Bóly Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján,a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 8/2017.(VI.30.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §
   

A rendelet célja Bóly város (a továbbiakban: város) építészeti, településképi, és természeti értékeinek védelme és igényes alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) településképi követelmények meghatározásával,

d) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,

e) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

2.§

Az 1.§-ban foglalt szabályozó-rendszer érvényesítése elősegíti a város történeti múltját, építészeti kultúráját, az itt élők lakóhelyük iránti szeretetét és önbecsülését elősegítő építmények, utcák, terek, köztéri alkotások megőrzését a jövő nemzedékei számára.

3.§

A rendelet hatálya

(1) A rendelet területi hatálya Bóly város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely a rendelet hatálya alá tartozó területen

a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

c) meglévő építmény rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, kategóriái

4.§

(1) A helyi értékvédelem feladatai

a) a településszerkezeti, településképi, táji,természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes

aa) településszerkezetek,

ab) épületegyüttesek,

ac) építmények és építményrészek,

ad) utcaképek és látványok,

ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek,

af) védelemre érdemes növények, fasorok, facsoportok, területek flkutás.

b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása,nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és alakossággal történő megismertetése,

c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet, ami természeti vagy építészeti értékre vonatkozhat.

(3) A helyi védelem alá tartozó értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

3. Helyi védettség keletkezése és megszűnése

5.§

(1) A helyi védelem alá helyezés folyamata a védendő érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.

(3) A beérkezett kérelmet Bóly Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 6.§ szerinti értékvizsgálatot.

6.§

(1) A védendő értéket a helyi védelem alá helyezést megelőzően helyszíni szemrevételezésen alapuló, tervezői jogosultsággal rendelkező építész által készített értékvizsgálattal kell meghatározni. 

(2) Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell térképen történő azonosítással, fényképpel, megnevezéssel, számozással a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát, valamint a védendő érték leírását, a védettség indokoltságát.

7.§

(1) A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védendő érték tulajdonosát.

(2) A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 6.§ szerinti értékvizsgálatot.

8.§

(1) A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester a kérelmező költségére lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték fotódokumentációját.

9.§

(1) A helyi védelem hivatalból indult megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.

(2) A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték fotódokumentációját.

10.§

(1) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érdekelteket:

aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,

ab) az érintett ingatlan tulajdonosát,

ac) az érintett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,

b) az illetékes Földhivatali Osztályt,

c) az illetékes 1. fokú építésügyi hatóságot,

d) az illetékes építésfelügyeleti hatóságot,

e) helyi területi védelemnél az érintett utat, közműveket létesítő és üzemeltető szerveket,

f) az érintett közterületek fenntartóit.

(2) A helyi védelem megállapítását követően az önkormányzat jegyzőjea külön jogszabályban rögzített határidőn belül az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

(3) A helyi védelem megszüntetéséről szóló döntést követő 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését.

(4) A bejegyzés esetleges elmaradása esetén a helyi védettségre jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem lehet hivatkozni.

4. A helyi védelem alatt álló értékek fenntartásának támogatása

11.§

Az 1. melléklet 1/B. részében felsorolt épületek azon fenntartási, felújítási munkáit lehet támogatásban részesíteni, melyek elvégzése:

(1) a város sajátos jellegének megőrzésében jelentőséggel bíró építészeti érték fenntartását célozza, az építészeti karakter és az építészeti értékek megvédésére, megtartására, vagy helyreállítására irányul,

(2) az épületek közterületről látható homlokzatainak, tetőzetének felújításárára, nyílászáróinak cseréjére irányul, így az épület megújításán túl a városképet is javítja.

12.§

(1) Támogatás még el nem végzett munkákra adható.

(2) Támogatásra való jogosultságot hiteles tulajdoni lappal kell igazolni. Használók esetében a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát is csatolni kell.

(3) A pályázónak az önkormányzat illetve az önkormányzati tulajdonú közmű szolgáltatók felé tartozása nem lehet. Erről igazolást kell benyújtani.

(4) A pályázathoz csatolandó dokumentumok:

a) jogerős építési engedély jogszabály alapján építési engedélyhez kötött felújítási munka esetén

b) a helyi védelem alatt álló épületek nem építési engedélyhez kötött felújítási munkái esetében az építésügyi hatóság igazolása.

(5) A felújítási munkákról jogosult szakember által készített költségvetést kell készíttetni. A költségvetésben csak a támogatással összefüggő munkanemek szerepelhetnek.

(6) A pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik a költségvetésben szereplő összeg igényelt támogatáson felüli részével. Társasházak esetében az erre elkülönített összegről fedezeti igazolás szükséges. A pályázati támogatás minden esetben a saját források kiegészítésére szolgál.

13.§

(1) Ugyanazon építmény vagy épületegyüttes ugyanazon munkanemére, amely a tárgyévet megelőző öt évben támogatásban részesült, pályázatot benyújtani nem lehet.

(2) Az a pályázó, aki az elnyert támogatást egyáltalán nem használja fel, a felújítást nem végzi el, a pályázatot követő három évben támogatást nem kaphat.

(3) Az a pályázó, aki az elnyert támogatást legalább 50 %-ban, önhibájából nem használja fel, a felújítást nem teljes körűen végzi el, a pályázatot követő két évben támogatást nem kaphat.

(4) A pályázatnak – fentieken kívül - tartalmaznia kell:

a) a támogatást igénylő személy vagy jogi személy megnevezését;

b) több tulajdonos esetén valamennyi tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát a pályázat benyújtására, ill. az építési munkálatokra vonatkozóan;

c) a tulajdonjog, ill. a helyi védettség meglétének igazolását (3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolattal, amely tartalmazza a védettségre vonatkozó bejegyzést is);

d) a helyi védett épület megóvása érdekében elvégzendő munka leírását és indoklását;

e) építési engedély köteles munka esetén a jogerős építési engedély másolatát;

f) jogszabály szerint kiviteli terv készítésére kötelezett munkálatokhoz a kiviteli tervdokumentáció egy példányát;

g) a kivitelezési munkálatokra megkért kivitelezői árajánlatot vagy tervezői költségvetést;

h) a tervezett munkálatok várható kezdési és befejezési időpontját;

i) az igényelt támogatás összegét;

j) a más pályázatokon ugyanezen munkákra igényelt, illetve elnyert támogatások mértékét;

k) az önrész meglétéről szóló banki igazolást;

l) nemleges igazolást az önkormányzati adó és egyéb tartozásról.

14.§

(1) Az évente meghatározott keretösszeg felosztása pályázat alapján történik.

(2) A költségvetési rendelet elfogadását követően 30 napon belül a rendeletben foglalt feltételek alapján részletes pályázati felhívást kell közzétenni a támogatás elnyerésére. A pályázat kiírója Bóly Város Önkormányzata, lebonyolítója a Bólyi Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági, Igazgatási és Városüzemeltetési Csoportja.

(3) A pályázatkiírásban a polgármester - mind a felújítási munkák jellegét, mind a helyi védettségű épületek pontos körét tekintve - egyéb feltételeket, célterületeket is meghatározhat; azt céltámogatásként is megnevezheti.

(4) A pályázati felhívásnak a 12-13.§-ban foglaltakon túl a következőket kell tartalmaznia:

a) a támogatás formája, mértéke

b) az elnyert támogatás kifizetésének módja, az elszámolás határideje

c) az elbírálás szempontjai

d) a beadás határideje

e) az elbírálás határideje

f) pályázati adatlap.

(5) A támogatás iránti kérelmet a pályázati felhívásban rögzített feltételeknek megfelelően kell benyújtani.

15.§

(1) A támogatás pályázat útján elnyerhető vissza nem térítendő támogatás. Az önkormányzat jogosult a pályázat csökkentett összegű vagy részbeni támogatásáról dönteni.

(2) Az évente felosztható keretösszeget a Képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében határozza meg.

(3) A megítélhető támogatás maximális összege a fenntartási vagy felújítási munka indokolt és elfogadott költségvetési összegének 50 %-a, de legfeljebb 1.000.000 Ft.

(4) A támogatás kifizetésre a benyújtott és elfogadott számlák alapján, utólagos elszámolással kerül sor. Amennyiben a számlák végösszege kisebb a támogatás alapját képező költségvetési összegnél, kifizetésre csak a számla szerinti összeg 50 %-a kerül.

(5) Az elszámolás határideje a tárgyév november 30. napja. Kifizetésre szakmai igazolás után kerül sor.

(6) Amennyiben a pályázó november 30. napjáig nem tudja a kivitelezést befejezni, kérheti a támogatás átütemezését a következő évre. Erre csak kifejezetten indokolt esetben, a polgármester hozzájárulásával kerülhet sor. Az átütemezett támogatási összeg a következő évi keretet terheli.

16.§

A támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt. A pályázók értesítéséről a döntéshozó gondoskodik.

17.§

(1) A pályázatok elbírálásánál, a támogatás összegének és mértékének mérlegelésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) a pályázat megfelel-e a pályázati felhívásban előírt szempontoknak, tartalmi követelményeknek,

b) a pályázó rendelkezik-e a pályázatban meghatározott költségek támogatáson felüli részével

c) a támogatás megítélésénél azon munkanemek nem vehetők figyelembe, amelyek a védettséggel nincsenek összefüggésben.

d) támogatás mértékét úgy kell meghatározni, hogy az összhangban legyen az építészeti értékkel, a műszaki állapottal és a keretgazdálkodás követelményeivel

e) a felújítás várható hatása a városképre, az épület frekventált fekvése

f) a pályázó korábban kapott-e támogatást ugyanazon épület felújítására

g) az önkormányzati főépítész által a pályázatokról készített építészeti szakvéleményt a bírálat során figyelembe kell venni.

(2) Az önkormányzati főépítész a szakvéleményében a támogatás feltételeként előírhatja korábbi szakszerűtlen felújítások, átalakítások megszüntetését.

(3) Kiemelt támogatás csak a pénzügyi bizottság javaslata alapján a képviselő-testület minősített döntése alapján adható.

(4) A védelem alá nem tartozó épületrészek felújítására a támogatás nem vehető igénybe.

18.§

(1) A pályázaton nyertes tulajdonosokkal az önkormányzat támogatási szerződést köt.

(2) A támogatási szerződésben rögzíteni kell:

a) a támogatott munka műszaki tartalmát,

b) a saját erő és a támogatás összegét,

c) az elszámolás határidejét

d) a kivitelezésnek a pályázat bonyolítója által történő ellenőrzésének idejét, módját és az ellenőrzésre jogosult(ak)at,

e) a támogatás egyéb lényeges feltételeit

19.§

(1) A támogatás összege az odaítélését követően november 30. napjáig használható fel, a támogatás finanszírozásának módja: utólag. A képviselő-testület külön elbírálás esetén a támogatási összeg egészét vagy bizonyos részét előfinanszírozás keretében is biztosíthatja különös méltánylást érdemlő esetekben.

(2) A támogatási összeg kifizetéséhez a támogatott munka elvégzését támogatottnak az alábbi dokumentumok benyújtásával kell igazolnia:

a) a kijelölt önkormányzati építési hatósági ügyintéző igazolása a munka elkészültéről;

b) használatbavételi engedély köteles munkák esetén a jogerős használatbavételi engedély másolata;

c) felelős műszaki vezető nyilatkozata az elkészült munkákról;

d) számlák a munkálatok költségeiről, ill. igazolás azok kifizetéséről.

(3) A támogatások jogszerű felhasználásának ellenőrzésére az önkormányzat jogosult, az önkormányzati főépítész bevonásával.

(4) A megítélt támogatást a döntést követően a tárgyév november 30. napjáig fel kell használni, ellenkező esetben a pályázat nyertese a támogatásra nem tarthat igényt.

5. A védett értékek nyilvántartása

20.§

(1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték

a) megnevezését,

b) pontos helyét (helyi egyedi védelem esetén utca, házszám, helyrajzi szám, helyi területi védelem esetén területi hatály, a határoló közterületek megnevezésével)

c) helyszínrajzot,

d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

e) eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (ha ez rendelkezésre áll),

f) a védelem elrendeléséről szóló képviselőtestületi döntés számát, a jóváhagyás dátumát, a hatályba lépés időpontját,

g) a védettségi kategória meghatározását,

h) fotódokumentációját,

i) a védelem szakszerű, rövid indokolását.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a Jegyző gondoskodik.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

21.§

(1) Bóly településképi szempontból meghatározó területei a város jellegzetes építészeti és táji arculatot, településkaraktert hordozó településrészei.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek felsorolását a 2/A. melléklet, az azok lehatárolását ábrázoló térképet a 2/B. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

22.§

Az 1. jelű területen (Városközpont – HÉSZ „Vt” építési övezetek) betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

a) Beépítés telepítési módja

aa) Az utcai épületek zártsorúsodása érdekében az utcafronttól számított 10 m-es területsávban zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani (tűzfalas záródás).

ab) Az utcafronttól számított 10 m-t meghaladó távolságra tervezett udvari épületek, épületszárnyak É-D irányú utca esetén az északi oldalhatárra, K-Ny irányú utca esetén a nyugati oldalhatárra épüljenek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.

ac) Utcai épületek az utcai telekhatárra építendők.

b) Kerti építményt pergola, hinta, csúszda, homokozó, lugas, terasz, tereplépcső, lejtő és medence kivételével az építési helyen belül kell elhelyezni.

(2) Egyedi építészeti követelmények

a) Gerendaház, rönkház a városközpont területén nem építhető.

b) Tetőidom és hajlásszög

ba) A területen Vt-3 építési övezetbe tartozó különálló udvari épület kivételével lapostetős épület nem építhető.

bb) Vt-1 és Vt-2 építési övezetben40 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb hajlásszögű, az utcával párhuzamos fő tetőgerinctől eltérő irányú magastető nem építhető.

bc) Vt-3 építési övezetben utcai épület és ennek udvari épületszárnya esetében 40 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb hajlásszögű, az utcával párhuzamos fő tetőgerinctől eltérő irányú magastető nem építhető.

bd) Vt-5 és Vt-6 építési övezetben 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb hajlásszögű, az utcával párhuzamos fő tetőgerinctől eltérő irányú magastető nem építhető.

be) Vt-T építési övezetben 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb hajlásszögű magastető nem építhető.

c) Tetőhéjalás

ca) Vt-1 építési övezetben hagyományos színezésű égetett agyagcseréptől eltérő tetőhéjalás nem alkalmazható.

cb )Vt-2 építési övezetben hagyományos színezésű égetett agyagcserépen és hódfarkú betoncserépen kívül más tetőfedő anyag nem alkalmazható.

cc) Vt-3 építési övezetben utcai épület és ennek udvari épületszárnya esetében hagyományos színezésű égetett agyagcserépen és hódfarkú betoncserépen kívül más tetőfedő anyag nem alkalmazható.

cd) Vt-5, Vt-6 és Vt-T építési övezetben hagyományos színezésű égetett agyagcseréptől vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagtól eltérő tetőfedő anyag nem alkalmazható. Nem alkalmazható továbbá tetőfedő anyagként cserepes lemez, hullámpala, bitumenes hullámlemez, meglévő palatetőre ráragasztott bitumenes lemezes felújító technika.

d) Épületszélesség

da) Vt-1 építési övezetben utcafronttal párhuzamos épületszárny esetén az épületszélesség 10 m-nél nagyobb, oldalhatárral párhuzamos épületszárny esetén 8 m-nél nagyobb nem lehet.

db) Vt-2 építési övezetben új épület építése esetén utcafronttal párhuzamos épületszárny épületszélessége 10 m-nél nagyobb, oldalhatárral párhuzamos épületszárny épületszélessége 8 m-nél nagyobb nem lehet. Meglévő épület a kialakult épületszélességgel bővíthető.

dc) Vt-3 építési övezetben különálló udvari épület kivételével utcafronttal párhuzamos épületszárny esetén az épületszélesség 10 m-nél nagyobb, oldalhatárral párhuzamos épületszárny esetén 8 m-nél nagyobb nem lehet.

e) Homlokzatkialakítás, színezés

ea) A homlokzatokon a városban hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai, különösen homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés nem alkalmazható. A hideg és erős színek használatát (különösen kék, lila, citromsárga) kerülni kell.

eb) Garázs az utcáról közvetlenül nem nyitható, kapuáthajtó utcai lezárása csak hagyományos szerkezettel és nyitási móddal történhet.

ec) Utcai, vagy az utcáról látható lábazaton és homlokzaton a nyílászárók körül díszítőelemként szabálytalan kontúrú, ragasztott síott kőbukolat

f) TetőablakokVt-1, Vt-2 és Vt-3 építési övezetben

fa) Az utcai homlokfal külső síkja és a tetőhéjalás külső síkja metszésvonalára állított, a vízszintessel 73 fokot bezáró sík fölé tetőfelépítmény nem nyúlhat.

fb) A tetőablak névleges magassága 1,20 m-nél nagyobb nem lehet.

fc) A tetőfelépítmény a tetőre merőleges gerincű, illetve félköríves záródású nem lehet.

fd) A tetőfelületben bevágás nem hozható létre.

g) Telken belüli zöldfelületek kialakítása

ga) Telken belül a következő előírástól nem szabad eltérni: 400 m2-ként legalább 1 db nagyméretű lombos fa ültetendő.

gb) Telken belül kétszintűnél kisebb növényállomány nem alkalmazható,

gc) a telekhatároktól számított 1,0 m-en belül 3,0 m-nél magasabbra nem növő cserje nem telepíthető,

gd) a telekhatároktól számított 3 m-en belül 3,0 m-nél magasabbra növő cserje és fanem ültethető.

h) Gáznemű égéstermék nem vezethető ki az országos és helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán, valamint a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen lévő, egyedileg nem védett épületek utcai homlokzatán.

i) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

j) Klímaberendezés utcai homlokzaton, szomszédos beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen, valamint oldalhatáron álló falban és homlokzaton nem helyezhető el.

k) Parabola-antenna utcai homlokzaton és közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el. Közterületről látható tetőfelületen parabola-antenna elhelyezése a közterületi határvonaltól számított 20 m-en túl megengedett.

l) Napelem, napkollektor közterületre néző és közterületről látható tetőfelületen nem helyezhető el.

m) Utcai kerítésként a Park utca pavilonsor és a mikrotérségi óvoda kivételével 1,8 m-nél alacsonyabb és 2,0 m-nél magasabb kerítés nem építhető. A hagyományostól (különösen falazott pillérek közötti falazott betét tömör fa kapuzattal) eltérő építőanyagok, díszítések és formák nem alkalmazhatók.

n) A Park utcai pavilonsor telkein kerítés nem építhető.

23.§

A 2. jelű területen (Öregfalu – HÉSZ „Lk” építési övezetek) betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

a) Beépítés telepítési módja

aa) Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

ab) Udvari épület szabadonálló utcai épület esetén az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

ac) Zártsorú beépítésnél udvari épület a környező épületekkel azonos oldalhatáron álló keresztszárnyként, vagy különálló épületként jelenhet meg.

ad) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs udvari épületként építendő.

b) Épület legmagasabb pontja

ba) Garázs, illetve az Lk-3, Lk-4 és Lk-5 jelű építési övetekbe tartozó gazdasági épület gerincmagassága legfeljebb az utcai épületével azonos méretű legyen.

bb) Az Lk-1 és az Lk-2 jelű építési övezetekben a gazdasági épületek gerincmagassága legfeljebb 0,5 m-rel legyen magasabb, mint az utcai épület gerincmagassága.

c) Kerti építményt pergola, hinta, csúszda, homokozó, lugas, terasz, tereplépcső, lejtő és medence kivételével az építési helyen belül kell elhelyezni.

(2) Egyedi építészeti követelmények

a) Gerendaház, rönkház a területen nem építhető.

b) Tetőidom és hajlásszög

ba) A területen Lk-7 építési övezet kivételével lapostetős épület nem építhető.

bb) Lk-7 építési övezetben magastetőtől eltérő tetőidom az épületek bruttó alapterületének legfeljebb 30%-ában építhető.

bc) Lk-1 építési övezetben 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb hajlásszögű, az utcával párhuzamos fő tetőgerinctől eltérő irányú magastető nem építhető.

bd) Lk-2, Lk-4 és Lk-5 építési övezetben a kialakult utcaképtől eltérő tetőidomú és hajlásszögű magastető nem építhető.

be) Lk-3 építési övezet kialakult részein a kialakult utcaképtől eltérő tetőidomú és hajlásszögű magastető nem építhető, új beépítésű területen 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb hajlásszögű, az utcafrontra merőleges fő tetőgerinctől eltérő irányú magastető nem építhető.

bf) Lk-6 építési övezetben a lapostetős épületekre 35-40 fok hajlásszögű, égetett agyagcseréppel fedett magastető építhető.

c) Tetőhéjalás

ca) Lk-1, LK-2, LK-3, Lk-4 és Lk-5 építési övezetben hagyományos színezésű égetett agyagcseréptől, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagtól eltérő tetőfedő anyag nem alkalmazható. Az alkalmazható tetőfedő anyag az utcai, és az utcáról látható homlokzatok kivételével járható üvegfelületből készült környezetenergia-tetővel helyettesíthető. Nem alkalmazható továbbá tetőfedő anyagként cserepes lemez, hullámpala, bitumenes hullámlemez, meglévő palatetőre ráragasztott bitumenes lemezes felújító technika.

cb) Lk-6 építési övezetben égetett agyagcseréptől eltérő tetőfedő anyag nem alkalmazható.

d) Homlokzatkialakítás, színezés

da) A homlokzatokon a városban hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai, különösen homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés nem alkalmazható. A hideg és erős színek használatát (különösen kék, lila, citromsárga) kerülni kell.

db) Utcai, vagy az utcáról látható lábazaton és homlokzaton a nyílászárók körül díszítőelemként szabálytalan kontúrú, ragasztott hasított kőburkolat nem alkalmazható.

e) Tetőablakok Lk-1 építési övezetben

ea) Az utcai homlokfal külső síkja és a tetőhéjalás külső síkja metszésvonalára állított, a vízszintessel 73 fokot bezáró sík fölé tetőfelépítmény nem nyúlhat.

eb) A tetőablak névleges magassága 1,20 m-nél nagyobb nem lehet.

ec) A tetőfelépítmény a tetőre merőleges gerincű, illetve félköríves záródású nem lehet.

ed) A tetőfelületben bevágás nem hozható létre.

f) Telken belüli zöldfelületek kialakítása

fa) Telken belül a következő előírástól nem szabad eltérni: 400 m2-ként legalább 1 db nagyméretű lombos fa telepítendő.

fb) Telken belül kétszintűnél kisebb növényállomány nem alkalmazható,

fc) a telekhatároktól számított 1,0 m-en belül 3,0 m-nél magasabbra nem növő cserje nem telepíthető,

fd) a telekhatároktól számított 3 m-en belül 3,0 m-nél magasabbra növő cserje és fa nem ültethető.

g) Gáznemű égéstermékek nem vezethetők ki az országos és helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán, valamint a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen lévő, egyedileg nem védett épületek utcai homlokzatán.

h) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

i) Klímaberendezés utcai homlokzaton, szomszédos beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen, valamint oldalhatáron álló falban és homlokzaton nem helyezhető el.

j) Parabola-antenna utcai homlokzaton és közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el. Közterületről látható tetőfelületen parabola-antenna elhelyezése a közterületi határvonaltól számított 20 m-en túl megengedett.

k) Közterületi kerítés az alábbi előírásoktól nem térhet el:

ka) Lk-1, Lk-3 építési övezetben oldalhatáron álló, vagy hézagosan zártsorú beépítésű telkeken az utcai kerítés épített jellegű, tömör, 1,8-2,0 m magas legyen, hagyományos építőanyagok, díszítések és formák felhasználásával (különösen falazott pillérek közötti falazott betét tömör fa kapuzattal).

kb) Lk-2 építési övezetben a Kossuth L. u. nyugati oldalán épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas, egyebekben épített jellegű, tömör, 1,8-2,0 m magas kerítés építendő, hagyományos építőanyagok, díszítések és formák felhasználásával (különösen falazott pillérek közötti falazott betét tömör fa kapuzattal).

kc) Lk-4, Lk-5, Lk-7 építési övezetben az utcai kerítés épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,5 m magas legyen, a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

24.§

A 3. jelű területen (Folyamatosan beépülő lakóterületek – HÉSZ „Lke” és „Lf” építési övezetek) betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

a) Beépítés telepítési módja

aa) Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő az Lke-2 jelű építési övezet kivételével, ahol a 40 m telekmélységet el nem érő építési telkek esetében az udvari épület az építési helyen belül bárhol elhelyezhető.

ab) Udvari épület szabadonálló utcai épület esetén az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő az Lke-2 jelű építési övezet kivételével, ahol a 40 m telekmélységet el nem érő építési telkek esetében az udvari épület az építési helyen belül bárhol elhelyezhető.

ac) Ikresen csatlakozó utcai épületek esetében udvari épület a közös telekhatárra, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve építendő.

ad) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs udvari épületként építendő.

b) Épület legmagasabb pontja

Udvari épület gerincmagassága legfeljebb az utcai épület gerincmagasságával azonos méretű legyen.

c) Kerti építményt pergola, hinta, csúszda, homokozó, lugas, terasz, tereplépcső, lejtő és medence kivételével az építési helyen belül kell elhelyezni.

(2) Egyedi építészeti követelmények

a) Gerendaház, rönkház a területen nem építhető.

b) Tetőidom és hajlásszög

ba) A területen Lke-int, Lke-K2, Lke-1, Lke-3 és LKe-4 építési övezet kivételével lapostetős épület nem építhető.

bb) Lke-K1, Lke-K3, Lke-K4, Lke-K5, Lke-K6, Lf-1, Lf-2 és Lf-3építési övezetben az utcasoron kialakult állapottól eltérő tetőidomú és hajlásszögű magastető nem építhető.

bc) Lke-K2 építési övezetben kialakult beépítésű építési telek esetében az utcasoron kialakult állapottól eltérő tetőidomú és hajlásszögű magastető nem építhető. Új beépítésű építési telken az utcasoron kialakult hajlásszögű magastetőtől eltérő tetőidom az épületek bruttó alapterületének legfeljebb 30%-ában építhető. A Bólyai utca 1076-1092 hrsz., a Fáy A. u. 1140-1153 hrsz., valamint a Park u. 1112-1120 hrsz. ingatlanokon a tetőidom nem lehet aszimmetrikus.

bd) Lke-1 építési övezetben magastetőtől eltérő tetőidom az épület bruttó alapterületének legfeljebb 30%-ában építhető. A tetőgerinc iránya nem térhet el a környezetétől, kontyolás nélküli tető nem létesíthető.

be) Lke-2, Lke-5 építési övezetben 35 foknál nagyobb hajlásszögű tető nem építhető.

bf) Lke-3 építési övezetben magastetőtől eltérő tetőidom az épület bruttó alapterületének legfeljebb 30%-ában építhető. A tetőgerinc iránya az utcafronttal párhuzamostól nem térhet el.

bg) Lke-4 építési övezetben a Bem utca felől a utcasoron kialakult állapottól eltérő tetőidomú és hajlásszögű tető nem építhető. A tömbbelsőkben magastetőtől eltérő tetőidom az épület bruttó alapterületének legfeljebb 30%-ában építhető, a tetőhajlásszög 30 foknál kisebb és 40 foknál nagyobb nem lehet, kontyolás nélküli tető nem építhető.

c) Tetőhéjalás

ca) Hagyományos színezésű égetett agyagcseréptől, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagtól eltérő tetőfedő anyag nem alkalmazható. Az alkalmazható tetőfedő anyag az utcai, és az utcáról látható homlokzatok kivételével járható üvegfelületből készült környezetenergia-tetővel helyettesíthető.

cb) Nem alkalmazható továbbá tetőfedő anyagként cserepes lemez, hullámpala, bitumenes hullámlemez, meglévő palatetőre ráragasztott bitumenes lemezes felújító technika.

d) Homlokzatkialakítás, színezés

da) A homlokzatokon a városban hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai, különösen homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés nem alkalmazható. A hideg és erős színek használatát(különösen kék, lila, citromsárga) kerülni kell.

db) Utcai, vagy az utcáról látható lábazaton és homlokzaton a nyílászárók körül díszítőelemként szabálytalan kontúrú, ragasztott hasított kőburkolat nem alkalmazható.

e) Telken belüli zöldfelületek kialakítása

ea) Telken belül a következő előírástól nem szabad eltérni: 400 m2-ként legalább 1 db nagyméretű lombos fa telepítendő.

eb) Telken belül kétszintűnél kisebb növényállomány nem alkalmazható.

ec) A telekhatároktól számított 1,0 m-en belül 3,0 m-nél magasabbra nem növő cserje nem telepíthető.

ed) A telekhatároktól számított 3 m-en belül 3,0 m-nél magasabbra növő cserje és fa nem ültethető.

ee) Élősövény tujából és leylandi ciprusból nem alakítható ki.

f) Gáznemű égéstermékek nem vezethetők ki a műemléki környezetben lévő épületek utcai homlokzatán, a helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán, valamint a helyi területi védelem alatt álló, egyedileg nem védett épületek utcai homlokzatán.

g) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

h) Klímaberendezés utcai homlokzaton, szomszédos beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen, valamint oldalhatáron álló falban és homlokzaton nem helyezhető el.

i) Parabola-antenna utcai homlokzaton és közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el. Közterületről látható tetőfelületen parabola-antenna elhelyezése a közterületi határvonaltól számított 20 m-en túl megengedett.

j) Közterületi kerítés az alábbi előírásoktól nem térhet el:

ja) Lke-K1 építési övezetben épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,5 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával a következő utcákban: Alkotmány u., Matuzsa u., Dobó u. nyugati oldala, Arany J. u. északi oldala. Épített jellegű, tömör, 1,8-2,0 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések (különösen falazott pillérek közötti falazott betét tömör fa kapuzattal) felhasználásával a következő utcákban: Arany J. u. déli oldala, Vörösmarty u.

jb) Lke-K2, Lke-K3, Lke-K4, Lke-K5, Lke-K6, Lke-1, Lke-2, Lke-5, Lf-1építési övezetekben épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,5 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

jc) Lke-3 építési övezetben épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,5 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy hasonló magasságú élősövény telepítendő.

jd) Lke-4 építési övezetben a Bem utca felől a kialakult utcaképhez illeszkedjen, a tömbbelsőkben épített jellegű, legfeljebb 1,5 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

je) Lke-int építési övezetben épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

jf) Lf-2 és Lf-3 építési övezetben legfeljebb 1,5 m magas élősövény telepítendő.

25.§

A 4. jelű területen (Pincefalu – HÉSZ „Kid-P” építési övezetek és „Mk” övezetek) betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

a) Bővítési igény esetén az alábbi előírásokat kell betartani:

aa) Mk-1, Mk-2 és Mk-3 övezetben 14 m szélességet elérő telken a borút-programhoz kapcsolódó, vagy lakó funkció elhelyezése esetén az utcával párhuzamos épületszárnyhoz legfeljebb 8 m hosszú, oldalhatáron álló udvari keresztszárny csatlakoztatható, vagy az északi oldalhatáron álló, az utcai építési vonaltól számított legfeljebb 30 m mélységig új épület építhető.

b) Kerti építményt pergola, hinta, csúszda, homokozó, lugas, terasz, tereplépcső, lejtő és medence kivételével az építési helyen belül kell elhelyezni.

(2) Egyedi építészeti követelmények

a) Tetőidom, hajlásszög, tetőhéjalás

aa) Kid-P és Kid-P1 építési övezetben az utcafronttal párhuzamos nyeregtetőtől eltérő tetőidom nem alkalmazható.

ab) Mk-1, Mk-2 és Mk-3 övezetben oromfalas kialakítású, az utcafronttal párhuzamos nyeregtetőtől eltérő tetőidom nem alkalmazható. Kontyolás nem megengedett. Utcára merőleges gerincű épület építése abban az esetben megengedett, ha a vele szomszédos két telek oldalhatáron álló beépítési módú.

ac) Az oromfali tetőtúlnyúlás nem lehet nagyobb fél cserépnyinél.

ad) Mk-4 övezetben oromfalas kialakítású, az utcafronttal párhuzamos nyeregtetőtől eltérő tetőidom nem alkalmazható. Kontyolás nem megengedett. Utcára merőleges gerincű épület építése abban az esetben megengedett, ha a vele szomszédos két telek oldalhatáron álló beépítési módú. Az oromfali tetőtúlnyúlás nem lehet nagyobb 50 cm-nél.

ae) A területen 37 foknál kisebb és 42 foknál nagyobb hajlásszögű tető nem építhető.

af) A területen vörös-barna színárnyalatú hódfarkú agyag-, vagy betoncseréptől eltérő tetőfedő anyag nem alkalmazható.

b) Homlokzatok, nyílászárók

ba) Az ereszdeszkázat vízszintestől eltérő irányú, 50 cm-nél kisebb kiállású nem lehet. Kialakításakor nyers vagy vakolt deszkázattól eltérő anyaghasználat nem megengedett.

bb) A homlokzatképzés sima vakolaton való festéstől nem térhet el.

bc) A homlokzatokon a városban hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai, különösen homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés nem alkalmazható. A hideg és erős színek használatát (különösen kék, lila, citromsárga) kerülni kell.

bd) Mk-1, Mk-2 és Mk-3 övezetben nyílászáró kialakításakor az alábbi előírásoktól eltérni nem lehet: tömör, mázolt faajtó fölötte bevilágító sávval, zsalugáteres ablak.

be) Tetőtérbeépítés esetén a tetőfelület az utca felé nem nyitható meg, az udvar felé legfeljebb 1 kijárat, valamint tetősík-ablakok alkalmazása megengedett.

bf) Mk-1, Mk-2 és Mk-3 övezetben az utcai homlokzaton előtető, erkély, nyitott, vagy fedett terasz nem jelenhet meg.

bg) Utcai, vagy az utcáról látható lábazaton és homlokzaton a nyílászárók körül díszítőelemként szabálytalan kontúrú, ragasztott hasított kőburkolat nem alkalmazható.

c) Épületszélesség

ca) Mk-1, Mk-2 és Mk-3 övezetben az épületszélesség legfeljebb 8 m lehet.

cb) Mk-4 övezetben az épületszélesség legfeljebb 9 m lehet.

d) A területen PB gáztartály csak az építési helyen belül, a szükséges védőtávolságok megtartásával telepíthető. A gáztartályt lombjukat télen is megőrző, vagy örökzöld, a tartály látványát takaró magasságú cserjesorral kell körbetelepíteni (különösen Ligustrum ovalifolium (fagyal), Hedera helix (borostyán) támrendszerre, vagy kerítésre felfuttatva, további lehetőségként Lonicera (lonc), Pyracantha (tüztövis), Viburnum (bangita).

e) Mk-1, Mk-2, Mk-3 és Mk-4 övezetben napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.

f) Élősövény tujából és leylandi ciprusból nem alakítható ki.

g) Közterületi kerítés az alábbi előírásoktól nem térhet el:

ga) Kid-P és Kid-P1 építési övezetben valamint Mk-1 és Mk-3 övezetben a telkeket bekerítetlenül kell hagyni.

gb) Mk-2 övezetben az 5714 sz. út Temető utca és a Versendi-vízfolyás közötti szakaszának északi oldalát kivéve a telkeket bekerítetlenül kell hagyni. Az 5714 sz. út Temető utca és a Versendi-vízfolyás közötti szakaszának északi oldalán legfeljebb 1,5 m magas élősövény telepítendő.

gc) Mk-4 övezetben legfeljebb 1,5 m magas élősövény telepítendő.

26.§

Az 5. jelű területen (Kereskedelmi és raktározási területek – HÉSZ „Gksz” építési övezetek) betartandó építészeti követelmények.

Egyedi építészeti követelmények

a) Közterületi kerítés az alábbi előírásoktól nem térhet el:

aa) Gksz-1, Gksz-2, Gksz-4, Gksz-5, Gksz-6 és Gksz-7 építési övezetben épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés építendő.

ab) Gksz-3 építési övezetben épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés építendő, kivéve a Nyárádi u. – Seital u. által határolt tömböt, amelynek keleti és déli közterületi határvonalai mellett legfeljebb 2,0 m magas tömör kerítés építendő.

b) Telken belüli zöldfelületek kialakításakor az alábbi előírásoktól eltérni nem lehet:

ba) Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3 és Gksz-4 építési övezetben az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatára mellett, attól legalább 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, a szabályozási terven jelölt esetekben az ott jelölt szélességű, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, a 3. melléklet szerinti fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. A belső zöldfelületek legalább 40%-át a 3. melléklet szerinti fafajokkal fásítani kell.

bb) Gksz-5 építési övezetben az építési telek lakóterület felőli oldalán, a szabályozási terven jelölt telekhatár szakasz mentén legalább 8 m szélességű, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, a 3. melléklet szerinti fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Amennyiben a beépítéshez szükséges rendezett terep kialakítása ezen telekhatárok mentén tereplépcső, rézsű, vagy támfal kialakítását teszi szükségessé, a 8 m széles beültetendő területsáv az eredeti terepszinten (a tereplépcső, rézsű, vagy támfal tetején) biztosítandó. Az építési telek Versendi-vízfolyás felőli oldalán, a szabályozási terven jelölt telekhatár szakasz mentén, attól legalább 1,5 m-re, legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, a 3. melléklet szerinti fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Amennyiben a vízfolyás két partja azonos tulajdonba kerül, ezen védőfásítás kiváltható a vízfolyás keleti partján, a szükséges parti sáv szabadon hagyásával telepített és fenntartott, szaktervező által kiválasztott, a 3. melléklet szerinti fajokból álló fasorral.

bc) Gksz-6 építési övezetben az építési telkek közterületi, vagy területegységet határoló telekhatárai mentén legalább 8 m szélességű, három lombkorona-szintű, egyéb telekhatárok mentén azoktól legalább 1,5 m-es távolságra, legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, a 3. melléklet szerinti fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

27.§

A 6. jelű területen (Iparterületek és majorok – HÉSZ „Gip” építési övezetek) betartandó építészeti követelmények

Egyedi építészeti követelmények

a) 1,80 m-nél alacsonyabb és 2,0 m-nél magasabb kerítés nem építhető.

b) Telken belüli zöldfelületek kialakításakor az alábbi előírásoktól eltérni nem lehet:

ba) Gip-E és Gip-Z építési övezetben az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatárai mellett a szabályozási terven jelölt szélességű, három lombkorona-szintű, egyéb telekhatárok mentén azoktól legalább 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, a 3. melléklet szerinti fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Az építési telkek belső növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át a 3. melléklet szerinti fafajokkal fásítani kell.

bb) Gip-EL építési övezetben az építési telkek közterületi, vagy területegységet határoló telekhatárai mentén legalább 8 m szélességű, három lombkorona-szintű, egyéb telekhatárok mentén azoktól legalább 1,5 m-es távolságra, legalább 1 sor,szaktervező által kiválasztott, a 3. melléklet szerinti fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

28.§

A 7. jelű területen (Különleges funkciójú területek – HÉSZ „Kte”, „Ksp”, „Kmp”, „Khu”, „Klo”, „Kgo”, „Kid-V”,„Kid-T”, „Kid-L”, „Kid-Bp”, „Kká” építési övezetek) betartandó követelmények

Egyedi építészeti követelmények

a) Épületek kialakítása

aa) A homlokzatokon a városban hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai, különösen homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés nem alkalmazható. A hideg és erős színek használatát (különösen kék, lila, citromsárga) kerülni kell.

ab) Ksp építési övezetben 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb hajlásszögű tető nem építhető. Hagyományos színezésű égetett agyagcseréptől vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagtól eltérő tetőfedő anyag nem alkalmazható.

ac) Klo és Kid-V építési övezetben az épületek tömege, anyaghasználata, formavilága a táj építési hagyományaitól (30-35 fok hajlásszögű nyeregtető, cserépfedés)nem térhet el.

b) Telken belüli zöldfelületek kialakításakor az alábbi előírásoktól eltérni nem lehet:

ba) Kmp építési övezetben az építési telek szabályozási terven jelölt telekhatára mellett 8 m szélességű, három lombkorona-szintű, egyéb telekhatárok mentén azoktól legalább 1,5 m-es távolságra, a kialakult beépítés figyelembevételével legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, a 3. melléklet szerinti fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Az építési telkek belső növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

bb) Khu építési övezetben a telekhatárok mentén legalább 10 m széles, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, a 3. melléklet szerinti fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

bc) Klo, Kgo építési övezetben az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át a 3. melléklet szerinti fafajokkal fásítani kell.

bd) Kid-V építési övezetben az építési telkek növényesítése a szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettség figyelembe vételével, szaktervező bevonásával történhet. A növényesítés során a 3. melléklet szerinti fajok telepítendők. Az allergén és invazív fajok alkalmazását kerülni kell. A növényesítés során a Versendi-vízfolyás parti sávjában a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell eljárni.

c) Közterületi kerítés az alábbi előírásoktól nem térhet el:

ca) Kte építési övezetben épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építendő, vagy legfeljebb 2,0 m magas élősövény telepítendő.

cb) Ksp építési övezetben épített jellegű, áttört, 1,8 – 2,0 m magas kerítés építendő.

29.§

A 8. jelű területen (Beépítésre nem szánt területek – HÉSZ „KÖu”, „Z”, „Má”, „E”, „V” és „Kk” övezetek) betartandó követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

a) V jelű övezetekben földszintes épületek építendők.

(2) Egyedi építészeti követelmények

a) Épületek kialakítása

aa) Má, E, V és Kk övezetekben technológiai jellegű építmény kivételével a külterületi táj építési hagyományaitól eltérő tömegű, fedésű és színezésű épület nem építhető.

ab) Épületszélesség V-3 övezetben 8 m-nél nagyobb nem lehet. A teljes területen lakóépület építése esetén az épületszélesség 9 m-nél nagyobb nem lehet.

b) Közterületi zöldfelületek kialakításának szabályai

ba) Közterületen új zöldfelületek fás-szárú növényállományának létesítésénél és felújításánál a 3. mellékletben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett a termőhelyi viszonyok és a növényalkalmazás általános szakmai szempontjainak figyelembe vételével.

bb) Közterületre 2x iskolázott 12/14 cm törzs körméretű kertészeti vagy erdészeti faiskolából származó csemeténél kisebb nem ültethető.

bc) Közterületre gömb koronájú fa legalább 220 cm magas törzsmagassággal ültethető.

bd) Az utcai zöldsávba nem ültethető 220 cm törzsmagasságúnál alacsonyabb csemete, kivéve ha hosszútávon, a fa növekedésével összhangban 220 cm törzsmagasságúra alakítható.

be) Nem konténeres fás szárú növény május 1. és október 15. közötti időszakban nem ültethető.

bf) Légvezetékek környezetében nem telepíthető olyan fa, amelynek lombja hosszútávon beleér a vezetékbe, vagy a fafaj tulajdonságai nem teszik lehetővé a rendszeres lombkorona alakítás mellett is az esztétikus megjelenést.

bg) Az utcai zöldsávokba telepített fás szárú növények nem érhetnek bele a közlekedési űrszelvénybe.

bh) Kereszteződések környezetében a belátási háromszögekben a szabad átlátás biztosítása érdekében cserje 1 m-nél magasabb nem lehet, fák esetében ág 3,5 méternél alacsonyabbra nem hajolhat le.

c) Kk-p övezetben a zöldfelületek kialakításakor az alábbi követelményektől eltérni nem lehet:

ca) A Nagynyárádi-vízfolyás parti sávjában gyepfelülettől eltérő növényesítés nem alkalmazható.

cb) A szabályozási terven jelölt egyéb beültetendő telekrészen kétszintű, őshonos vagy honos fajokból álló növényzet (gyep és 40 db cserje / 150 m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa / 150 m2) telepítendő és tartandó fenn.

cc) A parkoló felület árnyékolása és tájba illesztése érdekében legalább 2 várakozóhelyenként 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítendő.

d) V-4 övezetben kerítés nem építhető, 1,5 m-nél nem magasabb élősövény telepíthető.

7. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó követelmények

30.§

Helyi területi védelem

(1) Helyi védelem alatt álló utcaszakaszra vonatkozó előírások

a) Helyi védelem alatt álló utcaszakaszon a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.

b) Helyi védelem alatt álló utcaszakaszon lévő utcai épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.

c) Helyi védelem alatt álló utcaszakaszon lévő utcai épület bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

(2) A helyi területi védelem alatt álló pincesorok területén a 25.§ szerinti előírásokat kell betartani.

31.§

Helyi egyedi védelem

(1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a védett homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

(2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

(3) Helyi védettségű épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

(4) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(5) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

32.§

Helyi természeti védelem

(1) Védett fa nem vágható ki, kivéve ha a balesetveszély elhárítása más módon nem oldható meg. Közvetlen balesetveszély elhárításának igénye esetén az alábbi prioritási lista szerint kell eljárni:

a) Faápoló cég vagy szakember szakvéleménye alapján meg kell határozni, hogy az adott fa szakszerű beavatkozással több, mint 5 éves távlatban is fenntartható-e.

b) Amennyiben igen, úgy a fennmaradást biztosítani képes faápolási, sebkezelés, stabilizáló stb. munkák meghatározása után azonnali intézkedés szükséges.

c) Amennyiben a fa fennmaradása szakszerű kezeléssel sem megoldható, abban az esetben a balesetveszély elhárítása érdekében a fakivágás engedélyezhető.

(2) A védett természeti érték ingatlanára a védett értéket közvetlenül, vagy közvetetten (érzékelhető karakter) veszélyeztető szolgalmi jog (elsősorban a vezetékjog lehet ilyen) nem jegyezhető be.

(3) A védett természeti érték termőterülete védőövezetnek tekintendő. A védőövezet a törzs és a lombkorona széle által meghatározott terület függőleges vetülete, körben 2 méterrel megnövelve.

(4) Új építésű infrastruktúra hálózat csak úgy építhető, ha az a fát és védőterületét nem károsítja.

(5) A meglévő infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

(6) Új építésű közmű csak úgy építhető, ha az a fát és védőterületét nem károsítja.

(7) A meglévő közművek karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

(8) A védett fa védőterületén belül nem megengedett a talajfelszín letermelése, illetve a földfeltöltés.

8. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése, kialakítása

33.§

(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a) Azok a külterületi mezőgazdasági területek, amelyek

aa) nem tartoznak országos vagy helyi védelem alá,

ab) nem részei az országos ökológiai hálózatnak és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek,

ac) nem tartoznak a településképi szempontból meghatározó területek közé

b) Gazdasági területek

c) Mezőgazdasági üzemi területek

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:

a) Országos és helyi védelem alá tartozó területek

b) Országos ökológiai hálózathoz tartozó területek

c) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

d) Településképi szempontból meghatározó területek

(3) Ipari gazdasági terület kivételével a város belterületén, a pincefalu területén, a Versendi-vízfolyás völgyének pincefaluval szomszédos részén, országos ökológiai hálózathoz tartozó területen és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen új távközlési antennatorony nem építhető. Fejlesztés a meglévő távközlési építmények igénybevételével történhet.

(4) Településképi szempontból meghatározó területen új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni. Meglévő hálózatok rekonstrukciója településképi szempontból meghatározó területen ugyancsak földalatti elhelyezéssel történhet.

9. A reklámhordozókra és a tájékoztató eszközökre vonatkozó településképi követelmények

34.§

(1) Reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületeken és magánterületeken a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló jogszabályok figyelembe vételével kell történnie.

(2) Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények - molinó, plakát, egyéb hirdetés – helyezhetők el.

(3) A (2) bekezdésben foglalt időszak összesen egy naptári évre, maximum 12 naptári hét időszakra terjedhet ki.

(4) Köztulajdonban lévő intézmény utcai homlokzatán és nyílászáróin hirdetmény, reklám, bármiféle ragasztott felirat nem jelenhet meg.

(5) Köztulajdonban lévő intézmény esetében hirdetmények, reklámok elhelyezésére az intézmény előtti közterület gyalogos és közúti közlekedést nem zavaró részén információs célú berendezés helyezhető el az alábbiak szerint:

a) legfeljebb 1,50 m2 területű, 1,80 m teljes magasságú, legalább 60 cm magas fém lábakon álló, fémszerkezetbe foglalt fatábla vagy üvegvitrin,

b) egységes színű mázolás.

(6) Építési reklámháló az építési tevékenység időszakára, de legfeljebb 6 hónapra, mely indokolt esetben, egy ízben 3 hónappal meghosszabbítható, településképi bejelentési eljárás lefolytatása alapján kihelyezhető.

(7) Helyi népszavazás, városi rendezvény, vagy a város szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében meghatározott időszakra hirdetmény településképi bejelentési eljárás lefolytatása alapján kihelyezhető.

(8) Neoncsöves, villogó és káprázást okozó fényreklám nem létesíthető. Reklámhordozók anyaga fa, fém, üveg, plexi lehet.

(9) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egységenként kettő megállító tábla helyezhető el úgy, hogy az a közlekedést nem zavarhatja.

(10) Felíró-tábla a portálok közötti falfelületen, vagy az épület falfelületén, vagy a kerítésen helyezhető el, melynek mérete nem haladhatja meg az 1,5 m²/ db nagyságot.

(11) Kirakatmatrica tömör, teljesen átláthatatlan módon csak a kirakatportál maximum 25%-ában lehetséges.

(12) Kirakatportál felújítása során egy épületen belül tilos különböző osztású portálszerkezet kialakítása.

(13) Utcabútoron reklám, hirdetés nem helyezhető el.

(14) Utcabútorok kialakítására vonatkozó követelmények

a) Kioszk szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 4 m-nél nagyobb nem lehet. Az építmény magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető, a közlekedésbiztonsági előírások, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának figyelembe vételével.

b) Utasvárók szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 5 m-nél nagyobb nem lehet.

V. FEJEZET

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

10. Rendelkezés a szakmai konzultációról

35.§

(1) A településképi követelmények egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról az önkormányzati főépítész (továbbiakban Főépítész), amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a Polgármester gondoskodik.

(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

a) a településképi követelmények egyeztetésére,

b) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.

(3) Kötelező a szakmai konzultáció a következő esetekben:

a) egyszerű bejelentés köteles új lakóépület építése,

b) egyszerű bejelentés köteles meglévő lakóépület bővítése,

c) egyszerű bejelentés köteles építési tevékenység tervmódosítása,

d) információs eszközök elhelyezése,

e) tájékoztató eszközök elhelyezése.

36.§

(1) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével a kérelmező, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi a Főépítésznek / Polgármesternek címzett és az epitesugy@boly.hu e-mail címre elküldött levélben.

(2) A kérelemhez minden esetben mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció) pdf formátumban, amely a következőket tartalmazza:

a) a tervdokumentáció benyújtójának neve, címe, telefonszáma, e-mail címe;

b) tervező neve, elnevezése, címe, székhelye, tervezési jogosultság megnevezése, és az igazoló okirat száma, telefonszáma, e-mail címe;

c) műszaki leírás;

d) tető-felülnézeti helyszínrajz (meglévő és tervezett állapot, a Balti tenger feletti magasság meghatározásával)

da) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények feltüntetésével;

db) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával;

dc) közterületi kapcsolatok (úttest, járda, kapubehajtó, közművek) ábrázolásával;

dd) építési hely jelölésével, (amennyiben szükséges, ez a szomszédos ingatlanokra is vonatkozik);

e) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai (meglévő és tervezett állapot);

f) metszetek a megértéshez szükséges mértékben (meglévő és tervezett állapot);

g) valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (meglévő és tervezett állapot);

h) utcakép, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik;

i) látványterv vagy modellfotó, amelyek alapján az összes homlokzat látható;

j) színes, az ingatlant és környezetét, valamint a szomszédos közterületeket bemutató fotódokumentáció.

(3) A Főépítész / Polgármester válaszlevelében a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli időpontra kitűzi a konzultációt.

(4) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott, a megértéshez szükséges tartalmú, papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.

(5) A szakmai konzultáció során elhangzottakról a Főépítész / Polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét valamint a Főépítész / Polgármester lényeges nyilatkozatait, és 8 napon belül megküldi azt az építtetőnek, tervezőnek.

(6) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz azonosítható módon tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról a helyben szokásos módon gondoskodni kell.

(7) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban a kérelmező, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

11. Rendelkezés a településképi véleményezési eljárásról

37.§

(1) A Polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény településképet érintő, külső megjelenésének, valamely homlokzatának változásával járó építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, az alábbi esetekben:

a) Az önkormányzat beruházásában készülő épület építése, bővítése, átalakítása, ha a polgármester vagy – a polgármester egyetértésével – a Főépítész az építési munka sajátosságainak eseti elbírálása alapján azt indokoltnak tartja.

b) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény telkén új építmény építése, valamint helyi védelem alatt álló építményt érintő építési engedélyköteles tevékenység esetében, amennyiben az építési tevékenység a külső homlokzatokon változtatást eredményez.

c) Új épület építése az alábbi területeken:

ca) városközpont

cb) műemléki környezetbe tartozó ingatlan

cc) helyi védelem alatt álló pincesoron lévő ingatlan

cd) közterületi ingatlan

d) Új épület építése a c) pontban felsorolt ingatlanok kivételével az alábbi közterületek utcafronti ingatlanain:

da) Park sor

db) Ady Endre utca,

dc) Borjádi utca

dd) Temető utca

de) Szabadság utca,

df) Rákóczi Ferenc utca.

e) Új épület építése, meglévő bővítése és átalakítása a Kastélypark területén.

(2) A Polgármester véleményét a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, településképi megjelenést eredményez-e.

(4) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy az építmények kilátását,

b) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén

ba) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,

bb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(5) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, és homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(6) Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak,

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,

e) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

f) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,

g) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, vagy a telepítendő fákra, fasorokra.

h) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

i) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

38.§

(1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a Polgármesternek hozzáférést biztosít.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott tartalommal.

(3) A Polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a Főépítész szakmai állásfoglalását.

(4) A Polgármester véleményében

a) engedélyezésre - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a 37. § (3) – (6) bekezdésében foglaltaknak

(5) A Polgármester véleménye tartalmazza:

a) a kérelmező (építtető) adatait,

b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c) a településképi véleményt és annak részletes indokolását.

(6) A Polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(7) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

12. Rendelkezés a településképi bejelentési eljárásról

39.§

(1) A Polgármester - a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül

a) helyi védett épület esetében

aa) épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,

ab) épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

ac) égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,

ad) épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,

ae) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,

b) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése,

c) nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló, falakkal határolt építmény építése, bővítése, amelynek beépített alapterülete az építési tevékenység után meghaladja a 12 m2-t,

d) közterületre néző kerítés építése, meglévő helyreállítása, átalakítása, felújítása, a kerítéssel egybeépített építmények építése, átépítése,

e) előtető építése

esetén.

(2) A Polgármester a településkép védelméről szóló törvény figyelembe vétele mellett településképi bejelentési eljárást folytat le a város közigazgatási területén reklámok és reklámhordozók vonatkozásában, közterületen, magánterületen közterületről észlelhető módon, vagy épület közterületről látható homlokzatán

a) reklám elhelyezése,

b) információs célú berendezésnek minősülő építmény építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása, reklám vagy reklámhordozó elhelyezése,

c) építési reklámháló létesítése,

d) a város szempontjából jelentős rendezvényről való meghatározott időszakra elhelyezendő hirdetmény kihelyezése,

e) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése,

f) tájékoztató eszköz elhelyezése

esetén.

(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papír alapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1példány papír alapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(4) A bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése megjelölését,

d) a tervezett építési tevékenység, reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztató eszköz helyét, a telek helyrajzi számát,

e) az építési tevékenység elvégzésének, vagy areklám, reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztató eszköz elhelyezésének tervezett időtartamát.

(5) A dokumentáció a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket tartalmazza:

a)  az (1) bekezdés szerinti építési tevékenység esetén

aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

ab) védett épület esetében értékvédelmi felmérési dokumentációt,

ac) helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével,

ad) alaprajzokat,

ae) valamennyi homlokzatot,

af) amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik, utcaképi vázlatot,

ag) fotódokumentációt,

ah) kerítés esetében fotódokumentációt és méretezett utcaképet a szomszédos kerítések feltüntetésével

b) a (2) bekezdés szerinti reklám, reklámhordozó, információs célú berendezés vagy tájékoztató eszköz elhelyezése esetén

ba) műszaki leírást,

bb) helyszínrajzot,

bc) a reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,

bd) építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,

be) látványtervet vagy fotómontázst,

bf) fotódokumentációt.

40.§

A Polgármester a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban

a) a tervezett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezést - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés

aa) megfelel a39.§-an meghatározott követelményeknek, ésa tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,

ab) megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményeinek, azaz

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;

ad) alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;

ae) az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, látványához, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz;

af) a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;

ag) védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;

ah) a reklám, reklámhordozó, tervezett információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,

b) megtiltja a tervezett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó,információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezését, és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

ba) nem felel meg a39.§-ban meghatározott követelményeknek, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg az e rendeletbe foglalt követelményeknek,

bc) reklám, reklámhordozó,információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelményeknek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

41.§

A Polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a) a 42.§ szerint jár el, vagy

b) reklám, reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG

13. Rendelkezés a településképi kötelezésről

42.§

(1) A Polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a következő esetekben:

a) e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása

b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,

c) a településképi bejelentés elmulasztása.

(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul, azt a Polgármester az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint folytatja le.

(3) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

14. Rendelkezés a településkép-védelmi bírságról

43.§

(1) Az az ingatlantulajdonos (továbbiakban: tulajdonos), aki e rendeletben foglalt előírásokat nem tartja be, településkép-védelmi bírsággal sújtható.

(2) A településkép védelméről szóló törvényben előírtakon túl a településkép-védelmi bírság kiszabására a Polgármester jogosult.

(3) A településkép-védelmi bírság összege 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedhet.

(4) A bírság a jogsértő cselekményről való tudomásszerzéstől számított 6 hónapon belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.

(5) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján, majd a hatályba lépését követően a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.

(6) A bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a Magyar Államkincstárnál vezetett - és a határozatban is megjelölt - előirányzat-felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

15. Hatálybalépés

44.§

Ez a rendelet 2018. július 1. napján lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

16. Hatályon kívül helyező rendelkezések

45.§

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti

(1) a műemléki és helyi védelem alatt álló építészeti értékek felújításának anyagi támogatásáról szóló 8/2014.(X.3.) önkormányzati rendelet,

(2) a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről valamint az ehhez kapcsolódó településképi bejelentési eljárás szabályairól szóló 17/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelet,

(3) a helyi építési szabályzatról szóló 10/2007.(Vlll.10.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) a) pontja, 8.§ (3) és (4) bekezdése, 9.§ (3) és (4) bekezdése, 10.§ (4) és (6) bekezdése, 11.§ (4), (5) és (6) bekezdése, 12.§ (4) bekezdése, 13.§ (4) bekezdése, 15.§ (5) bekezdés „hagyományos építőanyagok felhasználásával” szövegrésze, 15.§ (6) b) pont „őshonos, vagy honos fajokból álló,” szövegrésze, 15.§ (8), (9), (10) és (14) bekezdése, 16.§ (2) bekezdése, 17.§ (3) b) pontja, 17.§ (3) c) ca) alpontja, 17.§ (3) d) db) alpontja, 17.§ (3b) b) pontja, 17.§ (3b) c) ca) alpontja, 17.§ (3b) d) db) alpontja, 20.§ (2) c) cb) alpontja, 20.§ (2) c) cd) alpont „szélességi mérete legfeljebb 9,0 m” szövegrésze, 20.§ (6) d) és e) pontja, 21.§ (4) d pontja, 21.§ (5) c) pont „földszintes épület” szövegrésze, 21.§ (5) d), e) és g) pontja, 21.§ (6) b) pont „tájbaillő, természetes anyaghasználatú és színezésű,” szövegrésze, 21.§ (6) d) pontja, 22.§ (1) c) pontja, 22.§ (2) e) pontja, 22/A.§ (2) c) pontja, 22/A.§ (3) e) pontja, 22/A.§ (4) h), i) és j) pontja, 23.§ (2) a) „magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával” szövegrésze, 23.§ (2) b) „hagyományos építőanyagok felhasználásával” szövegrésze, 24.§ (3) bekezdése, 5. melléklet „HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET Kastélypark (963, 964, 979, 980/1, 982 hrsz.)” szövegrésze, 13.1 melléklet B. oszlop összes sora, 13.2 melléklet B. oszlop összes sora, 13.3 melléklet B. oszlop összes sora, 13.4 melléklet B. oszlop összes sora, 13.5 melléklet B. oszlop összes sora, 13.6 melléklet 3. pontja, 13.7 melléklet B. oszlop összes sora, 14.1 melléklet B. oszlop összes sora, 14.2 melléklet B. oszlop összes sora, 14.3 melléklet B. oszlop összes sora, 14.4 melléklet B. oszlop összes sora, 14.5 melléklet B. oszlop összes sora, 14.6 melléklet B. oszlop összes sora, 14.7 melléklet B. oszlop összes sora, 14.8 melléklet B. oszlop összes sora, 14.9 melléklet B. oszlop összes sora, 14.10 melléklet B. oszlop összes sora, 14.11 melléklet A. oszlop 10. sora, 14.12 melléklet B. oszlop összes sora, 15.1 melléklet B. oszlop összes sora, 15.2 melléklet B. oszlop összes sora, 15.3 melléklet B. oszlop összes sora, 16.1 melléklet B. oszlop összes sora, 16.2 melléklet B. oszlop összes sora, 16.3 melléklet B. oszlop összes sora, 16.4 melléklet A. oszlop 11. sora, 16.5 melléklet B. oszlop összes sora, 16.6 melléklet B. oszlop összes sora, 16.7 melléklet B. oszlop összes sora, 17.1 melléklet 10. sora, 17.2 melléklet 10. sora, 17.3 melléklet 10. sora, 17.4 melléklet 10. sora, 17.5 melléklet 10. sora, 17.6 melléklet 10. sora, 17.7 melléklet 10. sora, 18.1 melléklet 10. sora, 18.2 melléklet 10. sora, 18.3 melléklet 10. sora, 19.1 melléklet 4. pontja, 19.2 melléklet 9., 10., 11. és 12. sora, 19.5 melléklet B. oszlop összes sora, 19.6 melléklet B. oszlop összes sora, 19.7 melléklet 9. sora, 19.91 melléklet 9. sora, 19.92 melléklet 9. sora, 19.12 melléklet 9. és 10. sora, 19.13 melléklet 9. sora, 19.14 melléklet 9. és 10. sora, 20.1 melléklet B. oszlop 2.-7. sora, 20.1 melléklet F. oszlop összes sora, 20.21 melléklet B. oszlop „* 14 m szélességet elérő telken a borút-programhoz kapcsolódó, vagy lakó funkció elhelyezése esetén az utcával párhuzamos épületszárnyhoz legfeljebb 8 m hosszú, oldalhatáron álló udvari keresztszárny csatlakoztatható, vagy az északi oldalhatáron álló, az utcai építési vonaltól számított legfeljebb 30 m mélységig új épület építhető.” szövegrésze, 20.21 melléklet C. oszlop összes sora, 20.22 melléklet B. oszlop „* 14 m szélességet elérő telken a borút-programhoz kapcsolódó, vagy lakó funkció elhelyezése esetén az utcával párhuzamos épületszárnyhoz legfeljebb 8 m hosszú, oldalhatáron álló udvari keresztszárny csatlakoztatható, vagy az északi oldalhatáron álló, az utcai építési vonaltól számított legfeljebb 30 m mélységig új épület építhető.” szövegrésze, 20.22 melléklet C. oszlop összes sora,20.23 melléklet B. oszlop „* 14 m szélességet elérő telken a borút-programhoz kapcsolódó, vagy lakó funkció elhelyezése esetén az utcával párhuzamos épületszárnyhoz legfeljebb 8 m hosszú, oldalhatáron álló udvari keresztszárny csatlakoztatható, vagy az északi oldalhatáron álló, az utcai építési vonaltól számított legfeljebb 30 m mélységig új épület építhető.” szövegrésze, 20.23 melléklet C. oszlop összes sora,20.24 melléklet C. oszlop összes sora, 5. függeléke.