Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 11. 28Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 65. § tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. tv. 92. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az állandó bizottságok véleményének kikérése mellett a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Bács-Kiskun vármegye önkormányzata önállóan, közvetlenül, demokratikus módon, települési önkormányzatokkal együttműködve intézi a vármegye közügyeit.
(2) Az Önkormányzat
a) hivatalos megnevezése: Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata,
b) székhelye: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.
(3) A Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) jogi személy. Az önkormányzati jogok a vármegyében választójoggal rendelkező polgárok közösségét illetik meg. A választópolgárok a vármegyei népszavazáson és a Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának Közgyűlésébe (a továbbiakban: közgyűlés) választott képviselők útján gyakorolják közösségi jogaikat. A közgyűlés tagjainak száma 23 fő.
(4) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott és az önként vállalt feladatokat. Az önkormányzati feladatokat a közgyűlés és szervei: a közgyűlés elnöke, a közgyűlés bizottságai, az önkormányzati hivatal (a továbbiakban: Hivatal), a vármegyei jegyző (a továbbiakban: jegyző), továbbá a társulás látják el.
2. § A közgyűlés a vármegye címeréről, zászlajáról, pecsétjéről, ezen önkormányzati jelképek használatáról, valamint a vármegyei kitüntető díjak adományozásáról külön rendeletet alkot.
3. § A közgyűlés évente Vármegyei Napot tart, mellyel elismeri és hangsúlyozza a vármegye, mint történelmi, földrajzi, kulturális, közigazgatási, gazdasági és politikai egység ezeréves történelmét, az itt élő emberek kötődését e közösséghez.
Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei
4. § (1) Az Önkormányzat területi önkormányzat, amely a törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési és ahhoz kapcsolódó koordinációs feladatokat lát el.
(2) Az Önkormányzat kötelező feladatai különösen:
a) területrendezési és – fejlesztési koordináció, melynek keretében
aa) összehangolja a fejlesztéspolitikai, területi, nemzetközi és határon átnyúló, együttműködésből adódó feladatait, valamint gondoskodik arról, hogy azok a vármegyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal összhangban legyenek;
ab) a településrendezési tervek összehangolása céljából együttműködik a megyei jogú város és az érintett települések önkormányzataival, valamint a vármegye gazdasági szereplőivel; gondoskodik arról, hogy a településrendezési tervek összhangban legyenek a vármegyei területrendezési tervekkel;
ac) együttműködik más érintett vármegyei önkormányzatokkal az illetékességi körébe tartozó kiemelt térségek tervezési összehangolásának érdekében;
ad) részt vesz a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, e tevékenysége során együttműködik más területi adatgyűjtő szervezetekkel és működteti a Vármegyei Területfejlesztési Konzultációs Fórumot.
b) figyelemmel kíséri a területi folyamatokat, elemzi és értékeli a vármegye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak megszervezését. Kidolgozza a vármegye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, programját, véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, valamint a vármegyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások tevékenységét.
c) a települési önkormányzatokkal együttműködve vármegyei környezetvédelmi programot készít, véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról,
d) biztosítja a nemzetiségek jogainak érvényesítését.
(2) Az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében határozza meg, hogy térségi feladatai körében mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el. E rendeletében határozza meg az önként vállalt feladatok személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, teljesíthetőségének mértékét.
(3) Az Önkormányzat a törvények által előírt kötelező feladatainak ellátásán túl önként akkor vállalhat feladatot, ha
a) annak gyakorlása nem sérti a vármegyében lévő települések érdekeit,,
b) nem tartozik más szervek kizárólagos feladat- és hatáskörébe,,
c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, és,
d) ellátásához rendelkezik a szükséges feltételekkel.
(4) Az önként vállalt feladatok konkrét tartalmát a közgyűlés egyedi határozattal állapítja meg.
(5) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának előmozdítása,
b) a Homokhátság vízutánpótlásával kapcsolatos szervező, koordinációs feladatok ellátása,
c) két- és többoldalú - testvérmegyei és partnerrégiós - nemzetközi kapcsolatok kialakítása, fenntartása és ápolása. Részvétel európai regionális szervezetek munkájában,
d) kapcsolattartás a vármegyében működő egyházakkal, társadalmi és civil szervezetekkel, tevékenységük lehetőség szerinti támogatása,
e) járási programok segítése,
f) közreműködik a vármegye turisztikai értékeinek feltárásában és hasznosításában,
g) részt vesz a határokon átnyúló európai területi társulások létrehozásában, egyéb határokon átnyúló együttműködésekben,
h) a vármegyei értékek feltárása és kezelése, melynek érdekében értéktár létrehozása és értéktár bizottság működtetése,
i) vármegye bora és vármegye pálinka marketing,
j) művészeti tevékenység támogatása.
1. Az önkormányzati hatáskörök átruházása
5. § (1) A közgyűlés egyes hatásköreit a közgyűlés elnökére, bizottságaira, jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.
(2) a közgyűlés az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.
(3) A közgyűlés elnökére átruházott hatásköröket az 1. melléklet, a közgyűlés állandó bizottságaira átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
6. § A közgyűlés hatásköréből nem ruházható át
a) a rendeletalkotás,
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, valamint ezek visszavonása,
c) a vármegyei népszavazás elrendelése, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása,
d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása,
e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
g) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik,
h) emlékműállítás,
i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
j) bíróságok ülnökeinek megválasztása,
k) a közgyűlés tagja, a közgyűlés elnöke, alelnöke összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos ügyében való döntés, valamint a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a közgyűlés ülésein,
l) felterjesztési jog gyakorlása,
m) közgyűlés megbízatás lejárta előtti feloszlásának kimondása,
n) amit törvény a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe utal.
A közgyűlés működése
7. § (1) A közgyűlés döntéseit ülésein hozza meg.
(2) Az ülések típusai:
a) alakuló ülés
b) munkaterv szerinti ülés
c) rendkívüli ülés.
2. A közgyűlés alakuló ülése
8. § (1) A közgyűlés alakuló ülését a korelnök hívja össze, nyitja meg és vezeti az ülést a közgyűlés elnökének megválasztásáig.
(2) A közgyűlés elnöke, alelnökei megválasztásának lebonyolítására a közgyűlés szavazatszámláló bizottságot választ, amelynek tagjai a testületben mandátumhoz jutott jelölő szervezetek egy-egy delegáltja, a legtöbb mandátumot szerzett jelölő szervezet két delegált tagja.
9. § (1) A képviselők javaslatot tesznek a közgyűlés elnökének személyére. Elnökjelöltté válik az, aki a jelölést elfogadja és megszerzi a közgyűlés jelenlévő tagjai egynegyedének szavazatát.
(2) A szavazatszámláló bizottság a jelölést a jelöltek nevének abc sorrendjében a közgyűlés elé terjeszti. A közgyűlés minősített többséggel, titkos szavazással saját tagjai sorából megválasztja elnökét.
(3) A közgyűlés elnöke javaslatot tesz a közgyűlés alelnökeinek személyére. A közgyűlés minősített többséggel, titkos szavazással megválasztja alelnökeit.
3. A közgyűlés munkaterv szerinti ülése
10. § A közgyűlés munkaterv alapján, de évente legalább 6 ülést tart, amelyet a közgyűlés elnöke általában a hónap utolsó hetének pénteki napjára hív össze.
4. A közgyűlés rendkívüli ülése
11. § (1) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a közgyűlés szükség szerinti időpontban rendkívüli ülést tart. A közgyűlés elnöke köteles az írásban benyújtott indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra a rendkívüli ülést összehívni
a) ha azt jogszabály kötelezővé teszi,
b) a képviselők egynegyedének írásban benyújtott indítványára,
c) az illetékes kormányhivatal vezetőjének indítványára, vagy
d) a közgyűlés állandó bizottsága kezdeményezésére.
(2) A rendkívüli közgyűlés halasztást nem tűrő, indokolt esetben elektronikus levélben, telefonon, faxon is összehívható.
5. A közgyűlés munkaterve
12. § (1) A közgyűlés éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a közgyűlés elnökének feladata.
(2) A munkaterv készítéséhez javaslatot kell kérni a közgyűlés tagjaitól, a bizottságoktól, a képviselőcsoportoktól, a jegyzőtől, valamint a területi nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől.
(3) A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontját, a napirendek címét, azok elkészítésének felelősét, valamint az előadók nevét, tisztségét és beosztását.
(4) A közgyűlés elnöke gondoskodik arról, hogy az elfogadott munkatervet mindazok megkapják, akiktől az összeállításra javaslatot kértek.
6. A közgyűlés összehívása, a közgyűlés meghívója
13. § (1) A közgyűlés üléseit – a 8. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – a közgyűlés elnöke hívja össze.
(2) A közgyűlés elnökének akadályoztatása esetén a közgyűlés összehívására a közgyűlés alelnökei – az elnök által utasításban meghatározott sorrendben – jogosultak.
7. A meghívottak
14. § (1) A közgyűlés tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal – a közgyűlésre meg kell hívni
a) a jegyzőt, az aljegyzőt, a Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,
b) a vármegye országgyűlési egyéni választókerületeiben megválasztott valamint a vármegye területén lakóhellyel rendelkező országgyűlési képviselőket,
c) bizottságainak nem képviselő tagjait,
d) a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt,
e) a Kecskeméti Törvényszék elnökét,
f) a Bács-Kiskun vármegyei főügyészt,
g) a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányt,
h) a területi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
i) a Magyar Államkincstár Bács-Kiskun vármegyei igazgatóját.
(2) A közgyűlés üléseinek további meghívottjai:
a) a napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetői,
b) a települési önkormányzatok polgármesterei,
c) a vármegyében működő azon egyházak képviselői, akikkel az Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött,
d) az önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői,
e) a média képviselői,
f) kereskedelmi és iparkamara, valamint az agrárgazdasági kamara vármegyei vezetői,
g) mindazok, akiknek jelenétét a napirend tárgyalásánál a közgyűlés elnöke szükségesnek tartja.
8. Az ülések nyilvánossága
15. § (1) A közgyűlés ülése nyilvános.
(2) A közgyűlés zárt ülést tart
a) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,
b) összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
(3) A közgyűlés zárt ülést rendelhet el bármely képviselő indítványára – minősített többségi szavazással – a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(4) Zárt ülésen a közgyűlés tagjai, a jegyző, aljegyző, meghívása esetén a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.
(5) A zárt ülésre készült előterjesztések elektronikusan nem kerülnek megküldésre, azokat annyi sorszámozott példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők – azaz a közgyűlés és az érintett bizottságok tagjai -, valamint az ülésen résztvevők, és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen. Regisztrálni kell, hogy melyik példányt ki kapja, és az egyes példányokat a döntést követően a tanácskozás helyszínén vissza kell szolgáltatni a Hivatalba.
(6) Az előterjesztéseket az annak megismerésére jogosultak kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek tudomást, azt ne tekinthessék meg.
9. Határozatképesség
16. § (1) A közgyűlés elnöke az ülés megnyitása előtt – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a közgyűlés határozatképességét és kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását.
(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.
(3) A közgyűlés határozatképességét a közgyűlés elnöke az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a közgyűlés határozatképtelenné válik, a közgyűlés elnöke kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(4) Ha a közgyűlés az elnök kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a közgyűlés elnöke az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a közgyűlés a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
10. A közgyűlés napirendje
17. § (1) A napirend tervezetét a közgyűlés elnöke terjeszti a közgyűlés elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó ügyek tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, új napirend felvételét, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.
(2) A közgyűlés elnöke a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre-vételére vonatkozó javaslattal.
(3) A közgyűlésen kiosztott anyag tárgyalására – a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével - a jegyző törvényességi véleményével kerülhet sor.
(4) A napirend megállapításáról vita nem nyitható.
18. § A napirendet a közgyűlés általában az alábbi sorrendiség megtartásával határozza meg:
a) tájékoztató két testületi ülés közötti ügyekről,
b) jelentés lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról,
c) rendelet-tervezetek,
d) személyi jellegű ügyek,
e) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,
f) beszámoló jellegű előterjesztések,
g) kérdések, interpellációk,
h) tájékoztatók és bejelentések.
11. Sürgősségi indítvány
19. § (1) Napirendre-vételre vonatkozó javaslatot, amennyiben az e rendeletben írt határidők nem tarthatók, sürgősségi indítvánnyal lehet beterjeszteni. Sürgősségi indítványt a közgyűlés elnöke, az alelnök, a bizottságok, a képviselő-csoportok és a jegyző terjeszthet elő.
(2) Az indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával és a szükséges iratok becsatolásával – írásban, legkésőbb az ülés megkezdése előtt egy órával a közgyűlés elnökéhez kell írásban benyújtani.
(3) A sürgősség elfogadásáról a közgyűlés vita nélkül határoz. A sürgősség elfogadása esetén a közgyűlés az indítványt napirendjére tűzi.
(4) Ha a közgyűlés a sürgősség tényét nem fogadja el, dönt arról, hogy az ügyet mely ülésén tárgyalja.
12. A közgyűlés tanácskozási rendje és az ülés vezetése
20. § (1) A közgyűlés ülését a közgyűlés elnöke vezeti. Akadályoztatása esetén a 13. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell eljárni. A helyettesítőt az ülésvezetés körében ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a közgyűlés elnökét.
(2) A közgyűlés elnöke ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai:
a) megállapítja, és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti és bezárja az ülést,
b) előterjeszti a napirendi javaslatot,
c) napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
d) indítványozhatja a tárgyalt napirend keretében a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,
e) hozzászóláskor megadja, és e rendeletben meghatározott esetben megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
f) tárgyalási szünetet rendelhet el,
g) a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakítja, vagy berekeszti,
h) határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti,
i) ellátja a közgyűlés ülése rendjének fenntartásával összefüggő, a 27. § (2) bekezdésében részletezett feladatokat.
13. Napirend előtti felszólalás
21. § (1) Munkaterv szerinti közgyűlési ülésen napirend előtt képviselőcsoportonként maximum 2 felszólalás hangozhat el legfeljebb 3 perc időtartamban. Napirend előtt felszólalni kizárólag az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben lehet.
(2) A napirend előtti felszólalás jogát a közgyűlés elnöke adja meg, vagy utasítja el rövid szóbeli indokolással.
(3) A közgyűlés elnöke a napirend tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek, feltéve, hogy felszólalási szándékát az ülést megelőzően – a tárgy megjelölésével – a közgyűlés elnökének előre jelezte, és felszólalása az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelel.
(4) A napirend előtti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a közgyűlés elnöke, valamint az, aki személyében érintett, napirend előtti hozzászólásonként 3 perces egyszeri hozzászólásra jogosult.
(5) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a közgyűlés határozatot nem hoz.
14. A tanácskozás rendje
22. § (1) A közgyűlésre tanácskozási jog nélkül meghívottak az őket érintő témakörökben, a közgyűlés megnyitásáig, tanácskozási jogot kérhetnek szóban vagy írásban a közgyűlés elnökétől.
(2) A kérelemről a közgyűlés vita nélkül dönt.
23. § (1) A napirendi pont megvitatását szóbeli kiegészítés előzheti meg az előterjesztő részéről.
(2) A kiegészítés után az előterjesztőhöz először a képviselők, majd a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre az előterjesztő köteles választ adni. Az előterjesztő a válaszadásnál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező személyek segítségét is.
(3) A közgyűlés elnöke minden napirendi pontról külön-külön nyit vitát.
(4) A (3) bekezdés rendelkezését rendkívüli ülés esetén nem kell alkalmazni.
24. § (1) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás időtartama maximum 5 perc, a második hozzászólás időtartama maximum 3 perc lehet.
(2) A közgyűlés vita nélkül dönthet a hozzászólások maximum 2 percben történő korlátozásáról.
(3) Azt ülést vezető a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg. Soron kívül kell – a (2) bekezdésben írtak szerint hozott döntésre is tekintet nélkül – szót adni az előterjesztőnek, bármely képviselőnek ügyrendi kérdésben, vagy ha a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni, továbbá a jegyzőnek, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(4) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a közgyűlés működési, eljárási rendjére vonatkozóan tesz észrevételt, javaslatot.
(5) A vita során a képviselők a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.
(6) Nagyobb terjedelmű, valamint rendelet-tervezethez kapcsolódó módosító indítványt a közgyűlés elnökének kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a közgyűlés elnöke a napirend tárgyalását felfüggesztheti és szünetet rendelhet el.
25. § (1) A hozzászólásokat követően a közgyűlés elnöke lezárja a vitát.
(2) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat elfogadja-e.
(3) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.
(4) A válasz után a közgyűlés elnöke az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e.
15. A személyes érintettség
26. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása előtt – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy közeli hozzátartozója gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján közgyűlési döntés kedvezményezettje, továbbá, ha érdekelt a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában, ide nem értve a közgyűlés saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányuló döntéseket.
(3) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett – bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(4) A közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselőnek a (3) bekezdés szerinti kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a közgyűlés minősített többséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(5) A személyes érintettség bejelentését elmulasztó képviselővel szemben etikai vizsgálat indítható, melyet a Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság folytat le.
16. Az ülés rendjének fenntartása
27. § (1) A közgyűlés ülése rendjének fenntartása a közgyűlés elnökének feladata.
(2) A közgyűlés elnöke az ülés rendjének biztosítása érdekében
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi a hozzászólásra rendelkezésre álló időtartamot, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,
b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít, és a rendreutasított képviselőtől megvonhatja a szót,
c) rendreutasítja a rendzavarást tanúsító – nem képviselő – jelenlévőket,
d) az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja, amennyiben a közgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,
e) bármikor szünetet, vagy a napirend tárgyalása közben tárgyalási szünetet rendelhet el.
17. A döntések meghozatala
28. § (1) A szavazás nyílt vagy titkos.
(2) A képviselőtestület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A közgyűlés tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(3) Titkos szavazást kell tartani az közgyűlés elnökének és az alelnök megválasztásáról.
(4) Titkos szavazást lehet tartani 15. § (2)-(3) bekezdéseiben felsorolt ügyekben.
(5) A közgyűlés két képviselő javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el.
(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni, a közgyűlés megbízatásának lejárta előtti feloszlásához, vagy, ha azt a jelenlévő képviselők legalább egynegyede együttesen indítványozza.
(7) Ügyrendi kérdésről név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(8) Szavazás közben a szavazást indokolni tilos.
29. § (1) A közgyűlés döntéseit – a székhelyén tartott ülésein – számítógéppel segített szavazással hozza, melynek nyilvánosságát a szavazás eredményét megjelenítő tábla, illetve a számítógép által készített lista megtekintésének lehetősége biztosítja.
(2) A szavazást segítő számítógép meghibásodása esetén, vagy a közgyűlés székhelyén kívül tartott ülésen a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazás eredményének megállapításában a Hivatal közreműködik.
(3) Szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazásról készült számítógépes listát biztonságos módon meg kell őrizni, az abba történő betekintés lehetőségét – külön jogszabály szerint – biztosítani kell.
(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti és ennek dokumentumait a közgyűlés elnökének átadja. A név szerinti szavazás eredményét a közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság közgyűlési tag tagjai látják el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a közgyűlés a feladat ellátására – nyílt szavazással – háromfős szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
30. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a közgyűlés elnöke bocsátja szavazásra.
(2) A szavazásra bocsátás során a közgyűlés elnöke szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni, - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, - ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.
(3) A közgyűlés elnöke először az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra, majd ezután dönt a közgyűlés az eredeti előterjesztés szerinti javaslat előterjesztő által felvállalt, illetve a közgyűlés által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.
(4) Az ügyrendi javaslatokat a közgyűlés elnöke soron kívül, az elhangzást követően, azonnal szavazásra bocsátja.
31. § (1) A javaslat elfogadásához – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata, azaz minősített többség szükséges
a) a közgyűlés szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához, továbbá törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
b) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
c) külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
d) intézmény alapításhoz, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
e) rendeletalkotáshoz,
f) a 15. § (3) bekezdésében meghatározott esetben,
g) képviselő döntéshozatalból való kizárásához,
h) a közgyűlés megbízatásának lejárta előtti feloszlása kimondásához,
i) közgyűlés elnöke, alelnöke ellen a tisztségük megszüntetésére irányuló kereset benyújtásához,
j) gazdasági társaságba történő belépéshez, gazdasági társaságban lévő üzletrész elidegenítéséhez,
k) korlátozottan forgalomképes vagyon forgalomképessé nyilvánításához,
l) helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásához vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntéshez,
m) képviselői összeférhetetlenség, vagy méltatlanság megállapításához,
n) képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
o) e rendeletben meghatározott további ügyekben.
32. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a közgyűlés elnöke megállapítja a javaslat mellett, ellene szavazók, valamint a tartózkodók számát és kihirdeti a döntést.
(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő kérésére meg kell ismételni. Ugyanazon napirendi pontról újraszavazást elrendelni csak egyszer lehet.
(3) Ha a közgyűlés elnöke, a közgyűlés döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a közgyűlés a benyújtás napjától számított 15 napon belül rendkívüli ülés keretében dönt.
18. A közmeghallgatás
33. § (1) A közgyűlés évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a vármegye lakossága és a vármegyében érdekelt szervezetek képviselői a közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a vármegye lakosságát tájékoztatni kell.
(3) A közgyűlés az elhangzott és azonnal meg nem válaszolt közügyet érintő kérdés, kezdeményezés, javaslat megvizsgálását a tárgy szerint illetékes bizottságnak adja ki. A vizsgálat eredményéről a bizottság elnöke a közgyűlés soron következő ülésén tájékoztatást ad.
(4) A javaslattevőt a vizsgálat eredményéről, a közgyűlés döntéséről értesíteni kell.
19. A közgyűlés döntései, a döntések fajtái, jelölésük, kihirdetésük és közzétételük
34. § (1) A közgyűlés döntései az önkormányzati rendelet vagy a határozat.
(2) A közgyűlés az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket, állásfoglalásokat tudomásul veszi.
20. Rendeletalkotás
35. § (1) A rendelet-tervezetet a Hivatal vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság készíti elő. A rendelet-tervezet feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság általi előkészítése esetén a Hivatal is köteles részt venni.
(2) A rendelet-tervezetet a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság véleményezi.
(3) A rendeletet az önkormányzat honlapján kell kihirdetni.
(4) A rendeletekről a Hivatal nyilvántartást vezet.
21. Határozat
36. § (1) A határozatot a közgyűlésen és a bizottsági ülésen történtekről szóló jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza, mely magában foglalja
a) a végrehajtásért felelős megjelölését,
b) a végrehajtás határidejét, valamint
c) azoknak a felsorolását, akiknek a határozatot meg kell küldeni.
(2) A közgyűlés normatív határozatait az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(3) A határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.
A közgyűlés elé kerülő anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok
37. § (1) A közgyűlés elé kerülhetnek:
a) napirend előtti felszólalás,
b) sürgősségi indítvány,
c) előterjesztés,
d) beszámoló,
e) tájékoztató,
f) képviselői indítvány,
g) interpelláció, kérdés.
(2) Az (1) bekezdés b), c), és d) pontjai szerinti, írásban benyújtandó anyagokat a jegyző törvényességi szempontból véleményezi.
22. Előterjesztés
38. § (1) Előterjesztés benyújtására jogosult a közgyűlés elnöke, az elnök által meghatározott feladatkörben és felhatalmazása alapján a közgyűlés alelnöke, a bizottság, több bizottság együttesen, továbbá a jegyző.
(2) A költségvetési, valamint a zárszámadásról szóló rendelet előterjesztője a közgyűlés elnöke.
(3) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.
(4) Az írásos előterjesztések főbb elemei, követelményei:
a) a tárgy pontos meghatározása,
b) annak áttekintése, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született,
c) a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
d) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,
e) a testületi döntést indokolttá tevő új körülmények, összefüggések, tények és adatok ismertetése,
f) a konkrét feladatok, a megvalósításhoz szükséges feltételek megjelölése,
g) az előterjesztés szerves részét képezik a téma átfogó értékelését segítő mellékletek, ideértve különösen statisztikai táblák, korábbi határozatok szövege,
h) a határozati javaslat
i) a költségvetéssel kapcsolatos előterjesztésnek vagy módosító javaslatnak - az egyensúly megőrzése érdekében - tartalmaznia kell a kiadási előirányzatot, valamint módosítás esetén a bevételi előirányzat megjelölését is.
(5) A határozati javaslatot egyértelműen, kellően szabatosan kell megfogalmazni. Tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését, a végrehajtásról szóló, beszámolásra javasolt határidőt. E végrehajtási határidő megjelölhető akként is, miszerint az folyamatos, mely esetben végső végrehajtási határidő is meghatározható. A határozati javaslatban utalni kell az érintett tárgyban korábban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére, módosítására, avagy hatályában fenntartására.
(6) Az írásos előterjesztés tartalmazza továbbá
a) az előterjesztő aláírását, és
b) az előterjesztés e célra rendszeresített, kitöltött kísérő lapját, melyen a jegyző aláírását, és esetleges törvényességi észrevételét szerepeltetni szükséges.
(7) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés kísérő lapjának és első oldalának jobb felső sarkában a „zárt ülés napirendje” megjelölést kell alkalmazni, rá kell vezetni az adott példány sorszámát. Ezt az előterjesztést kizárólag a zárt ülésen részvételre jogosultak kapják meg.
23. Beszámoló
39. § (1) A beszámoló önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, a közgyűlés valamely határozatának végrehajtásáról, az interpelláció kivizsgálásáról, a közgyűlés és szervei tevékenységéről készíthető írásban.
(2) A beszámoló benyújtására a közgyűlés határozataiban felelősként megjelölhető személyek – a közgyűlés elnöke, alelnöke, bizottságok elnökei, jegyző – továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.
(3) A beszámoló elfogadásáról a közgyűlés határozatot hoz.
24. Tájékoztató
40. § (1) A tájékoztató olyan információk közgyűlés elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá.
(2) Tájékoztató benyújtására a 38. § (1) bekezdésében megjelöltek, továbbá a közgyűlés által felkértek jogosultak.
(3) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz.
25. Képviselői indítvány
41. § (1) A képviselői indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára. A képviselői indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés tartalmi elemeit.
(2) Képviselői indítvány előterjesztésére közgyűlési tag jogosult, legkésőbb a közgyűlést megelőző 5. munkanapig.
(3) A képviselői indítvány elfogadásáról a közgyűlés elnöke nem nyit vitát, azonban ahhoz – további javaslat megtételével – közgyűlési tag csatlakozhat.
(4) Amennyiben a közgyűlés a képviselői indítvány elfogadásáról dönt, úgy az arról szóló határozatban meg kell jelölni
a) a döntés előkészítéséért felelőst, valamint
b) a döntés előkészítésére irányadó határidőt.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti felelős lehet
a) a közgyűlés elnöke,
b) a közgyűlés alelnöke,
c) vármegyei tanácsnok,
d) a jegyző, vagy
e) a képviselői indítvány tárgyköre szerinti feladat- és hatáskörrel érintett bizottság.
26. Interpelláció
42. § (1) A közgyűlés tagjait az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben interpellációs jog illeti meg.
(2) A közgyűlés tagja az interpellációt a közgyűlés tisztségviselőjéhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez címezheti.
(3) Az interpellációt a közgyűlés előtt írásban a közgyűlés elnökéhez kell benyújtani, aki azt továbbítja a címzetthez. Kivételesen az interpelláció a testületi ülésen szóban is előterjeszthető.
(4) Az interpelláció címzettje a közgyűlésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban az interpellálónak köteles érdemi választ adni, melyről a soron következő közgyűlésen tájékoztatni kell a testületet.
(5) A válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén.
(6) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a közgyűlés vita nélkül határoz.
(7) Ha a közgyűlés a választ elutasította, az interpellációt az illetékes bizottságnak kell vizsgálatra kiadni. Az interpelláció tárgyalásáról a közgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követő ülésén dönt.
27. Kérdés
43. § (1) Kérdés minden olyan, az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem kapcsolódik az adott napirendhez.
(2) Kérdést a közgyűlés tagjai a közgyűlés elnökéhez, alelnökéhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz intézhetnek a feladatkörükbe tartozó ügyekben.
(3) A kérdést az ülés előtt írásban, vagy az ülésen szóban lehet a kérdezetthez előterjeszteni, a napirendi pontok tárgyalását követően. A szándékot a napirend megnyitása előtt – téma megjelöléssel – jelezni kell a közgyűlés elnökének.
(4) A kérdezett a közgyűlés ülésén, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles válaszolni. A válasz felett vita nem nyitható.
28. A közgyűlés ülésének jegyzőkönyve
44. § (1) A közgyűlés üléséről hangfelvételt és 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a testületi ülés idejét és helyét,
b) az ülésen megjelent képviselők és meghívottak nevét, megjelenésük tényét,
c) a távolmaradt képviselők nevét és távollétük jellegét,
d) a javasolt, elfogadott napirendet és a tárgyalt napirendi pontokat,
e) napirendi pontonként:
ea) az előterjesztő nevét és szóbeli kiegészítésének lényegét,
eb) a feltett kérdéseket, a kérdésekre adott válaszok lényegét,
ec) a felszólalók nevét, felszólalásuk lényegét, kiemelve a módosító és kiegészítő javaslatokat,
ed) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
ee) a döntéshozatalban résztvevők számát,
ef) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,
eg) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
eh) döntésenként a szavazás számszerű eredményét,
ei) a rendeletek és határozatok szó szerinti szövegét,
f) az elhangzott interpellációt, az arra adott szóbeli válasz lényegét, valamint az interpelláló véleményét és a közgyűlés döntését,
g) a napirenden kívüli felszólaló nevét, felszólalása lényegét,
h) az elhangzott bejelentések lényegét,
i) előterjesztésenként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét,
j) az elnök és a jegyző aláírását.
(3) A testületi ülésen készült hangfelvétel digitalizált megőrzéséről és az írásos jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) az ülésre szóló meghívót,
b) az előterjesztéseket és azok mellékleteit,
c) az ülésen megalkotott rendeletet,
d) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyvet,
e) az aláírt esküokmányt,
f) képviselői kérésre az írásban is benyújtott hozzászólását
g) a képviselői kérdésre adott írásbeli választ,
h) a jelenléti ívet,
i) név szerinti szavazás névsorát.
(5) A jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt az ülést követő 15 napon belül a jegyző megküldi a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének.
(6) A zárt ülésről külön hangfelvételt és külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A zárt ülésről készült hangfelvétel és jegyzőkönyv megőrzéséről – a Hivatal iratkezelési szabályzatának megfelelően – a jegyző gondoskodik.
(7) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a közgyűlési előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyveibe. A jegyzőkönyvek és egyéb dokumentumok a Hivatalban, valamint a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban tekinthetők meg az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett. Teljes, vagy részleges másolat kiadását a közgyűlés elnöke és a jegyző engedélyezi, amely közgyűlési képviselőnek ingyenes, egyébként térítésköteles.
(8) A képviselők vagy más felszólalók a közgyűlés elnökénél, vagy a jegyzőnél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a közgyűlés elnöke, vagy a jegyző a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, a Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság a hangfelvétel meghallgatását követően dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.
A Közgyűlés szervezete, önkormányzati tisztségviselők
29. A vármegyei képviselők
45. § A közgyűlés tagja a vármegye egészéért vállalt felelősséggel vesz részt a közgyűlés munkájában.
46. § (1) A képviselő
a) részt vehet a közgyűlés döntésének előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében,
b) a közgyűlés ülésén a közgyűlés elnökétől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, továbbá kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
d) kezdeményezheti, hogy a közgyűlés a soron következő ülésén vizsgálja felül a közgyűlés elnökének, bizottságainak a közgyűlés által átruházott hatáskörben hozott döntéseit,
e) megbízás alapján képviselheti a közgyűlést,
f) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén,
g) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és a tárgyalásra meg kell hívni,
h) közérdekű ügyben a Hivatalnál intézkedést kezdeményezhet,
i) a Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
(2) A képviselő köteles
a) részt venni a közgyűlés, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja,
b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni a közgyűlés elnökének vagy a bizottság elnökének, ha a közgyűlés, illetve a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van,
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni, azzal, hogy titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,
d) személyes érintettségét bejelenteni,
e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot haladéktalanul bejelenteni,
f) megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni,
g) a képviselő megbízatásához méltó, a közgyűlés, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani.
(3) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a közgyűlés és a bizottság üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad és a távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül. A közgyűlés a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját – a közgyűlés tagjainak, bizottság elnökének, és a bizottságok nem közgyűlési tag tagjainak tiszteletdíjáról szóló rendeletében szabályozott módon – csökkenti.
30. A képviselőcsoportok
47. § (1) A közgyűlési választásokon listát állító párthoz, illetve társadalmi szervezethez tartozó közgyűlési tagok tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre.
(2) Képviselőcsoportot a megválasztott képviselők közül legalább 3 fő alakíthat.
(3) Egy képviselő csak egy képviselőcsoport tagja lehet. Az ugyanazon párthoz, illetve társadalmi szervezethez tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak, vezetőt választhatnak.
48. § (1) A 8. § és a 47. § alkalmazásában azt a képviselőt kell párthoz, illetve társadalmi szervezethez tartozónak tekinteni, aki
a) párt, illetve társadalmi szervezet tagja, vagy annak listáján jutott be a közgyűlésbe,
b) olyan képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta.
(2) A képviselőcsoportok működéséhez a Megyeháza épületében a technikai, tárgyi feltételeket biztosítani kell.
(3) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentést a közgyűlés elnökéhez kell írásban benyújtani, melynek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének nevét és a képviselőcsoport tagjainak névsorát.
(4) A képviselőcsoport vezetője, vagy az általa megbízott személy képviseli a képviselőcsoportot, összefogja a tagok testületi tevékenységét.
(5) A közgyűlés elnöke a képviselőcsoportok vezetőit egyeztetésre összehívhatja.
(6) A képviselőcsoportok egyéb működési szabályaikat maguk állapítják meg.
31. Az állandó bizottságok
49. § (1) A közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére két állandó bizottságot hoz létre. Az állandó bizottságok átruházott hatásköreit a 2. melléklet, létszámát és fontosabb feladatköreit a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a közgyűlés tevékenységét, munkájának eredményességét.
(3) A közgyűlés két állandó bizottsága a Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság valamint a Fejlesztésekért, Turizmusért és Klímaügyekért Felelős Bizottság.
(4) Az állandó bizottság elnökét a közgyűlés saját tagjai közül, tagjait saját tagjai vagy nem képviselők közül választja.
(5) A bizottság elnöke vármegyei tanácsnok. Helyettesítésére a közgyűlés alelnököt választhat. Az elnök és alelnök egyidejű akadályoztatásuk esetén a bizottság közgyűlési tag jelenlevő korelnöke látja el a feladatokat.
(6) A közgyűlési tag csak egy állandó bizottságba választható.
(7) A közgyűlés elnöke, alelnöke, a Hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke, tagja.
50. § (1) A közgyűlés állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet törvény, vármegyei önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.
(2) A bizottság
a) dönt a közgyűlés által átruházott ügyekben,
b) előkészíti a szakterületét érintő önkormányzati koncepciókat, programokat, döntés-tervezeteket,
c) javaslatot tesz
ca) a közgyűlés munkaterve összeállításához,
cb) a vármegyei kitüntető díjak adományozására,
d) véleményezi a feladatkörébe tartozó előterjesztéseket, beszámolókat
e) ellenőrzi a közgyűlési és bizottsági döntések végrehajtását
f) beszámol tevékenységéről a közgyűlésnek.
(3) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság állásfoglalását kell kikérni. A közgyűlés dönt az összeütközés tárgyában, ha az érintett bizottság az állásfoglalással nem ért egyet.
32. Az állandó bizottságok általános működési szabályai
51. § (1) A bizottságok működésére, összehívására, üléseik nyilvánosságára, határozatképességére, tanácskozási rendjére, az ülésvezetésre, a személyes érintettségre, a döntések meghozatalára, üléseik jegyzőkönyvére a közgyűlés működésénél rögzített megfelelő szabályokat ezen alcímben és a 33. alcímben írtak szerinti kivétellel kell alkalmazni.
(2) A bizottságok működési szabályaikat ügyrendjükben a jogszabályok keretei között maguk állapítják meg. A bizottság ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel a szervezeti- és működési szabályzat és más jogszabályi változásokra.
52. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke az ülést megelőzően legalább 5 nappal írásban hívja össze. A meghívóhoz csatolni kell a megtárgyalandó előterjesztéseket és az egyéb szükséges iratokat. A bizottság meghatározza azt az időpontot, amelyeken a rendes üléseit tartja.
(2) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a bizottsági ülés a 11. § (2) bekezdése szerinti módokon is összehívható.
(3) A bizottságot össze kell hívni a közgyűlés elnökének indítványára is.
53. § (1) Több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni. Ez esetben együttes ülés összehívására is sor kerülhet. Az együttes ülésre a bizottság működésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.
(2) Az együttes bizottsági ülés elnöke
a) az együttes ülést kezdeményező bizottsági elnök, vagy
b) amennyiben az együttes ülés összehívását a Közgyűlés rendeli el, úgy a Közgyűlés ezen határozatában megjelölt bizottsági elnök.
(3) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyben egymást követően szerepelnek az egyes bizottságok által hozott határozatok, a saját sorszámozásuk szerint. A jegyzőkönyvet a résztvevő bizottságok elnökei írják alá.
54. § (1) A bizottság döntése a határozat.
(2) A bizottság döntésének végrehajtását a közgyűlés elnöke felfüggesztheti, ha az ellentétes a közgyűlés határozatával vagy sérti az Önkormányzat érdekeit.
(3) A bizottság üléseiről a tanácskozás lényegét és a bizottság döntéseit szó szerint tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, legkésőbb a közgyűlés ülését megelőző napig. A bizottság jegyzőkönyvét az ülést vezető elnök és egy tag írja alá.
(4) A jegyzőkönyveknek a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal vezetője részére történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.
(6) A bizottságok munkájának segítésére szakértőt kérhet fel, A szakértő meghívása esetén a bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt. A szakértő tevékenysége működési többletköltségekkel nem járhat.
33. Az állandó bizottság elnökének és tagjainak jogai és kötelezettségei
55. § A bizottság elnöke
a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,
c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,
d) képviseli a bizottságot,
e) a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a közgyűlés tisztségviselőivel, a jegyzővel, a Hivatallal,
f) a közgyűlésen köteles ismertetni a bizottságnak a tárgyalt előterjesztéshez tett módosító javaslatait és véleményét.
56. § (1) A bizottság tagjai
a) részt vesznek a bizottság ülésein,
b) részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését,
c) bizottság elnökének megbízása alapján képviselhetik a bizottságot.
(2) A bizottság nem képviselő tag tagjait – a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben – a bizottság képviselő tagjaival azonos jogok illetik meg.
57. § A bizottsági elnöki, alelnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén a közgyűlés következő ülésén a közgyűlés elnöke tesz javaslatot a tisztség betöltésére, vagy az új tag megválasztására, a képviselőcsoportok vezetői véleményének kikérése után.
34. Vizsgálóbizottság
58. § (1) A közgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó valamely ügy megvizsgálására ideiglenes bizottságként vizsgáló bizottságot állíthat fel.
(2) A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(3) A vizsgáló bizottság tagja csak képviselő lehet. A vizsgáló bizottság tagjainak létszáma 5 fő, a vizsgáló bizottságba minden képviselőcsoport legalább 1-1 tagot, a legnagyobb létszámú képviselőcsoport legalább 2 tagot delegál. A vizsgáló bizottság elnöki tisztségét a Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság tanácsnoka tölti be.
(3) A vizsgáló bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:
a) a bizottság feladatát,
b) a bizottság által alkalmazott eljárást és vizsgálati módszert,
c) a bizottság megállapításait,
d) a bizottság megállapításait alátámasztó bizonyítékok bemutatását,
e) a vizsgálattal érintett észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira,
f) szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését.
35. Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács
59. § (1) A Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Pest Vármegye Önkormányzatával és Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzatával a Homokhátság vízutánpótlása, mint kiemelt térségfejlesztési feladat ellátása érdekében Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre, melynek keretében gondoskodik – vármegyehatáron túlterjedő – területfejlesztési feladatairól.
(2) A Tanács
a) elnevezése: Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács
b) székhelye: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.
c) működési területe:
ca) Pest vármegyében: Dunaharaszti, Alsónémedi, Ócsa, Inárcs, Bugyi, Dabas, Tatárszentgyörgy, Kakucs, Újhartyán, Újlengyel, Nyáregyháza, Dánszentmiklós, Ceglédbercel, Cegléd, Tápiószőlős, Törtel, Jászkarajenő, Kocsér, Pilis, Albertirsa, Hernád, Pusztavacs, Mikebuda, Örkény, Táborfalva, Csemő, Nagykőrös, Nyársapát
cb) Bács-Kiskun vármegyében: Felsőlajos, Lajosmizse, Kunadacs, Kunbaracs, Ladánybene, Kerekegyháza, Kecskemét, Szentkirály, Nyárlőrinc, Lakitelek, Fülöpháza, Ballószög, Helvécia, Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Fülöpjakab, Kunszállás, Csengőd, Tabdi, Páhi, Kaskantyú, Bócsa, Bugacpusztaháza, Bugac, Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Pirtó, Tázlár, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Imrehegy, Kéleshalom, Kiskunhalas, Kunfehértó, Harkakötöny, Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos, Kisszállás, Balotaszállás, Zsana, Kelebia, Szabadszállás, Fülöpszállás, Tiszakécske, Városföld, Tiszaalpár, Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás, Pálmonostora, Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar, Érsekhalma, Sükösd, Érsekcsanád, Csávoly, Rém, Borota, Jánoshalma, Mélykút, Tompa, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Madaras, Kunpeszér
cc) Csongrád-Csanád vármegyében: Pusztamérges, Üllés, Öttömös, Ruzsa, Ásotthalom, Zákányszék, Mórahalom, Csengele, Pusztaszer, Ópusztaszer, Kistelek, Balástya, Forráskút, Bordány, Zsombó, Szatymaz, Domaszék, Röszke
(3) A Tanács működési területe vonatkozásában a térség kiemelt fejlesztési feladatainak ellátása érdekében a vármegyei önkormányzatok területfejlesztéssel kapcsolatos feladatai figyelembe vételével a következő feladatokat látja el a tanács keretében, valamint a következő tevékenységet végzi:
a) közreműködik a térségre vonatkozó fejlesztési koncepciók kidolgozásában,
b) közreműködik a térségre vonatkozó területrendezési terv elkészítésében,
c) közreműködik a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Homokhátságra vonatkozó speciális programjának tervezésében, végrehajtásában,
d) elősegíti a térségi fejlesztésben érdekelt állami, önkormányzati, vállalkozói és civil szereplők együttműködését, a fejlesztési feladatok összehangolását,
e) együttműködik az érintett vármegyei közgyűlésekkel, a működési területén illetékes önkormányzatokkal, kistérségi önkormányzati társulásokkal, illetve a térség fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő központi és területi államigazgatási szervekkel, gazdasági kamarákkal és civil szervezetekkel,
f) megállapodhat a vármegyei közgyűlésekkel és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról,
g) javaslatot tesz térsége tekintetében a vármegyei fejlesztési koncepciókra,
h) dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, a fejlesztések megvalósításáról,
i) kiemelt figyelmet fordít a térség gazdasági erőforrásainak, valamint környezetállapotának fejlesztésére,
j) hozzájárul a térségében élők életfeltételeinek javításához, a humán erőforrások fejlesztéséhez, térségi identitás fenntartásához,
k) kiemelt figyelmet fordít a térség fejlesztését lehetővé tevő nemzetközi és hazai erőforrások feltárására, a befektetések ösztönzésére, elősegítésére,
l) összehangolja a térségre vonatkozó gazdasági és társadalomszervező döntéseket,
m) biztosítja a térség egységes, komplex társadalmi-gazdasági kezelését.
(4) A Tanács munkaszervezeti feladatait a Hivatal látja el.
(5) A Tanács működéséhez szükséges fedezetet
a) pályázatokon elnyert források,
b) a Homokhátság vízutánpótlásában érintettek esetleges hozzájárulásai,
c) a szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései
biztosítják.
36. A vármegyei közgyűlés elnöke
60. § (1) A közgyűlés elnöke megbízatását főállásban látja el. Illetményét a jogszabály keretei között a közgyűlés állapítja meg és gyakorolja vele kapcsoltban a munkáltatói jogokat.
(2) A közgyűlés elnökét a közgyűlés – saját tagjai sorából – titkos szavazással választja a megbízatásának időtartamára.
(3) A közgyűlés elnöke kiemelt feladatai:
a) gondoskodik az Önkormányzat és szervei hatékony működéséről, segíti a képviselők munkáját,
b) a bizottságok munkájának segítése érdekében az alelnökök, a bizottságok elnökei, valamint a jegyző részvételével tanácsnoki értekezletet hívhat össze,
c) ellátja a bizottságok összehangolt működésével kapcsolatos koordinatív feladatokat,
d) a közgyűlés döntése szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Hivatalt, melynek során:
da) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
db) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
dc) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a közgyűlésnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
dd) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
de) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alelnök, a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,
e) összehangolja a körzeti jellegű közszolgáltatások szervezését, valamint az Önkormányzat hatáskörébe tartozó fejlesztési, területfejlesztési és –rendezési, idegenforgalmi feladatokat,
f) szervezi az Önkormányzat és az országos főhatóságok kapcsolatait és együttműködését,
g) szervezi a külföldi önkormányzatokkal való együttműködést, a nemzetközi önkormányzati szervezetekhez való csatlakozást,
h) irányítja a települési önkormányzatokkal való kapcsolattartás, együttműködés szervezését és az ezekkel kapcsolatos tájékoztatást.
37. A vármegyei közgyűlés alelnöke
61. § (1) A közgyűlés saját tagjai közül – a közgyűlés elnökének javaslatára – titkos szavazással a közgyűlés megbízatásának időtartamára, az elnök helyettesítésére és munkájának segítésére két főállású alelnököt választ.
(2) Az alelnökök felett a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja, illetményüket a jogszabály keretei között a közgyűlés határozza meg.
(3) Az alelnökök a közgyűlés elnökének irányításával látják el feladataikat.
38. Vármegyei jegyző, vármegyei aljegyző
62. § (1) A jegyző – a közgyűlés elnökének irányításával – vezeti a Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.
(2) A jegyző az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása során:
a) szakmai és törvényességi követelményeknek megfelelően előkészíti a közgyűlés, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) tanácskozási joggal részt vesz a közgyűlés és bizottságai ülésén,
c) törvényességi észrevételt tesz a közgyűlésen bármilyen ügyben,
d) gondoskodik a közgyűlés ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, és archiválásáról,
e) köteles jelezni a közgyűlésnek, a bizottságnak és a közgyűlés elnökének, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel,
f) a közgyűlés ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül megküldi az illetékes kormányhivatal vezetőjének.
(3) A jegyző egyéb feladatai körében:
a) megszervezi a Hivatal munkáját,
b) döntésre előkészíti a közgyűlés elnöke hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
c) ellátja a törvényben, kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört,
d) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző felett.
(4) A jegyző az önkormányzat és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait megbízott belső ellenőr útján látja el.
63. § (1) Az aljegyző ellátja a jegyző helyettesítését és az általa meghatározott feladatokat.
(2) A jegyző és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Hivatal jogi végzettségű ügyintézője látja el.
39. A vármegyei önkormányzati hivatal
64. § (1) A közgyűlés „Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzati Hivatal” elnevezéssel Hivatalt hoz létre.
(2) A Hivatal önálló költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat, működési-fenntartási költségeket az éves költségvetés határozza meg.
(3) A Hivatal feladatkörébe tartozik az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása. A Hivatal belső szervezeti felépítését, részletes feladatait, az ügyfélfogadás rendjét a közgyűlés által jóváhagyott szervezeti- és működési szabályzat tartalmazza.
Vármegyei népszavazás
65. § Vármegyei népszavazást a közgyűlés tagjainak legalább egynegyede, a közgyűlés bizottsága, továbbá a választópolgárok legalább 20 %-a kezdeményezhet, mely esetben a – törvényben írt kivételekkel – a közgyűlés köteles azt kitűzni.
Az önkormányzat kapcsolatrendszere
40. Felterjesztési jog
66. § Az Önkormányzat – a helyi közügyek intézése körében – a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat. Ennek keretében
a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.
41. Együttműködés más helyi önkormányzatokkal, és egyéb szervekkel
67. § (1) Az Önkormányzat feladatainak ellátása során együttműködik más helyi önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel, valamint az illetékes államigazgatási és egyéb szervekkel.
(2) A közgyűlés - közös érdekek alapján - feladatának tekinti, és szorgalmazza a vármegye egyházaival, önszerveződő közösségeivel, a vármegye társadalmi és civil szervezeteivel az érdemi együttműködést.
(3) Az Önkormányzat kétoldalú, ideértve testvérmegyei és partnerrégiós nemzetközi kapcsolatok kialakítására, fenntartására és ápolására törekszik, továbbá részt vesz regionális európai szervezetek munkájában az Önkormányzat céljainak megvalósítása érdekében.
(4) Külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a közgyűlés dönt.
42. Területi nemzetiségi önkormányzatokhoz kapcsolódó feladatok
68. § (1) Az Önkormányzat a Bács-Kiskun vármegyében működő területi nemzetiségi önkormányzatok hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogaik gyakorlásához együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint a Bajai Nemzetiségi Központ (Baja, Szabadság u. 23.) épületében
a) ingyenes helyiséghasználatot
b) a Hivatal közreműködésével
ba) a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint
bb) a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi- és tárgyi feltételeket
biztosítja.
(2) Az együttműködési megállapodásban foglaltakat szükség szerint, évente felül kell vizsgálni.
(3) A vármegyében működő területi nemzetiségi önkormányzatok képviselőit az a közgyűlés elnöke, alelnök, a jegyző, aljegyző és a Hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.
(4) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében az elnöknél kezdeményezhetik a közgyűlés eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a közgyűlés részére javaslatot tehetnek.
Záró rendelkezések
69. § Ez a rendelet 2023. január 1. napján lép hatályba.
70. § Hatályát veszti a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2014. (XII.3.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 10/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
A közgyűlés elnökére átruházott közgyűlési hatáskörök
1. Dönt az általános és céltartalék felhasználásáról az éves költségvetésben meghatározott keretek között. E döntéséről a közgyűlés következő ülésén köteles tájékoztatást adni.
2. Dönt két közgyűlés között felmerülő halaszthatatlan esetben az egyedileg – a mindenkori költségvetésben meghatározott összeget meg nem haladó – előirányzat-átcsoportosításokról. E döntéséről a közgyűlés következő ülésén köteles tájékoztatást adni.
3. Dönt a megszűnt DARFT – hazai decentralizált források terhére megkötött – vármegyei támogatási szerződés-állományokhoz kapcsolódó ügyekben
4. Dönt a megszűnt Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács – hazai decentralizált források terhére megkötött – támogatási szerződésállományhoz kapcsolódó ügyekben.
5. Döntési javaslatot készít a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, valamint Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz felhívásai keretében benyújtott támogatási kérelmekről az irányító hatóság által összehívott döntés-előkészítő bizottság számára, továbbá gondoskodik a DEB-be delegálásról, amennyiben összeférhetetlenség vagy más ok miatt a Közgyűlés által delegált tag és póttag sem járhat el.
6. Dönt a „Bács-Kiskunban itthon vagy!” tanulmányi ösztöndíjjal és a Vármegyei Ösztöndíj Programmal kapcsolatos ügyekben.
7. A közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan esetben dönt pályázatok benyújtásáról, a pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó, pályázatokhoz kapcsolódó konzorciumi szerződések, támogatási szerződések, valamint egyéb ügyekben megállapodások megkötéséről, módosításáról, felmondásáról, továbbá véleményt nyilvánít olyan ügyben, amelyben a törvény az érdekelt Önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő.
8. Dönt az önkormányzati jelképek és a név használatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott ügyekben.
9. Dönt – erre vonatkozó kötelezettség esetén – az önkormányzat egyajánlatos közbeszerzései számának csökkentésére irányuló éves intézkedési tervének elfogadásáról.
10.2 Dönt az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott ügyekben.
2. melléklet a 10/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
A közgyűlés állandó bizottságaira átruházott hatáskörök
Átruházott hatáskör |
Hatáskör gyakorlója |
|---|---|
|
Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság |
|
Fejlesztésekért, Turizmusért és Klímaügyekért Felelős Bizottság |
|
Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság |
Az Önkormányzat közbeszerzési tervének jóváhagyása, módosítása |
Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság |
Önkormányzati biztos megválasztása |
Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság |
3. melléklet a 10/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
A közgyűlés állandó bizottságai, azok létszáma és fontosabb feladatai
1. A közgyűlés bizottságai és azok létszáma:
1.1. Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság, amely 10 főből áll.
1.2. Fejlesztésekért, Turizmusért és Klímaügyekért Felelős Bizottság, amely 10 főből áll.
2. A bizottságok fontosabb feladati
2.1. A Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság
a) véleményezi az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát, figyelemmel kíséri hatályosulását, javaslatot tesz a szükséges módosításokra,
b) előkészíti, véleményezi a közgyűlési rendeleteket, ellenőrzi a közgyűlési döntések végre-hajtását,
c) szükség szerint – de legalább ciklusonként – felülvizsgálja az önkormányzati rendeleteket és javaslatot tehet azok módosítására, hatályon kívül helyezésére vagy újabb rendelet alkotására,
d) döntésre előkészíti a közgyűlés elnökével, az alelnökkel, jegyzővel szembeni összeférhetetlenségi, méltatlansági, fegyelmi és anyagi kártérítési ügyeket,
e) nyilvántartja és ellenőrzi a közgyűlés tagjainak vagyonnyilatkozatait,
f) kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség és méltatlanság megállapítására tett kezdeményezést és átveszi az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszűntetéséről szóló írásban megerősített lemondó nyilatkozatokat,
g) ellátja a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén a vizsgálat lefolytatását,
h) ellátja a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket,
i) elemzi, értékeli a vármegyében élő nemzetiségek társadalmi helyzetét, elősegíti jogaik érvényesülését, a nemzetiségi közügyek intézését,
j) véleményezi az Önkormányzat nemzetiségeket e minőségében érintő előterjesztéseit,
k) közreműködik a nemzeti kultúrák megőrzésében, gyarapításában, összehangolja, és szükség szerint szervezi a területi és vármegyei nemzetiségi rendezvényeket,
l) kapcsolatot tart nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel, s a nemzetiségi törvény végrehajtásában érintett intézményekkel és más szervekkel,
m) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását,
n) kapcsolatot tart az egyházakkal, felekezetekkel, vallási közösségekkel, társadalmi és civil szervezetekkel,
o) véleményezi az Önkormányzat gazdasági programját és az ennek végrehajtásáról szóló beszámolót,
p) figyelemmel kíséri az Önkormányzatnál a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés-, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
q) ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését,
r) véleményezi az Önkormányzat saját fejlesztési, rekonstrukciós és felújítási terveit,
s) figyelemmel kíséri az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok működését, gazdálkodását, javaslatot tesz a közgyűlés felé a szükséges tulajdonosi döntésekre.
2.2. A Fejlesztésekért, Turizmusért és Klímaügyekért Felelős Bizottság
a) közreműködik - a vármegyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a vármegye fejlesztési programjának és az egyes alprogramoknak a kidolgozásában,
b) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, programokat, az országos, valamint a vármegyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, valamint a vármegye területét érintő területrendezési terveket,
c) véleményével és javaslataival részt vesz az ágazatai operatív programok, valamint térségi gazdaságfejlesztési programok kidolgozásában,
d) figyelemmel kíséri és segíti a vármegyei turisztikai tervek megvalósulását, elősegíti vármegyei turisztikai szervezet létrehozását és működését,
e) összehangolja az idegenforgalom területi érdekeit az országos érdekekkel,
f) előzetesen véleményezi a vármegyei környezetvédelmi programot, részt vesz a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek előkészítésében
g) javaslatot tesz a Homokhátság vízutánpótlása problémájának megoldási lehetőségeire, figyelemmel kíséri az ezzel kapcsolatos intézkedések megvalósulását,
h) közreműködik az Önkormányzat és a vármegye települési önkormányzatai együttműködésének szervezésében, elősegíti a területfejlesztési társulások megszervezését,
i) közreműködik a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolásában, amelynek keretében vizsgálja és értékeli a vármegye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait,
j) előzetesen véleményezi az illetékes területi államigazgatási szervek vármegyét érintő fejlesztéseit és pályázatait,
k) a külföldi régiókkal kötendő nemzetközi együttműködések, megállapodások kidolgozásában, véleményezésében részt vesz,
l) együttműködik a vármegye gazdasági szereplőivel, a gazdasági kamarákkal,
m) véleményével, javaslataival segíti a Vármegyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum, a Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum és a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács működését,
n) véleményével és javaslataival részt vesz a turisztikai fejlesztési programok kidolgozásában,
o) előzetesen véleményezi a települési önkormányzati környezetvédelmi programokat,
p) rendszeresen értékeli a vármegye mezőgazdaságának helyzetét, figyelemmel kíséri a mezőgazdasági termelés feltételeit, valamint a mezőgazdaságban élő emberek életkörülményeinek alakulását, kapcsolatot tart a vármegye területén működő mezőgazdasági ágazati szervekkel (terméktanácsok, szövetségek, érdekképviseletek, hatóságok),
q) közreműködik vármegyemarketing programok kidolgozásában és megvalósításában,
r) figyelemmel kíséri a vármegyében a munkahelyteremtés alakulását,
s) véleményezi a hulladékgazdálkodással összefüggő előterjesztéseket,
t) véleményezi a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos ügyeket,
u) véleményezi a kutatás-fejlesztés és innovációval kapcsolatos ügyeket,
v) véleményezi a vármegye területére készülő közlekedési fejlesztéssel kapcsolatos koncepciókat, terveket,
w) javaslatot tehet a közgyűlésnek a megpályázandó támogatásokra.
A 13.§ (3) bekezdése a Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 7/2023 (XI.27.) önkormányzati rendelete 1.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg
A Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 7/2023 (XI.27.) önkormányzati rendelete 1.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg