Szarvasgede Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38.§ (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró államigazgatási szervek véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

I.    Fejezet
Általános előírások
1.    A szabályzat hatálya

1.§ (1) E rendelet hatálya Szarvasgede község közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen építési szabályzat mellékletei:
1. melléklet: Szabályozási Terv (SZT-1, SZT-2)
2. melléklet: Építési övezetek és övezetek telekalakítási és beépítési előírásai

2.    Értelmező rendelkezések

2.§    E rendelet alkalmazásában:
a) Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
b) Meglévő épület: az ingatlanon álló, szabályosan létesült, vagy a még be nem fejezett, vagy használatba nem vett, de az épület jogszabály szerinti fogalmának megfelelő épület.
c) Melléképület: a fő rendeltetésű épület használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület, amely az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírásokban meghatározott fő rendeltetési egységet nem tartalmaz.
d) Telekszélesség: az előkerti építési határvonalon mért telekszélesség
e) Természetes terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg - amennyiben ez nem állapítható meg, akkor az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázis rétegvonalai az irányadók.

3.    A szabályozási terv elemeinek alkalmazása

3.§    (1) Kötelező szabályozási elemek:
a) belterület határ, mely egyben övezethatár is;
b) szabályozási vonal;
c) építési övezet, övezet határa és jele;
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ;
b) védőtávolságok;
c) művi értékvédelem
ca)    műemlék épület;
cb)    műemléki környezet határa;
cc)    régészeti lelőhely határa;
cd)    helyi védett épület;
d) táj- és természetvédelem
da) ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete és határa;
db) ökológiai hálózat pufferterület övezete és határa;
dc) tájképvédelmi terület határa;
dd) ex lege védett természeti érték– földvár.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók.

4.    A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

4.§  (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén fekvő fasorok, erdősávok megtartandók, illetve újak telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő.
(3) A település területén az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete, - pufferterület övezete és a tájképvédelmi terület övezetének lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, ezen területeken a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket is érvényesíteni kell.

5.    A környezet védelmére vonatkozó előírások

5.§    (1) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(2) Új épület elhelyezése, meglévő átalakítása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.
(3) Csak olyan építési tevékenység végezhető, amelynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(4) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld védelméről, előzetes letermeléséről, deponálásáról és zöldfelület létesítésénél való felhasználásáról az építtetőnek gondoskodnia kell.
(5) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(6) Zajt, rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

6.    A védőterületekre és védőtávolságokra vonatkozó előírások

6.§    (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, védőterületet, védősávot igénylő létesítményeket jelöli:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) szennyvízátemelő,
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
(3) A szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 13.§ előírásai az irányadók.

7.    A telekalakítás

7.§    (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló telek alakja a szomszédos ingatlanok telekhatáraihoz minél jobban igazodó, az eredeti telekformát megtartó, vagy azt egyszerűsítő alakú, s az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A település építési övezeteiben nyúlványos telek nem alakítható ki.
(3) Közműlétesítmény céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet, övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.
(4) Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de legalább 13,0 m.
(5) Telekalakítás eredményeként nem jöhet létre több építési övezetbe vagy övezetbe sorolt telek.
(6) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően kialakuló telkek nagysága az építési övezetre vagy övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet.
(7) Magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

II.    Fejezet
Közlekedés, közműellátás és hírközlés
8.    Közlekedés, parkolás

8.§    (1) Új épület létesítése esetén
a) a jelen rendeletben előírt személygépjármű férőhelyeket az építéssel egyidőben telken belül kell kialakítani,
b) a kivitelezés megkezdéséig meg kell tervezni az ingatlan közúti csatlakozását, és a közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni.
(2) Új épület építése, meglévő épület bővítése, rendeltetés váltása esetén a telken belül gépjármű-elhelyezés számításánál az OTÉK vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.

9.    A közműellátás általános előírásai

9.§    (1) A közművesítésre kerülő területen
a) telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,
b) a közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni
(2) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani.

10.    A közművesítés mértékének előírása

10.§    A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított,
b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a közüzemű villamosenergia-ellátás biztosított,
c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

11.    Vízellátás

11.§    (1) Beépítésre szánt területen új közüzemi vízhálózat csak a közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező kút körül 10 m-es sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.

12.    A szennyvízelvezetés

12.§    (1) A saját vízbázis, felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz, tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(2) A település területén közműpótló csak akkor alkalmazható, ha az ingatlant határoló közterületen nem áll rendelkezésre szennyvízcsatorna-hálózat.
(3) Közműpótlóként zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
(4) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a település közcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül
aa) a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és
ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, vagy a közcsatorna hálózat kiépítését követően az nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül akkor a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
bc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
bd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

13.§    (1) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságát egyedileg kell meghatározni, egyedi meghatározás hiányában:
a) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m,
b) bűzzár, zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m
védőtávolság biztosítása szükséges.
(2) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül csak a környezeti hatásvizsgálat által engedélyezett rendeltetésű épület helyezhető el.

13.    A felszíni vízrendezés és csapadékvíz elvezetés

14.§    (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.
(2) Új épület építése vagy meglévő épület bővítése esetén csapadékvíz a telkekről – közvetlen csatlakozással, vagy indokolt esetben a szomszédos telken átvezetéssel - csak a közterületen lévő csapadékvíz elvezető hálózatba vezethető.
(3) Ha a csapadékvíz elvezető hálózat vagy a befogadó a telken keletkezett vizeket elvezetni nem tudja, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani, és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.
(4) A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Amennyiben a befogadói kapacitás nem meghatározható, 50 m2 burkolt felületenként 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges.
(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy a vízszállítás akadálymentes legyen.
(6) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

14.    Energia ellátás, elektronikus hírközlés

15.§ (1) Külterületen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni.Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(2) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást.
(3) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű
a) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot legfeljebb 3,0 m-rel haladhatja meg,
b) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen
(4) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelő berendezés a település területén elhelyezhető kivéve, ha az övezeti előírás másképp rendelkezik.
(5) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(6)  Földgázvezeték közterületen és telken belül is csak földben építhető.

III.    FEJEZET
Építés általános szabályai

16.§    A III. fejezetben foglalt általános jellegű előírások a település teljes területére vonatkoznak, amennyiben a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

15.    Az építés általános feltételei

17.§    (1) Meglévő épület átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, de az építési helyen kívül eső épületrész csak építési helyen belül bővíthető.
(2) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásai szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső területrészének arányában.

18.§    (1) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítésépítési helyen belül történhet.
(2) Bármely építési övezetben, övezetben a terepszint alatti beépítettség a telekre meghatározott beépítettség legnagyobb mértékét legfeljebb 25%-kal haladhatja meg.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve:
a) különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) építési övezeteiben és általános mezőgazdasági terület (Má)övezeteiben toronysiló, szárító, valamint a kapcsolódó kiszolgáló építmények elhelyezése esetén,
b) háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű
elhelyezése esetén.

16.    A tereprendezésre, rézsű, kerítés építésére vonatkozó előírások

19.§    (1) Amennyiben a tereprendezésre épület-elhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a természetes terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb a 2,0 m-t.
(2) Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep természetes terepszintje legfeljebb 0,5 m-rel változtatható meg – a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan.
(3) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.

20. § (1) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,5 m lehet, legfeljebb 0,8 m tömör lábazattal.

(2) Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint a telken belül építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t.

(3) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 m magasságig építhető.

17.    A beépítési mód és az építési hely

21.§    (1) A rendelet 2. mellékletében szereplő beépítési módok:
a) oldalhatáron álló beépítési mód (O),
b) szabadonálló beépítési mód (SZ).
(2) Újonnan beépítésre, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(3) Új épület elhelyezése esetén az épület közterület felőli homlokvonala
a) igazodjon a kialakult állapothoz,
b) saroktelek esetén igazodjon a csatlakozó utcák épületeinek vonatkozó homlokvonalához.
(4) Amennyiben a (3)bekezdés szerinti az épület közterület felőli homlokvonala nem határozható meg, az előkert
a) lakóterületek építési övezeteiben: 5,0 m,
b) kereskedelmi, szolgáltató terület és különleges terület építési övezeteiben: 10,0 m,
c) egyéb építési övezetben: 5,0 m.
(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje
a) 5,0 m,
b) 14,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 4,0 m,
c) 12,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 m.
(6) Szabadon álló beépítési mód esetén az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.
(7) Az építési telek hátsókertje a megengedett legnagyobb épületmagasság értéke, de legalább 6,0 m.
(8) Fekvő telek esetében a hátsókert 1,0 m, de legalább olyan mérték, amely nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.

18.    Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése

22.§    (1) Melléképület kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Az építési telkeken – gazdasági és különleges területek kivételével - legfeljebb összesen 50 m2 alapterületű melléképület helyezhető el.
(3) Önálló melléképület legnagyobb épületmagassága - állattartó épület kivételével - legfeljebb 4,0 m.
(4) Az oldalkertben kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el.
(5) Lakó- és egyéb konténer, ideiglenes épület, továbbá állandó használatra egy helyben tartott lakókocsi a település területén kizárólag ideiglenes jelleggel helyezhető el legfeljebb 180 napig, vagy – felvonulási épületként – az építés ideje alatt legfeljebb a használatbavételi engedélyig.
(6) Lakóterület és településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) kirakatszekrény;
b) trágyatároló;
c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet.
(7) Lakóterület és településközpont terület építési övezeteiben zárt szennyvíztároló medence és csapadékvíz szikkasztó medence csak építési helyen belül helyezhető el.

IV. FEJEZET

19. A beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások

23. § A beépítésre szánt területek

(1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

a) Falusias lakóterület (Lf)

b) Településközpont terület (Vt)

c) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

d) Különleges területek

da) mezőgazdasági üzem (K-Mü)

db) turisztikai terület (K-Tur)

(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.

20.    Falusias lakóterület

24.§    (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) szálláshely jellegű;
e) igazgatási;
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
g) kulturális, közösségi szórakoztató;
h) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteiben épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteinek telkein
a) egy fő rendeltetésű épület,
b) amennyiben a telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, két fő rendeltetésű épület
helyezhető el.
(5) Falusias lakóterület építési övezeteinek telkein legfeljebb két lakó rendeltetési egység létesíthető.
(6) Falusias lakóterület építési övezeteiben kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 30%-án helyezhető el.
(7) Falusias lakóterület építési övezeteibenközcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelő berendezés nem helyezhető el.

21.    Településközpont terület

25.§    (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) igazgatási;
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
d) kulturális;
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Településközpont terület építési övezet telkein több épület helyezhető el, azonban legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység létesíthető a fő rendeltetésű épületen belül, a létesített szintterület legfeljebb 20%-án.
(4) Településközpont terület építési övezeteiben állattartó épület nem helyezhető el.

22.    Kereskedelmi, szolgáltató terület

26.§    (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) gazdasági épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgálólakó;
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek telkein épület legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek telkein kizárólag egy lakó rendeltetési egység létesíthető.

23.    Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület

27.§    (1) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-Mü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást,szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó;
b) egyéb mezőgazdasági;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben épület legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.

24.    Különleges terület – turisztikai terület

28.§    (1) Különleges terület - turisztikai terület a Szabályozási terven K-Tur jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - turisztikai terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) turisztikai;
b) szállás jellegű;
c) egészségügyi, szociális;
d) sport
e) turisztikai tevékenységet kiszolgáló
ea)    kereskedelmi, szolgáltató;
eb)    közösségi szórakoztató, kulturális;
ec)    oktatási;
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges - turisztikai terület építési övezeteiben tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó. A tájba illeszkedés érvényesítéséhez a látványtervnek a főbb megközelítési irányok felőli látványkapcsolatokat, a meglévő területhasználathoz való illeszkedést, valamint a szomszédos ingatlanokat is be kell bemutatnia.
(4) Különleges - turisztikai terület építési övezeteiben műemléki védelem alatt álló érték esetén az országos örökségvédelmi jogszabálynak megfelelően kell eljárni.
(5) K-Tur1 építési övezet telkein épület csak legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

V.    Fejezet
A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások
25.    A beépítésre nem szánt területek

29.§    A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
a) Zöldterület
aa) Közpark    (Zkp)
b) Erdőterületek
ba) Védelmi    (Ev)
c) Mezőgazdasági területek
ca) Általános mezőgazdasági terület    (Má)
cb) Korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület    (Má-ko)
d) Vízgazdálkodási terület:
da) Vízfelszín    (Vf)
e) Különleges beépítésre nem szánt terület
ea) Temetőterület    (Kb-T)
eb) Sportpálya    (Kb-Sp)
f) Közlekedési terület
fa) Közúti közlekedési terület    (KÖu)

26.    Zöldterület

30.§    (1) Zöldterület - közpark a Szabályozási terven Zkp jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, a testedzést szolgáló közterület.
(2) Zöldterület –közpark övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) pihenést és testedzést szolgáló,
b) a terület fenntartásához szükséges,
c) vendéglátó
rendeltetési egységet tartalmazhat.

27.    Védelmi erdőterület

31.§    (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Ev övezetben épület nem helyezhető el.
(3) Ev övezetben - az OTÉK-ban meghatározott műtárgyakon kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy is elhelyezhető.

28.    Általános mezőgazdasági terület

32.§    (1) Az általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, a legelő- és gyepgazdálkodás, az állattartás, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági területövezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
c) legelő- és gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó;
d) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító;
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Má övezetben birtokközpont az alábbi feltételekkel alakítható ki:
a) a birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak a birtokközpont telkén is kihasználható;
b) a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe legalább 30 ha (300.000m2);
c) a birtokközpont telkének területe legalább 1 ha (10.000 m2);
d) a birtokközpont telkén a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15%.

29.    Korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület

33.§    (1) A korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven Má-Ko jellel jelölt, elsősorban a legelő- és gyepgazdálkodás végzésére szolgáló terület, amelynek kiemelt védelme elsődleges.
(2) Má-Ko övezet telkein épület nem helyezhető el.

30.    Vízgazdálkodási terület

34.§    (1) A Szabályozási terven Vf jellel jelölt övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.
(2) Vf övezetben épület nem helyezhető el.
(3) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.

31.    Különleges beépítésre nem szánt terület – temetőterület

35.§    (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Kb-T övezetben templom építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 méter.

32.    Különleges beépítésre nem szánt terület – sportpálya

36.§    (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület a Szabályozási terven Kb-Sp jellel jelölt övezet, amely elsősorban sportlétesítmények, sportpályák és azok kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) sport;
b) sportépítményeket kiszolgáló;
rendeltetési egységet tartalmazhat.

33.    Közlekedési terület

37.§    (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu (közúti) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el, utcafásítás végezhető.
(3) KÖu övezetben épület nem helyezhető el

34.    Záró rendelkezések

38.§    (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Szarvasgede község helyi építési szabályzatának megállapításáról szóló 11/2004. (XII.30) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

                                     Kovács Ottó Béla                                         dr. Tóth Gabriella
                                        polgármester                                                    jegyző