Lácacséke Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2018. (III. 28.) önkormányzati rendelete

Lácacséke Község Önkormányzatának

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Lácacséke Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdése d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat

1. §.

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Lácacséke Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).
2.  Az önkormányzat működési területe: Lácacséke község közigazgatási területe.
3.  Az önkormányzat székhelye: 3967. Lácacséke, Fő utca 19.
4.  Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Lácacséke Község Önkormányzata képviselő-testülete.
5.  A képviselő-testület bizottságának elnevezése: Lácacséke Község Önkormányzata képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (továbbiakban: Ügyrendi Bizottság).
6.  Az önkormányzat hivatala: Zemplénagárdi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös önkormányzati hivatal). Székhelye: 3977. Zemplénagárd, Fő utca 9.
7.  Az Önkormányzat telephelye: Varázskert Biztos Kezdet Gyerekház, 3967. Lácacséke, Templom utca 1.

(8) Az önkormányzat szervei:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) közös önkormányzati hivatal.

d) jegyző

e) társulások

2. §.

1. Az önkormányzat önállóan, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a közakaratot,
2. ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket jogszabály kötelezően előír és ellátja önként vállalt feladatait.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat- és hatásköre

2. Kötelező önkormányzati feladatok

3. §.

(1) Az önkormányzat kötelező feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) tartalmazza. Az önkormányzat a Mötv. szerint látja el a helyi közszolgáltatásokat.

(2) Az önkormányzat kormányzati funkció rendje szerinti alaptevékenységeinek felsorolását a 1. melléklet tartalmazza.

3. Önként vállalt feladatok

4. §.

(1)Az önkormányzat a törvényi kötelezettségeinek teljesítésén túl önként is vállalhatja közfeladat ellátását.

(2) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a) civil szerveződések támogatása,

b) közösségi sport támogatása,

c) helyi elismerő cím adományozása,

d) nem kötelező pénzbeni szociális ellátások biztosítása.

(3) Az önként vállalt feladatok pénzügyi fedezetét az önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

4. Hatáskör átruházás

5. §.

(1) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület bizottságának feladatait az 3. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. tartalmazza.

(4) A polgármester – a (3) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

5. A képviselő-testület tagjainak száma, képviselők, bizottsági tagok névsora,

képviselő-testület ülései

6. §.

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

(2) Az önkormányzati képviselők névsorát az 1. függelék, a bizottsági tagok nevét a 2. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(4) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.

(5) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az ülés összehívásának indokát, napirendjét, helyét, idejét. Az indítványt a képviselők saját kezűleg írják alá.

(6) Halasztást nem tűrő esetben a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(7) A képviselő-testület üléseit székhelyén tartja.

6. A munkaterv

7. §.

(1) A képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi.

2. A munkaterv tartalmazza:

1. a tervezett ülések időpontját,
2. az ülés napirendjét, a napirendek előadóit, tisztségét,
3. azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be a testület elé, illetve, amelyekhez bizottsági állásfoglalás szükséges,
4. az előterjesztések elkészítésének határidejét,
5. megjelöli azokat a napirendeket, melyekhez előterjesztés készítése nem szükséges,
6. az ülésre meghívottak nevét, tisztségét,
7. a közmeghallgatás időpontját és megtárgyalásra javasolt témáit.

3. A munkaterv összeállítása előtt javaslatot kell kérni a képviselőktől, az önkormányzat bizottságától,  a nemzetiségi önkormányzattól, a jegyzőtől.
4. A munkaterv-tervezet előkészítése a polgármester feladatát képezi. A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé.
5. A munkaterv-tervezetbe fel nem vett javaslatokról a polgármester tájékoztatja a képviselőtestületet. A munkaterv elfogadása a testület hatáskörébe tartozik.

7. Az előterjesztések

8. §.

1. A képviselő-testület elé általában írásban kell előterjesztést készíteni. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei a következők:

1. Tartalmi követelmények:

      aa)  jelenlegi helyzet és az elérni kívánt eredmény bemutatása,

ab) a megvalósításhoz szükséges eszközök teljes körének bemutatása,

ac) az előzmények, az előterjesztés tárgyában korábban hozott döntések bemutatása,

ad) javaslatok indokolása,

ae) tájékoztatás azokról a szervekről, amelyek véleményezték, tárgyalták az előterjesztést,

af) a végrehajtás határideje, felelőse.

2. Formai követelmények:

ba) világos, áttekinthető szerkezet, közérthető megfogalmazás,

      bb) rendelettervezet esetében a jogalkotásról szóló jogszabályok előírásainak betartása.

2. Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése.

3. Előterjesztés, döntéstervezet csak a polgármester előzetes véleményével és a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet a képviselő-testület elé.

8. Alakuló ülés

9. §.

(1) Az alakuló ülés részletes szabályait az Mötv. 43. §-a tartalmazza.

(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek választásáról, annak eredményéről.

 (3) A helyi önkormányzati képviselők és polgármester megbízólevelük átvételét követően esküt tesznek, és erről esküokmányt írnak alá.

9. Az ülés összehívása, a képviselő-testület nyílt és zárt ülése

10. §.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége és tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti és hívja össze az ülést.

(2) A meghívót és az abban szereplő napirendi javaslatok előterjesztéseit elektronikus úton úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívást, az ülést megelőzően 24 órával előbb is elég a képviselők tudomására hozni. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni, azonban a sürgősség okát közölni kell. Katasztrófa esetén az ülés azonnal is összehívható.

(4) A nyilvános képviselőtestületi ülés összehívásával egy időben az ülés idejét, helyét, napirendi javaslatait a lakosság tudomására kell hozni a meghívó faliújságon történő kifüggesztésével.

(5) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) az aljegyzőt,

c) a helyi települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,

e) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.

11. §.

1. A képviselőtestület ülése nyilvános.

(2) A képviselőtestület:

a) zárt ülést tart: önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

 (3) A zárt ülésen részt vesznek a képviselőtestület tagjai, a jegyző, meghívása esetén az érintett, a szakértő, továbbá a jegyző által kijelölt, az előkészítésben részt vett ügyintéző.

(4) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(5) Zárt ülésen tárgyalandó napirend esetén az előterjesztést papír alapon kell megküldeni a képviselők és az érintettek részére, feltüntetve az előterjesztés valamennyi oldalán: „Zárt ülésen tárgyalandó előterjesztés!”

10. Az ülés vezetése

12. §.

 (1) A képviselő-testület ülésének megnyitásakor a polgármester megállapítja a határozatképességet.

(2) A polgármester a képviselő-testület határozatképességét az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) A képviselő-testület napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület napirendjének végleges megállapítása előtt bármely képviselő egyéb napirendeket is javasolhat, melyről – egyszerű többséggel – külön kell szavazni, kivéve a minősített többséget igénylő döntéstervezetet tartalmazó előterjesztés napirendre vételét, amelynek napirendre vételéhez minősített többség szükséges. Ezt követően a végleges napirendjéről a képviselőtestület vita nélkül dönt.

(4) A polgármester további feladata a képviselő-testület üléseinek vezetésével kapcsolatban:

a) határozatképesség esetén megnyitja az ülést,

b) ismerteti a sürgősségi indítványokat,

c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és összefoglalja a vitát,

d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

e) biztosítja a képviselők bejelentési és interpellációs jogának gyakorlását,

f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

g) berekeszti az ülést.

11. A napirend vitája

13. §.

(1) A képviselő-testület ülésén a polgármester minden előterjesztés felett – a tájékoztatók kivételével – vitát nyit, előtte az előterjesztő kiegészítést tehet. A vita elején a bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök – akadályoztatásuk esetén a bizottság által megbízott tag – ismertetik. Az előterjesztőhöz a képviselők kérdéseket tehetnek fel, melyre az érintettek válaszolnak.

(2) A képviselő-testület ülésén megjelent érdeklődők a napirendhez kapcsolódóan a képviselőtestület külön döntése alapján kaphatnak szót.

(3) Az előterjesztés feletti vita lezárását követően az előterjesztő, illetve az érintettek válaszolnak az elhangzott észrevételekre, javaslatokra.

12. Szavazás

14. §.

(1) Az észrevételekre adott válasz után a polgármester összefoglalja a vitát, az előterjesztett határozati javaslatot érintő módosításokat, és azt szavazásra bocsátja.

(2) Először a módosító, kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani, azt követően kerülhet sor az előterjesztés szerinti, illetve a módosított határozati javaslat megszavaztatására.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek, aljegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni.

13. A szavazás módja

15. §.

(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselő-testület esetenként dönthet a név szerinti szavazásról. Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, illetőleg „tartózkodnak” a szavazástól. Név szerinti szavazást kell tartani hitelfelvételnél.

(3) A képviselő-testület esetenként dönt a titkos szavazásról: önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, valamint választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, illetve a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(4) A titkos szavazás lebonyolítása urna igénybevételével történik.

(5) Határozatképtelen képviselőtestületi ülés esetén a polgármester a képviselőtestületet 15 napon belül köteles összehívni.

(6)A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(7) Minősített többség szükséges: az Mötv. 50.§.-a alapján meghatározott esetekben.

(8) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

14. A képviselő-testület döntései

16.§.

(1) A képviselőtestület

a) önkormányzati rendeletet alkot,

b) határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó, érdemi döntést igénylő kérdésben.

(2) A képviselőtestület által alkotott rendelet jelölése:

a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését,

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét,

h ) a sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal, folyamatosan kell jelölni.

 (3) A képviselő-testület által hozott határozat jelölése:

a) a határozatot hozó szerv teljes megjelölését,

b) a határozat sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a határozat közzétételének évét arab számmal,

e) zárójelben a határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) a határozatot hozó szerv megjelölésének a rövidítését,

g) a „határozata” kifejezést és

h) a  határozat címét.

i) a sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal, folyamatosan kell jelölni.

 (4) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés. Kifüggeszteni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés időpontjával.

(5) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a közös önkormányzati hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

15. A képviselő-testület rendjének biztosítása

17. §.

(1)A polgármester köteles biztosítani a testület működésének rendjét. Ennek keretében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ,

b) ismételt és eredménytelen figyelmeztetés esetén a szót megvonhatja,

c) rendre utasíthatja azt, aki a képviselőtestület rendjét zavaró magatartást tanúsít.

16. Jegyzőkönyv

18. §.

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. (1) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvek – zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételéve – a közös önkormányzati hivatalban megtekinthetők.

17. Közmeghallgatás

19. §.

(1) A közmeghallgatás időpontjára a polgármester tesz javaslatot, melyről a képviselő-testület az időpont munkatervben való meghatározásával dönt.

(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a képviselők többsége indítványozza.

(3) A közmeghallgatásra az önkormányzat székhelyén, indokolt esetben a településen, kihelyezett ülésen kerül sor.

(4) A közmeghallgatás idejét, helyét az önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni, az időpontot megelőző legalább 8 nappal korábban.

(5) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal – ha ez nem lehetséges, akkor 15 napon belül írásban – választ kell adni.

(6) A képviselő-testület a közmeghallgatás előkészítésével, összehívásával és vezetésével a polgármestert bízza meg.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítésért a jegyző felelős.

IV. Fejezet

A képviselők jogai és kötelezettségei

18. A képviselő

20. §.

(1)A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vesz a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A települési képviselő a képviselőtestület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(3) A képviselő, amennyiben a képviselőtestület ülésén nem tud megjelenni, ezt köteles jelezni a polgármesternek.

(4) A képviselő köteles a tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(5) A képviselő az elfogadott napirendi tárgysorozathoz nem tartozó közérdekű ügyben jogosult napirend utáni hozzászólásra.

(6) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni döntéshozatal előtt személyes érintettségét. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.

 (7) Amennyiben a képviselő 3 egymást követő testületi ülésen önhibájából nem vesz részt, és távolmaradásának okát a következő testületi ülésig nem igazolja, a képviselői tiszteletdíj tőle 12 hónapig teljes mértékben megvonásra kerül.

(8) A képviselői tiszteletdíj megvonásáról a soron következő ülésen a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hoz döntést.

(9) Igazolt távollétnek minősül, ha a képviselő több napon át igazolt betegsége, munkahelyi elfoglaltsága, vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud részt venni az ülésen.

V. Fejezet

A helyi roma nemzetiségi önkormányzathoz kapcsolódó feladatok

19. Nemzetiségi Önkormányzat

21. §.

(1) Az önkormányzat biztosítja a Lácacséke Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat ( továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) testületi működésének feltételeit, a következő módon:

(2) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek.tv.) vonatkozó rendelkezése alapján, az ott felsorolt témakörökben meghozandó helyi önkormányzati határozat kapcsán a nemzetiségi önkormányzatokat véleményezési, egyetértési jog illeti meg.

(3) Az előző bekezdésben szabályozottakkal kapcsolatban azok beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezés, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a Nek.tv.-ben meghatározottak szerint gyakorolja. A települési nemzetiségi önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel. A települési nemzetiségi önkormányzatnak a polgármesterhez eljuttatott kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a képviselő- testület ülésén a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.

(5) Az Njtv. 80. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően  az önkormányzat, illetve a Zemplénagárdi Közös Önkormányzati Hivatal Lácacsékei Kirendeltsége (továbbiakban: Hivatal) biztosítja a Lácacséke Roma Nemzetiségi Önkormányzat  (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) részére az önkormányzati működés (a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása) személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról.

(6) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, a nemzetiségi önkormányzat székhelyén, a Lácacséke, Fő utca 17. szám alatti önkormányzati ingatlan épületein belül a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel, ingyenesen biztosítja igény szerint, havonta legalább 32 órában. E helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket az önkormányzat átvállalja.

(7) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal való együttműködésének részletes szabályait külön megállapodás keretében rögzíti.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei

20. Polgármester, alpolgármester

22. §.

(1)Az önkormányzat tisztségviselői: a polgármester és az alpolgármester.

(2) A polgármester ellátja e rendelet II. fejezetében részletezett feladatokat. A polgármester, ha a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.

(3)A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert  választ a képviselőtestület tagjai sorából.

 (4) A helyettesítő alpolgármester, a polgármester távollétében – illetve akadályoztatása esetén – gyakorolja mindazon jogokat és ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a jogszabály a polgármester részére biztosít.

(5) Abban az esetben, ha az alpolgármester is akadályoztatva van, az alpolgármestert az Ügyrendi bizottság elnöke helyettesíti.

(6) A polgármester feladatait főállásban látja el.

21. Az önkormányzat bizottsága

23. §.

(1) A képviselőtestület az alábbi bizottságot hozza létre:

Ügyrendi Bizottság                   3 fővel

 (2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselőtestület választja.

(3) A bizottság elnöke koordinálja a bizottság üléseinek rendjét, napirendjét, összehívja és vezeti a bizottság üléseit.

(4) Előterjesztés, illetve döntéstervezet csak a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet a bizottság elé.

(5) a bizottság tagjai részére a meghívót és az előterjesztéseket úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(6) A bizottsági tag köteles jelezni a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(7) A bizottságokra a Mötv. 60.§-ára tekintettel a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A bizottságok ügyviteli teendőit a hivatal belső szervezeti egységei látják el.

24. §.

(1) A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot hoz, amelynek jelölése:

a) a határozatot hozó szerv teljes megjelölését,

b) a határozat sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a határozat közzétételének évét arab számmal,

e) zárójelben a határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) a határozatot hozó szerv megjelölésének a rövidítését,

g) a „határozata” kifejezést és

h) a  határozat címét.

 (2) A határozat sorszámát naptári év elején arab egyes számmal kell kezdeni.

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja ír alá.

(4) A jegyzőkönyvnek a Mötv.52§.(1) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

(5) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet legkésőbb a bizottság ülését követő 8 napon belül kell eljuttatni a polgármester részére.

(6) A bizottságok tevékenységükről a képviselőtestületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a képviselőtestület munkatervének elfogadása során dönt.

22. A közös önkormányzati hivatal

25. §.

(1)A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A közös hivatalt a székhely település polgármestere irányítja, a hivatal vezetője a jegyző.

(3)A hivatal belső szervezeti felépítését, feladatait, működési rendjét a hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell szabályozni, amelyet irányítói hatáskörében a székhely település polgármestere hagy jóvá.

23. A közös önkormányzati hivatal vezetője: a jegyző

26. §.

(1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Hatáskörébe tartozó ügyekben:

1. szabályozza a kiadmányozás rendjét,
2. gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselőtestület hivatalának köztisztviselői és munkavállalói tekintetében,
3. közreműködik az önkormányzat munkatervi javaslatának előkészítésében,
4. gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,
5. tanácskozási joggal részt vesz a testületi és a bizottsági üléseken,
6. biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyv elkészítését, határidőn belüli elküldését,
7. ellátja azon feladatokat, mellyel a képviselőtestület, a polgármester megbízza.

(2) A jegyző ellátja a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvényben, az ágazati törvényekben, és egyéb jogszabályokban maghatározott – a hivatal szervezeti és működési szabályzatának mellékletében felsorolt – feladat- és hatásköröket.

(3) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(4) A jegyzői, illetve az aljegyzői  tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával az Önkormányzati  Hivatal köztisztviselője látja el, aki rendelkezik a Mötv. 82.§. 3. bekezdése szerinti megfelelő végzettséggel.

24. A közös önkormányzati hivatal szervezeti tagozódása, munkarendje

27. §.

(1) A képviselő-testület a hivatal szervezeti felépítését a következők szerint határozza meg:

A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése: 8 fő.

Székhelytelepülés Zemplénagárd: 7 fő

1. jegyző,
2. pénzügyi előadó,
3. 3 fő gazdálkodási előadó,
4. adóügyi előadó,
5. igazgatási előadó.

Állandó kirendeltség Lácacséke: 1 fő.

1. aljegyző.

Révleányvár Ideiglenes Kirendeltség.

Dámóc Ideiglenes Kirendeltség.                                  

(2) A képviselőtestület a hivatal munkarendjét az alábbiak szerint határozza meg:

            Hétfő-csütörtök                       7.30-16.00-ig

            Péntek                                      7.30-13.30 óráig.

            A hivatal ügyfélfogadási rendje:

            Hétfő                                       8.00-12.00 óráig

            Kedd                                      ügyfélfogadás nincs

            Szerda                                     8.00-12.00 óráig

            Csütörtök                                8.00-12.00 óráig

            Péntek                                     ügyfélfogadás nincs

(3) A székhely település polgármestere hagyja jóvá az ügyrendet, a leltározási szabályzatot, a selejtezési szabályzatot, a pénzkezelési szabályzatot, a bizonylati szabályzatot és a munkavédelmi szabályzatot.

25. Az önkormányzat társulásai

28.§.

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A Társulási Tanácsokba Lácacséke Község Önkormányzatát a polgármester képviseli.

(3) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, vagy együttes akadályoztatásuk, esetén a képviselő-testület határozatban jelöli meg a helyettesítésére jogosult személyt.

(4) A társulások jegyzékét, valamint az átruházott feladatokat és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

29. §.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Lácacséke Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2014.(XI.27.), 3/2015.(II.12.), 11/2015.(XI.18.) és a 10/2016.(X.5.) önkormányzati rendelet.

Fedor László                                                          Bernáth Béla

            polgármester                                                               jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetve: 2018. március 28. 16 óra

                                                                                                      Bernáth Béla

                                                                                                          Jegyző