1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya Alsópetény Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ előírásait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a vonatkozó egyéb általános érvényű jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.

(3) A HÉSZ a mellékleteit képező SZT-b jelű belterületi és SZT-k jelű külterületi szabályozási tervvel (a továbbiakban együtt: szabályozási terv) együtt érvényes.

(4) A belterület határvonalát a Képviselő-testület a szabályozási terv alapján határozza meg.

2. § Többszintes növényállomány: Nagy vagy közepes lombtömegű fával, cserjével, és talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel fedett, környezetvédelmi céllal kialakított zöldfelület.

3. § A közterület-alakításra vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.

4. § (1) Az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.

(2) A meglévő domborzati viszonyokat óvni kell, ezért támfalat építeni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni csak indokolt mértékben, az építmények elhelyezése érdekében, valamint vízelvezetési, geológiai vagy talajmechanikai okból lehet.

5. § (1) A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) A régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

6. § (1) A település közigazgatási területén található Natura 2000 területet, az ökológiai hálózat magterület-, ökológiai folyosó-, pufferterület övezetei által érintett területeket (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű területek) – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek és a 3. függelék jelöl.

(2) Természetvédelmi érintettségű területeken területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(3) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását.

(4) Napkollektor, napelem, és egyéb megújuló energiát hasznosító berendezés csak a tájképet, környezetet nem zavaró módon helyezhető el.

(5) Külterületen tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen csak tájba illő épület (lásd: fogalommagyarázat) helyezhető el.

(6) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – nem mérgező, allergiát és betegséget nem okozó – növények használhatók.

7. § (1) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a tájképvédelmi területek, és az ex lege védett területek védőterülete (továbbiakban védett területek) lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Országos jelentőségű védett természeti területeken építmények, és berendezések elhelyezése csak az országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

(3) Védett területen antennatorony nem építhető. Föld feletti villamosenergia és hírközlési vezeték helyett csak földkábeles vezeték létesíthető abban az esetben, ha a terepszint alatti elhelyezés természetvédelmi oltalom alatt álló fákat nem veszélyezteti.

8. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, hogy a használat

9. § (1) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.

(2) A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(3) Talajmozgatással járó tevékenység végzése, valamint terület-előkészítés során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(4) A település területén környezetkárosító anyag feltöltésre nem használható.

(5) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során minőségtanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(6) Rézsű csak úgy alakítható ki, hogy állékonysága a telken belül biztosítható legyen.

(7) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

10. § (1) A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

(2) A légszennyezést okozó, helyhez kötötten működő, és új építményeknél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg a levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

(3) Meglévő építményben folyó tevékenység korlátozható, vagy betiltható, amennyiben az illetékes hatóság az onnan származó légszennyezést vagy bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(4) Védőfásítással kell gondoskodni a szántóföldi porszennyezés megakadályozásáról.

11. § (1) A település közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható.

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak akkor folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3) Veszélyes hulladék ártalmatlanítását végző telephely, talajvizet szennyező technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem építhető.

12. § (1) Vízgazdálkodási terület egyéb célú hasznosítása, a medret érintő bármilyen korrekció csak vízjogi engedély alapján valósítható meg.

(2) Új vízfelületet (pl. tavat) létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet és csak akkor, ha a szükséges vízutánpótlás állandóan biztosítható.

(3) Vízfelületek karbantartásának céljára:

(4) A település területén futó vízfolyások építési korlátozással érintett védőtávolságainak lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

(5) A vízfolyások:

(6) Az (5) bekezdés szerintivédőtávolságokon belül eső meglévő építményeken csak az állagmegóvást szolgáló építési munkák végezhetők.

(7) Mélyfekvésű és a rendszeresen belvízjárta területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület vízmentességének megoldását követően lehet.

13. § (1) Zajt, rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi építményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés az építményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

(2) A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 4. függelék tartalmazza.

14. § (1) A közműhálózatokat és kapcsolódó közműépítményeket közterületen, szabályozási terven jelölt magánúton, vagy a közműszolgáltatást igénybe vevő telkén belül kell elhelyezni.

(2) Új út építésénél, meglévő út felújításánál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.

(3) Építési telek és telek közműellátása csak önálló közműbekötésekkel valósítható meg.

(4) Használaton kívül helyezett kútba szenny-, és csapadékvizet bevezetni, hulladékot betölteni tilos.

(5) Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni.

15. § Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése.

16. § (1) A szennyvízelvezető-rendszer kiépítéséig ideiglenesen duplafalú, vízzáró szigetelésű, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható.

(2) Új szennyvízelvezető hálózat csak elválasztott rendszerben építhető.

(3) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell kialakítani.

(4) A település területén a szennyvíz szikkasztása tilos, kivételt képez ez alól az egyedi szennyvíztisztító kisberendezésből kivezetésre kerülő tisztított szennyvíz.

(5) Ipari technológiai szennyvizeket, vagy más, nem kommunális jellegű szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a szennyvízelvezető-hálózatba bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül kell elvégezni.

(6) A szennyvízelvezető-hálózatba csapadékvíz nem vezethető.

17. § (1) A nyílt árkos csapadékvíz-elvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen.

(2) Befogadó hiányában a keletkező csapadékvizeket helyben kell tartani és hasznosítani.

(3) Ha a telken keletkező csapadékvíz teljes mennyisége nem vezethető a befogadóba, gondoskodni kell a többlet csapadékvíz mennyiségének visszatartásáról.

(4) Új építmény építése és meglévő bővítése esetén a telken keletkező csapadékvizeket közvetlenül burkolt közterületre kivezetni tilos.

(5) A burkolt felületekről összegyűjtött olyan csapadékvizek, amelyek szénhidrogénekkel szennyeződhetnek, csak megfelelően méretezett olaj- és iszapfogókon való előkezelést követően, a tetőfelületről összegyűjtött csapadékvizek előkezelés nélkül vezethetők a csapadékvíz elvezető rendszerbe.

(6) A csapadékvíz élő vízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni.

18. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek általános használatuk jellege, valamint sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:

(3) A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:

19. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezetekre tagozódnak, ezek beépítésének feltételeit az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni.

(2) Az építési övezetek telkeire vonatkozó szintterületi mutató a telken elhelyezhető valamennyi építmény szintterületének és a telek területének viszonyszáma.

(3) Az egyes építési övezetekben az adott övezetre meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el, alakíthatók ki.

(4) A telekalakítás szabályai:

(5) A telkek beépítési módja

(6) Terepszint alatti beépítés a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, legfeljebb az építési övezetben megengedett terepszint feletti beépítés mértékéig alakítható ki, amennyiben az adott építési övezet másként nem rendelkezik.

(7) A szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületekre a közkertekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

20. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, azonban az övezet építési telkein az OTÉK előírásaival összhangban, a HÉSZ-nek az adott lakóövezetre vonatkozó előírásai alapján más elsődleges funkciójú építmény is elhelyezhető.

(2) Lakóterületen nem helyezhető el:

(3) Szabadonálló beépítési mód esetén az újonnan kialakított telek szélessége legalább 16 m.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az újonnan kialakított telek szélessége legalább 14 m. Az épületet az oldalhatártól legalább 1m távolságra kell elhelyezni.

(5) Az építési hely mélysége legfeljebb a közterületi homlokvonaltól mért 60 m. Az annál távolabb eső rész hátsókertnek minősül.

(6) A lakóövezetekben a megengedett rendeltetések megvalósításához a teljes közművesítettség kiépítését legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(7) Ha az adott építési övezetre vonatkozó szabályok ettől eltérően nem rendelkeznek, akkor a lakóterületen egy építési telken legfeljebb egy lakóépület építhető.

(8) Lakóépület legnagyobb bruttó alapterülete 350 m².

(9) A kerítés magassága legfeljebb 1,6 m, legalább 40%-os áttörtséggel.

(10) Az előkertek legkisebb mérete 2,0 m, kivéve, ha az egyes építési övezetek előírásai másképp rendelkeznek.

21. § (1) A falusias lakóterületen a lakó rendeltetésen kívül elhelyezhető:

(2) A falusias lakóterület építési övezeteire vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az Lf1 és Lf2 építési övezetben az előkertek mérete:

(4) Az Lf3 építési övezetben a telek homlokvonalától 5,0 méternél távolabb épület csak az előrébb álló épülettel egyidejűleg, vagy az után építhető.

(5) Az Lf9 építési övezetben legfeljebb telkenként 2 lakás helyezhető el, egy vagy két épületben.

(6) Az Lf10 építési övezetben legfeljebb telkenként 4 lakás helyezhető el, egy vagy több épületben.

(7) A közművesítettség mértéke: teljes.

22. § (1) Az építési övezetben elhelyezhetők a lakó rendeltetésű épületeken kívül:

(2) A településközpont vegyes területekre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A településközpont vegyes területen telkenként legfeljebb két épület építhető, amennyiben ezek legalább egyike nem kizárólag lakó rendeltetésű. A lakó rendeltetési egységek száma telkenként legfeljebb kettő lehet. A nem lakó rendeltetési egységek száma telkenként legfeljebb összesen kettő lehet.

(4) A közművesítettség mértéke: teljes.

(5) Az előkert mérete: 2,0 méter.

23. § (1) A gazdasági terület jellemzően gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági területek az alábbi építési övezetekre tagozódnak:

(3) A közművesítettség mértéke: legalább részleges.

24. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgál:

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területekre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

25. § (1) Az általános gazdasági terület a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(3) Az általános gazdasági területekre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

26. § (1) Zöldterület (közkert) – a szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, valamint a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) A Zkk jelű övezetben épület nem építhető.

(3) A Zkk jelű övezetben az alábbi építmények helyezhetők el

(4) A Zkk jelű övezet telkeit legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, melynek legalább 1/3-át többszintes növényzetnek kell takarnia.

(5) A Zkk jelű övezetben közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési műtárgyak, berendezések – gyalogos és kerékpárút, valamint közvilágítás kivételével – nem helyezhetők el.

(6) A Zkk jelű övezetben parkoló nem alakítható ki.

27. § (1) A szabályozási terven erdőként jelölt, erdő művelési ágú, és a szabályozási terv szerint erdősítésre javasolt telkek területe.

(2) Erdőterületen kizárólag az erdőműveléssel összefüggő, az erdőtelepítés jövőbeli lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(3) Kerítés csak erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és természetvédelmi céllal létesíthető.

(4) Erdőterületen a magasfeszültségű hálózat légvezetékes nyomvonalas létesítményként megépülhet, a többi villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat építési módja egyedi elbírálás alapján kerül meghatározásra, tekintettel arra, hogy a kábelfektetéskor a fák gyökerei jelentős mértékben sérülhetnek.

28. § (1) A védelmi erdő területek a Szabályozási terven „Ev” jellel jelölt területek, melyek elsődlegesen a természeti környezet és különböző környezeti elemek, valamint a település, és egyéb építmények védelmére szolgálnak.

(2) Az Ev jelű övezetben a folyamatos borítottság érdekében csak természetszerű, az erdő több célú rendeltetését figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás folytatható. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén a telek legfeljebb 5%-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia.

(3) Az Ev jelű övezetben épület nem építhető, mesterséges felület nem alakítható ki, bánya nem nyitható.

(4) Az Ev jelű övezetben csak erdei kilátó, magasles, továbbá a természetvédelemmel, ismeretterjesztéssel, oktatási- és kutatási céllal összefüggő építmények és berendezési tárgyak, továbbá távközlési és energetikai magasépítmény, adótorony, antenna helyezhetők el.

(5) Az Ev jelű övezetben a már meglévő épületek a rendelet hatályba lépését megelőző jogszerű használatuk szerint, a településkép védelmi rendelettel összhangban felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

29. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven „Eg” jellel jelölt területek, amelyekben a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek hasznosítása.

(2) Az Eg jelű övezetben szakszerű, természetkímélő, az állandó borítottságot biztosító erdőgazdálkodást kell folytatni.

(3) Az Eg jelű övezetekben a rendeltetésnek megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények, valamint gazdasági épületek helyezhetők el.

(4) kialakítható/beépíthető telek területe legalább 100.000 m2 (10ha).

(5) Az építményeket a telekhatároktól legalább 20 m-re kell elhelyezni.

(6) A telkek beépítettsége legfeljebb: 0,5%.

(7) A megengedett legnagyobb épületmagasság: gazdasági épület és építmény esetében 5,5 m, különleges technológiai igényű építmény esetében 10 m.

(8) A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett építmények összes alapterülete az 500 m²-t nem haladhatja meg.

(9) A 10.000 m²-nél kisebb területű telken meglévő építményen állagmegóvás, átalakítás, felújítás és korszerűsítés végezhető. Az építmény nem bővíthető.

(10) Az Eg jelű övezetben épület elhelyezésének feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

(11) Az Eg jelű övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

30. § (1) A mezőgazdasági területen a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok hasznosítása érdekében az egyes övezetekre a 31-34. §-ban rögzített szabályok vonatkoznak.

(2) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Az övezet telkén lakóépület önmagában nem, csak mezőgazdasági épülettel együtt építhető.

(4) A mezőgazdasági területen építményt építeni a hagyományos tájhasználathoz igazodó módon

(5) Új állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legalább 200 méter távolságra kell elhelyezni.

(6) Mezőgazdasági területeken csak a terepfelszínt, természetes vízháztartást, valamint az ökológiai adottságokat megőrző, természetkímélő gazdálkodás folytatható.

(7) Mezőgazdasági területen a földrészletnek csak a kivett művelési ágú, illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes vagy természetbe illő, áttört hatású anyag használatával. Egyéb földrészlet nem keríthető le.

31. § (1) Az általános mezőgazdasági szántóterületek a Szabályozási terven „Má-sz” jellel jelölt területek, amelyek elsősorban a szántóföldi gazdálkodásra szolgáló területek, ahol a növénytermesztéssel összefüggő, termékfeldolgozásra, tárolásra szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az Má-sz1 jelű övezetben épület nem helyezhető el.

(3) Az Má-sz2 jelű övezetben épület és építmény csak birtokközponton helyezhető el.

(4) Birtokközpont kialakításának feltételei:

(5) A birtokközpontként szolgáló telken épület az alábbi feltételek együttes teljesítésével építhető:

(6) Az Má-sz2 övezetben a közúttal határos telekhatártól számított 50 m-en belül épület nem építhető.

(7) Az Má-sz2 övezetben a beépítés feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

(8) Az Má-sz2 övezetben birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, nem veszélyezteti, és a telek közútról, vagy önálló hrsz-on nyilvántartott magánútról megközelíthető.

32. § (1) Az általános mezőgazdasági gyep területek a Szabályozási terven „Má-gy” jellel jelölt területek, amelyek a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelésre, az állattartásra, állattenyésztésre, és az ezekkel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Má-gy jelű övezetben a legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, valamint a legeltetéses, almostrágyás állattartáshoz kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás, árusítás, szolgáltatás épületei helyezhetők el az alábbi feltételekkel:

(3) Az Má-gy1 jelű övezetben a beépítésre alkalmas méretű telken:

(4) Az Má-gy2 jelű övezetben a beépítésre alkalmas méretű telken:

(5) Az Má-gy jelű övezetben a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

(6) Az Má-gy jelű övezetben a meglévő idős fák védendők és megtartandók, a fás terület, facsoportok kiterjedése a 30%-ot nem haladhatja meg.

33. § (1) Az általános mezőgazdasági gyümölcsös területek a szabályozási terven „Má-gyü” jellel jelölt területek, amelyek jellemzően szőlő- és gyümölcstermesztésre szolgáló területek.

(2) Az Má-gyü övezetben kizárólag a szőlő- és gyümölcstermeléshez, illetve szántóföldi műveléshez, valamint e tevékenységekhez kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás, árusítás épületei és építményei helyezhetők el az alábbi feltételekkel:

(3) Az Má-gyü övezetben lakóépület – szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén – az alábbi feltételekkel helyezhető el:

(4) Az övezetben a beépítés feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló biztosítása.

34. § (1) Az kertes mezőgazdasági területek a Szabályozási terven „Mk” jellel jelölt területek, amelyeken elsősorban kisüzemi szőlő-, gyümölcstermelési, kisparcellás intenzív kertgazdálkodási tevékenység folytatható.

(2) A kertes mezőgazdasági terület a területfelhasználás, és az építés feltételei szempontjából két övezetre oszlik:

(3) Az Mk1 jelű övezetben legfeljebb egy, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, szőlőműveléssel, borászattal, kertgazdálkodással, és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos építmények – a lakóépület kivételével – és legfeljebb egy különálló, földdel borított pince helyezhető el az alábbi feltételekkel:

(4) Az Mk1 övezeten beépítésre alkalmas méretű telken az építmények összes bruttó földszinti alapterülete a 120 m²-t nem haladhatja meg.

(5) Az Mk1 jelű övezetben terepszint alatti beépítettség a 3 %-ot nem haladhatja meg.

(6) Az Mk1 jelű övezetben a beépítés feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

(7) Az Mk1 jelű övezetben fásítás, erdő nem létesíthető.

(8) Az Mk1* övezet előírásai az Mk1 övezetével egyezőek, de ebben az övezetben hírközlési bázisállomás (antennatorony) is elhelyezhető, legfeljebb 35,0 méteres épületmagassággal.

(9) Az Mk2 jelű övezetben új földrészletet kialakítani, földrészletet megosztani, vagy egyesíteni csak az övezetben előírt méreteknek megfelelően lehet:

(10) Az Mk2 jelű övezetben a közterületi és oldalsó telekhatároktól mért 5,0 m-en belül, a hátsó telekhatártól mért 6,0 m-en belül építmény nem építhető. Az épületek főhomlokzata kizárólag a Cser-tó irányába nézhet.

(11) Az Mk2 jelű övezetben:

35. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven „V” jellel jelölt övezet, amelybe az állandó és időszakos vízfolyások, patakok telke tartozik.

(2) A V jelű övezet telkein kizárólag a vízgazdálkodással, és a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(3) A kisvízfolyások, árkok környezetében lévő 6-6 méteres fenntartási sáv külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(4) A V jelű övezetbe tartozó vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

(5) A V jelű övezetbe tartozó vízfolyások, vizes élőhelyek környezetében a Környezetvédelmi előírások Felszíni vízrendezés fejezetében előírtakra figyelemmel kell lenni.

36. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület a Szabályozási terven „Kb” jellel szabályozott terület.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területetek építmények elhelyezésének szempontjából

(3) A különleges beépítésre nem szánt területek övezetében a közművesítettség mértéke: legalább részleges.

37. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető terület a Szabályozási terven „Kb-temető” jelű övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, és az azt kiszolgáló és kiegészítő építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-temető jelű övezet telkein:

(3) Harangtorony, harangláb épületmagassága legfeljebb 10,0 méter lehet.

(4) Az övezetbe tartozó telkeken az építményeket úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

(5) A temető telkén, a telekhatár mentén, legalább 5,0 m széles, többszintes növényállományt kell kialakítani.

38. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – nagykiterjedésű sportolási célú terület, ahol kizárólag a rendeltetéshez kapcsolódó kiszolgáló, közösségi célú és vendéglátó épületek helyezhetők el.

(2) A Kb-sp jelű övezet telkein:

(3) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg.

39. § (1) Különleges beépítésre nem szánt területén megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló berendezések, energiatermelő rendszerek és az azok üzemeltetéséhez, kiszolgálásához szükséges építmények helyezhetők el. A terület természetközeli fenntartásának céljából haszonállat tartására, és gyümölcstermesztés céljára szolgáló gazdasági építmények is elhelyezhetők.

(2) A Kb-ne jelű övezet telkein:

(3) Az övezetben a telek határain legalább 8 méter széles, legalább kétszintű (fa- és cserjeszint), a tájegységben őshonos lombhullató fa-, és cserjefajokból álló kiültetés telepítendő.

40. § (1) A szabályozási terven „Kb-tur” jellel jelölt övezet elsődlegesen idegenforgalmi szolgáltatások céljára szolgál. Az övezetben kizárólag az idegenforgalmi rendeltetéshez kapcsolódó kiszolgáló, közösségi célú és vendéglátó építmények helyezhetők el az alábbi előírások betartásával:

(2) A Kb-tur övezetben az alábbi rendeltetésű építmények helyezhetők el:

41. § (1) A szabályozási terven „Kb-strand” jellel jelölt övezet elsősorban turisztikai szolgáltatások céljára szolgál. Az övezetben kizárólag a rendeltetéshez kapcsolódó kiszolgáló, közösségi célú épületek, vendéglátó és szociális építmények helyezhetők el, továbbá szabadtéri sportépítmények, és játszótér alakítható ki az alábbi feltételekkel:

42. § (1) A szabályozási terven „Kb-kápolna” jellel jelölt övezetben szakrális épületek helyezhetők el.

(2) Az övezetben az alábbi előírások betartásával helyezhetők el épületek:

43. § (1) A szabályozási terven „Kb-kastély” jellel jelölt övezet az Andreánszky-kastély és a Prónay-kastély területe.

(2) Az övezetben elhelyezhető rendeltetések: lakás, szálláshely szolgáltatás, és az ezek működéséhez szükséges funkciók.

(3) Az övezetben az alábbi előírások betartásával helyezhetők el épületek:

(4) Melléképület a kastélyok épülete és a közterület közötti telekrészen nem helyezhető el.

44. § (1) A szabályozási terven „Kb-közmű” jellel jelölt övezet kizárólag közműépítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építmények legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel, legfeljebb 5,0 m-es épületmagassággal építhetők. A zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.

45. § (1) A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárforgalmi építmények, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közforgalmú közlekedés építményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállásépületek. Az épületek a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhatnak.

(3) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak és csomópontok beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen építmény elhelyezése csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(4) A közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak tengelyétől számított 3-3 m-en belül szilárd akadályt és fás szárú növényeket elhelyezni nem lehet.

(5) Útcsatlakozásokban a szabadlátást akadályozó építményt elhelyezni (pl. telekhatáron zárt kerítést építeni), valamint 0,6 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(6) A közutak osztályba sorolása a következő:

(7) A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:

(8) Kerékpárforgalmi építmény alakítandó ki:

(9) A kerékpáros pihenőket és tárolókat a kijelölt nyomvonalakhoz kapcsolódóan kell kialakítani, amelyek helyszínéről a felhasználókat megfelelő módon tájékoztatni és a nyomvonal mentén előjelezésükről gondoskodni szükséges.

(10) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül biztosítani kell a biztonságos közlekedés feltételeit.

(11) A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül építményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad.

(12) A védőtávolság külterületen:

(13) A közterületek burkolatlan felületeit, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

(14) Nyílt árkos vízelvezető rendszerek módosításakor (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.

46. § Ahol a telek területe több övezetbe esik, a megengedett beépítési értékek a beépítéssel érintett övezetnek megfelelő területre számítandók.

47. § (1) Ez a rendelet 2021. január 1. napján lép hatályba.

(2) A HÉSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Alsópetény Helyi Építési Szabályzatáról szóló 8/2004. (V.20.) önkormányzati rendelete.

(3) A HÉSZ-t a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.