1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ipolytarnóc Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 3138 Ipolytarnóc, Határ út 5.

(3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök ellátása a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) Az önkormányzat működési területe: Ipolytarnóc Község közigazgatási területe.

(5)¹ Az önkormányzat hivatalának a hivatalos elnevezése: Litkei Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal). Székhelye: 3186 Litke, Kossuth út 31.

2. § A község jelképeire, azok használatára vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. § Az önkormányzat által alapított „Ipolytarnóc Község Díszpolgára kitüntetés és Ipolytarnóc KözségElismerő Oklevele” adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.

4. § Az önkormányzat honlapja: www.falvak.hu/ipolytarnoc

5. § (1) Ipolytarnóc Község képviselő-testületének megnevezése: Ipolytarnóc Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

(2)² A képviselő-testületbe megválasztott települési képviselők száma: 4 fő. A települési képviselők névsorát e rendelet 5. melléklete tartalmazza. A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt: 5 fő.

6. § (1) A Bizottság elnökét, helyettesét és tagjait a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület választja meg.

(2)³ A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság. A bizottság tagjainak névsorát e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(3)⁴ A bizottság tagjainak száma: 3 fő, elnökből és két tagból áll. Az Ügyrendi Bizottság elnöke és egy fő tagja települési képviselő, további egy fő tagja kültag.

(4) A képviselő-testület feladatai eredményes ellátása érdekében ideiglenes bizottságokat is

7. § (1)⁵ A polgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület gyakorolja a polgármester foglalkoztatásával kapcsolatos munkáltató jogokat.

8. § (1) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége,

9. § (1)⁶ Ipolytarnóc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Mihálygerge, Egyházasgerge és Litke Község Önkormányzatainak Képviselő-testületével közösen – Litkei Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, Litke székhellyel – az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal működési területén a székhely település kivételével kirendeltségek működnek

(3) A Közös Önkormányzati Hivatalt – a települések polgármestereinek együttes irányításával - a jegyző vezeti.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működtetési, fenntartási költségeit.

10. § (1)⁷ A Litkei Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó települések polgármesterei - pályázat útján határozatlan időre - a jogszabályokban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki. A jegyző kinevezéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos többségi döntése szükséges.

(2)⁸ A jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat - Egyházasgerge, Ipolytarnóc és Litke polgármestereivel egyetértésben - Egyházasgerge Község Polgármestere gyakorolja.

(3) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt.

11. § (1) A képviselő-testülete egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társuláshoz csatlakozhat.

(2) A társulást a helyi önkormányzatok képviselő-testületei írásbeli megállapodással hozzák létre. A megállapodást a polgármester írja alá.

12. § (1) Az önkormányzat által létrehozott társulásnak, a társulási megállapodásoknak alapvető szabályait, valamint a szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. 87-95. §-ai tartalmazzák.

(2)⁹ Az önkormányzat társulásait e rendelet 7. melléklete tartalmazza.

13. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat kötelező feladatait a Mötv. 13. § tartalmazza.

(3)¹⁰ Az önkormányzat önként vállalt feladatait e rendelet 8. melléklete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

14. § (1) A képviselő-testület bizottságainak feladatait e rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.

(2) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(3) A bizottság összehívására, működésére az Mötv. 60. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

(5) A bizottság jogosult:

15. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására, bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentés képviselő- testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és

16. § (1) A képviselő-testület e rendelet 2.sz. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A polgármester - abban az esetben, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja - ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt

17. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal ellátja az önkormányzat működésével, valamint az

18. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén,

(3) Köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(4) A jegyző minden hónapban legalább egy alkalommal fogadónapot tart. A fogadónap idejét a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő látja el, melyet a Hivatal szervezeti- és működési szabályzatában rögzíteni kell.

19. § (1) A Képviselő-testület döntéseit az ülésein hozza meg.

(2) Az ülések típusai:

20. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

(3) A képviselő-testület az alakuló ülésen vagy az azt követő első ülésen megalkotja, vagy

21. § (1) A Képviselő-testület évente szükség szerint, legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselőtestület évi rendes üléseinek számát és időpontját a képviselőtestület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

22. § (1) A Mötv. 44. § -a alapján a képviselő-testület rendkívüli ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni. A rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(2) A polgármester egyéb halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze az (1) bekezdésben foglalt eljárási szabályok betartásával.

23. § (1) A képviselő-testület más település képviselő - testületeivel együttes ülést tarthat.

(2) A képviselő - testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

(3) Az együttes ülést az a polgármester vezeti, amely településen az ülés megtartásra kerül.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön

24. § (1) Ipolytarnóc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Mihálygerge, Egyházasgerge és Litke Község Önkormányzatának Képviselő-testületeivel, a Közös Önkormányzati Hivatal munkájával, működésével kapcsolatos ügyekben, szükség szerint együttes testületi ülést tarthatnak.

25. § (1) A rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a Képviselő-testület éves munkatervet határoz meg.

(2) A munkatervet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állítja össze, minden év december 31-ig, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza:

26. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(4) A képviselő-testület ülésére a meghívót írásban kell kiküldeni, rendkívüli esetben szóban (telefonon) kell közölni a meghívó tartalmát.

(5) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat, azok előterjesztőit.

(6)¹² A képviselő-testület ülésére a meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők rendes ülés esetén legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 1 nappal az ülés előtt kézhez kapják.

(7) A meghívóhoz - rendkívüli esetet kivéve - mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket.

27. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

28. § A képviselő-testület ülésének időpontjáról és a tárgyalásra kerülő napirendekről a település lakosságát hirdetmény útján - a hivatal hirdető tábláján történő kifüggesztéssel - tájékoztatni kell.

29. § A képviselő-testület ülése nyilvános.

30. § A képviselő-testület zárt ülést a Mötv.46. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint tarthat.

31. § (1)¹³ A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, annak távollétében az ügyrendi bizottság elnöke vezeti. A határozatképességet az ülés levezetője az ülés megnyitásakor állapítja meg.

(2) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha a megválasztott képviselők több, mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

(3) Amennyiben az ülés időközben határozatképtelenné válik a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

32. § Az ülés levezetőjének feladatai:

33. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, a tárgysorozat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül (egyszerű többséggel) határoz.

(2) A polgármester köteles napirendi javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni a SZMSZ előírásainak megfelelően benyújtott előterjesztéseket, továbbá a megelőző ülés után érkezett törvényességi észrevételeket.

(3) Napirenden kívüli téma megtárgyalását, illetőleg valamely napirendi pontnak a tárgysorozatból való törlését javasolhatja:települési képviselő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

(4) A (3) bekezdés szerinti javaslat legkésőbb a testületi ülés megnyitása után, a tárgysorozatot megelőzően, rövid indoklással terjeszthető elő. A képviselő-testület a napirendre tűzésről, illetőleg törlésről vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

34. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, határozati javaslat, egyéb beszámoló, tájékoztató az indokolással.

(2) Napirendi pont előterjesztője lehet:az alpolgármester,bármely települési képviselő,nemzetiségi önkormányzat elnöke,a hivatal ügyintézője feladatkörében,a képviselő-testület bizottsága nevében a bizottság elnöke, vagy a bizottság által megbízott személy,önkormányzati intézmény vezetője,a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője,külön jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek.

35. § (1) A napirend előterjesztése elsősorban írásban, kivételesen szóban történhet.

(2) Határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester dönt az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztásáról.

(3) Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kell leadni a jegyzőnek – előzetes törvényességi véleményezés céljából.

36. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

37. § Az ülés levezetője az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát. A képviselő-testület döntése alapján sor kerülhet két vagy több napirend együttes vitájára is.

38. § (1) Az előterjesztő a vita megkezdése előtt rövid szóbeli kiegészítőt tarthat.

(2) Az előterjesztőhöz az előterjesztést illetően - még a vita előtt - a képviselő-testület tagja és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő, vagy az általa felkért személy köteles választ adni.

39. § (1) A vitában elsőként a tárgy szerint illetékes bizottság véleményét kell ismertetni.

(2) Az előterjesztő javaslatát, illetve a települési képviselő módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(3) Az ülésen nem tanácskozási joggal résztvevő állampolgárok hozzászólását a polgármesterengedélyezi.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek keretében: figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tárgyalt témától eltér, vagy a tanácskozáshoz nem illő,

40. § (1) A vita lezárása és összefoglalása után először a módosító javaslatokat - egyenként - majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati, rendelet-tervezeti javaslatot kell szavazásra bocsátani.

(2) Három vagy több vagylagos döntési lehetőség esetén, amennyiben egyik változat sem kapta meg a szükséges többséget, úgy a szavazást a két legtöbb "igen" szavazatot elért változat között meg kell ismételni.

(3) A képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül - dönt a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések, (tájékoztatók, beszámolók) elfogadásáról.

41. §¹⁴ (1)¹⁵ A képviselő-testület döntéséből kizárható az akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti kivéve, ha a képviselő-testületi döntéshozatal saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(2) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület - minősített többséggel - dönt.

(3) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) Amennyiben a képviselő-testület tagja elmulasztja a (1) bekezdés szerinti bejelentést, a képviselő-testület a tudomására jutást követően határozatban figyelmezteti az érintettet.

(5) Abban az esetben, ha egy érintett képviselő egy cikluson belül két, illetve több alkalommal elmulasztotta a (1) bekezdés szerinti bejelentést, akkor a képviselő-testület ezt határozatban megállapítja, egyúttal utasítja a hatáskörrel rendelkező bizottságot, hogy döntsön az érintett képviselővel szemben alkalmazandó – alkalmanként, maximum 20%-os mértékű – tiszteletdíj levonásról.

42. § (1) A település képviselői szóban vagy írásban az önkormányzat feladatkörébe tartozó témakörben apolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, az önkormányzati intézmények vezetőihez interpellációt intézhetnek, melynek megválaszolására a napirendek tárgyalása előtt kerül sor. Amennyiben az azonnali válasz vagy intézkedés nem lehetséges, az ülést követő 15 munkanapon belül írásban válaszolni kell, és azt az interpelláló és minden képviselő részére meg kell küldeni.

(2) Az interpelláló képviselő azonnali válaszadás esetén az ülésen, ha a válaszadásírásban történt, a testület következő ülésén nyilatkozik annak elfogadásáról. Ezt követően a testület szavazással dönt a válasz elfogadásáról. Amennyiben az adott válasz a képviselő-testület nem fogadja el, az interpelláció kivizsgálásával az illetékes bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság a következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

(3) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, mellyel a tárgytól függően, valamely bizottságát, vagy a polgármestert (alpolgármestert) bízza meg, illetőleg ad hoc bizottságot hoz létre. Az interpelláló képviselő részére lehetőséget kell biztosítani a vizsgálatban való részvételére.

43. § A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 30 munkanapon belül írásban, érdemi választ kell adni.

44. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára.

45. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség, vagy méltatlanság megállapítására irányuló

46. § A döntéshozatalhoz általában a jelenlévő képviselők több mint felének egynemű szavazata szükséges (egyszerű többség).

47. § Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

48. § A megválasztott települési képviselők több mint felének szavazata - minősített többség – szükséges a Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben.

49. § (1) A szavazás - a titkos és névszerinti szavazás eseteit kivéve - kézfelemeléssel történik (nyílt szavazás).

(2) A képviselők igenlő vagy ellen szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodásukat fejezik ki.

(3) A jelen lévő és ki nem zárt képviselő a szavazásban köteles részt venni.

50. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat minden olyan ügyben, melyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazás lebonyolításával, a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos

51. § (1) Névszerinti szavazást kell elrendelni,

(2) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a települési képviselő nevét, akik nevük elhangzása után “igen”-nel vagy “nem”-mel szavazhatnak. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(4) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

52. § A képviselő-testület döntéseit határozati, vagy rendeleti formában hozza meg. A rendeleteket és a határozatokat a polgármester és a jegyző írja alá.

53. § (1) A képviselő-estület határozat megjelölésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A képviselő-testület számozott (alakszerű) határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtásért felelős megjelölését és a végrehajtás határidejét.

(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal,

54. § A képviselő-testület rendeletet alkot törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

55. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

56. § (1) A rendelet megjelölésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

57. § (1) A képviselő-testületi ülésről írásbeli jegyzőkönyv készül 1 példányban.

(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

58. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.

(2) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.Az ülést követő 15 napon belül megküldi a kormányhivatalnak.

(4) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti

59. § (1) A képviselőtestület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület közmeghallgatást tarthat helyi adók bevezetése előtt.

(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselőtestület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

60. § (1) A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlésen a polgármester tájékoztatást ad a lakosság részére a legfontosabb helyi

61. § (1) A népszavazás elrendelése a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári

62. § (1) Az önkormányzat a választási ciklusra vonatkozó (vagy azon túl mutató) gazdasági programját az alakuló ülést követő 6 hónapon belül határozatban állapítja meg.

(2) A gazdasági programot a képviselő-testület az Mötv. 116. §-ban foglaltaknak megfelelően készíti el.

63. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetési rendelet alapja az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése, melynek során:

(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

64. § (1) A költségvetési rendelet tervezetet a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A költségvetési rendeletben szabályozni kell: a tartalékkal való rendelkezés jogát,a jóváhagyott előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, valamint felhasználásának

65. § (1) Az éves költségvetés első féléves, háromnegyed éves, valamint a várható éves helyzetéről tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza (a költségvetési rendelethez kapcsolódóan) az előirányzatok időarányos alakulását, a tartalék-felhasználást, a hiány (többlet) alakulását, valamint a költségvetés várható teljesítését.

(2) A költségvetési évet követően a jegyző által összeállított zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról (a jogszabályi előírásoknak megfelelő) rendeletet alkot.

(3) A (2) bekezdéssel szabályozott zárszámadáshoz kapcsolódóan a képviselő-testület a pénzmaradvány megállapításáról, elszámolásáról és felhasználásáról is dönt.

66. § Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyon értékű jogokból áll.

67. § (1) A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg az önkormányzat

68. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

(3) Az önkormányzat intézményeit e rendelet 7. függeléke tartalmazza.

(4) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását e rendelet 6. függeléke tartalmazza.

69. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának külső ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

(2) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokelhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.

70. § (1) Az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és

71. § (1) A Képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény alapján megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint együttműködik és segíti a Roma Nemzetiségi Önkormányzat munkáját.

(2) A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi roma nemzetiségi hagyományápolás és kultúra, valamint a nyelvhasználat kérdéskörében a lakosságot e minőségben érintő önkormányzati rendeletet a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.

(3) A közös önkormányzati hivatal a nemzetiségi önkormányzat elnökének és helyettesének feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, felvilágosítást köteles megadni.

(4) A jegyző részt vesz a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésén.

72. § (1) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület ülésén.

(2) A nemzetiséget érintő napirendek bizottsági tárgyalására meg kell hívni a nemzetiségi

73. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Ipolytarnóc Község Önkormányzata Képviselő–testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelete.

(2a)²⁰ Mellékletek:

(2b)²⁶

(3)²⁷