Hont község képviselő testületének 9/2018 (VIII.30..) önkormányzati rendelete
Hont község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2018. 08. 31- 2020. 09. 23Hont község képviselő testületének 9/2018 (VIII.30..) önkormányzati rendelete
Hont község Helyi Építési Szabályzatáról
2018-08-31-tól 2020-09-24-ig
Hont Község Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a települési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38.§ (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró önkormányzatok véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 6/2017.(VI.24) önkormányzati rendelete szabályainak megfelelően, Hont Község építési rendjének biztosítása, a település közigazgatási területének felhasználása és beépítése érdekében, a környezete táji és épített értékeinek védelmében, a következőket rendeli:
ELSŐ RÉSZ
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A rendelet hatálya 1
1.§
(1) Hont Község Önkormányzata Hont község közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) ezen rendelettel állapítja meg.
(2) A rendelet hatálya Hont község közigazgatási területére terjed ki.
2.§
A HÉSZ melléklete a Nógrádterv Kft., (3100 Salgótarján, Kossuth u. 8.) 18/2005 törzsszámú, Hont- Parassapuszta településrendezési terve” című tervdokumentáció (továbbiakban Szabályozási terv) szabályozási tervlapjai:
a.) Külterületi szabályozási terv M= 1 : 10.000, rajzszám: I/2,
b.) Belterületi szabályozási terv M= 1 : 2000, rajzszám: I/3.
2. A Szabályozási terv elemeinek alkalmazása
3. §
(1) Kötelező szabályozási elemek:
a) tervlap területi hatálya;
b) szabályozási vonal;
c) belterületi határ, mely egyben övezeti határ is;
d) építési, övezet, övezet határa és jele;
e) beépítési vonal;
f) kötelező megszüntető jel;
g) méretezés;
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) országhatár;
b) közigazgatási határ;
c) védőtávolságok;
e) művi értékvédelem;
ea) műemlék;
eb) műemlék épület és telke;
ec) műemléki környezet határa;
ed) nyilvántartott régészeti lelőhely határa;
f) táj- és természetvédelem
fa) országos ökológiai folyosó övezet határa és területe;
fb) országos jelentőségű természetvédelmi terület határa;
fc) natura 2000 terület határa;
fd) ex lege védett természeti érték;
g) nagyvízi meder területe.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben föl nem sorolt, a szabályozási terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók.
II. FEJEZET
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
3. A táj- és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4.§
(1) A település területén található természeti értékek megóvását biztosítani kell.
(2) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, az országos jelentőségű természetvédelmi területek, a Natura 2000 területek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza, ezen területeken a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket érvényesíteni kell.
(3) A tájhasználat során biztosítani kell a táj jellegzetességeinek, a jellemző természetes rendszereinek megóvását:
a.) a külterületen a folyó és patakok, utak mentén lévő fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők, a vízfolyások mentén lévő galériaerdők megőrzendők.
(4) Hont község közigazgatási területén az országos jelentőségű természetvédelmi területek felsorolását az 1.sz. melléklet tartalmazza.
4. A környezet védelmére vonatkozó előírások
5.§
(1) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(2) A környezeti levegő olyan terhelése, mely határérték feletti szennyezettséget okoz, tilos.
(3) Új épület elhelyezése, meglevő átalakítása sz esetlegese fennálló talajszennyezettség megszüntetése után történhet.
(4) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során a munkával érintett területen meglevő termőföld előzetes letermeléséről, tárolásáról és növényzet-zöldfelület létesítésénél történő felhasználásáról az építtetőnek gondoskodnia kell.
(5) Csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem nő.
(6) Zajt, illetve rezgést okozó üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajt/rezgést okozó forrást úgy szabd elhelyezni, hogy a keletkező zaj/rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
5. Az árvízvédelem
6.§
(1) A település területén a nagyvízi mederhez tartozó területek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza, ezen területeken a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket érvényesíteni kell.
6. A védőterületekre és védőtávolságokra vonatkozó előírások
7.§
(1) A település területén a szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező védőterülete igénylő létesítményeket jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közmű és közműlétesítmények
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
III. FEJEZET
A KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS
7. Általános előírások
8.§
(1) A meglevő és a tervezett közüzemi hálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.
(2) A közművesítésre kerülő területen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel, telkenként kell a közműhálózathoz csatlakozni.
(3) A közművezetékek tervezésekor, átépítésekor vagy új vezeték fektetésekor, az utak alatti közműelrendezésnél – a takarékos területgazdálkodás érdekében – mindig a távlatban összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani.
(4) A meglevő közművek szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közműszakaszt, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(5) A közművezetékek átépítésekor, új vezeték fektetésekor a takarékos területgazdálkodás érdekében, a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy:
a) a 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
b) a 12 m szabályozási szélességű, vagy azt meghaladó szabályozási szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozza meg.
8. A közművesítettség mértékének előírásai
9.§
(1) A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) a beépítésre szánt területen az építési övezetre vonatkozó előírások szerinti közműellátás biztosított;
b) a beépítésre nem szánt területen az emberi tartózkodásra szolgáló épületben a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a közüzemi villamos energiaellátás biztosított.
c) a szennyvíz-elvezetésre és a csapadékvíz-elvezetésre vonatkozó szabályozási előírások teljesülnek.
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
e) új beépítésű területen, bármilyen létesítmény vagy településrész szakaszos megvalósítása esetén a létesítmény vagy szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz mennyisége egyidejűleg biztosított.
10.§
(1) Beleterületen és új beépítésre szánt területen új közüzemi ivóvízhálózat csak a közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) Ha az építési telek vezetékes vízellátással rendelkezik, és a közcsatorna hálózat rendelkezésre áll, a szennyvíz ártalmatlanítására közműpótló berendezés nem alkalmazható.
(3) A felszíni és felszín alatti vizek vízminőség-védelme érdekében szennyvíz, tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes területén tilos.
(4) Beépítésre szánt területen építeni csak a településen mindenkor rendelkezésre álló legteljesebb közművesítettség biztosításával lehet.
(5) Beépítésre nem szánt területen állandó emberi tartózkodásra alkalmas új épületet csak a szennyvíz környezetkárosítás nélküli kezelésének megoldásával lehet, a következők betartásával:
a.) Ha a keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi 5 m3-t, a telek közterületről közúttal megközelíthető, a szennyvizet vízzárósági próbával igazoltan vízzáróan kivitelezett, zárt tárolóban kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet kijelölt leürítőhelyre kell szállítani. Az elszállítás tényét számla igazolhatja.
b.) Ha a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m3-t, akkor helyben létesíthető szennyvíztisztító „kisberendezés” is alkalmazható:
ba) ha a tisztított víz számára megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll;
bb) ha egyéb előírások nem tiltják;
bc) ha a kisberendezés saját telken elhelyezhető;
bd) ha a kisberendezés teljesíteni tudja a befogadóhoz illeszkedő, előírt tisztítási hatásfokot.
c.) Ha helyben – bármely okból – nem valósítható meg a kisberendezés létesítése, a keletkezett szennyvizeket az a.) pontban meghatározott módon kell a szennyvizet „kezelni”.
(6) Beépítésre nem szánt területen állandó emberi tartózkodásra nem alkalmas új épület hiányos közművesítettség esetében is létesíthető.
(7) Közműpótló, zárt tárolómedence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetősége megfelelő közúti kapcsolattal rendelkezik.
10. Vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
11.§
(1) Az élő vízfolyások partélei mentén kezelési sávot kell kialakítani és a vízgazdálkodási feladatok (pl. mederkarbantartás stb.) céljára szabadon kell hagyni.
(2) A csapadékvíz elvezetésére közterületen elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni és üzemeltetni.
(3) Ha a csapadékvíz elvezető hálózat, vagy a befogadó a telken keletkezett csapadékvizet elvezetni nek képes, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani és késleltetve lehet a közhálózatba vezetni. Ilyen esetben a telken belüli szikkasztás is megfelelő.
(4) A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Ha ez nem meghatározható,
50 m2 burkolt felületenként legalább 1 m3- esővíztároló kialakítása szükséges.
(5) A telekhatáron álló épület esőcsatornáit, a telekről történő csapadékvíz kivezetést csak a terepszint, járda alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba, árokba vezetni.
(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtó az árok vízszállító képességét nem korlátozhatja, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy:
a.) telkenként csak egy behajtó létesíthető;
b.) az visszaduzzasztást ne okozzon;
c.) a vízszállítás akadálymentes legyen;
d.) a nyílt árkos vízelvezetésű területen az árkok zárt csatornás elvezetéssé alakítása vagy parkolási célú lefedése nem megengedett.
(7) Nyílt vízelvezető árkot a karbantarthatóság figyelembevételével kell kialakítani.
(8) A 0.5 %-nál nagyobb esésű árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell.
11. Energiaellátás
12.§
(1) Új beépítésű területen kialakuló, vagy átfogóan megújuló belterületi közterületen a villamos- energia hálózatot föld alatti elhelyezéssel kell kialakítani.
(2) Az üzemelő légvezetékes elosztóhálózat csere vagy rekonstrukció esetében – belterületen – ha az oszlopcsere helyben történik, vagy legfeljebb 5 m-en belüli áthelyezést igényel elvégezhető. Más esetekben új hálózatépítésnek minősül, melyre az új építésre vonatkozó ágazati előírásokat kell figyelembe venni.
(3) Belterületen üzemelő légvezetékes villamosenergia elosztó vezeték alépítményén kell az új hírközlési és informatikai szolgáltatás vezetékeit vezetni.
(4) Külterületen egyoldali közös alépítményen (oszlopsoron) kell a villamosenergia szolgáltató és a vezetékes hírközlési-informatikai hálózatokat elhelyezni.
(5) Földgázvezeték közterületen és telken belül is csak föld alatt vezethető.
12. Megújuló energia hasznosítás
13.§
(1) Energiatermelő berendezések közül a háztartási szélerőmű (kiserőműnek számító) telepítési feltételei:
a.) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírás szerinti legnagyobb építmény- magasságot 3,0 méterrel nem haladhatja meg;
b.) a dőlés távolsága minden irányban saját telekre essen.
(2) Belterületen a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével szélerőmű park nem helyezhető el.
(3) A háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével szélerőmű, szélerőmű park a beépítésre szánt terület határától 12.000 méteren belül nem helyezhető el.
(4) Közcélú, megújuló energiahordozó, napenergiát hasznosító energiatermelés akkor lehetséges, ha azt övezeti előírás nem tiltja.
13. Elektronikus hírközlés
14.§
(1) Új beépülő területen kialakuló, vagy átfogóan megújuló belterület közterületén az elektronikus hírközlési és informatikai hálózatokat föld alatti elhelyezéssel kell kiépíteni.
(2) Már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek, új vezetékes hálózatot vagy a meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(3) Ahol a meglévő gyenge-, és erősáramú hálózatok légkábeles építésűek, új hírközlési és elektronikai hálózatokat a meglevő alépítményen kell vezetni, vagy földalatti vezetéssel kell kiépíteni.
IV. FEJEZET
A TELEPÜLÉSRENDEZÉS ELŐÍRÁSAI
14. A területek felhasználása
15.§
(1) E rendelet Hont község közigazgatási területén építés szempontjából:
a.) beépítésre szánt – beépített és további beépítésre tervezett,
b.) beépítésre nem szánt területeket határol le.
(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási terv határozza meg.
(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról-igénybevételéről a tényleges igények függvényében, az előírt közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítésével és egyéb területelőkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.
(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósítás előtt
a.) csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontható építmények létesíthetők,
b.) terepszint alatti építmények – a közműlétesítmények kivételével – nem létesíthetők.
15. A telekalakítás
16.§
(1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakítandó építési telek alakja egyszerű, az építési övezetben, övezetben a megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) Nyúlványos telek csak meglevő zárványtelek feltárására alakítható ki.
(3) Közműterület vagy közműlétesítmény céljára – bármelyik építési övezetben, övezetben – az építési övezet, övezet előírtnál kisebb telek is kialakítható.
(4) Amennyiben a telekalakítás kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület lejegyzése céljából, vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési fejlesztés érdekében kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.
(5) A már jellemzően beépület, kialakult telektömbben az építési övezeti kialakításra vonatkozó előírásban meghatározottnál kisebb szélességű vagy területű építési telek is kialakítható, amennyiben az eltérés mértéke nem nagyobb 5%-nál.
(6) Magánút szélességi mérete legalább 6 méter lehet.
16. A közterület alakítására vonatkozó előírások
17.§
(1) Közterületen, közterület alatt és fölött építményt elhelyezni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem szabad.
(2) Meglevő épület átalakítása – akadálymentesítése – során, ha műszakilag indokolt, előlépcső, rámpa és előtető a közterületbe benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.
(3) Legalább 12 méter széles út esetén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével legalább egy oldalon járda, másik oldalon fasor telepítendő.
II. RÉSZ
V. FEJEZET
AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
17. Általános előírások
18.§
(1) Az építési övezetben előírt legkisebb telekméretet el nem érő, de az építési telekre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelelő kialakult telek beépíthető, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok – telepítési távolság, elő-, oldal-, és hátsókert mérete – betarthatók.
(2) Az építési helyen kívül eső meglevő épület, épületrész felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak az építési helyen belül bővíthető, a jogszabályi és az egyéb övezeti előírások figyelembevételével.
(3) Meglevő épület átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, legfeljebb 25 m2 területtel bővíthető.
(4) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül történhet.
(5) Az építési övezetben elhelyezhető, épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság mértékét.
(6) Ha egy épület alatti földrészlet önálló helyrajzi számon nyilvántartott telek, de közterületi kapcsolata nincs, úgy a rajta álló, meglevő épület felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, tetőtere beépíthető.
(7) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek beépítése csak az övezethatáron történő megosztását követően lehetséges.
(8) Második épületet a telken:
a.) oldalhatáson álló beépítési mód esetén a meglevő épület által meghatározott, kialakult – oldalsó telekhatárhoz közelebb eső – határvonalon;
b.) szabadonálló beépítési mód esetén a meglevő épülethez illeszkedő módon – az elöl álló épület mögé – kell elhelyezni.
(9) A szabályozási tervlapon jelölt telek be nem építhető részén épület nem helyezhető el.
18. A beépítési mód és az építési hely
19.§
(1) Új beépítésű területen, oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(2) Meglevő beépítésű területen, oldalhatáron álló beépítési mód esetén egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Ha a tömbre jellemző telekhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, amennyiben az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza.
(3) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.
(4) Új épület előkerti építési vonalának a kialakult állapothoz kell igazodnia.
(5) Ha az utcában az előkerti építési vonal egyértelműen nem állapítható meg, úgy az előkert 5,0 m, amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.
(6) Új beépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:
a.) lakóövezet esetében 5,0 m, mely egyben kötelező építési vonal is;
b.) ipari övezetekben 10,0 m;
c.) egyéb övezet esetében 5,0 m.
(7) Utcavonalra telepített épületek közötti foghíjtelek előkerti vonala a közterülettől lefeljebb 2,0 méterig visszahúzható.
(8) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési telek oldalkertje az övezetben szabályozott épületmagasság. A 12 méter szélességet el nem érő építési telek esetében az oldalkert 4,0 méter, a 10 méter szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 méter.
(9) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, lakó rendeltetésű épület:
a.) telekhatáron helyezhető el;
b.) az oldalsó telekhatártól 0,8 -1,0 méter távolságban (csurgótávolság);
c.) szabadonállóan is, ha a telek szélessége legalább 20 méter.
(10) Szabadonálló beépítés esetén az építési telek oldalkertje az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter.
(11) Az építési telek hátsókertje az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság mértéke, de legalább 6,0 méter, amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik.
(12) A legfeljebb 20 m telekmélységű fekvő telek esetében a hátsókert 1,0 méter, ha nem korlátozza a szomszédos telek beépítését.
19. Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése
20.§
(1) Melléképület kizárólag a főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Új épület esetén a gépjárműtárolót – amennyiben műszakilag lehetséges – a főépülettel egy tömegben kell megépíteni. Különálló épület esetén a gépjárműtárolót a főépület (lakóház) takarásában kell megépíteni.
(3) Az építési telek előkertjében építmény nem helyezhető el, kivéve.
a.) legfeljebb 5,0 m2 alapterületű kukatároló;
b.) gazdasági területen legfeljebb 20 m2 alapterületű porta épület.
(4) A kukatároló a szomszédos telekhatártól legalább 3, méterre helyezhető el.
(5) Fóliasátor, üvegház az építési helyen kívül kizárólag az építési telek hátsó kertjében helyezhető el.
20. A tereprendezésre, rézsű, támfal, kerítés építésre vonatkozó előírások
21.§
(1) Ha a tereprendezésre épület elhelyezése érdekében kerül sor, úgy a feltöltés vagy bevágás – természetes terepszinthez viszonyított – mértéke nem haladhatja meg az 1,0-1,0 métert, de együttesen az 1,50 métert.
(2) A telken a rézsű olyan módon alakítandó ki, hogy állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
(3) Támfal létesítése során a természetes terepszint:
a.) felfelé legfeljebb 1,0 méterrel,
b.) lefelé legfeljebb 1,0 méterrel, de együttesen legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg.
22.§
(1) Lakóterületen és vegyes területen az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,60 m lehet.
(2) Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint a telken belül épített kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,60 métert.
(3) A 16,0 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telkek sarokpontjától számított 6,0 méteren belül a kerítéseket átláthatóan kell kialakítani.
(4) Zöldterületen legfeljebb 1,0 m magas kerítés létesíthető.
(5) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 méter magasságig építhető.”
HARMADIK RÉSZ
VI. FEJEZET
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
21. Beépítésre szánt terület övezetei
23.§
(1) Hont Község közigazgatási területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekre tagolódnak:
a.) lakóterület, ezen belül:
aa.) falusias lakóterület (Lf)
b.) vegyes terület, ezen belül:
ba.) településközpont vegyes terület (Vt)
c.) gazdasági terület, ezen belül:
ca). kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
cb.) ipari gazdasági (Gip)
d.) üdülőterület, ezen belül:
da.) hétvégi házas üdülőterület (Üü)
db.) pincesori üdülőterület (Ük)
e.) különleges terület, ezen belül:
ea.) mezőgazdasági üzemi terület (Gm)
(2) A beépítésre szánt területek övezeteit és az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő rendelkezések tartalmazzák.
22. Falusias lakóterület
(Lf jelű)
24.§
(1) A falusias lakóterület a Szabályozási terven „Lf” jellel jelölt lakóterületi övezet, mely elsősorban lakóépületek és a lakosság ellátását szolgáló, jelentős környezeti hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület:
a.) lakó;
b.) mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c.) kereskedelmi, szolgáltató;
d.) szálláshely jellegű;
e.) igazgatási, iroda;
f.) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
g.) kulturális, közösségi szórakoztató;
h.) sport
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A falusias lakóterület építési övezeteinek telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4) Falusias lakóterület építési telkein egy főépület, amennyiben az építési telek területe az övezetre előírt legkisebb kialakítható telekterület kétszerese vagy annál nagyobb, két főépület helyezhető el.
(5) Falusias lakóterület építési telkein legfeljebb három épület létesíthető, melyből legfeljebb kettő lehet a (2) bekezdés szerinti rendeltetést tartalmazó főépület.
(6) Falusias lakóterület építési övezetiben az elő- és oldalkart legkisebb méretén belül nem helyezhető el:
a.) állattartó építmény,
b.) kirakatszekrény,
c.) építménynek minősülő antennatartó szerkezet,
d.) gépkocsi tárolására szolgáló építmény,
e.) hirdetőberendezés.
(7) Falusias lakóterület építési övezeteiben állattartó épület:
a.) kizárólag főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építve melléképületként helyezhető el,
b.) csak a megengedett beépítési mérték 30%-át meg nem haladó, de legfeljebb a lakóépülettel megegyező bruttó alapterületű lehet,
c.) építési helyen belül, vagy az építési telek hátsó kertjében helyezhető el,
d.) a telek közterületi határától mért 20 méter mélységű telekrészen nem helyezhető el.
(8) Falusias lakóterület építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben és az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 méteres teleksávban.
(9) Falusias lakóterület építési telkein a gépkocsi tárolását saját telken belül kell megoldani.
(10) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb építménymagasság az igazgatási, oktatási, egyészségügyi, szociális, hitéleti épületek esetében 3,0 méterrel túlléphető.
22. Falusias lakóterület övezeti tagozódása
23.§
(1) A falusias lakóterület övezeti tagolása a beépítési mód, valamint a legkisebb telekterület alapján tagolt.
(2) Az „Lf” jelű, szabadonálló beépítési módú falusias lakóterület övezet építési telkeinek telekalakítási és épületelhelyezési feltételei:
a.) az építési telkek beépítési módja: szabadonálló
b.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
c.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
d) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m
e.) az építési telek legkisebb területe: 800 m2
f.) az építési telken kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40 %
(3) Tervezett beépítésnél a legkisebb telekszélesség legalább 18,0 m, a telek mélysége legalább 40,0 méter legyen.
24.§
(1) Az „Lf” jelű, oldalhatáron álló beépítési módú falusias lakóterület övezet építési telkeinek telekalakítási és épületelhelyezési feltételei:
a.) az építési telkek beépítési módja: oldalhatáron álló
b.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
c.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
d) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m
e.) az építési telek legkisebb területe: 1000 m2
f.) az építési telken kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40 %
(2) Az „Lf” jelű, oldalhatáron álló beépítési módú falusias lakóterület övezet építési telkeinek telekalakítási és épületelhelyezési feltételei:
a.) az építési telkek beépítési módja: oldalhatáron álló
b.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
c.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
d) a megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult
e.) az építési telek legkisebb területe: 900 m2
f.) az építési telken kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40 %
(3) Az „Lf” jelű, oldalhatáron álló beépítési módú falusias lakóterület övezet építési telkeinek elekalakítási és épületelhelyezési feltételei:
a.) az építési telkek beépítési módja: oldalhatáron álló
b.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
c.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
d) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m - kialakult
e.) az építési telek legkisebb területe: 800 m2
f.) az építési telken kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40 %
(4) Az „Lf” jelű, oldalhatáron álló beépítési módú falusias lakóterület övezet építési telkeinek telekalakítási és épületelhelyezési feltételei:
a.) az építési telkek beépítési módja: oldalhatáron álló
b.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
c.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
d) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m- kialakult
e.) az építési telek legkisebb területe: 700 m2
f.) az építési telken kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40 %
(5) Az „Lf” jelű, oldalhatáron álló beépítési módú falusias lakóterület övezet építési telkeinek telekalakítási és épületelhelyezési feltételei:
a.) az építési telkek beépítési módja: oldalhatáron álló
b.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
c.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
d) a megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult
e.) az építési telek legkisebb területe: 600 m2
f.) az építési telken kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40 %
(6) Az építési övezetben előírt legkisebb telekméretet el nem érő, de az építési telekre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelelő kialakult telek beépíthető, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok – telepítési távolság, elő-, oldal-, és hátsókert mérete – betarthatók.
(7) Oldalhatáron álló beépítési módú lakóövezetben a szabadonálló beépítést ott lehet alkalmazni:
a.) ahol az építési telek szabálytalan alakú;
b.) ha a telek úttal, vízlevezető árokkal határos;
c.) az épületek közötti előírt távolság így biztosítható.
23. Településközpont vegyes terület
(Vt jelű)
25.§
(1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási terven „Vt” jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, melyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes terület építési övezetében elhelyezhető főépület:
a.) lakó;
b.) igazgatási, iroda;
c.) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
d.) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e.) kulturális, közösségi szórakoztató;
f.) sport rendeltetést tartalmazhat.
(3) A településközpont vegyes terület építési övezete építési telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4) A településközpont vegyes terület építési övezetei építési telkein több épület is elhelyezhető, amennyiben legalább az egyik egyéb, nem lakó rendeltetést is tartalmaz.
(5) A településközpont vegyes terület építési övezetei építési telkein a melléképítmények közül nem helyezhetők el:
a.) állatkifutó, istálló;
b.) trágyatároló, komposztáló;
c.) siló, ömlesztette anyag-, folyadék- és gáztároló;
d.) építménynek nem minősülő antennatartó szerkezet.
e.) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ilyeneket szállító járművek számára.
(6) A településközpont vegyes terület építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 méteres sávban.
(7) A településközpont vegyes terület építési övezet építési telkein a gépkocsi parkolását saját telken belül kell megoldani.
(8) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben az építési helyet a Szabályozási terv határozza meg.
(9) A településközpont vegyes terület építési övezetben az oktatási, kulturális, egyházi, egészségügyi és szociális rendeltetésű épületek telke körül 50 m-es „védősávban” zajos, bűzös tevékenységgel járó rendeltetés nem helyezhető el.
24. A településközpont vegyes terület övezeti tagozódása
26.§
(1) A településközpont vegyes terület három építési övezetbe tagozódik, melyek a telekméret szerint határoz meg a Szabályozási terv.
(2) A „Vt” jelű településközpont vegyes terület építési övezet építési telkeinek telekalakítási és épületelhelyezési feltételei:
a.) az építési telkek beépítési módja: oldalhatáron álló (kialakult)
b.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
c.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
d.) a megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult
e.) az építési telek legkisebb területe: 800 m2
f.) az építési telken kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 %
(3) A „Vt” jelű településközpont vegyes terület építési övezet építési telkeinek telekalakítási és épületelhelyezési feltételei:
a.) az építési telkek beépítési módja: oldalhatáron álló (kialakult)
b.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 55 %
c.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
d.) a megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult
e.) az építési telek legkisebb területe: 300 m2
f.) az építési telken kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 %
(4) A „Vt” jelű településközpont vegyes terület építési övezet építési telkeinek telekalakítási és épületelhelyezési feltételei:
a.) az építési telkek beépítési módja: oldalhatáron álló (kialakult)
b.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 55 %
c.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 10 %
d.) a megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult
e.) az építési telek legkisebb területe: 250 m2
f.) az építési telken kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 %
25. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezete
(Gksz jelű)
27.§
(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a Szabályozási terven „Gksz” jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, elsősorban gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetében elhelyezhető főépület:
a.) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;
b.) kereskedelmi, szolgáltató;
c.) gazdasági;
d.) igazgatási, iroda;
e.) szállás jellegű,
f.) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára zolgáló lakó;
g.) sport
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetének építési telkeit legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetének építési telkein több fő- és melléképület is elhelyezhető.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetében állattartó épület nem helyezhető el.
28.§
(1) A „Gksz” jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezet építési telkeinek telekalakítási és épületelhelyezési feltételei: (hrsz: 499-517)
a.) az építési telkek beépítési módja: szabadonálló
b.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 50 %
c.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: --
d.) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m - kialakult
e.) az építési telek legkisebb területe: 200 m2
f.) az építési telken kialakítandó legkisebb zöldfelület: 20 %
(2) A „Gksz” jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezet építési telkeinek telekalakítási és épületelhelyezési feltételei: (hrsz: 05/2)
a.) az építési telkek beépítési módja: szabadonálló
b.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 50 %
c.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: --
d.) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m
e.) az építési telek legkisebb területe: 1000 m2
f.) az építési telken kialakítandó legkisebb zöldfelület: 20 %
26. Ipari terület
(Gip jelű)
29.§
(1) AZ ipari terület a Szabályozási terven „Gip” jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető főépület:
a.) környezetére jelentős hatást gyakorló ipari;
b.) környezetére jelentős hatást nem gyakorló ipari;
c.) kereskedelmi, szolgáltató;
d.) igazgatási, iroda;
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Ipari terület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4) Ipari terület építési övezeteinek építési telkein az építési helyen kívül, az előkertben legfeljebb 20 m2 alapterületű portaépület helyezhető el.
(5) Ipari terület építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.
(6) Ipari terület építési övezetben a pontszerű technológiai létesítmények a megengedett épületmagasságot meghaladóan, korlátozás nélkül elhelyezhetők.
30.§
(1) A „Gip” jelű ipari gazdasági terület építési övezet építési telkeinek telekalakítási és épületelhelyezési feltételei: (Parassapuszta, hrsz: 605/1; /2; 608; 611)
a.) az építési telkek beépítési módja: szabadonálló
b.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 40 %
c.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: --
d.) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m
e.) az építési telek legkisebb területe: 2000 m2
f.) az építési telken kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25 %
27. Üdülőházas üdülőterület
(Üü jelű)
31.§
(1) Az üdülőházas üdülőterület a Szabályozási terven „Üü” jellel megjelölt építési övezet, mely elsősorban egy üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál. (A terület jelenleg beépített, ide sorolt az ’ifjúsági tábor”)
(2) Az üdülőházas üdülőterületen elhelyezhető: egy rendeltetési üdülőegységet tartalmazó épület;
(3) Az üdülőházas üdülőterület építési övezet építési telkein épület csak a részleges közművek rendelkezésre állásakor helyezhető el.
(4) Az üdülőházas üdülőterület építési tekein az utcafronton áttört, legfeljebb 1,60 m magas kerítés, a telek többi oldalán áttört, legfeljebb 1,50 m magas kerítés építhető.
(5) Az üdülőházas üdülőterület építési övezet építési telkeinek telekalakítási és épületelhelyezési feltételei:
a.) az építési telkek beépítési módja: szabadonálló
b.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 15 %
c.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: --
d.) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,00 m
e.) az építési telek legkisebb területe: 2000 m2
f.) az építési telken kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50 %
(6) A legkisebb telekszélesség legalább 16,0 méter.
(7) A gépkocsi parkolást az építési telken belül kell megoldani.
28. Pincesori üdülőterület
32.§
(1) A pincesori üdülőterület sajátosan kialakult beépítésű építési övezet, melyen kialakult állapotban, két útra felfűzve számos pince áll, a bejárat előtt kis előtér felépítménnyel.
(2) A pincesori üdülőterületen új építmény, pince nem helyezhető el, a meglevő a tetőtérbeépítéssel bővíthető, de a kialakult épületmagasság nem változtatható, legfeljebb 4,0 méter.
(3) Az épületek-pincék osztatlan területen állnak, telekalakítás nem engedélyezhető.
(4) Az épületek-pincék közötti területen kerítés nem létesíthető.
(5) A pincesori üdülőterületen állattartó épület nem helyezhető el.
(6) A pincesori üdülőterületet részleges közművesítéssel kell ellátni.
29. Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület
(Gm jelű)
33.§
(1) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven „Gm” jellel jelölt építésiövezet, mely elsősorban a mezőgazdasági növénytermelés, feldolgozás és tárolás, valamint az állattartást szolgáló épületek és egyéb építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építésim övezetben elhelyezhető főépület:
a.) a növénytermesztéshez-, tároláshoz-, feldolgozáshoz kapcsolódó;
b.) állattartó-, állattenyésztő;
c.) egyéb mezőgazdasági,
d.) lakó
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési telkein főépületként lakóépület nem helyezhető el.
(5) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezet építési telkeinek telekalakítási és épületelhelyezési feltételei: (hrsz: 048/1; /2)
a.) az építési telkek beépítési módja: szabadonálló
b.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 15 %
c.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: --
d.) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m - kialakult
e.) az építési telek legkisebb területe: 49.000 m2
f.) az építési telken kialakítandó legkisebb zöldfelület: 20 %
(6) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezet építési telkeinek telekalakítási és épületelhelyezési feltételei: (hrsz: 056/14)
a.) az építési telkek beépítési módja: szabadonálló
b.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 15 %
c.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: --
d.) a megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult
e.) az építési telek legkisebb területe: 6.000 m2
f.) az építési telken kialakítandó legkisebb zöldfelület: 20 %
VII. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
30. Beépítésre nem szánt terület övezetei
34.§
(1) Hont Község közigazgatási területén a beépítésre nem szánt területek a Szabályozási tervben, sajátos használatuk szerint a következő övezetekre tagolódnak:
a.) Zöldterület
aa.) zöldterület – közkert (Z)
b.) Erdőterületek
ba.) védelmi (Ev)
bb.) gazdasági (Eg)
c.) Mezőgazdasági terület
a.) általános mezőgazdasági terület (Má)
b.) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
d.) Vízgazdálkodási terület (V)
e.) Különleges beépítésre nem szánt terület
ea.) temető (K)
eb.) sportterület (K)
ec.) határállomás (K)
ed.) Csitár-kegyhely (K)
f.) Közlekedési és közműterület
fa.) vasúti -kötöttpályás (Kök)
fb.) közúti (KÖu)
fc.) közműterület
31. Zöldterület
(Z jelű)
35.§
(1) A zöldterület övezet a Szabályozási terven „Z” jellel jelölt közkert övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést szolgáló közterület.
(2) A közkert övezetben elhelyezhető épület:
a.) pihenést, testedzést szolgáló;
b.) vendéglátó, és
c.) a terület fenntartásához szükséges
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A közkert övezete közútról, akadálymentes kialakítással, babakocsi, kerekes-szék számára is járhatóan legyen megközelíthető.
(4) A közkert övezetben játszótér elhelyezése esetén azok elkerítése növényzettel kombinált, áttört térhatárolóval történhet.
36.§
(1) A közkert övezet telkének kialakítása és építményelhelyezés feltételei:
a.) a telek beépítési módja: szabadonálló
b.) a telek legkisebb területe: kialakult
c.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 3 %
d.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: --
e.) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m
f.) az építési telken kialakítandó legkisebb zöldfelület: 70 %
(2) A közkert övezet fásításának mértéke: legalább 50 m2-ként egy lombhullató vagy örökzöld fa.
32. Védelmi erdőterület övezet
(Ev jelű)
37.§
(1) Védelmi erdőterület a szabályozási terven „Ev” jellel ellátott övezet, mely elsősorban a természeti környezet, a település védelmére szolgál.
(2) A védelmi erdő (Ev jelű) övezetben az erdei kilátó és a magasles kivételével épületet elhelyezni nem lehet.
33. Gazdasági célú erdőterület
(Eg jelű)
38.§
(1) A gazdasági célú erdőterület a szabályozási terven „Eg” jellel jelölt övezet, melyen a gazdálkodás elsődleges célja a fakitermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) Gazdasági célú erdőterület övezetben elhelyezhető épület erdő és vadgazdálkodási rendeltetésű lehet.
(3) Gazdasági célú erőterület övezetben épület, építmény közműellátás nélkül is elhelyezhető.
(4) A gazdasági célú erdőterület – Eg jelű – övezetben az építményelhelyezés feltételei:
a.) a beépíthető legkisebb telekterület: nincs szabályozva
b.) a beépítés módja: szabadonálló
c.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 0,5 %
d.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 0,5 %
e.) az épületmagasság legnagyobb mértéke: 7,50 m
34. Általános mezőgazdasági terület övezet
(Má jelű)
39.§
(1) Az általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven „Má” jellel jelölt övezet, mely elsősorban a növénytermesztés, a legelő- és gyepgazdálkodás, az állattartás és az ezekhez kapcsolódó tevékenyégek elvégzésre szolgál.
(2) Az általános mezőgazdasági terület övezetben elhelyezhető épület:
a.) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b.) gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó;
c.) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
d.) az a)-c) pontokban foglaltakhoz kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását biztosító;
e.) lakó
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az általános mezőgazdasági terület övezet telkein az épületek hiányos közművesítettség esetén is elhelyezhetők.
(4) A beépítetlen területrészeken kerítés nem létesíthető.
40.§
(1) Az általános mezőgazdasági terület – Má jelű – övezetben az építmény elhelyezés feltételei: szántó művelési ág esetén:
a.) a beépíthető telek legkisebb területe: 1.500 m2
b.) a beépíthető telek legkisebb szélessége: 30 m
c.) a beépítési módja: szabadonálló
d.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 10 %
e.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 10 %
f.) a megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
(2) Az általános mezőgazdasági terület övezetben az építmény elhelyezés feltételei, szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén:
a.) a beépíthető telek legkisebb területe: 1.500 m2
b.) a beépíthető telek legkisebb szélessége: 30 m
c.) a beépítési módja: szabadonálló
d.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 5 %
e.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 5 %
f.) a megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,50 m
(3) Az általános mezőgazdasági terület övezetben az építmény elhelyezés feltételei gyep, rét és legelő művelési ág esetén:
a.) a beépíthető telek legkisebb területe: 3.000 m2
b.) a beépíthető telek legkisebb szélessége: 30 m
c.) a beépítési módja: szabadonálló
d.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 5 %
e.) a megengedett terepszint alatti legnagyobb beépítettség: 5 %
f.) a megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,50 m
41.§
(1) Az általános mezőgazdasági terület övezetben több önálló telekből birtokközpont alakítható ki, ha a összes telek területe eléri a 100.000 m2-t.
(2) A birtokközpont telkén a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és vendéglátó rendeltetés is elhelyezhető.
(3) A birtokközpont telekalakítási és az építményelhelyezés feltételei.
a.) a beépíthető telek legkisebb területe: 10.000 m2
b.) a beépíthető telek legkisebb szélessége: 50 m
c.) a beépítési módja: szabadonálló
d.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 45 %
e.) a megengedett terepszint alatti legnagyobb beépítettség: 30 %
f.) a megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,5 m
(4) A birtokközpont telkén, ha az alkalmazott technológia igényli, pontszerű, önálló technológiai létesítmények (siló, szárító stb.) magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők.
35. Kertes mezőgazdasági terület
(Mk jelű)
42.§
(1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven „Mk” jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést, illetve a saját ellátás biztosítását szolgáló tevékenység végzését szolgáló terület.
(2) A kertes mezőgazdasági terület övezetében elhelyezhető épület:
a.) kertészeti termelés;
b.) szőlőtermeléshez kapcsolódó;
c.) valamint az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását biztosító
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A kertes mezőgazdasági terület övezet telkein az épületek hiányos közművesítettség esetén is elhelyezhetők.
(4) A kertes mezőgazdasági terület övezetben – 075 hrsz-ú területen – az építmény elhelyezés feltételei:
a.) a beépíthető telek legkisebb területe: 720 m2
b.) a beépíthető telek legkisebb szélessége: 12,0 m
c.) a beépítési módja: szabadonálló
d.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 10 %
e.) a megengedett terepszint alatti legnagyobb beépítettség: 5 %
f.) a megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,50 m
(5) A kertes mezőgazdasági terület övezetben a 084 hrsz-ú területen – a Natura 2000 területrészen – épület nem helyezhető el.
(6) A Szabályozási terven „házikertként” jelölt terület a kertes mezőgazdasági területbe sorolt, azon csak üvegház, fóliasátor helyezhető el.
36.Vízgazdálkodási terület
(V jelű)
43.§
(1) A Szabályozási terv „V” jellel jelölt övezet a folyóvizek medre és parti sávja, valamint külön határolással is jelölt vízbeszerzési- vízkivételi hely, kutak területe.
(2) A vízgazdálkodási terület övezetei telkein kizárólag a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással apcsolatos építmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel.
(3) A vízfolyások mentén a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv, a fenntartás számára, biztosítandó.
37. Különleges beépítésre nem szánt terület – temető
(K jelű)
44.§
(1) A különleges beépítésre nem szánt terület – temető – a Szabályozási terven „Kt” jellel jelölt vezet, mely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei és kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A különleges beépítésre nem szánt terület – temető övezet telkein épület csak legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(3) A különleges beépítésre nem szánt terület – temető övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(4) A különleges beépítésre nem szánt terület – temető „K” jelű övezetben a telekalakítás és épületelhelyezés feltétele:
a.) legkisebb kialakítható telek: kialakult
b.) beépítési mód: szabadonálló
c.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 10 %
d.) megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,50 m
e.) legkisebb zöldterület: 70 %
(5) A templom körüli temetőt – hrsz: 36/4 – kegyeleti parkként kell fenntartani.
38. Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület
(K jelű)
45.§
(1) A különleges beépítésre nem szánt terület – sportpálya területe a szabályozási terven „Ksp” jellel jelölt övezet, mely elsősorban sportlétesítmény, sportpályák és azok kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A különleges beépítésre nem szánt terület – K jelű – sportpálya övezetben elhelyezhető épület:
a.) sport;
b.) sportépítményeket kiszolgáló;
c.) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A különleges beépítésre nem szánt terület – sportpálya övezet telkén több épület is elhelyezhető.
(4) A különleges beépítésre nem szánt terület – K jelű – sportpálya telkének a telekalakítás és épületelhelyezés feltételei:
a.) legkisebb kialakítható telek: 15.000 m2
b.) beépítési mód: szabadonálló
c.) legnagyobb beépítettség: 10 %
d.) megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,50 m
e.) legkisebb zöldterület: 40 %
(5) A Ksp jelű övezetben sportcsarnok építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.
39. Különleges beépítésre nem szánt terület – határállomás
(K jelű)
46.§
(1) A különleges beépítésre nem szánt terület – a határállomás övezete – hrsz: 625 – kialakult beépítettségű terület.
(2) A különleges beépítésre nem szánt terület – a határállomás övezete rendeltetése, beépítettsége nem változik.
40. Különleges beépítésre nem szánt terület – Csitár-kegyhely
(K jelű)
47.§
(1) A különleges beépítésre nem szánt terület – Csitár-kegyhely a „csodatévő forrás” és a mellette lévő kápolna zarándokhelyként működő területe a Szabályozási terven K” jellel jelölt terület.
(2) A különleges beépítésre nem szánt terület – Csitár-kegyhely övezete rendeltetése és beépítettsége a Szabályozási terv szerint nem változik.
41. Közlekedési területek általános előírásai
48.§
(1) Közlekedési terület a szabályozási terven „KÖu” (közúti) jellel jelölt övezetek, melyek a közlekedésre és közműelhelyezésre szolgáló területek, melyek az országos és a helyi közutak, valamint a magánutak, kerékpár- és gyalogutak, a járdák, a gépjárművárakozóhelyek, a közösségi közlekedést szolgáló létesítmények, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi rendszereik, a közforgalmú vasutak és építményei elhelyezésére szolgálnak.
(2) A közterületek, a közutak és magánutak olyan összefüggő hálózatot alkossanak, melyben magánút csak közúthoz csatlakozhat.
(3) A Szabályozási terv az alábbi területeket jelöli közlekedési területként:
a.) közúti közlekedési terület – országos közút területe
b.) közúti közlekedési terület – helyi -önkormányzati út területe
c.) kötöttpályás közlekedési terület – vasút területe
(4) A közlekedési területek szabályzási szélességeit a Szabályozási terv ábrázolja.
(5) A szabályozási szélességen belül a közlekedési létesítmények elhelyezésén túl a közösségi közlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el, az út kezelőjének hozzájárulásával.
(6) A közlekedési területet úgy kell kialakítani, hogy azon biztosítva legyen:
a.) a telkek biztonságos megközelítése;
b.) a területen összegyűlt csapaékvíz biztonságos elvezetése;
c.) a közüzemi járművek megfelelő elhelyezése;
d.) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása.
(7) A 8 méternél keskenyebb – kialakult – közterületi szélességű út csak vegyeshasználatú útként építhető ki, és használható.
42. Vasúti közlekedés övezet
49.§
(1) Hont község közigazgatási területét érintette a 75. sz. Vác-Balassagyarmat vasútvonal. A vasút ezen szakaszát felszámolták.
(2) A vasúti közlekedés övezetét a Szabályozási terv jelöli, a területén építményt elhelyezni nem lehet.
43. Közúti közlekedés övezet
(Köu jelű)
50.§
(1) A szabályozási terv közúti közlekedési terület övezetét jelöli, forgalmi utak:
a.) a 2.sz. fő közlekedési út, szabályozási szélessége 40,0 m;
b.) 1201 sz. Hont – Szob összekötő út, szabályozási szélessége 16,0 m
c.) 24148 sz. bekötő út, szabályozási szélessége 18,0 m.
(2) A külterületi mezőgazdasági utak szabályozási szélessége 12,0 m.
(3) A belterületi utak szabályozási szélessége 10,0; 12,0; és 16,0 m.
(4) Tervezett, önálló gyalogút számára területet kell biztosítani a
a.) Honvéd u. – Kossuth u. között;
b.) Ipoly u. – Honvéd u. között;
c.) Bertók-dombi pincékhez;
d.) Rákóczi u. – Ady u. között,
e.) Szondi u. – tervezett új utca között, a Szabályozási terven jelölt helyeken.
(5) Az önálló gyalogutak részére 3,0 m szabályozási szélességet kell biztosítani.
VIII.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
44. Országos művi értékvédelem
51.§
(1) A szabályozási terv jelöli Hont község országos művi védelem alá eső műemlékét és műemléki környezetét.
(2) Műemlék a Római katolikus templom Törzsszáma: 5705
Címe: Hont, Rákóczi út
Hrsz: 36/2
(3) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
43.Régészeti területek, lelőhelyek
52.§
(1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli, a 2.sz. melléklet tartalmazza.
(2) A régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(3) Földmunkák során váratlanul előkerülő régészeti lelet megtalálása esetén értesíteni kell a jegyzőt.
VIII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
44. Záró rendelkezések
53.§
(1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az elsőfokú határozattal még el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésének napjával Hont Község Helyi Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 7/2006. (VI.15.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
(3) Az 1.sz. és 4.sz. melléklet hatályát veszti, a 2. melléklet számozása 1.sz.-ra; a 3.sz. melléklet számozása 2.sz-ra változik