Gibárt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2022. 03. 01Gibárt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
Gibárt Község Önkormányzata Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) be-kezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, a 9. mellékletben meghatározott államigazgatási szervek, a partnerségi egyeztetés szabályaiban megjelöltek, továbbá a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Önkormányzat, a szomszédos önkormányzatok és a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. (1.1.1.) Általános előírások
1. § [A Helyi Építési Szabályzat hatálya]
Jelen rendelet Gibárt község teljes igazgatási területére terjed ki.
2. § [Szabályozási terv elemei (1. melléklet)]
(1) Kötelező érvényű szabályozási elemek:
a) belterület határa
b) szabályozási vonal
c) építési övezet, övezet határa
d) építési övezet, övezet jele
(2) Jogszabály által elrendelt, kötelező szabályozási elemek
a) műemlék, műemléki környezet
b) régészeti terület
c) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó, puffer terület
d) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
(3) Tájékoztató szabályozási elemek
a) földtani veszélyforrás területe (csúszásveszélyes terület)
b) egyedi tájértékek
3. § [Belterületi határ módosítása]
A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv ábrázolja.
2. (1.1.2.) Közterület alakításra vonatkozó előírások
4. § [Közterület alakítása]
Közterület alakítási terv készíttethető az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján, amennyiben egységes közterület-kialakítás indokolt.
3. (1.1.3.) Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
5. § [Országos művi értékvédelem]
(1) Az országos művi értékvédelem alá eső épületeket és a hozzájuk tartozó műemléki környezetet a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Műemléki környezet területén csak az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon lehet építkezni.
6. § [Régészeti védelem]
A település régészeti területeinek határát a Szabályozási terv tartalmazza.
4. (1.1.4.) A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
7. § [A táj és a természet védelme (2. melléklet)]
(1) Gibárt területén kijelölt Országos ökológiai hálózat, ökológiai folyosót, puffer területet, tájképvédelmi területet, egyedi tájértékeket a Szabályozási Terv jelöli.
(2) Az igazgatási területén kijelölt Országos ökológiai hálózat területét, a tájképvédelmi területet, az egyedi tájértékek védelmét, megóvását biztosítani kell.
(3) Közterületi fatelepítések a helyi rendeletben szabályozottak szerint történhetnek.
5. (1.1.5.) Környezetvédelmi előírások
8. § [Környezetvédelem]
(1) Gibárton terület felhasználása, igénybevétele abban az esetben történhet, folytatható, ha az a megengedett környezetterhelési határértékeket nem haladja meg, nem károsítja a környezetet.
(2) Új épület létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telekhatáron kell teljesülniük.
9. § [Felszíni és felszín alatti vizek védelme]
A felszíni és felszín alatti vizek szennyezése tilos.
10. § [Levegő-minőség védelem]
Gibárt területén tilos a megengedett határértéket meghaladó légszennyezés okozása, tilos szagos-bűzös tevékenység végzése.
11. § [Zaj és rezgésvédelem]
Üzemi létesítmény, illetve egyéb helyhez kötött zajforrás csak akkor helyezhető el, ha a keletkező zaj- és rezgésterhelés nem haladja meg a hatályos előírások szerinti határértékeket.
12. § [Termőföld-védelem]
(1) A humuszos termőréteg védelméről gondoskodni kell a termőföld védelmére vonatkozó hatályos előírások szerint.
(2) Feltöltésre környezetkárosító anyag használata tilos.
13. § [Hulladék elhelyezése]
Hulladéklerakó, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely az igazgatási területen nem létesíthető.
6. (1.1.6.) Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
14. § [Katasztrófavédelem, veszélyeztetett területek]
(1) Gibárt területén a tűzivíz ellátást biztosítani kell.
(2) A szabályozási terven csúszásveszélyesként jelölt területrészeken csak a hatályos magasabb szintű előírások szerint lehet bármilyen terhelés-változtatással járó tevékenységet végezni.
7. (1.1.7.) Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület alakítás)
15. § [Elővásárlási jog]
A település területén elővásárlási jogot érvényesíthet az Önkormányzat minden olyan településrendezési cél érdekében, amely a helyi építési szabályzat szerint szükséges.
16. § [Telekalakítás]
(1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a Szabályozási terven jelölt feltételeknek eleget tesz a kialakítandó építési telek.
(2) Nyeles telek újonnan nem létesíthető, kivéve ha telekhatár-rendezési célokat szolgál.
(3) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület kialakítása céljából vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés érdekében kerül sor, úgy az építési övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb építési telek is kialakítható.
8. (1.1.8.) Közművek előírásai
17. § [Közművesítés mértéke]
A közműellátás mértékét és módját az egyes építési övezetekre a helyi építési szabályzat és a szabályozási tervek határozzák meg.
18. § [Vezetékes és vezeték nélküli hírközlési létesítmények]
Országos védelem alatt álló területen antenna, hírközlési létesítmény létesítése tilos.
9. (1.1.9.) Építés általános szabályai
19. § [Az építés általános feltételei]
(1) Saroktelek beépítésénél úgy kell meghatározni az előkerti építési vonalat, hogy az utcakép egységessége és a településkép védelme érdekében az a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához illeszkedjen.
(2) Új épület, építmény létesítése csak akkor engedélyezhető, ha a kialakítandó legkisebb mértékű zöldfelületi fedettség a területen biztosítható.
10. (1.1.10.) Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
20. § [Katasztrófavédelmi osztályba sorolás]
Gibárt település a Nemzeti katasztrófa kockázat értékelés alapján a III. osztályba került.
11. (1.2.1.) Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
21. § [Beépítésre szánt terület övezetei]
(1) A Szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekbe sorolja:
(2) Lf - falusias lakóterület övezetei
a) Lf-1 Falusias lakóterület övezete
b) Lf-2 Falusias lakóterület övezete
(3) Vt - településközpont vegyes terület övezetei
a) Vt-1 Településközpont vegyes terület övezete, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló övezete
b) Vt-2 Településközpont vegyes terület övezete, jellemzően nagytelkes övezete
(4) G - gazdasági terület övezetei: Gá Általános gazdasági terület övezete
(5) Ü - üdülőterület övezetei:
a) Üü Üdülőházas üdülőterület övezete
b) Üh Hétvégiházas üdülőterület övezete
(6) K - különleges beépítésre szánt terület övezetei
a) KMü Mezőgazdasági üzemi terület övezete
b) KEn Megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló terület övezete
22. § [Falusias lakóterület]
(1) Falusias lakóterület (Lf): falusias lakóterület legfeljebb 5,5 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterület övezeteinek sajátos előírásai:
a) Övezet jele: Lf-1; Beépítési mód: O Oldalhatáron álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 550; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 30; Max. épület magasság (m): 5,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40; Közmű ellátás mértéke: teljes.
b) Övezet jele: Lf-2; Beépítési mód: O Oldalhatáron álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 800; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 30; Max. épület magasság (m): 5,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40; Közmű ellátás mértéke: teljes.
(3) Amennyiben 10%-nál meredekebb lejtésű a telek, ott a beépítési magasság elérheti a 6,5 m.-t
(4) Falusias lakóterületen telkenként egy állattartó épület és trágyatároló helyezhető el legfeljebb 50 m2-es alapterülettel, amennyiben a lakó funkciótól biztosított nagy és közepes haszonállattartó épületnél a 25 m-es védő-távolság, kis haszonállattartó épületnél a 10 m-es védőtávolság. Haszonállattartó építmény és trágya-tároló közintézmény (óvoda, iskola, önkormányzati hivatal, egészségház stb.) élelmiszertároló, feldolgozó, forgalmazó létesítmény telekhatárától számított 100 men belül nem építhető.
(5) Trágyatároló nem létesíthető.
23. § [Településközpont vegyes terület]
(1) Településközpont vegyes terület (Vt): A településközpont vegyes terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) A településközpont vegyes terület övezetinek sajátos előírásai:
a) Övezet jele: Vt-1; Beépítési mód: O Oldalhatáron álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 600; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 40; Max. épület magasság (m): 6,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 20; Közmű ellátás mértéke: teljes.
b) Övezet jele: Vt-1; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 2000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 20; Max. épület magasság (m): 6,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 20; Közmű ellátás mértéke: teljes.
(3) Állattartó épület, trágyatároló nem létesíthető.
24. § [Gazdasági terület]
(1) Az általános gazdasági terület (Gá) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(3) Az általános gazdasági terület övezetének sajátos előírásai: Övezet jele: Gá; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 1000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 50; Max. épület magasság (m): 6,5(T); A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 20; Közmű ellátás mértéke: teljes. * T –vel jelölt érték technológiafüggő érték (daru pálya, torony, siló, elevátor stb.)
(4) Az övezetben állattartó épület és trágyatároló nem helyezhető el.
25. § [Üdülőházas üdülőterület]
(1) Üdülőházas üdülőterületen (Üü) üdülési célokat szolgáló épületek, továbbá az azokat kiszolgáló létesítmények helyezhetők el. A terület ellátásához szükséges parkoló-területet telken belül kell biztosítani.
(2) Az üdülőházas üdülőterület övezetének sajátos előírásai: Övezet jele: Üü; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 500; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 30; Max. épület magasság (m): 6,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40; Közmű ellátás mértéke: teljes.
(3) Állattartó épület, trágyatároló nem létesíthető.
26. § [Hétvégiházas üdülőterület]
(1) A hétvégiházas üdülőterületen (Üh) elsősorban a 4,5 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.
(2) A hétvégi házas területen közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el.
(3) Az hétvégiházas üdülőterület övezetének sajátos előírásai: Övezet jele: Üh; Beépítési mód: O Oldalhatáron álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 600; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 15; Max. épület magasság (m): 4,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 60; Közmű ellátás mértéke: teljes.
(4) Állattartó épület, trágyatároló nem létesíthető.
27. § [Különleges beépítésre szánt terület]
(1) Mezőgazdasági üzemi terület (KMü): Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök tárolása és javítása folyik, és nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység, szőlő és gyümölcs feldolgozás befogadására alkalmas.
(2) A mezőgazdasági üzemi terület övezetének sajátos előírásai: Övezet jele: KMü; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 1000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 40; Max. épület magasság (m): 6,5(T); A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40; Közmű ellátás mértéke: részleges. * T –vel jelölt érték technológiafüggő érték (daru pálya, torony, siló, elevátor stb.)
(3) Megújuló energiaforrások hasznosítására szolgáló terület (KEn): Az övezetbe műemléki védettség alatt álló Gibárti Vízierőmű nagy kiterjedésű területe tartozik.
(4) A megújuló energiaforrások hasznosítására szolgáló terület övezetének sajátos előírásai: Övezet jele: KEn; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): K*; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 40; Max. épület magasság (m): K*; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): K*; Közmű ellátás mértéke: részleges. * K –val jelölt érték kialakult érték
12. (1.2.2.) Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
28. § [Beépítésre nem szánt terület övezetei]
(1) A Szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekbe sorolja:
(2) Kb - különleges beépítésre nem szánt terület övezetei
a) KbT Temető övezete
b) KbK Kegyeleti park (ravatalozó) övezete
c) KbP Pihenő terület övezete
(3) KÖ - közlekedési és közműterület övezetei
a) KÖu-2 Közúti közlekedési terület övezete – országos főút
b) KÖu-3 Közúti közlekedési terület övezete – országos mellékút
c) KÖu-5 Közúti közlekedési terület övezete – kiszolgálóút, lakóutca
d) KÖu-6 Közúti közlekedési terület övezete – mezőgazdasági út, üzemi út
(4) Z - zöldterület övezete: Zkk Zöldterület övezete (közkert)
(5) E - erdőterület övezetei
a) Ev Védelmi rendeltetésű erdőterület övezete
b) Eg Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezete
(6) M - mezőgazdasági rendeltetésű terület övezetei
a) Má-I Általános mezőgazdasági terület övezete: szántó művelésű terület intenzív használattal
b) Má-E Általános mezőgazdasági terület övezete övezet: gyep, legelő terület – extenzív használattal
c) Mk-1 Kertes mezőgazdasági terület övezete beépítési lehetőség nélkül (belterület)
d) Mk-2 Kertes mezőgazdasági terület övezete (külterületi gyümölcsös)
(7) V - vízgazdálkodási terület övezetei
a) V-1 Folyó, patak, csatorna, árok övezete
b) V-2 Tó övezete
c) V-3 Árvédelmi töltés övezete
(8) Tk - természetközeli terület övezete: Tk Természetközeli terület övezete (Sóstó-legelő Természetvédelmi Terület, mocsár, nádas).
29. § [Különleges beépítésre nem szánt terület]
(1) Temető területen (KbT) a temetkezéssel összefüggő kiszolgáló, ravatalozó, egyházi épület, illetve kegyeleti jellegű építmény, emlékhely, sírhely és kripta építmény építhető.
(2) A temető terület övezetének sajátos előírásai: Övezet jele: KbT; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 1000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 5; Max. épület magasság (m): 4,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40; Közmű ellátás mértéke: részleges.
(3) A kegyeleti park területén (KbK) a temetkezéssel összefüggő kiszolgáló, ravatalozó, egyházi épület, illetve kegyeleti és emlékhely jellegű építmény építhető.
(4) A kegyeleti park terület övezetének sajátos előírásai: Övezet jele: KbK; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 2000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 5; Max. épület magasság (m): 5,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40; Közmű ellátás mértéke: részleges.
(5) A pihenő területen (KbP) a pihenést, kikapcsolódást szolgáló közösségi jellegű építmény, illemhely, sétány, esővédő tető, tűzrakóhely, információs tábla építhető.
(6) A pihenő terület övezetének sajátos előírásai: Övezet jele: KbP; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): K*; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 3; Max. épület magasság (m): 3,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40; Közmű ellátás mértéke: részleges. * K –val jelölt érték kialakult érték
30. § [Közlekedési terület]
(1) A közlekedési terület (KÖ) az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési és közműterület övezetei:
a) KÖu-2 Közúti közlekedési terület övezete – országos főút
b) KÖu-3 Közúti közlekedési terület övezete – országos mellékút
c) KÖu-5 Közúti közlekedési terület övezete – kiszolgálóút, lakóutca
d) KÖu-6 Közúti közlekedési terület övezete – mezőgazdasági út, üzemi út
31. § [Zöldterület]
(1) A zöldterület (Z) állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
(2) Közkert (Zkk): 1 hektárnál kisebb területű közterületi zöldfelület. A területen sétány, játszótér, pihenőhely létesíthető. Övezet jele: Zkk; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 100; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 3; Max. épület magasság (m): 4,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 60; Közmű ellátás mértéke: részleges.
32. § [Erdőterület]
(1) Az erdő (E)
a) az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület;
b) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből álló faállomány, melynek
ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi;
bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme; c) az időlegesen igénybe vett erdő területe;
c) a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb.
(2) Védelmi erdő (Ev): az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott erdőterület. Védelmi erdőben épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Gazdasági erdő (Eg): az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott erdőterület. Gazdasági rendeltetésű erdőterületen legfeljebb 0,5%-os beépíthetőséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
33. § [Mezőgazdasági terület]
(1) A mezőgazdasági terület (M) a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények területe.
(2) Sajátos használat szerint lehet:
a) Kertes mezőgazdasági terület: zöldség, virág, esetleg gyümölcstermesztésre szolgáló terület
b) Általános mezőgazdasági terület ba) szántó: szántóföldi művelés alatt álló terület bb) gyep: rét (kaszáló), legelő (legeltetéses állattartás) művelési ágban lévő területek
(3) Keretes mezőgazdasági területben állattartó épület, trágyatároló nem létesíthető.
(4) Mezőgazdasági szántó és gyep területen állattartó épület és trágyatároló elhelyezhető, amennyiben a lakó és üdülő funkciótól biztosított nagy és közepes haszonállattartó épületnél az 50 m-es védőtávolság, kis haszonállattartó épületnél a 25 m-es védőtávolság. Haszonállattartó építmény és trágyatároló élelmiszertároló, feldolgozó, forgalmazó létesítménytől, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény, gyógyszertár telekhatárától számított 50 m-en belül nem építhető.
(5) Mezőgazdasági terület övezeteinek sajátos előírásai:
a) Övezet jele: Má-I; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 10000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 3; Max. épület magasság (m): 4,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 20; Közmű ellátás mértéke: hiányos.
b) Övezet jele: Má-E; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 10000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 3; Max. épület magasság (m): 4,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 20; Közmű ellátás mértéke: hiányos.
c) Övezet jele: Mk-1; Beépítési mód, A kialakítható telek legkisebb területe (m2), A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%), Max. épület magasság (m), A zöldfelület legkisebb mértéke (%), Közmű ellátás mértéke: nem beépíthető.
d) Övezet jele: Mk-2; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 3000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 10; Max. épület magasság (m): 4,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 20; Közmű ellátás mértéke: részleges.
34. § [Vízgazdálkodás terület]
(1) A vízgazdálkodási terület (V) a folyó- és állóvizek medre és parti sávja, közcélú nyílt csatornák, vízbázis területek. Vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
(2) V - vízgazdálkodási terület övezetei
a) V-1 Folyó, patak, csatorna, árok övezete
b) V-2 Tó övezete
c) V-3 Árvédelmi töltés övezete
35. § [Természetközeli terület]
(1) A természetközeli terület övezetébe (Tk) tartozik a Sóstó-legelő Természetvédelmi Terület és a mocsarak, nádasok.
(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
36. § [Vegyes rendelkezések]
Rendelkezéseit folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
37. § [Záró rendelkezések]
Ez a rendelet 2022. március 1-jén lép hatályba.