Jánoshalma Városi Önkormányzat Képviselő- testületének 19/2014 (XI.24.) önkormányzati rendelete

Jánoshalma Városi Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2020. 11. 28- 2022. 01. 28

Jánoshalma Városi Önkormányzat Képviselő- testületének 19/2014 (XI.24.) önkormányzati rendelete

Jánoshalma Városi Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról1

2020.11.28.

I.

Általános rendelkezések

Jánoshalma Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §2 (1) Jánoshalma Városi Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

A Képviselő-testület a fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdése, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ban foglalt felhatalmazás alapján, a következők szerint állapítja meg Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ).
(2)3 Az önkormányzat
- Hivatalos megnevezése: Jánoshalma Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)
-Székhelye: Jánoshalma, Béke tér 1. 6440.
-Hivatala: Jánoshalmi Polgármesteri Hivatal
-Működési területe: Jánoshalma város közigazgatási területe
(3)Az önkormányzat jogi személy.

2. § (1) A település történelmi múltjának bemutatását az 1. sz. függeléke tartalmazza.

(2) Az önkormányzat főbb adatait a 2 sz. függeléke tartalmazza.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) A Képviselő-testület a címer és a zászló használatát külön önkormányzati rendelettel szabályozza.

4. § (1) Az önkormányzat bélyegzője kör alakú, középen a Magyarország címere van, a köríven a Jánoshalma Város Képviselő-testülete Bács-Kiskun Megye olvasható.

(2) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni:

- a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
- a Képviselő-testület által adományozott oklevelekre,
- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumaira.

5. § (1) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a) Jánoshalma Város Polgármestere,

b) Jánoshalma Város Jegyzője.

6. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település ünnepe a Jánoshalmi Napok.

(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Jánoshalmi Hunyadi Népe.

7. § (1) Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatokat tarthat fenn. Az együttműködésről szóló megállapodás megkötése a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. Jánoshalma város partner kapcsolatot tart fent e rendelet 5. számú függelékében meghatározott településekkel.

II.

A helyi önkormányzás általános szabályai

1. Az önkormányzati jogok

8. § (1) A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. (Mötv. 2. § (1).bek.)

9. § (1) A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. (Mötv. 10. § (2) bek.)

10. § (1) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

- Képviselő-testülete,
- a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a Bizottsága,
- a társulás,
- a polgármester,
- a jegyző,
- a helyi népszavazás hozhat.

2. Feladatok és hatáskörök

11. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (Mötv. 13. §. (1) bek.)

(2) A Jánoshalma Városi Önkormányzat által ellátott helyi önkormányzati feladatok alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 7. számú melléklet tartalmazza.

12. § (1) Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei (a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, polgármesteri hivatala, jegyző és társulás) útján látja el.

(2) A képviselő-testület a törvényben meghatározott kivételekkel, egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, valamint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3) A képviselő-testület hatáskör gyakorlását a 3. számú mellékletben foglaltak szerinti felsorolással a polgármesterre ruházza át.

(4) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskört gyakorló a képviselő-testületnek évente beszámol.

13. § (1) Az önkormányzati feladat-, és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. Ennek megfelelően a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az Mötv. 42. §.-ban felsorolt feladatok.

14. § (1) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel. (Mötv. 41. § (6) bek.)

15. § (1) A Képviselő-testület hatásköreinek és feladatainak részletes jegyzékét az 1. és 2. sz. melléklet tartalmazza.

III.

Képviselő-testület működése

16. § (1) A városi önkormányzat jogi személy. Feladatait és hatáskörét a Képviselő-testület látja el, illetve gyakorolja. A képviselő testületet a polgármester képviseli.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 8 fő, a polgármesterrel együtt 9 fő. A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(3) A Képviselő-testület ülésszünetet tart minden év július 1-től augusztus 20-ig.

17. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze.

(2) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők 1/4-nek, a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

18. § (1) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, valamint a meghívót a tanácskozási joggal meghívottaknak, olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket elektronikus úton kell megküldeni.

(2) A helyben szokásos módon közzé kell tenni a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyaga megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban. A Képviselő-testületi ülés meghívóját ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal bejáratánál lévő belső hirdetőtáblára és meg kell küldeni Jánoshalma Város honlapjára.

19. § (1) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább 50%-nak, vagy a bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 12 órával is kiküldhető. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető. A sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(2) A polgármester a - képviselő-testület munkatervétől eltérően - sürgős, halasztást nem tűrő esetekben rendkívüli testületi ülést hívhat össze.

20. § (1) Közmeghallgatást igénylő napirendeket a Képviselő-testület külön döntése határozza meg. Közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

21. § (1) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:

- a jegyző
- az állandó meghívottak,
- a Képviselő-testület bizottságainak külső tagjai,
- önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői
- Gazdakör, Gyümölcs- és Szőlőtermesztők Egyesülete,
- egyéni választókerületi országgyűlési képviselő
- Jánoshalma város díszpolgárai.
A testületi ülés állandó meghívottjai:
- Polgármesteri Hivatal témafelelősei,
- Hunyadi Népe kiadója, a honlap szerkesztésével megbízott vállalkozó.
1.Munkaterv

22. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja a munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. A munkaterv előkészítése során a polgármester javaslatot kér:

- a képviselő-testület tagjaitól,
- a bizottságoktól,
- a jegyzőtől
- Polgármesteri Hivatal osztályvezetőitől
- az önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok szakfeladatok vezetőitől.
További javaslatok kérhetők:
- a közszolgáltatást nyújtó szervezetektől,
- a városban működő pártoktól, egyesületektől, egyházaktól, társadalmi szervezetektől,
- a nemzetiségi Önkormányzattól.
(3)A munkaterv főbb tartalmi elemei:
- a tárgyidőszak fő feladatainak a felvázolása, azoknak az ügyeknek a pontos megjelölése, amelyek eldöntéséhez a Képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését,
- a Képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendi pontjai bizottsági ülések tervezett időpontjai,
- azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
- a napirend előterjesztőjének megjelölése.
(4)A munkatervet legkésőbb a tárgyév január hó végéig állapítja meg a képviselő-testület.
(5)A munkatervet meg kell küldeni:
- a képviselő-testület tagjainak,
- a nem testületi tag bizottsági tagoknak,
- egyéni választókerületi országgyűlési képviselőnek,
- a munkatervben érintett előadóknak.
2.Képviselő-testület ülései

23. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. (Mötv. 46. § (2) bek.)

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. (Mötv. 46. §. (3) bek.)

(4)4 A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell: az ülés helyét, időpontját valamint a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(5) A meghívóhoz mellékelni kell:

- az előterjesztéseket,
- a határozat-tervezeteket.
(6)A meghívót a polgármester írja alá. Akadályoztatása esetén a 24. §-ban meghatározott helyettesítési szabályokat kell alkalmazni.

24. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Távollétében a főállású alpolgármester, annak távollétében a polgármester által kijelölt képviselő.

(2) A testületi ülés vezetője az ülés vezetése során:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról,

c) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

d) előterjeszti az ülés napirendjét.

(3) A Képviselő-testület a napirend elfogadásáról külön határoz.

3.Napirend előtti felszólalás5

25. §6 (1) Munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármelyik képviselő egy alkalommal 5 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni helyi közérdekű ügyben, a képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az adott ülésen napirendként szerepelnek, illetőleg kérdésként, interpellációként vagy javaslatként terjeszthetők elő.

(2) A polgármester, vagy a testületi ülést levezető elnök a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek, feltéve, hogy a napirend előtti felszólalási szándékát a képviselő az ülést megelőzően legkésőbb 48 órával a polgármesternek - a tárgy megjelölésével - előre jelezte.

(3) Ha a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselő nem az /1/ pontban meghatározottak szerint szólal fel, a polgármester, illetve a levezető elnök a szót megvonja.

(4) A napirend előtti felszólalásra maximum 5 perc időtartamban a polgármester, illetőleg az ülés levezető elnöke vagy az általa kijelölt személy válaszolhat, illetve véleményt nyilváníthat.

(5) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz, erről vitát nem nyit.

4.Az előterjesztés

26. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervben felvett a Képviselő-testület vagy a bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-, és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

Beszámoló esetén a Képviselő-testület határozatot hoz annak elfogadásáról vagy el nem fogadásáról. Előterjesztés általában határozati javaslattal zárul, kivéve a tájékoztató, amelynek tárgyalása esetén a Képviselő-testület nem hoz határozatot.
(2)A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztéseknek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3)Határozati javaslatot tehet a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke a bizottság nevében és bármely képviselő.
(4)Minden esetben írásos előterjesztést kell készíteni az Mötv. 42. §-ban és a Ptk-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben.
(5)7 Az előterjesztéseket legkésőbb az azt tárgyaló bizottsági ülés előtti csütörtökön 12 óráig meg kell küldeni e-mail-ben a testületi anyagkezelőnek vagy a jegyzőnek.

27. § (1) Az előterjesztés készítésénél törekedni kell az áttekinthetőségre, egyértelműségre és kerülni kell a terjengősséget.

(2) Az előterjesztés főbb elemei:

a) előlap, amely tartalmazza az alábbiakat: az előterjesztés tárgyát, készítőjét, előadóját, a bizottságok felsorolását, akik tárgyalásra megkapták, az elfogadásához szükséges szavazattöbbséget, a törvényességi véleményezésre felkértek megjelölését valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az előterjesztés egésze van annak valamely része a honlapon nyilvánosságra hozható-e.

b) a következő részben meg kell határozni az előterjesztés tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő nevét, véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

c) a harmadik rész a határozati javaslatot tartalmazza, pénzügyi vonzat esetén a forrás megjelölésével, a végrehajtásért felelős megnevezésével és a határidő megjelölésével. Ahol lehetőség van, csatolni kell a gazdaságossági számításokat is, és utalni kell a tárgyban született korábbi képviselő-testületi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira is. Az előterjesztéseket a Képviselő-testület jobb tájékoztatása érdekében, ha a tárgyuk szükségessé teszi fényképekkel, térképekkel, helyszínrajzokkal, értékbecslésekkel stb. kell kiegészíteni.

28. § (1) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.

(2) Az előterjesztés megállapításainak alapjául szolgáló adatokat, kimutatásokat táblázatba kell foglalni mely az előterjesztés mellékletét képezi.

(3) Az írásbeli előterjesztésen, amennyiben annak tartalma ezt indokolttá teszi, fel kell tüntetni, hogy csak a döntés után hozható a tájékoztatási eszközök útján nyilvánosságra. A zárt ülésre készült előterjesztések, amelyek személyi adatokat tartalmaznak, vagy amelyek közléséhez az érintett nem járult hozzá, a honlapon semmiképpen sem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Előterjesztést a testületi ülésre csak akkor lehet benyújtani, amennyiben azt az illetékes bizottság előzőleg megvitatta. Amennyiben az illetékes bizottság az előterjesztést nem tűzi napirendre, vagy azt a bizottság bármilyen okból nem tárgyalja meg, a polgármester az előterjesztést napirendre tűzheti, ennek indokáról a testületet tájékoztatni kell.

5.Sürgősségi indítvány

29. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a települési képviselők és a jegyző terjeszthetnek elő. Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet a Képviselő-testület ülésére, ha az indítvány tárgy olyan ügy, amely soron kívüli Képviselő-testületi ülés összehívását indokolja.

(2) Ha a polgármester, vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalását, a sürgősség kérdését szavazásra kell bocsátani. Ha a Képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt a Képviselő-testület ülésén megtárgyalja.

(3) Az indítványt - a sürgősség tényének rövid indoklásával és az indítvány megküldésével - írásban az ülés előtt legalább 24 órával a polgármesterhez kell benyújtani.

6.A vita és a szavazás

30. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) lehetővé teszi, hogy az előadó a napirendhez vita előtt szóban tájékoztatást adjon, kiegészítést tegyen, melynek időtartama 5 percre korlátozódik,

b) biztosítja a bizottsági kisebbségi vélemény elhangzását,

c) lehetővé teszi az előadóhoz és az előterjesztés készítőjéhez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők részéről a kérdések feltevését, amelyre a megkérdezett köteles rövid választ adni.

31. § (1) Felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama maximum 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. Egy napirendhez egy képviselő maximum két alkalommal szólhat hozzá.

(2) Polgármester soron kívüli felszólalást engedélyez annak a képviselőnek, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzését kívánja elutasítani vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni, az mindezt "személyes megjegyzés" intézményét felhasználva teheti meg 2 perces időtartamban.

(3) A Képviselő-testületi ülésen a polgármester engedélyezheti, hogy a megjelent állampolgárok az őket érintő napirendhez kapcsolódva a képviselők hozzászólása után maximum két percben hozzászólhassanak vagy kérdést tegyenek fel a határozathozatal előtt.

32. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig, azt bármikor visszavonhatja.

(2) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot, ennek elfogadása a polgármester mérlegelési jogkörébe tartozik.

33. § (1) A határozathozatalra általában egyszerű szótöbbséggel kerül sor. Az egyszerű szótöbbség a testületi ülésen jelenlévő képviselők többségének a szavazatát jelenti.

(2) Szavazás előtt a polgármester, vagy bármelyik képviselő tárgyalási szünetet /maximum 30 perc/ javasolhat, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Eredménytelen szavazás esetén a polgármester, vagy bármely képviselő ismételt szavazást indítványozhat. A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A szavazás egyszer ismételhető meg.

(5) Ügyrendi kérdésekben a képviselő bármikor maximum 2 percben szót kérhet, javaslatáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

34. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról.

35. § (1) Minősített többség szükséges a Mötv. 42. §-ban felsorolt pontokban, továbbá törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez, önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez valamint e rendelet 23. § /2/c. pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

(2) Minősített többség a megválasztott képviselők több mint felének támogató szavazatát jelenti a jelenlévők számától függetlenül.

36. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára,

b) önkormányzati tulajdonnal való rendelkezés esetén (eladás, ingyenes tulajdonba vagy használatba átadás, önkormányzati támogatás 10 000 000 Ft feletti érték esetén)

c) 10 000 000 Ft és annál nagyobb összegű hitelfelvételnél.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a jelenlévő képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak.

37. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.

38. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2)8 A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A kézfelemeléssel történő szavazásnál először az „igen”, majd a „nem”, végül a „tartózkodom” szavazatot kell ülésvezetői kérdésre adandóan kézfelemeléssel jelezni.”

(3)9 Képviselői javaslatra, egyszerű szótöbbséggel dönt a képviselő-testület titkos szavazásról mindazokban az ügyekben, amelyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tart képviselői javaslatra.

(4)10 Zárt ülésen hozott határozatot nyilvános ülésen kell ismertetni.

(5)11 Szavazatok összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételni.

39. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően -folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:“ Jánoshalma Város Önkormányzat ...../20....(....hó....nap) Kt. sz. határozat. “

(2) A Képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

40. § (1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásáért felelős személynek és intézménynek.

7.Kérdés, interpelláció12

40/A. § (1) Kérdést, interpellációt bármely képviselő írásban terjeszthet elő, amelyet a polgármesternél kell benyújtani, legkésőbb a testületi ülést megelőző 7 nappal. Minden írásban benyújtott interpelláció a testületi ülés anyagában napirendként szerepel.

(2) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. Interpelláció: Önkormányzati ügyekkel kapcsolatos felvetésre intézkedés, kérése, illetve helytelen gyakorlatra való rámutatás.

40/B. § (1) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a Képviselő-testület akkor határoz, ha a kérdező nem fogadja el a választ. Válaszadás maximum időtartama 5 perc.

(2) A képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, önkormányzati bizottságok elnökeihez, és a jegyzőhöz interpellálhat, amelyre lehetőség szerint az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(3) A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a testület vita nélkül dönt az elfogadásáról. Amennyiben a testület sem fogadja el az interpellációra tett intézkedést, annak vizsgálatát rendeli el, mellyel a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottságot, illetve ideiglenes bizottságot bíz meg. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(4) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

8.Tanácskozás rendjének fenntartása

41. § (1) Tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követően megvonja a szót a hozzászólótól.

b) Rendre utasítja az ülésteremben azt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

42. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. Képviselő-testület ülésének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezi.

(2) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

9.A jegyzőkönyv

43. § (1) Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket és

n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei:

- meghívó,
- írásos előterjesztések,
- képviselő kérésére az írásban benyújtott képviselői hozzászólás,
- jelenléti ív.
(4)A nyílt és zárt ülés jegyzőkönyvét külön kell kezelni. A zárt ülés jegyzőkönyvét (kivéve a határozatot) elzárva kell tartani. Az ülésről készített hangfelvételt elzárva kell tartani és meg kell őrizni. Meghallgatásáról nyilvántartást kell vezetni. Zárt ülés hangfelvételét csak olyan személy hallgathatja meg, aki az ülésen jogszerűen részt vett.

44. § (1) A jegyzőkönyv feltöltéséről a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületére a jegyző gondoskodik az ülést követő 15 napon belül.

(2) A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvet annak mellékleteivel együtt a lakosság részére hozzáférhetővé kell tenni. A testületi dokumentumok megtekinthetőségének lehetőségét a jegyző biztosítja.

IV.

Az önkormányzati rendeletalkotás

45. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:

a) Szervezeti és Működési Szabályzatról;

b) Települési képviselőnek, bizottsági elnöknek, bizottság tagjainak tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásának megállapításáról;

c) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének megállapításáról;

d) önkormányzat vagyonával kapcsolatos kérdésekről;

e) önkormányzat költségvetéséről;

f) költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról;

g) a helyi adó megállapításáról;

h) közterület elnevezésének rendjét.

46. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

- polgármester,
- települési képviselő,
- a Képviselő-testület bármely bizottsága,
- jegyző.
(2)A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságok és a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszteni.

47. § (1) A lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat - kell megállapítani.

(2) A tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el. Az előkészítéssel megbízható a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő is. A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet a bizottság illetőleg szakértő készíti el.

(3) Rendelet előkészítése során előzetes hatástanulmányt kell készíteni, széles körű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrása: szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye.

(4) A polgármester - a jegyző véleményének meghallgatása után - egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.

(5) A jegyző illetve más előterjesztő az előkészítést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.

48. § (1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(2) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

49. § (1) A jegyző gondoskodik az Önkormányzati rendelet kihirdetéséről, annak a Nemzeti Jogszabálytárba való feltöltéséről. A rendeleteket a helyben szokásos módon is közzé kell tenni a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel és a városi honlapon való megjelentetésével.

(2) Rendelet alkalmazása szempontjából az érintett szervekhez a rendelet 1 példányát meg kell küldeni.

50. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, és a fontosabb tapasztalatokról, valamint utólagos hatástanulmányt készítenek.

(2) A jegyző 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.

(3) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni, valamint köteles jelezni jogszabály változása esetén a Képviselő-testületnek az önkormányzati rendelet módosításának szükségességét.

V.

A települési képviselő

51. § (1) A képviselőt a törvényben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) Képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el, és a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. A képviselők saját elhatározásukból a várost képviselői körzetekre osztották, amely a helyi újságban kihirdetésre került. Az egyes képviselői körzetekhez tartozó utcajegyzéket a 7. sz. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését,

c) Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselő munkájához szükséges tájékoztatást, illetve közreműködést,

d) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését. A Hivatal dolgozója az ügyben megtett intézkedésről 15 napon belül köteles érdemi választ adni,

e) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal vehet részt.

52. § (1) Képviselő főbb kötelezettségei:

a) tevékeny részvétel a Képviselő-testület munkájában,

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

e) kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

f) személyes érintettség bejelentése,

g) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség,

h) méltatlanság intézményéből fakadó kötelezettségek.

52/A. §13 (1) Azon képviselő esetében, aki a személyes érintettségének bejelentését – akár a képviselő-testületi, akár a bizottsági ülésen – elmulasztja, e tény ismertté válásakor a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság előtt haladéktalanul vizsgálatot kell lefolytatni.

A vizsgálat lefolytatását bármely képviselő, a bizottság vagy polgármester – bizonyítékai megjelölésével – indítványozhatja.
A vizsgálat eredményéről az Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke – az elnökkel szembeni eljárás esetén a bizottság által erre kijelölt képviselő – annak soron következő rendes ülésén tájékoztatja a képviselő-testületet, továbbá indokolt javaslatot tesz a képviselő-testületnek a (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazására, vagy e jogkövetkezmények alkalmazásának mellőzésére. Az érintett képviselőt – írásban vagy szóban, a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság és a képviselő-testület ülésén egyaránt – megilleti a nyilatkozattétel joga.
(2)A képviselő személyes érintettsége bejelentésének elmulasztása esetén:
a)a képviselő-testület az érintett döntését megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti,
b)felróhatóság esetén az érintett képviselő tisztelet díját, az eset összes körülményének mérlegelésével a képviselő-testület döntését követő hónapra az általa meghatározott arányban csökkentheti, vagy teljes egészében megvonhatja,
c)törvényben meghatározott jogkövetkezmény iránti intézkedést kezdeményezhet.”

VI.

A Képviselő-testület bizottságai

53. § (1) A fontosabb önkormányzati feladatkörökkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokra az önkormányzat bizottságokat hoz létre.

(2) Képviselő-testület állandó bizottságokat, esetenkénti feladatokra ideiglenes (ad hoc bizottságot hozhat létre.

54. § (1)14 A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozta létre:

a) Pénzügyi, Jogi, Ügyrendi Bizottság, amelynek 5 tagja van.

b) Gazdaságfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság, amelynek 9 tagja van.

(2) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok, és a képviselő-testület által átruházott hatásköreik részletes jegyzékét az SZMSZ 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A bizottság belső működési szabályait a törvény és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg.

55. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

56. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, a Polgármesteri Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

57. § (1) A bizottság működésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, esetleges akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő bizottsági tag.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik a polgármesteri hivatalnak, a képviselő-testületi döntéseknek előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottságok a hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

57/A. §15 (1) Több bizottság hatáskörét érintő feladat ellátása érdekében a bizottságok együttes ülést tarthatnak.

(2) Az együttes ülést – megegyezés alapján – az együttes ülésen résztvevő valamelyik bizottság elnöke vezeti.

(3) Az együttes ülésen a határozatképességet külön-külön kell megállapítani, és a szavazást bizottságonként külön kell megtartani.

(4) Az együttes bizottsági ülésen született döntésekről a bizottságok önálló határozatot hoznak.

(5) Az együttes ülésről készült jegyzőkönyvet az 58. §-ban meghatározottak szerint kell elkészíteni.”

58. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

VII.

Polgármester, alpolgármester, jegyző

1. A polgármester

59. § (1) Polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester elnöke a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester:

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. (Mötv. 67. §.)

(4) Ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt. (Mötv. 68. § (1) bek.)

(5)16 A polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A foglalkoztatási jogviszony, az illetmény, tiszteletdíj meghatározása, a fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítása, valamint az összeférhetetlenség kimondása a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. A polgármester foglalkoztatási jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény VII/A. fejezetét kell alkalmazni.

(6) A polgármester a közigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(7) A polgármester törvényben szabályozott hatáskörét a 5. sz. melléklet tartalmazza.

2. Az alpolgármester és a tanácsnok

60. § (1)17 A Képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)18 Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. Az alpolgármester jogviszonyával kapcsolatosan – a jogszabályban előírt eltérésekkel - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény VII/A. fejezetét kell alkalmazni.

(3) A Képviselő-testület a Jánoshalma városban felmerült szociális és egészségügyi jellegű feladatkörök ellátásának felügyeletére szociális és nemzetiségi tanácsnokot választ. A tanácsnok előre meghirdetett időpontban ügyfélfogadási napokon (hétfő, szerda, péntek 9 – 11 óra között) szociális ügyekben a polgármester megbízásából ügyfélfogadást tart.

3. A jegyző

61. § (1) A polgármester pályázat alapján, határozatlan időre a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény vezetői megbízására vonatkozó rendelkezéseivel összhangban jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. (Mötv. 81. §. (3) bek.)

61/A. §19 A jegyző tartós akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetében, legfeljebb hat hónap időtartamra, a polgármester által írásban megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő – a polgármesteri hivatal állományában tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.

VIII.

Polgármesteri Hivatal

62. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - Jánoshalmi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Polgármesteri Hivatal költségvetési szerv. Költségvetés határozza meg a Polgármesteri Hivatal működésével szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(3) A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg a hivatal belső tagozódását, részletes ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, idejét, valamint a polgármester és a jegyző fogadóóráit, melyet a Képviselő-testület határozatával hagyja jóvá.

IX.

K ö z m e g h a l l g a t á s é s l a k o s s á g i f ó r u m

63. § (1) A Képviselő-testület szükség esetén, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,

b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges tárgyalásra kerülő tárgykörökről a város hirdetőtábláin, az önkormányzati sajtó útján, valamint az önkormányzat internetes honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

d) Közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testületi jegyzőkönyvre irányadó szabályok.

e) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

64. § (1) A polgármester meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából polgárok gyűlését (lakossági fórumot) hívhat össze.

(2) A lakossági fórum fontosabb szabályai:

a)A gyűlés helyéről, idejéről a város hirdetőtábláin kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal,
b)A lakosság fórumot a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, jegyzőt, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit,
c)A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, melyről a jegyző gondoskodik.
IX/A20

64/A. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma a település választópolgárainak 25%-a.

X.21

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL

65. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület vagy szervei a hatáskörébe tartozó, a nemzetiséget érintő ügyekben a polgármesternél, a feladatkörrel megbízott tanácsnoknál kezdeményezheti a képviselő-testület vagy szerve döntését, ezen ügyekről tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, továbbá a képviselő-testület vagy szerve részére a polgármester vagy a tanácsnok útján döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot tehet.

(2) A 60. § (3) bekezdés szerinti tanácsnok részt vesz a nemzetiségi önkormányzat ülésein, az ott elhangzó javaslatok, kezdeményezések ügyében a képviselő-testületet vagy szervét a hatáskörükbe tartozó ügyekben tájékoztatja, szükséges esetben azok intézkedését kezdeményezi.

(3) A nemzetiségi önkormányzatokkal történő együttműködés során az önkormányzati döntéshez előírt, a nemzetiségi önkormányzatot megillető véleményezési és egyetértési jog gyakorlásához, teljesítéséhez kapcsolódó önkormányzati feladatokat a polgármester, a (2) bekezdésben megjelölt tanácsnok, valamint a polgármesteri hivatal útján a jegyző látja el.

66. § (1) Az önkormányzat a jegyző és polgármesteri hivatal útján a települési nemzetiségi önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodásban rögzített feltételek alapján:

a) a nemzetiségi önkormányzat munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, tisztségviselői, képviselői feladatai ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket, ennek részeként a megállapodásban meghatározottak szerint ingó- és ingatlanvagyona térítésmentes használatának lehetőségét biztosítja;

b) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, a gazdálkodással kapcsolatos beszámolási, adatszolgáltatási, valamint az egyéb pénzügyi-gazdálkodási jellegű kötelezettségek végrehajtásáról.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal a szabályzatok, utasítások és egyéb belső szabályozók hatályát

– a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan –szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódóan is.
XI.22

Záró rendelkezések

67. §23 (1) Az SZMSZ 2014. december 1-én lép hatályba.

(2) SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 2/2013 (III. 01.) számú rendelet.

1. melléklet

Képviselő-testület Önkormányzati törvényben szabályozott feladata és hatásköre
A Képviselő- testület:
- megállapítja az önkormányzat hivatalos elnevezését,
- kialakítja szervezetét és meghatározza működési szabályait,
- meghatározza bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait,
- gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármester tekintetében,
- dönt, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás kérdésében,
- dönt, a jogszabály által nem a helyi önkormányzat részére meghatározott feladat átvállalásának kérdésében,
- határoz önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás kérdésében,
- dönt, a testületi hatáskör gyakorlásának átruházásáról,
- megállapodást köt területrész átadásáról, átvételéről, vagy cseréjéről,
- megállapodást köt külföldi önkormányzattal való esetleges együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás kérdéséről,
- meghatározza a lakossági fórumok rendjét,
- meghatározza az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek körét és szabályozza használatukat,
- dönt, emlékmű állítás kérdésében,
- határoz közterületek elnevezéséről,
- eljár közösségi célú alapítvány forrás adás, átvétele kérdésében,
- dönt, intézményalapítás kérdésében és kinevezi az intézmény vezetőjét,
- dönt, vállalkozói tevékenység folytatásának kérdésében,
- eljárást kezdeményez az Alkotmánybíróságnál,
- állást foglal ellátási, szolgáltatási ügyekben, ha a szolgáltatás a települést érinti,
- véleményt nyilvánít olyan ügyekben, amelyeknél az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,
- felterjesztési joggal él a törvény által meghatározott kérdésekben.
- dönt, a polgármester, valamint a Képviselő-testület bizottságainak önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen benyújtott fellebbezés tárgyában,
- a bizottságok számára döntési jogkört biztosít, döntéseit felülvizsgálhatja,
- határoz zárt ülés elrendeléséről,
- határoz valamely képviselő szavazásból történő kizárásának kérdéséről (elfogultság),
- kiírja a helyi népszavazást,
- önkormányzati rendeletet alkot,
- jóváhagyja a település általános rendezési tervét,
- eljár minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály a testület hatáskörébe utal.

2. melléklet

Városi önkormányzat, Képviselő-testület hatásköre, törvényben szabályozott feladata és hatásköre
- Az önkéntes tűzoltóság tisztviselőjét az önkormányzati Képviselő-testület az önkéntes tűzoltóság parancsnokának jogkörével ruházhatja fel.
- Köztemetők létesítésével, bővítésével, fenntartásával, bezárásával, megszüntetésével, kiürítésével, újra használatba vételével, halotthamvasztó létesítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a települési önkormányzat gondoskodik.
- A települési folyékony hulladék leeresztő helyének kijelölésével, valamint a közcélú ártalmatlanító telep létesítésével kapcsolatos feladatokat a települési önkormányzat Képviselő-testülete látja el, külön jogszabály rendelkezésének megfelelően.
- Az állam javára való felajánlás elfogadásáról az az állami szerv dönt, amely részére a felajánlás történt. Ha a felajánlás nem meghatározott szerv részére történt, a felajánlás elfogadásáról a települési önkormányzat Képviselő-testülete dönt.
- A települési önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörébe tartozik:
a) az újrahasznosításra alkalmassá tett állami tulajdonban lévő földnek a települési
önkormányzat tulajdonába való ingyenes átvétele,
b) A körzet hatósági feladatokat ellátó állatorvosa kinevezésének és körzete kialakításának a települési önkormányzatok által történő véleményezése.
- A helyi önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörébe tartozik a települési térképészeti határkiigazítás véleményezése, valamint a jogszabályban meghatározott körben a földrajzi nevek megállapítása, megváltoztatása.
- A Ptk.-nak a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitől eltérő szabályokat, a települési önkormányzat rendelete is megállapíthat.
- A helyi önkormányzat vállalatot hozhat létre. A vállalat jogi személy.
- A települési önkormányzat Képviselő-testülete gondoskodik a külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően a közvilágítási berendezés létesítéséről.
- A helyi önkormányzat a piaci zavarok megelőzése céljából figyelemmel kíséri a piaci viszonyokat, intézkedést kezdeményez.
- A rendezési program megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A rendezési tervek elkészítéséről, továbbá a meglévő rendezési tervek továbbfejlesztéséről, illetőleg szükség szerint- módosított rendezési tervek kidolgozásáról - a települési önkormányzat köteles gondoskodni.
- A rendezési tervek jóváhagyása, illetőleg - azok hiányában - a belterület határvonalának a megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
- Az ellenőrzési feladatok végrehajtásában a rendőrség és a közterület-felügyelet is közreműködik. A közterület-felügyelet közreműködésének részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.
- A települési önkormányzat Képviselő-testülete az építésügyi igazgatás körébe tartozó helyi társadalmi viszonyok rendezésére, rendeletet alkothat.
- A települési önkormányzat Képviselő-testületének feladat- és hatáskörébe tartozik:
- a) helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítása,
- b) helyi jelentőségű természeti érték megvalósításáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodás,
- c) területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása,
d) csendes övezet kialakításának elrendezése a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül,
e) helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása,
f) az avar és kerti hulladék tarló égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésére vonatkozó szabályok megállapítására,
g) az önkormányzati környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás.
- A városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai ellátásról.
- A városi önkormányzat dönt az önkormányzati óvodák szolgáltatásai igénybevételével kapcsolatos kérdésekben.
- A helyi önkormányzat feladatait a meglévő intézményeinek fenntartásával, új intézmény létesítésével és fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más megállapodás alapján látja el.
- A helyi önkormányzat a kötelező feladatot ellátó intézményét akkor szüntetheti meg, szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is azonos színvonalon gondoskodik. Az önkormányzat a döntése meghozatala előtt a szakmai szolgáltató intézmény véleményét beszerzi.
- Képviselő-testület az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával összefüggő döntése előtt, a polgármester a tervezett intézkedést az intézmény dolgozói közösségével és a szolgáltatást igénybevevők képviselőivel köteles megvitatni. A véleményekről az önkormányzat Képviselő-testületét a döntés meghozatal előtt tájékoztatni kell.
- Óvodavezető tekintetében a kinevezés a kinevezéskori munkabér megállapítása, fegyelmi, anyagi felelősség gyakorlása, valamint a felmentés joga, feljebbsorolás, béremelés, jutalom.
- Település önkormányzata a lakosság művelődés érdekében köteles biztosítani a közművelődési tevékenység és szolgáltatások közösségi színteréül szolgáló helyet.
- Helyi önkormányzat a felnőtt lakosságnak, az ifjúságnak és a nemzetiségeknek általános nyilvános könyvtári szolgáltatást köteles biztosítani.
- Művészeti alkotást közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületben való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról a település önkormányzatának Képviselő-testülete dönt és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról.
- Nem önkormányzati tulajdonú épületen lévő művészeti alkotásokat az illetékes önkormányzat Képviselő-testülete - szakvélemény kikérésével - védeni köteles, új elhelyezés esetén véleményezési joga van.
- Település önkormányzata köteles meghatározni a helyi testnevelési és sport feladatokat, illetőleg fejlesztési célkitűzéseket.
- Könyvtárt fenntartó helyi önkormányzat Képviselő-testülete, egyetértési jogot gyakorol a nemzetiségi alapkönyvtár kijelölése tekintetében.
- Helyi önkormányzat ellátja az önkormányzati múzeum fenntartásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat, gyakorolja tulajdonosi jogait és teljesíti kötelezettségeit.
- Helyi önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a megszűnt múzeuma anyagának elhelyezésére szolgáló más közgyűjtemény kijelölésével kapcsolatban.
- Helyi önkormányzat Képviselő-testülete, külön jogszabályban meghatározottak szerint határoz az önkormányzat által fenntartott közgyűjtemény és művészeti intézmények elnevezéséről.
- Helyi önkormányzat a tulajdonában lévő muzeális emlék, illetőleg levéltári anyag tekintetében a vagyon feletti rendelkezés jogát a külön jogszabályoknak a rendelkezési jog korlátozására irányuló szabályai szerint gyakorolhatja.
- A települési önkormányzat önként vállalt feladata lehet különösen:
a) Közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésére, társas életre szervező közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása.
b) művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása és a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése,
c) testnevelés, diáksport, szabadidősport, verseny- élsport, természetjárás, valamint a túrizmus feltételei biztosításának, továbbá a lakosság testedzési igényeinek kielégítése érdekében a sportlétesítmények építésének, fenntartásának és fejlesztésének támogatása.
- Lakóhelyen a közművelődési könyvtári szolgáltatás biztosítása - külön jogszabályban foglaltak szerint - az önkormányzat feladata. A közművelődési könyvtári szolgáltatás, valamint az önkormányzati iskolai könyvtárak keretében kell biztosítani a nemzetiségi lakosság könyvtári ellátását is.
- Települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás keretében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról.
- Szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, közgyógyellátást, átmeneti segélyt állapít meg az 1993. évi III. törvényben, valamint rendeletében meghatározott feltételek szerint.
- Rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint kiegészítheti az 1993. évi III. törvényben megállapított pénzbeli ellátásokat, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat a szociálisan rászorultak részére.
- Települési önkormányzat a közegészségügyi feladatok körében biztosítja a közterületek tisztaságát és a település rágcsálómentességét.
- Helyi önkormányzat biztosítja a Jánoshalmai Kistérségi Egészségügyi Központ Nonprofit Kft. keretében a járóbeteg-szakellátást
- Képviselő-testület gazdálkodási feladata és hatásköre:

a) meghatározza a helyi önkormányzat gazdasági programját,

b) megalkotja a helyi önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletet, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb rendeleteket,

c) dönt az általános- és céltartalékok felhasználásáról,
d) rendeletet alkot az önkormányzat költségvetésének módosításáról,
e) dönt, a helyi önkormányzati költségvetési szervek, illetve vállalatok alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről,

f) meghatározott időszakonként áttekinti az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait,

g) dönt, a címzett, illetve céltámogatások igényléséről,

h) dönt, a kormányzati terület- és településfejlesztési célokat szolgáló eszközök igénybevételéről és az ehhez kapcsolódó helyi feladatokról,

i) elfogadja az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályait,

j) elfogadja a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, ennek keretében elfogadja a normatív költségvetési hozzájárulásoknak a költségvetési törvény előírása szerinti elszámolását,

k) megalkotja az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet,

l) dönt a helyi önkormányzati tulajdonában lévő lakások béréről,
m) dönt, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások értékesítési feltételeiről,
o) dönt, mindazoknak a közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem helyi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet,
p) dönt, a költségvetési szerv alapításáról, annak gazdálkodási jogköréről, alaptevékenység keretében ellátandó feladatáról és kiegészítő vállalkozási

- A települési önkormányzat Képviselő-testülete:

a) helyi adókat vezethet be,

b) meghatározza a helyi adó illetékességi területén történő bevezetésének időpontját és időtartamát határozott vagy határozatlan időre,

c) megállapítja - a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan a helyi adókról szóló törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel - a működési területén bevezetett helyi adók mértékét,

d) döntése szerint bővíti a helyi adókról szóló törvényben megfogalmazott mentességi és kedvezményi szabályokat,

e) meghatározza a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló törvények kereti között
- illetékességi területén a helyi adózás részletes szabályait,

f) építmény- és telekadó bevezetése esetén meghatározza az adóalap megállapításának módját,

g) a jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást,
h) tájékoztatja a lakosságot a helyi adókból származó bevételek összegéről,
i) dönt, a helyi adókkal kapcsolatos méltányossági kérelmek ügyében hozott határozatok ellen irányuló fellebbezésekben.

- Képviselő-testület hatáskörébe tarozik:

a) gondoskodik a közterület tisztán tartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően,

b) a településen az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátása,
c) település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével, vagy megsemmisítésével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátása,

d) az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről gondoskodás, nyilvántartás és összeírás alapján,

e) gondoskodni a település belterületén külön jogszabályban meghatározott növényvédelmi feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről.

- Képviselő-testület gondoskodik:

a) települési vízellátás, csatornázás az összeggyűjtött szennyvizek tisztítása, továbbá a csapadékvíz elvezetéséről,

b) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz és belvíz-védekezés, államigazgatási feladatainak ellátásáról,

- A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a közművelődési, közgyűjteményi és művészeti tevékenységekkel, valamint a testneveléssel és a sporttal kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési feladatok ellátása.

3. melléklet24

A Képviselő-testület által a Polgármesterre átruházott hatáskörök
Jánoshalma Város Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdése alapján az alábbi hatásköröket a polgármesterre ruházza át:
Szociális és egészségügyi ellátás területén
- települési támogatás
- köztemetés
- tulajdonosi jogok gyakorlása a többségi tulajdonban lévő Jánoshalmi Kistérségi Egészségügyi Központ Nonprofit Közhasznú Kft.-ben,
- kapcsolattartási és felügyeleti feladatok ellátása a háziorvosi ügyelet területén.
A polgármester a polgári védelem területén:
- szervezi és irányítja a polgári védelmi feladatokat,
- irányítja a helyi vízrendezést és vízkár elhárítását, valamint a belvízvédekezést, ugyanezen
ügyekben államigazgatási feladatait ellátja.
Kommunális igazgatás területén:
- A települési folyékony hulladékleeresztő helyének kijelölésével, valamint a közcélú ártalmatlanító telep létesítésével kapcsolatos feladatokat látja el külön jogszabályi rendelkezésnek megfelelően.
- gondoskodik külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően a közvilágítási berendezés létesítéséről, üzemeltetéséről,
- Közterület foglalási engedélyek kiadása.
Földművelődés-ügyi igazgatás területén:
- az állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról gondoskodik,
- a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek, macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátása - a település belterületén - külön jogszabályban megállapított - növényvédelmi feladatok ellátásáról, ellenőrzéséről gondoskodik

4. melléklet

BIZOTTSÁGOK RÉSZLETES FELADATAINAK JEGYZÉKE
a)Pénzügyi, Jogi, Ügyrendi Bizottság feladatai
Pénzügyi feladatok:
- részt vesz a középtávú gazdasági program előkészítésében,
- véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló beszámoló tervezeteit,
- véleményezi a költségvetési koncepciót
- figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját
bevételekre, a vagyonváltozás /vagyonnövekedés-csökkenés/ alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
- vizsgálja a hitelfelvétel indokait, és gazdasági megalapozottságát,
- javaslatot tesz a belső ellenőr éves munkatervének összeállítására
- véleményezi a képviselő-testület által alapított alapítvány induló forrásait,
- részt vesz a képviselő-testület által alapított gazdasági társaságok tulajdonosi döntéseinek előkészítésében,
- polgármester, alpolgármesterek illetményemelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztést készít,
- véleményezi az ingatlanok értékesítésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztést
- előzetesen megtárgyalja az önkormányzat gazdálkodását érintő rendelet-tervezeteket,
- véleményezi és javaslatot ad az ingatlan-értékesítési-, bérleti ügyekben, ingatlanhasznosítás lebonyolítására, szervezésére
- javaslatot tesz az önkormányzati vállalkozásokra, felmérést készít a vállalkozás várható hatásairól
- közreműködik az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos feladatok, /törzsvagyon, forgalomképtelen, forgalomképes vagyontárgyak/ körének meghatározásában, javaslatot tesz annak gazdaságos működésére,
- az önkormányzati vagyon értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése.
- javaslatot készít a költségvetés általános és céltartalék felhasználására, és döntésre előterjeszti azt,
- véleményezi, minősíti az önkormányzathoz benyújtott egyedi pénzügyi támogatási kérelmeket,
- a tárgyban illetékes szakmai bizottság vélemény alkotását követően döntésre előterjeszti a helyi adókról szóló rendeletet.
- javaslatot tesz a Képviselő-testület felé az intézményi többletbevételből származó költségvetési előirányzat módosítására
- javaslatot tesz az önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező gazdasági társaságok taggyűlésére a tulajdonosi álláspont kialakításáról
- javaslatot tesz a polgármester jutalmazására meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján,
- javaslatot tesz a polgármester - tisztsége ellátásával összefüggő - számlával igazolt, szükséges költségeinek megtérítésére, illetve részére költségtérítési átalány megállapítására
- A gazdasági vonzattal rendelkező pályázatokat véleményezi, és javaslattal él a képviselőtestület felé, a pénzügyi lebonyolítást ellenőrzi
Jogi, ügyrendi feladatok:
- vizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit,
- ellátja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak kezelésével, vizsgálatával kapcsolatos feladatokat
- Véleményezi a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet és annak módosításait,
- figyelemmel kíséri az SZMSZ hatályosulását, javaslatot tesz a szükséges módosításokra,
- ellenőrzi és figyelemmel kíséri a képviselő-testület és szervei szabályszerű működését
és a szabályzat megsértése esetén intézkedést kezdeményez,
- vizsgálja a képviselő-testület határozatainak, rendeleteinek végrehajtását,
- közreműködik a képviselő-testület rendeleteinek előkészítésében,
- elvégzi a képviselő-testület titkos szavazással történő döntései esetén a szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket,
- véleményezi és felülvizsgálja a képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlását,
- vizsgálja a képviselők jogainak, kötelezettségeinek érvényesülését.
- felülvizsgálja a képviselő-testület döntése előtt a képviselők, illetve a polgármesteri hivatal valamennyi dolgozóját érintő,- képviselő-testület elé kerülő előterjesztést.
- ellátja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előkészítését.
- a polgármester felkérésére jogi szempontból véleményezi a képviselő-testület döntéseinek előkészítéséhez a pályázatokat, versenytárgyalásokat, szerződéseket, illetve azok esetleges módosításait.
- ellenőrzi a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei SZMSZ-eit, azokat jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti,
Egyéb faladatok:
- figyelemmel kíséri az oktatás - nevelési, közművelődési, művészeti és sport intézmények szakmai munkáját, működési feltételeinek biztosítását, véleményezi a képviselő-testület előtti beszámolóikat, előterjesztéseiket
- kidolgozza, véleményezi az oktatási, nevelési, művelődési, művészeti és sport feladatokkal összefüggő előterjesztéseket,
- előkészíti és véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó intézményvezetői kinevezések betöltésére vonatkozó pályázati kiírásokat, közreműködik a pályázati eljárás lebonyolításában,
- véleményezi az önkormányzati oktatás-nevelési, közművelődési, művészeti és sport intézmények fejlesztési, beruházási, felújítási és támogatási igényeit,
- iskolai oktatással, közművelődéssel kapcsolatos érdekek feltárása, egyeztetése, - helyi
nevelési, közművelődési koncepció kidolgozása,
- szükség szerint javaslat kidolgozása, költségvetési prioritások meghatározása,
- oktatással, közművelődéssel kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködő szervezetek
és önkormányzat közötti együttműködési megállapodás előkészítése, koordinálása,
- képviselő-testület által történő megbízás alapján véleményezés, javaslattétel oktatási,
kulturális témakörökben,
- Jánoshalma város kulturális életének egyeztetése, új folyamatainak kezdeményezése, támogatása,
- pályázati feltételeket állapít meg a városi sporttámogatási alap felosztásához, melynek alapján felosztja a támogatási alapot
- az éves költségvetésben meghatározott keret erejéig a Képviselő-testület által elfogadott
koncepció alapján dönt a következő támogatási keretek felosztásáról:
- non profit szervezetek és sportegyesületek, klubok támogatásának elosztása
- rendezvények támogatására biztosított keret elosztása
b)Gazdaságfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság feladatai
Városgazdálkodási feladatok:
- előkészíti és véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó gazdaságfejlesztési városgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos előterjesztéseket
- véleményezi az önkormányzati belterületi ingatlanok értékesítését, az önkormányzat számára tulajdonba felajánlott ingatlanok képviselő-testületi elfogadását
- figyelemmel kíséri és kapcsolatot tart fenn a Polgárőrségi egyesülettel, Tűzoltósággal és a rendőrséggel
- figyelemmel kíséri a közbiztonság helyzetét
- figyelemmel kíséri és véleményezi a kommunális szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok végzését
- figyelemmel kíséri a város kereskedelmi és szolgáltatási ellátását
- részt vesz kiállítások, termékbemutatók megvalósításában,
- elemzi és értékeli a település foglalkoztatási helyzetét, javaslatokat, ajánlásokat dolgoz ki a munkanélküliség enyhítésére
- közreműködik a költségvetési rendelet tervezet kidolgozásában
- előkészíti az éves, rövid és hosszú távú karbantartási, üzemeltetési felújítási terveket
- figyelemmel kíséri az infrastruktúra helyzetét és műszaki állapotát
- figyelemmel kíséri a kisvállalkozók érdekképviseleti szerveinek munkáját és rendszeres kapcsolatot tart fenn azokkal
- figyelemmel kíséri a nagyvállalkozók érdekképviseleti szerveinek munkáját és rendszeres kapcsolatot tart fenn azokkal
- elősegíti a vállalkozások fejlesztését
- figyelemmel kíséri a bizottság feladatköréhez kapcsolódó tevékenységű civil szervezetek tevékenységét
- önkormányzati lakások bérletéről szóló helyi rendelet szerint lakások bérlőinek kijelölése
Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Közrendvédelmi feladatok
- előkészíti és véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó mezőgazdasággal és környezetvédelemmel kapcsolatos előterjesztéseket
- figyelemmel kíséri a település mezőgazdasági tevékenységének alakulását, elősegíti annak optimális irányban történő előmozdulását
- rendszeres kapcsolatot tart fenn a polgárok mezőgazdasági szférában alakult önszerveződő közösségeivel valamint a falugazdásszal
- gondoskodik a város környezetvédelmi biztonságáról
- véleményezi a mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok értékesítéséről szóló képviselő testületi előterjesztéseket
- szakvéleményt nyújt a mezőgazdasági vállalkozások pályázati lehetőségeihez és figyelemmel kíséri a pályázati felhívásokat
- jelzéssel élhet a parlagterületek felszámolása ügyében
- figyelemmel kíséri a piactérrel és állatvásártérrel kapcsolatos feladatokat, a vízgyűjtő területek és a rőzse- és törmelék-lerakóhelyek, hulladéklerakó területek karbantartását
- közterületi fakivágások engedélyezése
Egészségügyi és Szociális feladatok
- folyamatosan elemzi és értékeli az egészségügyi, szociális ellátás helyzetét, gondoskodik az önkormányzat feladatkörébe tartozó alap-és szakellátásokról,
- előkészíti és véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó egészségügyi és szociális ellátás területén az intézményvezetői kinevezésekre vonatkozó pályázati kiírásokat, közreműködik a pályázati eljárás lebonyolításában,
- előkészíti és véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó egészségüggyel és szociális ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket,
- véleményezi a szociális és egészségügyi intézmények képviselő-testület előtti beszámolóit,
- szakmailag véleményezi az egészségügy és szociális intézmény fejlesztését, beruházási, felújítási, valamint támogatási igényeit.
- véleményezi a városi egészségügyi alapellátás szervezését, figyelemmel kíséri az alapellátás helyzetét,
- véleményezi a város közegészségügyével foglakozó előterjesztéseket,
- figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátást biztosító intézmények munkáját, elősegíti az
érdekegyeztetéseket, koordinálja a város egészségügyi rendszerét,
- figyelemmel kíséri a város szociális ellátását biztosító Pelikán Kht. működését,
- véleményezi a szociális ellátást érintő képviselő-testületi előterjesztéseket, elősegíti a szociális szolgáltatást igénylő lakossági kapcsolatok erősítését, érdekegyeztetéseket,
- véleményezi az önkormányzat által alapított szociális intézmények szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét.”
Fejlesztési feladatok:
- Fejlesztési stratégiák és programok kidolgozása, folyamatos felülvizsgálata és aktualizálása; fejlesztésekkel kapcsolatos előterjesztések készítése a képviselő-testület részére;
- előkészíti és véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó településfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat
- munkahelyteremtő, beruházás jellegű tervek, városképi, közlekedési tervek véleményezése,
- véleményezi az intézményi felújítási, lakásgazdálkodással kapcsolatos előterjesztéseket, a karbantartási feladatokat valamint az önkormányzat területrendezéssel kapcsolatos feladatait
- Részt vesz a város (és térsége) humán, infrastrukturális, környezetgazdálkodás, természeti, ipari és egyéb adottságai és értékei számbavételében, karbantartásában;
- Fejlesztési feladatokhoz pályázatok kidolgoztatása;
- Részt vesz pályázati anyagok előkészítésében
- Szervezi a településmarketing és kommunikációs feladatokat;
- Együttműködés a fejlesztések koordinálásában egész projektcikluson keresztül, azaz projektmenedzsmenttel való kapcsolattartás
- Kapcsolat kialakítás a lakossággal, a lakosság szervezése és tájékoztatása önkormányzati fejlesztési ügyekben;
- Kapcsolat kialakítás és kapcsolattartás a központi közigazgatási szervekkel, a pályázati irányító és közreműködő hatóságokkal, valamint más önkormányzatokkal;
- Kapcsolatépítés és kapcsolattartás külföldi önkormányzatokkal, szervezetekkel, gazdasági társaságokkal határon átnyúló együttműködések céljából, és határon átnyúló pályázati lehetőségek kihasználása céljából;

5. melléklet

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
A szervnél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni.

1. Szabálytalanság
A szabálytalanság, valamely létező szabálytól:
- központi jogszabályi rendelkezéstől,
- helyi rendelettől,
- egyéb belső szabályzattól, utasítástól
való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti.
A szabályok be nem tartása adódhat
- nem megfelelő cselekményből,
- mulasztásból,
- hiányosságból.

2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása
Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján
- a büntető-,
- szabálysértési,
- kártérítési, illetve
- fegyelmi eljárás megindítására adnak okot.

3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja
A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése.
A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen.
A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényére, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre.
A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek.

4. Általános elvek
A FEUVE rendszer kialakításáért felelős költségvetési szerv vezetőjének kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék.
A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában.
A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni.
A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét.

5. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelőzése érdekében
A szervnél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők:
- a tervezési folyamatok egyes területei,
- az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek,
- a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek,
- a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek.

5.1. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:

1. A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van);

2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl: beruházások, rendszeres intézmény finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról;

3. Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását.

4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is.

5.2. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:

1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák.

2. Gondoskodni kell arról, hogy a szerv dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak.

3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről.
Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni:
- az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, a szerv a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve - határozza meg,
- az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett.
A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik.

5.3. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:
- rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra,
- vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről.

5.4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:
- a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg.
Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.:
- dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomonkövetése,
- a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre,
- a beruházások pénzügyi lebonyolítása, stb.
A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomonkövetése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek:
- a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata,
- a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából,
- a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból:
- a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló,
- megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése,
- az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e,
- gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e;
- a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése,
- a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése,
- a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata,
- a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően,
- a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése,
- az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése,
- a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata,
- a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomonkövetése.
A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni.

6. A költségvetési szerv vezetőjének értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében
A szerv vezetője a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli a szerv egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja.
Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket:
- a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység,
- a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére,
- az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra,
- a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak,
- a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet.
A költségvetési szerv vezetője a FEUVE tevékenységet köteles értékelni
- a független belső ellenőr, valamint
- a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is.

7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén
A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel:

a) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni a szerv vezetőjét;

b) amennyiben a költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról.

8. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások

8.1. A büntetőeljárás megindítása
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani.
A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.

8.2. Szabálysértési eljárás
A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.
A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.

8.3. Kártérítési eljárás
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései.

8.4. Fegyelmi eljárás
Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

6. melléklet

S Z A B Á L Y Z A T a polgármester, alpolgármester és képviselői vagyonnyilatkozatok kitöltésére és ellenőrzésére
Általános rendelkezések
1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. §-a alapján az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a törvény 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát. A polgármester vagyonnyilatkozatára a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának szabályai vonatkoznak.
2) A vagyonnyilatkozat tételre vonatkozó határidő lejárta után - ennek benyújtásáig - az önkormányzati képviselő jogait nem gyakorolhatja, juttatásban nem részesülhet.
3) A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozatra kötelezettet kötelezettségéről a megbízólevél átvételét követő 3 napon belül, a következő vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségéről a határidő lejárta előtt 30 napon belül tájékoztatja.
4) A vagyonnyilatkozat kitöltése során a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas, vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatok megkülönböztetését a személyi rész megfelelő kitöltésével kell biztosítani.
A vagyonnyilatkozatokat borítékba kell helyezni és névvel ellátni. A polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt és a bizottság által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni és tárolni. Az azonosító adatok (pl: takarékbetétkönyv azonosító adatai) csak az esetleges ellenőrzéshez szükségesek, azokat a vagyonnyilatkozatban feltüntetni nem kell.
5) A vagyonnyilatkozat átvételéről a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság igazolást ad.
6) A vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően a Polgármesteri Hivatal épületében a polgármester irodájában páncélszekrényben kell őrizni.
A vagyonnyilatkozatok kitöltésére vonatkozó általános szabályok
1) A vagyonnyilatkozatokat számítógéppel, írógéppel vagy golyóstollal, olvashatóan kell kitölteni.
Amennyiben a kitöltés során tévedésre, vagy elírásra kerül sor, a hibát javítani nem lehet, hanem az elrontott lap helyett új lapot kell kitölteni.
Azokat a sorokat, amelyekbe nem tüntet fel adatot, ki kell húzni.
A vagyonnyilatkozat utolsó oldalán fel kell tüntetni a kitöltés dátumát és azt saját kezűleg aláírni.
A vagyonnyilatkozatokat 2 példányban kell kitölteni, melyből 1 példány a kötelezettnél marad.
A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága
1) A polgármester, illetve képviselők nyilatkozata a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokon kívül nyilvános, azt bárki megtekintheti, és eljárást kezdeményezhet.
2) Az érdekelt fél a vagyonnyilatkozatokba való betekintését köteles írásban jelezni a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének.
A Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrző Bizottság a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül időpontot tűz ki a vagyonnyilatkozatba való betekintésre és arról az időpontról tájékoztatja az érintett képviselőt, illetve polgármestert.
3) A vagyonnyilatkozatokba való betekintés az érdekelt fél számára Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság legalább egy beltagja, illetve az érintett képviselő, polgármester jelenlétében lehetséges, kivéve, ha az érintett képviselő, polgármester a megjelölt időpontban nem jelenik meg, és távollétét előre nem igazolja.
Vagyonnyilatkozatok ellenőrzése
1) A vagyonnyilatkozatok ellenőrzését a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottságnál bárki írásban kezdeményezheti.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
2) A bizottság felhívására a képviselő a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat köteles haladéktalanul írásban bejelenteni. Ezeket az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrző Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül tájékoztatja a Képviselő-testületet.
4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállás nélküli - ismételt kezdeményezésről a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság tájékoztatja a Képviselő-testületet.
5) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a képviselők megbízatásuk megszűnését követően 5 évig meg kell őrizni, majd selejtezhetők. A selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Aki visszakéri saját vagyonnyilatkozatát és megbízatásának lejártától számítva 5 év már eltelt kérésére a selejtezés helyett vissza lehet adni számára.

7. melléklet25

A) A Jánoshalma Városi Önkormányzat által ellátott helyi önkormányzati feladatok alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220

Adó-, vám és jövedéki igazgatás

013320

Köztemető –fenntartás és - működtetés

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013360

Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

016080

Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

031060

Bűnmegelőzés

032020

Tűz-és katasztrófavédelmi tevékenységek

041110

Általános gazdasági és kereskedelmi ügyek igazgatása

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232

Start-munka program –Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236

Országos közfoglalkoztatási program

041237

Közfoglalkoztatási mintaprogram

042130

Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

045161

Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása

045170

Parkoló, garázs üzemeltetése fenntartása

045120

Út autópálya építése

047410

Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

049010

Máshova nem sorolt gazdasági ügyek

051030

Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

051060

Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

052080

Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

053010

Környezetszennyezés csökkentésének igazgatása

061040

Telepszerű lakókörnyezetek felszámolását célzó programok

062020

Településfejlesztési projektek és támogatásuk

063020

Víztermelés, - kezelés, - ellátás

064010

Közvilágítás

066010

Zöldterület-kezelés

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111

Háziorvosi alapellátás

072112

Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311

Fogorvosi alapellátás

074031

Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás

074040
081030

Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081071

Üdülő szálláshely szolgáltatás és étkeztetés

082044

Könyvtári szolgáltatások

082061

Múzeumi gyűjteményi tevékenység

082091

Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092

Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082030

Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)

082042

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

091110

Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

091120

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

091250

Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok

095020

Iskolai rendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

098022

Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai

102023

Időskorúak tartós bentlakásos ellátása

102024

Demens betegek tartós bentlakásos ellátása

102031

Idősek nappali ellátása

104030

Gyermekek napközbeni ellátása

104031
104035

Gyermekek bölcsődei ellátása
Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében

104036

Munkahelyi étkeztetés bölcsődében

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104042

Család és gyermekjóléti szolgáltatások

104043

Család és gyermekjóléti központ

104044

Biztos Kezdet Gyerekház

104060

A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok

107013

Hajléktalanok átmeneti ellátása

107015

Hajléktalanok nappali ellátása

107051

Szociális étkeztetés

107052

Házi segítségnyújtás

107080

Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok
26,,2728 B)
29, C) A Jánoshalma Városi Önkormányzat technikai- pénzforgalmi funkciókódjai:

018010

Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel

018020

Központi költségvetési befizetések-technikai pénzforgalmi funkció

018030

Támogatási célú finanszírozási műveletek

047450

Szektorhoz nem köthető komplex gazdaságfejlesztési projektek támogatása

084031

Civil szervezetek működési támogatása

900020

Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről

900010

Központi költségvetés funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről

900060

Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek

104051

Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások

107060

Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások

1. függelék

Adatok Jánoshalma történetéhez
Jánoshalma a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorban lakott terület volt.
A város belterületén kőkori, bronzkori, szarmata és avar emlékeket is találtak. Az első írásos anyag 1403-ból való. 1439-tõl a falu Hunyadi birtok. A török hódoltság idején a település teljesen elpusztult, csak 1731-tõl telepítették ujjá kamarai faluként.
A gyorsan fejlődő jobbágyfalu 1807-ben királyi kiváltságlevéllel mezővárosi rangot nyert. 1886-ban azonban elvesztette városi státuszát.
A település mezőgazdasági jellegű, 1945. előtt iparral nem rendelkezett. Ipara az 1960-as években alakult ki. A lakosság az állattenyésztés és gabonatermesztés mellett szőlő és gyümölcskultúrával foglalkozott. A község területéből 1950-ben a kélesi és illancsi részt lecsatolták, Kéleshalom néven, önálló község jött létre. A település az 1960-as évekig fejlett szőlő és gyümölcskultúrával rendelkezett.
A fejlődés eredményeként a Bács-Kiskun Megyei Tanács településünket 48/1969. számú határozatával 1970. január 1-vel nagyközséggé nyilvánította. Nagyközségünk, az Elnök Tanács 5/1977. számú határozata alapján, 1977. április 1-i hatállyal Kéleshalom községgel, közös tanáccsá alakult.
A Bács-Kiskun Megyei Tanács 2/1986(IV.9.)tr. sz. rendeletével, közvetlen megyei irányítású nagyközséggé nyilvánította Jánoshalmát 1986. július 1-tõl. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 16/1989(II.5.)NET. határozatával Jánoshalmát városi rangra emelte, egyben elrendelte, hogy Kéleshalom társközséggel közös tanácsként működjék. Jánoshalma város területe 13.324 ha , népessége 9582 fõ.
A többpártrendszerű demokratikus jogállam kiépülésével egyidejűleg a tanácsrendszer helyébe az önkormányzati rendszer került bevezetésre. Jánoshalma és Kéleshalom is külön alkotmányos joguknál fogva, Képviselő-testületet hozott létre.
1990. november 29-én Jánoshalma és Kéleshalom Képviselő-testülete együttes ülésén körjegyzőség alakításáról döntött. A körjegyzőség 1995. január 1-vel megszűnt.
Jánoshalma város számára jelentős előrelépés volt, hogy kistérségi székhely lett, a Polgármesteri Hivatal körzetközponti feladatokat kapott a hozzá tartozó települések (Mélykút, Borota, Kéleshalom ) vonatkozásában.
Települési önkormányzat alapvető célja a területén és a város környékén élő lakosság városi szintű ellátása, a város dinamikus fejlesztése, a kereskedelmi és egészségügyi ellátottság növelése, az állampolgárok ügyeinek gyors intézése, a tömegkapcsolatok szélesítése, a lakosság műveltségi színvonalának emelése.

2-3. függelék30

Jánoshalma Város Képviselő-testülete tagjainak névsora
Czeller Zoltán Jánoshalma, Deák F. u. 45.
Csizovszki László Jánoshalma, Halasi u. 4.
Diósi János Jánoshalma, Dózsa Gy. u. 105.
Kiss György Jánoshalma, Dózsa Gy. u. 112.
Kovács József Jánoshalma, Jókai M. u. 48.
Madarász Attila Jánoshalma, Molnár J. u. 27.
Malustyik Béla Jánoshalma, Kinizsi P. u. 6.
Nagy István Jánoshalma, Deák F. u. 15.
Szakál Lajos Jánoshalma, Eötvös u. 8.

4. függelék

Bizottságok tagjainak névsora
a)Pénzügyi, Jogi, Ügyrendi Bizottság
Elnök:

1

Madarász Attila

Jánoshalma, Molnár J. u. 27.
Képviselő tagok:

2

Kiss György

Jánoshalma, Dózsa Gy.u.112.

3

Malustyik Béla

Jánoshalma, Kinizsi P. u. 6.

4

Nagy István

Jánoshalma, Deák F. u. 15.

5

Szakál Lajos

Jánoshalma, Eötvös u. 8.
b)Gazdaságfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság
Elnök:

1

Malustyik Béla

Jánoshalma, Kinizsi P. u. 6.
Képviselő tagok:

2

Csizovszki László

Jánoshalma, Halasi u. 4.

3

Kiss György

Jánoshalma, Dózsa Gy.u.112.

4

Szakál Lajos

Jánoshalma, Eötvös u. 8.

5

Diósi János

Jánoshalma, Dózsa 102.
Külső bizottsági tagok:

6

Bodrogi Zsolt

Jánoshalma, Eötvös u. 18.

7

Dr. Renner Tamás

Jánoshalma, Bernáth Z. u. 20.

8

Farkas András

Jánoshalma, Kölcsey u. 31.

9

Nagy Zsolt Zoltán

Jánoshalma, Jókai u. 82.

5. függelék

Testvérvárosi kapcsolatok 2019. októberi állapot szerint:


Település
neve


Polgármester neve


Ország, tartomány


Határozat
szám

Hivatalos kapcsolatfelvétel időpontja


Együttműködési
területek



Tusnádfürdő város



Albert Tibor


Románia Hargita megye



336/1998
(III.24.)



1998.05.01.

kultúra, sport, turizmus, gazdaság


Korond
város



Katona Mihály


Románia Hargita megye


336/1998
(III.24.)



1998.05.01.

kultúra, sport, turizmus, gazdaság


Rafajnaújfalu



Antal József


Ukrajna Beregszász Megye


336/1998
(III.24.)


1998.05.01.

kultúra, sport, turizmus, gazdaság


Szenttamás község


Radivoj Paroski


Szerbia
Vajdaság AT


336/1998
(III.24.)



2001.02.24.

kultúra, sport, turizmus, gazdaság



Temerin város


Ziga Djuro



Szerbia
Vajdaság AT




1941.

kultúra, sport, turizmus, gazdaság

Nawojowa
Járás

Dr. inz. Stanislaw Kielbasa

Lengyelor-szág

296/2008.(VI.26)


2008.06.28.

kultúra, sport, turizmus, gazdaság

Mirebaeu

Daniel Girardeau

Francia-ország


2009.12.

kultúra, sport, turizmus, gazdaság

Topolya

Kislinder Gábor

Szerbia
Vajdaság AT

95/2014. (V.29.)

2014.06.28.

gazdasági, kulturális, idegenforgalmi, sport

6. függelék

Képviselők körzetei

1 szavazókör

2 szavazókör

3 szavazókör

4 szavazókör

5 szavazókör

6 szavazókör

7 szavazókör

8 szavazókör

Madarász Attila

Csizovszki László

Szakál Lajos

Diósi János

Nagy István

Malustyik Béla

Kovács József

Kiss György

Áchim András utca

Ady Endre utca

Eötvös József utca

Áldás utca

Árpád utca

Béke tér

Berzsenyi Dániel utca

Bajai utca

Alkotmány utca

Arany János utca

Kalmár Sándor utca

Álmos utca

Attila utca

Bernáth Zoltán utca

Csőszapa utca

Báthori István utca

Batthyány utca

Bem József utca

Kálvária utca

Bálvány utca

Epres utca

Botond utca

Jókai Mór utca

Czobor utca

Borpince utca

Diófa utca

Kiss Ernő utca

Dr Szobonya Zoltán u.

Erdő utca

Csorba utca

Kapocs utca

Damjanich utca

Budai Nagy Antal utca

Halasi utca

Kistemető utca

Előd utca

Fecske utca

Deák Ferenc utca

Kazinczy utca

Dézsmakert utca

Csokonai utca

Szent István utca

Magyar László utca

Görgey Artúr utca

Fenyő utca

Dózsa György utca

Kélesi utca

Gárdonyi Géza utca

Ecetfa utca

Kisszállási út

Rákóczi Ferenc utca

Homok utca

Galagonya köz

Erzsébet tér

Kórház utca

Halász utca

Fürdő utca

Kölcsey Ferenc utca

Rigó utca

Hunyadi János utca

Hajnald utca

Gyékényes tanya

Széchenyi utca

Hergyevica tanya

Gábos Áron utca

Kürt utca

Szabó apát utca

Kápolna utca

Hajósi út

Kecskés tanya

Szemere Bertalan utca

József Attila utca

Hosszúhegyi utca

Madách utca

Mogyorófa utca

Hársfa utca

Kinizsi Pál utca

Szondy utca

Magyarkanizsa utca

Kiserdő tanya

Meggyfa utca

Parcelok tanya

Hét vezér tere

Kisfaludy utca

Móra Ferenc utca

Kőrösi Csoma utca

Petőfi Sándor utca

Remete utca

Hold utca

Kossuth Lajos utca

Móricz Zsigmond utca

Mélykúti utca

Révész utca

Táncsics utca

Irányi Dániel utca

Lehel utca

Nagy Pál utca

Pacsirta utca

Szeszfőzde utca

Tavasz utca

Kistelek utca

Mátyás király utca

Sas utca

Szőlő utca

Terézhalmi utca

Klapka György utca

Mészáros Lázár utca

Szabadka utca

Téglagyár utca

Vadgalamb utca

Molnár János utca

Tulipán utca

Tompa Mihály utca

Völgy utca

Nyárfa utca

Újvidék utca

Vörösmarty utca

Zöldfa utca

Orczy utca

Vadász utca

Radnóti Miklós utca

Zenészsor utca

Rokkant utca

Zenta utca

Szegfű utca

Zombor utca

Tópart utca

Vágóhíd utca

Vasvári Pál utca

1

Módosította a 7/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 1.§ (1), Hatályos: 2015.04.01. Az önkormányzati rendeletet a Jánoshalma Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2022. (I. 28.) önkormányzati rendelete 54. §-a hatályon kívül helyezte 2022. január 29. napjával.

2

Módosította a 7/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 1.§ (2), Hatályos: 2015.04.01.

3

Módosította a 7/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 1.§ (3), Hatályos: 2015.04.01.

4

Módosította: 1/2015.(II. 02.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2015. 02. 02.

5

Hatályon kívül helyezte: 10/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2019. 10. 30. Beiktatta: 12/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2019. 12. 01.

6

Hatályon kívül helyezte: 10/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2019. 10. 30. Beiktatta: 12/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2019. 12. 01.

7

Módosította: 1/2015.(II. 02.) önkormányzati rendelet 3.§, Hatályos: 2015. 02. 02.

8

Módosította: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 1.§ (1), Hatályos: 2015. 09. 22.

9

Módosította: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 1.§ (2), Hatályos: 2015. 09. 22.

10

Módosította: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 1.§ (2), Hatályos: 2015. 09. 22.

11

Módosította: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 1.§ (2), Hatályos: 2015. 09. 22.

12

Beiktatta: 12/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1.§ (2), Hatályos: 2019. 11. 29.

13

Beiktatta: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 2.§, Hatályos: 2015. 09. 22.

14

Módosította: 10/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 2.§, Hatályos: 2019. 10. 30.

15

Beiktatta: 18/2016.(XI. 25.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2016. 11. 26.

16

Módosította: 1/2015.(II. 02.) önkormányzati rendelet 4.§, Hatályos: 2015. 02. 02.

17

Módosította: 1/2015.(II. 02.) önkormányzati rendelet 5.§, Hatályos: 2015. 02. 02. Módosította: 10/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 3.§, Hatályos: 2019. 10. 30.

18

Módosította: 1/2015.(II. 02.) önkormányzati rendelet 6.§, Hatályos: 2015. 02. 02.

19

Beiktatta: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 3.§, Hatályos: 2015. 09. 22.

20

Beiktatta: 14/2017.(X. 03.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2017. 10. 04.

21

Beiktatta: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 4.§, Hatályos: 2015. 09. 22.

22

A számozást módosította: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 4.§ (2), Hatályos: 2015. 09. 22.

23

A számozást módosította: 13/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelet 4.§ (2), Hatályos: 2015. 09. 22.

24

Módosította a 5/2019.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2019.04.01.

25

Módosította a 1/2015.(II.02.) önkormányzati rendelet 7.§, Hatályos: 2015.02.02. Módosította a 5/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2015.03.01. Módosította a 4/2016.(II.15.) önkormányzati rendelet 1. §, Hatályos 2016.02.16. Módosította a 7/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 2.§, Hatályos: 2015.04.01. Módosította a 18/2016.(XI.25.) önkormányzati rendelet 2.§ (1), Hatályos: 2016.11.26. Módosította a 12/2017.(VI.23.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2017.06.24. Módosította a 14/2017.(X.03.) önkormányzati rendelet 2.§, Hatályos: 2017.10.04. Módosította a 8/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2018.11.01. Módosította a 5/2019.(III.29.) önkormányzati rendelet 2.§, Hatályos: 2019.04.01. Módosította a 6/2020.(IV.24.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatáyos:2020.04.25. Módosította a 18/2020.(XI.27.) önkormányzati rendelet 1.§ (1), Hatáyos:2020.11.28.

26

Módosította a 7/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 3.§, Hatályos: 2015.04.01.

27

Módosította a 18/2016.(XI.25.) önkormányzati rendelet 2.§ (2), Hatályos: 2016.11.26.

28

Módosította a 18/2020.(XI.27.) önkormányzati rendelet 1.§ (2), Hatáyos:2020.11.28.

29

Módosította a 7/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 4.§, Hatályos: 2015.04.01. Módosította a 18/2016.(XI.25.) önkormányzati rendelet 2.§ (3), Hatályos: 2016.11.26. Módosította a 12/2017.(VI.23.) önkormányzati rendelet 1.§ (3), Hatályos: 2017.06.24. Módosította a 8/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 2.§, Hatályos: 2018.11.01.

30

Hatályon kívül helyezte: 1/2015.(II. 02.) önkormányzati rendelet 7.§, Hatályos: 2015. 02. 02. Módosítva: 2019. 10. 30.