Sarkad Város Önkormányzatának

30/2006. (XII. 22.) sz. rendelete az önkormányzati vagyonhasznosításáról, használatának és forgalmának rendjéről

Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testület az 1990. LXV. törvény (Ötv.) 16.§.

(1) bekezdése, 79. § (2) bekezdés b./ pontja, 80/A §, valamint az 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

A rendelet hatálya

1. §.

(1) A rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokra és ingó vagyontárgyakra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki.

(2) E rendelet hatálya a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények költségvetési gazdálkodási rendjét nem érinti.

(3) Az önkormányzat magára nézve kötelezőnek tartja azt, hogy nem vesz részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulás mértékét. Emellett olyan vállalkozást sem folytat, amely kötelező feladatainak ellátását veszélyeztetné.

II. fejezet

Az önkormányzati vagyon

2. §.

(1) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes:

a) forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok - a 68/D §-ban foglalt kivétellel - és minden már ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít;

b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, az 1991. évi XXXIII tv. 18. §. (1) és 23. §. (2), továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(2)  Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A jogszabályokban foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképesek a köztéri műalkotások és az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások.

(4) Az önkormányzat forgalomképes vagyona körébe tartozik: a lakás és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok, építési telkek, mezőgazdasági rendeltetésű földterületek, illetve mindazon vagyontárgyak, melyek nem kerültek besorolásra a törzsvagyon körébe, műalkotások és muzeális emlékek kivételével minden ingó dolog.

(5) A forgalomképes vagyontárgyakat ezen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

III. fejezet

A tulajdonosi jogok gyakorlása

3. §.

(1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a képviselő-testület, átruházott hatáskörben – az  SzMSz-ben meghatározott módon  – a Gazdasági Bizottság, valamint a polgármester gyakorolja.

(2) Az önkormányzati többségű tulajdonrésszel működő vállalkozásokban a tulajdonosi képviseletet a polgármester, vagy az általa megbízott személy (a továbbiakban: polgármester) látja el az alábbiak szerint:

- a gazdasági társaság alapszabályában meghatározott minősített szótöbbségű tulajdonosi döntést igénylő kérdésekben és a gazdasági társaság vezető tisztségviselőivel kapcsolatos személyi kérdésekben az önkormányzat képviselő-testülete döntését képviseli.

- az egyéb tulajdonosi döntéseket, melyek nem igényelnek minősített szótöbbségű tulajdonosi  döntést (a napi működéssel összefüggő ügyek pl: gépjármű használat) szabadon hozza meg az önkormányzati érdekekkel és célokkal összhangban.

(3) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerülő feladatokat az SzMSz rendelkezései szerint a polgármesteri hivatal látja el. Ilyen feladatok ellátásával a képviselő-testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat.

4. §.

(1) A forgalomképes vagyontárgy létesítéséről, megszerzéséről és gazdasági társaságba történő beviteléről a képviselő-testület dönt. A képviselő-testület jognyilatkozatait a létesítés kivételével a polgármester aláírásával teszi meg. A létesítéssel kapcsolatos szerződést a költségvetés mértékéig a polgármester köti meg.

(2) Forgalomképes vagyontárgy elidegenítéséről, elővásárlási jog gyakorlásáról a 100 ezerFt. forgalmi  értéket meghaladó beépítetlen és  500 ezer Ft. értéket meghaladó beépített ingatlan esetén a képviselő-testület; míg ezen értékhatár alatt a polgármester dönt. Az 1994. évi LIII. törvény alapján  a települési önkormányzat ingatlan végrehajtás során megillető elővásárlási jog gyakorlásáról a Gazdasági Bizottság dönt.

 (3) Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá.

5. §.

(1) A forgalomképes vagyontárgy egyéb módon történő hasznosításáról az 500 ezerFt. forgalmi értéket meghaladó ingatlan esetén a képviselő-testület, míg ezen értékhatár alatt a polgármester dönt . 

(2) A forgalomképes ingatlan legfeljebb háromhavi átmeneti hasznosításáról rendkívül indokolt, nyomós önkormányzati érdekből, az Ötv. 8. §.-ban meghatározott kötelező és önként vállalt feladatok biztonságos ellátása érdekében, az állami hatóságok telekingatlan és építmény értékesítéséhez nyújtott állami támogatási elemekről szóló 97/C 209/03. sz. Bizottsági közleményre is tekintettel a polgármestert dönt. Az ideiglenes hasznosítás időtartama a hasznosításra kiírt pályázat eredménytelensége után egy alkalommal, legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható.

(3)

6. §.

(1) A fogalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak üzemeltetéséről, állagának megóvásáról a képviselő-testület a polgármesteri hivatal, intézményei és a  Városgazdálkodási Iroda útján gondoskodik.

(2) A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerződést a költségvetési előirányzat erejéig a polgármester köti meg.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, megterheléséről a gazdasági társaságba való beviteléről a képviselő-testület dönt. E körben a képviselő-testület saját jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg.

(4) A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett önkormányzati vagyontárgyat csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet értékesíteni (kivéve, ha a vagyontárgyat csak egy meghatározott vevő részére lehet értékesíteni). A versenytárgyalást a Gazdasági Bizottság folytatja le a külön szabályban meghatározottak szerint.

7. §.

A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak a 6. §. (3) bekezdésén túlmenő, az alapító okiratban rögzített tevékenységi körrel összefüggő módon történő, a tulajdonjog átruházásával nem járó hasznosításának joga az üzemeltetéssel megbízott intézményt, illetve gazdasági társaságot illeti meg.

8. §.

E rendelet szempontjából a forgalmi érték nettó módon (áfa nélkül) értendő.

9. §.

(1) A forgalmi érték megállapítása szempontjából a forgalmi értékbecsléssel megbízott személy, vagy szervezet szakvéleménye az irányadó.

(2) Forgalomképes vagyontárgy elidegenítése esetén a képviselő-testület a forgalmi értékbecslésben megállapított értéktől kivételesen helyi önkormányzati, vagy alapos gazdasági érdek esetén, az Ötv. 8. §.-ban meghatározott kötelező és önként vállalt feladatok biztonságos ellátása érdekében, az állami hatóságok telekingatlan és építmény értékesítéséhez nyújtott állami támogatási elemekről szóló 97/C 209/03. sz. Bizottsági közleményre is tekintettel egyedi mérlegelés alapján eltérhet.

IV. fejezet

Az egyes jogügyletek megkötése esetén

irányadó szabályok

10. §.

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére a képviselő-testület koncessziós pályázatot írhat ki.

(2) A pályázatot a képviselő-testület bírálja el. A képviselő-testület jognyilatkozatait e körben a polgármester aláírásával teszi meg és felügyeli a szerződés teljesítését.

11. §.

A tulajdonosi hozzájárulási nyilatkozat tételére a 4.. és a 5.  §. (1) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

12. §.

(1) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, értékpapír, illetve részvényvagyon hasznosítása a polgármester által kiírt pályázat alapján, az 500 ezerFt. névérték felett a képviselő-testület, míg ezen értékhatár alatt a polgármester dönt.

(2) A polgármester döntéséről, annak indoklásával a soron következő ülésén tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) Az e rendelet (1) bekezdésében meghatározott képviselő testületi hatáskörben a Pénzügyi Bizottság és a  Gazdasági Bizottság együttes ülésén jár el, s amennyiben a döntés késedelme az önkormányzat alapvető gazdasági érdekeit lényegesen sértené azonos tartalmú döntésükkel intézkedhetnek. Ezen döntéséről, annak indoklásával a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

13. §.

A beépítetlen ingatlan (nem lakás célú helyiség) bérbeadása esetén a bérleti szerződés megkötését megelőző tárgyalás díjra vonatkozó minimum bérleti díját a képviselő-testület önálló határozatban határozza meg.

14. §.

(1) A mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbeadás útján is hasznosítható.

(2) A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama négy év lehet. A szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a településrendezési tervet figyelembe kell venni.

(3) A minimum haszonbérleti díj mértékét a Képviselő-testület határozza meg.

15. §.

(1) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál fizetési eszközként az önkormányzat csak készpénzt, illetve külön képviselő-testületi jóváhagyással csereingatlant vagy értékpapírt fogadhat el.

(2) Részletfizetési vagy fizetési haladékot csak rendkívül indokolt esetben, kizárólag a képviselő-testület adhat.

16. §.

(1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére önálló intézményt, vagy gazdasági társaságot alapíthat.

(2) Amennyiben a képviselő-testület olyan gazdasági társaságot alapít, melynek tevékenysége az önkormányzat ellátási feladatai körébe tartozik, az önkormányzat tulajdonosi aránya 51 %-nál  kevesebb nem lehet.

17. §.

(1) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész (amennyiben az az 50 %-os tulajdoni arányt nem éri el), illetve részvagyon, vagy egyéb értékpapír hasznosítására a képviselő-testület portfólió-vagyonkezelési szerződést is köthet.

(2) E szerződés megkötésének célja a vagyontömeg piaci értékének megőrzése, illetve növelése.

(3) Részvény- és egyéb értékpapírvagyon-portfólió vagyonkezelése esetén a tulajdonosi jogosítványokat teljes egészében a vagyonkezelő gyakorolja (valódi portfolió).

V. fejezet

A tulajdonosi jogok gyakorlásához kapcsolódó egyes feladatok ellátásának szabályai

18. §.

(1) A képviselő-testület a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatokat a polgármesteri hivatal útján (annak             SZMSZ-ében szabályozottan) látja el, illetve erre gazdasági társaságot alapíthat, vagy természetes, illetve jogi személyekkel, továbbá ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságaival megállapodhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok különösen:

a) az önkormányzati vagyon nyilvántartása és vezetése;

b) az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi, gazdaságossági elemzése, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése;

c) döntés alapjául szolgáló előterjesztések elkészítése;

d) az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése;

e) az önkormányzatok pályázati kiírásainak lebonyolítása, illetve a beérkező pályázatok véleményezése;

f) az üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátása;

g) a szerződések előkészítése.

(3) A Pénzügyi Bizottságot és a Gazdasági Bizottságot előzetes véleményezési és javaslattételi jog illeti meg olyan tulajdonosi döntés meghozatalánál, amely a rendezési tervek módosítását vonná maga után, vagy azokkal nincs összhangban.

(4) Az önkormányzat a tulajdonában lévő, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának részére vagy egészére, önként vállalt vagy kötelezően ellátandó közfeladat átadásához kapcsolódón vagyonkezelési jogot alapíthat.

VI. fejezet

Az önkormányzat által nyújtott támogatások

19. §.

(1) Sarkad város önkormányzat képviselő-testülete egyedi elbírálás alapján vissza nem térítendő támogatás vagy kamatmentes kölcsön formájában támogatást nyújthat, munkahelyteremtést célzó hazai vagy Európai Uniós pályázatok önerejéhez való hozzájárulás céljából.

(2) A vállalkozások támogatásának formái különösen:

a) az ingatlanok kedvezményes eladása, bérbeadása, lízingelése, elsősorban termelői jellegű gazdasági társaságokban;

b) önkormányzati részvétel – apporttal, vagy egyéb közreműködéssel – elsősorban termelői jellegű gazdasági társaságokban;

c) a helyiségekre kiírt hasznosítási pályázat során azon vállalkozó részesül előnyben, aki a pályázat során a legmagasabb összegű bérleti díj fizetését vállalja.

(3) Az egyedi támogatás és a támogatási program szabályainak kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

I. A támogatást nyújtó szerv megnevezése;

II. A támogatás célja, azon belül támogatási kategóriánként:

A) a támogatás formája,

B) A támogatás maximális mértéke a támogatási intenzitás, illetve a támogatástartalom maximális mértékében vagy összegében kifejezve,

C) a támogatás maximális mértéke a támogatási intenzitás, illetve a támogatástartalom maximális mértékében vagy összegében kifejezve több forrásból igényel támogatások esetén,

D) a kedvezményezetek köre,

E) a saját forrás mértéke,

F) az egyedi támogatás, illetve a támogatási program hatálya,

H) a támogatási program esetében az abból történő támogatásnyújtást kizáró feltételek,

I) az egyedi támogatás, a támogatási program, illetve az az alapján megkötött támogatási szerződés megsértésének szankciói,

J) az irányadó közösségi jog által előírt egyéb információk.

(4) A támogatási program kialakítása során figyelemmel kell lenni  a disszkrimináció tilalmának elvére (magyar vagy helyi vállalkozó előnyben részesítése nem lehetséges), nem lehet különbséget tenni a  természetes és jogi személyek között, illetve figyelembe kell venni a szolgáltatások szabad áramlásának elvét, a versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat, valamint a Bizottság 97/C 209/03. sz. közlönyében foglaltakat.

(5) Minden támogatási tervezetet - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - előzetesen be kell jelentei a pénzügyninisztériumnál.

20.§.

(1) A képviselő-testület a civil szervezetek, egyházak, kisebbségi önkormányzatok, egyesületek számára kiírt pályázat, vagy egyedi esetben meghozott határozat által nyújt támogatást.

(2)   A támogatás formája céljellegű  pénzügyi támogatás, mely a tárgyév költségvetési rendeletében elkülönített forrás mértékéig nyújt fedezetet.

3. Az önkormányzat által pénzügyi támogatásban részesített szervezetek illetve magánszemélyek a támogatás felhasználásával kapcsolatosan szigorú számadással tartoznak az önkormányzat felé. A számadás ellenőrzése – a Polgármesteri Hivatal közreműködésével- a Pénzügyi Bizottság feladata, mely feladatról a Bizottság a Képviselő-testület felé a tárgyévet követő év februári ülésére írásos jelentést készít. Amennyiben a jelentés alapján valamely támogatott a támogatással elszámolni nem tud vagy az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget e kötelezettség teljesítéséig a további támogatást azonnali hatállyal fel kell függeszteni. Amennyiben a támogatás nem rendeltetésszerűen vagy jogszabályba ütköző módon került felhasználásra, a támogatást a felhasználónak vissza kell fizetnie.

VII. fejezet

Eljárási szabályok

21. §.

(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(2) Hivatalból kezdeményezhet

a) a képviselő-testület;

b) a bizottságok;

c) a polgármester;

d) a jegyző.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése és hasznosítása pályázati úton történik. A pályázati kiírás feltételeit a 6. §. (2) bekezdésében és a 7. §.-ban meghatározott jogosultsággal rendelkező szerv határozza meg.

A képviselő-testület ezen jogosultságát bármely, a testület által egyszerűbbnek ítélt ügyben, egyedi határozattal, az alapvető ügyleti feltételek meghatározásával, vagy anélkül a Gazdasági Bizottságra, vagy a polgármesterre átruházhatja.

(4) Az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek kezdeményezése alapján induló pályáztatás esetén a kezdeményezők hasznosítói ötletének védelmét biztosítani kell. Két egyforma, azonos értékű pályázat benyújtásakor az ötletgazda elsődlegességének elve érvényesül.

(5) Az ingatlan értékesítése során a vételáron túlmenően érvényesíteni kell a szerződéskötés, valamint az ingatlan forgalmiérték-becslésének költségét.

22. §.

(1) A pályázati rendszer működtetési kötelme nem terjed ki az Áht. 108: §. által előírt szabályozás (értékhatár, méret, stb…) alatti értékű vagyon értékesítésére, az alábbi esetekben:

a) a bérlemények bérlő számára történő elidegenítésére, illetve bérleti idő meghosszabbítására (kivéve: gépkocsi tároló);

b) telekhatár kitűzés hiányosságaiból eredő földfoglalásokra, telek kiegészítésekre, idegen tulajdonú felépítmények alatti földterület hasznosítására;

c) állampolgárok által egyidejű igénybejelentéssel feltárt, többcélú hasznosításra alkalmatlan, nem központi fekvésű szórvány földek hasznosítására;

d) vagyontárgy önkormányzati alapítású vállalkozásba vitelére;

e) állami feladatot ellátó állami szervek elhelyezésére;

f) képviselő-testület által biztosított opcióra;

g) pályáztatás kétszeri eredménytelensége esetén;

h) ha a hasznosítandó helyiség közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja;

i) ha a jogszerű használó a helyiséget az építési hatóság életveszélyessé nyilvánítása miatt kénytelen kiüríteni, elhagyni;

j) ha az önkormányzat az ingatlan meghatározott célra történő hasznosítását tartja indokoltnak.

(2) A pályázati hirdetményt a helyi médiában, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és esetenként a helyi és országos sajtóban is közzé kell tenni (helyben szokásos módon).

(3) Pályázati ajánlatot csak a hirdetményben közzétett helyiségekre, telkekre, az ott megjelölt tevékenységi körre, beépítés esetén a mindenkor érvényben lévő Településrendezési Terv, illetve Részletes Rendezési Terv által javasolt funkcióra lehet tenni.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell (értelemszerűen):

a) az  elidegenítési ár alsó határát (pályázati tárgyaláson a licit alkalmazási lehetőségét), a használati jog megszerzésének legalacsonyabb, területegységre megállapított értékét (telkek esetében a közművesítettségi fokot és fekvést);

b) a helyiség rendeltetésszerű használata érdekében a pályázó által elvégzendő munkák mennyiségben vagy értékben való meghatározását;

c) a bérleti szerződés megszűnésekor a használót terhelő helyreállítási kötelezettséget;

d) a helyiség (telek) címét, helyrajzi számát, az alapterület nagyságát, a műszaki jellemzőket, a tulajdonosi jogosultságot, az ajánlott funkciót, tevékenységi, illetve üzletkört, a bérleti díj alsó határát, utalva a várható inflációsráta érvényesíthetőségére, valamint a bánatpénz kikötését, amennyiben a pályázó önhibájából szerződéskötésre nem kerül sor;

e) a bérleti, a használati jog időtartamát;

f) a fizetendő bérleti díjat (alsóhatáros jelleggel), vagy a területegységre meghatározott bérleti díjat;

g) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét;

h) a pályázati tárgyalás helyét, idejét;

i) az elbírálás szempontjait.

(5) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét, jelenlegi tevékenységét, a tervezett tevékenység megnevezését, nyilatkozattételt a feltételek  elfogadásáról. A pályázathoz mellékelni kell a tevékenység végzésére feljogosító engedély (cégbejegyzés, cégbírósági igazolás, egyéni vállalkozó igazolvány) hiteles másolatát is, amennyiben a tevékenység jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött.

(6) A pályázati versenytárgyalást a polgármesteri hivatal bonyolítja le, a döntést a Gazdasági Bizottság hozza meg. A versenytárgyalásra beérkező pályázatok egyidejű felbontását kell biztosítani, a Gazdasági Bizottság tagjainak jelenlétében. Amennyiben a megajánlott díj mértéke nem éri el a költségvetési rendeletben rögzített szintet, a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a döntést a képviselő-testület hozza meg.

(7) Ingatlan bérbeadása esetén a helyiség bérleti jogát a pályázók közül az szerzi meg, aki a pályázatában a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot, az ingatlanok elidegenítése esetén pedig az szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, aki a legkedvezőbb vételárat ajánlja.

 A fentiektől akkor lehet eltérni, ha egyéb szempontokra is figyelemmel összességében gazdaságilag és településpolitikailag előnyösebb ajánlat is érkezett. Ingatlan bérbeadására kiírt pályázat kétszeri eredménytelensége esetén az ingatlan ajánlatkérési felhívás keretében is hasznosítható, melyre a tevékenységi kör és az ajánlott bérleti díj megjelölésével lehet a pályázatot benyújtani.

A pályázat nyertese az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevő.

(8) Amennyiben a hasznosításra meghirdetett helyiség (telek) pályáztatása eredménytelen volt, azt újra meg kell hirdetni.

(9) Amennyiben a versenytárgyalástól számított 5 munkanapon belül a nyertes pályázó részéről fennálló okból a szerződés nem jön létre, úgy a befizetett bánatpénz visszafizetésére nem tarthat igényt. A nyertes pályázó által befizetett bánatpénz szerződéskötéskor a bérleti díjba beszámításra kerül.

23. §.

(1) A polgármesteri hivatal a pályázóról szükség esetén információkat és referenciákat szerez be.

(2) A pályázati bírálat eredményéről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 napon belül írásban értesíteni kell.

(3) A szerződésekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

VIII. fejezet

A helyiség licitálás útján történő hasznosításának szabályai

24. §.

(1) A licittárgyalás lefolytatásának szabályai:

a) Több pályázat benyújtása esetén licittárgyalásra kerül sor. A licittárgyalást a Gazdasági Bizottság végzi.

A licittárgyalásokon mindazon személy részt vehet, aki a pályázati kiírásban meghatározott időpontig írásban jelentkezését leadta és kiírásban lévő bánatpénz befizetését igazolja.

b) A licit megkezdése előtt a jelenlévőknek igazolniuk kell, hogy licittárgyaláson milyen minőségben vesznek részt.

A licit elején a levezető személy (A Gazdasági Bizottság elnöke, annak távollétében a bizottság által felhatalmazott bizottsági tag) ismerteti a helyiség, ingatlan bérbeadására, eladására vonatkozó feltételeket.

Felhívja a pályázók figyelmét arra, hogy amennyiben a liciten legmagasabb összeget tartó nem köt szerződést, úgy a bánatpénzt elveszíti és az önkormányzat a következő legmagasabb összeget tartóval kísérli meg a szerződéskötést az általa tartott összegen.

c) A licitemelés mértékét a levezető személy megszavaztatja. A pályázatban kiírt ingatlan, vagy helyiség nyertese az, aki a legnagyobb licitösszeget tartja.

d) A licittárgyalásról jegyzőkönyv készül, melyet választott jegyzőkönyv hitelesítő ír alá.

e.) A licitet elnyert pályázóval  a licitet követő 8 napon belül szerződést kell kötni. A nyertes pályázó által befizetett bánatpénz a vételárba, illetőleg a bérleti díjba beszámításra került. A nem nyert pályázóknak a szerződéskötést követően a bánatpénz visszautalásra kerül.

(2) Ha a pályázati kiírásra csak egy jelentkező adja be a pályázatát, licittárgyalás lefolytatására nem kerül sor, ilyen esetben  a pályázatban kiírt feltételekkel  kerül az ingatlan elidegenítésre, illetve bérbeadásra, ha azonban a vételár, illetve a bérleti díj vonatkozásában a pályázó magasabb összeget ajánl meg a pályázatban leírtaknál,  a szerződés a magasabb összegen jön létre.

IX. fejezet

A vagyon hasznosításával kapcsolatos

pénzügyi előírások

25. §.

(1) Az e rendelet szerinti ingatlan hasznosításból származó bevételek az ingatlant kezelő számlájára folynak be.

(2) Az óvadékot és a bánatpénzt Sarkad Város Önkormányzat letéti számlájára  kell letétbe helyezni.

(3) Jelen rendelet hatálybalépése előtt befizetett használati díjakat a szerződés megszűnésekor – azokban az esetekben, amikor a díj visszajár – az ingatlant kezelő számlájáról kell visszafizetni a használat megszűnésekor.

(4) A polgármesteri hivatalnál bonyolódó ingatlanhasznosításból (bérletből és használatból) származó bevételek a költségvetési elszámolás számlára folynak be.

A bérleti és használati díjak megfizetésének módja

26. §.

(1) A bérleti és használati díjakat a bérbeadó számlája alapján havonta, egyedi esetekben a Képviselő-testület döntése alapján kötött megállapodás alapján kell megfizetni. E feltételt a bérleti szerződésekben is rögzíteni kell.

(2) Az eseti, meghatározott napra, vagy 6 hónapnál rövidebb időtartamra szóló bérleti, használati díjak fizetésének módjában a felek szabadon állapodnak meg.

Az önkormányzati vagyon nyilvántartására

vonatkozó közös szabályok

27. §.

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és ingóvagyonról az intézmények és a polgármesteri hivatal nyilvántartást köteles vezetni.

(2) A módosított 147/1992. (IX. 6.) Kormányrendelet alapján a jegyző a polgármesteri hivatal útján gondoskodik az ingatlanvagyon kataszter és kataszternapló felfektetéséről és folyamatos vezetéséről.

(3) A törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani.

X. fejezet

Záró rendelkezések

28. §.

(1) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell kimutatni. A vagyonhasznosítási tevékenységről a költségvetési beszámolóval egy időben kell beszámolni minden intézménynek.

(2) A vagyonleltár folyamatos karbantartásáról a jegyző köteles gondoskodni.

29. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A többször módosított 16/2002. (X. 10.) önk. számú rendelet és az azt módosító 9/2006. (III. 24.) Önk. sz. rendelet e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.

S a r k a d, 2006. december 21.

                  Dr. Sipos Lajos sk.                                                      Tóth Imre sk.

                          jegyző                                                                polgármester