Fulókércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018.(VII.12.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 07. 13Fulókércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018.(VII.12.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2018-07-13-tól
Fulókércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének
4/2018. (VII.12.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Fulókércs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (7) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint Fulókércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 3/2017.(VIII.19.) sz. önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet területi hatálya Fulókércs Község közigazgatási területére terjed ki.
2. § E rendelet előírásait Fulókércs Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
- Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
- Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
- Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
- Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
- Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
- Hirdetővitrin: közösségi célú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, átlátszó burkolattal ellátott berendezés.
- Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.
- Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
- Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
- Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
4. § (1) A helyi védelem célja Fulókércs Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
5. § (1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet.
(2) Az egyedi védelem kiterjedhet:
a) az épület, építmény egészére, vagy egy részére,
b) az épület, építmény egészéhez vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre.
(3) A területi védelem kiterjedhet:
a) az épített környezet olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli,
b) olyan településrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, ahol a település, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak;
c) a helyileg védett építmény környezetére.
(4) A helyi védelem alatt álló értékeket e rendelet 2. sz. melléklete tünteti fel.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
6. § (1) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
(2) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél kezdeményezheti.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a)a védelemre javasolt érték megnevezését,
aa)egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b)a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a kezdeményezés rövid indokolását,
d) a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét
(4) A helyi védelem megszüntetésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelem alatt álló érték megnevezését,
aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b)a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) A védelem megszűnik, ha
a) a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
b) a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
c) a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(6) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőket.
7. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
8. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Fulókércs Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését, pontos helyét (helység, utca, helyrajzi szám) és tulajdonosát,
b) a védelem fajtáját, a védetté nyilvánítás vagy a megszüntetés indokoltságát,
c) az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
d) a védetté nyilvánítást vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet számát,
e) a helyi értékek védelmére adott önkormányzati támogatás biztosításának időpontját, értékét és rendeltetését.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
10. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
8. A településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer
11. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,
c) a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.
III. Fejezet
Településképi szempontból meghatározó területek
9. Fulókércs Község településkép szempontjából meghatározó területei
12. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Fulókércs Község teljes közigazgatási területét:
a) Falusias karakterű terület,
b) Külterület.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) Településképi szempontból kiemelt területek:
a) Helyi jelentőségű védett érték területe,
b) Örökségvédelemmel értintett területek,
c) Táj- és természetvédelem alatt álló területek.
IV. Fejezet
Településképi követelmények
10. Településképi szempontból meghatározó területeken az építmények anyaghasználatára vonatkozó építészeti követelmények
13. § (1) A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.
(2) A homlokzatok burkoló anyaga – a gazdasági területek kivételével – nagyelemes fém és műanyag hullám- illetve trapézlemez burkolat nem lehet.
(3) A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(4) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(5) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
(6) Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.
11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § (1) A beépítési mód oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadonálló beépítési mód is lehetséges lakótömbönként, főként a sarkok beépítésével, vagy szórványosan, ha a telek szélessége eléri a 20 m-t.
(2) Kialakult telektömbben az építési vonal:
a) foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.
b) ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.
(3) Kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság:
a) foghíj esetében nem haladhatja meg:
aa) sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát;
ab) sem az érintett utcaszakasz súlyozott – a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított – utcaképi átlagos építménymagasságot.
b) saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg
ba)sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát;
bb) sem az érintett utcaszakasz átlagos építménymagasságát.
(4) A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.
12. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
12.1 Falusias karakterű terület
15. § (1) Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén főépület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal összhangban kell kialakítani.
(2) Új magas-tető létesítése, magas-tető átalakítása esetén a tetőzet gerincmagassága ne nyúljon az utcavonalon, vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé.
(3) Szabadon álló beépítés esetén az új magas-tető hajlásszöge – megközelítőleg – legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.
(4) A melléképület tetőhajlásszöge illeszkedjen a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez.
(5) Tetőhéjalás: elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.
(6) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
(7) A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
(8) Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.
(9) Kerítés kialakítása:
a) Az utcafronton áttört, vagy tömör kerítés létesíthető, maximum 60 cm magas lábazattal.
b) Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig a lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie.
12.2 Külterület
16. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően, természetes anyagból kell kialakítani.
(2) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.
(3) Épületcsoportnál azonos tetőalakítást kell alkalmazni.
(4) A homlokzatok színeként pasztellszínek alkalmazandók. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.
13. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni.
(2) Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos és a különleges igénybevételnek ellenálló, magas esztétikai értékeket nyújtó fa- és cserjefajokat kell előnyben részesíteni.
(3) Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint tájra jellemző, lombhullató fafajokkal történő pótlásukról gondoskodni kell.
(4) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
14. A zöldfelület kialakításának követelményei
18. § (1) A telkek területének burkolatlan, be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Falusias karakterű területen a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett telken a zöldfelületek kialakításának módja:
a) Fát, 3 m-nél magasabbra növő bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határától legalább 1,5 m távolságra, 3 m-nél magasabbra nem növő növényzetet 0,7 m távolságra kell ültetni.
b) Fás szárú növények az épülettől legalább 3 m távolságra telepíthetők.
(3) A településképi szempontból meghatározó területeken a telepítendő növényfajok kiválasztásakor a tájban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni.
(4) A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók. (2. sz. függelék)
15. Helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
15.1 Helyi egyedi védelem
19. § (1) A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges.
(2) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
(3) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni.
(4) Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.
(5) Közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki gázkészülék égéstermék kivezetése, parabola antenna, illetve klímaberendezés.
(6) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
(7) Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség 6. § szerinti megszüntetését követően.
15.2 Helyi területi védelem
20. § (1) A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül az épületek kialakítására vonatkozó előírások:
a) Lábazatképzésnél: Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
b) Falfelület képzésnél: Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek, rikító erős színek nem alkalmazhatók.
c) Falburkolat kialakításánál: Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
d) Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
da) A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
db) Oromfal falazottan jeleníthető meg.
e) Tetőszerkezet kialakításánál:
ea) A tetőidom általában utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett.
eb) Tető hajlásszög 35-45fok.
ec) Lapostető nem építhető.
ed) Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
ee) A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.
ef) Műanyag előtető nem építhető.
(2) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, tömör lábazatú, áttört kerítés mező létesítése lehetséges.
(3) Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése.
16. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
21. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
(4) Lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség.
22. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.
(2) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(3) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
(4) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket lehetőleg közös oszlopsoron kell vezetni.
(5) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
(6) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.
(7) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(8) Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
(9) A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.
18. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
23. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek a lakóterületek, lakóépülettől 50 méteren belül és a településképi szempontból kiemelt területek.
24. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.
(2) Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése csak a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.
(3) Lakótelkeken csak magáncélú és -tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.
19. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények
25. § (1) A település reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a 104/2017.(IV.28.) Korm.rendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.
(2) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
20. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
26. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(4) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.
21. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
27. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
(2) Településképi szempontból kiemelt területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
(3) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
(4) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
(5) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
(6) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.
(7) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges
28. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
b) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
c) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
(3) Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.
22. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
29. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.
(2) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
V. Fejezet
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
23. Rendelkezés a szakmai konzultációról
30. § (1) A településkép védelme érdekében a település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:
a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
b) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
c) A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
d) Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
e) Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
ea) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
eb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
b) a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
(5) A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.
24. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai
31. § (1) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.
(2) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban különösen vizsgálni kell, hogy azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez.
(3) Az épület illeszkedőnek tekinthető, amennyiben:
a) megfelelően figyelembe veszi a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét;
b) a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően igazodnak a környezet adottságaihoz;
c) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő,
e) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő.
VI. Fejezet
A településképi véleményezési eljárás
25. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
32. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
33. § A polgármester véleménye a 32. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
26. A településképi véleményezés szempontjai
34. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
27. A településképi véleményezési eljárás szabályai
35. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 3. sz. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.
(2) A településképi véleményezési eljárás a Korm. rendelet 26/A §-ban foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
VII. Fejezet
A településképi bejelentési eljárás
28. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
36. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.
37. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:
a) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
b) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
c) Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.
(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest
aa) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
ab) többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
ac) amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
ad) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
ae) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.
b) védett épület közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere esetén.
c) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített
ca) kirakat kialakítása,
cb) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése esetén.
d) helyi védelem alatt álló értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében.
38. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
29. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai
39. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma:
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.
30. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
40. § (1) Az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi a településképi bejelentési eljárást, – papíralapú – bejelentés formájában.
(2) Az eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 4. sz. melléklet tartalmazza.
(3) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.
VIII. Fejezet
A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság
31. A településképi kötelezési eljárás
41. § (1) A polgármester kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása,
c) a polgármester településképi bejelentést elutasító döntése ellenére megvalósított, településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység,
d) a településképi követelmények megsértése
esetén.
(2) A településképi kötelezési eljárásban – a kötelezés jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével – fel kell hívni az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező állapot megszüntetésére.
32. A településkép-védelmi bírság
42. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el, melyet a kötelezési eljárást lefolytató polgármester szab ki.
(2) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(3) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
(4) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
IX. Fejezet
Záró és átmeneti rendelkezések
33. Hatályba léptető rendelkezések
43. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.
34. Hatályon kívül helyező rendelkezések
44. § Hatályát veszti Fulókércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 6/2017. (XII.15.) számú önkormányzati rendelete.
Mata Imre s.k. Likai-Tóth Adél s.k.
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet kihirdetve 2018. július 12. napján.
Fulókércs, 2018. július 12.
Likai-Tóth Adél s.k.
jegyző