1. § (1) A rendelet hatálya Mezőcsát közigazgatási területén, Mezőcsát Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

(2) A rendelet rendelkezéseiben alkalmazott fogalmakra a lakások és helységek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.), illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek vonatkozásában a bérbeadói jogkört a rendelet keretei között Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület a bérbeadói jogok gyakorlását részben átruházza

(3) A Képviselő-testület

(4) A Bizottság

(5) A Polgármester

(6) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakásbérlettel kapcsolatos egyes előkészítési, végrehajtási feladatai a Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével kerülnek ellátásra.

3. § Önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti szerződés azzal a nagykorú, cselekvőképes személlyel köthető, aki

4. § (1) Nem köthető új bérleti szerződés, valamint a hatályos bérleti szerződés nem módosítható azzal a személlyel,

(2) Nem vonatkozik a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szerződéskötési tilalom azon személyek követeléseire, amelyre vonatkozóan az érintett részletfizetési kedvezményben részesült és határidőben teljesítette fizetési kötelezettségét.

5. § (1) A lakások bérbeadása az alábbi jogcímek szerint történhet:

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogcím alapján bérbe adható lakásokat a rendelet 1. melléklete tartalmazza, valamint az azokért fizetendő bérleti díj mértékét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogcím alapján bérbe adható lakásokat a rendelet 1. melléklete tartalmazza, valamint az azokért fizetendő bérleti díj mértékét.

(4) A rendelet 2. melléklete tartalmazza a megkötendő bérleti szerződést.

(5) A rendelet 3. melléklete tartalmazza a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és egyéb ingatlanok bérleti díjait.

6. § (1) A lakások bérbeadása csak határozott időre vagy a rendeletben meghatározott feltétel bekövetkezéséig történhet.

(2) A határozott idő időtartamát az egyes jogcímekre vonatkozó alcímek részletesen szabályozzák.

(3) A rendelet hatálybalépése előtt határozatlan időre megkötött bérleti szerződések esetében a cserelakásra vonatkozóan határozatlan idejű bérleti szerződés köthető.

7. § (1) Bérlő a lakásbérleti szerződés időtartama alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) Bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát köteles a Bérbeadó részére a tervezett távollét megkezdését megelőzően 5 munkanappal írásban bejelenteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat a bérleti szerződésben rögzíteni kell.

8. § (1) Bérbeadó a 7. § (1) bekezdésében foglaltakat, a lakás rendeltetésszerű használatát és a bérlő rendeletben előírt és a szerződésben vállalt kötelezettségeit évente legalább 2 alkalommal ellenőrzi.

(2) Amennyiben Bérbeadóhoz bejelentés érkezik bérlővel kapcsolatban, a bejelentés alapján, annak kivizsgálása érdekében Bérbeadó jogosult ellenőrzést lefolytatni.

(3) Az ellenőrzést Bérlő tűrni köteles.

9. § (1) A bérleti szerződés akkor köthető meg, ha a bérlő a szerződésben foglalt feltételeket vállalja.

(2) Az írásba foglalt bérleti szerződésnek tartalmaznia kell különösen

10. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés megkötésekor a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésének biztosítékául háromhavi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot köteles fizetni a bérbeadó részére.

(2) Nem kell óvadékot fizetni az 5. § a) pontjában meghatározott bérleti jogcím esetén.

(3) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor az óvadék a bérlőnek a lakásbérleti szerződésből eredő kötelezettségei szerződésszerű teljesítését biztosítja. Az óvadék összegéből a bérbeadó levonhatja a bérlő szerződésből származó kötelezettségei megszegésével okozott károkat és költségeit, valamint a szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatalának a költségét.

(4) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor az óvadék összegével a bérbeadó a lakás visszaadását követő 30 napon belül köteles elszámolni.

(5) Az óvadék után kamat nem jár.

11. § (1) A bérbeadó a lakást a lakáshoz tartozó berendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban – bérleményleltár jegyzőkönyv szerint tisztán – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. A bérlő az átvételt a bérleményjegyzőkönyv leltár aláírásával köteles elismerni.

(2) Amennyiben bérlő vállalja, hogy a bérelni kívánt lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi, valamint vállalja továbbá, hogy a lakást ellátja a komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezésekkel, a bérleti szerződésben ezt a tényt rögzíteni kell.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltak a bérleti szerződésben rögzítésre kerültek Bérbeadó köteles a bérlő azon költségeit megtéríteni, mely a lakás rendeltetésszerű használatához, illetve komfortfokozatnak megfelelő lakberendezésekkel történő ellátásához igazoltan szükséges, és amelyet bérlő számlával igazolni tud. Bérbeadó nem köteles megtéríteni bérlő saját igényéhez igazodó, a rendeltetésszerű használathoz és komfortfokozatnak megfelelő lakberendezésekkel történő ellátáshoz nem szükséges költségeket, valamint azon költségeket, amelyet Bérlő számlával nem tud igazolni.

(4) Bérlő köteles a munkálatok megkezdése előtt bérbeadóval írásban egyeztetni az igazoltan szükséges költséget. Az előzetes írásbeli egyeztetés elmaradása esetén Bérbeadót megtérítési kötelezettség nem terheli.

(5) Bérbeadó a (2) és (4) bekezdésben foglaltak teljesítése esetén a költségeket a kifizetett számlák Bérlő általi benyújtását követő 30 napon belül köteles bérlő részére megfizetni.

12. § A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére bérlő köteles.

13. § (1) Bérlő a lakás átalakítására nem jogosult. Bérlő a lakás korszerűsítésére csak bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulása esetén jogosult.

(2) Bérlő a lakás átalakítása vagy korszerűsítése esetén viseli az ezzel kapcsolatos költségeket, bérbeadóval szemben igényt semmilyen jogcímen nem támaszthat.

(3) Amennyiben bérlő a bérleményt bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül alakította át vagy korszerűsítette, bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot saját költségén haladéktalanul helyreállítani.

(4) Amennyiben bérlő a bérlemény eredeti állapotának helyreállítására vonatkozó kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget, azonban az ingatlant kiürített állapotban hátra hagyta, bérbeadó jogosult az eredeti állapot bérlő költségén történő helyreállítására, valamint az okozott károk bérlő általi megfizetésére.

(5) Bérbeadó jogosult eltekinteni az eredeti állapot helyreállítási kötelezettség teljesítésétől.

(6) A bérleti jogviszony megszűnése esetén bérlő a saját költségén felszerelt és a bérlemény állagának sérelme nélkül leszerelhető tartozékokat elviheti.

14. § (1) A lakást bérlő köteles rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.

(2) Amennyiben a lakás visszaadásakor nincs rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, bérlő köteles az ezzel járó költségeket bérbeadó részére megtéríteni.

15. § (1) Amennyiben a lakásban a bérbeadó kötelezettségét jelentő munkálatokat kell elvégezni és ezen munkálatok csak a bérlő átmeneti kiköltözése esetén végezhetők el, bérbeadó köteles bérlő elhelyezéséről cserelakás biztosításával gondoskodni.

(2) A lakásban a bérlő kötelezettségét jelentő munkálatok, vagy a bérlő által kezdeményezett, bérbeadó által írásban jóváhagyott korszerűsítési munkálatok elvégzésére kerül sor, bérbeadó nem köteles a munkálatok időtartamára átmeneti lakást biztosítani.

(3) A felajánlott átmeneti lakás vonatkozásában bérbeadót terhelő kötelezettség kizárólag a lakás biztosítására vonatkozik.

(4) Átmeneti lakás biztosítása esetén

(5) A bérbeadót terhelő munkálatok elvégzése és a bérelt lakás kapcsán a bérleti jogviszony szünetelése nem haladhatja meg az egy hónapot.

(6) Amennyiben bérlő a felajánlott átmeneti lakást nem fogadja el, elhelyezéséről saját magának kell gondoskodni, mellyel kapcsolatban megtérítési igénnyel bérbeadó felé nem élhet.

16. § (1) Bérbeadó köteles a jogszabály alapján őt terhelő hibák megszüntetésére.

(2) Amennyiben a bérbeadót jogszabály alapján terhelő hiba a bérlő vagy a vele együtt lakó személy magatartására vezethető vissza, a hiba kijavítására és az esetleges kár megtérítésére bérlő köteles.

17. § (1) A lakás használatára a bérleti szerződéssel rendelkező bérlő jogosult.

(2) Bérlő bérbeadó részére köteles írásban megjelölni a vele együtt költöző személyt vagy személyeket

(3) Bérlő a lakásba bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be élettársát.

(4) A (3) bekezdés alapján megadott hozzájárulás esetén a bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a bérleti szerződés megszűnését követően a jogcím nélkül visszamaradt személy a lakásból köteles kiköltözni, és elhelyezésre nem tarthat igényt, mely kikötés tudomásul vételét a bérlő a bérleti szerződés aláírásával tudomásul veszi.

(5) Bérbeadó a befogadáshoz írásbeli hozzájárulást akkor adja meg, ha

18. § (1) Bérbeadó az Ltv-ben meghatározottakon kívül kizárólag élettársak közös kérelmére köthet bérlőtársi szerződést.

(2) Bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha

(3) Amennyiben a (2) bekezdés d) pontjában foglalt nyilatkozatot a kérelmező nem teszi meg vagy nyilatkozatában valótlant állít, a bérlőtársi szerződés megkötése kizárt.

(4) Bérlőtársai szerződés kizárólag a Felek közös kérelmére köthető, azzal, hogy lakásigénylésüket csak együttesen nyújthatják be, és csak egy lakásra köthetnek bérleti szerződést bérlőtársként. A házastársak és élettársak külön-külön benyújtott igényléseit egyesíteni kell, és azt a felekre kedvezőbb időpont figyelembevételével kell nyilvántartani.

19. § (1) Amennyiben a lakásban megüresedett társbérleti lakrész található, a lakásban maradó bérlő vonatkozásában a bérleti szerződést a lakás egész területének bérletére kell módosítani.

(2) A bérlet területének növekedése miatt a bérlőt a növekmény vonatkozásában bérleti díjkedvezmény illeti meg, mely kedvezmény a fizetendő bérleti díj 50%-a.

20. § Bérlemény albérletbe adására nincs lehetőség.

21. § A lakásbérleti jogviszony megszűnik az Ltv-ben felsorolt esetekben.

22. § (1) Bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani, ha bérlő a bérleti jogviszonnyal összefüggésben keletkezett Ltv-ben, jelen rendeletben vagy egyéb jogszabályban előírt, illetve a bérleti szerződésben szereplő kötelezettségét megszegi, vagy a lakás bérletére vonatkozó jelen rendeletben foglalt feltételeknek nem felel meg.

(2) A bérleti jogviszony megszűnik a be nem fizetett bérleti díj esedékességének napjától számított 60. napon. (Ekkor az ingatlant a bérlő 8 napon belül, elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni, egyben köteles az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni.)

23. § (1) A határozott időre megkötött bérleti szerződés minden további jogcselekmény nélkül megszűnik.

(2) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő és az általa jogszerűen befogadott személyek külön felszólítás, elhelyezési és térítési igény nélkül, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kötelesek a lakást a bérbeadónak visszaadni.

(3) A lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni és elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

(4) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, és a megállapításokat, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyben nyilatkoztatnia kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről.

(5) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, továbbá, ha a bérlő a (2) bekezdésben előírt kötelezettségét határidőre nem teljesíti a bérbeadó a bérleti szerződés megszüntetését követően 30 napon belül bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(6) A bérlő köteles a lakás bérleti díját, illetőleg használati díját és egyéb szerződés szerinti díjait, továbbá a lakással összefüggően a bérlőt terhelő üzemeltetési, legalább az eredeti állapotot elérő javítási, helyreállítási és fenntartási költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adta, vagy a bérbeadó azt birtokba nem vette.

(7) Amennyiben a bérleti jogviszony megszűnését követően a bérlő a lakásból kiköltözött, de a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti és a lakást a bérbeadónak nem adja vissza, a bérbeadó jogosult a lakást birtokba venni.

(8) Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak kötelezni kell a bérlőt az eredeti állapot helyreállítására, vagy az azzal járó költségek megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használatra alkalmasság más módon történő biztosítására.

24. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, a lakásban visszamaradó személy másik lakásra nem tarthat igényt, erre Bérbeadó kötelezettséget nem vállal.

(2) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, a bérbeadó az örököst

(3) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó – az örökös költségére és veszélyére – raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezi el a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napos időtartamra. Ennek során a hagyatéki tárgyakról – az erre vonatkozó szabályok szerint – leltárt kell felvenni, és azokat gondosan kell kezelni.

(4) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos lakáshasználati díj, továbbá az olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik.

(5) Ha az elhalt bérlőnek lakbér vagy a lakás használatával összefüggően a bérbeadónál keletkezett egyéb díjhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni.

25. § (1) A határozatlan idejű lakásbérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére

(2) Ha a lakásbérleti szerződés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint szűnik meg, a bérlő

(3) Ha a lakásbérleti szerződés az (1) bekezdés b) pontjában foglalt módon szűnik meg, a pénzbeli térítés mértéke a havi bérleti díj háromszorosa.

(4) A pénzbeli térítést attól a naptól számított 15 napon belül kell a bérlő részére kifizetni, amikor a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta.

(5) Ha a bérlő a lakást nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kívánja visszaadni Bérbeadó részére, a fizetendő pénzbeli térítésből a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel összege visszatartható.

26. § (1) A bérlő a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás és a hozzátartozó helyiségek használatért bérleti díjat, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokért külön díjat köteles fizetni.

(2) A bérlő társasházi lakás esetén köteles megfizetni a társasház által meghatározott közös költség azon részét, amely nem képezi a felújítási alap részét.

(3) Bérlő köteles megfizetni a lakás használatával kapcsolatban felmerülő közüzemi szolgáltatások díjait.

(4) Bérlő köteles megfizetni az egyéb jogszabály alapján az ingatlanhasználót terhelő költségeket, díjakat.

27. § (1) A lakbér szociális, költségelven vagy piaci alapon megállapított mértékét, valamint a külön szolgáltatások díját a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) Az 5. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő jogcím alapján történő bérbeadás esetén a lakások bérleti díja szociális alapon kerül meghatározásra. A 3. mellékletben meghatározott szociális alapú bérleti díj már tartalmazza a lakbértámogatás mértékét, amely megegyezik a piaci alapú lakbér és a szociális alapú lakbér közötti különbséggel.

(3) Az 5. § (1) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjaiban szereplő jogcím alapján történő bérbeadás esetén a lakások bérleti díja költségelven kerül meghatározásra.

(4) Az 5. § (1) bekezdés b) pontjának bc) - bf) alpontjaiban szereplő jogcím alapján történő bérbeadás esetén a lakások bérleti díja piaci alapon kerül meghatározásra.

28. § (1) A bérlő a lakbért és a szerződés keretében nyújtott külön szolgáltatások díját a bérbeadónak köteles a tárgyhó utolsó napjáig egy összegben készpénzben vagy átutalás útján megfizetni bérbeadó részére.

(2) A lakbért és a külön szolgáltatások díjait a Képviselő-testület minden év december 31-ig felülvizsgálja.

29. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználónak a jogcím nélküli használat kezdetétől használati díjat kell fizetnie. A jogcím nélküli lakáshasználó az egyébként a bérlőt terhelő, 26. §-ban foglalt díjakat is köteles megfizetni.

(2) A használati díj mértéke a lakásra irányadó bérleti díjjal azonos összeg.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználatot Bérbeadó a vonatkozó jogszabályok betartására figyelemmel köteles a lehető legrövidebb idő alatt megszüntetni.

30. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadásról a Képviselő-testület dönt.

(2) Szociális célú bérbeadással adható bérbe továbbra is az a lakás, amely nem szerepel az 1. mellékletben, de a rendelet hatályba lépésekor fennálló bérleti jogviszony alapján a bérlő az adott lakást szociális helyzet alapján történő bérbeadással birtokolja.

31. § (1) Szociális helyzete alapján önkormányzati lakásra a 3. §-ban meghatározott igénylő jogosult, ha a lakás bérbeadásakor

(2) Szociális helyzete alapján jogosult önkormányzati lakásra az a bérlő is, aki a jelenlegi önkormányzati tulajdonú lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti jogviszonya megváltására másik lakásbérleti jogot kér, feltéve, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelme – a befogadható vagy befogadott együtt költözők jövedelmét is figyelembe véve – legalább a szociális vetítési alap összegének 150 %-a, de nem több, mint 300 %-a.

(3) Nem jogosult szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az a személy,

(4) Amennyiben bérbeadó a rendelet 1. mellékletében meghatározott – a lakbértámogatást magában foglaló – bérleti díj éves felülvizsgálatakor megállapítja, hogy a bérlő az (1)–(3) bekezdésben meghatározott vagyoni és jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoznak, hogy a bérlő már nem lenne jogosult lakbér támogatásra, a lakbér támogatás mértéke megszűnik, és a bérlő a piaci alapon meghatározott bérleti díj fizetésére köteles.

(5) A bérleti díj felülvizsgálatát bérbeadó a bérleti jogviszony létrejöttét követő 50. héten kezdi meg, mely vizsgálat során a bérlőnek meg kell felelnie az (1)–(3) bekezdésben rögzített feltételeknek, és bérbeadó felhívására be kell nyújtania a 32. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott felülvizsgálathoz bérlő köteles a bérbeadó felhívására a jövedelmi és vagyoni viszonyait igazolni, a szükséges dokumentumokat, igazolásokat rendelkezésre bocsátani. A határidő elmulasztása vagy a felülvizsgálattal kapcsolatos más kötelezettség megszegése esetén a lakbértámogatást a mulasztás vagy a kötelezettségszegés hónapját követő hónap első napjával meg kell szüntetni és a bérlő a piaci alapon meghatározott - a rendelet 3. mellékletének 3.A. pontja szerinti - bérleti díj fizetésére köteles.

32. § (1) A szociális bérlakás iránti kérelmeket az erre a célra rendszeresített űrlapon bérbeadó által meghirdetett ügyfélfogadási napokon lehet benyújtani a bérbeadóhoz.

(2) A kérelemhez csatolni kell

33. § (1) A naptári évben benyújtott lakásigénylési kérelmeket a beérkezés sorrendjében a benyújtás évének december 31. napjáig tartja nyilván a bérbeadó. December 31. napján az adott naptári évben benyújtott lakásigénylési kérelmek törlésre kerülnek.

(2) A rendelet hatályba lépése előtt benyújtott lakásigénylési kérelmeket - az érintett lakásigénylők tájékoztatásával egyidejűleg - a nyilvántartásból törölni kell.

(3) A bérbeadó a benyújtott kérelmeket a benyújtástól számított 60 napon belül megvizsgálja és e rendelet alapján megállapítja, hogy a kérelmező szociális helyzete alapján önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérletére jogosult-e.

(4) Amennyiben a kérelem alapján kérelmező szociális helyzete alapján önkormányzati lakás bérletére jogosult és az elbírálás időpontjában van ezen jogcím alapján történő bérbeadásra kijelölt üres bérbeadható lakás, Bérbeadó a Bizottság döntéshozatalát előkészíti.

(5) Amennyiben a kérelem elbírálásakor bérbeadó megállapítja, hogy a kérelmező jogosult, azonban üres lakás nem áll rendelkezésre, kérelmezőt december 31. napjáig a kérelmek elbírálásának sorrendjében nyilvántartásba veszi.

(6) Amennyiben olyan önkormányzati lakás, mely szociális helyzet alapján adható bérbe, megüresedik, bérbeadó az (5) bekezdés alapján vezetett nyilvántartás alapján a Képviselő-testület döntését előkészíti.

(7) A (6) bekezdésben foglalt döntés előkészítést megelőzően, amennyiben a nyilvántartásba vétel óta 4 hónap eltelt, a benyújtott dokumentumokat és igazolásokat ismételten be kell kérni a kérelmezőtől, vagy ha azokban változás nem állt be kérelmezőnek erre vonatkozóan nyilatkoznia kell.

(8) Ha az igénylő szociális helyzete alapján önkormányzati lakásra nem jogosult az igénylést el kell utasítani és a nyilvántartásból törölni kell.

(9) Amennyiben az (5) bekezdés alapján vezetett nyilvántartás adataiban változás következik be, kérelmező köteles azt 8 napon belül Bérbeadó felé bejelenteni.

(10) Az (5) bekezdés alapján vezetett nyilvántartásból törölni kell azt a kérelmezőt, aki

(11) Amennyiben az együttélő kérelmezők életközössége megszűnik, a bérleti szerződést azzal a féllel kell megkötni, akinek személyében a felek egymással megegyeztek. Amennyiben a Felek egymással nem egyeztek meg, bérleti szerződés nem köthető.

(12) Rendkívüli méltánylást igénylő esetben soron kívül felvehető a bérbeadási névjegyzékre a bérbeadási feltételeknek megfelelő igénylő, ha az igénylő vagy családja egészségi állapota, élethelyzete miatt soron kívüli elhelyezést igényel, elhelyezésre más módon (pl. hajléktalan szálló) nincs lehetőség, és az igénylő a névjegyzékre történő felvételt követő 30 napon belül kiutalható és beköltözhető lakásban elhelyezhető.

34. § (1) Szociális bérlakásra átmeneti időre, határozott idejű bérleti szerződés köthető, melynek időtartama legfeljebb három év.

(2) A jogosultság fennállása esetén a lakásbérleti szerződést a bérlő kérelmére, legfeljebb 1 éves határozott időtartamra legfeljebb 3 alkalommal meg lehet hosszabbítani, ha a bérlő a szociális helyzete alapján önkormányzati lakásra továbbra is jogosult és a rendeletben szabályozott, valamint szerződésből származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

(3) Szociális helyzet alapján bérbe adandó lakás kiutalhatóvá válása esetén a lakásbérleti szerződést a bérbeadási névjegyzékben szereplő soron következő lakásigénylővel kell megkötni.

(4) A sorrendtől abban az esetben lehet eltérni, ha ezt a beköltözhetővé vált és kiutalásra váró lakás kisebb szobaszáma indokolja.

(5) Rendkívüli méltánylást igénylő esetben a Polgármester a sorrendiségtől akkor is eltérhet, ha az igénylő vagy családja egészségi állapota, élethelyzete azonnali elhelyezést igényel, elhelyezésére más módon (pl. hajléktalan szállás) nincs lehetőség és az igénylő alacsonyabb (szükséglakás, komfort nélküli) komfortfokozatú lakásban is elhelyezhető.

(6) A szociális bérlakásra jogosult személynek bérbe adható lakás szobaszáma a vele együttköltözők számától függően a következő:

(7) A jogos lakásigény mértékétől kivételes indok alapján el lehet tekinteni, ha a bérlők elhelyezésére városrendezési okok miatt kerül sor, valamint kertes ház esetén a bérlakásban lévő szoba nagysága az együtt költözők megfelelő elhelyezését lehetővé teszi.

(8) Bérbeadási névjegyzékre való felvétel mellőzésével teljesíthető a bérbeadás, ha az igénylő nagyobb lakás visszaadása ellenében kisebb, vagy az általa bérelt lakás komfortfokozatánál alacsonyabb komfortfokozatú lakást kér, és szociális bérlakásra jogosult.

35. § (1) Önkormányzati lakás szolgálati lakásként adható bérbe azon személy részére, aki

(2) Az ezen a jogcímen bérbeadható lakások bérbeadására vonatkozóan a kérelmezőnek kérelmet kell benyújtania bérbeadóhoz, mely kérelemről a feltételek fennállása esetén a Képviselő-testület dönt.

(3) Az ezen a jogcímen bérbeadott lakások bérleti szerződése az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek megfelelő bérlő foglalkoztatására irányuló jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg jelen rendelet alapján megszűnik.

(4) Az ezen a jogcímen történő bérbeadás esetén a rendelet személyi hatálya kiterjed a Mezőcsát Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező személyekre is, amennyiben az adott személlyel az (1) bekezdésben megjelölt szervezet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni.

(5) Ezen a jogcímen lakást bérbe adni legfeljebb 3 éves határozott időtartamra lehet, mely a (3) bekezdésre tekintettel legfeljebb 1 alkalommal további 3 évre meghosszabbítható, amennyiben

36. § (1) Ezen jogcímen azzal a természetes vagy jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel köthető bérleti szerződés, aki Mezőcsát Város területén az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatához kapcsolódóan lát el feladatot bérbeadási névjegyzék mellőzésével, a jövedelmi, vagyoni és szociális helyzettől függetlenül.

(2) Az ezen a jogcímen történő bérbeadás esetén a rendelet személyi hatálya kiterjed a Mezőcsát Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező személyekre is.

37. § (1) Az ezen a jogcímen bérbeadható lakások bérbeadására vonatkozóan a kérelmezőnek kérelmet kell benyújtania bérbeadóhoz, mely kérelemről a feltételek fennállása esetén a Képviselő-testület dönt.

(2) Jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kötendő bérleti szerződés esetén a szerződésnek meg kell felelnie e rendelet 44. § (2) bekezdésének.

(3) Az így bérbe adott lakásokra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

38. § (1) Az a nyugdíjba vonuló szakember, aki Mezőcsát város közigazgatási területén közfeladat ellátására került alkalmazásra és számára önkormányzati lakás került biztosításra a bérleti jogviszony folytatására jogosult a következő feltételek fennállása esetén:

(2) A nyugdíjas szakember bérleti jogviszonya az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásra 3 év határozott időre szólhat, mely meghosszabbítható.

39. § (1) Az ezen a jogcímen történő bérbeadásra az Ltv. rendelkezései a rendelet egyéb jogcímeken történő bérbeadásának szabályaival együtt alkalmazandó.

(2) Az ezen a jogcímen történő bérbeadásáról a feltételek fennállása esetén a Képviselő-testület dönt.

40. § (1) Ezen a jogcímen kell bérbe adni az önkormányzati lakást, amennyiben az Ltv. vagy a rendelet azt az Önkormányzat kötelezettségévé teszi.

(2) Az ezen a jogcímen történő bérbeadásáról a feltételek fennállása esetén a Képviselő-testület dönt.

41. § (1) Pályázati úton kell bérbe adni azon lakásokat, amelyek bérleti díja piaci alapon kerül megállapításra és a versenytárgyalás szabályait nem kell alkalmazni.

(2) Az ezen a jogcímen történő bérbeadás esetén a rendelet személyi hatálya kiterjed a Mezőcsát Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező személyekre is.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások esetében bérleti szerződés legfeljebb 3 éves határozott időtartamra köthető, és legfeljebb 4 alkalommal további 3 éves határozott időre meghosszabbítható, amennyiben

(4) A pályázati úton történő bérbeadásáról a Képviselő-testület dönt.

(5) A pályázati hirdetménynek az Önkormányzat hivatalos honlapján történő nyilvános közzétételéről az Önkormányzat gondoskodik. A hirdetményre jelentkező érdeklődőket írásban, részletes pályázati kiírás útján tájékoztatni kell a pályázat és a bérbeadás részletes szabályairól.

(6) A részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

(7) A kérelmeket az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell bérbeadó részére benyújtani.

(8) A benyújtott kérelmek rendeletnek történő megfelelősége esetén bérbeadó köteles a döntést előkészíteni a döntésre jogosult részére.

(9) A pályázat nyertesének visszalépése esetén újabb pályázatot lehet kiírni.

(10) Az (5)–(9) bekezdések rendelkezéseit a 10. alcímben meghatározott bérlőkijelölés esetén is alkalmazni kell.

(11) A Képviselő-testület jogosult a bérlő kijelölésére, ha

42. § (1) Versenytárgyalás útján kell bérbe adni a jogszabályban meghatározott értékhatárt elérő értékű lakást.

(2) Az ezen a jogcímen történő bérbeadás esetén a rendelet személyi hatálya kiterjed a Mezőcsát Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező személyekre is

(3) Az ezen a jogcímen történő bérbeadásra alkalmazni kell a 41. § (3)–(4) bekezdésének a bérleti jogviszony időtartamára és a döntéshozatalra jogosult szerv megjelölése vonatkozásában.

(4) A versenytárgyalás útján történő bérbeadás szabályaira az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 9/2013. (V. 28.) önkormányzati rendeletben és Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testülete Versenytárgyalási rendjéről szóló szabályzatában foglaltak az irányadók.

43. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló helyiségek bérletére vonatkozó jogviszonyra – különösen a bérlet létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, és a bérlet megszűnésére – az I–II. Fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy ahol az I–II. Fejezet lakást említ, azon ezen Fejezet vonatkozásában helyiséget kell érteni.

(2) Az I–II. Fejezet kizárólag lakásokra értelmezhető rendelkezésit ezen Fejezet vonatkozásában nem kell alkalmazni.

(3) Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki Osztálya folyamatosan nyilvántartást vezet a bérbeadás útján hasznosítható, valamint a bérlet útján hasznosított helyiségekről.

(4) A helyiségbérletekkel kapcsolatban a bérbeadási jogkör gyakorlója a Képviselő-testület. A helyiségbérleti szerződéseket a Képviselő-testület nevében a Polgármester köti meg.

(5) A helyiségbérletekkel kapcsolatos egyes előkészítési és végrehajtási feladatokat e rendelet szerint a Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(6) A bérbeadó az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket az értékesítésre kijelölt lakások kivételével pályázati eljárás lefolytatása útján adhatja bérbe.

(7) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell a bérbeadásra meghirdetett helyiség

(8) A hirdetménynek tartalmaznia kell továbbá az óvadék összegét, amely egyedileg kerül meghatározásra, és a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét, határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

(9) A pályázati hirdetményt a lakosság számára legalább 15 napig a helyben szokásos módon, valamint írott helyi sajtóban és a város honlapján közzé kell tenni.

44. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell

(2) Ha az előírt időben csak egy pályázati ajánlat érkezik, a helyiség a pályázónak bérbe adható, vagy a pályázati kiírás megismételhető. Ha az előírt időben több pályázati ajánlat érkezik, akkor versenytárgyalást kell tartani.

(3) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt határidőben és tartalommal benyújtotta, és az óvadék összegét megfizette.

(4) A pályázók közül az részesül előnyben, aki a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését vállalja.

(5) Ha a pályázat nyertese a bérleti jog elnyerésétől számított 15 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, akkor a következő legmagasabb ajánlatot tevő lép a helyébe.

(6) Amennyiben a helyiség működtetése speciális technológia beépítését, beszerelését igényli, az átalakításhoz maximum 50 % összegű bérbeszámítás engedélyezhető feltéve, ha az elkészült beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül.

(7) A versenytárgyalásra az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 9/2013. (V. 28.) önkormányzati rendeletben és Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testülete Versenytárgyalási rendjéről szóló szabályzatában foglaltak az irányadók.

45. § (1) Helyiségbérleti jogviszony létrehozására irányuló kérelem beérkezése esetén a Képviselő-testület minősített többségű döntéssel a pályáztatás alól felmentést adhat.

(2) A Polgármester pályázati eljárás lefolytatása nélkül az üresen álló helyiségeket ideiglenesen maximum három hónapra bérbe adhatja. Ismételt bérbeadásra akkor kerülhet sor, ha a bérbeadásra meghirdetett pályázat eredménytelen.

(3) Önkormányzati helyiség bérleti jogának átruházásához, cseréjéhez, albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.

46. § (1) Az Önkormányzati tulajdonban álló helyiség bérletére vonatkozóan bérleti szerződés köthető

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezettel történő szerződéskötés esetén a szerződésnek a szervezet

(3) Nem köthető az Önkormányzat tulajdonban álló helyiség bérletére vonatkozóan bérleti szerződés olyan bérlővel vagy bérlő jelölttel, akinek az Önkormányzat, vagy az Önkormányzat bármely közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társasága vagy intézménye felé lejárt tartozása van.

47. § (1) Helyiségre vonatkozóan bérleti szerződés kizárólag határozott időre, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig köthető.

(2) A határozott idő időtartama a versenytárgyalás útján történő bérbeadás esetén legfeljebb 3 év lehet.

(3) A Képviselő-testület egyedi döntése alapján történő bérbeadás időtartama legfeljebb 5 év lehet.

(4) A bérbeadó a határozott időre bérbe adott helyiséget a bérlő részére, további 3 évre többször is bérbe adhatja, pályázati kiírás nélkül, amennyiben a bérlő a korábbi bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette.

(5) A bérlő a bérleti szerződés lejárta előtt legfeljebb 30 nappal, a bérbeadóhoz benyújtott írásbeli kérelmében kérheti a helyiség ismételt bérbeadását.

48. § (1) Helyiségek bérbeadása kizárólag

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott versenytárgyalás és b) pontjában meghatározott licittárgyalás szabályaira az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 9/2013. (V. 28.) önkormányzati rendeletben és Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testülete Versenytárgyalási rendjéről szóló szabályzatában foglaltak az irányadók.

(3) A Képviselő-testület egyedi döntése alapján kerül sor helyiség bérletére vonatkozó szerződés megkötésére

(4) A város területén létesült Mezőcsáti Ipari Parkban található építmények hasznosítására bérleti szerződés köthető. Tekintettel az ipari parkban található építmények működtetésének és használatának sajátos jellegére nem kell alkalmazni e rendelet helyiségbérlet szabályairól szóló rendelkezéseket.

(5) Az ipari parkban található épületek és egyéb ingatlanok hasznosítása során az Önkormányzat TOP-1.1.1-15-BO1-2016-00010 azonosítószámú Iparterület fejlesztése Mezőcsáton pályázatának és ahhoz kapcsolódó szerződéseinek előírásait figyelembe véve kell eljárni és megkötni a hasznosításról szóló szerződéseket. Egyéb vonatkozásban az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 9/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet és a központi szabályokat kell figyelembe venni.

(6) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor legalább az átvételi állapotnak és felszereltségnek megfelelően, leltár szerint köteles átadni.

49. § (1) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az, az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, illetve berendezve. A helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A helyiség átalakítása, felújítása, értéknövelő beruházás kivitelezése csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával végezhető.

(3) A bérlő köteles gondoskodni a

(4) A bérbeadó az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bérleti díj megfizetését vállalja.

50. § Önkormányzati helyiség bérleti jogának átruházásához, cseréjéhez, albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.

51. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások

(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetében az elidegenítés módjai:

52. § (1) Azokat a lakásokat, amelyeket a tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület elidegenítésre kijelölt, a harmadik személy részére történő elidegenítés előtt a 51. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott elővásárlásra jogosultak részére kell megvételre felajánlani.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt elővásárlásra jogosult az előírt fizetési feltételek szerint a vételre felajánlott lakást nem vásárolja meg, úgy a 21. alcím rendelkezéseiben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Nem lehet elidegeníteni az állami támogatással megépült önkormányzati bérlakásokat, amíg az előírt támogatási idő el nem telt.

53. § (1) Ha az elővásárlásra jogosult bérlő a részére vételre felajánlott lakást nem vásárolja meg és a lakás megvásárlására harmadik személy tesz ajánlatot, a harmadik személy által felajánlott vételárat a bérlővel közölni kell.

(2) A bérlőt 30 napos határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy a harmadik személy által felajánlott vételárral, és a harmadik személyre irányadó fizetési feltételekkel a lakást megvásárolja-e.

(3) Harmadik személy részére a lakást csak akkor lehet elidegeníteni, ha a bérlő a vételre történő felajánlás alapján

(4) A lakást harmadik személynek csak akkor lehet eladni, ha a lakás nem nyugellátásban részesülő bérlője a részére vételre felajánlott lakást annak forgalmi értékén nem vásárolja meg.

(5) Ha a lakást az elővásárlási jogra jogosult bérlő nem vásárolja meg és a lakás lakottan történő elidegenítésének feltételei fennállnak, az elidegenítés nyilvános versenytárgyalás útján történik. Az induló licit mértéke nem lehet kevesebb, mint a lakás forgalmi értékének 90%-a.

54. § (1) Az értékesítésre kijelölt üres lakások értékesítése során a Képviselő-testület a vételárat legalább a lakás forgalmi értékében köteles meghatározni.

(2) A lakás üres állapotban, versenytárgyalás vagy licittárgyalás útján történő értékesítése esetén a licit induló összege, a lakásra megállapított forgalmi érték.

(3) Az üres lakást akkor is értékesíteni lehet, ha a lakás jelenlegi állapotában nem bérbeadható, rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, és a lakás műszaki állapota miatt szükséges felújítása gazdaságtalan.

55. § (1) A vételre való felajánlásnak tartalmaznia kell:

(2) Az ajánlati kötöttség a vételre történő felajánlásról szóló értesítés kézhezvételét követő naptól számított hatvanadik napig áll fenn.

56. § (1) A lakás forgalmi értékének megállapítása legalább két ingatlanforgalmi értékbecslés (a továbbiakban: értékbecslés) alapján történik.

(2) Az értékbecslésnek összehasonlító adatokat kell tartalmaznia a városban az értékbecslés készítését megelőző egy éven belül, legalább két - magánforgalomban adásvétel útján elidegenített - hasonló adottságú lakás vételáráról.

57. § (1) A lakás vételárának alapja a forgalmi érték.

(2) A vételárat

58. § (1) Ha a szociális alapon bérbeadott lakást a bentlakó bérlő vásárolja meg, a lakás vételára a lakás ingatlanszakértő által megállapított forgalmi értékének 90 %-a.

(2) Ha a nem szociális alapon bérbeadott lakást a bentlakó bérlő vásárolja meg, a lakás vételára a lakás forgalmi értéke.

59. § (1) Ha a lakást a 51. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott elővásárlási jogra jogosult vásárolja meg a vételárat az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül

(2) Amennyiben a lakást a 51. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elővásárlási jogra jogosult vásárolja meg és az (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetési módot választja, a vételárból 10% árengedmény illeti meg.

(3) Amennyiben a lakást a 51. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elővásárlási jogra jogosult vásárolja meg és az (1) bekezdés b) pontja szerinti fizetési módot választja, az első vételárrészlet után fennmaradó hátralékot havonta egyenlő részletekben kell megfizetni.

(4) Az 59. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott fizetési mód választása esetén a vevő köteles a szerződés megkötése idején érvényben lévő Ptk szerinti kamat 12 %-kal növelt értékét ügyleti kamatként fizetni.

(5) Amennyiben a lakást a 51. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elővásárlási jogra jogosult vásárolja meg és az 59. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól rövidebb, legfeljebb 5 év törlesztési idő alatti megfizetést vállal, akkor a (4) bekezdésben meghatározott összegre kamatkedvezményben részesül, amelynek alapján az általa fizetendő ügyleti kamat mértéke évente 1 %-kal csökken.

(6) Amennyiben az 59. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott fizetési mód szerződésben történő rögzítése után a vevő a vételárat a törlesztési idő letelte előtt kívánja egyösszegben megfizetni, akkor a hátralévő időre meghatározott kamatfizetési kötelezettség nem terheli, de köteles százezer forint szerződésmódosítási díjat megfizetni.

60. § (1) Ha a lakás értékesítésére a 51. § (1) bekezdés b)–c) pontjában foglalt módon kerül sor, a vételárat egyösszegben köteles a vevő megfizetni az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül.

(2) Ha a lakás értékesítésére a 51. § (1) bekezdés b)–c) pontjában foglalt módon kerül sor az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés mellett jelen V. Fejezet általános szabályai alkalmazandók.

(3) Ha a lakás értékesítésére a 51. § (1) bekezdés c) pontja alapján kerül sor, a versenytárgyalás, illetve a licittárgyalás szabályaira az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 9/2013. (V. 28.) önkormányzati rendeletben és Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testülete Versenytárgyalási rendjéről szóló szabályzatában foglaltak az irányadók azzal, hogy a vételár vonatkozásában az induló licit mértéke nem lehet alacsonyabb a lakás forgalmi értékénél.

61. § (1) Amennyiben a lakás elidegenítése részletfizetéssel történt, a vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogot, annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az Önkormányzat javára az ingatlan nyilvántartásba.

(2) Az értékesített, jelzálogjoggal és jelzálogjog fennállásáig tartó elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlanok ingyenes vagy visszterhes átruházása csak a vételárhátralék egyösszegben történő kiegyenlítése esetén adható ki az (1) bekezdésben foglalt jogok törlésére vonatkozó engedély.

62. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítéséről – a bérlő kérelmére vagy a tulajdonos kezdeményezésére – a Képviselő-testület dönt.

(2) Az elővásárlási joggal érintett önkormányzati helyiség vételára legalább a független ingatlanszakértő által megállapított forgalmi érték.

(3) Elővásárlási jog gyakorlása esetén az eladó ajánlati kötöttségének ideje, az ajánlatnak a jogosult általi kézhezvételtől számított 60 nap.

(4) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

(5) A vételárat egy összegben kell megfizetni, az adás-vételi szerződés aláírásától számított 30 napon belül, banki hitel felvétel esetén 90 napon belül.

(6) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek elidegenítésére az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 9/2013. (V. 28.) önkormányzati rendeletében és Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testülete Versenytárgyalási rendjéről szóló szabályzatában foglaltak rendelkezéseit kell alkalmazni.

63. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló helyiségek

(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetében az elidegenítés módjai:

64. § (1) Azokat az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségeket, amelyeket a tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület elidegenítésre kijelölt, a harmadik személy részére történő elidegenítés előtt a 63. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott elővásárlásra jogosultak részére kell megvételre felajánlani.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt elővásárlásra jogosult a vételre felajánlott helyiséget nem vásárolja meg, úgy az a 63. § (1) bekezdés b)–c) pontja alapján értékesíthető.

65. § A helyiségek elidegenítése esetén a 21–23. alcím rendelkezései alkalmazandók.

66. § (1) A helyiségek vételárára vonatkozóan az 56. § és az 57. § (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) Amennyiben a helyiséget a 63. § (1) a) pontjában meghatározott elővásárlási jog gyakorlására jogosult vásárolja meg a helyiség vételára a forgalmi érték.

(3) Amennyiben a helyiség értékesítésére a 63. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül sor, a vételár nem lehet kevesebb, mint a helyiség forgalmi értéke.

(4) Ha a helyiség értékesítésére a 63. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján kerül sor, a versenytárgyalás, illetve a licittárgyalás szabályaira az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 9/2013. (V. 28.) önkormányzati rendeletében és Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testülete Versenytárgyalási rendjéről szóló szabályzatában foglaltak rendelkezéseiben foglaltak az irányadók, azzal, hogy a vételár vonatkozásában az induló licit mértéke nem lehet alacsonyabb a helyiség forgalmi értékénél.

67. § (1) Az elidegenítésből származó bevételek felhasználására, nyilvántartására és a felhasználás során levonható költségekre vonatkozóan az Ltv. vonatkozó rendelkezései irányadók.

(2) A felhasználásról a Képviselő-testület

(3) Az elkülönített nyilvántartás vezetésére a Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztálya köteles.

68. § A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 7/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelet.

69. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.