1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Hidas Község Önkormányzat

(2) Székhelye: 7696 Hidas, Kossuth Lajos utca 50/II.

(3) Illetékesség: Hidas község közigazgatási területe

(4) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Hidas község Képviselő-testületét illetik meg

(5) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli, de meghatározott ügyekben, vagy esetenként, erre más személyt is felhatalmazhat

(6) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a jegyző, valamint a Hidasi Polgármesteri Hivatal látják el

(7) Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások teljesítéséről, a feladatok ellátásáról, elsősorban az általa létrehozott intézmények, gazdasági társaságok útján gondoskodik.

2. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő, tagjainak felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület ellátja a törvények által kötelezően előírt, továbbá az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

3. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A Képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek:

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(4) A következő naptári év munkatervének elfogadásáról a polgármester javaslatára a tárgyév első ülésnapján a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) Az elfogadott munkatervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

4. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke jogosult a Képviselő-testület ülésének összehívására.

5. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő l5 napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

6. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, az éves munkatervében meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart

(2) A képviselő-testület ülését a Képviselő-testület egynegyedének, állandó bizottságának, kisebbséget érintő ügyekben a kisebbségi önkormányzatnak, vagy a Kormányhivatal vezetőjének írásos indítványára 15. napon belüli időpontra össze kell hívni. Az indítványt a napirend megjelölésével, az indítványozók sajátkezű aláírásával, ill. az állandó bizottság határozatával, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal kell a polgármesterhez benyújtani.

(3) Az ülés előkészítéséről és összehívásáról a polgármester gondoskodik. A meghívónak tartalmaznia kell a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározását.

(4) Az üléseket rendszerint minden hónap utolsó szerdáján 16:00 órai időpontra kell összehívni.

(5) A polgármester a Képviselő-testület rendes ülését – indokolt esetben – az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

(6) A Képviselő-testület július 1-től augusztus 15-ig – rendkívüli ok kivételével – nem ülésezik. (Nyári ülésszünet)

7. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az ülés megkezdése előtt tesz javaslatot.

(2) A polgármester köteles az SzMSz-ben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni: az előterjesztéseket, az önálló indítványokat, az interpellációkat, tájékoztatókat, bejelentéseket.

(3) A polgármester a napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatokról, a közbeszerzési eljáráson való részvételről és egyéb pályázatokról, illetve a 100.000,- Ft-ot meghaladó önkormányzati megrendelésekről.

(4) Ha a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, az a következő ülésen részletesebb indokolással ismét előterjesztendő.

8. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

9. § (1) A 10. §. (2) bek. b)-d) pontjában meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell:

(2) A 10. §. (2) bek. b)-d) pontjában meghatározott esetekben a polgármester, lehetőleg az indítványban megjelölt időpontban, de ha az indítvány ennél rövidebb időpontra szól, legkésőbb a benyújtástól számított tizenötödik napra, köteles összehívni a Képviselő-testület ülését.

10. § (1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést legalább a Képviselő-testületi ülés előtt 24 órával kell a képviselők és a jegyző részére kézbesíteni.

(2) Különösen sürgős esetben – az összes képviselő egyetértésével –, a rendkívüli ülés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és időben, távbeszélőn, elektronikus úton is összehívható.

11. § (1) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

(2) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik, az indítványozó, illetve képviselője a rendkívüli Képviselő-testületi ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismertetheti.

12. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell:

(4) A Képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult:

(5) Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, ill. kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

13. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót legalább a Képviselő-testületi ülés előtt 5 nappal kell kézbesíteni.

(2) A meghívó tartalmazza a Képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdési időpontjának pontos megjelölését, a napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölését.

(3) A Képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

(4) A meghívottakat a Képviselő-testület, és a bizottságok ülésein – tevékenységi körükben – tanácskozási jog illeti meg.

(5) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a település lakosságát (a nyilvánosságot), a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, és a helyi kábel televízión történő közzétételével kell értesíteni.

14. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

15. § (1) A polgármester, a jegyző, a Képviselő-testület állandó bizottságai, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi javaslat).

(2) A javaslatot indokolni kell.

(3) A sürgősségi javaslat kérdésében a Képviselő-testület a napirend megszavazása előtt, minősített többséggel dönt.

(4) Sürgősséggel rendelet-tervezet nem tárgyalható.

(5) A sürgősségi javaslat határozat-tervezetét a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.

(6) A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt, bármely képviselő indítványára a levezető elnök legalább 10 perces szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.

16. § (1) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja - az adott napirendi pont vitájának lezárásáig- a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a Képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve ha az elnapolásról hozott határozatában a Képviselő-testület másként döntött.

17. § (1) A munkatervben szereplő, ill. a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő, képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell az ülés napját megelőzően 5 nappal írásban beterjeszteni. (A sürgősséggel beterjesztett önálló indítvány esetében a 15. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.)

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(3) A Képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok a 12. §-ban foglaltaknak megfelelően: a rendelet-tervezetek, határozati javaslatok lehetnek.

18. § (1) A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), jegyzőtől, bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát.

(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(5) Sürgős esetben a polgármester engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, az interpelláció engedélyezéséről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen kell nyilatkoznia a válasz elfogadásáról.

(7) Ha az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció címzettje köteles az ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.

19. § (1) A képviselő a testületi ülésen önkormányzati ügyekben, kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában, az ülés végén a közérdekű ügyekről tájékoztatás adhat, ill. bejelentéssel élhet.

20. § (1) Napirend előtti felszólalásra bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő két-két percre kaphat szót.

(4) Vitának és határozathozatalnak helye nincs.

21. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(3) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:

(4) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a 6. §. (3) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók, azzal, hogy az alpolgármester és a Pénzügyi Bizottság elnökének egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a jelenlévő legidősebb képviselő (korelnök) vezeti.

(5) A polgármester:

(6) A Polgármesteri Hivatal dísztermében megtartott képviselő-testületi ülésen, az általános ülésrend szerint, a polgármester jobbján a jegyző, balján az alpolgármester, velük szemben, kétoldalt a képviselők foglalnak helyet.

22. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az polgármester az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

23. § Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést félbeszakíthatja. Ha a polgármester nem talál meghallgatásra, elhagyja a helyét és az ülés ismételten a polgármester összehívására folytatódik.

24. § (1) Ha a képviselő felszólalása során a Képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a Képviselő-testület tagjait sértő kifejezést használ, illetve az SzMSz-nek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, a polgármester rendre utasítja.

(2) A testületi ülésen tilos felhangosított rádiótelefonnal részt venni. E tilalom megszegőjét a polgármester rendre utasítja.

(3) Ha nem képviselő a rendet sértő, akkor a második rendreutasításkor fel kell szólítani a terem elhagyására.

25. § (1) A polgármester a napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását. Megadja a szót az előterjesztőnek, az előadónak, aki(k) az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhetnek. Az előterjesztő az előterjesztést a vita lezárásáig módosíthatja, visszavonhatja, ill. átdolgozásra visszakérheti.

(2) A képviselők az előterjesztőhöz, az előadóhoz, az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.

(3) A Képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti a polgármester által a bizottság részére kiadott, illetve a munkatervben meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatos – kisebbségi véleményt és a szavazati arányt is tartalmazó – bizottsági ajánlást, a bizottság esetleges módosító javaslatát.

(4) Az előterjesztéshez módosító javaslatot bármely települési képviselő, a Képviselő-testület állandó bizottságai, a polgármester, a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot a napirend vitájának megnyitása előtt kell bejelenteni, de az ülést levezető engedélyezheti a vita során is, a módosító javaslat előterjesztését. Ha a levezető az engedélyt megtagadja, akkor a javaslattevő kérésére az engedély megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Indokolt esetben a levezető elrendelheti a módosító javaslat írásban történő benyújtását. A módosító javaslatot indokolni kell.

(5) Ha az előterjesztés rendelet vagy határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a rendelet, ill. a határozat előterjesztéssel nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.

(6) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, ill. visszavonhatja.

(7) A kérdések, válaszok, bizottsági ajánlás, módosító javaslatok elhangzása után a polgármester megnyitja a napirend vitáját.

(8) A hozzászólásra jelentkezőknek a polgármester a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(9) A polgármester – indokolt esetben – a képviselő további felszólalásának (kérdés feltevése, hozzászólás a vitában) engedélyezését megtagadhatja. Ilyen esetben a képviselő a Képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A Képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

(10) A polgármester, indokolt esetben, a hozzászólások időtartamát korlátozhatja, valamint kezdeményezheti a napirend vitájának időbeli korlátozását. Ez utóbbiról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(11) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendi pont vitája során legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb öt perc időtartamban szólalhatnak fel.

(12) Az előterjesztőt és az előadót megilleti a zárszó joga.

26. § (1) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. (Ügyrendi javaslat)

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után ehhez felszólalásra jelentkezőknek, legfeljebb két perces hozzászólás engedélyezhető. Egyébként a Képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

27. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül, minősített többséggel határoz. A vita lezárása esetén, az, aki hozzászólási szándékát a lezárásra vonatkozó javaslat elhangzása előtt jelezte, még szót kaphat.

28. § (1) A Képviselő-testület, döntést igénylő kérdésben, határozatot – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(4) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában, 68. §-ában meghatározott esetekben, továbbá az Önkormányzat rendeletében meghatározott ügyek eldöntéséhez.

(5) A (6) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, a helyi rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 11/2011.(XII.01.) önkormányzati rendelet alapján.

(6) A rendelet- és határozat-tervezeteket a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményezi.

(7) Választás, kinevezés esetén a Képviselő-testület a jelölt(-ek) legfeljebb öt perc időtartamú meghallgatása után vita nélkül határoz.

(8) Szavazategyenlőség=ELUTASÍTÓ döntés, tartózkodás=NEM szavazat

29. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A szavazás előtt a jegyző törvényességi kérdésben észrevételt tehet.

(3) A Képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. Bármely képviselő a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

(4) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő a vita megkezdése előtt köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

30. § (1) A Képviselő-testület döntéseit, az SzMSz-ben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel, nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történhet.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl, kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást egy alkalommal megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások (pl. módosító indítványok esetében) nem ismételhetők meg.

(3) Nyílt szavazás esetén, legalább két képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani, melynek elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(4) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

31. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart: alpolgármester megválasztása esetén.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(4) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(5) A szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(6) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(7) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

(8) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(9) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

32. § Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén, – amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot, – a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

33. § (1) A Képviselő-testület által hozott határozatokat, rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntéseket, de a döntést és a szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben, ilyen esetben is rögzíteni kell.

(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a jegyző, a megalkotástól számított 15 napon belül, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezéssel hirdeti ki és azt a www.njt.hu honlapon az önkormányzati rendelettárban is közzéteszi a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltak szerint.

34. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul igénybevételével.

(3) A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A nyílt ülés jegyzőkönyvét a Polgármesteri Hivatalban lehet megtekinteni a jegyző vagy az igazgatási ügyintéző jelenlétében.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

35. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeg-hallgatás keretében lehetővé teszi választó-polgárok, helyben érdekelt közösségek, társadalmi szervezetek képviselői részére, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, tegyék meg javaslataikat.

(2) A közmeghallgatás helyéről, napirendjéről a lakosságot, legalább 15 nappal korábban, az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel, és a helyi kábel tévé útján is tájékoztatni kell.

36. § (1) Helyi népszavazást a polgármesternél írásban kezdeményezheti:

(2) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt legalább a választópolgárok 25 %-a kezdeményezte.

37. § (1) Népi kezdeményezést legalább a választó-polgárok 7 %-a nyújthat be írásban a polgár-mesterhez, bármely olyan ügyben, melynek eldöntése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A Képviselő-testület köteles napirendjére tűzni és megtárgyalni a népi kezdeményezést.

38. § (1) Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselő-testület elsősorban a Megyei Közgyűlés, a járáshoz tartozó és más települések önkormányzataival hoz létre társulásokat, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása érdekében. Azon Társulások felsorolását melynek az önkormányzat tagja a 3. függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület támogatja a választópolgárok, gazdasági szervezetek, civil szerveződések olyan öntevékeny társulásait, amelyek céljuk szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

39. § (1) A képviselő-testület kiemelt fontosságúnak tartja a lakossággal való kapcsolattartást és az önkormányzat működésével kapcsolatos folyamatos tájékoztatást. Ennek érdekében:

(2) Az (1) a)-b) bekezdéseben megjelölt felületeken megjelenő tartalmakért a képviselő-testület felelős.

(3) A képviselő-testület megbízza a Szociális és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Bizottságot, hogy az elektronikus és írott tartalmak közzététele előtt azokat véleményezze, részt vegyen a kiadványok szerkesztésében.

(4) A bizottság jóváhagyása nélküli tartalom az (5) és (6) bekezdés kivételével nem jelenhet meg.

(5) A polgármester a Bizottság jóváhagyása nélkül önállóan jogosult a lakosság felé felhívásokat tenni az alábbi témákban:

(6) A jegyző a Bizottság jóváhagyása nélkül önállóan jogosult a lakosság felé felhívásokat tenni az alábbi témákban:

(7) Egyházak, civil szervezetek, vállalkozások, egyéb jogi személyek, magánszemélyek közleményeinek, hirdetményeinek megjelenésére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

40. § (1) Az Önkormányzat vagyona a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását, a település fejlődésének elősegítését szolgálja. Önként vállalt önkormányzati feladatok:

(2) Az önkormányzat további feladatot csak akkor vállal, ha az a lakosság ellátásának javítását szolgálja és az éves költségvetésben a fedezetet biztosítani tudja. A további feladatok támogatása a következők lehetnek:

(3) Az önkormányzati vagyonra, a vagyon hasznosítására, a vállalkozások támogatására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza. (6/2012.(VI.26.) önkormányzati rendelet)

(4) Az Önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, ill. külön rendeletben határozza meg.

(5) Az éves költségvetést a Képviselő-testület külön megtartott rendes ülésen tárgyalja.

(6) A polgármester saját hatáskörben külön pénzügyi nyilvántartás alapján, negyedévente 100.000.- Ft, azaz: százezer forint összeg kifizetésére kötelezettséget vállalhat, melyről köteles a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni. Ezen kötelezettségvállalások éves összege a 400.000.-Ft, azaz: Négyszázezer forintot nem haladhatja meg.

41. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az Önkormányzat intézményeinek pénzügyi ellenőrzését, valamint a költségvetési szervek függetlenített belső ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal független belső ellenőr megbízásával látja el.

(3) A Polgármesteri Hivatal a Képviselő-testület, a Pénzügyi Bizottság a lefolytatott ellenőrzéshez köteles a szükséges szakmai és ügyviteli segítséget megadni.

42. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A képviselők jogai és kötelességei azonosak. A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(2) A képviselő

(3) A Képviselő-testület ülésén az ülést levezető polgármesterre, alpolgármesterre vagy más képviselőre, a bizottsági ülések során a bizottság elnökére hárul a titokvédelem biztosítása.

43. § A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény alapján az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, valamint a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése a Pénzügyi Bizottság feladata.

44. § (1) A vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott borítékban a Pénzügyi Bizottság elnöke átvételi elismervény ellenében veszi át és az átvett nyilatkozatokról – azok benyújtásának időpontját is tartalmazó – nyilvántartást vezet. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát zárt borítékban kell leadni, amelyet az átvételkor a Bizottság elnöke záró pecséttel lát el. A vagyonnyilatkozatokat és a kapcsolódó iratokat, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, más iratoktól elkülönítve, zárt lemezszekrényben kell tárolni. A képviselő vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi Bizottság hozza nyilvánosságra.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező a felhívásnak 15 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság javaslatot tesz a Képviselő-testületnek, hogy az eljárás lefolytatása nélkül utasítsa el a kezdeményezést. Megfelelő kezdeményezés esetén a Bizottság a vagyonnyilatkozat, ill. vagyonnyilatkozatok ellenőrzését elvégzi és ennek eredményét – a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés meghozatala céljából – a soron következő Képviselő-testületi ülésre előterjeszti.

(4) Az a képviselő, aki a megválasztását követő 30 napon belül, és azt követően minden év január 31. napjáig nem tesz eleget vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének nem gyakorolhatja tisztségéből fakadó jogait, nem kaphat tiszteletdíjat, költségtérítést, vagy más egyéb természetbeni juttatást mindaddig, amíg ezen kötelezettségét nem teljesíti.

(5) A képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – közigazgatási pert indíthat a polgármester ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt, a polgármester tisztségének megszűnése érdekében.

(6) A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, egyidejűleg – az azonnali jogvédelem szabályai szerint – kérhető a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztése. A bíróság ítélete ellenfellebbezésnek van helye. Az ügyben nincs helye perújításnak.

(7) A perindítással kapcsolatos határozat meghozatalában a polgármester nem vesz részt, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

45. § (1) A polgármestert a település választópolgárai közvetlenül választják megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekét sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. Az ülés összehívására és rendjére a rendkívüli ülés szabályait kell alkalmazni.

(4) A polgármester tekintetében az alapvető munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, személyi anyagát a jegyző kezeli.

(5) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a Képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Pécsi Törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.

(6) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

46. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, - titkos szavazással - egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A társadalmi megbízatású alpolgármester hivatali munkarendje: külön képviselő-testületi döntés alapján.

(2) Az alpolgármester részére a polgármester határozza meg az ellátandó feladatokat, területeket.

(3) Az alpolgármester részt vesz a képviselő-testület munkájának elősegítésében, megszervezésében, valamint a szakterületét illető kérdésekben előkészíti a képviselő-testület döntéseit, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását.

(4) Az alpolgármester együttműködik a polgármesterrel a bizottságok munkájának összehangolásában, a Hivatal irányításával kapcsolatos feladatainak ellátásában.

47. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a hozott döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot a Képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. Az adott feladat ellátását követően, arról a bizottság beszámol a Képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

(3) Az állandó bizottság tagjait és elnökét a polgármester előterjesztésére az alakuló vagy azt követő ülésen a Képviselő-testület választja meg.

(4) A bizottság tagjainak több mint felét, a bizottság elnökét, a települési képviselők közül kell megválasztani.

(5) A bizottság nem képviselő-testületi tagjainak, a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjét, szakemberét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevők képviselőjét, a terület szakértőjét célszerű megválasztani. A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a Képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait. A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmányban és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

(6) A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik a Polgármesteri Hivatalnak a Képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottságok a Hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik, a polgármester intézkedését kezdeményezhetik.

(7) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület rendeletével, határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.

48. § (1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre és tagjainak számát a következők szerint határozza meg:

(2) A képviselő-testület által az állandó bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet, tagjainak névsorát a 1. sz. függelék tartalmazza.

(3) A bizottságok nem képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. tv. 3. §. (3) bek. e) pontja alapján vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni.

(4) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat – az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően – a Pénzügyi Bizottság látja el.

49. § (1) A bizottságok – jogszabályok keretei között –ügyrendjükben határozzák meg működésük szabályait. A bizottságok üléseinek vezetésére a Képviselő-testület üléseinek szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Az éves munkatervről a Képviselő-testületi ülésen, a bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) A bizottságok munkájuk segítése érdekében folyamatosan, vagy egy meghatározott célra tanácsadókat, szakértőket kérhetnek fel. A tanácsadók munkájukat fizetés, költségtérítés nélkül végzik. A szakértők díjazását önkormányzati döntéssel biztosított keretből, vagy pályázat útján elnyert összegből lehet biztosítani.

(4) A bizottságok legalább évente egy alkalommal kötelesek a tevékenységükről a Képviselő-testületnek beszámolni.

(5) A bizottságok munkatervükben meghatározott számú – de évente legalább négy– ülést tartanak.

(6) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a Képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni, ezért az állandó bizottságok rendes üléseit általában a hó utolsó hetében tartják.

(7) Két vagy több bizottság együttes ülést is tarthat. Ilyen esetben a tanácskozást a bizottsági elnökök megegyezése szerinti bizottság elnöke vezeti, de a határozatokat a bizottságok külön-külön szavazással hozzák meg.

50. § (1) A bizottság tagja köteles a bizottság ülésén részt venni.

(2) Ha a bizottság tagja a rendes bizottsági ülésekről naptári éven belül két alkalommal hiányzott, a Bizottság elnöke köteles őt írásban felszólítani az üléseken való részvételre.

51. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3) A nyilvános bizottsági ülés időpontjáról és helyéről a település lakosságát a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni és lehetőség szerint a helyi kábel tévében megjelentetni.

(4) A bizottság ülésére a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt, az erre igényt tartó képviselőket, valamint a bizottság tanácsadóit külön is meg kell hívni.

52. § A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Jogszabályban meghatározott esetben, a döntéshez a megválasztott bizottsági tagok több mint felének szavazata szükséges.

53. § (1) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A jegyzőkönyv tartalmi és formai követelményeire az SzMSz 36. §-ában meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

54. § (1) A polgármester illetményéről – az Mötv-ben meghatározottak szerint – a Képviselő-testület alakuló ülésén dönt. Esetleges jutalmáról– a Pénzügyi Bizottság javaslatára – szintén a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját a megválasztásával egyidejűleg – az Mötv-ben meghatározottak szerint – összegszerűen határozattal állapítja meg. Ha az alpolgármester a tiszteletdíj egészéről írásban lemond annak összegszerű meghatározásáról nem szükséges határozni.

(3) A képviselők részére önkormányzati rendeletben havi tiszteletdíj és/vagy természetbeni juttatás állapítható meg. E rendeletben kerülnek szabályozásra a képviselői feladatok nem teljesítése miatt alkalmazható szankciók is.

(4) Ha a képviselő, naptári éven belül, a Képviselő-testület három rendes üléséről távol marad, a polgármester köteles őt írásban felszólítani az üléseken való részvételre.

55. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Hidasi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel, az Önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a jegyző javaslata és a polgármester előterjesztése alapján az alábbiak szerint határozza meg:

(4) A jegyző az egyes érdemi ügyintézők részére kiadmányozási jogot biztosíthat.

56. § (1) A Polgármester – pályázat alapján –jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A kinevezés határozatlan időre szól.

(3) A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében.

57. § A Polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevezhet ki, a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére –legfeljebb hat hónap időtartamban- a jegyző írásban rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról.

58. § (1) A Hidasi Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Hidasi Roma Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. Így különösen: ellátja a gazdálkodásuk végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatokat; biztosítja a testületi működés feltételeit; igény szerint helyiséget, jegyzőkönyvvezetőt biztosít a testületi ülésekhez; elkészíti az ülések jegyzőkönyveit; gondoskodik az ezzel kapcsolatos egyéb ügyviteli feladatok ellátásáról, az együttműködési megállapodások megkötéséről.

(2) Hidas Község Önkormányzata a Nemzetiségi Önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásában az alábbiak szerint:

59. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Hidas Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelete.

(2) A rendelet rövidítése: SzMSz

(3) Az SzMSz mellékletei:

(4) Az SzMSz függelékei: