Okány Község Képviselő-testületének 12/2014(XI.21.) önkormányzati rendelete
Okány Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2017. 06. 30- 2017. 09. 28Okány Község Képviselő-testületének 12/2014(XI.21.) önkormányzati rendelete
Okány Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
2017-06-30-tól 2017-09-28-ig
OKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
12/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelete
Okány Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról[1]
Okány Község Önkormányzata önállóan, demokratikus módon, a település lakosságának, önszerveződő közösségeinek, társadalmi, gazdasági szervezeteinek hatékony együttműködésével, széleskörű nyilvánosságot biztosítva intézi a község közügyeit, gondoskodik a közszükségletek kielégítéséről, az életminőség javítására irányuló jelenlegi és jövőbeni céljainak megvalósításáról.
A képviselő-testület ezen elvekkel összhangban az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Mötv. 53. §-ába foglalt feladatkörében eljárva Okány Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz) a következő rendeletet alkotja:
I. F E J E Z E T
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) Az Önkormányzat megnevezése: Okány Község Önkormányzata.
(2)[2] Székhelye: Okány, Kossuth utca 16. Működési területe: Okány község közigazgatási területe. Levelezési címe: 5534 Okány, Pf: 1.
2. §
(1) Az Önkormányzat jelképei
a) a község címere,
b) a község zászlaja.
(2) Az önkormányzat címere: Vágott pajzsforma: alul csücskös, kék háttér, melyet középen végigfutó arany sáv két részre oszt. Jobb felső sarokban ezüst hold világít, bal felső sarokban aranyló 16 ágú nap sugárzik. Kék szín a tisztaság, igazság, hűség színe.
Nap = Hold mindig párban. A holdnak a naphoz való viszonya határozza meg szimbolizmusát. Átváltoztatás, ismétlődés, növekedés, újjászületés, újrakezdés, legrégibb idők óta tisztelt égitest. Hold fényét a Naptól nyeri.
Arany sáv fölött ezüst pelikán. Önfeláldozás szimbóluma.
Alul a pajzstalpon aranyló búzakéve. Az állandóan újjászülető élet szimbóluma. - Termékenység – Az élet örök megújulását szimbolizálja, agrár múltra utal.
(3) Az önkormányzat zászlaja: Ezüst függőleges, háttérben a címer. Álló téglalap.
Ezüst: Állandóság, következetesség, elhivatottság, bátorság, kitartó szorgalmas együttélés, ősök tisztelete.
(4) A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
A képviselő-testület tagjai, feladat- és hatásköre
3. §
(1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.
(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SzMSz 1. melléklete tartalmazza.
4. §
(1) A képviselő-testület az Mötv. 10. § és 20. § (1) bekezdéseiben foglaltak szerint látja el a törvény által kötelezően előírt feladatokat.
(2) Az önkormányzat által ellátott, önként vállalt feladatokat az SzMSz 2. melléklete, az önkormányzat részvételével létrehozott társulásban ellátott feladatokat az SzMSz 3. melléklete tartalmazza.
(3) A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.
(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az SzMSz. 4. melléklete, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.
(5) Az Önkormányzat tevékenységeinek kormányzati funkcióit az 5. melléklet tartalmazza.
II. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI
A képviselő-testület munkaterve
5. §
(1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek
a) a települési képviselők,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) az önkormányzati intézmény vezetői, és
d) a jegyző.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell
a) az ülések időpontját, helyét,
b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét, (külön előadó esetén annak megnevezését),
c) a közmeghallgatás(ok) időpontját, napirendjét, és
d) a napirend tárgyalásához külön meghívottakat.
(4) A következő naptári év munkatervének elfogadásáról a polgármester javaslatára a tárgyév utolsó ülésnapján a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni
a) a képviselő-testület tagjainak,
b) a nem képviselő bizottsági tagoknak,
A képviselő-testület ülése
6. §
(1) A képviselő-testület
a) alakuló (Mötv. 43. §),
b) rendes, és
c) rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester az Mötv. 45. §-a szerint hívja össze és vezeti. Akadályoztatása, tartós távolléte esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) Akadályoztatásnak, tartós távollétnek minősül
a) 30 napot meghaladó távollét, és
b) az előre nem meghatározható idejű betegség.
Az alakuló ülés
7. §
A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követően az Mötv. 43. §-a szerint tartja meg.
Rendes ülés
8. §
(1) A képviselő-testület munkaterv szerint évi 6 ülést tart. Ezen túlmenően szükség szerint ülésezik.
(2) A képviselő-testület bármelyik bizottságának vagy legalább két képviselőnek az írásos indítványára, munkaterven kívüli, rendes ülést kell összehívni. Az indítványt a napirend megjelölésével, az indítványozók sajátkezű aláírásával, ill. a bizottság határozatával, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal kell a polgármesterhez benyújtani.
(3) Az ülés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(4) Az üléseket rendszerint minden hónap utolsó szerdájára kell összehívni.
(5) Az ülés helye a községháza tanácskozó terme. A képviselő-testület indokolt esetben más helyszínen is tarthat ülést.
(6) A polgármester a képviselő-testület rendes ülését – indokolt esetben – az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.
9. §
(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.
(2) A polgármester köteles az SzMSz-ben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni
a) az előterjesztéseket,
b) az önálló indítványokat, és
c) a tájékoztatókat.
(3)[3] A képviselő-testület rendes ülésein a polgármester a tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatokról, a közbeszerzési és egyéb pályázatokról.
Rendkívüli ülés
10. §
(1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani.
(2) Nem minősül rendkívüli ülésnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző 5 nappal kézbesíthető.
(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) legalább két képviselő, vagy
b) a képviselő-testület bizottságának indítványára.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a polgármester halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a rendkívüli ülést saját hatáskörében összehívhatja.
11. §
(1) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell
a) a rendkívüli ülés összehívására tett kezdeményezés indokait, illetve a képviselő-testület bizottságának e tárgyban hozott döntését,
b) a határozat-tervezetet,
c) az ülés napirendjére, helyére, időpontjára vonatkozó javaslatot, és
d) a 10. § (3) bek. a) pontjában meghatározott esetben a települési képviselők sajátkezű
aláírását.
(2) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a polgármester, lehetőleg az indítványban megjelölt időpontban, de ha az indítvány túl rövid időpontra szól, legkésőbb a benyújtástól számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a képviselő-testület ülését.
12. §
(1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 24 órával kell a képviselők és a jegyző részére kézbesíteni.
(2) Különösen sürgős esetben – az összes képviselő egyetértésével – a rendkívüli ülés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és időben, távbeszélőn, elektronikus úton is összehívható és a határozati javaslatok az ülés előtt kioszthatók.
13. §
(1) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.
(2) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik, az indítványozó, illetve képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismertetheti.
Az előterjesztések rendje, tartalmi, formai követelményei
14. §
(1) Előterjesztésnek minősül
a) a rendelet-tervezet,
b) a határozati javaslat, és
c) a beszámoló.
(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető.
(3) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell
a) az előterjesztő megnevezését,
b) az előterjesztés tárgyát, a képviselő-testületi ülés időpontját,
c) a tényállást,
d) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
e) az alternatívák indokait, a megvalósítás várható negatív és pozitív következményeit,
f) a határozat-, és rendelet-tervezetet,
g) szükség szerint a határozat végrehajtásáért felelős és a határidő megjelölését, és
h) azoknak a megjelölését, akiknek a határozatot meg kell küldeni.
(4) A (3) bekezdés c) – e) pontjaiban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, illetve írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban kiegészítheti.
(5) A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület tagja,
c) bizottság,
d) a jegyző, és
e) a polgármester ellenjegyzésével önkormányzati intézmény vezetője.
(6) Jogszabály előírása, illetve a polgármester felkérése alapján az önkormányzat feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, illetve előterjeszthetnek beszámolót a képviselő-testület ülésére.
(7) Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, vagy kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.
A képviselő-testület összehívása
15. §
(1) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testületi ülés előtt legalább 4 nappal kell kézbesíteni.
(2) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az érintetteknek az írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztés külön kézbesítését.
(3) A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdési időpontjának pontos megjelölését, a napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölését.
(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) az önkormányzati intézmények vezetőit, a feladatkörükbe tartozó, illetve feladatkörüket érintő képviselő-testületi előterjesztések tárgyalására,
e) mindazokat, akiknek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.
(5) A meghívottakat a képviselő-testület, és a bizottság ülésein – tevékenységi körükben – tanácskozási jog illeti meg.
(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a község lakosságát (a nyilvánosságot) a meghívónak a községi hirdetőtáblákon történő kifüggesztésével, valamint a község honlapján kell értesíteni.
Az ülések nyilvánossága
16. §
A képviselő-testület nyilvános vagy zárt ülést tart az Mötv. 46. §-a szerint.
Sürgősségi javaslat
17. §
(1) A polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi javaslat). A javaslatot indokolni kell.
(2) A sürgősségi javaslat kérdésében a képviselő-testület a napirend megszavazása előtt, minősített többséggel dönt.
(3) Sürgősséggel rendelet-tervezet nem tárgyalható.
(4) A sürgősségi javaslat határozat-tervezetét a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.
(5) A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt, bármely képviselő indítványára, a polgármester, mint levezető elnök legalább 15 perces szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.
Napirendi pont tárgyalásának elnapolása
18. §
(1) A polgármester, mint levezető elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve, ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.
Képviselői önálló indítványok
19. §
(1) A munkatervben szereplő, valamint a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő képviselői önálló indítványt, az ülést megelőzően 10 nappal kell a polgármesternél, írásban beterjeszteni. A sürgősséggel beterjesztett önálló indítvány esetében a 17. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, és az előterjesztő sajátkezű aláírását.
(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok
a) a rendelet-tervezetek, és
b) határozati javaslatok lehetnek.
Interpelláció
20. §
(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a
a) polgármestertől (alpolgármestertől),
b) jegyzőtől, és a
c) bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció).
(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) az interpelláló nevét, valamint
b) az interpelláció tárgyát és tartalmát.
(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.
(5) Sürgős esetben az ülés elnökeként eljáró polgármester engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére az interpelláció engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) Az interpellációra lehetőség szerint az ülésen, ha ez nem lehetséges 15 napon belül írásban kell választ adni. Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen kell nyilatkoznia a válasz elfogadásáról. Az írásbeli választ a képviselő-testület minden tagja részére meg kell küldeni.
(7) Ha az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a képviselő-testület sem fogadja el, az interpellációt az illetékes állandó bizottságnak kell kiadni vizsgálatra és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.
Kérdések, észrevételek, tájékoztatók, bejelentések, napirend előtti felszólalás
21. §
(1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen napirend előtt, önkormányzati ügyekben kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.
(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában az ülés végén közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, vagy bejelentéssel élhet.
22. §
(1) Napirend előtti felszólalásra az ülés elnökeként eljáró polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.
(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.
(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő egy ízben, két-két percre kaphat szót.
(4) Napirend előtti felszólalás tárgyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.
A képviselő-testület tanácskozási rendje
23. §
(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele (4 fő) jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni
(3) Amennyiben az ülés közben válik határozatképtelenné a képviselő-testület az ülés elnökeként eljáró polgármester az ülést berekeszti, és 8 napon belüli időpontra, a nem tárgyalt napirendekkel, újból összehívja.
(6) Az ülés elnöke
a) megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi a távollévőket és ismerteti a bejelentett távollét okát, és lehetőséget ad a napirend előtti felszólalásra és interpellációra,
b) előterjeszti és elfogadásra szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,
c) félbeszakíthatja, bezárja az ülést, tárgyalási szünetet rendelhet el, biztosítja az ülés rendjét,
d) általános vitavezetési feladatokként
- napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,
- megadja, vagy megtagadja a szót,
- megvonja a szót, vagy felszólít a tárgyra térésre,
- elrendeli a szavazást,
- megállapítja a szavazás eredményét, és
- kimondja a határozatot.
A tárgyra térésre felhívás, és a szó megvonása
24. §
(1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
Rendfenntartás
25. §
(1) Ha a képviselő, felszólalása során a képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a képviselő-testület tagjaira sértő kifejezést használ, továbbá az SzMSz-nek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, az elnök rendre utasítja.
(2) A testületi ülésen tilos felhangosított rádiótelefonnal részt venni. E tilalom megszegőjét az elnök rendre utasítja. Ha nem képviselő a rendet sértő, akkor a második rendreutasításkor fel kell szólítani a terem elhagyására.
(3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő állampolgárok sem a napirendekhez, sem azon kívül nem kaphatnak szót. Ezen szabály megsértése esetén az érintettet az elnök figyelmeztetésben részesíti, ismételt esetben felszólítja a terem elhagyására. Amennyiben ez sem jár eredménnyel a 26. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az ülés félbeszakítása
26. §
Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést félbeszakíthatja.
Az előterjesztés tárgyalásának részletes vitavezetési szabályai
27. §
(1) Az elnök napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását.
(2) Megadja a szót az előterjesztőnek, az előadónak, akik az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhetnek. Az előterjesztő az előterjesztést a vita megnyitásáig módosíthatja, visszavonhatja, ill. a vita lezárásáig, átdolgozásra visszakérheti.
(3) A képviselők az előterjesztőhöz, az előadóhoz, az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.
(4) A képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti a polgármester által a bizottság részére kiadott, valamint a munkatervben meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatos bizottsági ajánlást, és a bizottság esetleges módosító javaslatát.
(5) Az előterjesztéshez módosító javaslatot bármely települési képviselő, a képviselő-testület állandó bizottsága, a polgármester, és a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot indokolni kell.
(6) Ha az előterjesztés rendelet, vagy határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a rendelet, vagy a határozat előterjesztéssel nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.
(7) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, ill. visszavonhatja.
(8) A kérdések, válaszok, bizottsági ajánlás, módosító javaslatok elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirend vitáját.
(9) A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.
(10) Egy napirendhez egy képviselő legfeljebb két ízben, első ízben 5, másodízben 2 perc időtartamban szólhat hozzá.
(11) Az ülés elnöke – indokolt esetben – a képviselő további felszólalásának engedélyezését megtagadhatja. Ilyen esetben a képviselő a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.
(12) Az ülés elnöke, indokolt esetben, a hozzászólások időtartamát korlátozhatja, valamint kezdeményezheti a napirend vitájának időbeli korlátozását. Ez utóbbiról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(13) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendi pont vitája során legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 3 perc időtartamban szólalhatnak fel.
(14) Az előterjesztőt és az előadót – legfeljebb 3 perc időtartamra - megilleti a zárszó joga.
Felszólalás ügyrendi kérdésben
28. §
(1) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. (Ügyrendi javaslat).
(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után ehhez felszólalásra jelentkezőknek legfeljebb 2 perces hozzászólás engedélyezhető.
(3) A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.
A vita lezárása
29. §
(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.
(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.
A döntéshozatal szabályai
30. §
(1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában, valamint az Önkormányzat rendeletében meghatározott ügyek eldöntéséhez.
31. §
(1) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
(2) A képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. Bármely képviselő a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.
32. §
(1) A képviselő-testület döntéseit, az SzMSz-ben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel, nyílt szavazással hozza meg.
(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások nem ismételhetők meg.
(3) Nyílt szavazás esetén, legalább 2 képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani. Egyéni képviselői kezdeményezés esetén a nyílt szavazásról a képviselő-testület dönt, vita nélkül.
(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
33. §
(1) Titkos szavazást a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő kezdeményezheti. Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Titkos szavazást kell tartani abban az esetben is, ha azt jogszabály elrendeli.
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(4) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.
(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,
d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait, valamint
e) a szavazás eredményét.
(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.
(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
34. §
Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén – amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot – a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.
35. §
(1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §(1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
A képviselő-testület döntéseinek jelölése
36. §
(1) A képviselő-testület által hozott határozatokat, rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(2) Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntéseket, de a döntést és a szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben, ilyen esetben is rögzíteni kell.
(3) A határozatok esetén a sorszám /arab szám/ és az évszám /arab szám/ után zárójelben fel kell tüntetni az elfogadás időpontját (hó. /római szám/ nap. /arab szám/), valamint a határozat megjelölést az alábbi minta szerint: „Okány Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év. (hó. nap.) számú határozata”
(4) A rendeletek esetén a jogszabályalkotásról, és - szerkesztésről szóló mindenkori felsőbb szintű jogszabályok alapján kell eljárni. A jelenleg hatályos, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján a rendeleteket az alábbi minta szerint kell jelölni: „Okány Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám(arab szám) / év(arab szám). (hó(római szám). nap(arab szám).) önkormányzati rendelete cím (-ról, -ről toldattal)”
(5) A hatályos önkormányzati rendeleteknek a módosításokkal történő egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.
(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontját a rendeletben meg kell határozni, ennek hiányában a jegyző, a rendelet megalkotásától számított 15 napon belül, az önkormányzat hirdetőtábláján történő elhelyezéssel hirdeti ki.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
37. §
(1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell jegyzőkönyvet készíteni.
(2) A tárgyalt napirendeknél a tanácskozás lényegét kell a jegyzőkönyvbe foglalni. A képviselő-testület tagja, valamint az ülésen tanácskozási joggal résztvevő kérésére, az általa elmondottakat szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvbe.
(3) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül 1 fő hitelesítő írja alá.
III. fejezet
A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE
38. §
(1)[4] A képviselő-testület évente egy alkalommal az áprilisi ülésen közmeghallgatást tart. Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha legalább három önkormányzati képviselő azt indítványozza.
(2)[5] A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.
(3) A polgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében, falugyűlést, lakossági fórumot hívhat össze.
(4) A közmeghallgatás, falugyűlés, lakossági fórum idejéről, helyéről, tárgyáról a lakosságot, legalább 15 nappal korábban hirdetmények útján tájékoztatni kell.
IV. fejezet
A TÁRSULÁS
39. §
(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűlés és más települések önkormányzataival hoz létre társulásokat, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása érdekében.
(2) Az Önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
V. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK JOGÁLLÁSA ÉS FELELŐSSÉGE
40. §
(1) A települési képviselő jogaira és kötelességeire az Mötv 32. §-a irányadó, az alábbi kiegészítésekkel.
(2) Ha a képviselő-testület tagját önkormányzati jogkörében eljárva, vagy testületi felhatalmazás alapján, jogszerűen tett hivatalos nyilatkozata miatt joghátrány éri, érdekében az önkormányzat külön határozatban foglalt döntés szerint helytáll. A képviselő-testület e határozatát az adott esetre vonatkozó tényeket mérlegelve hozza meg.
(3) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) ; j) ; k) pontjaiban meghatározottakon túl – köteles
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(4) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésen pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a testületi ülésen biztosított hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(5) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36. § és 37.§-a tartalmazzák.
(6) A képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos szabályokat az Mötv. 39. §-a tartalmazza.
(7) Az összeférhetetlenség és méltatlanság megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, továbbá a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése az Ügyrendi és Gazdálkodási Bizottság feladata.
VI. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI
A képviselő-testület bizottságai
41. §
(1) A képviselő-testület az Mötv. 57. §-a szerint állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre.
(2) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. A bizottság az adott feladat ellátását követően arról beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.
(3) A bizottság nem képviselő-testületi tagjainak, a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjét, szakemberét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevők képviselőjét, a terület szakértőjét célszerű megválasztani. A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait. A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvényben és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat.
(4)[6] A bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.
42. §
(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre és tagjainak számát a következők szerint határozza meg:
a) Ügyrendi és Gazdálkodási Bizottság tagjainak száma: 5 fő.
b) Településügyi Bizottság tagjainak száma 5 fő.
(2) A bizottságok személyi összetételét és feladatait az SzMSz. 6. melléklete tartalmazza.
A bizottság működése
43. §
(1) A bizottságok működésére az Mötv. 60. §-ának szabályait kell alkalmazni.
(2) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Az éves munkatervről az adott év első Képviselő-testületi ülésén, a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(4) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni.
44. §
(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a Képviselő-testület határozata alapján,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok egyharmadának kezdeményezésére.
(3) A bizottság ülésére a polgármestert, az alpolgármestert, az erre igényt tartó képviselőket és a jegyzőt meg kell hívni, a bizottság szakértőit külön is meg lehet hívni.
45. §
(2) A bizottsági ülésről az Mötv. 60. §-a szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.
A polgármester
46. §
(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester a jogszabályok által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit. A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot kötele tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek.
(4) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Mötv. 67. §-a szerint, továbbá egyetértési jogát a köztisztviselők vonatkozásában a jogszabályokban és a közös önkormányzati hivatal létrehozására kötött megállapodásban biztosított esetekben.
(5) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel.
(6) A polgármesterrel való konzultáció előzetes egyeztetés alapján következő időpontban lehetséges (fogadóra): minden héten csütörtökön 1300 órától 1600 óráig.
(7) A polgármester dönthet - a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
Az alpolgármester
47. §
(1) A képviselő-testület az Mötv. 74. §-a szerint 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg és irányítja tevékenységét.
(3) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a polgármesteri feladatokat a polgármester által meghatalmazott képviselő látja el.
(4) Az alpolgármester a közös hivatalban minden héten pénteken 900 órától 1000 óráig tart ügyfélfogadást.[7]
A jegyző
48. §
(1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármesterei az Mötv. 82-83., és 146/C. §-ai szerint jegyzőt neveznek ki.
(2) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A jegyző - Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli - kiemelt feladatai:
a) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
b) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
c) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
d) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
e) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(4) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről
(5)[8]
48/A. §[9]
Az aljegyző
(1) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, aki segíti a jegyző munkáját, valamint ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat és a munkaköri leírásában foglaltak szerint vezeti a Közös Önkormányzati Hivatal Biharugrai Kirendeltségét.
(2)[10] A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetén, a tisztségek betöltetlensége, valamint az akadályoztatás kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
VII. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA
49. §.
(1) Okány és Biharugra községek képviselő-testületei az Mötv. 84-86. §-ai alapján, 2013. január 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre Okányi Közös Önkormányzati Hivatal megnevezéssel (a továbbiakban: Hivatal), Okányi székhellyel (5534 Okány, Kossuth u. 16.), biharugrai kirendeltséggel (5538 Biharugra, Erzsébet u. 25.)
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.
(3) A Hivatal további feladatát és hatásköreit, működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A jegyző által, a vonatkozó jogszabályok – különösen az Mötv. 67. § d) pontjának és a 85. § (6), (9) bekezdéseinek figyelembe vételével – és a Hivatal létrehozására és fenntartására kötött megállapodás alapján megalkotott Szervezeti és Működési Szabályzatot a tagönkormányzatok képviselő-testületei határozattal hagyják jóvá.
VIII. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA
50. §
(1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására különösen az Alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az Mötv. 106-110. §-ainak, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadóak.
(2) Az önkormányzati vagyonra, a vagyon hasznosítására vonatkozó szabályokat az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
(3) A választási ciklusra a képviselő-testület gazdasági programot készít.
(4) Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, ill. külön rendeletben határozza meg.
(5) Az önkormányzat intézményeinek függetlenített belső ellenőrzését a Hivatal társulás útján látja el.
IX. FEJEZET
A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
51. §
(1) Az önkormányzat a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében együttműködik a közvetlenül választott Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.
(2) A települési és a helyi nemzetiségi önkormányzatok önálló jogi személyként, Okány község közigazgatási határain belül, egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva látják el a törvényben meghatározott feladataikat.
(3) A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét - törvény keretei között - saját hatáskörben állapítja meg.
(4) A nemzetiségi önkormányzat részére az Önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.
X. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, ÉRDEKKÉPVISELET, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK
52. §
(1) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.
(2) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek a tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.
(3) Együttműködési megállapodás megkötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.
53. §
Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhat létre, továbbá ilyen szervezetekhez csatlakozhat.
54. §
Az önkormányzat hivatalos testvérközségi kapcsolatot tart fenn a romániai Szárazajta és Nagyzerind településekkel.
XI. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
55. §
(1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg Okány Község Önkormányzatának az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2007. (II. 01.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
Szívós László dr. Kiss Mihály
polgármester jegyző
A rendeletet Okány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2014. november 20-i ülésén fogadta el.
Módosította a 11/2015. (X. 01.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2015. év október hó 02. napjától.
Módosította a 4/2017. (II. 2.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2017. év február hó 3. napjától.
Módosította a 4/2017. (II. 2.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2017. év február hó 3. napjától.
Módosította a 4/2017. (II. 2.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2017. év február hó 3. napjától.
Módosította a 4/2017. (II. 2.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2017. év február hó 3. napjától.
Módosította a 18/2016. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2017. év január hó 1. napjától
Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (II. 2.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatálytalan 2017. év február hó 3. napjától.
Beiktatta a 4/2017. (II. 2.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2017. év február hó 3. napjától.
Módosította a 15/2017. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2017. év június hó 30. napjától.