Ozmánbük község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2002(VII.1.)

Ozmánbük Község Szabályozási Terve, valamint Helyi Építési Szabályzata jóváhagyásáról

Hatályos: 2017. 03. 01

Ozmánbük község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2002(VII.1.)

Ozmánbük Község Szabályozási Terve, valamint Helyi Építési Szabályzata jóváhagyásáról

2017.03.01.

Ozmánbük Község Önkormányzat Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7. § (3) bekezdés c./ pontjában és a 13. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekről (a továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános előírások

1. § A Képviselő Testület e rendeletben Ozmánbük Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterületi Szabályozási Tervlapját és a Külterületi Szabályozási Tervlapját (továbbiakban szabályozási tervek) közzéteszi, és kötelező alkalmazását elrendeli.

2. § (1) A rendelet hatálya Ozmánbük Község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A község területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani, korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, használatba venni, valamint ilyen célokra hatósági engedélyt adni csak az egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok, a szabályzat, valamint a szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad.

3. § A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:

(1) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) Külterületi földrészlet belterületbe vonására a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után kerülhet sor.

4. § A község területének tagolása építési használati szempontból:

(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) A szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

- falusias lakóterület FL jelű
- településközponti vegyes terület TV jelű
- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület KSZG jelű
- hétvégiházas üdülőterület HÜ jelű
- különleges terület KÜ jelű
területfelhasználási egységekbe sorolja.
(3) A szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint
- közlekedési terület KÁ jelű
- közpark, közkert zöldterület ZKP jelű
- védelmi célú erdőterület ERV jelű
- gazdasági célú erdőterület ERG jelű
- mezőgazdasági terület M jelű
- egyéb rendeltetésű terület E jelű
területfelhasználási egységekbe sorolja.

5. § (1) A szabályozási terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a telek mérete, beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, a közművesítettség mértéke, a zöldterület nagysága, a környezetterhelési határértékek, korlátozások, tilalmak, feltételek figyelembevételével építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti, vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3) A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásaiban (1.sz. melléklet) a telekalakítás szabályait csak új telekialakításoknál kell figyelembe venni. A meglévő telkek az egyéb övezeti előírások betartása mellett beépíthetők.

(4) A község területén az OTÉK 42. §-ban előírt számú személygépkocsi elhelyezési lehetőségét az 1. sz. mellékletben meghatározott mértékben az építmény telkén kell biztosítani.

(5) Terepszint alatti személygépkocsi parkoló, vagy garázs a beépítésre szánt területen az építési övezetben megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség mértékéig létesíthető. Beépítésre nem szánt területeken terepszint alatti személygépkocsi parkoló, vagy garázs nem létesíthető.

(6) Ahol a kialakult, illetve építési engedéllyel rendelkező állapot az előírt parkolószám biztosítását telken belül nem teszi lehetővé, az OTÉK előírásai szerint számított közterületi parkoló-használatot megszerzett jognak lehet tekinteni. Új épület építésére, átalakítására, használati mód megváltoztatására, bővítésre engedély csak úgy adható, ha az OTÉK szerint számított megnövekedett parkoló mennyiség a szabályozási előírásokban meghatározott mértékben saját telken biztosítható.

II. Fejezet

Beépítésre szánt terület-felhasználási egységek építési övezeti tagolása,

építési és telekalakítási szabályai

6. § Általános előírások:

(1) Építményt elhelyezni, építési telket kialakítani csak a szabályozott beépítésre szánt területeken lehetséges. A számozással nem jelölt területekre külön szabályozási terv készítése szükséges.

(2) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

(3) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett rendeltetés személy- és teherforgalmának elválasztása indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.

(4) A területen épület akkor helyezhető el ,illetve építési és használatbavételi engedély akkor adható, ha a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

a) már nagyrészt beépült területen meglévő telek esetén a telek méretére vonatkozó előírások kivételével, az övezeti előírásoknak megfelel

b) az épülethez víz, villany, zárt szennyvízgyűjtő medence – a szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése után kizárólag szennyvízcsatorna közműcsatlakozás fogadható el – és legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetés az üzemeltetéshez szükséges mértékben a használatba vételig biztosított

c) a szilárd burkolatú közúttól a telekhatáráig min. 8 m szélességű közterület biztosított, és abból legalább 3 m széles sáv a tűzoltó járművek közlekedésére alkalmas burkolattal ellátott

d) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel

(5) Korlátozások, tilalmak a szabályozási terv jelölése szerint az övezet egészére, vagy részletére vonatkozhatnak.

(6) Állattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség csak azokban az övezetekben és olyan célra létesíthető, ahol az Önkormányzat állattartási rendelete azt megengedi. Állattartás a beépítésre szánt területeken csak falusias lakóterületen, beépítésre nem szánt területeken csak mezőgazdasági területen belül lehetséges az övezeti előírások megtartásával. Állattartási célú épület, vagy helyiség telken belüli elhelyezését a beépítési mintalapok jelölik.

(7) A telekre előírt zöldterület kialakítása, növényzet telepítése, véderdő telepítése, lakóépület kivételével a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

7. § Telekalakítás szabályai:

(1) Telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez vagy magánúthoz kell csatlakozni, valamint a telkek méreteinek meg kell felelni az övezeti előírásoknak. A már beépített telek nagyságának, beépítettségének telekalakítás után is meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.

(2) Beépítésre szánt területen az épületek használatbavételéhez előírt közművek és utak létesítéséről az Önkormányzat, vagy a telektulajdonosok – külön települési önkormányzati rendelet szerint – gondoskodnak.

8. § Kerítés létesítés szabályai:

(1) Kerítést ott kötelező építeni, ahol azt az élet- és vagyonbiztonság megköveteli.

(2) Az építési telek határvonalán kerítés építhető.

(3) A telek közterületi vonalán tömör vagy áttört kerítés létesíthető az 1. sz. melléklet szerint.

(4) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5) A telek közterületi vonalán az áttört kerítés 1,2-2,0 m magassággal létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető.

(6) A telek utcavonalán tömör kerítés 1,2-2,0 m magassággal létesíthető.

A telek utcavonalán tömör kerítés 1,2-2,0 m magassággal létesíthető. A tömör kerítés magasságát az Építési Hatóság határozza meg.
(7) Hatályon kívül.
(8) A telek oldalsó és hátsó határán ( a szomszédos telkekkel határos vonalán), ahol az övezeti előírás megengedi, vagy előírja, tömör vagy áttört kerítés létesíthető 1,2-2,0 m közötti magassággal.
(9) Telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonostársak hozzájárulásával, legfeljebb 1,6 m magassággal.

9. § Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) A telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg, az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni. Több utcával határolt telek esetén, az előzőleg meghatározott vonalat egy utcában építési vonalnak, a többi utcában minimális előkert méretének kell tekinteni.

(2) A telken az elsődleges célt szolgáló épületet legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni.

(3) Ahol az övezeti előírás az előkertre minimum méretet határoz meg, az nem építési vonal.

(4) Abban az övezetben, ahol az 1. sz. melléklet az előkert méretére alsó és felső értéket jelöl, az építési vonal szabályozási vonaltól mért távolságát az utcában kialakult értékhez igazodva az Építési Hatóság határozza meg.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató egységek bejáratát az utcai szabályozási vonal mögött minimum 2 m távolságra kell elhelyezni.

(6) Az elsődleges célt szolgáló és további épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerinti, építésre kijelölt helyre kell elhelyezni.

(7) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Gazdasági területen az előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, az épület fő funkcióját kiszolgáló mellékhelyiségek elhelyezésére szolgáló indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(8) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felőli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

(9) Oldalkert mérete nem lehet kisebb – oldalhatáron álló beépítésnél – mint az övezetre előírt építménymagasság, - szabadon álló beépítésnél – mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől. Amennyiben az elhelyezésre kerülő építmény, illetve a szomszédos építmények közül valamelyik A-C tűzveszélyességi osztályba tartozik, vagy az építmény tűzállósága III-V kategória, az építmények egymástól való távolságát az OTÉK 36. § (1)-(2) bekezdése alapján kell meghatározni.

(10) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méreténél az Építési Hatóság a (9) bekezdésben meghatározottnál nagyobb értéket is előírhat.

(11) Az övezetre megengedett legmagasabb szintterület sűrűségi érték építési telkekre is vonatkozik.

(12) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.

(13) Hatályon kívül.

(14) Ahol a terv telken belüli véderdő telepítését írja elő, azt a beépítési szabályok alkalmazásánál a telekhez nem tartozó területnek kell tekinteni.

(15) terepszint alatti fedett parkoló, vagy pince az 5. § (4) bekezdésének figyelembe vételével az övezetre előírt szintterület sűrűség mértékéig, a telek zöldterülete kivételével az építési telken bárhol építhető.

(16) Szálláshely szolgáltatásként lakókocsi és sátor az OTÉK 43. §-ban meghatározott módon állítható fel.

(17) Minden közhasznú építmény akadálymentes megközelítését és használatát biztosítani kell.

(18) Közterületen építmény csak a rendelet 22. § és a 25. § előírásai szerint helyezhető el.

FL jelű Falusias lakóterület és övezetei

10. § Általános előírások:

(1) Elsődlegesen laza beépítésű, lakó-, mezőgazdasági és erdőgazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

- lakóépület, legfeljebb két lakásegységgel + négy vendégszoba egységgel
- mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemi létesítmények
- kereskedelmi, szolgáltató egység
- vendéglátó egység
- kereskedelmi szálláshely
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari egység
- helyi egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység
- sportlétesítmény
- igazgatási, védelmi célú egység
(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

11. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a FL01-13 jelű építési övezetekbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a szabályozási terv, az építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(4) Az FL9-11 jelű övezetekre az építési engedély megadásának feltétele az övezeti tömbre vonatkozó érvényes telekosztás.

(5) Az FL10 jelű övezet jelölt részén ültetési kötelezettség. Telepítője és fenntartója a terület tulajdonosa.

TV jelű Településközpont vegyes terület és övezetei

12. § Általános előírások:

(1) Elsődlegesen tömör beépítésű, lakóépület, településszintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális és sportcélú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

- lakás
- igazgatási és védelmi célú egység
- vendéglátó egység
- kereskedelmi szálláshely
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység
- sportlétesítmény
- közösségi szórakoztató, kulturális egység az OTÉK 31. § (2) bekezdésének betartásával
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági egység az OTÉK 31. § (2) bekezdésének betartásával
(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

13. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a TV01-02 jelű építési övezetekbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a szabályozási terv, az építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(4) A TV01 övezet egy része helyi védelem alatt áll. Itt építményeket elhelyezni csak az építési szabályzat és a helyi védelemről szóló rendelet együttes alkalmazásával lehet.

KSZG jelű Kereskedelmi, szolgáltató terület és övezetei

14. § Általános előírások:

(1) Elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

- minden, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú egység
- gazdasági célú épületben lakás
- igazgatási, egyéb irodaegység
- üzemanyagtöltő
- közösségi szórakoztató, kulturális egység az OTÉK 31. § (2) bekezdésének betartásával
- egyházi, oktatási, egészségügyi valamint szociális egység az OTÉK 31. § (2) bekezdésének betartásával
- sportlétesítmény
(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,8 és 1,5.

15. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a KSZG01-03 jelű építési övezetekbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a szabályozási terv, az építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.

HÜ jelű Hétvégi házas üdülőterület és övezetei

16. § Általános előírások:

(1) Elsődlegesen laza beépítésű, legfeljebb két üdülőegységes kisüdülők elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

- Üdülőépület legfeljebb két üdülőegységgel
(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,2.

17. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a HÜ01 jelű építési övezetbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a szabályozási terv, az építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az övezetben az engedélyezési terv feltétele talajmechanikai szakvélemény készítése.

(4) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.

KÜ jelű Különleges terület és övezeti

18. § Általános előírások:

(1) Rendeltetésük, védelmük, vagy az elhelyezhető építmények alapján különleges szabályozást igénylő területek.

(2) A különleges területet csak az 1. sz. mellékletben megjelölt célra lehet felhasználni.

(4) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6 és 1,0.

19. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a KÜ01-02 jelű építési övezetbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a szabályozási terv, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az övezet területén építmények szabadonálló beépítési móddal, a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

(4) A különleges területek helyi védelem alatt állnak. Építési engedély csak az építési szabályzat és a helyi védelemről szóló rendelet együttes alkalmazásával adható.

20. § A különleges területfelhasználási egység övezetének rendeltetése:

(1) A KÜ01 jelű övezet a templom területének övezete. A területén meglévő, vagy új épületekben:

- vallási tevékenység
- oktatási tevékenység
- kulturális és művészeti tevékenység
célját szolgáló rendeltetési egységek, valamint rendeltetésszerű működésükhöz szükséges egyéb építmények helyezhetők el.
(2) A KÜ02 jelű övezet a temető területének övezete. A területen csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.
III. Fejezet

Beépítésre nem szánt terület felhasználási egységek övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

21. § Általános előírások:

(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékéig, akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

a) az építmény rendeltetése, az építési terület, vagy a telek nagysága az övezeti előírásoknak megfelel

b) az épülethez víz, villany és legalább zárt szennyvízgyűjtő medence az üzemeltetéshez szükséges mértékben a használatba vételig biztosított

c) a szilárd burkolatú közúttól a telekhatáráig min. 8 m szélességű közterület biztosított, és abból legalább 3 m széles sáv a tűzoltó járművek közlekedésére alkalmas burkolattal ellátott

d) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a kialakított telkek mindegyike járműközlekedésre alkalmas közterülethez vagy magánúthoz csatlakozik, a már beépített telek nagysága, beépítettsége telekalakítás után is megfelel az övezeti előírásoknak.

(4) Közterületen építmény csak a rendelet 22. § és a 25. § előírásai szerint helyezhető el.

K jelű Közlekedési, közmű terület és övezetei

22. § Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(2) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, köztárgyak továbbá a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(3) A területeket a szabályozási terv rendeltetésük szerint KÁ01-04 övezetbe sorolja.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és az OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez és a telekalakításhoz az övezet kezelőjének hozzájárulását be kell szerezni.

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési móddal, közterületen helyezhetők el.

(6) Pince csak épület alatt létesíthető.

(7) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 7,5 m.

(8) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A távlatban várható közművek számára a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni.

23. § Közlekedési, közmű területek rendeltetés szerinti övezeti besorolása:

(1) A KÁ01 jelű övezet az országos közúthálózatba tartozó fő- és mellékutak elhelyezésére kijelölt terület bel- és külterületen. Az övezetbe tartoznak:

- a 76. sz. másodrendű főút
- a 7412. sz. Ozmánbük-Zalacséb összekötőút
- a Márkus-Halastó összekötőút (országos közútnak megfelelő szabályozási szélesség kialakítása a kezelőtől függetlenül)
(2) KÁ02 jelű övezet a helyi közúthálózatba tartozó belterületi gyűjtőutak elhelyezésére kijelölt terület. Az övezetbe tartoznak:
- a Kossuth Lajos utca
(3) KÁ-03 jelű övezet a helyi közúthálózatba tartozó mellékutak (lakóutak, kiszolgáló utak, mezőgazdasági utak és egyéb közforgalomnak átadott területek), terek elhelyezésére kijelölt terület.
(4) KÁ04 jelű övezet az önálló gyalogutak elhelyezésére kijelölt terület.

24. § (1) Telekalakítás során az egyes közlekedési területekhez legalább az alábbi szabályozási szélességet kell biztosítani:

- országos főút 40 m
- országos közutak összekötő útjai 18-22 m mintaszelvény 3. sz. melléklet
- gyűjtőutak 14 m mintaszelvény 3. sz. melléklet
- lakó és egyéb mellékutak 12 m
- mezei utak vízárok nélkül 7 m
- mezei utak egyoldali vízárokkal 10 m mintaszelvény 3. sz. melléklet
- önálló gyalogút 3 m
(2) Az OTÉK 26. § (2) bekezdésében előírt szabályozási szélességektől való eltérésekből eredő károkért a Közútkezelő Kht. Felé kártérítési igény nem érvényesíthető.
(3) Az országos közúthálózatba tartozó utak beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén, a védőtávolságon belül építményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.
- 76. sz. másodrendű főút védőtávolsága: tengelytől számított 100 m
- 7412. sz. összekötőút védőtávolsága: tengelytől számított 50 m

Z jelű Zöldterület és övezetei

25. § Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a szabályozási terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2) A zöldterületek az olyan állandóan növényzettel borított közterületek, melyek elsődlegesen a pihenés, testedzés céljait szolgálhatják.

(3) A területek a szabályozási terv rendeltetésük szerint ZKP01-03 jelű övezetekbe sorolja.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetését szolgáló

- sportolási, testedzési célú
- pihenést szolgáló
- vendéglátó
- a terület fenntartását szolgáló
- köztárgy célú
építmények helyezhetők el az övezet területének legfeljebb 2%-os beépítésével.
(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési móddal, közterületen helyezhetők el.
(5) Pince az övezetek területén nem létesíthető.
(6) A ZKP03 övezetben építményt elhelyezni nem lehet.
(7) Építménymagasság a toronyépületek és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.
(8) Az OTÉK előírásai szerint számított parkolómennyiséget közterületen biztosítani kell.

26. § Zöldterületek rendeltetés szerinti övezeti besorolása:

(1) ZKP01 jelű övezet játszótér, pihenőpark, díszpark céljára kijelölt, vegyes funkciójú terület.

(2) ZKP02 jelű övezet sport, szabadidő eltöltés céljára kijelölt területek.

(3) ZKP03 jelű övezet pihenőpark, díszpark céljára kijelölt terület.

ER jelű Erdőterület és övezetei

27. § Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában erdőterület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek.

(2) Az erdőterületek a szabályozási terv elsődleges rendeltetésük szerint ERV01 jelű védelmi célú, ERG01-03 jelű gazdasági célú övezetekbe sorolja.

(3) Védelmi célú erdőterületek a területen és a terület mellett keletkező káros hatások elleni védelem célját szolgáló övezetek. Az övezet területén épület építése tilos. Véderdőt a szabályozási terven megadott mértékben kell telepíteni.

(4) Erdőterület elsődleges rendeltetésének megváltoztatásához, más célú igénybevételéhez, építmény elhelyezéséhez az Erdészeti Hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.

(5) Épületek a telken szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, az építménymagasság a toronyszerű tárgyak kivételével a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

(8) Pince csak épület alatt létesíthető.

28. § Erdőterületek övezeti besorolása:

(1) ERV01 jelű övezet, védelmi célú erdőterület. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület és a közlekedési zaj káros hatásai ellen védik a tervezett lakóterületeket. Fenntartója a telek tulajdonosa, illetve az Önkormányzat.

(2) ERG01 jelű gazdasági célú erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek. Amennyiben a terület nagysága a 100.000 m2(10 ha) területet meghaladja, az övezetben

- erdő fenntartás
- vadgazdálkodás
- védelem
- szállítás
rendeltetési egységek építményei helyezhetők el, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel.
(3) ERG02 jelű gazdasági célú erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt, részben erózióveszélyes területek.
Az övezet erózióra fokozottan veszélyes területein építési és terepalakítási munkákat végezni nem szabad.
Amennyiben a terület nagysága a 100.000 m2(10 ha) területet meghaladja, az övezetben
- erdő fenntartás
- vadgazdálkodás
- védelem
- szállítás
rendeltetési egységek építményei helyezhetők el, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel.
(4) ERG03 jelű gazdasági célú erdőterület a felhagyott bánya és illegális szemétlerakó rekultivációs területe. A terület telepítője és fenntartója az ingatlan tulajdonosa. Az övezet területén építményt elhelyezni nem lehet.

M jelű Mezőgazdasági terület és övezetei

29. § Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában mezőgazdasági területek a szabályozási tervlapon ilyen célra kijelölt területek és telkek.

(2) Mezőgazdasági területek elsődlegesen növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, valamint ezt a célt szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

(3) A szabályozási terv a mezőgazdasági területeket azok használata és a területükön elhelyezhető építmények alapján M01-04 jelű övezetekbe sorolja.

(4) Mezőgazdasági termőterületen építmény elhelyezéséhez a Talajvédelmi Szakhatóság előzetes hozzájárulását, valamint az illetékes Földhivatal engedélyét is meg be kell szerezni.

(5) Épületek szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el.

(6) Különálló pincét beépített területként kell számítani.

(7) Építménymagasság a tárolótornyok, silók és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 6,0 m lehet.

(8) Az „M01”, „M02”, „M03” és „M04” jelű általános mezőgazdasági övezetekben út kialakítható, vagy megszüntethető a szabályozási terv jelölésétől függetlenül. Ezen övezetekben az új mezőgazdasági út megengedett legkisebb szélessége 8,0 méter.

30. § Mezőgazdasági területek övezeti besorolása:

(1) M01 jelű övezet mezőgazdasági növénytermesztés és állattenyésztés céljára, és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt terület.

A 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
720-1500 m2 területnagyságú telken – a nádas, gyep és szántó művelési ág kivételével – egy gazdasági épület helyezhető el 3%-os beépítettségig.
Amennyiben a telek területe az 1500 m2-t meghaladja
- mezőgazdasági tároló
- mezőgazdasági termékfeldolgozó
- állattartó
rendeltetési egységek építményei helyezhetők el a terület 3%-os beépítettségéig.
Amennyiben a telek területe a 6000 m2-t meghaladja elhelyezhető továbbá
- mezőgazdasági gépjavító
- igazgatási
rendeltetési egységek a terület 3%-os beépítettségéig,
- telkenként egy lakásegység vagy két pihenőszoba
rendeltetési egységek a terület 1,5%-os beépítettségéig.
(2) M02 jelű övezet elsődlegesen mezőgazdasági növénytermesztés céljára, és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt terület.
Amennyiben a terület nagysága a 100.000 m2(10 ha) területet meghaladja, az övezetben
- mezőgazdasági tároló
- mezőgazdasági termékfeldolgozó
- igazgatási
rendeltetési egységek a terület 3%-os beépítettségéig,
- telkenként egy lakásegység vagy két pihenőszoba
rendeltetési egységek a terület 1,5%-os beépítettségéig.
Az épületeket az övezetben a beépítésre szánt területek határától legalább 500 m távolságra szabad elhelyezni.
(3) M03 jelű övezet mezőgazdasági növénytermesztés és állattenyésztés céljára, és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt terület, részben erózióveszélyes terület.
Az övezet erózióra fokozottan veszélyes területein építési és terepalakítási munkákat végezni nem szabad.
A 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
720-1500 m2 területnagyságú telken – a nádas, gyep és szántó művelési ág kivételével – egy gazdasági épület helyezhető el 3%-os beépítettségig.
Amennyiben a telek területe az 1500 m2-t meghaladja
- mezőgazdasági tároló
- mezőgazdasági termékfeldolgozó
- állattartó
rendeltetési egységek építményei helyezhetők el a terület 3%-os beépítettségéig.
Amennyiben a telek területe a 6000 m2-t meghaladja elhelyezhető továbbá
- mezőgazdasági gépjavító
- igazgatási
rendeltetési egységek a terület 3%-os beépítettségéig,
- telkenként egy lakásegység vagy két pihenőszoba
rendeltetési egységek a terület 1,5%-os beépítettségéig.
(4) M04 jelű övezet a mezőgazdasági területek szőlő, gyümölcsös művelési ágba tartozó övezete.
A 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
720-1500 m2 területnagyságú telken egy gazdasági épület helyezhető el 3%-os beépítettségig.
Amennyiben a telek területe az 1500 m2-t meghaladja
- mezőgazdasági tároló
- mezőgazdasági termékfeldolgozó
rendeltetési egységek építményei helyezhetők el a terület 3%-os beépítettségéig.
Amennyiben a telek területe a 3000 m2-t meghaladja elhelyezhető továbbá:
- igazgatási
- telkenként egy lakásegység vagy két pihenőszoba
rendeltetési egységek a terület 1,5%-os beépítettségéig.

E jelű Egyéb rendeletetésű terület és övezetei

31. § Általános előírások:

(1) Az övezetbe a folyóvizek medre és partja, közcélú nyílt csatornák medre és partja tartoznak.

(2) A területek a szabályozási terv rendeltetésük szerint E01-02 jelű övezetekbe sorolja.

(3) Az övezetek területén kizárólag a rendeltetést szolgáló, a vízgazdálkodással, vízkár elhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az övezetek kialakítását, használatát a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet szabályozza.

32. § Területfelhasználási egység övezeti tagolása:

(1) E01 jelű övezet a folyók, mellékágak és partjuk számára kijelölt terület.

(2) E02 jelű övezet a közcélú vízárkok céljára kijelölt terület.

IV. Fejezet

Környezetvédelmi szabályok

33. § A föld védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) Termőföldet az illetékes hatóságok engedélyével, a beépítés igényei szerint szakaszosan kell a művelésből kivonni.

(2) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és az újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

(3) Az ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásában az illetékes bányakapitányság szakhatóságként működik közre.

(4) Az építkezésekhez szükséges ásványi nyersanyagokat hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről lehet beszerezni.

(5) A 300 m2-nél nagyobb alapterületű bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megsemmisítésére irányuló építéshatósági eljárásokba az illetékes bányakapitányság szakhatóságként működik közre.

(6) Gázvezetékek biztonsági övezetében történő építéseket a gázszolgáltatóval egyeztetni kell.

34. § A vizek védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) A község területén hulladéklerakó, szennyvíziszap lerakó, veszélyes anyaglerakó nem létesíthető.

(2) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szilárd és folyékony trágya, veszélyes hulladék jogszabályok és hatósági előírások szerinti, ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező átvevőhelyre szállításáról.

(3) A község területén a szennyvizek elszikkasztása tilos, zárt szennyvízgyűjtő medence a beépítésre szánt területeken csak a szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig létesíthető. A csatornarendszer kiépítése után a szennyvízgyűjtő medencéket fel kell számolni, a rendszerre a rácsatlakozás kötelező.

(4) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni tilos.

(5) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeit a 9/2002.(III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet szerint kell meghatározni a rendelet hatálybalépése (2003.I.1.) után.

(6) Csapadékvíz telken belül elszikkasztható.

(7) Az élővízfolyások partjának élétől 6 m-en belül épület és építmény nem helyezhető el.

(8) A szabályozási terven jelölt vizes élőhelyek védőterületén a természet védelméről szóló törvénnyel szinkronban – a vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével - új építmény nem helyezhető el.

(9) A talaj és a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

35. § A levegőtisztaság védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) A község közigazgatási területén a 14/2001. KöM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben közzétett határértékeket új létesítmények esetén nem szabad túllépni, meglévő létesítményeknél a 21/2001. Korm. Rendelet szerint kell eljárni.

(2) A légszennyezettségi zónarendszer kidolgozása után az intézkedési programot a Rendezési Terv mellékleteként kell kezelni.

(3) A 21/2001. Korm. Rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott védelmi övezet kialakítását igénylő új tevékenységek a község területén csak a Rendezési Terv módosításával telepíthetők.

36. § Az élővilág védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) A község területén az erdőterület csökkentése tilos. Erdőterület termelésből kivonása esetén a kérelmező az igénybevett erdőterülettel azonos nagyságú erdőt köteles telepíteni, vagy az újraerdősítés költségét megfizetni az

Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint.
(2) Az erdő használatát tartósan akadályozó létesítmények (közművezetékek, sportpálya, stb.) elhelyezése esetén az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint kell eljárni, illetve a költségeket megtéríteni.
(3) Lakóterületeken az előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani, és folyamatosan fenntartani.
(4) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni.

37. § A táj védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) Meglévő értékes fa és növényállomány kivágására engedély alapján csak akkor kerülhet sor, ha az a környezetre veszélyt nem jelent.

38. § A települési környezet védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) A 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben megállapított zaj és rezgésterhelési határérték szempontjából a beépítésre szánt területek besorolása:

1. sorszámú területhez tartoznak: - a község területén fekvő hétvégiházas üdülőterületek, különleges területek

2. sorszámú területhez tartoznak: - a község területén fekvő lakóterületek

3. sorszámú területhez tartoznak: - vegyes területek

4. sorszámú területhez tartoznak: - a község területén fekvő kereskedelmi, szolgáltatási gazdasági területek

(2) A község területén állattartás kizárólag a vonatkozó jogszabályi, hatósági előírásoknak, a helyi állattartási rendeletnek valamint a jelen rendelet szabályainak együttes figyelembe vételével engedélyezhető. Az állattartásról szóló rendeletet a Rendezési Terv mellékleteként kell alkalmazni.

39. § Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) A földmunkák, építkezések során, bármely régészeti lelet előkerülésekor az 1997. évi LXXVIII. törvény 26. §-a, 35. §-a és 36. §-a az irányadó.

(2) A régészeti érdekű területeken az építési engedélyezési eljárás során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.

(3) A község területén a helyi védelemről szóló rendeletet a Rendezési Terv mellékleteként kell alkalmazni.

V. Fejezet

Értelmező rendelkezések

40. § A rendelet vonatkozásában:

(1) Elsődleges célt szolgáló épület: a telek fekvése szerinti építési övezet és övezet sajátos építési használatának maghatározásánál elsődlegesen megjelölt célt szolgáló rendeltetési egységek elhelyezésére szolgáló legnagyobb beépített térfogatú épület.

(2) További épületek: építési telken, az elsődleges célt szolgáló épületen túl megvalósuló minden más épület.

(3) Telek zöldfelülete: A teleknek növénnyel beültetett felülete. Lakótelken az előírt zöldfelület 60%-a „aktív zöldfelület” (lásd OTÉK 1.sz. melléklet 73. pont) legyen.

(4) Telek burkolt felülete: Az utak, járdák, teraszok, térburkolatok, medencék, stb. ténylegesen burkolt teljes felülete, a burkolat anyagától függetlenül. Mindenképpen burkoltnak kell tekinteni a közterülettől az építmények valamennyi bejáratához vezető 1,0 m széles gyalogjárdát, az előírt számú gépkocsi-parkoló felületét kocsinként 2,4×4,8 m mérettel, a parkolóhely megközelítésére szolgáló utat 2,5 m szélességgel, a parkolóhelyre beálláshoz és megforduláshoz szükséges területet.

(5) Nem zavaró hatású kézműipari egység: minden olyan termék előállító és bérmunka tevékenység végzésére szolgáló helyiségcsoport, amelyben egyszerű szerszámokkal, egyedi eljárásokkal történik a munkavégzés és annak következményeként zavaró hatás, vagy veszélyes sugárzás nem keletkezik. Bűzös vagy veszélyes anyagot csak olyan mennyiségben használnak, illetve olyan technológiát alkalmaznak, hogy a tevékenységből származó terhelések a vonatkozó szabványokban és rendeletekben előírt határértékek alatt maradnak. Egy kézműipari egység alapterülete a 150 m2-t nem haladhatja meg.

(6) Jellegzetes területhasználat: a terep, növényzet, beépítési mód és rendeltetés értékes együttese.

(7) Kereskedelmi szálláshely: minden szállás vagy üdülés céljára szolgáló épület, illetve épületrész, amely 6, vagy több lakó+vendégszoba egységet tartalmaz.

(8) Áttört kerítés: A legalább 40%-ban áttört felületű kerítés, legfeljebb 60 cm magas lábazattal. A lábazatot és a kapuzatot a kerítés felületéhez tartozónak kell tekinteni.

A szabályzat és a szabályozási tervek módosítása

41. § (1) A szabályzat és a szabályozási tervek az alábbiakban felsorolt elemeinek módosítása csak a településszerkezeti terv módosításával és az 1997. évi LXXVIII. törvényben előírt egyeztetési eljárással módosíthatók:

a) bel- és külterület lehatárolása

b) beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek lehatárolása

c) közterület lehatárolása (szabályozási vonal)

d) terület felhasználás, övezeti átsorolás

e) közterület övezeti tagolása, övezetek határa

f) műemlékek, védett és védő területeik

g) véderdő és az övezet határa

h) közlekedési, közmű és vízgazdálkodási övezetek határa, célja

(2) A szabályzat és szabályozási tervek előírásait az alább felsorolt esetekben az építési Hatóság módosíthatja, vagy meghatározhatja a szabályzat és a szabályozási tervek módosítása nélkül:

a) saroktelek, vagy tagolt telek mérete, beépítési módja, építési helye, megengedett legnagyobb beépítettsége

b) előkert mérete az előírt mérethatárok között

c) oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert helye

d) utcavonalon a tömör kerítés magassága az előírt mérethatárok között

(3) Minden egyéb esetben a szabályzat és a szabályozási tervek az érintett államigazgatási szervek, szakhatóságok, és telektulajdonosok bevonásával, a településszerkezeti terv módosítása nélkül, az 1997. évi LXXVIII. törvényben előírt egyeztetési eljárással módosíthatók.

Záró rendelkezések

42. § (1) Ozmánbük Község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat az Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:

a) Szabályozási Tervlap

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Ozmánbük Községi Tanács 2/1989. (II.1) számú Tanácsrendelete a községrendezési előírásokról, valamint annak összes módosítása

(3) A rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet: Beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai

2. sz. melléklet: Telek beépítési mintalapok

3. sz. melléklet: Közutak mintaszelvényei

(4) A rendelet 2002. augusztus 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.