1. § (1) E rendelet hatálya Zalavég község közigazgatási területén megvalósuló telekalakításra, építési tevékenységre, rendeltetés módosításra terjed ki.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó területen telket, építési telket alakítani, területet felhasználni, továbbá építési tevékenységet folytatni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: az OTÉK), az egyéb általános érvényű jogszabályok, jogi rendelkezések és hatósági előírások, Zalavég Község Önkormányzata Képviselő-testületének Zalavég község településképének védelméről szóló 12/2017 (XII. 29.) önkormányzati rendelete, valamint e Rendelet alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.

2. § E rendelet alkalmazása során a

3. § (1) Közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakíthatók.

(2) Az építési övezetek és övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve szabályozási vonallal érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb méretet. A telek beépíthetőségének meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni és az útszabályozás területét a telek beépítési lehetőségének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozás alkalmazásakor.

(3) Az építési övezetek és övezetek területén a kialakítható telek megengedett legkisebb szélességét

(4) A már beépült telkek a telekalakításról szóló magasabb szintű jogszabály előírásainak megtartása mellett akkor megoszthatók, ha a megosztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége, az oldalkert és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek megfelelnek.

(5) Az övezet határa kötelezően kialakítandó telekhatár.

(6) Szabályozási vonal esetén a telekhatár a kialakult állapot figyelembevétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva módosítható, ha a létrejövő állapot nem ellentétes a szabályozásban megfogalmazott célokkal, az eltérést a kialakult állapot indokolja és a létrejövő közterület út- és közműépítmények helyigényének megfelel.

(7) Az általános mezőgazdasági, a védelmi erdő, egyéb erdő övezetekben és a különleges mezőgazdasági üzemi területek építési övezeteben a szabályozási terven nem jelölt kiszolgáló út megszüntethető, illetve új kiszolgáló út kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével. A mezőgazdasági és erdő övezetekben az új kiszolgáló út minimális szélessége 6 m, a különleges mezőgazdasági üzemi építési övezetben 10 m.

(8) A (7) bekezdésben nem nevesített övezetek területén út területe csak a szabályozási terv szerint alakítható ki.

(9) Építési telket érintő szabályozási vonal esetén az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

4. § (1) Közterületen épület, építmény az önkormányzat hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el.

(2) Közterületen csak közműépítmény számára alakítható ki önálló telek.

(3) A szabályozási terven jelölt közutak és közterületek területén belül a 3. mellékletben meghatározott építmények, közlekedési építmények, utcabútorok, a csomagátadó automaták, környezetvédelmi eszközök, valamint közművek helyezhetők el, továbbá növényzet telepíthető. Az árubemutatásra szolgáló szerkezetek csak mobilak lehetnek, melyek kizárólag a nyitvatartási időszakban helyezhetők el a közterületen.

5. § (1) Az építési övezetek és övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az építési övezet és övezet területének a kialakult állapothoz illeszkedő szabályozása esetén azok rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságok figyelembevételével úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az építési övezet, övezet területének jelentős megújulása, vagy a beépítés intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.

(2) Az építési övezetek és övezetek területén épületet elhelyezni:

(3) Az építési övezetek és övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépítményt elhelyezni illeszkedve a kialakult környezet beépítéséhez, vagy kialakult környezet hiányában az OTÉK-ban meghatározottak szerint lehet.

(4) Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, a telken az építési helyet meghatározni, valamint közmű műtárgyat elhelyezni a szabályozási terven jelölt szabályozási vonal figyelembevételével lehet.

(5) Kerítés

(6) Közterület felőli támfal, terepszint alatti támfalépítmény közterület felőli építmény magassága legfeljebb 3 méter, mely építményre áttört kerítés létesíthető a magasabb terepszinttől számítottan legfeljebb 1,5 méter magassággal.

6. § Meglévő beépítések esetében,

7. § (1) Az előkert mértéke

(2) Az előkert területén elhelyezhetők az OTÉK szerint elhelyezhető melléképítményeken túl

(3) A hátsókert mélysége az OTÉK előírásai szerint meghatározott.

(4) Építési övezetben a hátsókert területén épület telekhatároktól számított 2 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki. A szomszédos telekre néző homlokzat magassága legfeljebb 3,5 m lehet.

(5) Szomszédos telken lévő épületek között a megengedett legkisebb távolság az OTÉK-ban meghatározott telepítési távolság, a tűztávolság és a beépítési módnak megfelelő oldalkert mérete közül a nagyobb. Az oldalkert legkisebb szélessége, amennyiben az övezeti előírás eltérően nem rendelkezik, nem lehet kisebb

8. § (1) Állattartó, valamint trágyatároló építményt a környezetvédelmi hatóság által megállapított védőtávolságot, valamint a 4. melléklet szerinti elhelyezési távolságot betartva szabad kialakítani és üzemeltetni az egyes huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget befogadó épületektől úgy, hogy az a környezetre zavaró hatással ne legyen.

(2) Az egységes környezethasználati engedélyhez és telepengedélyezési eljáráshoz kötött tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által a védendő épülettől megállapított védőtávolság és e rendelet 4. melléklete szerinti távolság közül a szigorúbb mértéket kell figyelembe venni.

(3) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya és trágyalé tárolására. A saját szükségletet meghaladó állattartás esetén a híg trágyatárolónak és az almostrágya tároló zárt fedését kötelező kialakítani.

(4) Állattartó építmény a 3. melléklet figyelembe vételével, abban az esetben helyezhető el, amennyiben a telek területe eléri vagy meghaladja az építési övezetben, övezetben előírt kialakítható minimális telekméretet.

(5) Az állattartás épületeire vonatkozó szabályokat rendeltetés-változtatás esetén is alkalmazni kell.

9. § (1) A telek természetes terepfelületét a rendeltetésszerű építmény, illetve telekhasználat követelményeinek biztosítása érdekében a talaj állékonyságának biztosítása mellett lehet megváltoztatni.

(2) A terepkialakítás során rendezett terepszint a telkek közös határa mentén legfeljebb 1 méteres szintkülönbséggel, a telekhatárra állított függőleges síkhoz képest a telekhatár mentén 60 fokban elfordított síkok között hozható létre.

(3) A beépítésre szánt övezetek területén a terepszint változtatása legfeljebb 2 méter lehet.

10. § Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az építmény telkén:

11. § (1) A település területén található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, földmunkával járó tevékenység során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.

12. § (1) A Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken a használatmódosítás és építés csak a vonatkozó előírások szerint történhet.

(2) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának.

(3) A védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető. Fásítás során inváziós fajok alkalmazása a település teljes területén tilos.

(4) A település közigazgatási területén a biológiai aktivitás érték (BIA) fenntartásához igénybe vett területeket az 5. melléklet tartalmazza.

13. § (1) A település közigazgatási területén található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett 50 m-es védőtávolság jelölt a szabályozási terven. A védőtávolságokra a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez a vizek és közcélú vízi-létesítmények mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek területére a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az építési övezetek és övezetek telkein belül a szabályozási terven feltüntetésre került közművezetékek és védősávjaik biztosítása szükséges.

(4) A meglévő villamosenergia közművek részére a szabályozási terv védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg, melynek területére a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A földgáz elosztóvezetékek nyomvonalára vonatkozóan a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatáról szóló magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.

(6) A vizes élőhelyek védőterületén – a vízfolyás partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül – természeti területen a természet védelméről szóló törvénnyel szinkronban a vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével új építmény nem helyezhető el.

14. § Építési övezetek területén e rendelet szerinti zöldfelületet és a zöldfelület előírt fásítását új építés esetén annak használatbavételéig ki kell alakítani.

15. § (1) Nem önálló helyrajzi számon, illetve alrészleten lévő árkok, valamint rendezetlen vízelvezetés nem kiépített mederben lefolyási vonalával jelölt terület esetében az ingatlan tulajdonosa köteles biztosítani a felszíni vizek elvezetését. A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos. A meglévő nyílt rendszer átépítése, zárt csatornává tétele csak vízjogi létesítési engedély birtokában történhet.

(2) Zárt csapadékvíz elvezetés esetén az idegen ingatlanon lévő csapadékcsatornára szolgalmi jogot kell bejegyezni.

16. § (1) Az újonnan létesülő kisfeszültségű hálózatok csak földkábellel létesíthetők.

(2) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. A műszaki okokból indokoltan a földben maradó funkcióvesztett vezetéknek – környezeti elemek károsodásának kizárásával való – lezárását, az eltömedékelését szakszerűen, a későbbi roskadás-mentesség biztosításával el kell végezni.

(3) A megújuló energiahordozók közül a szélenergia hasznosítására szolgáló szélkerék Gksz jelű kereskedelemi, szolgáltató gazdasági terület, Gipe jelű egyéb ipari gazdasági terület, K-Mü-1 jelű, K-Mü-2 jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében, továbbá Má jelű általános mezőgazdasági terület és Kb-Sp jelű különleges nagy kiterjedésű sportolási célú terület övezetében elhelyezhető, ha az egyéb előírással nem ütközik, és jogerős létesítési engedéllyel rendelkezik.

(4) Külterületi, belterületbe vonandó, valamint a belterületben lévő fejlesztésre szánt terület közművesítését, valamint úttal való feltárását annak kell biztosítania, akinek érdekében áll a terület fejlesztése.

(5) A település területén a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

17. § Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén - ha annak rendeltetéséhez ivóvízfelhasználás szükséges – az üzemben lévő és csatlakozási lehetőséggel rendelkező kommunális ivóvízhálózat rendelkezésre állása esetén a hálózatra való rákötés kötelező, annak hiányában egyedi megoldással történhet.

18. § (1) Megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózat esetén

(2) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követő 1 éven belül csatlakozni kell a kiépített szennyvízcsatorna hálózatra, amennyiben a területen szennyvíz keletkezik.

(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, bővítése, vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén csak az előírt engedéllyel rendelkező egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló létesítését követően lehet.

(4) A település területén a szippantott szennyvíz engedély nélkül nem helyezhető el.

(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

19. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni, elszikkasztani, illetve elhelyezését biztosítani. Nyílt árkos vízelvezető rendszer esetében a kapubehajtók építése és egyéb közlekedési létesítménnyel való keresztezés kialakítása során áteresz létesítése kötelező.

(2) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszert megfelelően karbantartani.

20. § A település területe a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló jogszabály rendelkezései alapján III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló jogszabály határozza meg.

21. § (1) Az igazgatási terület beépítésre szánt területén megállapított sajátos használat szerinti építési övezetek:

(2) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területén megállapított sajátos használat szerinti övezetek:

(3) Az igazgatási területen megállapított építési övezetek és övezetek lehatárolását az 1. melléklet szerinti szabályozási terv határozza meg.

(4) Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.

22. § (1) Az Lf-1 és Lf-2 jelű falusias lakóterület építési övezet lakóépületek, a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf-1 és Lf-2 jelű falusias lakóterület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.

(3) Az állattartással kapcsolatos építmények elhelyezésének feltételeit e rendelet 8. §-a és a 4. melléklete tartalmazza.

(4) Gazdasági, raktár, tárolás, állattartási és állattenyésztési, valamint mezőgazdasági termék feldolgozási célú épület kizárólag lakóépület megléte esetén kiegészítő funkcióként helyezhető el abban az esetben, amennyiben a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

(5) Az Lf-1 jelű falusias lakóterület építési övezetében kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, raktár, tárolás, állattartási és állattenyésztési, valamint mezőgazdasági termék feldolgozási célú épület a 3. melléklet szerinti kedvezményes épületmagasággal építhető.

23. § (1) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetében a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Egy telken önálló lakóépület nem helyezhető el, továbbá egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki.

(3) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetében gazdasági, raktár és tárolás tevékenységi célú épület a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységi célú épület mellett, kiegészítő funkcióként helyezhető el és ha a lakófunkciót biztosító épület rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

(4) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.

24. § (1) A Gipe jelű egyéb ipari gazdasági terület övezete elsősorban olyan gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, és nem tartoznak a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységi körbe.

(2) A Gipe jelű egyéb ipari gazdasági terület övezetében önálló lakóépület nem helyezhető el, továbbá egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.

(3) A Gipe jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.

25. § (1) A K-Mü-1 és K-Mü-2 jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezete elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást, a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Mü-1 és K-Mü-2 jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezete építési telkein szolgálati lakás kizárólag a (1) bekezdés szerinti rendeltetés valamelyikének megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető, azzal, hogy egy telken kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki.

(3) A K-Mü-1 jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben a gazdasági tevékenységi célú épület abban az esetben helyezhető el, amennyiben az övezettel határos Lf-1 és Lf-2 jelű falusias lakóterület építési övezetben a meglévő rendeltetések használatát nem korlátozza, és nem tartozik a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységi körbe.

(4) A K-Mü-1 és K-Mü-2 jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.

26. § (1) A KÖu jelű közúti közlekedési terület övezete az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű-várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál, továbbá biztosítja a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi igények kiszolgálását.

(2) A KÖu jelű közúti közlekedési terület övezetében a közlekedési és közmű építmények méretét úgy kell meghatározni, hogy az a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi, gyalogosközlekedési, valamint csapadékvíz-szikkasztási igényeket ki tudják szolgálni.

(3) A KÖu jelű közúti közlekedési terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.

27. § (1) A Zkp jelű közpark zöldterület övezete állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A Zkp jelű közpark zöldterület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.

28. § (1) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület övezete jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti védelmi rendeltetésű erdő, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti, a környezeti elemek védelmét, a környezeti terhelés megelőzését vagy csökkentését szolgáló védőerdő, továbbá a területrendezési és településrendezési követelmények teljesítését szolgáló védőerdő.

(2) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület övezetében föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése - a magasfeszültségű hálózat kivételével – csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.

(3) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület övezetében épület nem helyezhető el.

(4) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület övezetében a 3. melléklet alapján feltétellel elhelyezhető építmények csak természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódóan létesíthetők.

29. § (1) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezetébe jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti védelmi rendeltetésű erdőnek nem minősülő erdők tartoznak.

(2) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezetében a föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése - a magasfeszültségű hálózat kivételével – csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.

(3) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezetében a 3. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények csak erdészeti, vadgazdálkodási, természetvédelmi, közjóléti célból létesíthetők.

30. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezetében a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit szolgáló területek tartoznak.

(2) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.

31. § (1) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében alapvetően természetközeli használatot folytató telkekből áll, amely jellemzően nádas, gyep (rét, legelő) művelési ágban nyilvántartott területekből áll.

(2) Az Mt jelű általános mezőgazdasági terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.

32. § (1) A vízgazdálkodási területek szerepkörük alapján az alábbi övezetekbe tartoznak:

(2) A V-1 jelű, a V-2 jelű és a V-3 jelű vízgazdálkodási terület övezetében épületet elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet.

(3) A V-1 jelű, a V-2 jelű és a V-3 jelű vízgazdálkodási terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.

33. § (1) A Tk jelű természetközeli terület övezete a település mocsaras, nádas területe, ahol épületet elhelyezni nem lehet.

(2) A Tk jelű természetközeli terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.

34. § (1) A Kb-T jelű különleges temető terület övezetében a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.

(2) A Kb-T jelű különleges temető terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.

35. § (1) A Kb-Sp jelű különleges nagy kiterjedésű sportolási terület övezetébe sport célú tevékenységeket szolgáló területek tartoznak és ahol olyan építmények helyezhetők el, amelyek a terület rendeltetésszerű használatát szolgálják.

(2) A Kb-Sp jelű különleges nagy kiterjedésű sportolási terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.

36. § (1) A Kb-H jelű különleges horgászturizmus terület övezete elsősorban szállás jellegű, kereskedelmi és szolgáltató, valamint a terület fenntartásához szükséges gazdasági épület rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-H jelű különleges horgászturizmus terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.

37. § (1) A rendelet mellékletei a következők:

(2) A rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

38. § Hatályát veszti a Zalavég Község Önkormányzata Képviselő-testületének Zalavég Község helyi építési szabályzatáról szóló 10/ 2005. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete.

39. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.