Alsópetény Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

3/2012. (II.29.)

önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról,

a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

A Képviselő-testület az Alaptörvény 32.§ (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a törvényben foglaltak végrehajtására, az önkormányzat vagyonának ésszerű és hatékony felhasználása, megőrzése és gyarapítása érdekében, és a mindezekkel kapcsolatos tevékenység szabályozása céljából az alábbi rendeletet alkotja:

1; A RENDELET HATÁLYA

1.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed Alsópetény község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), a tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírokra, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető üzletrészekre, egyéb értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközökre (továbbiakban: portfolió vagyon), valamint az Önkormányzatot külön jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre.

2. AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

2.§

Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

3.§

(1) Az önkormányzati vagyon körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény 5.§ (1)-(4) bekezdései határozzák meg.

(2) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét az érvényes, vonatkozó jogszabályok, valamint a Képviselő-testület rendelete állapítja meg. Törzsvagyonná az olyan önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak nyilváníthatóak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.

(3) Forgalomképtelen törzsvagyontárgyak

a) a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok

b) a muzeális értékű tárgyak vagy gyűjtemények,

c) egyéb közterületek,

d) védett természeti területek,

e) az erdők,

f) a levéltári és tervtári iratanyag,

g) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy a Képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.

(4) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak

a) a műemlékek, műemlék jellegű és községképi jelentőségű ingatlanok,

b) közművek,

c) az önkormányzat intézményei használatában lévő vagyon

d) az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok használatában lévő vagyon

e) sportpályák és sportcélú létesítmények,

f) mindazon vagyon, melyet törvény vagy a Képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.

(5) Alsópetény Község Önkormányzata forgalomképtelennek minősülő vagyonából Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelennek törzsvagyon elemet nem minősít.

4.§

Üzleti vagyon a forgalomképes vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe

3. Vagyonkimutatás

5.§

(1) A vagyonkimutatás az önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele a számviteli törvényben foglaltak szerint, értékben és mennyiségben.

(2) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzat vagyoni értékű követelésének állományát is.

(3) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül

1. az ingatlanokat, a vagyoni értékű jogokat és a portfolió vagyont tételesen,

b)   az ingó vagyontárgyakat összesített mérleg szerinti értékben, veszi számba.

(4) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva a Képviselő-testületnek kell bemutatni.

(5) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a jegyző gondoskodik.

4. Vagyongazdálkodási koncepció

6.§

(1) A Képviselő-testület az éves költségvetési koncepció megalkotása során meghatározza az önkormányzat teljes vagyonának megőrzésére, hasznosítására, és gyarapítására vonatkozó általános éves célkitűzéseket.

(2) A koncepció:

a) tartalmazza a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak azon körét, melyek átminősítése várható, illetve a stratégiai célkitűzések eléréséhez felhasználhat,

b) javaslatot tesz a forgalomképes vagyon körébe tartozó vagyontárgyakra, melyek értékesítése, hasznosítása az adott évben megvalósítható.

(3) A költségvetési koncepció tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek meghatározzák az Önkormányzat és szervei, önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodásával kapcsolatos célkitűzéseket.

5. A vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatása

7.§

(1) A tulajdonosi jogok gyakorlójaként a Képviselő-testület indokolt esetben dönthet - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik- a vagyontárgy vagyonkimutatás szerinti besorolásának megváltoztatásáról. A Képviselő-testület az átminősítéssel kapcsolatos döntését minősített többséggel hozza meg.

(2) Jogutód nélkül megszűnő intézmények, gazdasági társaságok esetén az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat- a megszűnéssel egyidejűleg- minősíteni kell, meghatározva azt, hogy az önkormányzat forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, vagy forgalomképes vagyonába kerül besorolásra.

(3) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, de az alaptevékenységük ellátásához nem szükséges vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt - a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával - arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából és kezeléséből és a forgalomképes vagyonhoz sorolja át.

(4) A Képviselő-testület a szabályozási tervben vagyonát forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé, forgalomképessé nyilváníthatja.

6. Vagyonkezelés

8.§

(1) Az Önkormányzat vagyonkezelő szerve az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. A vagyonkezelő szerv a kezelésében lévő vagyonnal – az önkormányzati feladatok ellátásának sérelme nélkül – köteles a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok és e rendelet keretein belül rendeltetésszerűen gazdálkodni

7. A tulajdonosi jogok gyakorlása, eljárás a tulajdonos képviseletében

9.§

(1) Az Önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelességek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester és a Képviselő-testület bizottságai (továbbiakban: a tulajdonosi jogok gyakorlója) gyakorolják.

8. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

10. §

(1) A vagyontárgy értékének meghatározására a vagyontárgy értékesítése illetve, egyéb módon történő hasznosítása és megterhelése esetén, a döntést megelőzően kerül sor.

(2) A vagyontárgy értékesítése, megterhelése esetén annak forgalmi (piaci) értékét

1. ingatlan vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
2. tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír esetén, ha az

•  a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,
•  a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír , úgy  a sajtóban közzétett, 3 hónapnál nem régebbi adásvételek vételi  középárfolyamán,

3. egyéb társasági részesedés esetén az utolsó lezárt üzleti év értékelése alapján
4. ingó vagyontárgy esetén – ha annak könyv szerinti értéke az egy millió forintot meghaladja – forgalmi értékbecslés alapján

kell meghatározni.

9. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

11.§

(1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon (együtt: forgalomképtelen vagyon) nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, gazdasági társaságba nem vihető be, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll. A forgalomképtelen önkormányzati vagyon elidegenítésére és megterhelésére kötött szerződés semmis.

10. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

12.§

(1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon elidegenítését, gazdasági társaságba való bevitelét, megszerzését és megterhelését illetően a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat,

(2) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon- az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül- bérbe, vagy használatba adás útján hasznosítható.

(3) Az Önkormányzat Hivatala, valamint az önkormányzat egyéb önálló költségvetési intézményei – az alapító okirat szerinti feladataik ellátásához - használják és –alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül - bérbeadás útján tovább hasznosíthatják a 3.§ (4) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyont.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyont érintő bérleti vagy használati szerződés megkötésére a képviselő-testület jogosult.

(5) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott vagyon tovább hasznosítására vonatkozó bérleti szerződés megkötéséről  a képviselő-testület dönt.

11.A forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

13.§

(1) A forgalomképes önkormányzati ingó vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, megterhelése, valamint gazdasági társaságokba való bevitele esetén

a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(2) Portfólió vagyon estében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(3) Az ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe és használatba adásáról, valamint gazdasági társaságokba való beviteléről való döntés tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

14.§

(1) Az Önkormányzatot megillető vagyonát érintő perbeli, vagy peren kívüli egyezség megkötésére a Képviselő-testület jogosult.

(2) Az önkormányzati vagyon tekintetében fennálló elővásárlási jogról történő lemondás megtételére a Képviselő-testület jogosult.

15.§

(1) Az Önkormányzat követelésről részben vagy egészben csak az alábbi esetekben mondhat le:

1. csődegyezségi megállapodásban,
2. bírói egyezség keretében,
3. peren kívüli megegyezés során,
4. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés behajthatatlannak minősül,
5. végrehajtási eljárásban, ha a követelés az eljárás során nem, vagy csak részben térül meg,
6. ha a követelés igazoltan csak veszteséggel – vagy aránytalan költségráfordítással – érvényesíthető,
7. ha a követelés kötelezettje nem fellelhető és ez hitelt érdemlően bizonyított
8. a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében – amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett.

(2) Az  Önkormányzat követeléseiről a Képviselő-testület jogosult dönteni.

12. Ellenőrzés

16.§

Az Önkormányzat Hivatala - a szerződésekről vezetett nyilvántartás alapján - a vagyoni helyzet változásáról a zárszámadással egyidejűleg tájékoztatja a Képviselő-testületet.

17.§

Az e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő- a nettó tíz millió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű- árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon, vagy vagyonértékű jog átadására vonatkozó szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre szóló szerződések esetén annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait, a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül az Önkormányzat internet oldalán közzé kell tenni.

13. Záró rendelkezések

18. §

Az önkormányzati vagyon megszerzésére, elidegenítésére, megterhelése, gazdasági társaságba vitelére e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Az önkormányzat e rendelet tárgykörébe tartozó kérdéseket szabályozó egyéb rendeletei (önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére és bérletére vonatkozó rendelete, a közterület használatára vonatkozó rendelete stb.) az önkormányzat vagyonával való gazdálkodást e rendelettel összhangban szabályozhatja, de az e rendeletben foglaltaktól eltérően nem rendelkezhet kivéve ha magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik.

19.§

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és hatálybalépését követő napon hatályát veszti, az önkormányzat vagyonáról, és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 21/2009. (XII..01.) Ör. számú rendelet.

.