1. § (1) E rendelet hatálya Pethőhenye község közigazgatási területén megvalósuló telekalakításra, építési tevékenységre, rendeltetés módosításra terjed ki.

(2) Pethőhenye község területén telket, építési telket alakítani, területet felhasználni, továbbá építési tevékenységet folytatni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, a hatályos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet, az egyéb általános érvényű jogszabályok, jogi rendelkezések és hatósági előírások, Pethőhenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelete, valamint e Rendelet alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.

2. § E rendelet alkalmazása során:

3. § (1) Közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakíthatók.

(2) Az építési övezetek és övezetek területén a telekegyesítés, a telekhatárrendezés, valamint a szabályozási vonallal érintett terület leválasztására irányuló telekfelosztás során a kialakítható telekméretnél kisebb telek létrehozható, ha az a rendezett telekstruktúra kialakítását szolgálja.

(3) Az építési övezetek és övezetek területén a kialakítható telek megengedett legkisebb szélességét

(4) A már beépült telkek a telekalakításról szóló jogszabály előírásainak megtartása mellett akkor megoszthatók, ha a megosztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége, az oldalkert és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek megfelelnek.

(5) Az övezet és építési övezet határa kötelezően kialakítandó telekhatár.

(6) Pethőhenye község teljes területén szabályozási vonal, valamint építési övezet és övezet határ esetén a kialakítandó telekhatár a kialakult állapot és a domborzati adottságok figyelembevétele mellett, geodéziai felmérés vagy útépítési tervhez kapcsolódó kisajátítási terv alapján szükséges mértékben a szabályozási tervtől eltérően is kialakítható, ha a létrejövő állapot nem ellentétes a szabályozási tervben előirányzott célokkal, illetve az eltérést a kialakult állapot vagy a kedvezőbb településképi illeszkedés indokolja és a létrejövő közterület az út- és közműépítmények, valamint a vízgazdálkodási területek helyigényének megfelel.

(7) Az általános mezőgazdasági terület, a védelmi és rekreációs célú erdőterület, egyéb erdőterület övezetében a szabályozási terven nem jelölt közforgalom elől el nem zárt magánút megszüntethető, illetve új közforgalom elől el nem zárt magánút kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével. A mezőgazdasági és erdő övezetekben az új közforgalom elől el nem zárt magánút minimális szélessége 6 m, a különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben 10 m.

(8) A (7) bekezdésben nem nevesített övezetek területén út területe csak a szabályozási terv szerint alakítható ki.

(9) Építési telket érintő szabályozási vonal esetén az út számára leválasztott területet közútként vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell kialakítani és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

4. § (1) Közterületen épület, építmény az önkormányzat hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el.

(2) Közterületen csak közműépítmény számára alakítható ki önálló telek.

(3) A szabályozási terven jelölt közutak és közterületek területén belül a 3. mellékletben meghatározott építmények, közlekedési építmények, utcabútorok, a csomagátadó automaták, környezetvédelmi eszközök helyezhetők el, továbbá növényzet telepíthető. Az árubemutatásra szolgáló szerkezetek csak mobilak lehetnek, melyek kizárólag a nyitvatartási időszakban helyezhetők el a közterületen.

5. § (1) Az építési övezetek és övezetek területén minden épültet és építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az építési övezet és övezet területének a kialakult állapothoz illeszkedő szabályozása esetén azok rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságok figyelembevételével úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek, épületek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az építési övezet, övezet területének jelentős megújulása, vagy a beépítés intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.

(2) Az építési övezetek és övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépítményt elhelyezni

(3) Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, a telken az építési helyet meghatározni, valamint közmű műtárgyat elhelyezni a szabályozási terven jelölt szabályozási vonal figyelembevételével lehet.

(4) Kerítés

(5) Közterület felőli támfal, terepszint alatti támfalépítmény közterület felőli építmény magassága legfeljebb 3 méter, mely építményre áttört kerítés létesíthető a magasabb terepszinttől számítottan legfeljebb 1,5 méter magassággal.

6. § Meglévő beépítések esetében,

7. § (1) Az előkert mértéke:

(2) Az előkert területén elhelyezhetők a hatályos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint elhelyezhető melléképítményeken túl a terepszint alatti építmény.

(3) A hátsókert mélysége a hatályos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásai szerint meghatározott.

(4) Építési övezetben a hátsókert területén épület telekhatároktól számított 2 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki. A szomszédos telekre néző homlokzat magassága legfeljebb 3,5 m lehet.

(5) Szomszédos telken lévő épületek között a megengedett legkisebb távolság a hatályos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott telepítési távolság, a tűztávolság és a beépítési módnak megfelelő oldalkert mérete közül a nagyobb. Az oldalkert legkisebb szélessége, amennyiben az övezeti előírás eltérően nem rendelkezik, nem lehet kisebb

8. § (1) A telek természetes terepfelületét a rendeltetésszerű építmény, illetve telekhasználat követelményeinek biztosítása érdekében a talaj állékonyságának biztosítása mellett lehet megváltoztatni.

(2) A terepkialakítás során rendezett terepszint a telkek közös határa mentén legfeljebb 1 méteres szintkülönbséggel a telekhatárra állított függőleges síkhoz képest a telekhatár mentén 60 fokban elfordított síkok között hozható létre.

(3) A beépítésre szánt övezetek területén a terepszint változtatása legfeljebb 2 méter lehet.

9. § Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az építmény telkén

10. § (1) A település területén található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, földmunkával járó tevékenység során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.

11. § (1) A Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken a használatmódosítás és építés csak a vonatkozó előírások szerint történhet.

(2) Az ökológiai hálózat ökológiai magterületének övezetével érintett területeken

(3) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetével érintett területeken

(4) A tájképvédelmi terület övezetével érintett területeken a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

(5) Ha egy telek az ökológiai hálózat övezetei által csak részben érintett, akkor a természetvédelmi érintettségre vonatkozó előírásokat csak az érintett telekrészen kell alkalmazni, a nem érintett telekrészen az övezeti szabályokban meghatározott beépítési paraméterek alkalmazhatók és teljes egészében érvényesíthetők.

(6) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának.

(7) A védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető. Fásítás során inváziós fajok alkalmazása település teljes területén tilos.

(8) A szabályozási terven a vízbázis hidrogeológiai „A” és „B” védőövezete jelölt, amelynek területén a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló magasabb szintű jogszabályban meghatározott védelmi korlátozásokat kell figyelembe venni.

(9) Az „A” és „B” hidrogeológiai védőövezetek területén folytatott területhasználat és építési tevékenységek az illetékes vízügyi hatósággal folytatott egyeztetés szerint történhetnek.

(10) A település közigazgatási területén a biológiai aktivitás érték (BIA) fenntartásához igénybe vett területeket a 7. melléklet tartalmazza.

12. § (1) A település közigazgatási területén található az országos főutak külterületi szakaszai mellett a szabályozási a terven jelölt úttengelytől számított 100-100 m-es, az országos mellékutak külterületi szakaszai mellett 50-50 m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságokra a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Külterületen a közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak tengelyétől számított 3-3 m-en belül szilárd akadályt, fás szárú növényzetet elhelyezni nem lehet. A telekalakítást követően az út kiépítéséig fennálló időszakban az útingatlanon az ingatlan tengelyétől számított 4-4 m-en belül szilárd akadályt, fás szárú növényzetet elhelyezni nem lehet.

(3) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez a vizek és közcélú vízi-létesítmények mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek területére a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az építési övezetek és övezetek telkein belül a szabályozási terven feltüntetett közművezetékek és védősávjaik biztosítása szükséges.

(5) A meglévő villamosenergia közművek részére a szabályozási terv védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg, melynek területére a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A földgáz elosztóvezetékek nyomvonalára, valamint a nyomásszabályzó állomásokra vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezetet - állapít meg, melyek területére a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatáról szóló jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.

(7) A vizes élőhelyek védőterületén – a vízfolyás partvonalától számított 50 méteren belül – természeti területen, a természet védelméről szóló törvénnyel szinkronban a vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével új építmény nem helyezhető el.

13. § (1) Építési övezetek területén e rendelet szerinti zöldfelületet, a zöldfelület fásítását, valamint a szabályozási terven jelölt helyeken a telken belüli kötelező fásítást a telek szabályozási terv szerinti rendeltetésének megfelelő hasznosítása, illetve új építés esetén annak használatbavételéig ki kell alakítani.

(2) Külterületi, belterületbe vonandó, valamint a belterületben lévő fejlesztésre szánt terület közművesítését, valamint úttal való feltárását érintő költségek viselésében az érdekelt feleknek településrendezési szerződésben kell megállapodni.

14. § (1) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. A műszaki okokból indokoltan a földben maradó funkcióvesztett vezetéknek – környezeti elemek károsodásának kizárásával való – lezárását, az eltömedékelését szakszerűen, a későbbi roskadás-mentesség biztosításával el kell végezni.

(2) A megújuló energiahordozók közül a szélenergia hasznosítására szolgáló szélkerék mezőgazdasági üzemi terület, közműelhelyezési terület, közpark zöldterület, rekreációs célú erdőterület, egyéb erdőterület, különleges beépítésre nem szánt temető terület és a különleges beépítésre nem szánt nagy kiterjedésű sportolási célú terület övezetében elhelyezhető, ha az a településképi szempontból elfogadható és környezetére nincs jelentős zavaró hatással.

(3) Külterületi, belterületbe vonandó, valamint a belterületben lévő fejlesztésre szánt terület közművesítését, valamint úttal való feltárását annak kell biztosítania, akinek érdekében áll a terület fejlesztése.

(4) A település területén a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

15. § Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén - ha annak rendeltetéséhez ivóvízfelhasználás szükséges – az üzemben lévő és csatlakozási lehetőséggel rendelkező kommunális ivóvízhálózat rendelkezésre állása esetén a hálózatra való rákötés kötelező, annak hiányában egyedi megoldással történhet.

16. § (1) Megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózat esetén

(2) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követő 1 éven belül csatlakozni kell a kiépített szennyvízcsatorna hálózatra, amennyiben a területen szennyvíz keletkezik.

(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, bővítése, vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén csak az előírt engedéllyel rendelkező egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló létesítését követően lehet.

(4) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.

(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

17. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni, elszikkasztani, illetve elhelyezését biztosítani. Nyílt árkos vízelvezető rendszer esetében a kapubehajtók építése és egyéb közlekedési létesítménnyel való keresztezés kialakítása során áteresz létesítése kötelező.

(2) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszert megfelelően karbantartani.

(3) Rendezetlen csapadékvíz elvezetését, a szükséges műtárgyak építését és kezelését az ingatlan tulajdonosának biztosítani kell, melyre vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára szolgalmi jog bejegyezhető.

(4) A lefolyó vizeket természetes felszíni víz medrébe kell vezetni, ha azonban ennek befogadása korlátozott, akkor tárolóban vagy tározó műtárgyban kell gyűjteni és késleltetve lehet a felszíni vízelvezető hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető rendszerbe vezetni. Az élővízbe vezetett vizek számára ülepítőteret kell biztosítani, amelynek a folyamatos tisztán tartásáról az érintett terület tulajdonosának gondoskodnia kell.

(5) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos, felújításukról szükség esetén gondoskodni kell.

(6) Nem önálló helyrajzi számon, illetve alrészleten lévő árkok esetében az ingatlan tulajdonosa köteles biztosítani a felszíni vizek elvezetését.

(7) Zárt csapadékvíz elvezetés esetén az idegen ingatlanon lévő csapadékcsatornára szolgalmi jogot kell bejegyezni. A vízelvezetési szolgalmi joggal jelölt területen – az üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben – a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízelvezetési szolgalmi jog gyakorlása a csapadékcsatorna üzemeltetőjét, szolgáltatóját megilleti.

18. § A település területe a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló jogszabály rendelkezései alapján III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló jogszabály határozza meg.

19. § (1) Az igazgatási terület beépítésre szánt területén megállapított sajátos használat szerinti építési övezetek:

(2) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területén megállapított sajátos használat szerinti övezetek:

(3) Az igazgatási területen megállapított építési övezetek és övezetek lehatárolását az 1., 2. és 3. melléklet szerinti szabályozási terv határozza meg.

(4) Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 4. melléklet határozza meg.

20. § (1) Az Lf-1 jelű és az Lf-2 jelű falusias lakóterület építési övezet lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf-1 jelű és az Lf-2 jelű falusias lakóterület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 5. melléklet határozza meg. Az Lf-1 jelű és az Lf-2 jelű falusias lakóterület építési övezetben gazdasági rendeltetés abban az esetben helyezhető el, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

(3) Az Lf-1 jelű falusias lakóterület építési övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai magterület övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai magterület övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(4) Az Lf-1 jelű és az Lf-2 jelű falusias lakóterület építési övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

21. § (1) A Vt jelű településközponti vegyes terület építési övezete - a településszerkezet központi funkciójának ellátása érdekében - a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vt jelű településközponti vegyes terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 5. melléklet határozza meg.

(3) A Vt jelű településközponti vegyes terület építési övezetben gazdasági rendeltetés abban az esetben helyezhető el, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

22. § (1) A Vi jelű intézményi vegyes építési övezetben elsősorban hitéleti építmények elhelyezésére szolgál. Az övezet területén elhelyezhető épület a hitéleti építményeken túl iroda, szállás jellegű, kulturális, közösségi szórakoztató, oktatási, egészségügyi, szociális és szolgálati lakás rendeltetést is tartalmazhat.

(2) A Vi jelű intézményi vegyes építési övezet területe műemlék telke, mely területen építményt elhelyezni, átalakítani a műemléki érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét és kortörténeti jellegét megtartva lehet.

(3) A Vi jelű intézményi vegyes terület építési övezetében elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 5. melléklet határozza meg.

23. § (1) A Gá-1 jelű, Gá-2 jelű és Gá-3 jelű általános gazdasági terület építési övezetek a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Gá-1 jelű, Gá-2 jelű és Gá-3 jelű általános gazdasági terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 5. melléklet határozza meg.

(3) A Gá-1 jelű, Gá-2 jelű és Gá-3 jelű általános gazdasági terület építési övezetekben egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.

(4) Az Gá-3 jelű általános gazdasági terület építési övezet gazdasági fejlesztési tartalékterület, ahol a beépítés feltétele a gyorsforgalmi út forgalomba helyezése.

(5) Az Gá-1 jelű általános gazdasági terület építési övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

24. § (1) A K-Mü jelű különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezete elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást, a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Mü jelű különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 5 melléklet határozza meg.

25. § (1) A KÖu jelű, általános közúti közlekedési területek a szerepkörük alapján az alábbiak szerint kerültek rendszerezésre:

(2) A KÖu-1 jelű, KÖu-2 jelű, KÖu-3 jelű, KÖu-4 jelű, KÖu-5 jelű és KÖu-6 jelű közúti közlekedési terület övezetei elsősorban az állami- és helyi közút, a kerékpárút, a közterületi gépjármű-várakozóhelyek, a járda, a köztér építményei, a közúti közlekedés, a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgálnak, továbbá biztosítják a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi igények kiszolgálását.

(3) A KÖu-1 jelű, KÖu-2 jelű, KÖu-3 jelű, KÖu-4 jelű, KÖu-5 jelű és KÖu-6 jelű jelű közúti közlekedési területekben az egyes építmények elhelyezése minden besorolásnál azonos előírások szerint történhet.

(4) A KÖu-1 jelű, KÖu-2 jelű, KÖu-3 jelű, KÖu-4 jelű, KÖu-5 jelű és KÖu-6 jelű jelű közúti közlekedési terület övezetekben az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

(5) A KÖu-1 jelű, KÖu-2 jelű, KÖu-3 jelű, KÖu-4 jelű, KÖu-5 jelű és KÖu-6 jelű jelű közúti közlekedési terület övezetében a közlekedési és közmű építmények méretét úgy kell meghatározni, hogy az a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi, gyalogosközlekedési, valamint csapadékvíz-szikkasztási igényeket ki tudja szolgálni.

26. § (1) A Közm jelű közműelhelyezési terület övezete a közműellátás építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A Közm jelű közműelhelyezési terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

(3) A Közm jelű közműelhelyezési terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

27. § (1) A Zkp jelű közpark zöldterület övezete állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A Zkp jelű közpark zöldterület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

28. § (1) Az erdőterület övezetek az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, a település ökológiai rendszerének megőrzését, javítását és védelmét, valamint a pihenést és a szabadidős tevékenységet egymással összehangoltan szolgálják.

(2) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület, az Er jelű rekreációs erdőterület, az Ee jelű egyéb erdőterület övezetében föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése – a magasfeszültségű hálózat kivételével – csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.

(3) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezetében az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, természetvédelmi rendeltetésű építmény, valamint közmű és út építményei helyezhetők el.

(4) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület, az Er jelű rekreációs erdőterület, az Ee jelű egyéb erdőterület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

(5) Ev jelű védelmi célú erdőterület, az Er jelű rekreációs erdőterület, az Ee jelű egyéb erdőterület övezeteben az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.

(6) Ev jelű védelmi célú erdőterület, az Er jelű rekreációs erdőterület, az Ee jelű egyéb erdőterület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

29. § (1) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület övezete jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti védelmi rendeltetésű erdő, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti, a környezeti elemek védelmét, a környezeti terhelés megelőzését vagy csökkentését szolgáló védőerdő, a természet védelméről szóló törvény szerinti védett erdő, továbbá a területrendezési és településrendezési követelmények teljesítését szolgáló védőerdő.

(2) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület övezetében épület nem helyezhető el.

(3) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület övezete az országos ökológiai hálózat pufferterület övezetével részben érintett övezet.

30. § (1) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezetébe jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti védelmi rendeltetésű erdőnek nem minősülő erdők tartoznak.

(2) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezetbe gazdasági rendeltetésű erdők tartoznak.

(3) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezetben építmények egyenként legfeljebb 300 m² bruttó alapterülettel létesíthetők.

(4) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai magterület övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai magterület övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(5) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezete az országos ökológiai hálózat pufferterület övezetével részben érintett övezet.

31. § Az Er jelű rekreációs erdőterület övezete jellemzően a közjóléti célt szolgáló, pihenést és szabadidős tevékenységet biztosító építmények elhelyezésére szolgál.

32. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezet alapvetően kisüzemi vagy családi használatú telkekből áll, amely jellemzően kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területen egy lakó rendeltetésű épület a 4. és 6. mellékletben meghatározott feltételek mellett létesíthető, amennyiben a közműellátás ideértve a közműpótló berendezést is biztosított.

(3) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területen a 720 m²-t meghaladó területen a 4. mellékletben meghatározott beépítettségi szabályok megtartásával – a mezőgazdasági művelés célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

(4) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezet területén birtokközpont kialakítható.

(5) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(6) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetések körét a 6. melléklete tartalmazza.

33. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezetébe a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit szolgáló területek tartoznak.

(2) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

(3) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont kialakítható.

(4) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai magterület övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai magterület övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(5) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(6) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezete az országos ökológiai hálózat pufferterület övezetével részben érintett övezet.

34. § (1) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezete alapvetően természetközeli használatot folytató telkekből áll, amely jellemzően nádas, gyep (rét, legelő), a védett és Natura 2000 területbe sorolt szántóterületekből, a vízgazdálkodási célú mezőgazdasági területekből, valamint a vízbázis külső védőterületébe sorolt területekből áll.

(2) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai magterület övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai magterület övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(3) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(4) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

(5) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében épület nem építhető, a legeltető állattartáshoz kapcsolódó nyitott állatbeálló és hozzá kapcsolódó terménytároló építmény elhelyezhető.

35. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület övezetébe a folyóvizek és a közcélú nyílt csatornák tartoznak, ahol építményt elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet.

(2) A V jelű vízgazdálkodási terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

(3) A V jelű vízgazdálkodási terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai magterület övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai magterület övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(4) A V jelű vízgazdálkodási terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezetben e rendelet 11. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(5) A V jelű vízgazdálkodási terület övezete az országos ökológiai hálózat pufferterület övezetével részben érintett övezet.

36. § (1) A Kb-Sp jelű különleges beépítésre nem szánt sportterület övezetébe a sport célú tevékenységeket szolgáló területek tartoznak.

(2) A Kb-Sp jelű különleges beépítésre nem szánt sportterület övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

37. § (1) A Kb-T jelű különleges beépítésre nem szánt temető terület övezetében a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.

(2) A Kb-T jelű különleges beépítésre nem szánt temető terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

38. § (1) A rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet mellékletei a következők:

(3) Hatályát veszti Pethőhenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a település Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról.

39. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.