Legénd Község Önkormányzat Képviselő- testületének 15/2004 (IX.30.) önkormányzati rendelete
A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról
Hatályos: 2016. 01. 01- 2017. 09. 15Legénd Község Önkormányzat Képviselő- testületének 15/2004 (IX.30.) önkormányzati rendelete
A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról
2016-01-01-tól 2017-09-16-ig
A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról
szóló 15/2004. (IX.30.) önk. rendelet módosításáról
Legénd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd. tv.) 13. § (1), a 21. § (2), valamint a 26. § (4), bekezdése alapján, valamint A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. §-a alapján a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet célja, hatálya
1. § (1) A rendelet célja, hogy
a) meghatározza a talajterhelési díjra vonatkozóan a rászoruló lakossági kibocsátó
- díjkedvezményét,
- díjfizetési kötelezettség mentességét, továbbá
b) rendelkezzen a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról.
(2) E rendelet vonatkozásában kibocsátó az a természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
a) akik vagy amelyek az élő szervezetek (életközösségeik) környezetével kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve akiket vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek;
b) akik vagy amelyek, a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységet folytatnak.
2. §
Adókötelezettség
3. § (1) Talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szennyvízelhelyezésre vonatkozó helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyt - A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet 24. § b) bekezdése alapján - a települési önkormányzat jegyzője az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához és megszüntetéséhez adhat ki.
(3) A települési önkormányzat jegyzője a (2) bekezdésben hivatkozott jogszabály előírásainak megfelelően a szennyvízelhelyezésre vonatkozó (építési, használatbavételi, átalakítási és megszüntetetési) engedélyekről nyilvántartást vezet.
(4) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót,
- aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíz elhelyezési létesítményt,
illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, illetve
- akinél a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számára rendelkezésre.
Talajterhelési díj alapja
4. § (1) A talajterhelési díj mértékét a (2) meghatározott talajterhelési díj alapján, az 5.§- ban meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi szorzó szorzata határozza meg. (2. számú melléklet)
- A talajterhelési díj alapja
- a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel, továbbá
- mérési lehetőség hiányában, egyedi vízbeszerzés esetén (házi fúrt kút) a fizetendő átalány mértékét a 3. számú melléklet határozza meg.
- A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából olyan arra feljogosító szervezettel szállítat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
A talajterhelési díj egységdíja
5. § A talajterhelési díj egységárának mértéke 1.200.-Ft/m3, 2012. február 1. napjától.
A területérzékenységi és veszélyeztetési szorzó
6. § (1) A területérzékenységi szorzók:
- kevésbé érzékeny területen 1,0
- érzékeny területen 1,5
- fokozottan érzékeny területen 3,0.
Érzékenység alatt a felszín alatti víz, a földtani közeg kockázatos anyagokkal szembeni ellenálló képességét, illetve tűrőképességét jellemző természeti adottságot kell érteni.
A területek érzékenységi besorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján végzett talajterhelés esetén a veszélyeztetési szorzó 1,0.
Talajterhelési díj mértéke
7. § A Talajterhelési díjat három elem szorzatából lehet megállapítani:
- a fogyasztott víz éves mértéke,
- 1.200.-Ft egységdíj,
- területérzékenységi szorzó alapján.
Díjkedvezmény
8. §
Mentesség a díjfizetési kötelezettség alól
9. §
Adatszolgáltatási és eljárási szabályok
10. § (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzat adóhatósága látja el.
(2) A talajterhelési díjat az önkormányzat 11741031-15451543-03920000 számú Talajterhelési díj beszedési számlájára kell megfizetni.
A díj bevallás
11. § (1) A díj bevallás
- a kibocsátó azonosításához,
- a díj alapjának, a mentességeknek, a kedvezményeknek, a díj összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.
(2) A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31-ig tesz bevallást.
(3) A bevallást az önkormányzati adóhatóság által meghatározott formanyomtatványon kell megtenni.
- Ha a gazdálkodó szervezet több telephelyet (gyáregységet) működtet, bevallásában az adatokat telephelyenként tünteti fel. (A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható.)
Nyilvántartásba vétel
12. § A díjfizetési kötelezettségét bevallással bejelentő kibocsátót az önkormányzati adóhatóság nyilvántartásba veszi.
A díj megállapítása
13. § A fizetendő díjat a kibocsátó az adóbevallás során maga állapítja meg.
A díj megfizetése
14. §
15. §
Egyéb eljárási szabályok
16. § (1) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapítására és a beszedési jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény, valamint Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A talajterhelési díj nyilvántartására, kezelésére és elszámolására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet előírásait kell alkalmazni.
Környezetvédelmi alap
17. § (1) Az önkormányzat a környezetvédelmi feladatainak megoldása, elősegítése érdekében önkormányzati Környezetvédelmi alapot hoz létre.
(2) A Környezetvédelmi alap bevételei a következők:
- a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,
- a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a,
- a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
- az önkormányzati bevételek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
- egyéb bevételek.
(3) A Környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni.
(4) A képviselő-testületnek a Környezetvédelmi alap
- tervezett felhasználásról - a költségvetési rendelet megalkotásakor,
- a tényleges felhasználásról - a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg
évente rendelkeznie kell.
18. §. (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági körbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj az önkormányzat Környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.
(2) Az önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételét – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.
(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen:
- a csatornázás,
- a szennyvíztisztítás,
- a vízbázis védelem,
- a tartós környezetkárosodások kármentesítése,
- a potenciális és tényleges szennyező források szennyezésének megelőző, illetőleg utólagos műszaki védelme.
Záró és átmeneti rendelkezések
19. § E rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik – a helyben szokásos módon.