Szalkszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
Szalkszentmárton Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 12. 16Szalkszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
Szalkszentmárton Község Helyi Építési Szabályzatáról
Szalkszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2024. szeptember 30-án hatályos szövegállapota szerinti 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2024. szeptember 30-án hatályos szövegállapota szerinti 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, Állami Főépítészi Iroda, Állami Főépítész, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Bács-Kiskun Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala, Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály, Gyorsforgalmi Útügyi Osztály, Közlekedésért felelős miniszter /Építési és Közlekedési Minisztérium/, Légiközlekedési hatóság /Építési és Közlekedési Minisztérium/, Katonai légügyi hatóság /Honvédelmi Minisztérium/, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Erdészeti Osztály, Honvédelemért felelős miniszter /Honvédelmi Minisztérium/, Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Bányászati és Gázipari Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Országos Atomenergia Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztály, továbbá Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata, Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata, Dunavecse Város Önkormányzata, Kunszentmiklós Város Önkormányzata, Rácalmás Város Önkormányzat, Tass Község Önkormányzata, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés b) pontja szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
Általános előírások
1. A rendelet hatálya, felépítése
1. § (1) Szalkszentmárton község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: az Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: az OTÉK), az egyéb általános érvényű jogszabályok, jogi rendelkezések és hatósági előírások, Szalkszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szalkszentmárton településképének védelméről szóló 22/2017. (XII. 7.) önkormányzati rendelete, valamint e Rendelet betartásával kell.
(2) E Rendelet előírásait az OTÉK 2024. január 01-től hatályos szövegállapota figyelembevételével kell alkalmazni.
(3) E Rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Szalkszentmárton Község Szabályozási Terve – Jelmagyarázat,
b) 2. melléklet: Szalkszentmárton Község Szabályozási Terve – Szelvényháló,
c) 3. melléklet: Szalkszentmárton Község Belterületi Szabályozási Terve M=1:4000,
d) 4. melléklet: Szalkszentmárton Község Külterületi Szabályozási Terve M=1:8000,
e) 5. melléklet: Szalkszentmárton Község építési övezetei, 1.: Építési övezeti kód betűjele: Területhasználat, 2.: Építési övezeti paraméterek,
f) 6. melléklet: Szalkszentmárton Község övezetei, 1.: Övezeti kód betűjele: Területhasználat, 2.: Övezeti paraméterek,
g) 7. melléklet: Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok, 1.: Elővásárlási joggal érintett ingatlanok, 2.: Kisajátítással érintett ingatlanok, 3.: Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok,
h) 8. melléklet: Állattartó épületek, építmények telepítési távolsága,
i) 9. melléklet: Növények legkisebb ültetési (telepítési) távolsága.
(4) E Rendeletnek a szögletes zárójelben szereplő megjegyzéseit tájékoztató jellegűnek kell tekinteni.
2. Fogalommagyarázat
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. Főépület: az építési övezeti, övezeti előírásokban megnevezett rendeltetéseknek helyet adó, melléképületnek nem minősülő épület.
2. Kialakult állapot: Olyan építési övezetekre használt jelző, amelynek további beépítése során, a meglévő karakterjegyek alapján, az illeszkedés elvét kell érvényesíteni.
3. Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését, üzemeltetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.
4. Oldalsó telekhatáron álló épület: Az oldalhatáron álló beépítési módú építési telken a telekhatárral meghatározott építési határvonalon, vagy attól legfeljebb 1,0 méterre elhelyezett épület.
5. Kioszk: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 3. § n) pontja szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen vagy közhasználatú területen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény.
6. Rendezett telek: az országos előírásokat, e Rendeletben előírt követelményekkel együttesen követve kialakított telek.
(2) A fenti fogalmak között nem szereplő e rendeletben használt szakmai kifejezéseket a hatályos szakmai jogszabályokban – különösen az Étv.-ben, az OTÉK-ban, valamint Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényben – alkalmazott fogalommagyarázatokkal megegyezőnek kell tekinteni.
3. Szabályozási elemek besorolása és alkalmazása
3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő határelemek, illetve vonalas szabályozási elemek hierarchiáját (fedettségét) az alábbiak szerint kell értelmezni:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó / meglévő-megszűnő / tervezett belterületi határ,
3. szabályozási vonal, szabályozási vonal határvonalon,
4. építési övezet, övezet határa, valamint
5. telekhatár.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő elemek egyazon nyomvonalon való elhelyezkedése esetén, mindig a hierarchiában előbb álló kerül legfelül ábrázolásra, a (3) bekezdés kivételével.
(3) Közigazgatási határ alatt sem szabályozási vonal, sem övezethatár nem kerül ábrázolásra.
4. Határelemek
4. § Vonalas határelemek:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó belterületi határ,
3. meglévő-megszűnő belterületi határ,
4. tervezett belterületi határ.
5. Kötelező szabályozási elemek
5. § (1) Vonalas szabályozási elemek:
1. szabályozási vonal,
2. szabályozási vonal határvonalon,
3. szabályozási szélesség,
4. építési övezet, övezet határa, jele,
5. méretvonal.
(2) Felületként megjelenő szabályozási elemek:
1. közúti közlekedési terület – főhálózat (főút, országos mellékút, helyi gyűjtőút),
2. közúti közlekedési terület –kiszolgáló út,
3. egyéb közlekedési terület – kötöttpályás,
4. közkert zöldterület,
5. védelmi célú erdőterület,
6. rekreációs célú erdőterület,
7. egyéb erdőterület,
8. vízgazdálkodási terület,
9. vízgazdálkodási terület kétszintű területhasználattal,
10. közlekedési terület céljára fenntartott terület,
11. tanyaként az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy jogi jellegként feljegyzett ingatlan,
12. tanya létesítésére kijelölt ingatlan.
6. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek
6. § (1) Művi értékvédelmi elemek:
1. Világörökségi várományos helyszín (Magyarországi tájházak hálózata - Petőfi Sándor Emlékkiállítás),
2. műemlék,
3. műemlék telke,
4. műemléki környezet,
5. nyilvántartott régészeti lelőhely,
6. helyi védett egyedi érték,
7. helyi védett területi érték határa.
(2) Táj- és természetvédelmi elemek:
1. ex lege védett kunhalom,
2. Natura 2000 terület SPA [különleges madárvédelmi területek] határa (HUKN10001 - Felső-Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék),
3. Natura 2000 terület SCI [különleges természetmegőrzési területek] határa (HUKN20001- Felső-Kiskunsági szikes puszta),
4. Natura 2000 terület SCI [kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek] határa (HUKN20005 - Tass-Szalkszentmártoni szikes puszta),
5. Natura 2000 terület SCI [kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek] határa (HUDI20034 - Duna és ártere),
6. Ramsari terület
7. ökológiai hálózat magterülete,
8. ökológiai hálózat ökológiai folyosója,
9. ökológiai hálózat pufferterülete,
10. tájképvédelmi terület övezete.
(3) Egyéb korlátozó tényezők:
1. árvízvédelmi védvonal,
2. nagyvízi meder területe,
3. fakadó és szivárgó víz által veszélyeztetett terület,
4. belvízjárta terület,
5. bányatelek,
6. környezetvédelmi engedéllyel rendelkező bányászati terület,
7. vízbázis hidrogeológiai védőövezete,
8. belső veszélyességi zónahatár,
9. középső veszélyességi zónahatár,
10. külső veszélyességi zónahatár,
11. védőterület, védőtávolság, védősáv határa.
(4) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek lehatárolására az ezen elemeket elrendelő jogszabályok, hatósági határozatok, adatszolgáltatások az irányadóak.
7. Javasolt szabályozási elemek
7. § (1) Javasolt szabályozási elemek: tervezett kerékpárút.
(2) A tervezett kerékpárút nyomvonala kizárólag az érintett közterületen belül történő elhelyezési javaslatról tájékoztat, ezért a kerékpárút az érintett közterületen belül bármely oldalra kiépíthető.
8. Tájékoztató elemek
8. § (1) Alaptérképi elemek:
1. földrészlet határ,
2. alrészlet határ,
3. épület,
4. szintvonal,
5. felirat (helyrajzi szám, házszám, utcanév, dűlőnév).
(2) Meglévő közlekedési létesítmények:
1. jelentős szintbeni közúti csomópont,
2. híd,
3. jelentős közhasználatú parkolóhely,
4. szintbeni vasúti kereszteződés,
5. vasútállomás,
6. jachtkikötő.
7. teherkikötő.
(3) Meglévő közlekedési nyomvonalak:
1. főút,
2. országos mellékút,
3. helyi gyűjtőút,
4. vasútvonal,
5. kerékpárút.
(4) Meglévő közműlétesítmények:
1. víztorony,
2. szennyvíz átemelő,
3. csapadékvíz tározó,
4. transzformátor állomás,
5. gáznyomás szabályozó,
6. adó-, vevőtorony, átjátszó állomás,
7. hulladék kezelő, hulladék lerakó (zöld- és inert),
8. bezárt hulladék lerakó.
(5) Meglévő közművezetékek:
1. ivóvíz vezeték,
2. szennyvízcsatorna,
3. térségi ellátást biztosító villamosenergia elosztó hálózat (132 kV),
4. villamosenergia középfeszültségű szabadvezeték,
5. nagy-középnyomású földgáz szállítóvezeték (25>4 bar),
6. középnyomású földgáz elosztóvezeték,
7. távközlési hálózat.
(6) Egyéb elemek: Kiskunsági-főcsatorna partvonala.
(7) A tájékoztató elemek nem tekinthetők jelen rendelet alapján elrendelt önkormányzati elhatározásnak.
Közlekedési célokat szolgáló területekre vonatkozó előírások
9. Utakra vonatkozó rendelkezések
9. § (1) Nyomvonalas közlekedési infrastruktúra-elemek kezelői hozzájárulásának területén a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 2.) GKM rendelet előírásai az irányadóak.
(2) A település területén mind közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú, mind közforgalom számára meg nem nyitott, korlátozott használatú magánút kialakítható.
(3) Magánút:
a) bármely építési övezetben, övezetben létesíthető,
b) területén épület nem helyezhető el,
c) területére az övezetben, vagy építési övezetben szereplő paraméterek nem vonatkoznak.
(4) A magánút legkisebb szélessége:
a) maximum 2 lakótelek feltárását szolgáló, legfeljebb 80 méter hosszú magánút esetén 6 méter,
b) maximum 6 lakótelek feltárását szolgáló, legfeljebb 150 méter hosszú magánút esetén 10 méter,
c) a (4) bekezdés a)–b) pontja, valamint az (5) bekezdés kivételével minden más esetben 12 méter.
(5) Gazdasági területen a magánút legkisebb szélessége 14,0 méter.
(6) 150 métert meghaladó hosszúságú magánutat, végfordulóval kell kialakítani.
(7) 200 méternél hosszabb magánút zsákutcaként nem alakítható ki.
(8) Az útáthelyezések jövőbeni biztosítása érdekében út V/Kb-B övezetben legalább 6 méter szélességgel bárhol kialakítható.
10. Parkolásra vonatkozó rendelkezések
10. § (1) Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás önálló rendeltetési egysége után.
(2) 20, vagy annál több gépkocsit befogadó parkolót kiemelt szegéllyel kell ellátni, és a felületén keletkező csapadékvizet olajfogó műtárgyon keresztül kell a befogadóba vezetni.
(3) Gazdasági terület, különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezete, valamint közúti közlekedési terület, vízgazdálkodási terület/különleges beépítésre nem szánt bánya terület övezete, különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület övezete kivételével tehergépjármű, erő- vagy munkagép tárolására szolgáló önálló parkoló terület nem létesíthető.
11. Lezárt közforgalmú vasútvonalra vonatkozó rendelkezések
11. § A lezárt országos vasútvonal szélső közforgalmú vágányától számított 50 méteres, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 méteres távolságon belül létesítményt a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklete figyelembevételével kell elhelyezni.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
12. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések
12. § (1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következő bekezdések szerint kell meghatározni.
(2) Az előkert méretét:
a) a telekkel érintkező közterületen, vagy magánúton jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni;
b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 5 méternek
kell tekinteni.
(3) Az oldalkert méretét:
a) szabadon álló beépítési módnál:
aa) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének,
ab) vagy, ha ez az érték kisebb, mint 3,0 méter, akkor 3,0 méternek
b) oldalhatáron álló beépítési módnál 3,0 méternek
kell tekinteni.
(4) A hátsókert méretét:
a) 25 m legkisebb telekmélységig, 0 méternek
b) minden más esetben
ba) az építési övezetre, övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság értékének
bb) vagy, ha ez kisebb, mint 6,0 méter, akkor 6,0 méternek
kell tekinteni.
(5) Hátsókertnek minősül – a (4) bekezdésben szereplő előírások betartása mellett – falusias lakóterület építési övezetében a közterület, vagy magánút határától számított 60 méteren túli rész.
(6) Oldalhatáron álló beépítési módnál az épületeket az építési helyen belül, a környezetében kialakult épületelhelyezés figyelembevételével, elsődlegesen az építési hely által meghatározott oldalsó telekhatáron kell elhelyezni.
(7) Oldalhatáron álló/Kialakult (O/K) beépítési mód esetén:
a) a már beépült telkek esetében az illeszkedés elvét kell érvényesíteni, amely a szomszédos három-három már beépült telken álló főépület oldalsó telekhatáron álló elhelyezkedését veszi figyelembe.
b) a főépülettel nem rendelkező telkek esetében az épületeket elsődlegesen az építési hely által meghatározott oldalsó telekhatáron kell elhelyezni.
13. Örökségvédelemre vonatkozó rendelkezések
13. § (1) Védett műemlékek, műemléki környezetek, nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2024. szeptember 30-án hatályos szövegállapotának, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.
(2) Helyi értékvédelmi területre, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületre, építményre Szalkszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szalkszentmárton településképének védelméről szóló 22/2017. (XII. 7.) önkormányzati rendelet előírásai az irányadóak.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
14. Táj- és természetvédelem, az élő környezet védelme
14. § (1) Védett természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai hálózat, tájképvédelmi terület területén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény, Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.
(2) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közterületi növényzet elhelyezhetőségének.
(3) Az országos közút külterületi szakasza mentén, annak felújítása, átépítése esetén fasort, illetve többszintes kialakítású zöldsávot kell telepíteni.
(4) Vízfolyások partélének parti sávjában, valamint vízfolyások külterületi, természetközeli állapotot mutató 50 m-es sávjában épület, építmény – az árvízvédelmi, átkelési célokat szolgáló, valamint a közmű létesítmények kivételével – nem helyezhető el.
15. Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
15. § (1) Háromszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:
a) legalább 1 db nagy lombkoronájú fa,
b) legalább 20 db cserje, valamint
c) a nem beépített és nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet
telepítése megtörtént.
(2) A felszíni parkolókat – függetlenül azok közterületi, vagy telken belüli elhelyezkedésétől – 6 parkoló helyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell beültetni.
(3) Az utcafásítást kifejlett állapotban összefüggő lombkoronát alkotó egyedekből kell létesíteni, kivéve az útkereszteződések látóháromszögeit, ahol 50 cm-nél magasabb növényzet nem telepíthető.
(4) A meglévő értékes növényállományt adottságként kell kezelni.
(5) Növények ültetési (telepítési) távolságánál a 9. melléklet értékeit kell betartani.
(6) Sövénykerítés a telek közterületi határa mentén a közlekedést nem zavaró módon telepíthető.
(7) A biológiai aktivitásérték növekmény 204,660 pont, amely a településterv későbbi módosítása során felhasználható.
16. Vízfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
16. § (1) Vízfelületek, parti sáv területén Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény, a felszíni vizek minőségi védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008 (XII. 31.) KvVM rendelet előírásai az irányadóak.
(2) Vízfelület – mind záportározási, mind halastó, mind horgásztó funkcióval – bármely építési övezetben, övezetben, a környezet veszélyeztetésének kizárásával, a vízjogi engedélyezés figyelembevételével létesíthető.
Környezetvédelmi és veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
17. Általános rendelkezések
17. § (1) A környezeti elemek jó állapotának biztosítása érdekében a település közigazgatási területén csak olyan tevékenység, valamint ahhoz tartozó létesítmény, építmény megvalósítása, üzemeltetése engedélyezhető, amely ellenőrzött körülmények közötti működtetése hosszútávon sem veszélyeztetik a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának, továbbá az általános normatív emberi elvárásokon alapuló, valamennyi jogerős jogszabályban megfogalmazott környezeti célkitűzés teljesítését.
(2) Lakóterület építési övezetében jelentős zajhatást, szaghatást, vagy forgalmat eredményező tevékenység, így különösen fémmegmunkálás, karosszérialakatos műhely, fémfestő műhely nem létesíthető.
18. Levegővédelem
18. § (1) Levegővédelmi övezet területén a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.
(2) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára e Rendelet 8. mellékletében szereplő telepítési távolságok az irányadóak.
(3) Nagyállattartó telep lakóterület 1000 méteres körzetében nem létesíthető.
(4) Lakóterület 1000 méteres körzetében kizárólag zárt trágyatároló létesíthető.
(5) A szállópor terhelés mérséklésére az utak mentén – ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi – háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.
19. Vízvédelem
19. § (1) Parti sávnak kell tekinteni:
a) a Duna folyó mentén a partvonaltól számított 10 métert,
b) a kizárólagos állami tulajdonú további vízfolyás, csatorna mentén a partvonaltól számított 6 métert,
c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 métert.
(2) A parti sávra a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.
20. Zajvédelem
20. § A zajtól védendő helyiségekben, valamint a zajtól védendő homlokzatok előtt teljesítendő zajterhelési határértékeket a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet előírásai az irányadóak.
21. Hulladékkezelés
21. § (1) Kommunális hulladék, állati tetem, szippantott szennyvíz és szennyvíziszap csak az erre a célra létesített, hatósági engedéllyel rendelkező telepen, lerakóhelyen helyezhető el.
(2) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.
(3) Veszélyes hulladék az üzemek területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.
22. Hidrogeológiai védőövezetben elhelyezkedő területek
22. § A hidrogeológiai védőövezeten belül a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
23. Telekalakítás
23. § (1) Telekalakítással kizárólag a Szabályozási Terven jelölt közterületről (közúti közlekedési területről, közkert zöldterület gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről), vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról megközelíthető építési telek hozható létre.
(2) Közút céljára történő kisajátítás, közút szabályozással érintett telekalakítása a visszamaradó telek méretétől, beépítettségétől, zöldfelületi fedettségétől és építési helyétől függetlenül végrehajtható.
24. Kisajátítás
24. § (1) Kisajátítási jog illeti meg a Magyar Államot a Szabályozási Terven feltüntetett országos közút területtel érintett ingatlan esetében, településrendezési közérdekű cél érdekében.
(2) Kisajátítási jog illeti meg Szalkszentmárton Község Önkormányzatát a Szabályozási Terven feltüntetett valamennyi helyi közút, valamint közkert zöldterület övezettel érintett ingatlan esetében, településrendezési közérdekű cél érdekében.
25. Beültetési kötelezettség
25. § (1) Beültetési kötelezettség terheli – ahol az fizikailag lehetséges – az általános gazdasági terület (Gá), valamint az egyéb ipari gazdasági terület (Gipe) építési övezetének nem gazdasági terület építési övezetébe, vagy egyéb övezetbe sorolt szomszédos ingatlannal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját.
(2) Beültetési kötelezettség terheli a lakóterületbe, a településközpont területbe, intézményi területbe a mezőgazdasági területbe, a vízgazdálkodási területbe sorolt ingatlannal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját
a) a beépítésre szánt különleges területek közül a K-T és a K-Mü területbe,
b) a beépítésre nem szánt különleges területek közül a Kb-Hull és a Kb-Mü területbe
sorolt ingatlannak.
(3) A beültetési kötelezettségű telekrészen – portaépület kivételével – épület nem helyezhető el.
(4) A telek beültetési kötelezettségű területének min. 85%-át háromszintes növényállománnyal kell beültetni. A maradék részen út, kerékpárút, gyalogút kialakítható.
(5) Vízfolyások parti sávját érintő beültetési kötelezettségű területen a (4) bekezdésben előírt háromszintes növényállomány helyett egyszintes, gyepszintű növényzetet kell kialakítani.
(6) A beültetési kötelezettségű telekrész az építési övezet előírt legkisebb zöldfelületébe beszámítható.
Közművek előírásai
26. Közművekre vonatkozó általános előírások
26. § (1) Közműlétesítmények védőtávolságára a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet, a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatáról szóló 18/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet előírásai az irányadóak.
(2) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket elsődlegesen közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.
(3) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A közművek elhelyezésénél az utak fásítási lehetőségével számolni kell.
(4) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, az útrekonstrukciónál a meglevő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.
(5) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, vagy ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
(6) A közművek védőtávolságaira vonatkozóan az (1) bekezdés mellett, az MSZ 7482/2-80, az MSZ 7048, valamint a MSZ 151/5-86 szabványokban foglaltak az irányadóak.
(7) Beépítésre nem szánt terület övezetében elhelyezett épület(ek) esetén a szükséges közművek kiépítése és a hulladékkezelés megoldása az építtető feladata.
27. Víziközművekre vonatkozó előírások
27. § (1) A közigazgatási terület egészén tilos a szennyvizek szikkasztása.
(2) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(3) Fejlesztési területen elválasztott rendszerű csapadékvíz- és szennyvízcsatorna hálózatot kell kiépíteni.
28. Energiaközművekre vonatkozó előírások
28. § (1) Fejlesztési területen új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia-ellátási hálózatot, továbbá már beépített területen – a gazdasági területek és a különleges mezőgazdasági üzemi területek kivételével – a meglevő hálózat rekonstrukcióját és hálózatépítéssel járó felújítását elsődlegesen földkábeles kiépítéssel kell létesíteni.
(2) Ahol villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmarad, ott a villamosenergia kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.
(3) Műemléki környezetben az elektromos ellátást földkábelen keresztül kell biztosítani.
(4) A helyi védettségű településszerkezet közterületein új légvezeték nem létesíthető.
29. Elektronikus hírközlésre vonatkozó előírások
29. § (1) Hírközlési torony, illetve átjátszó állomás belterületen önkormányzattal egyeztetett helyszínen létesíthető.
(2) Belterületen a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési hálózatokat elsődlegesen földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve, földalatti vezetéssel kell megépíteni.
(3) Ahol a föld feletti vezetés fennmarad, a távközlési szabadvezetéket a 0,4 kV-os villamosenergia vezetékkel és a közvilágítási vezetékkel közös oszlopsoron kell vezetni.
Építés általános szabályai
30. Építmények létesítésére vonatkozó rendelkezések
30. § (1) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, e Rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(2) Új építéssel, bővítéssel járó építési tevékenység – a lakó és üdülő rendeltetéssel érintett építésügyi hatósági eljárások és az Étv. 2024. szeptember 30-án hatályos szövegállapota szerinti 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivételével – kizárólag rendezett telek esetében végezhető.
31. Építmények létesítésére vonatkozó további rendelkezések
31. § (1) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül létesíthető.
(2) Elő- és oldalkertben kizárólag közmű-becsatlakozási műtárgy, közművezeték - és amennyiben a kerítéssel egységet alkot hulladéktartály-tároló – létesíthető.
(3) Híd bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(4) Külterületi utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) mentén az út tengelyétől mért 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 m-en belül épület nem létesíthető.
(5) A telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy a kerítés (4) bekezdésben foglaltak szerinti vonalán belül létesíthető.
(6) Tervezett belterülettel érintett ingatlan esetében a belterületbevonás nem feltétele az építési tevékenységnek.
(7) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.
(8) Főépület nélkül melléképület nem létesíthető.
(9) A közlekedési terület céljára fenntartott területen épület nem létesíthető, műtárgy kártalanítás kizárásával telepíthető.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
32. Falusias lakóterület [Lf]
32. § (1) Falusias lakóterület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
(2) Falusias lakóterület építési övezete: az Lf-1, az Lf-2, az Lf-3, melyek esetében az 5. mellékletben szereplő építési övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(3) Falusias lakóterület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 14. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(4) Falusias lakóterület építési övezetében – az Lf-3 építési övezet kivételével – lakó rendeltetési egységből legfeljebb 2 db létesíthető.
(5) Lf-3 építési övezetben legfeljebb 6 db lakó rendeltetési egység létesíthető.
(6) Lf-2 építési övezetben a beépítettség számításánál a minimális kialakítható telekterület legfeljebb kétszerese vehető figyelembe.
33. Településközpont vegyes terület [Vt]
33. § (1) Településközpont vegyes terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
(2) Településközpont vegyes terület építési övezete: a Vt-1, a Vt-2, melyek esetében az 5. mellékletben szereplő építési övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(3) Településközpont vegyes terület építési övezetében, a (4)-(5) bekezdés figyelembevételével, az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 16. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(4) Településközponti vegyes terület építési övezetében lakás korlátozás nélkül elhelyezhető.
(5) Településközpont vegyes terület építési övezetében munkásszállás nem létesíthető.
34. Gazdasági területek
34. § (1) Gazdasági terület építési övezetében a közműellátás mértéke a részleges közművesítettség.
(2) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az, fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
(3) A gazdasági terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén – annak igazolható mértékéig – túlléphető.
(4) Az országos előírások szerinti számú személygépjármű parkoló kialakításán túl a teheráru rakodását is telken belül kell biztosítani.
35. Egyéb ipari gazdasági terület [Gipe]
35. § (1) Egyéb ipari gazdasági terület építési övezete: a Gipe-1, mely esetében az 5. mellékletben szereplő építési övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(2) Egyéb ipari gazdasági terület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében és a 20. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
36. Általános gazdasági terület [Gá]
36. § (1) Általános gazdasági terület építési övezete: a Gá-1, mely esetében az 5. mellékletben szereplő építési övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(2) Általános gazdasági terület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 20/A. § (1), (2) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Általános gazdasági terület építési övezetében a szolgálati lakás a beépíthető terület legfeljebb 1/3-án helyezhető el.
(4) Általános gazdasági terület építési övezetében lakó- és vegyes területek övezet irányába – ahol az fizikailag lehetséges – 5 méter széles beültetési kötelezettséget kell érvényesíteni.
37. Hétvégi házas üdülőterület [Üh]
37. § (1) Hétvégi házas üdülőterület építési övezetében a közműellátás mértéke a hiányos közművesítettség.
(2) Hétvégi házas üdülőterület építési övezete: az Üh-1, mely esetében az 5. mellékletben szereplő építési övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(3) Hétvégi házas üdülőterület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 23. § (1) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(4) Hétvégi házas üdülőterület építési övezetében a terület rendeltetésével összhangban álló és azt szolgáló, valamint sportrendeltetésű építmények is elhelyezhetők.
38. Különleges beépítésre szánt területek
38. § (1) Különleges beépítésre szánt terület építési övezetében a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(2) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 39–42. § előírásait kell figyelembe venni.
(3) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.
(4) A különleges terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén – annak igazolható mértékéig – túlléphető.
39. Különleges hétvégi házas terület [K-Hé]
39. § (1) Különleges beépítésre szánt hétvégi házas terület építési övezetében a közműellátás mértéke és módja:
a) a hiányos közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése.
(2) Különleges beépítésre szánt hétvégi házas terület építési övezete: a K-Hé-1, mely esetében az 5. mellékletben szereplő építési övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(3) Különleges beépítésre szánt hétvégi házas terület építési övezetében kizárólag üdülő rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
40. Különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület [K-Mü]
40. § (1) Különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében a közműellátás mértéke és módja:
a) a hiányos közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) biológiai kistisztítóműben való kezelése, vagy
bc) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése.
(2) Különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezete: a K-Mü-1, a K-Mü-2, melyek esetében az 5. mellékletben szereplő építési övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(3) Különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében:
a) mezőgazdasági üzemi célú,
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó,
c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta),
f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(4) Lakóterületre zavaró szaghatást eredményező tevékenység (különösen hígtrágya-kezelés) nem folytatható.
41. Különleges beépítésre szánt sport és rekreációs terület [K-Sp]
41. § (1) Különleges beépítésre szánt sport és rekreációs terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
(2) Különleges beépítésre szánt sport és rekreációs terület építési övezete: a K-Sp, mely esetében az 5. mellékletben szereplő építési övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(3) Különleges beépítésre szánt sport és rekreációs terület építési övezetében:
a) sportolási célú,
b) sportolással összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta),
d) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
42. Különleges beépítésre szánt temető terület [K-T]
42. § (1) Különleges beépítésre szánt temető terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
(2) Különleges beépítésre szánt temető terület építési övezete: a K-T, mely esetében az 5. mellékletben szereplő építési övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(3) Különleges beépítésre szánt temető terület építési övezetében:
a) egyházi és világi kegyeleti célú,
b) ravatalozó,
c) hűtőház,
d) sírbolt, emlékmű,
e) urnafal,
f) kápolna, kereszt, harangláb, emlékoszlop,
g) virág- és kegyeleti kellék árusításához szükséges,
h) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
i) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
43. Közúti közlekedési terület [KÖu, KÖu-k]
43. § (1) Közúti közlekedési terület övezetében a közműellátás mértéke és módja:
a) a hiányos közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása, vagy
bc) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése.
(2) Közúti közlekedési terület övezetei: a KÖu, a KÖu-k, melyek esetében a 6. mellékletben szereplő övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(3) Közúti közlekedési terület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 26. § (1) és (4) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(4) Közúti közlekedési terület KÖu övezetében kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés kioszk formájában is létesíthető.
44. Egyéb közlekedési terület [KÖe]
44. § (1) Egyéb közlekedési terület övezetében a közműellátás mértéke és módja:
a) a hiányos közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása, vagy
bc) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
(2) Egyéb közlekedési terület övezete: a KÖe, mely esetében a 6. mellékletben szereplő övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(3) Egyéb közlekedési terület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 26/A. § (1) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(4) Egyéb közlekedési terület KÖe övezetében kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés kioszk formájában is létesíthető.
45. Közműelhelyezési terület [Közm]
45. § (1) Közműelhelyezési terület övezetében a közműellátás mértéke nincs rögzítve.
(2) Közműelhelyezési terület övezete: a Közm, mely esetében a 6. mellékletben szereplő övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(3) Közműelhelyezési terület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 26/B. §-ban szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
46. Hírközlési terület [Hk]
46. § (1) Hírközlési terület övezetében a közműellátás mértéke nincs rögzítve.
(2) Hírközlési terület övezete: a Hk, melyek esetében a 6. mellékletben szereplő övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(3) Hírközlési terület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 26/C. §-ban szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
47. Közkert zöldterület [Zkk]
47. § (1) Közkert zöldterület övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
(2) Közkert zöldterület övezete: a Zkk, mely esetében a 6. mellékletben szereplő övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(3) Közkert zöldterület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 27. § (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(4) Közkert zöldterület övezetében az előírt minimális zöldfelület legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell kialakítani.
(5) Közkert zöldterület létesítése, vagy átépítése kertépítészeti terv alapján javasolt.
48. Erdőterületek [Ev, Er, Ee]
48. § (1) Erdőterület övezetében a közműellátás mértéke és módja:
a) a hiányos közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása,
bc) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
(2) Erdőterület övezete: az Ev, az Er, az Ee, melyek esetében a 6. mellékletben szereplő övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(3) Erdőterület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 28. § (3) és (4) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés – az ott szereplő korlátozásokkal – elhelyezhető.
49. Mezőgazdasági területek
49. § (1) Mezőgazdasági terület övezetében a közműellátás mértéke és módja:
a) a hiányos közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítás, vagy
bc) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése.
(2) Mezőgazdasági terület övezetében épület, építmény kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll –, elsődlegesen művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.
50. Kertes mezőgazdasági terület [Mk]
50. § (1) Kertes mezőgazdasági terület övezete: az Mk, mely esetében a 6. mellékletben szereplő övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 29. § (1) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Kertes mezőgazdasági terület övezetében – az OTÉK 29. § (5) szerinti – birtokközpont nem alakítható ki.
51. Általános mezőgazdasági terület [Má]
51. § (1) Általános mezőgazdasági terület övezete: az Má mely esetében a 6. mellékletben szereplő övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 29. § (1) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Tanyaként az ingatlannyilvántartásban bejegyzett, vagy jogi jellegként feljegyzett ingatlanon, valamint tanya létesítésére kijelölt ingatlanon a (2) bekezdés szerinti rendeltetéseken túl az OTÉK 29. § (10) és (13) bekezdésében szereplő rendeltetések is elhelyezhetők. Tanya létesítésére kijelölt ingatlanon az OTÉK 29. § (10)-ban szereplő lakó- és gazdasági épület, épületcsoport megvalósítását követően tanyaként az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni, vagy jogi jellegként fel kell jegyezni.
(4) Az általános mezőgazdasági terület övezetében a megengedett beépítettség felét, de maximum 200 m2-t meg nem haladó mezőgazdasággal összefüggő lakó rendeltetés elhelyezhető.
(5) Általános mezőgazdasági terület övezetében – az OTÉK 29. § (5) szerinti – birtokközpont kialakítható. Birtokközpont telkén a (2) bekezdés szerinti rendeltetéseken túl az OTÉK 29. § (6) bekezdésében szereplő rendeltetések is elhelyezhetők.
(6) Tanyaként az ingatlannyilvántartásban bejegyzett, vagy jogi jellegként feljegyzett ingatlanra, valamint tanya létesítésére kijelölt ingatlanra a 6. melléklet, 2. Övezeti paraméterek pontjának táblázata 15. sorában szereplő paraméterek helyett az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Kormányrendeletben szereplő, tanya területére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(7) Birtokközpontra a 6. melléklet, 2. Övezeti paraméterek pontjának táblázata 15. sorában szereplő paraméterek helyett a következő paraméterek vonatkoznak:
a) a beépítés módja: szabadonálló,
b) a beépítettség megengedett legnagyobb értéke: 35%,
c) a zöldfelület legkisebb megengedett értéke: 40%,
d) a beépíthető legkisebb telekméret: 10.000 m2,
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb értéke: 4,5 m.
52. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület [Mt]
52. § (1) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezete: az Mt, mely esetében a 6. mellékletben szereplő övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(2) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében kizárólag gyepfenntartást szolgáló, valamint állattartó épület létesíthető. Az állattartó épülethez telkenként legfeljebb 1 db szolgálati lakás létesíthető, melynek beépítettségbe beszámítandó alapterülete a beépíthető terület legfeljebb 1/3-a lehet.
53. Vízgazdálkodási terület [V, V/Ee, V/Er, V/Ev, V/Kb-B, V/Kb-Mh, V/Közm, V/Má, V/Mt]
53. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetében a közműellátás mértéke és módja:
a) a hiányos közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítás, vagy
bc) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése.
(2) Vízgazdálkodási terület övezete: a V, a V/Ee, a V/Er, a V/Ev, a V/Kb-B, a V/Kb-Mh, a V/Közm, a V/Má, a V/Mt, melyek esetében a 6. mellékletben szereplő övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(3) Vízgazdálkodási terület V övezetében:
a) árvízvédelmi,
b) felszíni vízrendezési,
c) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai,
d) híd elhelyezésével összefüggő,
e) közmű és hírközlési, valamint
f) vízisporttal összefüggő (különösen horgászstég, kikötőstég),
műtárgy(ak) helyezhető(k) el.
(4) A kétszintű területhasználatú V/Ee, V/Er, V/Ev, V/Kb-B, V/Kb-Mh, V/Közm, V/Má, V/Mt övezetekben a vízgazdálkodási területen elhelyezhető – a V/Kb-B övezet kivételével, ahol a (2) bekezdés f) pontjában szereplő rendeltetések nem helyezhetők el – létesítményeken túl a második területhasználat (4)–(9) bekezdésben felsorolt létesítményei is elhelyezhetők.
(5) A V/Ee, a V/Er és a V/Ev övezetben kizárólag
a) az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó, valamint
b) közmű és hírközlési
műtárgy(ak) helyezhető(k) el.
(6) A V/Kb-B övezetben
a) a nyersanyag kitermeléséhez, feldolgozásához, tárolásához kapcsolódó,
b) a bányászati kitermeléssel összefüggő,
c) a létesítményt használókat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
e) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) és műtárgy(ak) helyezhető(k) el.
(7) A V/Kb-Mh övezetben kizárólag
a) a meddőhányó használatához kapcsolódó, valamint
b) közmű és hírközlési
műtárgy(ak) helyezhető(k) el.
(8) A V/Közm övezetben kizárólag közmű műtárgy(ak) helyezhető(k) el.
(9) A V/Má és a V/Mt övezetben kizárólag
a) a mezőgazdasági használathoz kapcsolódó, valamint
b) közmű és hírközlési
műtárgy(ak) helyezhető(k) el.
54. Természetközeli terület [Tk]
54. § Természetközeli terület övezetében kizárólag
a) gyepfenntartáshoz, állattartáshoz kapcsolódó, valamint
b) közmű és hírközlési
műtárgy(ak) helyezhető(k) el.
55. Különleges beépítésre nem szánt területek
55. § (1) Mezőgazdasági terület övezetében a közműellátás mértéke és módja:
a) a hiányos közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítás, vagy
bc) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület övezetében a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges beépítésre nem szánt területek övezetére vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – az 56–60. § előírásait kell figyelembe venni.
56. Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület [Kb-En]
56. § (1) Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület övezete: a Kb-En, mely esetében a 6. mellékletben szereplő övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(2) Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület övezetében:
a) megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló,
b) közmű és hírközlési,
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
d) a telephely és létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) és műtárgy(ak) helyezhető(k) el.
57. Különleges beépítésre nem szánt hétvégi házas terület [Kb-Hé]
57. § (1) Különleges beépítésre nem szánt hétvégi házas terület övezete: a Kb-Hé, mely esetében a 6. mellékletben szereplő övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(2) Különleges beépítésre nem szánt hétvégi házas terület övezetében új épület nem helyezhető el.
(3) Különleges beépítésre nem szánt hétvégi házas terület övezetében telekalakítás kizárólag a meglévő épületekhez tartozó telekrész, valamint a közlekedési sávok kialakítása érdekében, az övezet összefüggő területének egészére hajtható végre.
58. Különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelésre és hulladéklerakásra szolgáló terület [Kb-Hull]
58. § (1) Különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelő és hulladéklerakó terület övezete: a Kb-Hull-1, a Kb-Hull-2, melyek esetében a 6. mellékletben szereplő övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(2) Lezárt hulladéklerakó Kb-Hull-1 övezetében a rekultiváció céljával megegyező, azt támogató tevékenység folytatható.
(3) Kb-Hull-2 övezetben:
a) inert- és zöldhulladék kezelésével, lerakásával kapcsolatos,
b) közmű és hírközlési
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
d) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) és műtárgy(ak) helyezhető(k) el.
59. Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület [Kb-Mü]
59. § (1) Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület övezete: a Kb-Mü, mely esetében a 6. mellékletben szereplő övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(2) Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület övezetében
a) mezőgazdasági üzemi célú,
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó,
c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta),
f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
60. Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület [Kb/Re]
60. § (1) Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület övezete: a Kb-Re, mely esetében a 6. mellékletben szereplő övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(2) Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület övezetében
a) vendéglátó,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta),
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
61. §1
62. § Ez a rendelet 2024. december 15-én lép hatályba.
A 61. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.