1. § A rendelet területi hatálya Füzesgyarmat Város Önkormányzatának közigazgatási területére terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A közterület rendeltetésének megfelelő célra és módon, állagának sérelme nélkül, jelen rendelet korlátai között szabadon használható.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának minősül, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét akadályozza.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használata közterület-használati engedély alapján díjfizetés ellenében történhet.

4. § (1) Közterület-használati engedély szükséges az üzleti és reklámcélú alábbi közterület használatokhoz:

(2) Közterület-használati engedély szükséges az építkezési célú alábbi közterület használatokhoz:

(3) Közterület-használati engedély szükséges a tárolás 10. napját követően a járművek, egyéb gépek, berendezések tárolási célú, közterületen való elhelyezéséhez, amennyiben a jármű,

(4) Közterület használati engedély szükséges a közterület egyéb, az (1)-(3) bekezdésben nem meghatározott, a közterület rendeltetéstől eltérő használatához, így különösen:

(5) Utak felbontásához tulajdonosi hozzájárulás nem adható ki olyan újonnan épített, szilárd burkolattal ellátott útra vonatkozóan, amelynek tekintetében a műszaki átvételtől számított 5 év nem telt el. A jelen bekezdésben meghatározott időpontot meghaladóan csak különösen indokolt esetben adható ki tulajdonosi hozzájárulás út felbontásához.

(6) Mentes a közterület használati-engedélyezés alól a közterület rendeltetéstől eltérő használata a következő esetekben:

(7) A jelen § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott tevékenység tekintetében kizárólag akkor adható ki közterület használati engedély, amennyiben az épület, illetve építmény tekintetében lefolytatásra került Füzesgyarmat Város Képviselő testületének a településkép védelméről szóló 15/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelete alapján szükséges településképi eljárás.

5. §¹ (1) Közterület használati engedély kizárólag határozott időre adható ki. A határozott idő nem haladhatja meg az 5 évet.

(2) A 4. § (3) bekezdésében meghatározott közterület használat esetén, ugyanazon gépjármű tekintetében, ugyanazon közterület használatára vonatkozóan legfeljebb egy évre adható ki közterület használati engedély, azzal, hogy a közterület használat idejét a Képviselő-testület Településfejlesztési és Turisztikai Bizottsága a kérelmező indokolt kérelme alapján további egy évvel meghosszabbíthatja. A közterület használat díj az e bekezdés szerinti esetben a jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott díj kétszerese.

6. § (1) A közterület-használati engedély kiadásához a közterület használónak közterület-használati engedély iránti kérelmet kell benyújtania a Polgármesteri Hivatalhoz a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal.

(2) A közterület-használati engedély kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

(4) A kérelemhez mellékelni kell az engedélyező hatóság felhívására a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot.

(5) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezése céljából szükséges az engedélyt az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell kérni.

(6) Amennyiben a közterületet állandó jellegű használata építési engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, úgy a Kérelmező az építési engedély benyújtását megelőzően köteles kérelmezni a közterület használati engedély kiadására vonatkozó eljárást.

7. § (1) A közterület-használatot a Polgármester engedélyezi.

(2) Közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:

(3) Az építési munka végzésének tartalmára szóló közterület-használati engedélyben rendelkezni kell arról, hogy:

(4) A közterület-használati engedély eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra felmutatni.

8. § (1) Az engedélyes közterület használati díjat a közterület használati engedély kiadását követő 5 napon belül köteles megfizetni az engedély kiadásáról szóló határozatban meghatározott bankszámlára átutalással. Az egynél több évre kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott díjat évente kell megfizetni. Az első évben esedékes díjat az engedély kiadását követő 5 napon belül, minden ezt követő évre vonatkozó díjat pedig a tárgyévet megelőző év december 20-ig kell megfizetni.

(2) A közterület használati díjszabást a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A fizetendő díj megállapításánál minden megkezdett m² egésznek számítandó, a töredékhónapot egész hónapnak kell tekinteni. Egy napnál rövidebb időszakra nem adható ki közterület-használati engedély.

9. § (1) Különös méltánylást érdemlő közérdekből a polgármester a közterület használati engedélyt visszavonhatja. Visszavonás esetén az engedélyes részére, kérelmére, a közterület-használati engedélyben meghatározott közterülettel megegyező rendeltetésű, és hasonló elhelyezkedésű közterület biztosítható.

(2) A Polgármester közterület-használati engedélyt visszavonja, ha

(3) Ha a közterület-használati engedéllyel rendelkező a közterület használatát meg kívánja szüntetni köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak legkésőbb a közterületről történő levonulás napján bejelenteni.

(4) A közterület-használati engedélyben meghatározott időtartam leteltét követően a közterület használó köteles a közterületet eredeti állapotban, átadás-átvételi eljárás keretében visszaadni az önkormányzat részére.

10. § (1) A közterületről látható helyen elhelyezett kirakatot, cégtáblát, hirdetési- és reklámcélú szerkezetet tisztán, rendezetten és megfelelő állapotban kell tartani.

(2)² A tulajdonos vagy használó köteles

(3)³ Az üzemeltető köteles hó- és síkosság mentesíteni a szórakozó-, vendéglátó- vagy árusító helye, üzlete előtti járdaszakaszt.

11. § (1) Városképi szempontból kiemelt közterületnek minősül a Kossuth, a Széchenyi, a Mátyás, Arany János és a Klapka utcák területén található, a közút és az érintett magántulajdonban álló ingatlanok közötti közterület.

(2)⁴

12. § Dohányzásmentes közterületnek minősül a Füzesgyarmat belterület 2379 és 2376 helyrajzi számú ingatlanok területe, a Füzesgyarmati Unitárius Templom előtti közterület, valamint a jelen rendelet 2. mellékletében meghatározott játszóterek és szabadidőparkok területe.

13. § (1) A közterület-felügyeletet végző szervezet megnevezése: Füzesgyarmat Város Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyelet.

(2) A közterület-felügyelet székhelye: 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. szám, iroda: Polgármesteri Hivatal földszint.

(3) A közterület-felügyelet (továbbiakban: Felügyelet) a Polgármesteri Hivatal ügyrendjében meghatározott szervezetén belül működik 1 fő közterület-felügyelővel.

(4) A Felügyelet a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egysége, Közterület-felügyelet elnevezéssel.

(5) A szervezet irányítását a Hatósági Iroda vezetője látja el.

(6) A Felügyelet tagját a jegyző nevezi ki.

14. § (1) A közterület-felügyelet ellátja a jogszabályban a hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) A jogszabályban meghatározott feladatokon túl, a közterület-felügyelet részt vesz a Füzesgyarmati Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozó alábbi feladatok ellátásában:

15. § (1) A Felügyelet éves munkaterv alapján végzi tevékenységét.

(2) A munkatervet a Jegyző készíti el, Füzesgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testületének, illetve a Képviselő-testület szerveinek iránymutatásai alapján.

(3) A Közterület-felügyelet feladatellátása során együttműködik a Polgármesteri Hivatal vezetőivel és osztályaival, valamint kapcsolatot tart a rendőrséggel, polgári védelemmel és a katasztrófavédelem szerveivel, a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal, polgárőrséggel, mezőőri szolgálattal, és a feladatai ellátásában érintett egyéb állami és önkormányzati szervekkel.

16. § (1) Füzesgyarmat város közigazgatási területén közterületet elnevezni, közterületek elnevezését megváltoztatni, házszámot megállapítani, módosítani e rendelet szabályai szerint lehet.

17. § (1) A közterület elnevezésére, az elnevezés megváltoztatására irányuló kezdeményezés írásban az önkormányzathoz nyújtható be, az elnevezésről illetve annak megváltoztatásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell

18. § (1) Közterület elnevezése során törekedni kell a rövid, közérthető, nyelvhelyességi szabályoknak megfelelő elnevezésre.

(2) Közterület neveként szám nem használható.

(3) A közterület elnevezésével kapcsolatos döntést az önkormányzat hirdetőtábláján és a honlapon ki kell hirdetni és a döntésről értesíteni kell a közterülettel érintett ingatlanok tulajdonosait, ismert használóit, a címnyilvántartás vezetéséért és az ingatlan-nyilvántartás vezetéséért felelős szerveket, levéltárat, postahivatalt, a katasztrófavédelem helyi szerveit, az Országos Mentőszolgálatot, a Rendőrséget és az érintett közmű- és közszolgáltatókat.

(4) A közterület nevének megváltoztatása, valamint az úton, utcában, téren lévő ingatlanok átszámozása következtében szükségessé váló házszámtábla cserék költségeit - amennyiben az nem a tulajdonosok kezdeményezésére történt - az önkormányzat előlegezi és viseli.

19. § (1) A névvel ellátott közterületen az ingatlanokat (belterületen lévő építési telkeket, épületeket) - a garázs céljára kialakított telkek kivételével - házszámmal kell ellátni. Ugyanazon nevű közterületen több ingatlan azonos házszámmal nem jelölhető.

(2) Az ingatlan házszámának megállapításáról a Jegyző határozatban rendelkezik, melyet az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából továbbítani kell az illetékes ingatlan-nyilvántartásért felelős hatóságnak.

(3) Az ingatlan házszámát megváltoztatni csak abban az esetben lehet, ha:

20. § (1) Telekmegosztás után a megosztott ingatlanok eredeti (alátörés nélküli) házszáma megszűnik, az újonnan kialakított telkek számának megfelelően, a számsor növekedésének irányában a latin ábécé nagybetűivel alátörést kap. Amennyiben a megosztással érintett ingatlan beépített, abban az esetben csak az újonnan kialakuló telek kap új (alátöréssel) házszámot.

(2) Telekegyesítés után a keletkezett ingatlan az egyesített ingatlanok legkisebb sorszámát tartja meg.

(3) A házszámozást új utca esetén annak földhivatali átvezetését követő döntés megérkezésétől számított 30 napon belül el kell végezni.

21. § (1) Házszámozással még nem érintett, elnevezett közterületen a számozást 1-es számmal kell kezdeni, majd az egész számok kihagyás nélkül emelkednek a közterülethez csatlakozó utolsó belterületi földrészig, a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Az ingatlanok számozását út, utca, köz, sétány (továbbiakban együtt: utca) esetén úgy kell megállapítani, hogy a számok növekedése a város központjától kifelé haladó irányt kövesse, és

22. § (1) Az ingatlanok számozásánál kisegítő jelzésként nagybetűk is alkalmazhatók a 20 § (1) bekezdés szerint.

(2) Ahol már kialakult az ingatlanok számozása, az utca további részén a házszámozást folytatni kell.

(3) Saroktelek esetében csak arra az utcára kell házszámot adni, amelyen a gyalogos közlekedésre alkalmas kapubejárat van.

(4) Egy teleknek több házszámot adni nem lehet.

(5) Tömbtelken kialakított többszintes épületeknél minden lépcsőházat önálló házszámmal kell ellátni.

23. § (1) Az épület, a pince és az önálló rendeltetési egység címét annak a teleknek a címéből kell képezni, melyen maga az épület fekszik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt képez a több közterülettel határos telken létesült legalább kettő vagy több, önálló elhelyezkedésű és különböző közterületekre nyíló főbejárattal rendelkező épületekből álló épületegyüttes címképzése, amely során legalább egy épületnek a telek címével megegyező, a többi épületnek attól eltérő cím is megállapítható.

(3) Az azonos telken található valamennyi épületet, pincét és önálló rendeltetési egységet egy, a házszámtól szóközzel elválasztott, nem ékezetes, egytagú nagybetűs azonosítóval kell ellátni A-Z-ig ábécé-sorrendben, és ahhoz az „ép.” toldalékot kell kapcsolni, ha a telken - az épületek, a pincék és az önálló rendeltetési egységek számát összeadva - azokból egynél több van. Amennyiben az épületjelölést igénylő épületek, pincék és önálló rendeltetési egységek száma meghaladja az egytagú, nem ékezetes betűk számát, úgy azok felhasználását követően két betűtagból álló A-Z-ig ábécé-sorrendben felhasznált megjelölés alkalmazandó. Ha a telken csak egyetlen épület, pince vagy önálló rendeltetési egység van, akkor annak mindaddig nem kell jelet adni, amíg e rendelet hatálya alá eső további épület, pince vagy önálló rendeltetési egység nem létesül a telken.

24. § (1) Az azonos épületben található valamennyi lépcsőházat - amennyiben az épületben egynél több lépcsőház van - egy, a házszámtól és az épület jelétől szóközzel elválasztott, nem ékezetes egytagú nagybetűs azonosítóval kell ellátni A-Z-ig, ábécé-sorrendben, és ahhoz a „lph.” toldalékot kell kapcsolni.

25. § (1) Az épületen belül a szinteket egyértelműen jelző azonosítókkal kell ellátni olyanképpen, hogy az épületben a föld felszínén lévő vagy a föld felszínéhez legközelebb eső szint „Fsz.” jelölést kapjon. A földszint felett elhelyezkedő emeleteket arab számmal kell megjelölni 1-től emelkedő sorrendben, és ahhoz az „em.” toldalékot kell kapcsolni.

(2) A föld felszíne alatt elhelyezkedő szinteket fentről lefelé haladva az alagsor szót követően 1-től emelkedő sorrendű arab számokkal kell megjelölni.

26. § (1) A társasházi lakás esetében az ajtót, bejáratot arab számmal kell megjelölni úgy, hogy szintenként ugyanaz a szám csak egy ajtót, bejáratot jelöljön. Egyebekben az ajtó, bejárat megjelölése tekintetében a címképzésért felelős szerv a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség javaslatának megfelelően képzi a címet.

27. § (1) A házszámot az ingatlanon házszámtáblával kell jelölni.

(2) A házszámtábla legalább 15 cm x 15 cm méretű tábla, amely a házszámon túl kizárólag a közterület elnevezése tüntethető fel. A házszám jelölésére műanyagból vagy kerámiából készült számok is alkalmasak.

(3) A házszámtáblát az épület utcai homlokzatán, a talajtól számított 2,5-3 méter magasságban, vagy az ingatlan gyalogos bejárati kapuján úgy kell elhelyezni, hogy az a közterületről jól látható és olvasható legyen.

(4) Beépítetlen telkek esetében a házszámot a telek utcai határától számított legfeljebb 4 méteres távolságban, külön erre a célra felállított oszlopon, illetve a telek utcai bejáróján kell elhelyezni.

(5) A házszámtábla biztosításának költségei az egyes ingatlanok tulajdonosait terheli. E kötelezettség kiterjed a tábla olvashatóságának folyamatos biztosítására, szükség esetén annak cseréjére is.

(6) A nem valóságos állapotnak megfelelő, hiányzó, vagy nem a megfelelő módon kifüggesztett házszámtáblák lecserélését a jegyző a tulajdonos terhére elrendelheti. A tulajdonos az ingatlanán a házszám tábla csere munkálatait tűrni köteles.

(7) Az elhelyezett házszám-tábla megrongálása, beszennyezése, számozásának megváltoztatása vagy olvashatatlanná tétele, illetőleg eltávolítása - karbantartás, csere kivételével - tilos.

28. § (1) Az Önkormányzat játszóterek és szabadidőparkok fenntartásával biztosítja a használók számára a kellemes időtöltést, hozzájárul a zavartalan kikapcsolódáshoz, gondoskodik az egészségvédelemről. A játszóterek és szabadidőparkok felsorolását jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A játszótér a gyermekek és kísérőik számára játék és pihenés céljára használható oly módon, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(3) A játszótéri eszközöket csak a 14 év alatti gyermekek használhatják.

(4) A játszóteret a 6. életévüket be nem töltött gyermekek, és a 14. életévüket betöltött gyermekek a nyitvatartási idő 20.00 órát meghaladó részében csak szülői felügyelettel használhatják.

(5) A szabadidőpark játék, sportolás és pihenés céljára használható oly módon, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(6) A játszóterek és szabadidőparkok az alábbi időpontban látogathatóak:

(7) A játszótéri eszközök és a szabadidőparkban elhelyezett tárgyak, sporteszközök kizárólag rendeletetésüknek megfelelően, az állaguk megóvásával használhatóak. A játszótéri eszközöket a 6 életévét betöltött, de a 14 életévét el nem ért kiskorú szülői felügyelet nélkül, de a szülők felelőssége mellett használhatják.

(8)⁵

(9)⁶ A játszóterek és szabadidőparkok területére tilos állatot bevinni vagy beengedni.

(10) A játszóterek területére tilos kerékpárral vagy más járművel áthaladni vagy közlekedni, kivéve, ha út vezet át a területen, vagy ha azt kifejezetten kerékpározás céljára alakították ki.

29. § (1) Az Önkormányzat fenntartásában működő piacok és vásár tartására alkalmas helyek felsorolását jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat a vásár rendezésével és a piac fenntartásával kapcsolatos feladatait a piac üzemeletetője útján látja el. A piac üzemeltetőjének minősül az önkormányzati vagyon kezeléséért felelős szervezet, ennek hiányában a Füzesgyarmati Polgármesteri Hivatal.

(3) A piac üzemeltetése során gondoskodni kell arról, hogy a piac helye szerint érintett szomszédos ingatlanok tulajdonosait, ingatlanjuk használata tekintetében a lehető legkisebb mértékben legyenek korlátozva. A piac működése során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a piac megtartását követően a piac helye az eredeti rendeltetésének megfelelően akadálytalanul használható legyen, és a piac megtartása során keletkezett hulladék elszállításra kerüljön.

30. § (1) A piacon való kereskedelmi tevékenység kizárólag az üzemeltető által kijelölt helyen, helypénz megfizetése ellenében történik.

(2) Amennyiben a piacon árusítani kívánt termék értékesítése engedélyhez kötött, a helyhasználati engedély csak az ilyen tevékenység folytatására jogosító engedély bemutatását követően adható ki.

(3) Az üzemeltető az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó felhívás eredménytelensége esetén, eltiltja az árusítástól azt a kereskedőt, aki a részére kijelölt árusítási helyet megváltoztatja, azt meghaladóan használja.

(4) A helypénz mértékét a piac üzemeltetője, amennyiben az üzemeltető személye egybe esik az Önkormányzat, úgy a Polgármester határozza meg, azzal, hogy az nem lehet kevesebb a tárgyévet megelőző évben alkalmazott helypénz mértékénél.

(3) A piac és vásár területére csak a piacon való kereskedelmi tevékenységre vonatkozóan engedéllyel rendelkező személy hajthat be gépjárművel. A gépjárműveknek az áru le- és felrakodása után, illetve legkésőbb a piac nyitását követő 1 órán belül a vásár és piac területét el kell hagynia, ezt követően kizárólag az üzemeltető engedélyével lehet behajtani a piac területére. Az üzemeltető külön engedélyezhet a gépjármű tekintetében a piac területén való parkolást, amennyiben az árusítás közvetlenül a gépjárműből vagy annak vontatmányából történik.

(6) A piac területére állatot bevinni tilos.

31. § (1) A vendéglátó üzlet hétfőtől csütörtökig, valamint vasárnap és munkaszüneti napon: 6.00 órától 22.00 óráig, péntek, szombat, valamint munkaszüneti napot megelőző napokon 6.00 órától 24.00 óráig tarthatnak nyitva.

(2) A jegyző a nyitva tartást kérelemre engedélyezheti (a továbbiakban: állandó éjszakai nyitvatartási engedély) legfeljebb 05.00 óráig, a vendéglátó üzlet teraszán, kerthelyiségében tartózkodás esetén legfeljebb 02.00 óráig annak a vendéglátást folytató üzletnek,

(3) Az állandó éjszakai nyitva-tartás engedélyezésére vonatkozó kérelmet, az állandó éjszakai nyitvatartási rend alkalmazását legalább 5 nappal megelőzően kell benyújtani.

(3) Alkalmi rendezvény idejére a jegyző a (2) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén, a rendezvény időpontját megelőzően legalább 5 nappal korábban írásban benyújtott kérelemre, eltérő nyitva tartást engedélyezhet (továbbiakban: alkalmi éjszakai nyitvatartási engedély) legfeljebb 05.00 óráig, a vendéglátó üzlet teraszán, kerthelyiségében tartózkodás esetén legfeljebb 02.00 óráig.

(4) Az állandó éjszakai nyitvatartási engedély tekintetében rosszhiszemű joggyakorlásnak minősül különösen, ha a Jegyző hatósági eljárásában megállapítja, hogy a vendéglátó üzlet megsérti a rá vonatkozóan meghatározott zajhatárértéket, illetve nem tartja be az engedélyezett éjszakai nyitvatartási rendet.

(5) Amennyiben az éjszakai nyitvatartási engedély rosszhiszemű joggyakorlás miatt visszavonásra kerül, az engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapig a vendéglátó üzlet tekintetében nem engedélyezhető sem állandó, sem alkalmi éjszakai nyitva tartás.

(6) Működését kezdő vendéglátó üzlet esetén, a működés első 6 hónapjában kizárólag alkalmi éjszakai nyitvatartási engedély adható ki.

32. §⁷ A jelen rendelet 3. § (1)-(2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében és 28. §-ban meghatározott szabályok a közösségi együttélés alapvető szabályainak minősülnek.

33. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti közigazgatási eljárás lefolytatására a Jegyző jogosult.

35. § A közösségi együttélés szabályainak megsértője nem vonható felelősségre e rendelet alapján, ha a szabályszegő magatartás büntető-, szabálysértési vagy más közigazgatási szabályszegést szabályozó jogszabály hatálya alá tartozik.

36. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.

37. § A bírság összegének megállapításakor figyelemmel kell lenni a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartás súlyára, közösségre veszélyes jellegére, a közrend védelmére és a közterületek rendjének biztosítására. A bírság kiszabásánál súlyosító körülményként kell értékelni, ha a magatartást tanúsító személyt korábban azonos cselekmény vagy mulasztás miatt e rendelet szerinti jogkövetkezmények bármelyikével sújtották. A bírság kiszabásánál enyhítő körülményként kell értékelni a magatartást tanúsító személy eljárást segítő, együttműködő magatartását.

39. § Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás folyamatos cselekmény vagy mulasztás formájában valósul meg, az elkövető a jogellenes állapot megszüntetésére kötelezhető, a megszüntetés elmulasztása esetén végrehajtásnak van helye és a közigazgatási bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.

40. § A közigazgatási hatósági eljárás megindítása, a közigazgatási vagy a helyszíni bírság kiszabása, a bírság megfizetése a közösségi együttélés alapvető szabályait sértőt nem mentesíti az elkövetett jogsértés miatti, a külön jogszabályban, egyedi hatósági határozatban előírt kötelezettsége teljesítése alól.

40/A. §¹⁰ A jelen rendelet szerint kiszabható közigazgatási bírság legmagasabb mértéke 50.000 forint.

41. § Nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályának megsértése olyan halasztást nem tűrő elhárítási, vagy helyreállítási tevékenység, vagy cselekmény kapcsán, amely a katasztrófa elleni védelmet, a veszélyhelyzet megelőzését, életveszély elhárítását, üzemzavar közérdekből szükséges elhárítását, azonnal fenyegető kár elhárítását szolgálja.

42. § A határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a jegyzőhöz benyújtott, a Képviselő-testületnek címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő - de legalább 8 nappal később tartandó - ülésén dönt.

43. § (1) A kiszabott közigazgatási bírságot vagy a helyszíni bírságot a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.

(2) A kötelezett az (1) bekezdés szerinti határidőn belül részletfizetés iránti kérelmet terjeszthet elő. A kérelem illetékmentes.

(3) Helyszíni bírság kiszabására a Közterület-felügyelet közterület-felügyelője jogosult.

(4) Ha a kötelezett a közigazgatási vagy a helyszíni bírságot az (1) bekezdés szerinti határidőben nem fizeti meg, a végrehajtást a jegyző foganatosítja.

44. § (1) A jelen rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott közterület-használati engedélyek a bennük meghatározott időpontig hatályban maradnak.

(2) A jelen rendeletben, a piacok, a játszóterek és szabadidőparkok, valamint a dohányzásmentes közterületek tekintetében meghatározott szabályok tájékoztató tábla útján azok területén kifüggesztésre kerülnek.

45. § (1) Ez a rendelet 2019. július 1-én lép hatályba és hatályba lépésével hatályát veszti a közterület használatáról szóló 22/2010. (XII. 25.) önkormányzati rendelet, a közterületek elnevezéséről és a házszám-megállapítás szabályairól szóló 15/2014. (IX. 4.) önkormányzati rendelet, a játszóterek használati rendjéről szóló 3/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelet, a piacokról szóló 13/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet és a közterület-felügyelet működéséről és a működésének egyes feltételeiről szóló 20/2010. (XI. 25.) önkormányzati rendelet.