Bódvalenke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2008. 05. 06

Bódvalenke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról

2008.05.06.

BÓDVALENKE község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed BÓDVALENKE teljes közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

a) a közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala

b) építési határvonal

c) az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai

d) a területfelhasználási kategóriák, a területfelhasználási besorolás, övezeti besorolás

e) a legnagyobb beépítettség mértéke

f) a megengedett építmény magasság

g) a minimális telekméret

h) a kötelező beépítési vonal

i) a környezetvédelmi előírások korlátozások

3. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

(2) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)

a) A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni:

aa) - a szabályozási vonalakat,

ab) - a terület felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb (építési telek) földrészlet nagyságát,

ac) - a beépítési módot

ad) - a legnagyobb építmény magasságot

ae) - a belterület bővítés határát.

b) Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

I. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

4. §1

5. §2

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

6. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.

(2) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

A közigazgatási területfelhasználási egységeinek tagozódása

7. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3) A belterületen a beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:

a) falusias lakóterületek

b) településközpont vegyes területek

c) különleges területek

Külterületen beépítésre szánt területnek minősülnek a mezőgazdasági majorok

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:

a) közlekedési és közműterületek,

b) zöldterületek

c) mezőgazdasági rendeltetésű terület

d) erdőterület

e) egyéb rendeltetésű terület

A belterületi határ módosítása

8. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.

(3) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) az új elkerülő út melletti meglévő és tartalék gazdasági területek.

II. Fejezet

A környezet védelmére vonatkozó előírások

9. § (1) A környezet védelméről szóló 1995. évi XIII. törvény alapján a helyi környezetvédelmi programot el kell készíteni.

(2) A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendeletében kell szabályozni.

a) Levegőtisztaság védelem
Levegőtisztaság védelmi szempontból a 21/2001.(II. 14.) Korm. rendelet, továbbá e jogszabály utasításainak (10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet és a 14/2001. (V. 9.) KÖM-EüM-FVM együttes rendelet, valamint a 17/2001. (VIII. 31.) KöM rendelet előírásainak megfelelően a levegőminőségi határértékek biztosítandók. E szerint levegőminőségi övezeteket kell kialakítani. A település belterülete az általános levegőminőségi övezetbe fog tartozni, a tervezett CSEREHÁTI TK területe pedig az ökológiailag érzékeny területi kategóriába kerül besorolásra.
A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V. 9.) KÖM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása a - légszennyezettségre gyakorolt hatása kielégíti - az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.
Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.
Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 152/1995. (XII. 12.) Kormány rendelet alapján.
A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.
A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény és az azt módosító 2000. évi CXXIX törvény valamint a 120/2001. (VI. 30.) Kormány rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Kormány rendelet 11. § és 23. § (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000. évi CXXIX. törvény 1. § b.) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni.
Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől 1000 m távolságban folytatható. Ettől eltérni technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás által lehetséges.
Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.
b) Zajvédelem
a környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól. illetve rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és a rezgés ne haladja meg a megengedett határértékeket.
Zajvédelmi szempontból a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet előírásai szerinti határértékek alapján
Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken
nappal (6-22 óra ) 50 dB
éjjel (22-6 óra ) 40 dB
Építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken
1 hónapnál kevesebb időtartam
nappal (6-22 óra ) 65 dB
éjjel (22-6 óra ) 50 dB
1 hónap fölött 1 évig
nappal (6-22 óra ) 60 dB
éjjel (22-6 óra ) 45 dB
1 év fölött
nappal (6-22 óra ) 55 dB
éjjel (22-6 óra ) 40 dB
A közlekedésből származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken
Autóút mellett
nappal (6-22 óra ) 65 dB
éjjel (22-6 óra ) 55 dB
Gyűjtőút mellett
nappal (6-22 óra ) 60 dB
éjjel (22-6 óra ) 50 dB
A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak.
A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.
c) Vízvédelem:
Az élővizek, csatornák vízminőség védelme érdekében tisztítatlan kommunális és technológiai eredetű szennyvíz nem vezethető élővízfolyásba. Tisztított szennyvizet is csak a vízbázis-védelmi előírások betartásával, hatósági engedély birtokában kerülhetnek a befogadóba.
A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyezőforrások felszámolására készítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv határozza meg.
A felszíni vízfolyások mederrendezésével a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes élőhelyek védelmét a tervezés, a kivitelezés során egyaránt biztosítani kell.
A település „B” érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határértéke Cí=C2
Vízügyi előírások
Telekalakításhoz, illetve építési engedélyek nem adhatók a Bódva folyó partéltől számított 10 m-es parti sávjában. Ezen parti sávon ideiglenes építményeket, kerítéseket sem szabad elhelyezni.
A mértékadó árvíz szintek a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet alapján veendő figyelembe, mely a település külterületét érinti jelen esetben.
Meglévő épületek szerkezeti alsó élének megváltoztatására, illetve az alsó szintek beépítésének megszüntetésére javaslatot nem tesz a vízügyi szakhatóság, azonban valamennyi beépítés esetén a víz-, és jégkárokért a tulajdonosok a vízügyi szervek felé kártérítési igénnyel nem léphetnek fel, az általuk vagy létesítményeik által okozott károkért teljeskörűen felelősek.
Újabb építési engedélyezési eljárások során, a hullámtérben tervezett épületek szerkezeti alsó élét a MÁSZ + 1,00 m magasságban kell kialakítani. A tervezett pilléreket árvízi víz és jégnyomásra méretezni kell.
A tervezés során 2,0 m-nél magasabb szabad magasságú pilléreket előirányozni nem szabad, illetve mélyebb fekvésű területek esetén, még további maximum 0,50 m terepfeltöltés vehető figyelembe.
Az esetlegesen felmerülő növényzetletermelési, telepítési megoldásokat a Vízügyi Igazgatósággal egyeztetni kell. Általában lefolyásgátló növényzet nem telepíthető, védelmi célú erdő nem termelhető le.
Az élő és talajvizek sem közvetlenül, sem közvetve nem szennyezhetők.
Gondoskodni kell a kommunális hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is, a hullámtéren szemétlerakót létesíteni nem lehet.
d) Földvédelem, tájvédelem:
Az 1994. évi LV. törvényben foglaltakat be kell tartani. Termőföld művelési ágból történő kivonás esetén földvédelmi járulékot kell fizetni. Belterületen szántó művelési ágként nyilvántartott területeken 1 ha-nál nagyobb területek más célú hasznosítása szintén földvédelmi járulék köteles. Belterületen 1 ha-nál kisebb terület kivett területnek minősül.
A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után az ANP előírása érvényes.
A roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján.
A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell.
A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóniába kell helyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.
A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson.
A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
e) Hulladékelhelyezés:
A település területén végzett tevékenységek során képződő veszélyes hulladékok körét a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1. sz melléklete határozza meg.
A rendeletalkotás során kezdeményezni kell a keletkezett veszélyes hulladékok az üzemi területen történő minimális ideig való tárolásait azzal, hogy azt az arra kijelölt, vagy átmeneti tárolóba kell szállítani.
A veszélyes hulladékszállítást és kezeléséről a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet rendelkezik, az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig figyelembe kell venni a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzást.
A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a 2000. évi LXIII. törvény alapján gondoskodni kell.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére. Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni.
A köz- és parkterületek tisztán tartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni.
f) Környezetbiztonság
A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezések betartandók:
29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet, illetve a 2/1971. (IV. 28.) NIM rendelet alá tartozó nyomásfokozó berendezés
1994. évi XLVIII. törvény, illetve a 34/1995. (IV. 5.) Kormány rendelet és az 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték.
11/1994. (III. 25.) IKM rendelet hatálya alá tartozó tartály és cseppfolyós üzemanyag töltőállomás
1994. évi XLI. törvény, illetve az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz-, vagy olaj berendezés
6/1993. (V. 12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyagellátó berendezés.

Az épített környezet védelme

10. § Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg.

1) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

3) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

II. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó előírások

Lakóterületek általános előírásai

11. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

a) termelő kertgazdasági építmény,

b) a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2 beépített szintterületig

c) szálláshely, szolgáltató épület 500 m2 szintterületig

d) mező és erdőgazdasági üzemi létesítmény 500 m2 beépített szintterületig

e) kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig

f) igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig

g) sportlétesítmény

h) üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el.

i) nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

(2) Kiegészítő mellékfunkciók építményeinél az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a) Ha a főfunkció építményével egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmények magasságát nem lépheti túl.

b) Különálló kiszolgáló mellékfunkció építmény magassága 3,5 m lehet.

(3) Az (épületek elhelyezése) építési hely feleljen meg:

a) a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,

b) a levegőminőségi előírásoknak,

c) működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,

d) az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.

(4) A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésével, vagy szórványosan.

(5) Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelme, környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását.

(6) Egy lakótelken több főfunkció (főépület) nem építhető.

(7) Különálló kiegészítő mellékfunkció építményének (főépület) elhelyezésének szabályai:

a) Az épületek közötti távolság betartandó,

b) Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.

c) Ha a telek már meglévő beépítettsége miatt ez nem lehetséges, - úgy hogy a főfunkció létesítményével szemben lévő telekhatártól az épületek között előírt távolság betartható legyen, illetve

d) Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.

e) A telekhatártól való távolsága azonban nem lehet kisebb ennek 3 m-rel csökkentett mérete.

(8) A kiskereskedelmi, üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény a faluképi szempontok figyelembevétele mellett az előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók.

(9) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.

a) Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 6,0 m

b) Haszonállat ólja lakóépülettől 10,0 m, kifutója 12,0 m

c) Trágya és trágyalétároló legalább 12,0 m-re legyen.

(10) Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.

(11) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.

(12) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák. Az egyes övezetekben a táblázatokban feltüntetetteknél kisebb méretű telkek beépíthetőségét egyedileg kell elbírálni.

Kialakult állapot

12. § (1) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:

a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépített telkek területének átlagos méretét.

b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.

c) kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.

a) az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.

b) az oldalkert mérete el kell, hogy érje a min. 4 m-t, (de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet.)

c) a hátsókert mérete el kell, hogy érje a min. 4 m-t, (de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet)

d) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg a 40 m-t.

da) sem az övezetre előírt telekmélységet,

db) sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értéke.

e) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége sem haladhatja meg

ea) sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság értékével csökkentett értékét

eb) sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét.

ec) sem a 20,0 m-es telekmélységet.

(3) Az illeszkedés általános szabályai: A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem" jelű területen a tömbökben általában oldal és szabadon álló beépítések alakultak ki. Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítés miatt az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(4) Az építési vonal a kialakult telektömb

a) foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő előírást ír elő.

b) ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.

(5.) A kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság

a) foghíj esetében nem haladhatja meg

aa) sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát

ab) sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembe-vételével számított - utcaképi átlagos homlokzatmagasságot.

b) saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg

ba) sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát,

bb) sem az érintett utcaszakasz átlagos homlokzatmagasságát,

(6) Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága - általában - ne nyúljon az utcavonalon, vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé.

a) szabadonálló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.

b) félig (hézagosan) zártsorú beépítés esetén a magastető tömege csökkentse a csatlakozó épületek takaratlan tűzfalait és a tetősík(ok) hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos, a takarandó tűzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve.

A lakóterület övezetei

Lf-III építési övezet

14. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el
b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 700 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció létesítményének építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
I. TÁBLÁZAT Lf-III

Az építési telek

Beépítési mód

Övezeti jele

Legkisebb területe

Legkisebb szélesség

Legkisebb mélysége

Legnagyobb beépítettsége

Építmény max. magassága

m2

M

m

%

m

Oldalhatáron álló

Lf-III
O

700

16

40

30

-4,5

Szabadon álló

Lf-III
SZ

700

16

40

30

-4,5
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki. Csűrök visszaépítése megengedhető (környezetet nem zavaró tevékenységre felhasználható).
(2) Egyéb előírások:
a) legkisebb zöldfelület 40 %
b) terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény
c) süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
d) környezetvédelmi besorolások
da) levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet
da) zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
e) Közművesítés: részleges. A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Az épületek utcára merőleges kontyolt nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge 38-45 fok. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható és a harsány zöld, kék tető fedőanyag használata sem engedhető meg.

Lf-II építési övezet

15. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el
b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a kiegészítő mellékfunkció építménynél
II. TÁBLÁZAT Lf-II

Az építési telek

Beépítési mód

Övezeti jele

Legkisebb területe

Legkisebb szélesség

Legkisebb mélysége

Legnagyobb beépítettsége

Építmény max. magassága

m2

M

m

%

m

Oldalhatáron álló

Lf-II
O

800

14

50

30

-4,0

Szabadon álló

Lf-II
SZ

800

14

50

30

-4,0
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
(2) Egyéb előírások:
a) legkisebb zöldfelület 40%
b) terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy trágyalé-tároló építmény
c) süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
d) környezetvédelmi besorolások
da) levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet
db) zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
e) Közművesítés: részleges. A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Az épületek utcára merőleges kontyolt nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge 38-45 fok. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható és a harsány zöld, kék tető fedőanyag használata sem engedhető meg.

Lf-I építési övezet

16. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el
b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 550 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
III. TÁBLÁZAT Lf-I

Az építési telek

Beépítési mód

Övezeti jele

Legkisebb területe

Legkisebb szélesség

Legkisebb mélysége

Legnagyobb beépítettsége

Építmény min-max. magassága

m2

M

m

%

m

Oldalhatáron álló

Lf-I
O

550

16

35

30

-4,0

Szabadon álló

Lf-I
SZ

550

16

35

30

-4,0
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
(2) Egyéb előírások:
a) legkisebb zöldfelület 40%
b) terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy trágyalé-tároló építmény
c) süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
d) környezetvédelmi besorolások
da) levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet
db) zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
e) - Közművesítés: részleges. A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Az épületek utcára merőleges kontyolt nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge 38-45 fok. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható és a harsány zöld, kék tető fedőanyag használata sem engedhető meg.

Vegyes terület

17. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2.) A vegyes terület lehet településközpont vegyes terület.

Településközpont vegyes terület

Általános előírások

18. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület

b) igazgatási épület

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

d) egyéb közösségi szórakoztató épület

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

f) sportépítmény

A településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló alövezet

Vt1

19. § A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

IV. TÁBLÁZAT

Övezeti jel

Min. kial. telekterület

Min. kial. telekszélesség

Min. kial. telekmélység

Max. beép. arány

Max. építmény magasság

(m)

(m)

(m)

%

(m)

Vt1
O(SZ)

K

K

K

40

-4,5 lakóház esetén

Vt1
O(SZ)

500*

14

35

40

-4,5 lakóház esetén,
6,5 intézmény esetén
O oldalhatáron álló
SZ szabadonálló beépítési mód
K a kialakult telekméretek
(1) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Hézagosan zártsorú beépítés megengedhető.
(2) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(3) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(4) Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. Az övezetben az elhelyezhető építmények legnagyobb építménymagassága 4,5 m lehet.
(5) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(6) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke) Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.

A településközpont vegyes terület, dominánsan különleges védett zöldfelület igényű intézményi épület elhelyezésére szolgáló alövezet

Vt3

21. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

V. TÁBLÁZAT

Övezeti jel

Min. kial. telekterület

Min. kial. telekszélesség

Min. kial. telekmélység

Max. beép. arány

Max. építmény magasság

(m)

(m)

(m)

%

(m)

Vt3
O(SZ)

K* (SZ)
800

K

K

K
20%

K
(6,5)
O oldalhatáron álló
SZ szabadonálló beépítési mód
K a kialakult
A telek tovább nem osztható, legfeljebb további telkekkel összevonható.
(2) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(3) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(4) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető, illetve a védett kastélypark területe nem osztható meg, de a park területének bővítése további telekösszevonással megengedhető.
(5) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (Id. oktatási intézmények minimális telke)
Egyéb előírások:
legkisebb zöldfelület 40%
terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy trágyalé-tároló építmény
süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
környezetvédelmi besorolások
levegőminőségi: általános levegőtisztaságvédelmi övezet
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
Közművesítés: részleges. A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Különleges területek

22. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) A különleges területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása:

Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
temető (K-T)
sporttelep (K-SP)
VI. TÁBLÁZAT

Az építési övezet funkcionális besorolása

Az építési telek

Övezeti jele

Funkcionális besorolás

Beépítési mód

Legkisebb terület m2

Legnagyobb beépítettség %

Építménymagasság legkisebb-legnagyobb értéke m

K-T

Működő temető

Csak kiszolgáló épület (SZ)

K
1000*

5

-4,5

K-SP

Sportpálya

Csak kiszolgáló épület sport öltöző (SZ)

K*
1000

5

-4,5
1. K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok
2. A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve, ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi.
IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

A közlekedési területek általános előírásai

23. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) (K1) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

Országos mellékutak esetén belterületen 16-22 m
( 2616KM út)
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
a) Közlekedési létesítmények
b) Közművek és hírközlési létesítmények
(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
(4) Figyelembe kell venni továbbá az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet,
a) az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM sz. rendeletet,
b) a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendeletet.

Közműlétesítmények, közműellátás

24. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak - szükség esetén - egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

b) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként - szigorúan ellenőrzötten kivitelezett - zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

c) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

d) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

e) A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 4-4, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

f) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(12) Villamosenergia ellátás

a) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

b) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(13.) Gázellátás

a) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-3 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

b) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi gáznyomás-szabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók a TIGÁZ TT-4000/93. Technológiai Előírása szerint helyezendők el.

c) Műemléki védelem alá kerülő épületeknél a gáznyomás-szabályozók elhelyezését a Nemzeti Örökség Hivatal által (esztétikai okokból) is engedélyezett szekrényekben helyezhetők el.

(14.) Távközlés

a) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

b) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

c) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az ANP és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

25. § (1) A település igazgatási területen közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2.) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely,
parkoló, információs tábla) elhelyezése
köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
távbeszélőfülke elhelyezése
építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése
(5) Töltőállomást csak a forgalmi utak mentén lehet elhelyezni.
(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Erdőterületek E

Általános előírások

26. § (1) A legmagasabb szintű jogszabály Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény 1996. évi XIV. tv.

(2) A község igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján

a) Eg gazdasági célú erdő

b) E vt természeti területek erdői övezetek kerültek megkülönböztetésre.

E-g övezet

Gazdasági erdők

27. § (1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.

(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(3) A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

E-vt övezet

Természeti Területek

28. § (1.) A Természeti Területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak. (Természeti Területek kataszterezését a Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. évi törvény írja elő).

a) A Természeti területek : 04, 07, 09, 010/a, 012, 017/11-13, 017 /15, 019/a, 019/b, 025/a, 025/c, 026 ,027, 037, 039/1, 039/3, 041/1-2, 052, 069/4 , 069/16, 089/a, 019/b, 025/a, 025/c, 026, 027, 037, 039/1, 039/3, 041/1-2, 052, 069/4, 069/16, 089/a, 090, 094 , 095/b-c, 097/a-c, 099/a-d , 0102/10-14, 0104, 0107/2, 0107/4/a-d, 0107/5 hrsz.

b) Védett lápterület: 058/7a, 058/7b, 058/7b, 058/7c, 058/8/a, , 058/8b, 0589a, 058/95, 058/9d, 058/9f, 069/4a, 069/4c, 069/4d, 069/4f, 069/6, 069/7, 069/8, 069/9, 069/10a, 069/10b, 069/11, 069/12, 069/14, 069/15, 072, 077, 083, 085.

c) Tervezett Csereháti TK: 069/4, 069/6-16, 072, 077, 083, 085

Mezőgazdasági területek

(Má -E)

Általános előírások

29. § (1.) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2.) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre: Má-E extenzív hasznosítású mezőgazdasági terület

(3.) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

Má-E

Extenzív hasznosítású mezőgazdasági terület

30. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon - viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó, gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként az extenzív szántó, legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) A kertségek övezetébe tartoznak a volt zártkertek területe, ahol csak szerszám elhelyezésére szolgáló építmény helyezhető el.

VII. TÁBLÁZAT

Az építési telkek

Beépítési mód

Övezeti jele

Legkisebb terület

Legnagyobb beépítettsége

Építmény min-max. magassága

m2

%

m

SZ

Má-E

6000 + 10 ha

3

-3,5

Egyéb területek, VT, SZT övezetek, Vízgazdálkodási terület

31. § (1) VT jelű övezetbe tartozik a Bódva folyó, annak partja és közvetlen környezete. E területen építményt elhelyezni csak az EVIZIG szakhatósági hozzájárulásával lehetséges.

(2) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.

(3) VT-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei. Területükön építmények nem helyezhetők el.

V. Fejezet

Építészeti értékek védelme

Az építészeti örökség védelme

32. § (1) A település épített környezetének védelme, építészeti- utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében

Országos védelem keretein belül védelem alatt áll:
Műemléki környezete az alábbi területekre terjed ki:
Műemléki védettség alatt áll:
961
Petőfi u. 1.
hrsz. 9, 10.
Lakóház, népies késő barokk kúria 1800 körül
Szabadság út
hrsz. 134.
Ref. templom, késő barokk. 1786. Festett mennyezet, 18 sz. vége.
Berendezés: festett fakarzatok, koronás szószék, 18 sz. vége.
Műemléki környezet kialakítására javasolt terület:
16, 13, 12, 11,.10, .9, 8, 196, 122 hrsz.
Helyi önkormányzati védelem javaslata
a.) Településszerkezeti védelemre javasolt terület
A településszerkezeti terven behatárolt faluközpont
b.) Javasolt utcaképi védelem területe:
Petőfi út, valamint a Szabadság út.
A homlokzat és a kerítés megtartandó, vagy rekonstruálandó a fenti utca szakaszok mentén.
Hagyományos építészeti karakter védelemre javasolt terület a szerkezeti terven lehatárolt értékvédelmi terület, melynek főbb típusai a következők:
Helyi védelemre javasolt népi lakóházak:
Hrsz . utca házszám
6 Petőfi u. 7
9 Petőfi u. 2
43 Szabadság u. 23
50/2 Szabadság u. 19
58 Szabadság u. 5
68 Szabadság u. 4
84 Szabadság u. 22
101 Szabadság u. 36
110 Szabadság u. 40
118 Szabadság u. 50
121 Szabadság u. 56
136 Szabadság u. 53
138 Szabadság u. 57

A védett területek és objektumok lehatárolása

33. § (1) Helyi önkormányzati védelem fokozatai

a) Településszerkezeti védelem:

A településszerkezeti védelem területe a szabályozási tervben lehatárolt terület. A településszerkezeti védelem alatt álló területeken az utcaszélesítés, új utak nyitása csak nagyon körültekintően és a szükséges legminimálisabb mértékben engedhető meg.
b) Utcaképi védelem:
A hagyományos építészeti értékeket legtisztábban megőrző utcaszakaszok védelme érdekében utcaképi védelem alatt áll: Petőfi u. és Rákóczi út két oldala. Elsősorban a homlokzatok és kerítések megtartása, illetve rekonstrukciója szükséges. A harsány színekre történő színezés nem engedhető meg.
Az utcaképi védelem a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület lebontása csak az önkormányzati képviselő testület hozzájárulásával engedélyezhető. Az épületek felújítása illetve új építése csak a meglévő értékekhez szigorúan igazodó módon történhet.
c) Hagyományőrző építészeti karaktervédelem:
A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, illetve a BÓDVA folyó irányában látványvédelem megvalósulása érdekében Hagyományőrző Építészeti karaktervédelem alatt áll: Az egész település szerkezet védelem területe és kiemelten a műemléki védelem alatt álló református templom, illetve a Lenkey kúria.
A védett területen az épületek csak oldalhatáronállóan, előkert nélkül is elhelyezhetők, a kialakult állapotnak megfelelően. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. Ennek megfelelően az utcára merőleges tetőgerincű épületeket, a helyben jellegzetes oldaltornácos, utcai homlokzaton esetenként homloktornáccal is megjelenített módon kell építeni, kontyolással, vagy az oromfalban tetőtéri erkély-loggia nem tervezhető. Egyéb építészeti kiselemek alkalmazása, pl. ablak körüli vakolatdíszítés alkalmazása szükséges.
Jelentős gyakorisággal előforduló karakter elemek
az utcai homlokzaton a főfalaknak megfelelően lizénák
eresz alatt párkány tagozat
homloktornác építése D-i tájolás esetén
ablak körül vakolat keret, párkány és szemöldök
a pillér fejezete párkánytagozattal együtt van
az utcai és homlokzaton gyakran hullámvonalas díszítés van
az oromfal és az alsó homlokzat találkozásánál kettős hódfarkú vízelvezető van, alatta egyszerűbb párkány tagozat
a lakórész udvari homlokzata tornácos, gyakran hasasra faragott tornác oszlopokkal.
A tetőtéri beépítéskor szükséges ablakokat csak tetősíkban szabad elhelyezni. A homlokzatokon, - kerítéseken alkalmazásra kerülő anyagokat, színeket hagyománytisztelő módon kell megválasztani.
d) Építészeti karaktervédelem
Annak érdekében, hogy az értékes épületek, utcarészek lehetőség szerint egy folyamatában is, átélhető", megszemlélhető egységet alkossanak, a helyi védettségű épületeket is tartalmazó, de össz építészeti értékét tekintve kevésbé értékes néhány utcában építészeti karaktervédelem kerül bevezetésre.
A Petőfi u. és a Szabadság u.
A védett területen az épületek csak oldalhatáron állóan helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. Az építészeti kiselemek, pl. nyílászárók, vakolatdíszítések és egyéb apró helyi jellegzetességek alkalmazása ajánlott.
e) Objektum védelem, épületek helyi védelme
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 56-57. §-a, illetve a (66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet, valamint az ezt módosító 2001. évi LXIV. törvény alapján jelen rendelet helyi építészeti örökségként tesz kijelölést, egyedi védetté nyilvánítást és rendelkezik azok fenntartásáról, használatáról és bemutatásáról.
A helyi védelem alá vont épületek felújítását, a műemléki Hivatal megyei referensével is véleményeztetett tervek alapján lehet csak engedélyezni.
A helyi védelemre javasolt épületeknél a fő karakter jegyek, pl. homlokzat díszítés, homlokzaton két ablak megtartás, a tömeg arányok, a beépítési mód megtartása mellett engedhető meg az átépítés
A helyi védettségű épületekre bontási engedély nem adható. (A bontási engedélyhez a helyi védelem feloldása szükséges, mely képviselő testületi döntést igényel.)
A helyi védettségű épületek felújításakor, átalakításakor, a védelem tárgyát képező építészeti alaprajzi, homlokzati elemeket-, melyeket külön helyi védelmi kataszter keretein belül kell rögzíteni-, megváltoztatni nem lehet, illetve a felújítás és az átalakítás során az egységesebb építészeti megjelenés és az épület értékének növelése érdekében intézkedéseket kell hozni.
(2) Helyi, önkormányzati védelemre javasolt épületek, objektumok:
Jellemző lakóház típusok karakterjegyei: egymenetes, háromosztatú népi lakóházak, az oszlopos tornác, míves részletek a századforduló táján épült eklektikus jellegű polgári lakóházak ablakkeretes, pl. szemöldökpárkányos díszítő motívumai.
(3) A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi IX. törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtásról kiadott 2/1965. (I. 8.) MM rendelet szerint kell eljárni. Amennyiben a közigazgatási területen jelentősebb földmunkák során régészeti lelet kerül felszínre, a munkálatokat fel kell függeszteni és az illetékes Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.
(4) A Lenkey kúria környezetében, illetve az ősi faluközpont területén 80 cm-nél mélyebb gödör ásás, vagy épületalapozás során előkerülő régészeti lelet mentéséről gondoskodni kell.
(5) Ezidáig nem ismert és nem nyilvántartott területekre vonatkozóan az 1997. évi CXL. törvény 35. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni és betartani.
VI. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények

34. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b) közérdeket nem sért,

c) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

35. § Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások: Elővásárlási jog

A műemléki védelemre és helyi védelemre javasolt ingatlanokra jegyezhető le, amennyiben az elővásárlás 3 éven belül nem teljesül, akkor az a lejegyzést követő 3. év után hatályát veszti.

36. § Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §-a szabályozza. A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

Telekalakítás szabályai

37. § (1) Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI. 08.) FVM rendelet szerint kell eljárni.

(2) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.

(3) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

Záró rendelkezések

38. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1

A 4. §-t az 3/2008. (V. 6.) önkormányzati rendelet 1.§-a hatályon kívül helyezte.

2

Az 5. §-t az 3/2008. (V. 6.) önkormányzati rendelet 1.§-a hatályon kívül helyezte.