Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének

5/2019. (III.1.) önkormányzati rendelete

Sarkad Város településkép védelméről

Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Állami Főépítész, Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 14/2017. (XI. 1.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §

(1)A rendelet célja Sarkad város sajátos településképének – a szakmai szervezeteken túl széleskörű társadalmi bevonással, konszenzus által történő – védelme és alakítása:

a)a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b)településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c)településképi követelmények meghatározásával;

d)településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

e)településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2)A helyi védelem célja:

a)A – nemzeti közös kulturális kincs részét képező – helyi építészeti örökség fenntartása, megőrzésével, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása.

b)A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(3)A rendelet alkalmazásában használat fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1. Előnevelt díszfa: minimum 5 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű (220 cm feletti törzsmagasságú) faiskolai anyag.
2. Főépítész: e rendelet alkalmazása szempontjából az önkormányzat által megbízott önkormányzati (települési) főépítész.
3. Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa.
4. Magánterület: a magántulajdonban álló ingatlan és a köztulajdonban álló ingatlan.
5. Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban (mellmagasságban) mért átmérője, centiméterben számolva.
6. Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti.
7. Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
8. Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

2. §

(1)A helyi védelem feladata Sarkad város építészeti és táji értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében a védelmet igénylő örökség:

a)meghatározása, dokumentálása,

b)védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c)megőrzése, megőriztetése és

d)a lakossággal történő megismertetése.

A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2)A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

a)A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem megszüntetését a partnerségi egyeztetésről szóló 14/2017. (XI.) önkormányzati rendelet (továbbiakban Pr.) 2. § (1) bekezdésben meghatározott partnerek, továbbá a települési főépítész kezdeményezheti a Képviselő-testülethez címzett indokolt kérelemben. A kérelem kötelező melléklete a védelemre javasolt építmény, táj szöveges és képi (rajz, fotó, stb.) bemutatása.

b)A helyi védelem alá helyezést, megszüntetést a polgármester a települési főépítész szakmai véleményével terjeszti a Képviselő-testület elé.

c)A helyi védelem alá helyezésben illetve a megszüntetésében a partnerek és a javaslat által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult érdekelt.

d)A helyi védelem alá helyezéssel illetve megszüntetéssel összefüggő eljárás során a Pr. szabályait alkalmazni kell.

e)Építészeti örökség helyi védelme csak akkor szüntethető meg, ha a védett építészeti érték oly mértékben károsodott, hogy az műszakilag helyre nem állítható, vagy a helyreállítás költsége nem áll arányban a mű értékével, továbbá ha a helyi védelem oka fogyottá vált.

f)A helyi védelem alá helyezett örökségekről a települési főépítész nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

ga)a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

gb)a védelem típusát,

gc)a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és

gd)a védelem rövid indokolását.

2. A területi védelem meghatározása

3. §

A helyi területi védelem elemeit a 2. melléklet 1. fejezete tartalmazza

3. Az egyedi védelem meghatározása

4. §

(1)A város területén a védendő építményeknek következő csoportjai különíthetők el:

a)Kastélyok, kúriák, lakóházak

b)A paraszti élet emlékei: lakóházak, gazdasági épületek

c)Egyéb építmények: templomok, intézmények.

(2)A helyi egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy meghatározott részére terjed ki.

(3)A helyi egyedi védelem elemeit az 1. melléklet 2. fejezete tartalmazza.

4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

5. §

(1)A helyi védelem alá helyezett örökség állapotának megőrzése, jó karban tartása a tulajdonos feladata. A tulajdonos az értékek megóvása érdekében kérheti az önkormányzat támogatását.

(2)A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban az eredeti rendeltetésének megfelelő használat. Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell a közcélú használatra.

(3)A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. Amennyiben a használat a védett érték állagának romlásához, megsemmisüléséhez vezetne, e használatot az önkormányzat korlátozhatja, végső soron megtilthatja.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

6. §

(1)Sarkad Város jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, településképi szempontból meghatározó településrészei:

a)belváros, a templomok, a városháza, az intézmények által elfoglalt terület, amely a történelmi városmaggal is megegyezik,

b)kertvárosi lakóterületek, a városmagot körül ölelve, Újtelekkel együttesen,

c)ipari zónák a város délkeleti és északi részén,

d)külterületi mezőgazdasági területek,

e)külterületi erdők, gyepterületek, vízfolyások területei.

(2)A településképi szempontból meghatározó településrészek elnevezését és lehatárolását a 2. melléklet 1. fejezete tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

7. §

(1)Az épületek homlokzatfelületének a vakolt, tégla, természetes kő, műkő, látszóbeton, fa természet-közeli színű (fehér, szürke, föld színű árnyalatok, fa esetében zöld is) anyagtól eltérő anyaggal burkolása – például fémlemezzel vagy mázas, fényes csempeburkolattal, műanyaggal – részben sem történhet.

(2)A városmag és a történeti településszerkezetű területek épületein nem alkalmazható tetőhéjazatként nád, bitumenes lemez és hullámlemez, fémlemez fedés esetén pedig csak a hagyományos korcolt fedés alkalmazható.

(3)A nyílászárók anyaga a városmag és a történeti településszerkezetű területek épületein fa- vagy faerezetű műanyag-szerkezetű, a hagyományossal megegyező osztású lehet.

(4)A kerítések, kapuk anyaga a városmag és a település történeti településszerkezetű területeken akkor készülhet látszó betonból, ha a hagyományos struktúrákat követi, egyébként a tégla, a fa és az acél az elfogadható, készülhet még drótkerítés is mögötte sövény, vagy egyéb cserje telepítésével.

2. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

8. §

(1)Az építési telek határvonalain legfeljebb 2,00 méter magas kerítés létesíthető, anyagválasztásban részben, vagy egészen a természetes, tájegységre jellemző anyagok: fa, tégla használandók. A látszó beton és acél kerítések esetén a hagyományos osztás megőrzése a cél.

(2)Azon épületek utcai homlokzatán, melyek a város történeti településszerkezetű területein találhatóak, oromfalat kell építeni, melynek talpszélessége nem lehet kisebb a homlokzatszélesség felénél, de nem lehet nagyobb 7,5 méternél. A 15,0 méternél szélesebb épület homlokzatán két oromfalat kell építeni.

(3)A település teljes területén tervezett oromfalas homlokzat vagy homlokzatrész szélessége 7,5 méternél szélesebb nem lehet. Ezt a szabályt meglévő oromfal átalakításakor is érvényesíteni kell.

(4)Az új épületek utca felőli homlokzatának legalább 60 %-a egy síkot kell, hogy képezzen.

(5)Az építési övezetekben magas-tetővel kell az épületlezárást megvalósítani. A beépített alapterület legalább 80 %-án 30-45 fokos tetőhajlású magas-tetőt kell létesíteni.

(6)Tetőfelépítmény csak nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhető, zárt térbővület nem létesíthető. A tetőfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tető eresz hosszának legfeljebb 50 %-a lehet. Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető. A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.

(7)A város történeti településszerkezetű területein épülő épületeken az épületek bármely homlokzatán a nyílászárók szélességi és magassági méretének hányadosa legfeljebb 0,8 lehet. A nyílászárók nem építhetők közvetlenül egymás mellé (sorolva), közöttük legkevesebb 0,40 méter – a nyílásokat körülvevő homlokzattal azonos anyagú és színű burkolattal (vakolat) fedett – falszakasz építendő.

3. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

9. §

(1)Az 2. melléklet 1. fejezetében felsorolt helyi területi védelem alatt álló közterületeken csak:

a)a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,

b)a köztárgyak,

c)a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,

d)a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

helyezhetők el.

(2)A város egész területén az épületek, építmények, létesítmények elhelyezését, méretét, formáját úgy kell meghatározni, hogy az elősegítse a természeti és táji jelleghez történő igazodást.

(3)A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken építési munkát (felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés, korszerűsítés, stb.) úgy kell megvalósítani, hogy az, az építmény korhű megjelenését biztosítsa tömegében, tetőformájában, homlokzati jellegében (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, színezés, stb.), belső kialakításában.

4. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

10. §

(1)A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási, közmű és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az ilyen célra kijelölt különleges és a gazdasági területek.

(2)A település beépítésre szánt új nagy- és középfeszültségű szabadvezeték nem létesíthető, legfeljebb a nyomvonal-korrekció végezhető. Az energiaellátást ezeken a területeken földkábellel kell megvalósítani. A meglévő vezetékeket azok felújításakor földkábelre kell cserélni.

(3)Új transzformátor építése, illetve a meglévő felújítása, bővítése csak a környezetbe illeszkedő módon (természetes anyagú takarással) létesíthető.

(4)Az építmények földgázellátását biztosító nyomásszabályozók az épületek homlokzatára nem szerelhetők fel.

(5)A vezeték nélküli hírközlés fejlesztése érdekében szükségessé váló antennatelepítés csak egyesített formában és környezetbe illeszkedő megjelenéssel végezhető.

(6)A hírközlési kábelhálózat fejlesztése beépítésre szánt területen csak földkábeles megoldással lehetséges.

(7)A közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

5. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

11. §

(1)A védett épületeken a településképre hatással bíró műszaki berendezéseket (pl.: klíma kültéri egysége, parabolaantenna, stb.) csak a közterületről nem látható módon szabad elhelyezni.

(2)A műszaki berendezések földmozgatással járó munkavégzése során a munkavégzés befejezésével egyidejűleg kell gondoskodni az eredeti növénytakaró pótlásáról.

(3)A közterületen és a közterületről látható magánterületeken szükséges műszaki berendezések (híd-, áteresz-, lépcsőkorlát, stb.) nem készíthető műanyagból, illetve műanyaggal burkolt anyagból.

V. FEJEZET

REKLÁMOK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterülten és a közterületről látható magánterületen

12. §

(1)Reklám-, reklámhordozó megvilágításával káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni, ingatlan használatát korlátozni nem szabad. Reklám a közlekedés- és közbiztonságot nem zavarhatja.

(2)A reklámot és reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogy

a)a hagyományosan kialakult településképet ne változtassa meg hátrányosan,

b)illeszkedjen a környező beépítés meghatározó hangulatához, építészeti színvonalához, biztosítsa a kialakult igényes településkép fenntartását,

c)színvilága illeszkedjen a környezethez, azzal harmonizáljon,

d)ne változtassa meg indokolatlanul és ne károsítsa a természeti környezetet,

e)ne zavarja az épített és természeti értékek városképi megjelenését és annak megfelelő érvényesülését,

f)ne akadályozza az épület, ingatlan vagy közterület használatát, vagy a közlekedést, a közlekedésbiztonságot,

(3)Festett reklám az épületek homlokzatán nem lehet.

(4)Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el, a cégér kivételével.

(5)Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(6)A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen elhelyezhető reklám felületének nagysága - a kormányrendelt által szabályozott maximum kétharmad rész nagyságot meg nem haladóan -, és helye a településképi bejelentési eljárásban határozandó meg egyedi mérlegelés alapján.

(7)A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét). Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot két héten belül módosítani kell.

(8)A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is (alapozással együtt) elbontásra kerül. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.

(9)Reklámok, reklámberendezések elhelyezése esetében a közterület-használati szerződés megkötése a településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntés alapján lehetséges.

(10)Helyi egyedi védelem alatt álló épülethomlokzaton 1 m²-nél nagyobb reklám nem helyezhető el, kivéve, ha annak helyét építési munka során kiképezték.

2. A mozgatható hirdető berendezésekre vonatkozó szabályok

13. §

(1)Mozgatható (sehová sem rögzített) hirdető berendezés közterületen csak:

a)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt és az adott tevékenység hirdetésére, üzletenként csak egy darab mennyiségben,

b)alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken helyezhető el úgy, hogy ne zavarja a közlekedést és a közterület tisztaságát, rendjét.

(2)A mozgatható hirdető berendezés minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

3. A cégérekre vonatkozó szabályok

14. §

(1)Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégfelirat, cégér helyezhető el.

(2)A cégért el kell távolítani az üzletben folytatott tevékenység megszűnése esetén.

4. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

15. §

Információs célú berendezés az alábbi közérdekű információ közlésére létesíthető:

a)az önkormányzat működési körébe tartozó információk;

b)a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c)a településen elérhető ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d)idegenforgalmi és közlekedési információk;

e)a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

f)lakossági apróhirdetések.

5. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

16. §

(1)A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2)Építési reklámháló az alábbi együttes feltételekkel helyezhető el:

a)egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el,

b)az építési munka megkezdését az építési napló megnyitásával kell igazolni.

VI. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

 Rendelkezés a szakmai konzultációról

17. §

(1)A településkép védelme érdekében Sarkad Város Önkormányzata a város közigazgatási területén a település képét megváltoztató beavatkozások tekintetében szakmai konzultációt biztosít.

(2)A szakmai konzultáció igényét a Polgármesterhez lehet bejelenteni szóban, írásban, elektronikus formában. A bejelentés tartalmazza a beavatkozás leírását és látványát (rajz, fotó, stb.) A konzultációra a bejelentéstől számított 8 napon belül kerül sor.

(3)A konzultációt a települési főépítész tartja, szükség szerint a helyszínen vagy az irodájában.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

1. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

18. §

E rendelet előírásai érvényesítésére településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött:

a)új építmény építésére,

b)meglévő építmény szintterület növekedését eredményező építésre,

c)meglévő építmény településképet érintő átalakítására irányuló építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban az engedélyezési eljárás megkezdése előtt.

2. A véleményezési eljárás részletes szabályai

19. §

A polgármester a településképi véleményét minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

20. §

(1)E rendelet előírásai érvényesítésére településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építési engedélyhez- és egyszerű bejelentéshez nem kötött

a)meglévő épület utcai homlokzatának megváltoztatása – színezése, a homlokzat felületképzésének, rajzolatának és egyéb jellegzetességének módosítása – esetén,

b)közterületről, vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,

c)megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló:

• vendéglátó, kereskedelmi, sportolásra, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
• kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény létesítése esetén,

d)közterületről látható szellőző-, klímaberendezés építményen való elhelyezése, vagy áthelyezése esetén,

e)utcai kerítés építése, átalakítása, jellegének megváltoztatása esetén.

(2)A bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal papír alapon és elektronikus formában nyújtja be a polgármesternek.

2. A bejelentési eljárás részletes szabályai

21. §

(1)A polgármester a településképi bejelentésben meghatározott építési tevékenységet minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva hatósági határozattal tudomásul veszi, vagy megtiltja.

(2)A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak, továbbá e rendelet és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.

3. Településképi bejelentési eljárás a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére

22. §

(1)A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

(2)A polgármester településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntése érvényességi ideje a kiadmányozástól számított két hónap.

(3)A kérelemhez mellékelendő építészeti-műszaki tervnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)műszaki leírást a telepítésről és a műszaki kialakításról, mely tartalmazza a létesítmény formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,

b)helyszínrajzot, mely tartalmazza a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt, annak alaprajzát és elhelyezésének módját, a reklám és annak közelében fekvő építmények, műszaki létesítmények távolságát,

c)nézetrajzot,

d)utcaképi vázlatot,

e)látványtervet.

(4)Az építészeti-műszaki dokumentációt az elbíráláshoz szükséges méretarányban kell elkészíteni. A dokumentációhoz mellékelni lehet továbbá minden olyan dokumentumot, mely a döntéshez szükséges, azt segíti.

IX. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG

1. A településképi kötelezési eljárás

23. §

(1)Az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(2)A polgármester a kötelezett által elvégzendő munka mennyiségének és minőségének meghatározására – a munka jellegétől függően – a települési főépítész vagy szakértő közreműködését igénybe veszi.

2. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

24. §

(1)Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendelet szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása, illetve eljárási szabály megsértése esetére e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását (településkép-védelmi bírság) rendelheti el.

(2)A településkép-védelmi bírság legmagasabb mértéke

a)a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén 100 000 forint,

b)a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése esetén 200 000 forint,

c)a településképi követelmények be nem tartása esetén 400 000 forint,

d)döntés végre nem hajtása esetén 1 000 000 forint.

(3)A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok:

a)A magatartás elkövetőjének anyagi, vagyoni, szociális helyzete,

b)A településképi követelmény megszegése a közterületről látható vagy nem,

c)A településkép arculatát romboló tevékenység mekkora területet érint (erdőirtás, fasor kivágás, tájképváltoztatás, stb.)

d)A településkép arculatát romboló tevékenység megszüntetése, okozott kár helyreállítása (szobor, emlékmű, sírkő, stb.) festés eltüntetése mekkora költséggel jár.

e)A felelős személy hányadszor követi el településképi szabály megsértését.

3. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

25. §

(1)A településkép-védelmi bírságot a kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napom belül az önkormányzat 11733175-15343783-00000000 számú számlájára kell megfizetni. A bírság megfizetésére legfeljebb 12 hónapig tartó részletfizetés kérhető az önkormányzat képviselő-testületétől.

(2)A határidőre meg nem fizetett településkép-védelmi bírság, adók módjára történő behajtásáról az önkormányzat jegyzője gondoskodik.

X. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

26. §

(1)A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülése érdekében az önkormányzat pénzügyi eszközökkel is támogathatja a településkép védelmét. E célra elkülönített támogatás mértékéről az éves költségvetés megállapításakor az előző év szeptember 30. napjáig beérkezett pályázatok és a főépítész javaslata figyelembevételével dönt.

(2)A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülését célzó pályázat a tervezett beavatkozás leírását, látványát (rajz, fotó, stb.) és tételes költségvetését kell tartalmaznia.

(3)A beavatkozás költségének negyed részét vissza nem térítendő támogatásként, másik negyed részét kamatmentes kölcsönként a beavatkozás megtörténtét követő 30 napon belül fizeti meg az önkormányzat.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

1. Hatálybalépés

27. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba

2. Átmeneti rendelkezések

28. §

E rendelet hatálybalépése előtt megindult településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásokat az eljárások megindulásakor hatályos rendelet szerint kell lefolytatni.

3. Hatályon kívül helyező rendelkezések

29. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelete Sarkad Város településkép védelméről.

               Dr. Mokán István                                                                Dr. Pintér Magdolna

                   polgármester                                                                               jegyző