Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (VII. 4.) önkormányzati rendelete
A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról
Hatályos: 2023. 11. 01Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (VII. 4.) önkormányzati rendelete
A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról
Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdése szerinti Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 3. melléklet. 2.1.1.5.1 pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Városfejlesztési, Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja a város köztisztaságának, a zöldterület és parkfenntartással kapcsolatos helyi szabályok megállapítása a feladatok eredményes végrehajtására, valamint a város zöldterületi karakterének, zöldfelületi rendszerének védelme és fejlesztése, az emberi környezet, továbbá a lakosság egészségének megóvása érdekében azon szabályok megállapítása, amelyek meghatározzák a települési környezettel történő harmonikus, rendezett gazdálkodás formáit, különös tekintettel a közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldterületekkel történő gazdálkodás feltételeire, kiterjesztve azt az ezen területekkel kapcsolatos, vagy azokat érintő építési engedélyezési eljárásra.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya Kiskunmajsa város közigazgatási területére terjed ki, különösen:
a) az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő zöldfelületre és zöldterületre, sétányokra, játszóterekre, fasorokra, egyes belterületi fákra, ezek berendezéseire és építményeire, köztárgyaira
b) közutat, járdát szegélyező, ill. a közút forgalmát terelő vagy elválasztó, burkolattal el nem látott, részben vagy egészben növényzettel fedett közterületre.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a jogi és természetes személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.
(3) E rendeletet alkalmazni kell a közterületek rendjével, a környezet tisztaságával kapcsolatos tevékenységre (csapadékvíz elvezetés, zöldterületi gazdálkodás, zöldterület fenntartása és karbantartása).
(4) A köztisztasági munkában, a zöldterület és parkfenntartásban mindenki köteles hathatósan közreműködni, és a települési környezet, közterület szennyeződését előidéző tevékenységtől tartózkodni.
3. Értelmező rendelkezések
3. § A rendelet alkalmazása szempontjából
a) Erőteljes metszés, csonkolás: fás szárú növény olyan mértékű visszavágása, metszése, csonkítása, amely a fás szárú növény további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, vagy ellehetetleníti a fajra jellemző habitus kialakulását, illetve a fa pusztulásához vezethet,
b) Kertészeti rendezés alá vont városi zöldfelületek: Azok a zöldfelületek, ahol a tereprendezés, parkosítás, fásítás már megkezdődött.
c) Kertépítészeti terv: Az 1500 m2-t meghaladó egybefüggő zöldfelületek kialakítását meghatározó, a megmaradó, ültetendő, illetve kivágandó növények helyzetével foglalkozó terv, meghatározza a növény fajtáját és minőségét. Amennyiben a zöldfelület rendezése nem esik magasabb szintű jogszabály által engedélyezési terv készítésének kötelezettsége alá, jelen rendeletben kertépítészeti tervnek minősül a közterület állapotát megváltoztató által készített, illetve készíttetett vázlatterv is.
d) Kezelő: A tulajdonos által a zöldfelület kezelésére szerződéssel megbízott személy, vagy jogi személy.
e) Rálátási háromszög: A közúti közlekedés biztonsága érdekében útkereszteződésekben, szintbeni csomópontokban a szabad kilátást biztosító, növényültetési korlátozásokkal és fenntartási előírásokkal speciálisan szabályozott terület.
f) Zöldfelület: gyűjtőfogalom, amely az általában növényzettel fedett területeket jelenti. A zöldterület településrendezési kategória, növényzettel borított térbeli elem, amelynek többféle különböző funkciója lehet: tértagoló, környezet alakító, egészségvédelmi, esztétikai, társadalmi tevékenységek színteréül szolgáló, stb., amelyek közül egyes funkciók előtérbe kerülhetnek:
fa) Korlátozott közhasználatú zöldterület: Jelentős zöldfelülettel, zöldfelületi értékkel bíró, idő, vagy térbeli korlátozással üzemeltetett és fenntartott, de a rendelkezési időben közösségi használatra szánt létesítmény, tulajdonostól függetlenül.
fb) Közhasználatú zöldterület: A város (kül- és bel-) területén minden olyan önkormányzati tulajdonú – eltérő rendelkezés hiányában – rendeltetésének megfelelő célra korlátozás nélkül használható zöldfelület, melyen zöldfelületi elemek, építmények találhatók. Közhasználatú zöldterületnek minősülnek a nem önkormányzati tulajdonban lévő, de tulajdonosai által közhasználatra átadott, zöldfelületi adottsággal, vagy elemmel bíró területek is.
fc) Közhasználatú játszótér: Gyermekkorúak részére szolgáló, játszószerekkel ellátott közterület.
fd) Közpark: Városszerkezeti jelentőséggel bíró, vagy kialakításánál fogva meghatározó városképi értékű zöldfelület, amelyet egységes szemléletű rendező elv szerint épült burkolatok, elhelyezett berendezések, egyéb építmények, és növények jellemeznek.
fe) Utcai fasor: Az utak mentén rendszerint egy sorban lévő fák összessége.
g) Zöldfelületi elem: Zöldfelületen található növények, berendezési tárgyak egységes elnevezése.
h) Zöldfelületi érték: A zöldfelületen található növényzet pénzben kifejezett értéke. Az érték meghatározása a 2. melléklet szerint történik.
i) Zöldsáv: A közút és a járda – járda hiányában az ingatlan telekhatára – között található, rendszerint növényzettel borított terület.
Speciális rendelkezések
4. Zöldfelületek létesítése
4. § Közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldterületet, továbbá bármilyen önkormányzati kezelésű zöldfelületet létesíteni, azon beavatkozási munkálatokat folytatni, megszüntetni csak a tulajdonos hozzájárulásával, illetve rendelkezése alapján lehet, lehetőleg az 1. melléklet szerinti növénytelepítési távolságok és a 3. melléklet szerinti telepítésre javasolt növények ültetésével.
5. Zöldterületek és zöldfelületek használata
5. § (1) A közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, zöldfelületi elemeit az előírásoknak megfelelő célra és módon mindenki ingyenesen használhatja saját vagy szülő, illetve felügyelő felelősségére.
(2) A közterület tulajdonosa a zöldfelületek állagmegóvása érdekében egyes zöldfelületek használatát az általa szükségesnek ítélt időtartamra és módon korlátozhatja, továbbá ideiglenes jelleggel engedélyezheti a közterület eredeti funkciótól eltérő használatát (hibaelhárítás, rendezvénytartás, ideiglenes árusítás, stb.), ha az a zöldfelület állapotát tartósan nem károsítja.
(3) Közhasználatú zöldterületen haszonállatot legeltetni, ott áthajtani tilos.
(4) Közhasználatú zöldterületen és közterületen tilos:
a) a hulladékszállítás napjának kivételével hulladékot, gallyat, nyesedéket, elhelyezni, szemetelni, törmeléket, egyéb tárgyakat lerakni (veszélyes hulladékot, állati tetemet, trágyát, fertőző, vagy robbanásveszélyes anyagot, tűzveszélyes hulladékot vagy egyéb bármilyen jellegű környezetszennyező anyagot stb.),
b) olyan magatartást tanúsítani, tevékenységet folytatni, amely mások nyugalmát, pihenését, a közízlést zavarja,
c) zöldterületi építményt, zöldfelületi elemet rendeltetésétől eltérően használni, zöldterületi járdákon, tereken a közforgalmat az egyéb jogszabályokban előírtaknál nagyobb mértékben akadályozni,
d) növényeket- gyomnövények kivételével – , növényi részeket (virág, levél, termés, stb.) engedély nélkül szedni, csonkítani, eltulajdonítani,
e) madarakat, egyéb állatokat indokolatlan módon zavarni, bármely eszközzel bántani (pl. madárfészek rongálás, tojás kiszedés, csúzlizás, dobálás stb.),
f) a burkolatokon sóval történő hó- és síkosságmentesítés, e munkák során lehetőleg mechanikai síktalanító anyagokat (fűrészpor, homok) kell felhasználni,
g) sót, sós homokot, vagy azokkal leszórt havat az arra kijelölt helyek kivételével tárolni,
h) parkosított és füves területeket rendeltetés ellenesen használni,
i) csobogókat, díszkutakat, medencéket rendeltetéstől eltérő tevékenységre (pl. vizébe lépni, mosdás, fürdés, fogmosás, stb.) használni,
j) játszóterekre, kisgyermekek által rendszeresen használt közhasználatú zöldterületekre állatot bevinni,
k) közhasználatú zöldterületen kempingezni, ideiglenes szálláshelyet létesíteni,
l) közterület bekerítése, kikarózása, saját célra történő kisajátítása,
m) gépjárművet mosni,
n) az ingatlan előtti közterület gyomirtóval való gyommentesítése, kivéve különösen indokolt esetben,
o) a csapadékelvezető, valamint szikkasztó árkok betemetése, paramétereinek megváltoztatása,
6. Zöldfelületek fenntartása, közterületek és ingatlanok tisztántartása
6. § (1) Önkormányzati kezelésű zöldterületek fenntartásáról, tisztántartásáról Kiskunmajsa város polgármestere gondoskodik az erre a célra létrehozott szervezetek útján, vagy megbízásos alapon.
(2) Közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú, valamint önkormányzati kezelésű zöldterületek, közterületek fenntartásának minősül azok gondozása, szükség szerinti felújítása és korszerűsítése, különös tekintettel az alábbiakra:
a) a növényzet és a talaj folyamatos ápolása és védelme
b) a növényzet szakszerű növényvédelme
c) a növényzet szükség szerinti pótlása, cseréje
d) a zöldterületi építmények és zöldfelületi elemek biztonságos használatát biztosító, megfelelő műszaki és esztétikai, üzemképes állapotban tartása
e) a vonatkozó rendeletben a játszóterekre előírt szintű fenntartás elvégzése, bizonylatok vezetése
f) burkolatok tisztántartása, hó- és síkosság mentesítése
7. § (1) Az egyes ingatlanok, (lakások, társasházak és üzletek stb.) tulajdonosai - amennyiben a tulajdonos azt szerződésben kikötötte az ingatlan használói, bérlői haszonélvezői - (továbbiakban Tulajdonos) kötelesek:
a) a beépített és beépítetlen ingatlan területét,
b) az ingatlanok határvonalától az útszegélyig az ingatlan melletti járdaszakaszt,
c) járda hiányában 1 méter széles területsávot,
d) illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van a telekhatártól az úttestig terjedő teljes területet
gondozni, tisztítani, kaszálni, szemét és gyommentesíteni (különös tekintettel a közúton közlekedő járművek kilátását akadályozó fás szárú növényekre) szükség szerint, de legalább 2 hetente, amennyiben a fű magassága a 20 cm-t meghaladja, illetve a gyomborítottság a terület 20%-ánál több, egybefüggően 2 m2-től nagyobb.
(2) A háztartási fűnyíróval gondozható árkok tekintetében a tulajdonos köteles az ingatlan melletti nyílt árok, csapadékelvezető, valamint szikkasztó árkok tisztántartásáról, gaztalanításáról gondoskodni, vagy saját költségén elvégeztetni.
(3) Az épület eresz- és lefolyócsatornájának, tetőfelületének tisztítása az épület tulajdonosának saját költségen történő kötelessége és felelőssége. A közterületről tető fölé nyúló, de azt nem veszélyeztető faágakat az épület tulajdonosa nem vághatja le, vagy vissza. Ez a rendelkezés nem érinti a fa szükségszerű és rendszeres metszését.
(4) A fák és cserjék javasolt telepítési távolságait e rendelet 1. melléklete tartalmazza. Cserjék, fák járdától, kerékpárúttól való telepítési távolságánál figyelembe kell venni, hogy a kifejlett növény ágai, egyéb képletei (tövis, tüske, metszett ágvég stb.) a járdán közlekedők testi épségét ne veszélyeztessék, a közlekedést ne akadályozzák.
8. § (1) Két szomszédos terület, épület közforgalmi területsáv vagy átjáró esetén a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok (használók) között oszlik meg.
(2) Az ingatlan előtti járdát a tulajdonos (használó) naponta köteles letakarítani, a közterületről a szemetet összeszedni.
(3) A tulajdonosok a közterületi sávok takarításakor keletkezett szemetet, kerti hulladékot, háztartási hulladékot a háztartási hulladékgyűjtő tartályba köteles elhelyezni. Amennyiben olyan mennyiségű és minőségű szemét gyűlik össze, amely az igénybe vehető szemétszállítás keretében nem szállítható el, annak a városi hulladékgyűjtő helyre történő elszállításáról a tulajdonos (használó) köteles gondoskodni.
(4) Ha a közúti jármű, munkagép üzemeltetése és parkolása során a közterület szennyeződik, vagy más módon károsodik, az üzembentartó haladéktalanul köteles a szennyeződést eltávolítani, az eredeti állapotot helyreállítani, a balesetveszélyt megelőzni.
6/A.1 Az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges intézkedések köre
8/A. § (1) Az önkormányzat lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül az elhagyott hulladék felderítését. Az elhagyott hulladék felderítése elsősorban a közterület-felügyelők (továbbiakban felderítő) útján történik.
(2) Az elhagyott hulladék felderítője helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát.
(3) Ha az elhagyott hulladék pontos helyének beazonosítását követően megállapítható, hogy a hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, a felderítő a rendelkezésére álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.
(4) Nemzeti vagyonba tartozó ingatlanok esetében a felderítő a hulladék pontos helyének beazonosítását követően a rendelkezésre álló adatok megküldésével értesíti az ingatlan tulajdonosát.
(5) A felderítő az engedély nélküli hulladék-elhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzi.
7. Zöldterületek és zöldfelületek védelme
9. § (1) Közhasználatú zöldterület megszüntetése vagy beépítése, valamint zöldfelületi kár okozása esetén annak számított zöldfelületi értékét az Önkormányzat felé meg kell fizetni. Az okozott kár zöldfelületi értékét e rendelet 2. melléklete szerinti, országosan használt Radó-féle faértékszámítás alapján kell megállapítani. Kivételt ez alól az Önkormányzatnak saját beruházásával kapcsolatos ez irányú tevékenysége képez.
(2) A zöldfelületi kár mértéke:
a) fák és cserjék esetében a gyökér-, törzs-, és lombkoronában keletkezett mennyiségi, minőségi és esztétikai kár százalékban kifejezett értéke
b) gyep és virágágyak esetében a területi kár százalékos aránya alapján kifejezett érték
(3) Zöldfelületi építményben keletkezett kár mértékét az újraelőállítás, illetve a javítás bekerülési költsége képezi.
10. § (1) Zöldfelületek jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló más célú használata esetén a jogosult köteles az ott található növényzet védelméről gondoskodni.
(2) Meglévő fa környezetében bontási, építési tevékenység csak úgy folytatható, hogy a fát nem károsíthatja, azzal későbbi konfliktus helyzetet nem okozhat.
8. Zöldfelületek fejlesztése, közterületi növénytelepítések, lakossági ültetések
11. § (1) Közterületen
a) fa,
b) cserje,
c) egyéb növényzet, - amennyiben az ültetett növény teljes magassága kifejlődés után a 60 cm-t meghaladja -
ültetése előtt javasolt kikérni a Városgazdálkodási Intézmény kertészeti csoportvezetőjének állásfoglalását.
(2) A közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldterületeken ültetendő növény faj-fajta meghatározásánál különleges szempontok felmerülése hiányában e rendelet 3. mellékletében ajánlott növényeket javasolt alkalmazni. Egyedi szempontok felmerülése esetén az ültetés a Városgazdálkodási Intézmény kertészeti csoportvezetőjének, vagy megbízott szakértő javaslata alapján lehetséges.
(3) Közhasználatú zöldterületen fát ültetni a tulajdonos hozzájárulásával lehet.
(4) Bármely közhasználatú zöldterületre kiültetett növény a terület tulajdonosának tulajdonába kerül.
(5) Közterületen lakossági kezdeményezésű növénytelepítés történhet különösen:
a) saját költségen,
b) önkormányzati költségvetésből,
c) egyéb forrásból.
(6) Lakosság által közterületen végzett növénytelepítéseknél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) elektromos légvezeték alá csak kistermetű, kiskoronás fa telepíthető,
b) meglévő fasorba idegen faj-fajta betelepítése csak a kezelő jóváhagyásával történhet,
c) szűk keresztmetszetű utcába széles, illetve csüngő koronájú fa nem telepíthető,
d) útkereszteződésben bármilyen növénytelepítés a meghatározott rálátási háromszög területén a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint történhet,
e) meglévő utcai fasor nyomvonala kialakultnak tekintendő, függetlenül a fahiányok számától. Új fát ültetni csak a kialakult nyomvonalba szabad. Ettől történő eltérés csak a Városgazdálkodási Intézmény kertészeti csoportvezetőjének javaslata alapján lehetséges,
f) növénytelepítés e rendelet 1. és 3. mellékletében foglaltak szerint javasolt.
(7) Lakosság által közterületen, vagy közterületi zöldfelületen végzett növénytelepítés szakszerűségét a kezelő ellenőrizheti.
(8) Szabálytalan telepítés esetén, ha az ültetést végző kiléte megállapítható, a kezelő felhívja annak figyelmét a helytelen ültetésre, és felszólítja saját költségén, megfelelő helyre történő szakszerű átültetésre.
(9) Amennyiben a telepítést végző személy kiléte nem állapítható meg, úgy a helytelenül ültetett növényt a kezelő minden külön felszólítás nélkül átültettetheti vagy kivágattathatja.
(10) Bármely ingatlan határánál, annak közelében csak olyan növényzet telepíthető, amely a szomszéd ingatlan építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja. A legkisebb javasolt telepítési távolságokat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
9. Zöldfelületek átépítése, felújítása, helyreállítása
12. § Önkormányzati tulajdonban lévő 1500 m2 feletti közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldterületek megjelenési formájának, zöldfelületi arányainak, zöldfelületi mutatóinak megváltoztatása, a korábbitól eltérő kialakítása kertépítészeti terv alapján lehetséges.
10. Fakivágás engedélyezési eljárása
13. §2 Közterületen fát kivágni csak fakivágási kérelem alapján, a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Kormányrendeletben foglaltak alapján kiadott fakivágási engedély birtokában szabad. A fakivágási kérelmet a Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézőjéhez kell benyújtani.
14. § (1) Engedély nélküli fakivágás, egyéb zöldfelületi rongálás kárértékének, növénymegváltási díjának megállapításához az ún. Radó féle zöldfelületi számítási módszert kell alkalmazni, mely összeget az Önkormányzat részére kell megfizetni. A módszer alkalmazását a Rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) Meg kell fizetni a kivágandó fa zöldfelületi értékét minden olyan esetben, amikor a fa kivágását balesetveszély, épületek állagának védelme, közcélú beruházás vagy a fa természetes elöregedése nem indokolja, és a pótlásra előírt mennyiség eltelepítésére nincs lehetőség. A fa kivágása ez esetben csak a befizetés hitelt érdemlő igazolását követően lehetséges
11. Záró rendelkezések
15. § Hatályát veszti a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 17/2004. (VI.25.) önkormányzati rendelet.
16. § Ez a rendelet 2023. július 6-án lép hatályba.
A 6/A. alcímet (8/A. §-t) a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 13. § a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.