Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete
Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 09 15:45Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete
Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében és az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az Önkormányzat, a képviselő-testület hivatalos megnevezése, székhelye
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Békés Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 5630 Békés, Petőfi Sándor utca 2.
(3) Az Önkormányzat telephelyei:
a) 5630 Békés, Piac tér 24. hrsz: 2288/38;
b) 5630 Békés, Krisztina zug hrsz: 0329/2;
c) 5630 Békés, Krisztina zug hrsz: 0329/3;
(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.bekesvaros.hu; (a továbbiakban: városi honlap).
(5) Az Önkormányzat központi elektronikus levélcíme: varoshaza@bekesvaros.hu;
(6) Az Önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája az 5630 Békés, Petőfi Sándor utca 2. szám alatt, a Békési Polgármesteri Hivatal földszintjén lévő hirdetőtábla.
(7) Az Önkormányzat bélyegzője: köralakú „Békés Város Önkormányzata” felirattal, középen Magyarország címere.
2. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezése: Békés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(2) A képviselő-testület működési területe: Békés Város közigazgatási területe.
(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye: Békési Polgármesteri Hivatal, 5630 Békés, Petőfi Sándor utca 2.
(4) A Békési Polgármesteri Hivatal bélyegzője: kör alakú „Békési Polgármesteri Hivatal” felirattal, középen Magyarország címere.
2. A képviselő-testület szervei
3. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai:
ba) Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság,
bb) Humán és Szociális Bizottság,
bc) Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság
c) a polgármesteri hivatal,
d) a jegyző,
e) a társulások:
ea) Békési Kistérségi Intézményfenntartó Társulás,
eb) Békési Kistérségi Társulás.
3. Az Önkormányzat jelképei, ünnepei
4. § (1) Békés Város jelképei a címer és a zászló, amelyek részletes leírását, valamint azok használatára vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat által alapított kitüntetésekről, elismerő címekről, a helyi ünnepnapokról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(3) Az Önkormányzat hivatalos városi ünnepnapja április 15., amelyen a várossá nyilvánításra emlékezik.
4. Hivatalos kapcsolatok
5. § (1) Az Önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Gyergyószentmiklós és Bihar (Hegyközkovácsi, Románia), valamint Magyarittabé (Szerbia) és Myszków (Lengyelország) településekkel.
(2) Az Önkormányzat feladatellátása során együttműködik a város más fenntartású intézményeivel, köztestületeivel, egyesületeivel, alapítványaival és egyházaival, továbbá a vármegyei önkormányzattal és a környező települések önkormányzataival.
5. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
6. § Az intézményeknél és az Önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságoknál a képviselő-testület vagy a polgármester kinevezési jogkörébe tartozó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzékét, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi eljárás rendjét az 1. melléklet tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
6. A Képviselő-testület feladat- és hatáskörei, az átruházott hatáskörök
7. § (1) Az Önkormányzat közvetlenül, önkormányzati társulásban történő részvétellel, intézménye útján, gazdasági társasága révén vagy vásárolt szolgáltatással ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) Az Önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat kormányzati funkció szám szerinti bontásban a 2. melléklet, a kötelező és az önként vállalt feladatokat a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.
7. A képviselő-testület munkaterve
8. § (1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján ülésezik.
(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a félévet megelőző utolsó képviselő-testületi ülésen.
(3) A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a polgármester rendszeresen, lehetőség szerint negyedévente tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok és az elfogadott rendeletek végrehajtásáról, valamint beszámol a megelőző időszakban végzett tevékenységéről.
(4) A munkaterv tervezetének összeállításakor javaslatot kell kérni:
a) a képviselőktől,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) a nemzetiségi önkormányzatok testületeitől,
d) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeitől.
(5) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
a) az ülések tervezett időpontja, napirendjei,
b) a napirendek előterjesztőjének a megjelölése,
c) a napirendek megjelölésénél a véleményező bizottság megnevezése,
d) a napirend előkészítőinek felsorolása.
(6) A munkatervben nem szereplő napirendi pontok meghívóban történő feltüntetésére a képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert.
8. A képviselő-testület üléseinek összehívása
9. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését - a (8) bekezdés esetét kivéve - írásban hívja össze.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti le. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség vagy távollét.
(3) A képviselő-testület soros és soron kívüli üléseket tart.
(4) A képviselő-testület munkaterv szerinti soros üléseit – lehetőség szerint – a hónap utolsó hetében kell összehívni. A képviselő-testület soron kívüli üléseire a (8) bekezdés rendelkezései irányadóak.
(5) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét,
b) az ülés kezdési időpontját,
c) a javasolt napirendet,
d) a napirendi pontok előterjesztőjét.
(6) A képviselő-testület ülésének meghívóját és az előterjesztéseket - a (7) és (8) bekezdés, valamint a 10. § (2) bekezdés eseteit kivéve - az ülés előtt legalább 3 nappal elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a képviselő-testület tagjainak.
(7) Amennyiben valamely előterjesztés nem a képviselő-testületi meghívóval együtt kerül kiküldésre, a meghívóban a napirendi pont címe mellett a „későbbi kiküldéssel” kifejezést kell szerepeltetni, és az előterjesztés elkészültét követően haladéktalanul, elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni. Amennyiben a „későbbi kiküldéssel” jelzett előterjesztés a véleményező bizottság soron következő üléséig nem készül el, az előterjesztés testületi tárgyalásának nem feltétele a bizottság véleményének előzetes beszerzése.
(8) A képviselő-testület ülését soron kívül össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása telefonon vagy elektronikus úton is történhet. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülést megelőző munkanapon 16.00 óráig kell a meghívásról és amennyiben van, az írásbeli előterjesztés kiküldéséről intézkedni. Amennyiben adott határidőig az írásbeli előterjesztés még nem áll rendelkezésre, úgy azt az ülés megkezdése előtt ki kell osztani. A sürgősség okát meg kell jelölni. A soron kívüli ülésre előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az ügyben illetékes bizottság véleményének előzetes beszerzése.
10. § (1) A képviselő-testület ülésére - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az előterjesztésekhez elektronikus úton történő hozzáférés biztosításával meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt, az aljegyzőt,
c) a város egyéni országgyűlési képviselőjét,
d) a polgármesteri hivatal osztályvezetőit,
e) a napirendi pontok előkészítőit.
(2) Csak az ülés meghívóját kapják elektronikus formában:
a) a területileg illetékes járási hivatal vezetője,
b) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok képviselői a társaságot érintő ügyekben,
c) a helyi sajtó képviselői,
d) a meghívóban szereplő napirendi pont szerint érintett szervezet vezetője,
e) önkormányzati intézmények vezetői,
f) ünnepi ülés esetén Békés Város Díszpolgárai,
g) azon személyek és szervezetek, akik jelenlétét a polgármester – különösen a napirend valamely pontjával kapcsolatban – indokoltnak tartja.
9. Az ülések nyilvánossága
11. § Az ülés időpontjáról, helyéről, valamint a tervezett napirendről a lakosságot a városi honlapon tájékoztatni kell. A meghívó egy példányát a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.
10. Előterjesztések
12. § (1) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:
a) Első rész:
aa) fejrész, mely tartalmazza az előterjesztés tárgyát, az előterjesztő személy és osztály, osztályvezető, illetve szervezet megnevezését, a véleményező bizottság megnevezését, az előterjesztés sorszámát, a döntéshozatal módját, minősített többség esetén hivatkozással a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) vagy az arról rendelkező önkormányzati rendelet megfelelő szakaszára, valamint az előterjesztés nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalásának módját,
ab) előterjesztés szöveges indoklása, a tárgykört érintő jogszabályok, adatok információk ismertetése.
b) Második rész:
ba) határozati javaslat, illetve rendelet-tervezet,
bb) egyértelműen legyen megfogalmazva;
bc) logikusan épüljön az előterjesztés első részének megállapításaira;
bd) legyen szakszerű és végrehajtható;
be) ahol ez szükséges, alternatív javaslatokat kell kidolgozni;
bf) meg kell határozni a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtási határidőt, szükség esetén a végrehajtásról szóló beszámolásra vonatkozó határidőt, részhatáridőt;
bg) az előterjesztő aláírása,
bh) a jogi és a pénzügyi kontrollt végző személyek aláírása
bi) pénzügyi tárgyú előterjesztésben a kiadás forrásának pontos megjelölése.
(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előterjesztői az alábbiak lehetnek:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) tanácsnok,
d) bizottsági elnök (bizottsági döntés alapján),
e) képviselő,
f) jegyző, aljegyző, osztályvezető,
g) városi főépítész,
h) mindaz, akit a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez, vagy felkér.
(3) A képviselő-testület határozatai végrehajtásáért felelősként a következők lehetnek megjelölve:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) tanácsnok,
d) bizottsági elnök,
e) jegyző,
f) az önkormányzat gazdasági társaságának képviselője, illetve önkormányzati intézmény vezetője,
g) mindaz, akit a képviselő-testület határozata végrehajtására kötelez vagy felkér.
13. § (1) A napirendi előterjesztést a (2) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani.
(2) Kivételes esetben - az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel - szóbeli előterjesztés tehető a képviselő-testület ülésén, amelyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt jelezni kell a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselő-testület tagjai rendelkezésére bocsátani, legkésőbb a napirend tárgyalásának megkezdéséig. Szóbeli előterjesztést tehet: polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottsági elnök, képviselő, jegyző, aljegyző.
(3) Az előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági módosító javaslatot a bizottsági határozat kivonatának elkészítése után a bizottsági elnök haladéktalanul írásban benyújtja a jegyzőnek.
(4) Pénzügyi fedezetet igénylő képviselő-testületi előterjesztések csak valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, – melyet a Pénzügyi Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy ellenjegyzésével igazol – a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé.
(5) A képviselő-testületi előterjesztés eredeti példányának az előterjesztő aláírását kell tartalmaznia.
(6) Az alakuló ülésen – a (2) bekezdéstől eltérően – az alpolgármester, a tanácsnok és a bizottsági tagok megválasztására szóbeli előterjesztés tehető.
14. § (1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha a döntés meghozatala jogszabály rendelkezése alapján indokolt vagy az a képviselő-testület következő ülésére önkormányzati érdeksérelem nélkül már nem terjeszthető be. A sürgősségi indítványról a képviselő-testület az előterjesztés tárgyának, jellegének megfelelő többséggel határoz. A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az előterjesztés szóban is megtehető, azonban a határozati javaslatot a döntés meghozatala előtt írásban ki kell osztani.
11. Az ülés vezetése, a vita
15. § (1) Az ülést vezető elnök főbb feladatai az ülés vezetése során:
a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet, és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,
d) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat, valamint a bizottságok által tett javaslatokat,
e) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a képviselő-testület,
f) bármikor szünetet rendelhet el.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.
(3) A képviselő-testület ülésén résztvevő és valamennyi jelenlévő személy – az (5) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények mellett – köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni
a) az étel- vagy italfogyasztástól, ide nem értve a víz, kávé vagy tea fogyasztását, valamint az orvosilag indokolt étel- és italfogyasztást,
b) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem illő, az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatásától,
c) mobiltelefon vagy egyéb kommunikációs eszköznek az ülés rendjét vagy az ülésen résztvevőket zavaró használatától,
d) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem tartozó sajtótermékek, egyéb nyomtatványok olvasásától.
(4) Amennyiben az ülést vezető elnök a vitát nem a jelen rendelet szabályainak megfelelő módon vezeti, az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság elnöke erre figyelmezteti őt.
(5) Az ülést vezető elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, az ülésvezető ez iránt tett intézkedése mindenkire nézve kötelező, ennek érdekében:
a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, továbbá ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
c) figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,
d) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
e) rendreutasítja azt a felszólalót, aki a felszólalás során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamely képviselőt sértő kifejezést használ,
f) figyelmezteti az ülésen résztvevőt vagy jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, vagy magatartása a (2) bekezdésben vagy a (3) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltakba ütközik,
g) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
h) a képviselő kivételével, ismételt rendzavarás esetén, vagy a (3) bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt esetben az ülésterem elhagyására hívhatja fel, ennek eredménytelensége esetén kivezettetheti az illető személyt,
i) ismétlődő vagy tartós rendzavarás, állandó lárma vagy vita, az ülés folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében az ülést vezető elnök – ha ismételt figyelmeztetése sem jár eredménnyel – határozott időre félbeszakíthatja az ülést.
(6) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
(7) A (2), (3), (5) és (6) bekezdés rendelkezései a bizottságok üléseire is értelemszerűen alkalmazandók.
16. § (1) Napirend felvételéről, levételéről – kivéve az előterjesztés előterjesztő általi visszavonását – és a napirendek sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A napirend tárgyalása előtt az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet a napirendhez, amennyiben az új tényeket, információkat tartalmaz.
(3) Az előterjesztő az előterjesztését a döntéshozatalig módosíthatja, illetve visszavonhatja, melyet a képviselő-testület szavazás nélkül tudomásul vesz.
17. § (1) Az adott előterjesztéshez a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak egyszer maximum 5 percben hozzászólhatnak, majd még egyszer 2 percben reagálhatnak az elhangzottakra.
(2) Az ülés elnöke az ülés vezetése során az (1) bekezdésben szabályozottaktól eltérően saját hatáskörben további hozzászólási lehetőséget biztosíthat időkorlát nélkül.
(3) A képviselő-testület bizottságának döntését a polgármester a vita megkezdése előtt ismerteti a képviselő-testület ülésén, amennyiben azt az előterjesztés vagy annak melléklete nem tartalmazza.
(4) Az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben egy alkalommal az ülést vezető elnök hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ez esetben sem haladhatja meg a maximum 3 percet.
18. § (1) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a napirend előterjesztője – legfeljebb 5 percben – reagálhat a hozzászólásokra.
(2) A vita folytán elhangzott módosító javaslatokról a képviselő-testület egyenként szavazással dönt.
(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
19. § (1) A módosító határozati javaslatokat szó szerint, döntéshozatalra alkalmas módon, szövegszerűen kell megfogalmazni.
(2) Több módosító javaslat esetén, ha a módosító javaslatok egymást kizárják, vagy egymással ellentétesek, addig kell időrendben szavazni, amíg valamelyik a szükséges többséget megkapja, a továbbiakban a már elfogadottól ellentétes vagy ezt kizáró módosító javaslatról nem lehet szavazni.
(3) Amennyiben a napirend jellege és a kialakult vita indokolttá teszi, a képviselő-testület dönthet határozatszövegező munkacsoport létrehozásáról, amelynek tagjai:
a) a polgármester, alpolgármester,
b) az előterjesztés előkészítésében résztvevő osztályvezető,
c) az érintett bizottság elnöke,
d) a jegyző, az aljegyző,
e) a tárgy szerint illetékes más szakértő,
f) az a képviselő, aki a módosító javaslatot tette.
(4) A határozat megszövegezésének időtartamára a polgármester szünetet rendel el.
12. Határozathozatal
20. § (1) A szavazás gépi szavazórendszer segítségével vagy kézfelemeléssel történik.
(2) Szavazni „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet, vagy a képviselő-testület tagja a szavazástól tartózkodhat, mely ellenszavazatnak minősül.
(3) A tartózkodási szándék kinyilvánítása gépi szavazórendszer esetén a „tartózkodom” gomb megnyomásával, kézfelemeléssel történő szavazás esetén pedig kézfelemeléssel történik.
(4) A szavazat utólagos módosítására a 21. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével nincs lehetőség.
(5) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási, valamint kitüntetési jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, a képviselő-testület először a pályázatok érvényességéről dönt.
(6) Több érvényes pályázó esetén, illetve amennyiben a határozati javaslat több változatot tartalmaz a bizottsági javaslat sorrendjében, ennek hiányában betűrend szerint egyenként szavaz a képviselő-testület.
(7) Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget. A képviselő-testület a szükséges többséget eredményező első szavazással hozza meg határozatát. Ezt követően a szavazás nem folytatható.
(8) Amennyiben egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többséget, abban az esetben a szavazás eredménytelennek minősül, és az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.
(9) Szavazat azonosság esetén csak az érintett jelöltek vagy változatok vonatkozásában ismétlődik meg a szavazás.
21. § (1) A szavazás megismétlésére vonatkozó, az Mötv.-ben szabályozott eseten túlmenően érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A szavazás megismétlésének kérdésében a képviselő-testület ügyrendi döntést hoz.
(2) A képviselő által tévesnek minősített szavazás esetén a képviselő köteles azt a napirend szavazását követően azonnal bejelenteni, mely esetben az ülés elnöke új szavazást rendel el.
(3) A képviselő-testület ügyrendi kérdésben dönt minden olyan esetben, amikor a javaslat nem érdemi kérdés eldöntésére irányul. Ügyrendi kérdésben napirendi vitát folytatni, napirendi hozzászólást tenni nem lehet. Ügyrendi javaslat a képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslatról azonnal, vita nélkül kell dönteni egyszerű többséggel. Ügyrendi hozzászólás jelzése esetén a képviselőnek soron kívül kell szót adni. Amennyiben a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, az ülést vezető elnök a képviselőtől megvonja a szót.
(4) A módosító indítványokról a képviselő-testület az előterjesztés döntéshozatala módjának megfelelően dönt.
22. § A határozat jelölése:
a) Teljes jelölés: Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének …../20... (hó, nap) határozata;
b) rövid megjelölés: ……/20… (hó, nap) kt. határozat.
23. § Személyes érintettség esetén az Mötv. szabályai az irányadók azzal, hogy amennyiben a képviselő-testület tagja adott ügyben – a szavazás megkezdése előtt – elmulasztja a személyes érintettsége bejelentését, és a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt a bejelentés elmulasztása bizonyítást nyer, a képviselő – a képviselő-testület minősített többségű döntése alapján – tiszteletdíját maximum 12 hónap időtartamra 20%-kal csökkenteni kell.
24. § A képviselő-testület – az Mötv.-ben szabályozott eseteken túlmenően – minősített többségű szavazással dönt az alábbi ügyekben:
a) forgalomképtelen vagyontárgy forgalomképessé minősítéséhez, az önkormányzat ingatlanvagyonának elidegenítése, megterhelése és vállalkozásba való bevitele,
b) önkormányzati vagyon tulajdonjogának és vagyonkezelői jogának ingyenes átruházása ,
c) azon gazdasági társaságokkal kapcsolatos alapítói döntésekhez, amelynek az önkormányzat tulajdonosa, illetve amelyben tulajdonrésszel rendelkezik,
d) döntés hosszú lejáratú hitel felvételéről, kötvény kibocsátásról,
e) képviselő-testületi hatáskörök átruházása, döntési jog átadása,
f) önkormányzati kitüntetések és egyéb elismerő címek adományozása,
g) a költségvetést érintő ügyekben
h) a 23. §-ban foglalt esetben,
i) ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak megválasztása során.
13. Titkos és név szerinti szavazás
25. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a polgármester, vagy legalább 5 képviselő indítványára az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.
(2) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A titkos szavazás a gépi szavazórendszer átállításával vagy szavazólapon (szavazófülke alkalmazásával, urnába való szavazással) történik. Az alpolgármester(ek) választása csak szavazólapon lebonyolított szavazással történhet.
(4) A titkos szavazást az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság legalább három képviselő tagja, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
(5) Az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság képviselő tagjaiból alakult szavazatszámláló bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során ismerteti a szavazás módját, összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazásról jegyzőkönyvet készít, és a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek. Amennyiben az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság elnöke nincs jelen a titkos szavazáskor, a titkos szavazást lebonyolító szavazatszámláló bizottság tagjai közül elnököt választ.
26. § (1) A név szerinti szavazás tartásának Mötv.-ben meghatározott kötelező esetén túlmenően a képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el, ha azt legalább egy képviselő indítványozza.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a képviselő-testület tagjának nevét betűrend szerint, és a jelenlévő tag neve felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaz, vagy tartózkodik a szavazástól. Az ülés elnöke megállapítja a szavazás eredményét.
(3) A név szerinti szavazás eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
14. Képviselői kérdés
27. § (1) A képviselő a polgármesterhez, (alpolgármesterhez), jegyzőhöz, bizottság elnökéhez a képviselő-testület ülésén a bejelentések napirendi pont keretében kérdéssel fordulhat, amelyre a kérdés címzettje az ülésen szóban, vagy 30 napon belül írásban ad választ a képviselő részére.
(2) A válaszadó szabadon dönti el, hogy az ülésen szóban vagy 30 napon belül írásban ad érdemi választ a képviselő részére.
(3) A képviselő kizárólag önkormányzati ügyekben tehet fel kérdést, melyek elsősorban az Mötv. 13. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt ügyekhez kapcsolódnak.
(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem dönt.
(5) A kérdésre adott válasz tekintetében szóbeli válasz esetén a képviselő a képviselő-testület ülésén, az írásbeli válasz elfogadásáról a válaszadást követő soros testületi ülésen nyilatkozik.
(6) Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, és konkrét, szövegszerűen megfogalmazott intézkedési, vizsgálati javaslatai vannak a válasszal kapcsolatban, kezdeményezheti a válasz bizottsági tárgyalását. Ebben az esetben a képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a képviselő által javasolt intézkedési, vizsgálati szempontok alapján szükségesnek tartja-e a válasz feladatkör szerinti bizottság által történő vizsgálatát.
(7) A feladatkör szerint érintett bizottság tudomásul veszi a választ, amennyiben a bizottsági tárgyalást követően további konkrét intézkedést, vizsgálatot nem tart szükségesnek.
(8) Amennyiben a feladatkör szerint érintett bizottság a bizottsági tárgyalást követően további intézkedést, vizsgálatot, döntéshozatalt tart szükségesnek
a) megteszi az intézkedést, vizsgálatot, döntéshozatalt a bizottság hatáskörébe tartozó körben,
b) javaslatot tesz a képviselő-testületnek az intézkedésre, vizsgálatra, döntéshozatalra a képviselő-testület hatáskörébe tartozó körben vagy
c) javaslatot tesz a hatáskörrel rendelkező illetékes személynek, szervezetnek az intézkedésre, vizsgálatra, döntéshozatalra a bizottság és a képviselő-testület hatáskörébe nem tartozó körben.
(9) Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, de konkrét intézkedési, vizsgálati javaslatai nincsenek a válasszal kapcsolatban, illetve amennyiben a képviselő-testület szavazás alapján nem tartja szükségesnek a válasz feladatkör szerint érintett bizottság általi vizsgálatát a képviselő által javasolt intézkedési, vizsgálati szempontok alapján, a választ külön képviselő-testületi döntés nélkül megfelelőnek kell tekinteni azzal, hogy az ügy további intézkedést, döntést nem igényel.
(10) A kérésre adott írásbeli választ a képviselő-testület tagjainak el kell juttatni. A bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a képviselői kérdés vonatkozásában hozott bizottsági döntésről.
15. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
28. § (1) Az ülésről hangfelvételt kell készíteni, amely nem selejtezhető.
(2) A nyilvános ülés hangfelvétele, valamint a számítógépes szavazógép által rögzített adatok közérdekű adatnak minősülnek.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a jelenléti ívet, a képviselő kérésére az írásban is benyújtott képviselői hozzászólást, az ülés időtartama alatt keletkezett egyéb dokumentumokat. A jegyző a nyilvános és a zárt ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát – ülésenként külön-külön - mellékleteivel együtt évente bekötteti.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyve 2, a nyilvános ülés jegyzőkönyve 3 példányban készül.
(5) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét az állampolgárok a polgármesteri hivatal titkárságán – ügyfélfogadási időben – megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a személyes adatok és minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett.
(6) A képviselő-testület egységes szerkezetbe foglalt hatályos rendeletei, határozatai és a nyilvános jegyzőkönyvei a városi honlapon elérhetők.
16. Lakossági fórumok
29. § (1) A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat képviselői és bizottságai lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság, a civil szervezetek, egyéb érdekeltek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(2) A képviselő-testület a következő lakossági fórumokat rendszeresíti:
a) közmeghallgatás,
b) a képviselő-testület által meghatározott és a település egészét érintő tanácskozás.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről, előterjesztésekről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján, és lehetőleg a sajtó vagy a helyi televízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
(4) A közmeghallgatáson a hozzászólások időtartamára a 17. § rendelkezései irányadóak.
(5) A közmeghallgatás meghirdetett tárgyköreihez kapcsolódó közérdekű kérdéseket, javaslatokat írásban, elektronikus levélben és telefonon előzetesen is el lehet juttatni az Önkormányzathoz, melyekre a közmeghallgatáson, vagy 30 napon belül írásban kell válaszolni.
17. Az önkormányzati rendeletalkotás
30. § (1) A rendelettervezet előkészítése:
a) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.
b) A tervezetet a polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerinti illetékes képviselő-testületi bizottság, ideiglenes bizottság, valamint a képviselő-testület által jóváhagyott külső szakértő is.
c) A polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság vagy szakértő készíti el.
(2) A tervezet véleményezése:
a) A rendelettervezet véleményezésére a kötelező egyeztetések után kerül sor, amelyre a rendelettervezet előterjesztésében utalni kell.
b) A tervezetet véleményezés céljából az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság, valamint a tárgy szerint érintett képviselő-testületi bizottság elé kell terjeszteni.
(3) A rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
a) A rendelettervezetek előterjesztője – a költségvetési tárgyú rendeletek kivételével – a jegyző.
b) A jegyző az előkészítést, a hatásvizsgálatot és a véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
c) A rendelettervezettel kapcsolatos bizottsági módosító javaslat a képviselő-testület ülésén, döntéshozatalra alkalmas módon, írásban kiosztható.
(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:
a) az önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik,
b) az önkormányzati rendelet helyben szokásos közzétételi formája elsődlegesen a városi honlapon való közzététel.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
31. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testületi, a bizottsági tag a bizottsági ülésről történő távolmaradást – annak okának megjelölésével – legkésőbb az ülést megelőző napon 16 óráig, soron kívüli bizottsági ülés esetén az ülést megelőző 1 órával korábban szóban vagy elektronikus úton köteles bejelenteni a polgármesternél, a bizottság elnökénél vagy a jegyzőnél.
(2) Igazolt távollétnek kell tekinteti, ha a képviselő-testület vagy a bizottság tagja az (1) bekezdésben foglaltak szerinti jelzési kötelezettségének eleget tett. Ennek elmaradása esetén távolléte igazolatlannak tekintendő.
(3) Igazolatlan távolmaradásnak minősül továbbá, amennyiben a képviselő, a bizottsági tag a képviselő-testületi ülésen, illetve a bizottsági ülésen elfogadott napirendi pontok több mint 75%-a tárgyalásán nem vesz részt.
(4) A képviselő a képviselő-testület felkérése alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
(5) A képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás módját, gyakoriságát egyénileg határozzák meg.
(6) A polgármester egyes települési képviselőket – szakmai ismereteik, felkészültségük szerint – felkérhet a döntések előkészítésében, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokban való közreműködésre. A képviselő ilyen esetben, amennyiben a felkérést elfogadta, ennek köteles eleget tenni.
31/A. § (1) A képviselő-testületi és bizottsági ülések – ideértve a soros, valamint a soron kívüli üléseket – jegyzőkönyvei alapján a jegyző félévente kimutatást készít a képviselők, illetve a bizottsági tagok jelenlétére vonatkozóan, melyet a polgármester rendelkezésére bocsát.
(2) A polgármester a képviselői kötelezettségszegés észlelését követően haladéktalanul, de legkésőbb az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság soron következő ülésére elterjesztésben tesz indítványt.
(3) A képviselő-testület az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság javaslatára dönt az Mötv.-ben foglalt kötelezettségét vagy hivatali esküjét megszegő képviselő vagy bizottsági tag magatartásának szankcionálásáról az alábbiak szerint:
a) aki az Mötv. 32. § (2) bekezdés j) vagy k) pontjai szerinti kötelezettségét megszegi, 3 havi tiszteletdíj-megvonással szankcionálandó,
b) az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában foglalt kötelezettség megszegésével kapcsolatban a képviselő-testület alábbiak szerint köteles eljárni azzal, hogy ahol jelen szabályzat ülést említ, – eltérő rendelkezés hiányában – azon a soros és soron kívüli ülést együttesen kell érteni:
ba) amennyiben a képviselő, bizottsági tag a jegyző által elkészített féléves kimutatás alapján a képviselő-testület, illetve a bizottság munkájában tartósan, legalább két egymást követő alkalommal nem vesz részt – ideértve az igazolt és igazolatlan távollétet – a képviselő-testület a képviselő, bizottsági tag tiszteletdíját a következő félévben a távolmaradással érintett hónapok számával azonos időtartamra 20%-kal csökkenti,
bb) ha a képviselő vagy a bizottsági tag a naptári év egésze alatt tartott képviselő-testületi ülések, illetve bizottsági ülések – ideértve a soros, valamint a soron kívüli üléseket – több mint 1/4-éről igazolatlanul hiányzott, a képviselő-testület következő év január 1. napjától a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 12 havi időtartamra 25 %-kal csökkenti,
c) aki a jelen Rendelet 15. § (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegi, legfeljebb 6 havi tiszteletdíj-megvonással szankcionálandó,
d) aki a zárt ülés rendjét megsérti, a zárt ülésre készült, előterjesztésként kiküldött anyagot nyilvánosságra hozza, vagy az ott elhangzottakat illetéktelenek számára bármilyen módon megismerhetővé teszi, 6 havi tiszteletdíj-megvonással szankcionálandó.
(4) A képviselő-testület a fenti rendelkezésektől méltányosságból, egyedi elbírálás alapján eltérhet.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
18. Bizottságok létrehozása
32. § (1) Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Humán és Szociális Bizottság (4 fő önkormányzati képviselő + 3 fő nem önkormányzati képviselő)
b) Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság (4 fő önkormányzati képviselő + 3 fő nem önkormányzati képviselő)
c) Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság (4 fő önkormányzati képviselő + 3 fő nem önkormányzati képviselő)
(2) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, illetve vizsgálat lefolytatására. Az ideiglenes bizottság megbízatása a képviselő-testület által meghatározott határideig tart.
(3) Az ideiglenes bizottság különösen önkormányzati rendeletek előkészítésére, felülvizsgálatára, munkatervben meghatározott napirend előkészítésére, megállapodások előkészítésére, valamely ügy kivizsgálására, meghatározott ellenőrzési feladatok elvégzésére vizsgálatok lefolytatására hozható létre.
(4) Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja saját tagjai közül minősített többséggel.
(5) Az ideiglenes bizottság működésére vonatkozó részletszabályokat a képviselő-testület az ideiglenes bizottság megválasztását követő, legkésőbb 15 napon belül határozza meg.
19. A bizottságok működésével kapcsolatos szabályok
33. § (1) A bizottságot annak elnöke hívja össze szükség szerinti időpontokban.
(2) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a polgármesteri hivatal látja el.
(3) A bizottságok az egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködnek és tájékoztatják egymást.
34. § (1) A bizottság ülésének meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági tagoknak az ülés előtt legalább 2 nappal meg kell kapniuk, kivéve a sürgősségi indítvány esetét. A bizottság - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak olyan előterjesztést tárgyal, amely az ülés meghívójában szerepel.
(2) Helyszíni írásos és szóbeli előterjesztés tárgyalására csak indokolt esetben, a bizottság minősített többségű döntésével kerülhet sor.
(3) A bizottság határozattal dönt. A határozatokat folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(4) Pénzügyi fedezetet igénylő bizottsági előterjesztések csak valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével – amelyet a Pénzügyi Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy ellenjegyzésével igazol - terjeszthetők a bizottság elé.
(5) Több bizottság együttes ülést is tarthat. Együttes bizottsági ülés tartása esetén a bizottságok levezető elnököt választanak. Az együttes ülés összehívására, a bizottságok határozatképességre és határozathozatalára a bizottságok működésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az együttes bizottsági ülésről egy jegyzőkönyv készül.
(7) A bizottság működési szabályaira az Mötv. és jelen rendelet rendelkezési az irányadók.
20. A bizottságok általános feladatköre
35. § A bizottság:
a) önkormányzati rendeletben kapott felhatalmazás alapján dönt a hatáskörébe tartozó ügyben, ellátja az önkormányzati rendeletben részére kijelölt feladatokat,
b) közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati rendeletek előkészítésében,
c) véleményezi a más képviselő-testületi bizottságok számára döntésre előkészített előterjesztéseket, amennyiben önkormányzati rendelet vagy más képviselő-testületi döntés ezt előírja,
d) kialakítja állásfoglalását a képviselő-testület által meghatározott előterjesztés esetében,
e) előkészíti azt az előterjesztést, amelynek képviselő-testület elé terjesztésére a testülettől megbízást kapott,
f) felkérés esetén véleményezi a képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlásához kapcsolódó előterjesztést,
g) véleményt nyilvánít, javaslatot tesz, dönt, eljár az önkormányzati rendeletekben részére biztosított feladatkörben, hatáskörben, önkormányzati hatósági hatáskörben,
h) gyakorolja a képviselő-testület által részére határozatban biztosított döntési jogosítványokat,
i) véleményezi az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelettervezetet és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelettervezeteket,
j) véleményezi és javaslatot tesz a helyi kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően a szakterületéről érkező városi kitüntetésekre.
21. A bizottsági feladat-és hatáskörök
36. § (1) A képviselő-testület egyes bizottságokra átruházott hatásköreit a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A bizottságok által ellátandó feladatok- és hatáskörök részletes jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza.
(3) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület dönt.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A TANÁCSNOK, A JEGYZŐ, AZ ALJEGYZŐ ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSADÓ
22. A polgármester
37. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A polgármester negyedévente legalább egy alkalommal előzetes bejelentkezés alapján fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatalban, ahol az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
23. Az alpolgármester
38. § (1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású önkormányzati képviselő alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére. Feladatkörét a polgármester határozza meg.
(2) Az alpolgármester havonta egy alkalommal fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatalban, ahol az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
24. A tanácsnok
39. § A képviselő-testület oktatási és kulturális ügyekkel foglalkozó tanácsnokot választ, aki feladat- és hatáskörében eljárva
a) koordinálja az intézmények és a fenntartók közötti kapcsolattartást,
b) részt vesz a fenntartók közötti kapcsolattartásban, egyeztetések szervezésében és lebonyolításban,
c) az ágazati jogszabályokban megnevezett szervezetekkel az egyeztetéseket lefolytatja,
d) tevékenységéről évente beszámol a testületnek.
25. A jegyző
40. § (1) A jegyző a polgármesteri hivatal vezetőjeként
a) gondoskodik a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztések előkészítéséről,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) törvényességi észrevételt tehet.
(2) A képviselő-testület jegyzőre átruházott hatásköreit a 4. melléklet tartalmazza.
26. Az aljegyző
41. § (1) Helyettesíti a jegyzőt akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülésén, elősegíti a jegyző hivatalvezetői munkáját.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyző helyettesítését – legfeljebb hat hónapra – az Igazgatási Osztály osztályvezetője látja el.
27. Az önkormányzati tanácsadó
42. § Az önkormányzati tanácsadóra vonatkozó rendelkezéseket a 6. melléklet tartalmazza.
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
43. § (1) A polgármesteri hivatal önállóan működő és önállóan gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv. Az önkormányzati költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
(2) A polgármester és a jegyző saját hatáskörében hozott döntése szerint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői, illetve az ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak.
(3) A polgármesteri hivatal törvényes és szakszerű működéséért a jegyző, valamint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői a felelősek.
(4) A polgármesteri hivatalra vonatkozó rendelkezéseket a képviselő-testület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
44. § Az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés szabályairól külön önkormányzati rendeletet alkot (a továbbiakban: vagyonrendelet).
45. § (1) A képviselő-testület éves költségvetésről szóló rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A költségvetési rendelet tervezetét a bizottságok előzetesen megtárgyalják.
(3) A zárszámadással egyidejűleg – évi egy alkalommal – kerül előterjesztésre a képviselő-testület elé a belső ellenőrzésről szóló beszámoló.
46. § A polgármester a 8.§ (3) bekezdésében meghatározott beszámolóval egyidejűleg köteles a képviselő-testületet írásban tájékoztatni az Önkormányzat alaptevékenységével kapcsolatban lefolytatott vizsgálatok, ellenőrzések, hatósági határozatok megállapításairól.
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK
47. § Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ában foglaltak alapján biztosítja a Békés városban működő nemzetiségi önkormányzatok (német, roma, román, szlovák) számára a működésükhöz szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
48. § Ez a rendelet 2024. október 9-én 15 óra 45 perckor lép hatályba.
49. § Hatályát veszti Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 22/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelete.