1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, ezen belül is a nagycsaládokra, figyelemmel az Önkormányzat teherbíró képességére – az egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása.

(2) A Képviselő-testült az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok és a helyi közösség aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából

2. § (1)² E rendelet területi hatálya Dorogháza község közigazgatási területére terjed ki.

(2)³ A rendelet személyi hatálya kiterjed a Dorogháza településen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre.

(3) E rendelet tárgyi hatálya az alábbi támogatásokra terjed ki:

3. § (1)⁴ Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni települési támogatások megállapítása iránti kérelmeket - a házi segítségnyújtás, családsegítés és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás iránti kérelmek kivételével - a Mátramindszenti Közös Önkormányzati Hivatal Dorogházi Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) lehet írásban előterjeszteni az 1.-6. mellékletek szerinti formanyomtatványon.

(2)⁵ A házi segítségnyújtás, családsegítés és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Bátonyterenye Városi Szociális és Gyermekjóléti Központnál (3070 Bátonyterenye Molnár Sándor út 1-3.)lehet szóban vagy írásban benyújtani.

(3) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van.

(4) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Kezdeményezésük nem terjedhet ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére

(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátás igénylő a kérelmét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(6)⁶

4. § (1) A kérelmező köteles a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat kérelméhez becsatolni.

(2) A pénzbeli és természetbeni települési támogatások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

(3) A jövedelem

(4) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(5) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (4)-(5) bekezdése az irányadó.

(6) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(7)⁸ Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint amelyek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 36.§ (2) bekezdésében meghatározott adatok.

(8) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni települési támogatás megállapítása iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(9) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül –vizsgálta, és azokban lényese változás nem feltétezhető. A

(10)⁹ A pénzbeli és természetbeni települési támogatásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól e rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

(11)¹⁰ A pénzbeli és természetbeni települési támogatásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) A rendszeres települési támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyok, családi állapot, lakcím, stb.) megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak. E kötelezettségről a támogatást megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat. A bejelentés elmulasztása esetén vizsgálni kell a támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét.

5. § (1) E rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott rendszeres települési támogatást meg kell szüntetni, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell

(2) A támogatás megállapító szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatás megtérítését az arról való tudomásszerzést követő három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételről, illetőleg folyamatos támogatás esetén a támogatás megszűnéséről egy év már eltelt.

(3) Ha a támogatás megállapítója a rendszeres települési támogatás megtérítését rendeli el, a kötelezett kérelmére engedélyezheti a megtérítés összegének részletekben történő megfizetését. A részletfizetés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(4) A támogatás megállapítója a kötelezett kérelmére a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét legfeljebb 50 %-os mértékben csökkentheti, vagy elengedheti, amennyiben a kötelezet családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló személy esetében 250 %-át nem haladja meg.

6. § (1)¹¹

(2) A polgármester hatáskörében hozott döntésekről a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

7. § (1) A rendszeres támogatások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5-éig, a nem rendszeres támogatások kifizetése az ellátást megállapító határozatban megjelölt időpontban történik házipénztárból, vagy a jogosult lakossági folyószámlájára történő átutalás útján. A házipénztárból történő kifizetés esetén a támogatást a jogosult, vagy meghatalmazottja veheti fel. A házipénztárból történő, a döntést követő azonnali, kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) A rendkívüli települési támogatás és a lakhatási támogatás természetbeni formában is nyújtható. A folyósítás módjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

8. § (1) Az ellátás annak állapítható meg, akinek eseti, jelentős mértékű gyógyszerköltsége merül fel és közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik.

(2) Az ellátás megállapításának feltétele, hogy a családban az egy főre számított havi nettó jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(3) A támogatást egyszeri támogatásként kell megállapítani melynek összege 1.000.-Ft-nál kevesebb és 5.000.-Ft-nál magasabb nem lehet.

(4) A kérelem kötelező melléklete a háziorvos és/vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek költségének összegéről szóló igazolás.

(5) ^[1] A gyógyszertámogatás iránti kérelmek elbírálásáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

9. § (1)¹² Élelmiszer kiadások támogatásában részesülhet, aki családjában az egy főre számított havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) A támogatást természetbeni juttatás formájában is meg lehet állapítani, egyszeri összege 1.000.-Ft-nál kevesebb és 5.000.-Ft-nál magasabb nem lehet.

(3) ^[2]A élelmiszer kiadások támogatása iránti kérelmek elbírálásáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

10. § (1) Az ellátás megállapításának feltétele, hogy a családban az egy főre számított havi nettó jövedelem nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-nál.

(2) A gyermeknevelési támogatást az önkormányzat természetbeni juttatás formájában is megállapíthatja. A támogatás legkisebb összege gyermekenként 1000.-Ft, legmagasabb összeget 5.000.-Ft.

(3) ^[3] A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmek elbírálásáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

11. § (1)¹³ Az önkormányzat temetési költségekhez való hozzájárulásként temetési támogatást nyújt annak, aki az elhunyt személy temettetéséről gondoskodott és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 900 %-át.

(2)¹⁴ A temetési támogatás összege koporsós temetés esetén 15.000.-Ft, urnás temetés esetén 10.000.-Ft.

(3) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A kérelemhez csatolni kell a nem helyben anyakönyvezett elhunyt személy halotti anyagkönyvi kivonatát és a temetés költségeiről – a támogatást kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított temetési számla eredeti példányát.

(5) A temetési támogatás iránti kérelmek elbírálásáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

12. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A lakhatási támogatásra jogosult az a személy, aki dorogházi lakcímmel rendelkezik

(3)¹⁶ A támogatás mértéke:

(4) A támogatást egy évre kell megállapítani, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

(5) A támogatás ugyanazon lakásra, csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe kell venni az ugyanazon lakcímre állandó vagy tartózkodási hellyel bejelentett személyeket.

(7)¹⁷ A támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható. A támogatást a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani. A megállapított támogatást utólag, a tárgyhót követő hó 5. napjáig kell utalni a szolgáltatónak, illetve kifizetni a kérelmezőnek.

(8) A lakhatási támogatás iránti kérelmeket átruházott hatáskörben a polgármester bírálja el.

13. § (1) Az önkormányzat az elemi kár enyhítésére a károsult kérelmére a lakhatási feltételek helyreállítására kamatmentes kölcsönt nyújt, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre számított havi nettó jövedelem nem magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-nál, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-nál.

(2) A kamatmentes kölcsön további feltétele, hogy

(3) Az elemi kár fennállását az önkormányzati hivatal a helyszínen ellenőrzi.

(4) A kamatmentes kölcsön összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladhatja meg és a visszafizetés időtartama 3 hónap türelmi idővel legfeljebb hat hónap lehet. A visszafizetést a támogatási határozatban foglaltak szerint kell teljesíteni.

(5) A kamatmentes kölcsön a kérelemben megjelölt célra való felhasználását az önkormányzati hivatal a helyszínen ellenőrzi.

(6) Amennyiben a kölcsön nem a kérelemben meghatározott célra kerül felhasználásra az önkormányzat elrendeli az azonnali visszafizetését és a kérelmezőt a további támogatásból a kötelezettség teljesítéséig kizárhatja.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben szabályozott kamatmentes kölcsön megállapítható a közeli hozzátartozó temetési költségeinek megfizetéséhez is. Ez esetben a temetési költségeket a temetési számlák, bemutatásával kell igazolni.

(8) ^[4]A elemi kár enyhítése iránti kérelmek elbírálásáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

14. § (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakos vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást állapít meg.

(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve a családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy, vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére is - megállapítható.

(4) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező családjában igazoltan:

(5) A rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

15. § (1) A köztemetéssel összefüggő feladatokat az Szt. 48. §-ban foglaltak szerint kell ellátni.

(2) A köztemetés elrendeléséről a polgármester átruházott hatáskörben dönt.

(3)¹⁸

16. § (1) A szociális szolgáltatások körére vonatkozóan az Szt. 57. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2) Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt. 59/A. § alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében vizsgálni kell.

(3) Az egyes szociális alapszolgáltatások térítésmentes biztosítására vonatkozóan az Szt. 115/A §-ban foglaltak az irányadóak.

(4) Az ingyenes ellátásban részesülőkre vonatkozóan az Szt. 114. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

17. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a polgármesteri hivatalhoz/intézményvezetőhöz kell benyújtani, a 9/1999.(XI.24.) SZCSM. rendelet 1. számú melléklete szerint formanyomtatványon.

(2)¹⁹ A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről a Bátonyterenye Városi Szociális és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 15. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.

18. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

(2)²³

(3) Az Önkormányzat az étkeztetés körébe tartozó feladatok ellátását az önkormányzati fenntartású, Dorogháza, Szent István út 7. szám alatti konyhájáról biztosítja.

(4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező az élelmezésvezetőhöz, vagy a Hivatal ügyintézőjéhez nyújthatja be.

(5) Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

(6)²⁴

19. § (1) A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az önkormányzat a házi segítségnyújtás körébe tartozó feladatok ellátását a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül biztosítja.

(3)²⁵ Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező a Bátonyterenye Városi Szociális és Gyermekjóléti Központ vezetőjéhez nyújthatja be.

(4)²⁶ Az ellátás iránti kérelemről a Bátonyterenye Városi Szociális és Gyermekjóléti Központ vezetője dönt.

(5)²⁷ Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a Bátonyterenye Városi Szociális és Gyermekjóléti Központ vezetője intézkedése alapján az Szt. 93-94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

(6) Az ellátás igénybevételéért térítési díjat nem kell fizetni.

20. § (1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) A családsegítés keretében a képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatok ellátását a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül biztosítja.

(4)²⁸ A családsegítést a képviselő-testület a Bátonyterenye Városi Szociális és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja.

(5) Az ellátás igénybevételéért térítési díjat nem kell fizetni.

21. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időkorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére, az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosítja.

22. § Az Önkormányzat a szolgáltatást külön rendeletben foglaltak szerint biztosítja.

23. § A rendelet 2015. október 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, települési támogatások tekintetében folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

24. § (1) Hatályát veszti a szociális igazgatási ellátások szabályozásáról szóló 7/2011.(IV.11.) rendelet.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.