1.  § (1) Az Önkormányzat hivatalos elnevezése: Dusnok Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 6353 Dusnok, István király utca 9., működési területe: Dusnok község közigazgatási területe.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Dusnok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Dusnoki Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(4) A Képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők leírásáról és lenyomatáról, valamint használatáról belső szabályzat rendelkezik.

(5) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(6) A Képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

(7) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Dusnoki Híradó, amelyet időszakonként minden háztartásba ingyenesen juttat el az Önkormányzat.

(8) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.dusnok.hu.

(9) A vásár időpontja: minden év áprilisának és októberének 3. vasárnapja. A búcsú időpontja: minden év májusának 2. vasárnapja.

2.  § (1) A Képviselő-testület gondoskodik mindazon önkormányzati feladatokról, amelyet magasabb szintű jogszabályok hatáskörébe utalnak, valamint amelyeket önként vállal. Az önként vállalt feladatok felsorolását az 1.számú melléklet tartalmazza

(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, a Gazdasági és Fejlesztési Bizottság, a Humán Bizottság, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal és a 2. § (3) bekezdés szerinti társulások látják el.

(3) Az Önkormányzat részvételével működő társulások:

(4) A Képviselő-testület a polgármesterre és a jegyzőre átruházott feladat és hatásköreit a 2. számú melléklet tartalmazza. Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörű ügyekben végzett tevékenységéről a Képviselő-testületnek rendszeresen beszámol.

(5) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

3.  § (1) A Képviselő-testület tagjainak létszáma – a polgármesterrel együtt - 7 fő.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, továbbá közmeghallgatást tart. Ünnepi alkalmakkor a Képviselő-testület ünnepi ülést tarthat.

(3) A Képviselő-testület július és augusztus kivételével havonta tart rendes ülést. Az Önkormányzat folyamatos működésének ügyeiben készülő előterjesztéseket a rendes ülésekre kell csoportosítani.

(4) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és legkésőbb a decemberi ülésre a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. A munkaterv főbb tartalmi elemei: 1. Képviselő-testületi ülések tervezett időpontja a hónap megjelölésével, napirendje, 2. Napirend előterjesztőjének (felelősének) megjelölése, 3. Közmeghallgatás, falugyűlés időpontja.

(5) Önkormányzati gazdasági programok folyamatában sürgősen eldöntendő ügyekben, változott vagy új törvényi határidők miatt, és egyéb önkormányzati érdekből mielőbb meghozandó önkormányzati döntés végett a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés bármikor megtartható.

(6) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – decemberben- előre meghirdetett közmeghallgatást tart a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében. A Képviselő-testület decemberben falugyűlést tart a József Attila Művelődési Házban, vagy a Képviselő-testület által kijelölt más helyen. A közmeghallgatás és a falugyűlés időpontját legalább 7 nappal előbb a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a kábeltévén keresztül a lakosság és szervezetek tudomására kell hozni.

4.  § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti az ülést. Tartós akadályoztatásnak minősül - a szabadság kivételével - a 30 napot meghaladó távollét.

(2) A Képviselő-testület ülését - főszabályként - a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(3) A Képviselő-testület rendes üléseit a munkaterv figyelembevételével kell összehívni a meghívó kiküldésével. A meghívónak tartalmaznia kell:

(4) A meghívót és lehetőség szerint az előterjesztéseket az ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni a képviselőknek. A tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlevőknek csak az ülés meghívóját, valamint az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(5) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

(6) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet. Ha önkormányzati érdek indokolja, lehetőség van az ülés összehívására telefonon keresztül vagy személyesen történő meghívással. Ez esetben is lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatatását.

(7) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A meghívót ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a község hirdetőtábláin.

(8) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A Képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat az ülésen megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt az ülést viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

5.  § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, azaz – 4 fő jelen van.

(2) Ha az /1/ bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 1 héten belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

6.  § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A polgármester, a képviselők, a jegyző, a bizottságok, a nemzetiségi elnökök javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(2) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét. A személyesen érintett képviselő - érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni. Ez esetben nem kell dönteni a képviselő kizárásáról. A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának következménye, hogy a Képviselő-testület nyilvánosságra hozza e tényt és amennyiben a Képviselő-testület 1 szavazattöbbséggel döntött az előterjesztésről, úgy az érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról vagy megsemmisítéséről és újratárgyalásáról külön határozattal dönt a Képviselő-testület.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, melynek időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(6) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára – a vita folytatását szükségtelennek tartja. A vita bezárása után határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(7) A polgármester az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

7.  § (1) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(2) Minősített többség esetén a javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselőnek) egybehangzó „igen” szavazata szükséges.

(3) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza, „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal.

(4) Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha a polgármester vagy bizottság indítványozza, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben előírt egyéb esetekben. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ („igen”, „nem”, „tartózkodom”) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazásról a névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A névsorban első helyen a polgármester, második helyen az alpolgármester, végül a többi képviselő szerepel ABC sorrendben.

(5) Titkos szavazás esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazatok összeszámlálását a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság végzi. A Bizottság elnöke a szavazás lebonyolítását követően ismerteti az eredményt. A Bizottság jegyzőkönyvét az ülés jegyzőkönyve mellé kell csatolni.

8.  § (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek.

(2) Interpellációnak az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 2 nappal írásban kell benyújtani. Amennyiben a felvilágosítás-kérést az előírt határidőn túl vagy a Képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(4) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását.

9.  § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással, valamint a határozati javaslat az indoklással.

(2) A Képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(3) Az előterjesztések tartalmi elemei:

(4) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia. A költségvetéssel kapcsolatos előterjesztés kivételével, amennyiben az előterjesztés terjedelme a 20 oldalt meghaladja, az írásos anyag csupán e-mailben kerül kiküldésre, papír formátumban pedig a Jegyzői Irodában megtekinthető.

(5) Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottságok elnökei vagy a képviselők 1/4-e terjeszthet elő. Az indítványt az ülés előtt legalább 24 órával a polgármesternél kell bejelenteni, amit az indítványt tevő az ülésen indokolhat. A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja meg. Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, abban az esetben szavazást kell elrendelni arról, hogy a Képviselő-testület nem sürgősségi jelleggel napirendjére tűzi-e az indítványt, avagy nem.

(6) Nem küldhető ki azon előterjesztés,

(7) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően a polgármester legfeljebb 30 perc időtartamú olvasási szünetet rendelhet el. A zárt ülés vége előtt a polgármester gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek.

10.  § (1) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

(2) A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni (……/20….. Kth. számú határozat). A határozat magába foglalja: a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, végrehajtást igénylő döntéseknél a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölését, valamint azoknak a felsorolását, akiknek a határozatot meg kell küldeni.

(3) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire az általános közigazgatási eljárásról szóló 2016. évi CL. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

11.  § (1) A Képviselő-testület rendeleteiről a jegyző sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével nyilvántartást vezet.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, aki azt a tárgy szerint érintett bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti. A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság előzetes állásfoglalásával nyújtható be a költségvetéssel és a zárszámadással kapcsolatos rendeletek és azok módosításai.

(4) A rendelettervezet elkészítése során a Képviselő-testület a lakosság széles körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg. A tervezetet a jegyző készíti el, de ezzel megbízható a tárgy szerint illetékes bizottság is. A szakértő bevonására a jegyző és az illetékes bizottság tesz javaslatot.

(5) A Képviselő-testület a helyi rendeletalkotást megelőzően a települési rendezési terv és a helyi építési szabályzat vonatkozásában írja elő a társadalmi egyeztetést. A rendeletalkotás előtt a társadalmi egyeztetést úgy kell biztosítani, hogy legkésőbb a rendelet-tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt 7 nappal a tervezet szövegét közzé kell tenni a település honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőjén. A lakosság és a társadalmi szervezetek a tervezettel kapcsolatos írásos véleményüket a tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző napig juttathatják el a Polgármesteri Hivatalba. A Képviselő-testület előtt a polgármester terjeszti elő a társadalmi egyeztetésben kialakított írásbeli véleményeket és értékeli a rendelet tervezetének tárgyalásakor.

(6) A polgármester a jegyző által elkészített rendelet-tervezetet indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.

(7) A rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Dusnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……/20…(….hó….nap) önkormányzati rendelete a …..(rendelet címe)- ról/-ről.

(8) A rendeletek kihirdetéséről - a helyben szokásos módnak megfelelően a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel - a jegyző gondoskodik.

12.  § A Képviselő-testület üléséről a jegyző jegyzőkönyvet készít. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület jegyzőkönyveibe és mellékleteibe. A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A választópolgárok részére a zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét biztosítani kell.

13.  § (1) A települési képviselőt a törvény keretei között külön önkormányzati rendeletben megállapított mértékű tiszteletdíj illeti meg.

(2) A helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos szabályozást külön szabályzat tartalmazza.

14.  § (1) A Képviselő-testület 3 bizottságot hoz létre az alábbiak szerint:

(2) A bizottságok 3 tagúak, feladataikat a 4. számú melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság ülését az elnök – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - hívja össze és vezeti. A bizottsági ülés meghívóját legalább 4 nappal az ülés előtt ki kell küldeni a tagoknak. A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és e rendelet keretei között maguk határozzák meg, ellenkező esetben a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság hatáskörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást is kezdeményezhet. Összevont tárgyalás esetén az ülést a legidősebb elnök vezeti.

15.  § (1) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre. Az ideiglenes bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzésével illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásával automatikusan megszűnik.

(2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes bizottság tagjai tiszteletdíjban nem részesülnek.

16.  § (1) A polgármester főállású tisztségviselő. A polgármester munkarendje a hivatali munkarend szerinti, fogadónapja csütörtökönként 7,30-tól 12 óráig tart.

(2) A polgármester feladatai a Képviselő-testület ülésének vezetése során:

(3) A polgármester:

(4) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, az ülést bezárhatja.

17.  § (1) A Képviselő-testület tagjai közül 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét. Az alpolgármester részletes feladatát és hatáskörét a polgármester határozza meg.

(2) Az alpolgármester fogadónapja minden hónap utolsó keddjén 7,30-tól 12 óráig tart.

18.  § (1) A jegyző feladatai különösen:

(2) A jegyző tartós akadályoztatása, illetve a jegyzői tisztség betöltetlensége esetén - legfeljebb hat hónapra – a polgármester által írásban, a Polgármesteri Hivatal képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselője bízható meg.

19.  § (1) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2) A Polgármesteri Hivatal köteles részt venni a Képviselő-testületi ülések napirendjeinek előkészítésében, a döntések végrehajtásában. A képviselők a Polgármesteri Hivatal dolgozóit a jegyzőn keresztül kérhetik fel az alapvető ügyvitelüket meghaladó feladatok ellátására.

20.  § (1) A Képviselő-testület - a vonatkozó jogszabályok alapján - rendeletet alkot:

(2) Az Önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.

(3) A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámokkal kapcsolatos adatokat a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(4) A testület a már elfogadott hitelkereten felül csak abban az esetben vehet fel hitelt, amennyiben az erre irányuló döntést minősített többséggel fogadta el.

(5) Az önkormányzati támogatások nyújtásának és elnyerésének feltételeit a Képviselő-testület a költségvetési rendeletében határozza meg.

(6) A jegyző az Önkormányzat és a költségvetési szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzatok belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait az Önkormányzattal polgári jogi jogviszonyban álló belső ellenőr útján látja el.

21.  § (1) A Képviselő-testület a következő helyi nemzetiségi önkormányzatokkal tart fenn kapcsolatot:

(2) Az Önkormányzat a jegyző és a Polgármesteri Hivatal útján a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött együttműködési megállapodásokban rögzített feltételek alapján

(3) A (2) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az Önkormányzat a szabályzatainak és egyéb belső szabályozóinak hatályát – a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan – szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működésére is.

(4) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testületi üléseken a nemzetiség képviselőjeként jogosult részt venni.

22.  § Helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezhet. A helyi népszavazás költségeit az Önkormányzat költségvetéséből biztosítja.

23.  § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 15/2014. (XI.24.) önkormányzati rendelet.