Mezőkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2016 (VII.1.) rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről

Hatályos: 2022. 10. 01- 2023. 04. 19

Mezőkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2016 (VII.1.) rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről¹

2022.10.01.

Mezőkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011.(IV.14.) önkormányzati rendelet 26. § (1)-(2) bekezdése alapján a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, valamint az Ügyrendi, Oktatási és Kulturális Bizottság véleményének előzetes kikérésével a következőket rendeli el:

I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya Mezőkeresztes Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, a település közigazgatási területén található lakásokra, nem lakás célú helyiségekre terjed ki.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), valamint az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2014. (IV.24.) önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

2. §

Általános rendelkezések

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakást üzleti alapon lehet hasznosítani.

(2) ² Az önkormányzat tulajdonában lévő – a jelen rendelet alapján hasznosítani kívánt – az üzleti alapon hasznosítható lakások listáját a rendelet 1/a. függeléke, a nem lakás céljára szolgáló helyiség listáját a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló - jelen rendelet hatálya alá tartozó - lakásokkal és helyiségekkel kapcsolatos hatásköröket

a) üzleti alapon hasznosításra kijelölt lakások és helyiségek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetén a Képviselő-testület gyakorolja,

b) az Önkormányzat intézményeiben dolgozó közalkalmazott vagy köztisztviselő lakásbérleti igénye esetén Képviselő-testület gyakorolja.

(4) A bérlő köteles 2 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizetni a bérleti szerződés megkötésekor.

(5) A lakások és a nem lakás céljára használt helyiség bérleti díját jelen rendelet 1. számú melléklete szabályozza.

(6) A képviselő-testület évente felülvizsgálhatja a bérleti díj mértékét.

(7) A lakások bérleti igényléséhez szükséges kérelmet a 2. melléklet a nem lakás célú helyiségek igényléséhez szükséges kérelmet a 3. melléklet tartalmazza.

II. LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEI

3. §

A lakás bérbeadásának általános szabályai és feltételei

(1) ³ A lakásokat kizárólag lakhatás céljára, határozatlan vagy határozott időre lehet bérbe adni. Határozott időre szóló lakásbérleti szerződéseket két hónapra lehet megkötni, mely igény esetén 2 x 2 hónapra meghosszabbítható.

(2) Lakásbérleti szerződés kizárólag nagykorú természetes személlyel köthető.

(3) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy lakásra köthetnek bérleti szerződést.

(4) Bérlőtársi szerződés megkötésének engedélyezését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a képviselő-testülettől.

(5) Bérlőtársi viszony jön létre, ha a lakást több bérlő bérli egyidejűleg, és valamennyien az egész lakás használatára jogosultak. A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlők, így a bérbeadóval szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésből eredő valamennyi kötelezettség teljesítéséért. Ez többek közt azt is jelenti, hogy a bérbeadó bármelyiküktől követelheti akár a teljes bérleti díjat. Ha a bérlők az ingatlan meghatározott helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, akkor társbérlőnek minősülnek.

(6) A bérbeadó a bérlő és házastársa, vagy élettársa közös kérelmére bérlőtársi szerződést köthet. A bérbeadó a bérlő és vele együtt lakó gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést köthet, ha:

a) 18. életévét betöltötte a gyermek,

b) a bérlővel a lakásban legalább 5 éve megszakítás nélkül életvitelszerűen együtt laknak,

c) az együttlakást egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik.

(7) A (6) bekezdés alapján nem adható hozzájárulás a bérlőtársi szerződés megkötéséhez, ha az ott említett hozzátartozó másik, beköltözhető lakással rendelkezik.

(8) Ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják társbérlőknek minősülnek. A társbérlő kötelezettségei tekintetében önállóan köteles helytállni.

(9) Társbérleti szerződés a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával létesíthető.

4. §

A bérbeadó hozzájárulása befogadáshoz, cseréhez,

bérleti jog átruházásához, albérletbe adásához

(1) A bérlő a helyiség bérleti jogát nem ruházhatja át másra, a bérlemény egészét, vagy részét nem adhatja albérletbe.

(2) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben foglaltaktól eltér, az eltérés hónapjától kezdve a bérleti jogviszony végéig köteles a megállapított bérleti díj kétszeres mértékét, mint büntetést megfizetni.

(3) A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség vagy lakás bérleti jogát más önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogára elcserélheti a bérbeadó hozzájárulásával, ha az új bérlők vállalják a bérleti jognak a bérleti szerződésben meghatározott feltételek szerinti folytatását.

(4) A helyiség bérleti jogának elcserélését, feltételeit háromoldalú szerződésben rögzíteni kell.

(5) A helyiség bérleti jogának a bérbeadó hozzájárulása nélkül történő átruházása, cseréje esetén a bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondja.

(6) Akinek bérleti jogviszonya az (5) bekezdés szerinti ok miatt szűnik meg, nem jogosult 5 éven belül más önkormányzati helyiség bérleti jogára.

(7) A bérbeadó és a bérlő cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítésben nem állapodhat meg.

(8) A bérlő az Ltv.-ben meghatározott személyeken kívül a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba: élettársát, annak gyermekét (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekét).

(9) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás elhelyezési igényt nem keletkeztet. A bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén, a befogadott személy a lakásból köteles elköltözni.

5. § (1) A bérlet tartama alatt a bérbeadó gondoskodik az Ltv. 10. § (1) bekezdésben foglaltakról.

(2) A lakás burkolatainak, nyílászáróinak és a lakás berendezéseinek karbantartásával kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik.

(3) Abban az esetben, ha a bérlő vállalja, hogy a bérleményében lévő burkolatot, nyílászárókat és a lakás berendezéseit, eszközeit saját költségére felújítja, pótolja vagy cseréli, a munkálatok megkezdése előtt a Képviselő-testület írásbeli hozzájárulását a bérlőnek be kell szerezni.

(4) A Képviselő-testület döntése alapján a bérleti díjba beszámításra kerülhet a beruházás számlákkal igazolt összege.

(5) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg.

6. § (1) A üzleti alapon bérbe adandó lakásra – kivéve (7) bekezdésben foglaltakat - pályázatot kell kiírni. A pályázaton bármely természetes személy részt vehet.

(2) A bérbeadásra kerülő lakásra kiírt pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbeadás jogcímét, a lakás pontos címét és a bérbeadás időtartamát,

b) a lakás műszaki jellemzőit,

c) a lakás rendeltetésszerű használatra történő kialakításának esetleges feltételeit,

d) a lakbér összegét, megfizetésének időpontját,

e) a lakás megtekintésére kijelölt időpontot,

g) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, elbírálásának határidejét,

h) egyéb a kiíró által lényegesnek tartottakat,

i) óvadék összegét.

(3) A pályázatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét, az együtt költöző családtagokat, valamint annak vállalását, hogy az óvadék összegét az elbírálásra jogosult döntését követő 5 munkanapon belül az Önkormányzat 55100203 -12000502 számú költségvetési számlájára befizeti.

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó adatait, a jogosultság feltételeit igazoló okmányokat, a lakásba együtt költöző nagykorú és kiskorú személyek adatait és a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja, illetve azoknak megfelel.

(5) Érvénytelen a pályázat, amennyiben:

a) a pályázat beadására megadott határidő után nyújtották be,

b) hiányos,

c) valótlan adatokat tartalmaz.

(6) Üzleti alapon történő hasznosításkor minden esetben előre ki kell kötni, hogy a pályázat kiírója a pályázat érvénytelenné nyilvánítási jogát fenntartja.

6/A. §⁴ (3)

(1) Az önkormányzat, intézményei, valamint a Mezőkeresztes közigazgatási területén működő közfeladatot ellátó szerv megfelelő szakember ellátása érdekében pályázat mellőzésével lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása közérdekű feladat ellátásához feltétlenül indokolt.

(2) Szolgálati lakás abban az eseten adható bérbe, ha a leendő bérlő és a vele együtt költöző hozzátartozói tulajdonában, haszonélvezetében nincs mezőkeresztesi lakóingatlan.

(3) Szolgálati lakás bérbeadására a Képviselő-testület jogosult.

(4) Szolgálati lakást a meghatározott munkakörhöz kapcsolódóan, legfeljebb a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása időtartamára lehet bérbe adni.

(5) A bérlő köteles az (1)-(2) bekezdésekben rögzített feltételek megszűnését követő 30 napon belül a szolgálati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadásra jogosult rendelkezésére bocsátani.

(6) Ha a bérlő foglalkoztatásra irányuló jogviszonya azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra válik jogosulttá, 3 hónapon belül köteles a szolgálati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadásra jogosult rendelkezésére bocsátani. Elhelyezésre, térítésre nem jogosult.

(7) A szakember-elhelyezés céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:

a) a bérlőtársi jogviszony a lakásra csak házastársak esetében jöhet létre,

b) a bérleti jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozók sem jogosultak,

c) a lakás vagy a lakás egy részének más célú hasznosítása kizárt.

(8) A szolgálati lakások listáját az 1/b. függelék tartalmazza.

7. §

A lakásbérleti szerződéskötés szabályai, a felek megállapodásának tartalma

(1) A lakásbérleti szerződést a Képviselő-testület által kijelölt bérlővel az önkormányzat nevében a polgármester köti meg jelen rendelet szerint.

(2) Amennyiben a kijelölt bérlő az előírt határidőn belül a bérleti szerződést nem köti meg és késedelmét a szerződés megkötésére előírt határidő lejártát követő 5 munkanapon belül nem igazolja, úgy kell tekinteni, hogy a lakásra nem tart igényt.

(3) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a bérlő, bérlőtárs személyazonosító adatait,

b) a határozat számát, amellyel a bérlő a lakás bérleti jogát megszerezte,

c) a bérlet időtartamát,

d) a lakás pontos adatait: cím, alapterület, komfortfokozat, szobaszám,

e) a bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit,

f) a lakbér mértékét és megfizetésének határidejét,

g) a lakbér és közüzemi díjak meg nem fizetésének a következményeit,

h) az együtt költöző személyek számát, személyazonosító adatait,

i) a közüzemi szolgáltatókat, melyekkel szerződést kell kötnie a bérlőnek,

j) a közüzemi szolgáltatókkal való szerződéskötés elmulasztásának a következményeit,

k) azon rendelkezést, mely szerint a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, két hónapot meghaladó távollétet köteles bejelenteni a hatáskör gyakorlójának,

l) azt, hogy bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát évente négyszer jogosult ellenőrizni,

m) az óvadék összegét,

n) a bérleti szerződés felmondására vonatkozó szabályokat,

o) egyéb, a bérbeadó által lényegesnek talált kikötéseket,

p) mellékletként a lakásleltárt.”

8. §

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

(1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a lakásbérleti szerződésben megjelölt időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek jegyzőkönyvileg átadni, kivéve, ha a bérlő átalakítási, felújítási munka elvégzésének feltételével kapott engedélyt a szerződéskötésre.

(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a mérőórák állását.

(3) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a lakás, a lakásberendezések tényleges állapotát (pl. a lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota, stb.), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(4) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a bérbeadó köteles gondoskodni.

(5) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén. A bérlő tájékoztatása az ellenőrzésről írásban, a tervezett időponttól számított legalább 5 nappal korábban történik.

9. §

Lakásbérlet megszűnése

(1) A lakásbérlet megszűnik

a) a be nem fizetett bérleti díj esedékességének napjától számított 60. napon. (Ekkor az ingatlant a Bérlő 8 napon belül, elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni, egyben köteles az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni.)

b) ha a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, illetve felbontják:

c) ha a lakás egyébként elpusztul vagy megsemmisül,

d) a Bérlő halálával,

e) a Bíróság ítélete, illetőleg a Hatóság határozata alapján,

f) 60 napos felmondási idő kikötésével a Bérbeadó, vagy a Bérlő felmondásával,

g) az önkormányzatnál munkaviszonyban álló Bérlő esetén a munkaviszony megszűnésével.

(2) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásra nem tarthat igényt.

(3) A szerződésben foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén (pl.: rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel, közüzemi díjhátralék biztosítása, a berendezés pótlása stb.) a bérbeadó az óvadékból kielégítést nyer.

(4) Az óvadékkal a bérleti szerződés megszűnésekor el kell számolni, és a lakás jogszerű állapotban való visszaadása esetén a fel nem használt összeget a volt bérlőnek vissza kell adni.

10. §

Lakásbérleti szerződés felmondása

(1) A lakásbérleti szerződést a következő esetekben szüntethető meg felmondással:

a) az Ltv.25. § (1) bekezdése alapján bérleti díj nem fizetése esetén,

b) az Ltv.25. § (3) bekezdése alapján a bérlő vagy együtt élő személyek magatartása miatt,

c) az Ltv.26. § (1) bekezdése szerint cserelakás felajánlása esetén,

d) a Ptk. 6:336. § (3) bekezdése alapján a bérleti díj vagy a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása esetén,

e) ha a Ptk. 6:348. § (1)-(2) bekezdései alapján a bérlő vagy a vele együttlakó személy az együttélés követelményeivel ellentétes magatartást tanúsít vagy a lakást nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja,

f) a Ptk. 6:139. § (2) bekezdése alapján szerződésszegés esetén, vagy ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani,

g) a Ptk. 6:140. § (1) bekezdése alapján, ha szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, és elállt a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, és felmondta azt.

h) önkormányzati érdekből, az ingatlan rendeltetésének megváltoztatása esetén, vagy az ingatlan pályázatokhoz történő felhasználása esetén, a szerződés 6 havi felmondási idővel szüntethető meg.

(2) A bérleti szerződés felmondását vonja maga után:

a) engedély nélküli befogadás,

b) bérlakás engedély nélküli albérletbe adása,

c) a bérlő közüzemi szerződésekbe díjfizetőként belépésének elmulasztása.

11. §

Elszámolásra vonatkozó szabályok

Bérbeadó az 1. és 2. függelékben meghatározott ingatlanok tekintetében a befolyt bérleti díjak és a ráfordított költségek (továbbiakban bevételek) összegéről az éves beszámolója keretében minden évben beszámol a képviselő-testületnek. A bevételek pozitív egyenlegének megosztásáról a képviselő-testület dönt tárgyévet követően május 31. napjáig.

12. §

Jogcím nélküli lakáshasználat

Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó a lakbérrel azonos használati díjat köteles fizetni.

13. §

A lakbér, a lakáshasználati díj, a külön szolgáltatások díja és egyéb, lakáshasználattal kapcsolatos költségek meg nem fizetésére vonatkozó szabályok

(1) A lakbér, a lakáshasználati díj, a külön szolgáltatások díja és egyéb, lakáshasználattal kapcsolatos költségek 2 hónapon túli meg nem fizetése esetén a Pénzügyi ügyintéző kötelező írásbeli tájékoztatását követően a Polgármester a közjegyzői hatáskörbe tartozó fizetési meghagyásos eljárás megindítása iránti intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni.

(2) A Polgármester az (1) bekezdésben részletezett eljárás megindítását megelőzően kérelemre méltányosságból engedélyezheti a jegybanki alapkamat kétszeresével megemelt lakbér, külön szolgáltatások díja és egyéb, lakáshasználattal kapcsolatos költségek részletekben történő megfizetését azzal a feltétellel, hogy egyetlen havi részlet elmulasztása a teljes összegű hátralék azonnali megfizetését vonja maga után.

III. NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK BÉRBEADÁSÁNAK SZABÁLYAI

14. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a Képviselő-testület megüresedést követő 1 éven belül bérbeadásra meghirdetheti a helyben szokásos módon.

(2) A helyiség meghirdetése legalább a következőket tartalmazza:

a) a helyiség műszaki jellemzői,

b) a helyiség épületen és településen belüli fekvése, pontos címe,

c) óvadékkal kapcsolatos rendelkezés,

d) a helyiség megtekintésének időpontja,

e) pályázat benyújtásának és elbírálásának határideje, borítékbontás időpontja,

f) bérleti jogviszony időtartama,

g) egyéb pályázati feltételekkel kapcsolatos adatok és nyilatkozatok.

(3) Előnyben részesül az a pályázó, aki

a) a rendeletben meghatározott bérleti díj fölötti, legmagasabb bérleti díj összegének megfizetését vállalja;

b) a 2. § (4) bekezdésében meghatározott óvadék összegétől magasabb óvadék összeget ajánl meg;

c) a bérleti díj meghatározott részének előre, egy összegben történő megfizetését vállalja;

d) az adott területen hiányzó szolgáltatást biztosít,

f) a garázs bérletére az a kérelmező, aki a garázzsal azonos ingatlanon található lakás bérleti jogát elnyerte.

(4) A nem lakás céljára szolgáló helyiség határozatlan időre adható bérbe.

15. § (1) Az írásban benyújtott pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell

a) a pályázó nevét, székhelyét, levelezési címét, tevékenységének megnevezését,

b) kötetlen rendeltetés esetén a tervezett felhasználás célját,

c) nyilatkozatát a pályázati feltételek elfogadásáról.

(2) A pályázat elbírása során csak azokat a pályázati ajánlatokat lehet figyelembe venni, amelyeket a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelően nyújtottak be.

16. §

Nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérleti szerződés tartalma

A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell

a) a bérlő adatait, cég esetén a cég azonosítására szolgáló adatait, magánszemély esetén a személyazonosító adatokat,

b) az önkormányzati helyiség bérletére vonatkozó szerződés kezdő időpontját és a bérleti szerződés lejárati időpontját.

c) havi bérleti díj összegét, melyet bérlő a helyiségbérlet ellenében vállalt, annak évenkénti emelésének módját és mértékét,

d) az 5. § a-g), i-j), m-o) pontjaiban felsoroltakat.

17. §

A felek jogai és kötelezettségei

(1) Az önkormányzati helyiség bérletének tartama alatt a bérbeadó gondoskodik az Ltv.10. § (1) bekezdésben foglaltakról.

(2) A bérlet tartama alatt a bérlő gondoskodik

a) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, megvilágításáról, a szemét elszállíttatásáról,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat és kirakatszekrény karbantartásáról,

c) a helyiség közüzemi díjainak megfizetéséről.

18. § (1) Bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles bérlőnek átadni és ugyanígy köteles a bérleti szerződés megszűnése esetén visszatenni.

(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – eltérő megállapodás hiányában – az eredeti állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

19. §

A helyiség bérleti jogának megszűnése, a helyiség bérleti jogának felmondása

A bérleti szerződés megszűnik

a) az Ltv.23. § (1)-(3) bekezdései szerint,

b) az Ltv.39. § szerint.

20. § A bérleti szerződést a következő esetekben szüntethető meg felmondással:

a) az Ltv.25. § (1) bekezdése alapján bérleti díj nem fizetése esetén,

b) a Ptk. 6:336. § (3) bekezdése alapján a bérleti díj vagy a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása esetén,

c) a Ptk. 6:139. § (2) bekezdése alapján szerződésszegés esetén, vagy ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani,

d) a Ptk. 6:140. § (1) bekezdése alapján, ha szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, és elállt a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, és felmondta azt.

IV. LAKÁSOK ÉS NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

21. §

Bérlakások elidegenítésének szabályai

(1) A bérbe adott önkormányzati lakásra – az elidegenítésre történő kijelölés esetén – az elővásárlási jog megállapításánál a Ltv. rendelkezését kell figyelembe venni.

(2) A lakásokat és helyiségeket a Képviselő-testület jelöli ki elidegenítésre.

22. §

A vételár megállapítása

(1) A vételárképzés az Ltv-ben meghatározottak szerint történik.

(2) A forgalmi érték megállapítása az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint történik és a vételárat a Képviselő-testület állapítja meg.

23. §

Bentlakó bérlő részére történő elidegenítés szabályai

(1) Ha a bérbe adott önkormányzati bérlakást az Ltv-ben felsorolt elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg, akkor a lakás vételára helyi forgalmi érték 100 %-a.

(2) A lakóingatlannak az Ltv. szerint elővásárlási jog jogosultja által történő megvásárlása esetén, a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át egy összegben kell megfizetni. A vételárhátralékra – a bérlő kérelmére az Ltv-nek megfelelő részletfizetést kell adni.

(3) A részletfizetés időtartama alatt a vevő a fennálló vételárhátralékra kamatot köteles fizetni, melynek éves mértéke a Ptk. szerint pénztartozásra megállapított mindenkor érvényes törvényes kamat.

(4) Ha a vevőnek 3 hónapot meghaladó vételárhátraléka van, és tartozását felszólítás ellenére sem fizeti meg, akkor az Önkormányzatot visszavásárlási jog illeti meg. A visszavásárlási árból – amely azonos az eredeti vételárral – le kell vonni a vevőnek a lakással kapcsolatosan felmerült ki nem egyenlített tartozásait.

(5) A visszavásárlás jogát a Képviselő-testület gyakorolja.

24. §

Üres lakások elidegenítésének szabályai

(1) Az elidegenítésre kijelölt üres önkormányzati lakás versenyeztetés útján történő értékesítése esetén az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet mellékletében szereplő versenyeztetési szabályzatot kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

(2) Az értékesítés feltételeit a pályázati felhívásban kell meghatározni.

(3) A pályázati felhívásban közölni kell a versenyeztetési szabályzatban előírtakon túl a lakás, szobaszámát, komfortfokozatát, valamint a versenytárgyalás megnyerése esetén bánatpénzként kezelendő összeget. Lehetőséget kell biztosítani az érdeklődőknek arra, hogy a pályáztatásra kerülő lakást megtekinthessék.

(4) A pályázat elbírálásánál csak olyan jelentkező vehet részt, aki a (3) bekezdésben hivatkozott összeget letétbe helyezte a pályázati felhívásban meghatározott módon, továbbá bérleti díj, tartozása igazoltan nincs.

(5) Ha a vevő a megjelölt határidőben az adásvételi szerződést nem köti meg, a bánatpénzt elveszti.

(6) Az értékesítés meghiúsulása esetén új pályázati felhívást lehet kiírni, amelyen a szerződéskötést korábban megtagadó vevő nem vehet részt.

25. §

Helyiségek elidegenítésének szabályai

(1) A helyiségek elidegenítése esetén a lakások értékesítésére vonatkozó szabályokat – az alábbi eltérésekkel – kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése esetén az elővásárlási jog megállapításánál a Ltv. rendelkezését kell figyelembe venni.

(3) Nem jelölhetők ki elidegenítésre azok a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, amelyek oktatási, nevelési, művelődési, kulturális és egészségügyi feladatok ellátására szolgáló épületekben találhatóak.

(4) A helyiségek vételára az ingatlan teljes forgalmi értéke.

5) Megüresedett nem lakás céljára szolgáló helyiséget, - ha az, bérlet útján 6 hónapon belül nem kerül hasznosításra - nyilvános versenytárgyaláson, az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet mellékletében szereplő versenyeztetési szabályzatban foglaltak szerint lehet értékesíteni.

26. §

Lakóépületek elidegenítéséből származó bevételek felhasználása

(1) Az Önkormányzat, az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek elidegenítéséből származó, – a Ltv. szerint elszámolható tételekkel csökkentett – teljes bevételét a Ltv. előírásai figyelembe vételével használja fel.

(2) Az Önkormányzat, a nem állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került lakások, valamint lakóépületei elidegenítéséből származó bevételeiből levonja a Ltv. szerint elszámolható költségeit, és az így számítottan fennmaradó bevételeit önkormányzati felhalmozási célra fordítja.

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti, Mezőkeresztes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások bérletéről szóló 15/1998.(XI.26.) számú rendelete és annak módosításai.

1. melléklet⁵

A bérlakások és üzlethelyiségek bérleti díjai

1. Az üzleti alapú bérlakás lakbérének mértéke a lakás alapterülete alapján:

1.1. összkomfortos 400,- Ft/m²/hó,

1.2. komfortos 350,- Ft/m²/hó,

1.3. félkomfortos 300,- Ft/m²/hó,

1.4. komfort nélküli 250,- Ft/m²/hó.

2. A nem lakás célú helyiségek bérleti díjai:

2.1. Üzlethelyiség bérleti díja (kereskedelmi célú használat esetén): 1.000,- Ft/m²/hó.

2.2. Üzlethelyiség bérleti díja (bevételt nem eredményező tevékenység folytatása esetén): 500,- Ft/m²/hó.

2.3. Garázs bérleti díja: 4.000,- Ft/hó.

2.4. A bérleti díjak ÁFÁ-t nem tartalmaznak.

2. melléklet

Kérelem a lakások bérleti igényléséhez

A nyilatkozat aláírója, anyagi és büntetőjogi felelőssége teljes tudatában kijelenti, hogy az alábbiakban közölt adatok és nyilatkozatok a valóságnak megfelelnek.

I. A pályázni kívánt ingatlan címe: ________________________________

II. Igénylők személyi adatai:

1.)Név:_________________________________szül.hely,idő:________________________________

anyja neve: ___________________________családi állapota:________________________________

személyi azonosító jele: ______________________________________________________________