Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2024. (III. 7.) önkormányzati rendelete
helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2024. 04. 06Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2024. (III. 7.) önkormányzati rendelete
helyi építési szabályzatról
Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021.(VII.15.) Korm. rendelet 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, továbbá a településtervvel, a kézikönyvvel és a településképi rendelettel összefüggő helyi partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 10/2022. (X.28.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Sellye város közigazgatási területére (a továbbiakban: a település területe) terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a magasabb rendű jogszabályok, a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: TkR.), e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Kialakult utcaszakasz: kialakult utcaszakasznak tekintendő az az utcaszakasz, amelyen az építési tevékenységgel érintett telekkel szomszédos legalább 1-1 telek e rendelet hatályba lépésekor már beépült.
b) Új utcaszakasz: a nem kialakult utcaszakasz.
c) Illeszkedőnek tekintendő az építmény, amennyiben környezetéhez beépítési paramétereiben (beépítési mód, beépítettség, homlokzatmagasság, előkert, oldalkert, hátsókert) igazodik.
3. Közterület alakítására és a közterületen elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások
3. § Közterület alakítása: az új beépítésű területrészeken a közterületek helyzetét úgy kell meghatározni, hogy a felszíni vizek gyűjtése és elvezetése ne legyen akadályoztatott.
4. A kulturális örökség védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a) a település területén található országos műemléki védelem alatt álló építmények felsorolását a 7. melléklet tartalmazza,
b) a 7. melléklet szerinti védett építményeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel,
c) a műemlékek esetében a kulturális örökségről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások:
a) a település területén található, régészeti védelemmel érintett ingatlanok felsorolását a 8. melléklet tartalmazza, az érintett területeket az 1. melléklet és 2. melléklet szerinti szabályozási terv határolja le.
b) régészeti érintettség esetén a kulturális örökségről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
(3) Helyi védelem alatt álló építmények védelmére vonatkozó előírások:
a) a település területén található, helyi védelemmel érintett építmények felsorolását a 10. melléklet tartalmazza,
b) a 10. melléklet szerinti védett építményeket az 1. melléklet és 2. melléklet szerinti szabályozási terv tünteti fel,
c) a helyi védelem alatt álló építmények esetében a TkR. szerint kell eljárni.
5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
5. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása, továbbá a tájba illesztés érdekében a környezetrendezésnek összhangban kell lennie a településképi rendelet előírásaival.
(2) A település területén található országos jelentőségű védett természeti értékek listáját a 9. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
6. Környezetvédelmi előírások
6. § (1) Általános követelmények:
a) a beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, az illetékes hatósági engedélyek birtokában, és azok előírásai figyelembe vételével,
b) az építési övezetek közművesítését a 11. § (3) bekezdés szerint kell teljesíteni,
c) a „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell,
d) a környezeti levegő nem terhelhető olyan mértékben, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése,
e) a telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Környezetterhelési határértékek: az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
7. Katasztrófavédelmi és tűzvédelmi rendelkezések
7. § (1) A település területét érintő belvíz valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését, vagy részbeni összegyűjtését és helyben tartását az adottságok és a lehetőségek figyelembe vételével, a belterületi és a külterületi vízrendezés összehangolásával biztosítani kell.
(2) Az épületek közötti tűztávolság, telepítési távolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
8. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
8. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.
9. Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások
9. § E rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
a) Elővásárlási jog: Sellye Város Önkormányzata elővásárlási jogot jegyeztet be az 6. mellékletben felsorolt ingatlanokra az alábbi településrendezési célok megvalósítása érdekében:
aa) 982, 983, 984, 985, 986, 987/6 hrsz.-ú ingatlanokra a kastélyegyüttes turisztikai fejlesztése érdekében,
ab) 1114 hrsz.-ú ingatlanra elkerülő út építése érdekében,
ac) 1064/1, 1064/11 hrsz.-ú ingatlanokra gyalogos-kerékpáros útkapcsolat megvalósítása érdekében,
ad) 1, 2, 3/1, 3/2, 4, 5 hrsz.-ú ingatlanokra gazdasági területi fejlesztések megvalósítása érdekében,
ae) 0114/3 és 0114/4 hrsz.-ú ingatlanokra az Ény-i lakóterület bővítésének elősegítése érdekében,
af) 0388/1-0388/6 hrsz.-ú ingatlanokra hétvégi házas üdülőterület kialakítása érdekében,
ag) 0134/4 hrsz.-ú ingatlanra rekreációs erdő kialakítása érdekében,
ah) 809, 810, 811, 812, 813, 814 hrsz.-ú ingatlanokra bevásárló központ építése érdekében.
b) Településrendezési kötelezések: A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésben a közérdekű környezetalakítás céljából, új építés, vagy meglévő épület bővítése esetén az 6. mellékletben felsorolt ingatlanok területére beültetési kötelezettséget ír elő az alábbiakban meghatározott módon, telekrészen és határidőre:
ba) a Gipe-1 és K-Mü-1 jelű építési övezetekben a szabályozási terven jelölt telekrészen és szélességben három lombkorona-szintű növényállomány telepítendő és tartandó fenn,
bb) a beültetési kötelezettség legkésőbb a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáig teljesítendő,
bc) a telepítésre kerülő fa- és cserjefajok kiválasztásakor az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásait kell alapul venni, a termőhelyi adottságokat figyelembe véve.
10. Közművek előírásai
10. § (1) Közműlétesítmény építményei (különösen szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás stb.) az elhelyezésük véleményezésében részt vevő szervek beleegyező véleménye alapján, a vonatkozó ágazati jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhetők, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
(2) Új közművek nyomvonalainak meghatározásánál azokat úgy kell kijelölni, hogy a meglévő fásítást ne károsítsa, illetve a jövőbeni fásításokat ne korlátozza, akadályozza.
(3) Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt a tulajdonosának el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. A víziközműveket csak vízjogi megszüntetési engedély birtokában lehet elbontani, megszüntetni. Használaton kívüli légvezetéket a használat megszűnését követő 8 napon belül, a légvezeték tulajdonosának el kell bontani.
11. Építés általános szabályai
11. § (1) A terepszint alatti építmények:
a) terepszint alatti építmény a következő esetekben nem létesíthető:
aa) műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok esetén,
ab) más építmények és nyomvonalas létesítmények veszélyeztetése esetén.
b) pince csak épített szerkezettel alakítható ki
c) terepszint alatti építmény közmű-becsatlakozási műtárgy és közműpótló műtárgy kivételével csak az építési helyen belül létesíthető.
d) terepszint alatti építmény építésekor az esetleges magas talajvíz-szintre a település teljes területén figyelemmel kell lenni.
(2) Terepkialakítás: az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a közvetlenül szomszédos építési telkek telekhatárától számított 1 m-en belül tilos.
(3) Közművesítettség mértéke és módja:
a) a rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben és övezetekben biztosítandó közműellátás mértékét a 3. melléklet tartalmazza.
b) a csapadékvíz elhelyezése, elvezetése a 3. mellékletben foglaltakon túlmenően közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve történjen,
c) a szennyvízelvezetést és –tisztítást szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, közműpótló műtárgy alkalmazásával kell megoldani,
d) a közműellátás a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel is teljesíthető az övezetre előírt teljes közművesítettség esetében is.
(4) Épület ne épüljön tavak partvonalától számított 20 m-en belülre.
(5) Állattartásra szolgáló építmények legkisebb távolságát a telken belüli fő funkciójú épületektől a 12. melléklet tartalmazza.
(6) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új épület építése vagy meglévő épület bővítése esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
a) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető,
b) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások, a telepítési távolság betarthatósága esetén beépíthető,
c) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény eredeti állapotában, vagy átalakítás, felújítás, korszerűsítés, helyreállítás, részleges bontás esetén megtartható, de bővítése, a meglévő építmény teljes elbontását követően az eredeti építmény helyén új építmény építése, az adott ingatlan területén új építmény építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet,
d) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás, felújítás, korszerűsítés, helyreállítás vagy részleges bontás esetén megtartható, de nem növelhető. A meglévő építmény teljes elbontását követő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni,
e) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó homlokzatmagasságú építmény homlokzatmagassága átalakítás esetén megtartható, de bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti homlokzatmagassággal történhet,
(7) Bővítés esetén:
a) amennyiben a bővítmény beépített alapterülete a bővítésre kerülő építmény beépített alapterületének 50%-át meghaladja, a bővített építmény homlokzatmagassága az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti homlokzatmagasságot nem haladhatja meg
b) amennyiben a bővítmény beépített alapterülete a bővítésre kerülő építmény beépített alapterületének 50%-át nem haladja meg, a bővített építmény homlokzatmagassága az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti homlokzatmagasságot meghaladhatja, de a kialakult homlokzatmagasságot nem érheti el.
(8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a) észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként,
b) kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az utcaszakaszon kialakult állapothoz igazodjon, amennyiben a kialakult méret a legközelebbi épület távolsága miatt nem értelmezhető, a keleti oldalhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
(9) Az építési övezetekben, övezetekben szereplő homlokzatmagasság értelmezése:
a) Az épület homlokzat-magasságát az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásával (F/L) kell kiszámítani.
b) Azokban az esetekben, ahol az eredeti terep lejtése a lejtő felőli homlokzati síkra merőleges síkon mérve a 10 %-ot meghaladja, a lejtő felőli homlokzat magassága az alapértéket legfeljebb 1,5 m-rel meghaladhatja.
(10) Magánutak kialakítására vonatkozó előírások:
a) magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható,
b) közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen,
c) közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m legyen,
d) 14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani,
e) amennyiben a magánút csak 1 telek megközelítésére szolgál, a megközelítendő telek kivételével a magánúttal szomszédos telekhatárok mellett a legkisebb előkert 0 m.
(11) Gépjárművek elhelyezése:
a) az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához a telken a b) pontban foglaltak kivételével az OTÉK-ban meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
b) lakó rendeltetéshez rendeltetési egységenként legalább 1 parkolóhelyet szükséges saját telken belül biztosítani.
(12) Előkertben és oldalkertben közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, valamint a 5. melléklet szerint elhelyezhető, épületnek minősülő kirakatszekrény kivételével építmény nem helyezhető el.
(13) Az építési övezeti előírások szerint kialakítható legkisebb telekterület és telekszélesség a határoló út szabályozási terven kijelölt szélesítéséhez szükséges területtel csökkenthető.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
12. A beépítésre szánt építési övezetek előírásai
12. § (1) A település beépítésre szánt területei általános használatuk szerint a következők:
a) kisvárosias lakóterület – Lk,
b) kertvárosias lakóterület – Lke,
c) településközponti vegyes terület – Vt,
d) intézményi vegyes terület – Vi,
e) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület – Gksz,
f) egyéb ipari gazdasági terület – Gipe,
g) hétvégi házas üdülőterület – Üh,
h) különleges terület:
ha) temetkezési célra – K-T,
hb) sportolási célra – K-Sp,
hc) mezőgazdasági üzemek elhelyezésére – K-Mü,
hd) termálfürdő területe – K-St,
he) Felsőmajor területe – K-Fm,
hf) Kastélyegyüttes területe – K-Ka,
hg) Nagysziget idegenforgalmi célú terület – K-Id,
hh) hulladékgazdálkodási célra – K-Hull,
hi) kereskedelmi funkciók elhelyezése céljára – K-Ke.
i) Kisvárosias lakóterület - Lk
(2) Az OTÉK követelményeinél megengedőbb követelményeket a 13. melléklet tartalmazza.
13. § (1) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Az „Lk-1” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) nyúlványos telek nem alakítható ki,
b) a telek legnagyobb beépítettsége 500 m2-nél nagyobb nem lehet,
c) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
d) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
e) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron 1,50-1,80 m legyen,
f) a telek zöldfelületként megtartandó részén épület nem építhető.
(4) Az „Lk-2” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) nyúlványos telek nem alakítható ki,
b) a telek legnagyobb beépítettsége 500 m2-nél nagyobb nem lehet,
c) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
d) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
e) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron 1,50-1,80 m legyen,
f) a telek zöldfelületként megtartandó részén épület nem építhető.
(5) Az „Lk-3” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) nyúlványos telek nem alakítható ki,
b) a kialakítható legkisebb telekterület saroktelek esetében 400 m2,
c) a megengedett legnagyobb beépítettség
ca) 210-400 m2 telekterület esetén 60%, de legfeljebb 200 m2,
cb) 401-799 m2 telekterület esetén 50%, de legfeljebb 320 m2, saroktelek esetében 60%, de legfeljebb 360 m2,
cc) 800 m2-t elérő telekterület esetén 40%, de legfeljebb 500 m2, saroktelek esetében 50%, de legfeljebb 500 m2,
d) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
e) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
f) a telek megengedett legkisebb zöldfelületi aránya
fa) 210-400 m2 telekterület esetén 20%,
fb) 401-799 m2 telekterület esetén 30%,
fc) 800 m2-t elérő telekterület esetén 40%,
g) a telek zöldfelületként megtartandó részén épület nem építhető,
h) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 2,00 m legyen.
(6) Az „Lk-4” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) nyúlványos telek nem alakítható ki,
b) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
c) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
d) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron 1,50-1,80 m legyen.
(7) Az „SZT3-Lk-1” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) nyúlványos telek nem alakítható ki,
b) a telek legnagyobb beépítettsége 500 m2-nél nagyobb nem lehet,
c) a legkisebb előkert 12 m legyen,
d) a legkisebb hátsókert 10 m legyen,
e) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron 1,50-1,80 m legyen.
13. Kertvárosias lakóterület - Lke
14. § (1) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Az „Lke-1” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően:
a) nyúlványos telek nem alakítható ki,
b) 700 m2-t el nem érő telekterület esetén a telek megengedett legnagyobb beépítettsége 40%,
c) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
d) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
e) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron 1,50-1,80 m legyen,
(4) Az „Lke-2” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) nyúlványos telek nem alakítható ki,
b) 700 m2-t el nem érő telekterület esetén a telek megengedett legnagyobb beépítettsége 40%,
c) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon, új utcaszakaszon 3 m legyen,
d) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon, új utcaszakaszon 6 m legyen,
e) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron 1,50-1,80 m legyen.
(5) Az „Lke-3” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) nyúlványos telek nem alakítható ki,
b) 700 m2-t el nem érő telekterület esetén a telek megengedett legnagyobb beépítettsége 40%,
c) udvari épület megengedett legnagyobb homlokzatmagassága 4,50 m legyen,
d) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
e) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
f) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 1,50 m legyen.
(6) Az „Lke-4” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) nyúlványos telek nem alakítható ki,
b) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
c) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
d) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron 1,50-1,80 m legyen.
(7) Az „Lke-5” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) 700 m2-t el nem érő telekterület esetén a telek megengedett legnagyobb beépítettsége 40%,
b) udvari épület megengedett legnagyobb homlokzatmagassága 4,00 m legyen,
c) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
d) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
e) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 1,50 m legyen.
(8) Az „Lke-6” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) udvari épület megengedett legnagyobb homlokzatmagassága 4,00 m legyen,
b) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
c) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
d) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 1,50 m legyen.
(9) Az „SZT1-Lke-2” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) nyúlványos telek nem alakítható ki,
b) a legkisebb előkert 3 m legyen,
c) a legkisebb hátsókert 6 m legyen,
d) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron 1,50-1,80 m legyen.
14. Településközponti vegyes terület - Vt
15. § (1) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A „Vt-1” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) nyúlványos telek nem alakítható ki,
b) udvari épület megengedett legnagyobb homlokzatmagassága 4,50 m legyen,
c) az előkert a Batthyány utca felől kötelezően 0 m, a Diófa utca felől 4 m,
d) a legkisebb hátsókert 0 m,
e) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 2,00 m legyen.
(4) A „Vt-2” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) nyúlványos telek nem alakítható ki,
b) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
c) a legkisebb hátsókert 0 m,
d) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 2,00 m legyen.
(5) A „Vt-3” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) nyúlványos telek nem alakítható ki,
b) a kialakítható legkisebb telekterület saroktelek esetében 400 m2,
c) a telek megengedett legnagyobb beépítettsége saroktelek esetében 75 %,
d) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
e) a legkisebb hátsókert 0 m,
f) a telek megengedett legkisebb zöldfelületi aránya saroktelek esetében 15%,
g) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 2,00 m legyen.
(6) A „Vt-4” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
b) a legkisebb hátsókert 0 m,
c) az övezetben kerítés nem építhető.
(7) A „Vt-5” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) a legkisebb előkert 0 m,
b) a legkisebb hátsókert 0 m.
15. Intézményi vegyes terület - Vi
16. § (1) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A „Vi-1” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) a Bodonyi utcai iskola esetében a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 10,50 m,
b) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
c) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
d) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 1,80 m.
(4) A „Vi-2” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) a legkisebb előkert 20 m,
b) a legkisebb hátsókert 0 m,
c) az övezetben kerítés nem építhető.
(5) A „Vi-3” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) a legkisebb előkert 0 m,
b) a legkisebb hátsókert 0 m,
c) az övezetben kerítés nem építhető.
(6) A „Vi-4” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) a legkisebb előkert 0 m,
b) a legkisebb hátsókert 0m,
c) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 1,80 m.
16. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Gksz
17. § (1) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A „Gksz-1” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) a legkisebb előkert
aa) a Dózsa György utca és a Petőfi Sándor utca felől 5 m,
ab) az aa) alá nem tartozó esetekben 0 m,
b) a legkisebb hátsókert 10 m,
c) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 2,00 m.
(4) A „Gksz-2” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) a legkisebb előkert 0 m,
b) a legkisebb hátsókert 0 m.
(5) Telken belüli kötelező fásítás:
a) kereskedelmi szolgáltató gazdasági területi építési övezetekben az építési telkek építési határvonallal nem érintett telekhatár-szakaszai mellett, attól legalább 3 m-re, legalább 1 sor fásítás telepítendő és tartandó fenn,
b) napelem park létesítése esetén az a) pontban foglaltaktól eltérően az építési telkek határai mentén legalább 2 m magasságú cserjesort kell telepíteni. A napelemek alatti területet füvesíteni kell.
c) a kötelező fásítás legkésőbb a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáig teljesítendő,
d) a)A telepítésre kerülő fafajok kiválasztásakor az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásait kell alapul venni, a termőhelyi adottságokat figyelembe véve.
17. egyéb ipari gazdasági terület - Gipe
18. § (1) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A „Gipe-1” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) az épület megengedett legnagyobb homlokzatmagassága a 3. melléklet szerinti, azonban technológiai építmény legmagasabb pontja a 3. melléklet szerinti homlokzatmagasságot az alkalmazott technológia igényének mértékével meghaladhatja,
b) a legkisebb előkert 10 m,
c) a legkisebb hátsókert 10 m,
d) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 2,50 m.
(4) A „Gipe-2” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) az épület megengedett legnagyobb homlokzatmagassága a 3. melléklet szerinti, azonban technológiai építmény legmagasabb pontja a 3. melléklet szerinti homlokzatmagasságot az alkalmazott technológia igényének mértékével meghaladhatja,
b) a legkisebb előkert 10 m,
c) a legkisebb hátsókert 10 m,
d) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 2,50 m.
(5) Telken belüli kötelező fásítás:
a) Ipari gazdasági területi építési övezetekben az építési telkek építési határvonallal nem érintett telekhatár-szakaszai mellett, attól legalább 3 m-re, legalább 1 sor fásítás telepítendő és tartandó fenn.
b) napelem park létesítése esetén az a) pontban foglaltaktól eltérően az építési telkek határai mentén legalább 2 m magasságú cserjesort kell telepíteni. A napelemek alatti területet füvesíteni kell.
c) a kötelező fásítás legkésőbb a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáig teljesítendő.
d) a telepítésre kerülő fafajok kiválasztásakor az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásait kell alapul venni, a termőhelyi adottságokat figyelembe véve.
18. Hétvégi házas üdülőterület - Üh
19. § (1) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Az „SZT2-Üh-1” jelű építési övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) a legkisebb előkert 5 m,
b) a közterületi határvonaltól számított legfeljebb 30 m építhető be,
c) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 1,50 m.
19. Különleges beépítésre szánt területek - K
20. § (1) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A „K-T” jelű építési övezet temetkezési célra szolgál, ahol épület a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával építhető:
a) az épület megengedett legnagyobb homlokzatmagassága a 3. melléklet szerinti, azonban sajátos rendeltetésű építmény (különösen harangtorony) homlokzatmagassága az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb homlokzatmagassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja,
b) a legkisebb előkert 5 m,
c) a legkisebb hátsókert 10 m.
d) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 2,0 m legyen.
(4) A „K-Sp” jelű építési övezetek sportolási célra és kemping elhelyezésére szolgálnak, ahol épület a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával építhető:
a) a „K-Sp-1” jelű építési övezet sportolási célra szolgál, amelyben
aa) a legkisebb előkert 10 m,
ab) a legkisebb hátsókert 10 m.
b) a „K-Sp-2” jelű építési övezet kemping elhelyezésére szolgál, amelyben
ba) a legkisebb előkert 10 m,
bb) a legkisebb hátsókert 10 m.
(5) A „K-Mü” jelű építési övezetek mezőgazdasági üzemek elhelyezésére szolgálnak, ahol épület a 3. és 4. mellékletbe foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával építhető:
a) a „K-Mü-1” jelű építési övezetben
aa) az épület megengedett legnagyobb homlokzatmagassága a 3. melléklet szerinti, azonban technológiai építmény legmagasabb pontja a 3. melléklet szerinti homlokzatmagasságot az alkalmazott technológia igényének mértékével meghaladhatja,
ab) )a legkisebb előkert 0 m,
ac) a legkisebb hátsókert 10 m.
b) a „K-Mü-2” jelű építési övezetben
ba) az épület megengedett legnagyobb homlokzatmagassága a 3. melléklet szerinti, azonban technológiai építmény legmagasabb pontja a 3. melléklet szerinti homlokzatmagasságot az alkalmazott technológia igényének mértékével meghaladhatja,
bb) a legkisebb előkert 10 m,
bc) a legkisebb hátsókert 10 m.
c) telken belüli kötelező fásítás
ca) mezőgazdasági üzemi területi építési övezetekben az építési telkek építési határvonallal nem érintett telekhatár-szakaszai mellett, attól legalább 3 m-re, legalább 1 sor fásítás telepítendő és tartandó fenn.
cb) a kötelező fásítás legkésőbb a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáig teljesítendő.
cc) a telepítésre kerülő fafajok kiválasztásakor az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásait kell alapul venni, a termőhelyi adottságokat figyelembe véve.
(6) A „K-St” jelű építési övezetbe a termálfürdő területe tartozik, ahol épület a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával építhető:
a) a legkisebb előkert 0 m,
b) a legkisebb hátsókert 10 m,
(7) A „K-St-V” jelű építési övezetbe a termálfürdőhöz kapcsolódó csónakázótó területe tartozik, ahol épület a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával építhető:
a) a telek megengedett legnagyobb beépítettsége 10%, de épületenként legfeljebb 150 m2
b) a legkisebb előkert 10 m,
c) a legkisebb hátsókert 10 m,
d) a telek megengedett legkisebb zöldfelületi aránya a vízfelületen kívüli területre számítandó.
(8) A „K-Fm” jelű építési övezet Felsőmajor területe, ahol épület a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával építhető:
a) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
b) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
c) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 1,50 m legyen.
(9) A „K-Ka” jelű építési övezet a kastélyegyüttes területe, ahol épület a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával építhető:
a) a legkisebb előkert 0 m,
b) a legkisebb hátsókert 0 m.
(10) A „K-Id” jelű építési övezet Nagysziget idegenforgalmi célú területe, ahol épület a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával építhető:
a) a legkisebb előkert 10 m,
b) a legkisebb hátsókert 10 m.
(11) A „K-Hull” jelű építési övezet a szennyvíztelep területe, ahol épület a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával építhető:
a) a legkisebb előkert 10 m,
b) a legkisebb hátsókert 10 m.
(12) A „K-Ke” jelű építési övezet bevásárló központok elhelyezésére szolgál, ahol épület a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával építhető:
a) a legkisebb előkert 0 m,
b) a legkisebb hátsókert 10 m.
c) Telken belüli kötelező fásítás
ca) Az építési telkek építési határvonallal nem érintett telekhatár-szakaszai mellett, attól legalább 3 m-re, legalább 1 sor fásítás telepítendő és tartandó fenn.
cb) A kötelező fásítás legkésőbb a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáig teljesítendő.
cc) A telepítésre kerülő fafajok kiválasztásakor az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásait kell alapul venni, a termőhelyi adottságokat figyelembe véve.
20. A beépítésre nem szánt övezetek előírásai
21. § A település beépítésre nem szánt területei általános használatuk szerint a következők:
a) közúti közlekedési terület – KÖu,
b) egyéb közlekedési terület – KÖe,
c) közműelhelyezési terület – Közm,
d) hírközlési terület – Hk,
e) közpark zöldterület – Zkp,
f) közkert zöldterület – Zkk,
g) erdőterület
ga) egyéb erdőterület - Ee,
gb) védelmi célú erdőterület - Ev,
h) mezőgazdasági terület
ha) általános mezőgazdasági terület - Má,
hb) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület – Mt,
i) vízgazdálkodási terület - V,
j) természetközeli terület – Tk,
k) különleges beépítésre nem szánt terület
ka) arborétum területe – Kb-Arb,
kb) megújuló energiaforrások hasznosításának céljára – Kb-Kf,
kc) vásártér céljára – Kb-Vt,
kd) hulladékgazdálkodási célra – Kb-Hull,
ke) nyersanyag kitermelés, feldolgozás céljára – Kb-B,
kf) Kommunális Kft. telepe, volt kertészet – Kb-Ke,
kg) lovasközpont kialakítása céljára – Kb-Lo.
21. Közúti közlekedési terület - KÖu
22. § (1) Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A közúti közlekedés területi övezetek felsorolását a 11. melléklet tartalmazza.
(4) A tervezett jellemző keresztszelvények kialakítási javaslatát a 14. melléklet tartalmazza.
(5) Országos közutak melletti telken építmény csak a közúti közlekedésről szóló jogszabályokban előírtak szerint helyezhető el.
(6) Nem vonalas jellegű közlekedési létesítmény (különösen autóbusz váró) a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető.
(7) A „KÖu-6” jelű övezetben épület a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával építhető:
a) a legkisebb előkert 0 m,
b) a legkisebb hátsókert 0 m.
c) egyéb közlekedési terület - KÖe
23. § (1) A település területén egyéb közlekedési területbe a vasúti területek tartoznak:
a) 61 sz. Szentlőrinc – Sellye vasútvonal,
b) 62 sz. Barcs – Sellye – Villány vasútvonal.
(2) Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(3) Az egyes övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(4) Országos vasúti pálya melletti telken építmény csak a vasúti közlekedésről szóló jogszabályokban előírtak szerint helyezhető el.
(5) A „KÖe-2” jelű övezetben épület a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával építhető:
a) a legkisebb előkert 0 m,
b) a legkisebb hátsókert 0 m.
22. Közműelhelyezési terület - Közm
24. § (1) Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A „Közm-1” jelű övezetbe a település külterületén található melegvíz távvezeték területe tartozik. Az övezetben épület nem építhető.
23. Hírközlési terület - Hk
25. § (1) Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A „Hk” jelű övezetben a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően
a) a legkisebb előkert 5 m,
b) a legkisebb hátsókert 5 m,
c) a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 2,40 m.
24. Zöldterület - Z
26. § (1) Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A „Zkp” jelű övezetbe a település területén található közparkok tartoznak. Az övezetben épület nem építhető.
(4) A „Zkk” jelű övezetbe a település területén található közkertek tartoznak. Az övezetben épület nem építhető.
25. Erdőterület - E
27. § (1) A település területén található erdőterületek az erdő általános használata szerint egyéb – „Ee” jelű, védelmi célú - „Ev” jelű és rekreációs – „Er” jelű erdők.
(2) Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(3) Az egyes övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(4) Az „Ee” jelű övezetben az épület megengedett legnagyobb homlokzatmagassága a 3. melléklet szerinti, azonban mező- és erdőgazdasági üzemi épület homlokzatmagassága a 3. melléklet szerinti legnagyobb homlokzatmagasságot legfeljebb 5 m-rel, sajátos rendeltetésű építmény (különösen kilátó, vadles) legmagasabb pontja a 3. melléklet szerinti legnagyobb homlokzatmagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.
(5) Az „Ev” jelű övezetben csak sajátos rendeltetésű építmény (különösen vadles, erdei kilátó) építhető.
(6) Az „Er” jelű övezetben épület a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával építhető:
a) az épület megengedett legnagyobb homlokzatmagassága a 3. melléklet szerinti, azonban sajátos rendeltetésű építmény (különösen kilátó, vadles) legmagasabb pontja a 3. melléklet szerinti legnagyobb homlokzatmagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja,
b) a legkisebb előkert 10 m,
c) a legkisebb hátsókert 10 m,
d) kerítés nem építhető.
26. Általános mezőgazdasági terület - Má
28. § (1) Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Beépítésre nem szánt területtel szomszédos vízfolyások medertengelyétől számított 50-50 m távolságon belül épület nem építhető.
(4) Az „Má” jelű övezetben épület a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával építhető:
a) az épület megengedett legnagyobb homlokzatmagassága
aa) mezőgazdasági üzemi, raktár, tárolás, állattartási és állattenyésztési, mezőgazdasági termék feldolgozási rendeltetés esetében 10,50 m, azonban technológiai építmény legmagasabb pontja a 3. melléklet szerinti homlokzatmagasságot az alkalmazott technológia igényének mértékével meghaladhatja,
ab) mezőgazdasággal összefüggő lakó- vagy szállásjellegű rendeltetés esetében 5,00 m,
b) a legkisebb előkert 10 m,
c) a legkisebb oldalkert 10 m,
d) a legkisebb hátsókert 10 m,
e) kerítés a határoló út tengelyétől számított 6 m-en belül nem építhető.
f) telken belüli kötelező fásítás
fa) „Má” jelű övezetben a művelésből kivont telekrész körül legalább 1 sor fásítás, birtokközpont létesítése esetén annak telekhatáraitól számított legalább 10 m szélességben legalább 2 sor fásítás telepítendő és tartandó fenn.
fb) a kötelező fásítás legkésőbb a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáig teljesítendő.
fc) a telepítésre kerülő fafajok kiválasztásakor az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásait kell alapul venni, a termőhelyi adottságokat figyelembe véve.
(5) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék megtartandók.
(6) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartását biztosítani kell.
(7) Tájképvédelmi terület kivételével birtokközpont kialakítható.
27. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület - Mt
29. § (1) Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklett tartalmazza.
(3) Az „Mt” jelű övezetben épület nem építhető, kerítés nem létesíthető.
(4) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék megtartandók.
(5) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartását biztosítani kell.
28. Vízgazdálkodási terület - V
30. § (1) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, árkok területe tartozik.
a) az övezetre vonatkozó telekalakítási és beépítési szabályokat a 3. melléklet tartalmazza.
b) az övezetben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A „V- 2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak.
a) az övezetre vonatkozó telekalakítási és beépítési szabályokat a 3. melléklet tartalmazza.
b) az övezetben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
c) az övezetben épület a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával építhető:
ca) legkisebb előkert 3 m,
cb) legkisebb hátsókert 3 m.
(3) A „V- 3” jelű övezetbe a település területén található tavak területe tartozik.
a) az övezetre vonatkozó telekalakítási és beépítési szabályokat a 3. melléklet tartalmazza.
b) az övezetben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
c) az övezetben épület a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával építhető:
ca) telkenként legfeljebb 1 épület építhető,
cb) a telek megengedett legnagyobb beépítettsége a 3. melléklet szerinti, de legfeljebb 150 m2,
cc) legkisebb előkert 3 m,
cd) legkisebb hátsókert 3 m,
ce) kerítés nem építhető.
29. Természetközeli terület – Tk
31. § (1) A természetközeli területek a település mocsár művelési ágú földrészletei.
(2) Az övezetre vonatkozó telekalakítási és beépítési szabályokat a 3. melléklet tartalmazza.
(3) Az övezetben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(4) Az övezetben épület nem építhető, kerítés nem létesíthető.
30. Különleges beépítésre nem szánt terület - Kb
32. § (1) Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A „Kb-Arb” jelű övezetbe a Draskovich-kastélyt övező arborétum területe tartozik. Az övezetben építmény a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával helyezhető el:
a) legkisebb előkert 10 m,
b) legkisebb oldalkert 10 m,
c) legkisebb hátsókert 10 m.
(4) A „Kb-Kf” jelű övezetbe a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára (napelem park) szolgáló területek tartoznak, ahol az energiatermelő rendszerek, és az azok üzemeltetéséhez, kiszolgálásához szükséges építmények helyezhetők el. Az övezetben építmény a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával helyezhető el:
a) legkisebb előkert 5 m,
b) legkisebb hátsókert 6 m.
(5) A „Kb-Vt” jelű övezetbe a vásártér területe tartozik. Az övezetben építmény a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával helyezhető el:
a) legkisebb előkert 5 m,
b) legkisebb hátsókert 6 m.
(6) A „Kb-Hull” jelű övezetekbe a hulladékgazdálkodási célú területek tartoznak. Az övezetekben építmény a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával helyezhető el:
a) a „Kb-Hull-1” jelű övezet a hulladékudvar területe
aa) legkisebb előkert 5 m,
ab) legkisebb hátsókert 6 m.
b) a „Kb-Hull-2” jelű övezetben épület nem építhető.
(7) A „Kb-B” jelű övezetekbe a nyersanyag kitermelés, feldolgozás céljára szolgáló területek tartoznak. Az övezetekben építmény a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával helyezhető el:
a) a „Kb-B-1” jelű övezetbe a szénhidrogén gyűjtőállomások, átfejtő telepek területe tartozik, ahol a
aa) legkisebb előkert 5 m,
ab) legkisebb hátsókert 6 m.
b) a „Kb-B-2” jelű övezetbe a szénhidrogén kutak területe tartozik.
ba) az övezetben épület nem építhető.
bb) az övezetben a bányászati célú műtárgyakkal nem érintett telekrészen mezőgazdasági tevékenység folytatható.
(8) A „Kb-Ke” jelű övezetbe a volt kertészet területe (Kommunális Kft. telephelye) tartozik. Az övezetben építmény a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával helyezhető el:
a) legkisebb előkert 10 m,
b) legkisebb hátsókert 0 m.
(9) A „Kb-Lo” jelű övezetbe a lovasközpont területe tartozik. Az övezetben építmény a 3. és 4. mellékletben foglaltakon túlmenően a következő előírások betartásával helyezhető el:
a) legkisebb előkert 10 m,
b) legkisebb hátsókert 10 m.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. Hatálybalépés
33. § E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni. Ügyfél kérelmére e rendelet előírásai folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatók.
32. Hatályon kívül helyező rendelkezések
34. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 8/2005. (III. 30.) önkormányzati rendelete.
35. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
6. melléklet a 6/2024. (III. 7.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
D |
E |
|
Sajátos jogintézmény típusa |
Elrendelő önkormányzati döntés száma |
A sajátos jogintézménnyel érintett telek helyrajzi száma |
A sajátos jogintézmény időbeli hatálya |
A sajátos jogintézményhez kapcsolódó helyi építési szabályzatban meghatározott követelmények hivatkozása |
|
1. |
Elővásárlási jog |
809, 810, 811, 812, 813, 814, 982, 983, 984, 985, 986, 987/6, |
Határozatlan |
HÉSZ 9. § (1) |
|
2. |
Beültetési kötelezettség |
Gipe-1 jelű építési övezetekben: 885, 886, 888/1, 889/1, 890, 1004/6 |
Használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáig teljesítendő |
HÉSZ 9. § (2) a) |
7. melléklet a 6/2024. (III. 7.) önkormányzati rendelethez
|
|
|
|
|
bírság kategória |
|
|
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
378 |
1910 |
v. Draskovich-kastély |
Köztársaság tér 7. |
műemlék |
II. |
22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 464/1972. I. Mh. ÉVM-MM, 4024/1972. OMF |
975 |
2 |
11205 |
11447 |
református templom |
Kossuth u. 2. |
műemlék |
II. |
32/2005. (XII. 22.) NKÖM |
71/1 |
3 |
3783 |
18685 |
v. Draskovich-kastély ex-lege műemléki környezete |
műemléki környezet |
976, 258, 259/2, 260, 261, 971/3, 973, 974/3, 974/4, 974/6, 977, 980, 981, 983, 984, 985, 986, 1053, 1054, 1056, 1057, 1058, 1059, 987/6, 988, 1004/6, 969, 917, 919, 920, 964, 965, 966, 974/12, 974/11, 978, 974/13, 974/5, 974/7, 974/8, 974/9, 974/10, 262/1, 1007/2, 1055/1, 1008, 1052, 1004/1 |
|||
4 |
11205 |
13608 |
Református templom műemléki környezete |
Dombalja utca 2. |
műemléki környezet |
32/2005. (XII. 22.) NKÖM |
69, 70/1, 70/4, 71/2, 71/3, 72, 73, 90/6, 1302/1, 1322, 70/2, 70/5, 90/1, 229, 230/1, 230/2, 230/3, 231, 232, 233, 234, 235, 236, 237, 238, 239, 240, 241, 243, 242, 90/4, 90/3 |
8. melléklet a 6/2024. (III. 7.) önkormányzati rendelethez
név |
azonosító |
védelem |
HRSZ |
EOV Y koordináta |
EOV X koordináta |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Református templom |
45261 |
nyilvántartott |
60, 69, 70/1, 70/4, 71/1, 71/2, 71/3, 72, 73, 90/6, 70/2, 70/5, 90/1, 229, 230/1, 230/2, 230/3, 231, 232, 233, 234, 235, 236, 237, 238, 239, 240, 241, 90/4, 90/3, 90/5, 225, 226, 227, 228 |
556592 |
59636 |
2 |
Vár |
24705 |
nyilvántartott |
1018/1, 1018/2, 1019/1, 1019/2, 1020/1, 1020/2, 1021/2, 1022/1, 1023, 1024, 1025, 1026, 1044, 1045, 1078, 1079, 1080, 1081, 1082, 1083, 1084, 1085, 1208, 1209, 1210, 1211, 1212, 1086, 1087, 1088, 1089, 1090, 1091, 1201, 1202, 1203, 1204, 1205, 1206, 1207, 1022/2, 1021/4, 1021/3, 1017/2, 1043, 09/43, 09/42, 010, 1046 |
556387 |
59342 |
3 |
Piactér |
25072 |
nyilvántartott |
253/1, 253/2, 255, 256, 257, 258, 259/1, 259/2, 260, 261, 262/2, 263, 265, 266/2, 267/1, 714/1, 714/2, 714/3, 970, 971/2, 971/3, 971/4, 971/5, 972, 973, 974/3, 974/4, 974/6, 975, 977, 980, 981, 983, 984, 985, 986, 1053, 1054, 1056, 1057, 1058, 1059, 1060, 1061, 1062/1, 1069/1, 1069/2, 1069/3, 987/1, 987/2, 987/3, 987/4, 987/5, 987/6, 979, 982, 988, 1004/6, 974/12, 974/11, 978, 268/2, 266/1, 974/13, 974/5, 974/7, 974/8, 974/9, 974/10, 262/1, 267/2, 264, 1007/2, 1055/2, 1055/1, 1008, 1052, 1004/1 |
556722 |
59258 |
4 |
Fábián Géza háza |
25071 |
nyilvántartott |
935, 936, 955, 957, 932, 937, 954 |
557088 |
59240 |
5 |
Dobina |
25073 |
nyilvántartott |
065/3, 065/4, 065/5, 065/9, 065/10, 061, 060/20, 065/6, 064, 065/1, 063/8 |
554825 |
59348 |
6 |
Gáti-dűlő |
25074 |
nyilvántartott |
080/8, 080/9, 080/10, 080/11, 080/28, 080/29, 081, 080/7, 080/23, 080/16, 080/15, 080/17, 080/14, 080/26, 080/25, 080/20, 080/24, 080/18, 080/22, 080/19, 080/27, 080/30, 080/31, 080/32, 080/33 |
555312 |
59784 |
7 |
Gáti-sziget Ny |
45288 |
nyilvántartott |
021/3, 021/4, 021/5, 021/6, 021/7, 021/8, 021/9, 021/10, 021/11, 021/12, 021/13, 021/14, 021/15, 019/2 |
555471 |
59432 |
8 |
Gáti-sziget K |
45292 |
nyilvántartott |
021/14, 021/18, 021/19, 021/20, 021/21, 021/22, 021/23, 021/24, 021/25, 021/26, 021/27, 021/28, 021/29, 021/30, 021/31, 021/32, 021/15, 021/17, 021/16 |
555751 |
59320 |
9 |
Sziget felőli kertek |
45298 |
nyilvántartott |
09/47, 09/48, 09/49, 09/50, 011, 09/46, 017/1 |
556118 |
59205 |
10 |
Pusztai-dűlő |
45306 |
nyilvántartott |
0200, 0201/3, 0187/2, 0203 |
558783 |
60085 |
11 |
Dani-puszta |
45307 |
nyilvántartott |
0233/4, 0238/1, 0239, 0238/2 |
558726 |
58078 |
12 |
Cseberfai-kút |
45308 |
nyilvántartott |
0238/1, 0237, 0236/2 |
559065 |
58160 |
13 |
Csengei-domb |
45309 |
nyilvántartott |
0238/1, 0241, 0240, 0261 |
558550 |
57726 |
14 |
Cseberfa-dűlő |
45311 |
nyilvántartott |
0238/1, 0236/3, 0236/4, 0237, 0240, 0243, 0246 |
559202 |
57939 |
15 |
Kengyeles |
45312 |
nyilvántartott |
0363/2, 0363/4, 0363/5, 0363/6, 0356, 0357 |
556031 |
57333 |
16 |
Deás-erdő |
45313 |
nyilvántartott |
0275 |
557924 |
56924 |
17 |
Deás-dűlő |
45314 |
nyilvántartott |
0268/3, 0268/4, 0274, 0268/6 |
558407 |
56732 |
18 |
Száraz-erdei út |
45315 |
nyilvántartott |
0268/4 |
558699 |
56736 |
19 |
Bön-tanya |
87865 |
nyilvántartott |
0203, 0210/1, 0192/4, 0209, 0210/2 |
558492 |
59717 |
20 |
Jánosfa-dűlő |
95385 |
nyilvántartott |
0233/4, 0261, 0231/6, 0231/7, 0232/1, 0232/2, 0232/3 |
558324 |
58358 |
11. melléklet a 6/2024. (III. 7.) önkormányzati rendelethez
A. |
B. |
C. |
|
|---|---|---|---|
Út neve |
Kategória |
Övezeti jel |
|
1 |
Országos mellékutak: |
külterületi mellékút |
KÖu-1 |
2 |
5804 j. összekötő út belterületi szakasza (Dózsa György utca, Batthyány utca, Köztársaság tér, Mátyás király utca, Petőfi Sándor utca) |
belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.) |
KÖu-1 |
3 |
Ifjúság utca - Bodonyi utca buszközlekedéssel érintett szakasza |
gyűjtőút (B.V.) |
KÖu-2 |
4 |
Elkerülő út a városközpont tehermentesítésére |
külterületi mellékút (K.V.) |
KÖu-2 |
5 |
Elkerülő út a városközpont tehermentesítésére |
belterületi gyűjtőút (B.V.) |
KÖu-2 |
6 |
Kiszolgáló utak |
belterületi kiszolgáló út (B.VI.) |
KÖu-3 |
7 |
Mezőgazdasági utak |
külterületi mellékút, egyéb út (K.VI.) |
KÖu-4 |
8 |
Önálló gyalogút (sétány) |
(B.VIII.) |
KÖu-5 |
9 |
Buszpályaudvar |
KÖu-6 |
|
10 |
Köztér a termálfürdő előtt |
KÖu-7 |
12. melléklet a 6/2024. (III. 7.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
D |
|
|
Telepítési távolság (m) |
|||
4.1 melléklet 1.1-1.21. szerinti rendeltetés esetén |
Ásott és fúrt kúttól |
Kerti csaptól |
||
1. |
Nagy haszonállat istállója, ólja, kifutója 5 kifejlett állatig |
15 |
15 |
5 |
2. |
Nagy haszonállat istállója, ólja, kifutója 5 kifejlett állat felett |
60 |
15 |
5 |
3. |
Közepes haszonállat ólja, kifutója 5 kifejlett állatig |
15 |
15 |
5 |
4. |
Közepes haszonállat ólja, kifutója 5 kifejlett állat felett |
60 |
15 |
5 |
5. |
Kis haszonállat ólja, kifutója 50 kifejlett állatig |
10 |
15 |
5 |
6. |
Kis haszonállat ólja, kifutója 50 kifejlett állat felett |
60 |
15 |
5 |
7. |
Trágya- és trágyalé tároló |
30 |
30 |
10 |
Nagy haszonállat: szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, bivaly |
||||
Közepes haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc |
||||
Kis haszonállat: baromfifélék, prémes állatok, galamb, méhek |
||||