A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról

szóló 15/2004. (IX.30.) önk. rendelet módosításáról

Legénd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd. tv.) 13. § (1), a 21. § (2), valamint a 26. § (4), bekezdése alapján, valamint A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. §-a alapján a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról  az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja, hatálya

1. § (1) A rendelet célja, hogy

a) meghatározza a talajterhelési díjra vonatkozóan a rászoruló lakossági kibocsátó

            - díjkedvezményét,

                        - díjfizetési kötelezettség mentességét, továbbá

b) rendelkezzen a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról.

(2) E rendelet vonatkozásában kibocsátó az a természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

a) akik vagy amelyek az élő szervezetek (életközösségeik) környezetével kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve akiket vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek;

b) akik vagy amelyek, a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységet folytatnak.

2. §

Adókötelezettség

3. § (1) Talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szennyvízelhelyezésre vonatkozó helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyt - A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet 24. § b) bekezdése alapján - a települési önkormányzat jegyzője az 500 m³/év mennyiséget meg nem haladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához és megszüntetéséhez adhat ki.

(3) A települési önkormányzat jegyzője a (2) bekezdésben hivatkozott jogszabály előírásainak megfelelően a szennyvízelhelyezésre vonatkozó (építési, használatbavételi, átalakítási és megszüntetetési) engedélyekről nyilvántartást vezet.

(4) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót,

- aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíz elhelyezési létesítményt,

illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, illetve

- akinél a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számára rendelkezésre.

Talajterhelési díj alapja

4. §  (1) A talajterhelési díj mértékét a (2) meghatározott talajterhelési díj alapján, az 5.§- ban meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi szorzó szorzata határozza meg. (2. számú melléklet)

2. A talajterhelési díj alapja
   1. a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel, továbbá
   2. mérési lehetőség hiányában, egyedi vízbeszerzés esetén (házi fúrt kút) a fizetendő átalány mértékét a 3. számú melléklet határozza meg.
3. A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából olyan arra feljogosító szervezettel szállítat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

A talajterhelési díj egységdíja

5. § A talajterhelési díj egységárának mértéke 1.200.-Ft/m3,   2012. február 1. napjától.

A területérzékenységi és veszélyeztetési szorzó

6. §  (1) A területérzékenységi szorzók:

            - kevésbé érzékeny területen 1,0

            - érzékeny területen 1,5

            - fokozottan érzékeny területen 3,0.

Érzékenység alatt a felszín alatti víz, a földtani közeg kockázatos anyagokkal szembeni ellenálló képességét, illetve tűrőképességét jellemző természeti adottságot kell érteni.

A területek érzékenységi besorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján végzett talajterhelés esetén a veszélyeztetési szorzó 1,0.

Talajterhelési díj mértéke

7. § A Talajterhelési díjat három elem szorzatából lehet megállapítani:

- a fogyasztott víz éves mértéke,

- 1.200.-Ft egységdíj,

- területérzékenységi szorzó alapján.

Díjkedvezmény

8. §

 Mentesség a díjfizetési kötelezettség alól

9. §

Adatszolgáltatási és eljárási szabályok

10. §  (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzat adóhatósága látja el.

(2)  A talajterhelési díjat az önkormányzat 11741031-15451543-03920000 számú Talajterhelési díj beszedési számlájára kell megfizetni.

A díj bevallás

11. § (1) A díj bevallás

- a kibocsátó azonosításához,

- a díj alapjának, a mentességeknek, a kedvezményeknek, a díj összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.

(2) A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31-ig tesz bevallást.

(3) A bevallást az önkormányzati adóhatóság által meghatározott formanyomtatványon kell megtenni.

4. Ha a gazdálkodó szervezet több telephelyet (gyáregységet) működtet, bevallásában az adatokat telephelyenként tünteti fel. (A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható.)

Nyilvántartásba vétel

12. § A díjfizetési kötelezettségét bevallással bejelentő kibocsátót az önkormányzati adóhatóság nyilvántartásba veszi.

A díj megállapítása

13. § A fizetendő díjat a kibocsátó az adóbevallás során maga állapítja meg.

A díj megfizetése

14. §

15. §

Egyéb eljárási szabályok

16. § (1) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapítására és a beszedési jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben  A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény, valamint Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A talajterhelési díj nyilvántartására, kezelésére és elszámolására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet előírásait kell alkalmazni.

Környezetvédelmi alap

17. § (1) Az önkormányzat a környezetvédelmi feladatainak megoldása, elősegítése érdekében önkormányzati Környezetvédelmi alapot hoz létre.

(2) A Környezetvédelmi alap bevételei a következők:

- a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,

- a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a,

- a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

            - az önkormányzati bevételek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

            - egyéb bevételek.

(3) A Környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni.

(4) A képviselő-testületnek a Környezetvédelmi alap

- tervezett felhasználásról - a költségvetési rendelet megalkotásakor,

- a tényleges felhasználásról -  a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg

évente rendelkeznie kell.

18. §. (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági körbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj az önkormányzat Környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.

(2) Az önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételét – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen:

- a csatornázás,

- a szennyvíztisztítás,

- a vízbázis védelem,

- a tartós környezetkárosodások kármentesítése,

- a potenciális és tényleges szennyező források szennyezésének megelőző, illetőleg utólagos műszaki védelme.

Záró és átmeneti rendelkezések

19. §  E rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik – a helyben szokásos módon.