
a) megújuló falusias karakterű területek,
b) kertes mezőgazdasági területek.
(2) A megújuló falusias karakterű területek építészeti követelményei:
a) A telek közterület felőli frontján önálló melléképület nem helyezhető el.
b) Új épület építése, vagy meglévő épület építészeti arculatot megváltoztató felújítása, átalakítása és bővítése esetén
ba) a főépület tömegét meghatározó tetőzetet szimmetrikus, legfeljebb 45°-os hajlásszögű magastetővel lehet csak kialakítani, héjazatának anyaga piros és árnyalatai színű agyag-, betoncserép vagy cserépfedésre hasonlító tetőfedő anyag legyen,
bb) a melléképület lapos és magastetővel egyaránt kialakítható. A magastetővel épülő melléképületet a főépülettel azonos hajlásszögű, színű és héjazatú tetővel lehet csak kialakítani,
bc) a vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszíneket lehet csak használni.
(3) Kertes mezőgazdasági területek építészeti követelményei: Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során
a) magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható. A magastető hajlásszöge nem lehet több 45º-nál, héjazatának anyagaként piros és árnyalatainak megfelelő színű kis elemes agyag, vagy betoncserép alkalmazható csak.
b) az épület lejtő irányába néző homlokzatmagassága nem lehet magasabb a lejtő irányába néző homlokzat szélességénél.
(4) A helyi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi követelmények:
a) A helyi védelem alá tartozó épületet érintő felújításokat, átalakításokat, bővítéseket a védett épülethez vagy épületrészhez történő illeszkedéssel szabad megvalósítani. Az alkalmazott építészeti megoldás nem lehet domináns, nem írhatja át a védett értékeket.
b) A védett épületeket érintő építési munkák során:
ba) az épületek közterületre néző részét hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat, díszeket;
bb) az épületek belső korszerűsítését, kialakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeinek megfelelő használatát, korszerűsítését, energiatakarékossá tételét;
c) A helyi védelem alatt álló, épületnek nem minősülő építmények – emlékművek, szakrális emlékek, stb. – felújítása és helyreállítása az eredeti állapot megtartásával vagy létrehozásával valósítható meg. Ezen építmények környezetét a védett építmény szellemiségével, korával összhangban kell kialakítani vagy fenntartani.
(5) Az egyes sajátos építmények, műtárgyak és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények:
a) Az épület közterület felőli homlokzatán égéstermék elvezetőt nem lehet elhelyezni.
b) Az 5. mellékeltben meghatározott védett közterület mentén
ba) nem helyezhető el felszín feletti 0,4 és 22 kV-os elektromos, valamint hírközlési hálózat. Meglévő hálózat felszín alatti elhelyezéssel korszerűsíthető, meglévő 22 kV-os légvezeték hálózatra új transzformátor csak földkábel csatlakozással létesíthető.
bb) új elektromos bekötés csak felszín alatt kiépített csatlakozással lehetséges.
bc) vezeték nélküli hírközlési adók, átjátszók műszaki berendezései a település belterületén meglévő épület felhasználásával és csak rejtetten helyezhetők el.
(6) Cégérekre, cégtáblákra vonatkozó követelmények:
a) Üzletfelirat, cégtábla, cégér csak akkor helyezhető el a homlokzaton, ha
aa) az épületben, vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik,
ab) szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett tagolásaihoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
b) Cégtábla csak a falsíkkal párhuzamosan helyezhető el, mérete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t.
c) Nem létesíthető üzletfelirat, cégtábla, cégér
ca) rikító színhasználattal,
cb) kápráztató fényű világító táblaként,
cc) változó futófénnyel, változó szöveg-, vagy ábra animálással és
cd) fény- és filmvetítéssel.
11. Településkép érvényesítési eszközök
36. § (1) Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban: szakmai konzultáció) kötelező:
a) a megújuló falusias karakterű területeken új főépület építése, meglévő főépület településképet befolyásoló átalakítása, felújítása, vagy bővítése esetén.
b) helyi egyedi védelemmel érintett építmények településképet érintő felújítása, átalakítása és bővítése esetén.
(2) A szakmai konzultációt az ügyfél kezdeményezi.
(3) A szakmai konzultációról készült emlékeztetőt az önkormányzati főépítész nyilvántartásba veszi.
37. § Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező a magasabb szintű jogszabályok keretei között az építmények rendeltetésének megváltoztatása esetén.
38. § (1) Településképi kötelezési eljárást folytat le a polgármester a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelően.
(2) A kötelezéssel egyidejűleg településkép-védelmi bírság is kiszabásra kerül.
12. Záró rendelkezések
39. § Hatályát veszti Babosdöbréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 3/2001. (IV. 20.) önkormányzati rendelet, és a község településképének védelméről szóló 7/2018. (VI. 1.) önkormányzati rendelet.
40. §1
41. §2
42. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 40. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 41. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.