Jánoshalma Városi Önkormányzat Képviselő- testületének 19/2014 (XI.24.) önkormányzati rendelete
Jánoshalma Városi Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 11. 28- 2022. 01. 28Jánoshalma Városi Önkormányzat Képviselő- testületének 19/2014 (XI.24.) önkormányzati rendelete
Jánoshalma Városi Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
I.
Általános rendelkezések
1. §2 (1) Jánoshalma Városi Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
2. § (1) A település történelmi múltjának bemutatását az 1. sz. függeléke tartalmazza.
(2) Az önkormányzat főbb adatait a 2 sz. függeléke tartalmazza.
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
(2) A Képviselő-testület a címer és a zászló használatát külön önkormányzati rendelettel szabályozza.
4. § (1) Az önkormányzat bélyegzője kör alakú, középen a Magyarország címere van, a köríven a Jánoshalma Város Képviselő-testülete Bács-Kiskun Megye olvasható.
(2) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni:
5. § (1) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Jánoshalma Város Polgármestere,
b) Jánoshalma Város Jegyzője.
6. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település ünnepe a Jánoshalmi Napok.
(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Jánoshalmi Hunyadi Népe.
7. § (1) Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatokat tarthat fenn. Az együttműködésről szóló megállapodás megkötése a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. Jánoshalma város partner kapcsolatot tart fent e rendelet 5. számú függelékében meghatározott településekkel.
II.
A helyi önkormányzás általános szabályai
1. Az önkormányzati jogok
8. § (1) A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. (Mötv. 2. § (1).bek.)
9. § (1) A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. (Mötv. 10. § (2) bek.)
10. § (1) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
2. Feladatok és hatáskörök
11. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. hulladékgazdálkodás;
20. távhőszolgáltatás;
21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (Mötv. 13. §. (1) bek.)
(2) A Jánoshalma Városi Önkormányzat által ellátott helyi önkormányzati feladatok alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 7. számú melléklet tartalmazza.
12. § (1) Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei (a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, polgármesteri hivatala, jegyző és társulás) útján látja el.
(2) A képviselő-testület a törvényben meghatározott kivételekkel, egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, valamint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(3) A képviselő-testület hatáskör gyakorlását a 3. számú mellékletben foglaltak szerinti felsorolással a polgármesterre ruházza át.
(4) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskört gyakorló a képviselő-testületnek évente beszámol.
13. § (1) Az önkormányzati feladat-, és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. Ennek megfelelően a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az Mötv. 42. §.-ban felsorolt feladatok.
14. § (1) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel. (Mötv. 41. § (6) bek.)
15. § (1) A Képviselő-testület hatásköreinek és feladatainak részletes jegyzékét az 1. és 2. sz. melléklet tartalmazza.
III.
Képviselő-testület működése
16. § (1) A városi önkormányzat jogi személy. Feladatait és hatáskörét a Képviselő-testület látja el, illetve gyakorolja. A képviselő testületet a polgármester képviseli.
(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 8 fő, a polgármesterrel együtt 9 fő. A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.
(3) A Képviselő-testület ülésszünetet tart minden év július 1-től augusztus 20-ig.
17. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze.
(2) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők 1/4-nek, a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
18. § (1) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, valamint a meghívót a tanácskozási joggal meghívottaknak, olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket elektronikus úton kell megküldeni.
(2) A helyben szokásos módon közzé kell tenni a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyaga megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban. A Képviselő-testületi ülés meghívóját ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal bejáratánál lévő belső hirdetőtáblára és meg kell küldeni Jánoshalma Város honlapjára.
19. § (1) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább 50%-nak, vagy a bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 12 órával is kiküldhető. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető. A sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(2) A polgármester a - képviselő-testület munkatervétől eltérően - sürgős, halasztást nem tűrő esetekben rendkívüli testületi ülést hívhat össze.
20. § (1) Közmeghallgatást igénylő napirendeket a Képviselő-testület külön döntése határozza meg. Közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
21. § (1) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:
22. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja a munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. A munkaterv előkészítése során a polgármester javaslatot kér:
23. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A Képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. (Mötv. 46. § (2) bek.)
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. (Mötv. 46. §. (3) bek.)
(4)4 A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell: az ülés helyét, időpontját valamint a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.
(5) A meghívóhoz mellékelni kell:
24. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Távollétében a főállású alpolgármester, annak távollétében a polgármester által kijelölt képviselő.
(2) A testületi ülés vezetője az ülés vezetése során:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról,
c) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
d) előterjeszti az ülés napirendjét.
(3) A Képviselő-testület a napirend elfogadásáról külön határoz.
25. §6 (1) Munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármelyik képviselő egy alkalommal 5 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni helyi közérdekű ügyben, a képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az adott ülésen napirendként szerepelnek, illetőleg kérdésként, interpellációként vagy javaslatként terjeszthetők elő.
(2) A polgármester, vagy a testületi ülést levezető elnök a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek, feltéve, hogy a napirend előtti felszólalási szándékát a képviselő az ülést megelőzően legkésőbb 48 órával a polgármesternek - a tárgy megjelölésével - előre jelezte.
(3) Ha a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselő nem az /1/ pontban meghatározottak szerint szólal fel, a polgármester, illetve a levezető elnök a szót megvonja.
(4) A napirend előtti felszólalásra maximum 5 perc időtartamban a polgármester, illetőleg az ülés levezető elnöke vagy az általa kijelölt személy válaszolhat, illetve véleményt nyilváníthat.
(5) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz, erről vitát nem nyit.
26. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervben felvett a Képviselő-testület vagy a bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-, és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
27. § (1) Az előterjesztés készítésénél törekedni kell az áttekinthetőségre, egyértelműségre és kerülni kell a terjengősséget.
(2) Az előterjesztés főbb elemei:
a) előlap, amely tartalmazza az alábbiakat: az előterjesztés tárgyát, készítőjét, előadóját, a bizottságok felsorolását, akik tárgyalásra megkapták, az elfogadásához szükséges szavazattöbbséget, a törvényességi véleményezésre felkértek megjelölését valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az előterjesztés egésze van annak valamely része a honlapon nyilvánosságra hozható-e.
b) a következő részben meg kell határozni az előterjesztés tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő nevét, véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
c) a harmadik rész a határozati javaslatot tartalmazza, pénzügyi vonzat esetén a forrás megjelölésével, a végrehajtásért felelős megnevezésével és a határidő megjelölésével. Ahol lehetőség van, csatolni kell a gazdaságossági számításokat is, és utalni kell a tárgyban született korábbi képviselő-testületi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira is. Az előterjesztéseket a Képviselő-testület jobb tájékoztatása érdekében, ha a tárgyuk szükségessé teszi fényképekkel, térképekkel, helyszínrajzokkal, értékbecslésekkel stb. kell kiegészíteni.
28. § (1) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.
(2) Az előterjesztés megállapításainak alapjául szolgáló adatokat, kimutatásokat táblázatba kell foglalni mely az előterjesztés mellékletét képezi.
(3) Az írásbeli előterjesztésen, amennyiben annak tartalma ezt indokolttá teszi, fel kell tüntetni, hogy csak a döntés után hozható a tájékoztatási eszközök útján nyilvánosságra. A zárt ülésre készült előterjesztések, amelyek személyi adatokat tartalmaznak, vagy amelyek közléséhez az érintett nem járult hozzá, a honlapon semmiképpen sem hozhatók nyilvánosságra.
(4) Előterjesztést a testületi ülésre csak akkor lehet benyújtani, amennyiben azt az illetékes bizottság előzőleg megvitatta. Amennyiben az illetékes bizottság az előterjesztést nem tűzi napirendre, vagy azt a bizottság bármilyen okból nem tárgyalja meg, a polgármester az előterjesztést napirendre tűzheti, ennek indokáról a testületet tájékoztatni kell.
29. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a települési képviselők és a jegyző terjeszthetnek elő. Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet a Képviselő-testület ülésére, ha az indítvány tárgy olyan ügy, amely soron kívüli Képviselő-testületi ülés összehívását indokolja.
(2) Ha a polgármester, vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalását, a sürgősség kérdését szavazásra kell bocsátani. Ha a Képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt a Képviselő-testület ülésén megtárgyalja.
(3) Az indítványt - a sürgősség tényének rövid indoklásával és az indítvány megküldésével - írásban az ülés előtt legalább 24 órával a polgármesterhez kell benyújtani.
30. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) lehetővé teszi, hogy az előadó a napirendhez vita előtt szóban tájékoztatást adjon, kiegészítést tegyen, melynek időtartama 5 percre korlátozódik,
b) biztosítja a bizottsági kisebbségi vélemény elhangzását,
c) lehetővé teszi az előadóhoz és az előterjesztés készítőjéhez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők részéről a kérdések feltevését, amelyre a megkérdezett köteles rövid választ adni.
31. § (1) Felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama maximum 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. Egy napirendhez egy képviselő maximum két alkalommal szólhat hozzá.
(2) Polgármester soron kívüli felszólalást engedélyez annak a képviselőnek, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzését kívánja elutasítani vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni, az mindezt "személyes megjegyzés" intézményét felhasználva teheti meg 2 perces időtartamban.
(3) A Képviselő-testületi ülésen a polgármester engedélyezheti, hogy a megjelent állampolgárok az őket érintő napirendhez kapcsolódva a képviselők hozzászólása után maximum két percben hozzászólhassanak vagy kérdést tegyenek fel a határozathozatal előtt.
32. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig, azt bármikor visszavonhatja.
(2) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot, ennek elfogadása a polgármester mérlegelési jogkörébe tartozik.
33. § (1) A határozathozatalra általában egyszerű szótöbbséggel kerül sor. Az egyszerű szótöbbség a testületi ülésen jelenlévő képviselők többségének a szavazatát jelenti.
(2) Szavazás előtt a polgármester, vagy bármelyik képviselő tárgyalási szünetet /maximum 30 perc/ javasolhat, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) Eredménytelen szavazás esetén a polgármester, vagy bármely képviselő ismételt szavazást indítványozhat. A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A szavazás egyszer ismételhető meg.
(5) Ügyrendi kérdésekben a képviselő bármikor maximum 2 percben szót kérhet, javaslatáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
34. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról.
35. § (1) Minősített többség szükséges a Mötv. 42. §-ban felsorolt pontokban, továbbá törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez, önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez valamint e rendelet 23. § /2/c. pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
(2) Minősített többség a megválasztott képviselők több mint felének támogató szavazatát jelenti a jelenlévők számától függetlenül.
36. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a) az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára,
b) önkormányzati tulajdonnal való rendelkezés esetén (eladás, ingyenes tulajdonba vagy használatba átadás, önkormányzati támogatás 10 000 000 Ft feletti érték esetén)
c) 10 000 000 Ft és annál nagyobb összegű hitelfelvételnél.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a jelenlévő képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak.
37. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.
38. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.
(2)8 A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A kézfelemeléssel történő szavazásnál először az „igen”, majd a „nem”, végül a „tartózkodom” szavazatot kell ülésvezetői kérdésre adandóan kézfelemeléssel jelezni.”
(3)9 Képviselői javaslatra, egyszerű szótöbbséggel dönt a képviselő-testület titkos szavazásról mindazokban az ügyekben, amelyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tart képviselői javaslatra.
(4)10 Zárt ülésen hozott határozatot nyilvános ülésen kell ismertetni.
(5)11 Szavazatok összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételni.
39. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően -folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:“ Jánoshalma Város Önkormányzat ...../20....(....hó....nap) Kt. sz. határozat. “
(2) A Képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.
40. § (1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásáért felelős személynek és intézménynek.
40/A. § (1) Kérdést, interpellációt bármely képviselő írásban terjeszthet elő, amelyet a polgármesternél kell benyújtani, legkésőbb a testületi ülést megelőző 7 nappal. Minden írásban benyújtott interpelláció a testületi ülés anyagában napirendként szerepel.
(2) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. Interpelláció: Önkormányzati ügyekkel kapcsolatos felvetésre intézkedés, kérése, illetve helytelen gyakorlatra való rámutatás.
40/B. § (1) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a Képviselő-testület akkor határoz, ha a kérdező nem fogadja el a választ. Válaszadás maximum időtartama 5 perc.
(2) A képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, önkormányzati bizottságok elnökeihez, és a jegyzőhöz interpellálhat, amelyre lehetőség szerint az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(3) A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a testület vita nélkül dönt az elfogadásáról. Amennyiben a testület sem fogadja el az interpellációra tett intézkedést, annak vizsgálatát rendeli el, mellyel a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottságot, illetve ideiglenes bizottságot bíz meg. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(4) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
41. § (1) Tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követően megvonja a szót a hozzászólótól.
b) Rendre utasítja az ülésteremben azt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
42. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. Képviselő-testület ülésének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezi.
(2) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
43. § (1) Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a testületi ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei:
44. § (1) A jegyzőkönyv feltöltéséről a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületére a jegyző gondoskodik az ülést követő 15 napon belül.
(2) A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvet annak mellékleteivel együtt a lakosság részére hozzáférhetővé kell tenni. A testületi dokumentumok megtekinthetőségének lehetőségét a jegyző biztosítja.
IV.
Az önkormányzati rendeletalkotás
45. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:
a) Szervezeti és Működési Szabályzatról;
b) Települési képviselőnek, bizottsági elnöknek, bizottság tagjainak tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásának megállapításáról;
c) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének megállapításáról;
d) önkormányzat vagyonával kapcsolatos kérdésekről;
e) önkormányzat költségvetéséről;
f) költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról;
g) a helyi adó megállapításáról;
h) közterület elnevezésének rendjét.
46. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
47. § (1) A lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat - kell megállapítani.
(2) A tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el. Az előkészítéssel megbízható a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő is. A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet a bizottság illetőleg szakértő készíti el.
(3) Rendelet előkészítése során előzetes hatástanulmányt kell készíteni, széles körű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrása: szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye.
(4) A polgármester - a jegyző véleményének meghallgatása után - egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.
(5) A jegyző illetve más előterjesztő az előkészítést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.
48. § (1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.
(2) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
49. § (1) A jegyző gondoskodik az Önkormányzati rendelet kihirdetéséről, annak a Nemzeti Jogszabálytárba való feltöltéséről. A rendeleteket a helyben szokásos módon is közzé kell tenni a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel és a városi honlapon való megjelentetésével.
(2) Rendelet alkalmazása szempontjából az érintett szervekhez a rendelet 1 példányát meg kell küldeni.
50. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, és a fontosabb tapasztalatokról, valamint utólagos hatástanulmányt készítenek.
(2) A jegyző 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.
(3) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni, valamint köteles jelezni jogszabály változása esetén a Képviselő-testületnek az önkormányzati rendelet módosításának szükségességét.
V.
A települési képviselő
51. § (1) A képviselőt a törvényben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) Képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el, és a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. A képviselők saját elhatározásukból a várost képviselői körzetekre osztották, amely a helyi újságban kihirdetésre került. Az egyes képviselői körzetekhez tartozó utcajegyzéket a 7. sz. függelék tartalmazza.
(3) A képviselő főbb jogai:
a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
b) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését,
c) Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselő munkájához szükséges tájékoztatást, illetve közreműködést,
d) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését. A Hivatal dolgozója az ügyben megtett intézkedésről 15 napon belül köteles érdemi választ adni,
e) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal vehet részt.
52. § (1) Képviselő főbb kötelezettségei:
a) tevékeny részvétel a Képviselő-testület munkájában,
b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
e) kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
f) személyes érintettség bejelentése,
g) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség,
h) méltatlanság intézményéből fakadó kötelezettségek.
52/A. §13 (1) Azon képviselő esetében, aki a személyes érintettségének bejelentését – akár a képviselő-testületi, akár a bizottsági ülésen – elmulasztja, e tény ismertté válásakor a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság előtt haladéktalanul vizsgálatot kell lefolytatni.
VI.
A Képviselő-testület bizottságai
53. § (1) A fontosabb önkormányzati feladatkörökkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokra az önkormányzat bizottságokat hoz létre.
(2) Képviselő-testület állandó bizottságokat, esetenkénti feladatokra ideiglenes (ad hoc bizottságot hozhat létre.
54. § (1)14 A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozta létre:
a) Pénzügyi, Jogi, Ügyrendi Bizottság, amelynek 5 tagja van.
b) Gazdaságfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság, amelynek 9 tagja van.
(2) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok, és a képviselő-testület által átruházott hatásköreik részletes jegyzékét az SZMSZ 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) A bizottság belső működési szabályait a törvény és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg.
55. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
56. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, a Polgármesteri Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
57. § (1) A bizottság működésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, esetleges akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő bizottsági tag.
(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(4) A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik a polgármesteri hivatalnak, a képviselő-testületi döntéseknek előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottságok a hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
57/A. §15 (1) Több bizottság hatáskörét érintő feladat ellátása érdekében a bizottságok együttes ülést tarthatnak.
(2) Az együttes ülést – megegyezés alapján – az együttes ülésen résztvevő valamelyik bizottság elnöke vezeti.
(3) Az együttes ülésen a határozatképességet külön-külön kell megállapítani, és a szavazást bizottságonként külön kell megtartani.
(4) Az együttes bizottsági ülésen született döntésekről a bizottságok önálló határozatot hoznak.
(5) Az együttes ülésről készült jegyzőkönyvet az 58. §-ban meghatározottak szerint kell elkészíteni.”
58. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
VII.
Polgármester, alpolgármester, jegyző
1. A polgármester
59. § (1) Polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester elnöke a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármester:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. (Mötv. 67. §.)
(4) Ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt. (Mötv. 68. § (1) bek.)
(5)16 A polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A foglalkoztatási jogviszony, az illetmény, tiszteletdíj meghatározása, a fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítása, valamint az összeférhetetlenség kimondása a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. A polgármester foglalkoztatási jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény VII/A. fejezetét kell alkalmazni.
(6) A polgármester a közigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(7) A polgármester törvényben szabályozott hatáskörét a 5. sz. melléklet tartalmazza.
2. Az alpolgármester és a tanácsnok
60. § (1)17 A Képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2)18 Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. Az alpolgármester jogviszonyával kapcsolatosan – a jogszabályban előírt eltérésekkel - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény VII/A. fejezetét kell alkalmazni.
(3) A Képviselő-testület a Jánoshalma városban felmerült szociális és egészségügyi jellegű feladatkörök ellátásának felügyeletére szociális és nemzetiségi tanácsnokot választ. A tanácsnok előre meghirdetett időpontban ügyfélfogadási napokon (hétfő, szerda, péntek 9 – 11 óra között) szociális ügyekben a polgármester megbízásából ügyfélfogadást tart.
3. A jegyző
61. § (1) A polgármester pályázat alapján, határozatlan időre a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény vezetői megbízására vonatkozó rendelkezéseivel összhangban jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. (Mötv. 81. §. (3) bek.)
61/A. §19 A jegyző tartós akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetében, legfeljebb hat hónap időtartamra, a polgármester által írásban megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő – a polgármesteri hivatal állományában tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.
VIII.
Polgármesteri Hivatal
62. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - Jánoshalmi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A Polgármesteri Hivatal költségvetési szerv. Költségvetés határozza meg a Polgármesteri Hivatal működésével szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
(3) A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg a hivatal belső tagozódását, részletes ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, idejét, valamint a polgármester és a jegyző fogadóóráit, melyet a Képviselő-testület határozatával hagyja jóvá.
IX.
K ö z m e g h a l l g a t á s é s l a k o s s á g i f ó r u m
63. § (1) A Képviselő-testület szükség esetén, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás fontosabb szabályai:
a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,
b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges tárgyalásra kerülő tárgykörökről a város hirdetőtábláin, az önkormányzati sajtó útján, valamint az önkormányzat internetes honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
d) Közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testületi jegyzőkönyvre irányadó szabályok.
e) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
64. § (1) A polgármester meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából polgárok gyűlését (lakossági fórumot) hívhat össze.
(2) A lakossági fórum fontosabb szabályai:
64/A. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma a település választópolgárainak 25%-a.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI EGYÜTTMŰKÖDÉSE
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL
65. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület vagy szervei a hatáskörébe tartozó, a nemzetiséget érintő ügyekben a polgármesternél, a feladatkörrel megbízott tanácsnoknál kezdeményezheti a képviselő-testület vagy szerve döntését, ezen ügyekről tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, továbbá a képviselő-testület vagy szerve részére a polgármester vagy a tanácsnok útján döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot tehet.
(2) A 60. § (3) bekezdés szerinti tanácsnok részt vesz a nemzetiségi önkormányzat ülésein, az ott elhangzó javaslatok, kezdeményezések ügyében a képviselő-testületet vagy szervét a hatáskörükbe tartozó ügyekben tájékoztatja, szükséges esetben azok intézkedését kezdeményezi.
(3) A nemzetiségi önkormányzatokkal történő együttműködés során az önkormányzati döntéshez előírt, a nemzetiségi önkormányzatot megillető véleményezési és egyetértési jog gyakorlásához, teljesítéséhez kapcsolódó önkormányzati feladatokat a polgármester, a (2) bekezdésben megjelölt tanácsnok, valamint a polgármesteri hivatal útján a jegyző látja el.
66. § (1) Az önkormányzat a jegyző és polgármesteri hivatal útján a települési nemzetiségi önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodásban rögzített feltételek alapján:
a) a nemzetiségi önkormányzat munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, tisztségviselői, képviselői feladatai ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket, ennek részeként a megállapodásban meghatározottak szerint ingó- és ingatlanvagyona térítésmentes használatának lehetőségét biztosítja;
b) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, a gazdálkodással kapcsolatos beszámolási, adatszolgáltatási, valamint az egyéb pénzügyi-gazdálkodási jellegű kötelezettségek végrehajtásáról.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal a szabályzatok, utasítások és egyéb belső szabályozók hatályát
Záró rendelkezések
67. §23 (1) Az SZMSZ 2014. december 1-én lép hatályba.
(2) SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 2/2013 (III. 01.) számú rendelet.
1. melléklet
2. melléklet
a) az újrahasznosításra alkalmassá tett állami tulajdonban lévő földnek a települési
önkormányzat tulajdonába való ingyenes átvétele,
b) A körzet hatósági feladatokat ellátó állatorvosa kinevezésének és körzete kialakításának a települési önkormányzatok által történő véleményezése.
d) csendes övezet kialakításának elrendezése a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül,
e) helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása,
f) az avar és kerti hulladék tarló égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésére vonatkozó szabályok megállapítására,
g) az önkormányzati környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás.
a) Közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésére, társas életre szervező közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása.
b) művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása és a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése,
c) testnevelés, diáksport, szabadidősport, verseny- élsport, természetjárás, valamint a túrizmus feltételei biztosításának, továbbá a lakosság testedzési igényeinek kielégítése érdekében a sportlétesítmények építésének, fenntartásának és fejlesztésének támogatása.
a) meghatározza a helyi önkormányzat gazdasági programját,
b) megalkotja a helyi önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletet, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb rendeleteket,
c) dönt az általános- és céltartalékok felhasználásáról,
d) rendeletet alkot az önkormányzat költségvetésének módosításáról,
e) dönt, a helyi önkormányzati költségvetési szervek, illetve vállalatok alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről,
f) meghatározott időszakonként áttekinti az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait,
g) dönt, a címzett, illetve céltámogatások igényléséről,
h) dönt, a kormányzati terület- és településfejlesztési célokat szolgáló eszközök igénybevételéről és az ehhez kapcsolódó helyi feladatokról,
i) elfogadja az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályait,
j) elfogadja a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, ennek keretében elfogadja a normatív költségvetési hozzájárulásoknak a költségvetési törvény előírása szerinti elszámolását,
k) megalkotja az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet,
l) dönt a helyi önkormányzati tulajdonában lévő lakások béréről,
m) dönt, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások értékesítési feltételeiről,
o) dönt, mindazoknak a közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem helyi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet,
p) dönt, a költségvetési szerv alapításáról, annak gazdálkodási jogköréről, alaptevékenység keretében ellátandó feladatáról és kiegészítő vállalkozási
a) helyi adókat vezethet be,
b) meghatározza a helyi adó illetékességi területén történő bevezetésének időpontját és időtartamát határozott vagy határozatlan időre,
c) megállapítja - a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan a helyi adókról szóló törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel - a működési területén bevezetett helyi adók mértékét,
d) döntése szerint bővíti a helyi adókról szóló törvényben megfogalmazott mentességi és kedvezményi szabályokat,
e) meghatározza a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló törvények kereti között
- illetékességi területén a helyi adózás részletes szabályait,
f) építmény- és telekadó bevezetése esetén meghatározza az adóalap megállapításának módját,
g) a jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást,
h) tájékoztatja a lakosságot a helyi adókból származó bevételek összegéről,
i) dönt, a helyi adókkal kapcsolatos méltányossági kérelmek ügyében hozott határozatok ellen irányuló fellebbezésekben.
a) gondoskodik a közterület tisztán tartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően,
b) a településen az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátása,
c) település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével, vagy megsemmisítésével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátása,
d) az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről gondoskodás, nyilvántartás és összeírás alapján,
e) gondoskodni a település belterületén külön jogszabályban meghatározott növényvédelmi feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről.
a) települési vízellátás, csatornázás az összeggyűjtött szennyvizek tisztítása, továbbá a csapadékvíz elvezetéséről,
b) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz és belvíz-védekezés, államigazgatási feladatainak ellátásáról,
3. melléklet24
4. melléklet
bevételekre, a vagyonváltozás /vagyonnövekedés-csökkenés/ alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
és a szabályzat megsértése esetén intézkedést kezdeményez,
5. melléklet
1. Szabálytalanság
A szabálytalanság, valamely létező szabálytól:
- központi jogszabályi rendelkezéstől,
- helyi rendelettől,
- egyéb belső szabályzattól, utasítástól
való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti.
A szabályok be nem tartása adódhat
- nem megfelelő cselekményből,
- mulasztásból,
- hiányosságból.
2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása
Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján
- a büntető-,
- szabálysértési,
- kártérítési, illetve
- fegyelmi eljárás megindítására adnak okot.
3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja
A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése.
A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen.
A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényére, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre.
A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek.
4. Általános elvek
A FEUVE rendszer kialakításáért felelős költségvetési szerv vezetőjének kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék.
A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában.
A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni.
A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét.
5. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelőzése érdekében
A szervnél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők:
- a tervezési folyamatok egyes területei,
- az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek,
- a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek,
- a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek.
5.1. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:
1. A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van);
2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl: beruházások, rendszeres intézmény finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról;
3. Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását.
4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is.
5.2. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:
1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák.
2. Gondoskodni kell arról, hogy a szerv dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak.
3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről.
Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni:
- az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, a szerv a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve - határozza meg,
- az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett.
A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik.
5.3. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:
- rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra,
- vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről.
5.4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:
- a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg.
Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.:
- dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomonkövetése,
- a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre,
- a beruházások pénzügyi lebonyolítása, stb.
A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomonkövetése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek:
- a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata,
- a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából,
- a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból:
- a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló,
- megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése,
- az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e,
- gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e;
- a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése,
- a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése,
- a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata,
- a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően,
- a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése,
- az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése,
- a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata,
- a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomonkövetése.
A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni.
6. A költségvetési szerv vezetőjének értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében
A szerv vezetője a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli a szerv egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja.
Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket:
- a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység,
- a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére,
- az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra,
- a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak,
- a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet.
A költségvetési szerv vezetője a FEUVE tevékenységet köteles értékelni
- a független belső ellenőr, valamint
- a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is.
7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén
A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel:
a) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni a szerv vezetőjét;
b) amennyiben a költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról.
8. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások
8.1. A büntetőeljárás megindítása
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani.
A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.
8.2. Szabálysértési eljárás
A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.
A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
8.3. Kártérítési eljárás
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései.
8.4. Fegyelmi eljárás
Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.
6. melléklet
7. melléklet25
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
011220 |
Adó-, vám és jövedéki igazgatás |
|
013320 |
Köztemető –fenntartás és - működtetés |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
013360 |
Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások |
|
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
|
031060 |
Bűnmegelőzés |
|
032020 |
Tűz-és katasztrófavédelmi tevékenységek |
|
041110 |
Általános gazdasági és kereskedelmi ügyek igazgatása |
|
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041232 |
Start-munka program –Téli közfoglalkoztatás |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
|
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
042130 |
Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
045161 |
Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása |
|
045170 |
Parkoló, garázs üzemeltetése fenntartása |
|
045120 |
Út autópálya építése |
|
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
049010 |
Máshova nem sorolt gazdasági ügyek |
|
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
051060 |
Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
|
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
053010 |
Környezetszennyezés csökkentésének igazgatása |
|
061040 |
Telepszerű lakókörnyezetek felszámolását célzó programok |
|
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
063020 |
Víztermelés, - kezelés, - ellátás |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
|
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
|
074031 |
Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás |
|
074040 |
Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás |
|
081071 |
Üdülő szálláshely szolgáltatás és étkeztetés |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
082061 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
|
082091 |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
082092 |
Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
082030 |
Művészeti tevékenységek (kivéve: színház) |
|
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
|
091110 |
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai |
|
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
091120 |
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai |
|
091250 |
Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok |
|
095020 |
Iskolai rendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés |
|
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
|
098022 |
Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai |
|
102023 |
Időskorúak tartós bentlakásos ellátása |
|
102024 |
Demens betegek tartós bentlakásos ellátása |
|
102031 |
Idősek nappali ellátása |
|
104030 |
Gyermekek napközbeni ellátása |
|
104031 |
Gyermekek bölcsődei ellátása |
|
104036 |
Munkahelyi étkeztetés bölcsődében |
|
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
|
104043 |
Család és gyermekjóléti központ |
|
104044 |
Biztos Kezdet Gyerekház |
|
104060 |
A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok |
|
107013 |
Hajléktalanok átmeneti ellátása |
|
107015 |
Hajléktalanok nappali ellátása |
|
107051 |
Szociális étkeztetés |
|
107052 |
Házi segítségnyújtás |
|
107080 |
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok |
018010 |
Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel |
|
018020 |
Központi költségvetési befizetések-technikai pénzforgalmi funkció |
|
018030 |
Támogatási célú finanszírozási műveletek |
|
047450 |
Szektorhoz nem köthető komplex gazdaságfejlesztési projektek támogatása |
|
084031 |
Civil szervezetek működési támogatása |
|
900020 |
Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről |
|
900010 |
Központi költségvetés funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről |
|
900060 |
Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek |
|
104051 |
Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások |
|
107060 |
Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások |
1. függelék
2-3. függelék30
4. függelék
1 |
Madarász Attila |
Jánoshalma, Molnár J. u. 27. |
2 |
Kiss György |
Jánoshalma, Dózsa Gy.u.112. |
3 |
Malustyik Béla |
Jánoshalma, Kinizsi P. u. 6. |
4 |
Nagy István |
Jánoshalma, Deák F. u. 15. |
5 |
Szakál Lajos |
Jánoshalma, Eötvös u. 8. |
1 |
Malustyik Béla |
Jánoshalma, Kinizsi P. u. 6. |
2 |
Csizovszki László |
Jánoshalma, Halasi u. 4. |
3 |
Kiss György |
Jánoshalma, Dózsa Gy.u.112. |
4 |
Szakál Lajos |
Jánoshalma, Eötvös u. 8. |
5 |
Diósi János |
Jánoshalma, Dózsa 102. |
6 |
Bodrogi Zsolt |
Jánoshalma, Eötvös u. 18. |
7 |
Dr. Renner Tamás |
Jánoshalma, Bernáth Z. u. 20. |
8 |
Farkas András |
Jánoshalma, Kölcsey u. 31. |
9 |
Nagy Zsolt Zoltán |
Jánoshalma, Jókai u. 82. |
5. függelék
|
|
|
|
Hivatalos kapcsolatfelvétel időpontja |
|
---|---|---|---|---|---|
|
|
|
|
|
kultúra, sport, turizmus, gazdaság |
|
|
|
|
|
kultúra, sport, turizmus, gazdaság |
|
|
|
|
|
kultúra, sport, turizmus, gazdaság |
|
|
|
|
|
kultúra, sport, turizmus, gazdaság |
|
|
|
|
kultúra, sport, turizmus, gazdaság |
|
Nawojowa |
Dr. inz. Stanislaw Kielbasa |
Lengyelor-szág |
296/2008.(VI.26) |
|
kultúra, sport, turizmus, gazdaság |
Mirebaeu |
Daniel Girardeau |
Francia-ország |
|
kultúra, sport, turizmus, gazdaság |
|
Topolya |
Kislinder Gábor |
Szerbia |
95/2014. (V.29.) |
2014.06.28. |
gazdasági, kulturális, idegenforgalmi, sport |
6. függelék
1 szavazókör |
2 szavazókör |
3 szavazókör |
4 szavazókör |
5 szavazókör |
6 szavazókör |
7 szavazókör |
8 szavazókör |
Madarász Attila |
Csizovszki László |
Szakál Lajos |
Diósi János |
Nagy István |
Malustyik Béla |
Kovács József |
Kiss György |
Áchim András utca |
Ady Endre utca |
Eötvös József utca |
Áldás utca |
Árpád utca |
Béke tér |
Berzsenyi Dániel utca |
Bajai utca |
Alkotmány utca |
Arany János utca |
Kalmár Sándor utca |
Álmos utca |
Attila utca |
Bernáth Zoltán utca |
Csőszapa utca |
Báthori István utca |
Batthyány utca |
Bem József utca |
Kálvária utca |
Bálvány utca |
Epres utca |
Botond utca |
Jókai Mór utca |
Czobor utca |
Borpince utca |
Diófa utca |
Kiss Ernő utca |
Dr Szobonya Zoltán u. |
Erdő utca |
Csorba utca |
Kapocs utca |
Damjanich utca |
Budai Nagy Antal utca |
Halasi utca |
Kistemető utca |
Előd utca |
Fecske utca |
Deák Ferenc utca |
Kazinczy utca |
Dézsmakert utca |
Csokonai utca |
Szent István utca |
Magyar László utca |
Görgey Artúr utca |
Fenyő utca |
Dózsa György utca |
Kélesi utca |
Gárdonyi Géza utca |
Ecetfa utca |
Kisszállási út |
Rákóczi Ferenc utca |
Homok utca |
Galagonya köz |
Erzsébet tér |
Kórház utca |
Halász utca |
Fürdő utca |
Kölcsey Ferenc utca |
Rigó utca |
Hunyadi János utca |
Hajnald utca |
Gyékényes tanya |
Széchenyi utca |
Hergyevica tanya |
Gábos Áron utca |
Kürt utca |
Szabó apát utca |
Kápolna utca |
Hajósi út |
Kecskés tanya |
Szemere Bertalan utca |
József Attila utca |
Hosszúhegyi utca |
Madách utca |
Mogyorófa utca |
Hársfa utca |
Kinizsi Pál utca |
Szondy utca |
Magyarkanizsa utca |
|
Kiserdő tanya |
Meggyfa utca |
Parcelok tanya |
Hét vezér tere |
Kisfaludy utca |
Móra Ferenc utca |
||
Kőrösi Csoma utca |
Petőfi Sándor utca |
Remete utca |
Hold utca |
Kossuth Lajos utca |
Móricz Zsigmond utca |
||
Mélykúti utca |
Révész utca |
Táncsics utca |
Irányi Dániel utca |
Lehel utca |
Nagy Pál utca |
||
Pacsirta utca |
Szeszfőzde utca |
Tavasz utca |
Kistelek utca |
Mátyás király utca |
Sas utca |
||
Szőlő utca |
Terézhalmi utca |
Klapka György utca |
Mészáros Lázár utca |
Szabadka utca |
|||
Téglagyár utca |
Vadgalamb utca |
Molnár János utca |
Tulipán utca |
||||
Tompa Mihály utca |
Völgy utca |
Nyárfa utca |
Újvidék utca |
||||
Vörösmarty utca |
Zöldfa utca |
Orczy utca |
Vadász utca |
||||
Radnóti Miklós utca |
Zenészsor utca |
||||||
Rokkant utca |
Zenta utca |
||||||
Szegfű utca |
Zombor utca |
||||||
Tópart utca |
|||||||
Vágóhíd utca |
|||||||
Vasvári Pál utca |
Módosította a 7/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 1.§ (1), Hatályos: 2015.04.01. Az önkormányzati rendeletet a Jánoshalma Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2022. (I. 28.) önkormányzati rendelete 54. §-a hatályon kívül helyezte 2022. január 29. napjával.
Módosította a 7/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 1.§ (2), Hatályos: 2015.04.01.
Módosította a 7/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 1.§ (3), Hatályos: 2015.04.01.
Módosította: 1/2015.(II. 02.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2015. 02. 02.
Hatályon kívül helyezte: 10/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2019. 10. 30. Beiktatta: 12/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2019. 12. 01.
Hatályon kívül helyezte: 10/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2019. 10. 30. Beiktatta: 12/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2019. 12. 01.
Módosította: 1/2015.(II. 02.) önkormányzati rendelet 3.§, Hatályos: 2015. 02. 02.
Módosította: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 1.§ (1), Hatályos: 2015. 09. 22.
Módosította: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 1.§ (2), Hatályos: 2015. 09. 22.
Módosította: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 1.§ (2), Hatályos: 2015. 09. 22.
Módosította: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 1.§ (2), Hatályos: 2015. 09. 22.
Beiktatta: 12/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1.§ (2), Hatályos: 2019. 11. 29.
Beiktatta: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 2.§, Hatályos: 2015. 09. 22.
Módosította: 10/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 2.§, Hatályos: 2019. 10. 30.
Beiktatta: 18/2016.(XI. 25.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2016. 11. 26.
Módosította: 1/2015.(II. 02.) önkormányzati rendelet 4.§, Hatályos: 2015. 02. 02.
Módosította: 1/2015.(II. 02.) önkormányzati rendelet 5.§, Hatályos: 2015. 02. 02. Módosította: 10/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 3.§, Hatályos: 2019. 10. 30.
Módosította: 1/2015.(II. 02.) önkormányzati rendelet 6.§, Hatályos: 2015. 02. 02.
Beiktatta: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 3.§, Hatályos: 2015. 09. 22.
Beiktatta: 14/2017.(X. 03.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2017. 10. 04.
Beiktatta: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 4.§, Hatályos: 2015. 09. 22.
A számozást módosította: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 4.§ (2), Hatályos: 2015. 09. 22.
A számozást módosította: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 4.§ (2), Hatályos: 2015. 09. 22.
Módosította a 5/2019.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2019.04.01.
Módosította a 1/2015.(II.02.) önkormányzati rendelet 7.§, Hatályos: 2015.02.02. Módosította a 5/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2015.03.01. Módosította a 4/2016.(II.15.) önkormányzati rendelet 1. §, Hatályos 2016.02.16. Módosította a 7/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 2.§, Hatályos: 2015.04.01. Módosította a 18/2016.(XI.25.) önkormányzati rendelet 2.§ (1), Hatályos: 2016.11.26. Módosította a 12/2017.(VI.23.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2017.06.24. Módosította a 14/2017.(X.03.) önkormányzati rendelet 2.§, Hatályos: 2017.10.04. Módosította a 8/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2018.11.01. Módosította a 5/2019.(III.29.) önkormányzati rendelet 2.§, Hatályos: 2019.04.01. Módosította a 6/2020.(IV.24.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatáyos:2020.04.25. Módosította a 18/2020.(XI.27.) önkormányzati rendelet 1.§ (1), Hatáyos:2020.11.28.
Módosította a 7/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 3.§, Hatályos: 2015.04.01.
Módosította a 18/2016.(XI.25.) önkormányzati rendelet 2.§ (2), Hatályos: 2016.11.26.
Módosította a 18/2020.(XI.27.) önkormányzati rendelet 1.§ (2), Hatáyos:2020.11.28.
Módosította a 7/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 4.§, Hatályos: 2015.04.01. Módosította a 18/2016.(XI.25.) önkormányzati rendelet 2.§ (3), Hatályos: 2016.11.26. Módosította a 12/2017.(VI.23.) önkormányzati rendelet 1.§ (3), Hatályos: 2017.06.24. Módosította a 8/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 2.§, Hatályos: 2018.11.01.
Hatályon kívül helyezte: 1/2015.(II. 02.) önkormányzati rendelet 7.§, Hatályos: 2015. 02. 02. Módosítva: 2019. 10. 30.