1. § (1) A rendelet hatálya Mezőkeresztes Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, a település közigazgatási területén található lakásokra, és nem lakás célú helyiségekre terjed ki.

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), valamint az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2014. (IV.24.) önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakást üzleti alapon lehet hasznosítani.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő üzleti alapon hasznosítható lakások listáját a rendelet 1. melléklete, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek listáját a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló - a rendelet hatálya alá tartozó - lakásokkal és nem lakás célú helyiségekkel kapcsolatos hatásköröket Mezőkeresztes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) gyakorolja.

(4) A bérlő köteles 2 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizetni a bérleti szerződés megkötésekor.

(5) A lakások bérleti díját a rendelet 4. melléklete szabályozza.

(6) A Képviselő-testület a bérleti díj mértékét évente felülvizsgálhatja.

(7) A lakások bérleti igényléséhez szükséges kérelmet a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

3. § (1) A lakásokat kizárólag lakhatás céljára, határozatlan vagy határozott időre lehet bérbe adni. Határozott időre szóló lakásbérleti szerződéseket két hónapra lehet megkötni, mely igény esetén 2 x 2 hónapra meghosszabbítható.

(2) Lakásbérleti szerződés kizárólag nagykorú természetes személlyel köthető.

(3) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy lakásra köthetnek bérleti szerződést.

(4) Bérlőtársi szerződés megkötésének engedélyezését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a Képviselő-testülettől.

(5) Bérlőtársi viszony jön létre, ha a lakást több bérlő bérli egyidejűleg, és valamennyien az egész lakás használatára jogosultak. A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlők, így a bérbeadóval szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésből eredő valamennyi kötelezettség teljesítéséért. Ez többek közt azt is jelenti, hogy a bérbeadó bármelyiküktől követelheti akár a teljes bérleti díjat.

(6) A bérbeadó a bérlő és házastársa, vagy élettársa közös kérelmére bérlőtársi szerződést köthet. A bérbeadó a bérlő és vele együtt lakó gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt) közös kérelmére bérlőtársi szerződést köthet, ha:

(7) A (6) bekezdés alapján nem adható hozzájárulás a bérlőtársi szerződés megkötéséhez, ha az ott említett hozzátartozó másik, beköltözhető lakással rendelkezik.

(8) Ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják társbérlőknek minősülnek. A társbérlő kötelezettségei tekintetében önállóan köteles helytállni.

(9) Társbérleti szerződés a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával létesíthető.

4. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát nem ruházhatja át másra, a bérlemény egészét, vagy részét nem adhatja albérletbe.

(2) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben foglaltaktól eltér, az eltérés hónapjától kezdve a bérleti jogviszony végéig köteles a megállapított bérleti díj kétszeres mértékét, mint büntetést megfizetni.

(3) A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség vagy lakás bérleti jogát más önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogára elcserélheti a bérbeadó hozzájárulásával, ha az új bérlők vállalják a bérleti jognak a bérleti szerződésben meghatározott feltételek szerinti folytatását.

(4) A helyiség bérleti jogának elcserélését, feltételeit háromoldalú szerződésben rögzíteni kell.

(5) A helyiség bérleti jogának a bérbeadó hozzájárulása nélkül történő átruházása, cseréje esetén a bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondja.

(6) Akinek bérleti jogviszonya az (5) bekezdés szerinti ok miatt szűnik meg, nem jogosult 5 éven belül más önkormányzati helyiség bérleti jogára.

(7) A bérbeadó és a bérlő cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítésben nem állapodhat meg.

(8) A bérlő az Ltv.-ben meghatározott személyeken kívül a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba: élettársát, annak gyermekét (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekét).

(9) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás elhelyezési igényt nem keletkeztet. A bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén, a befogadott személy a lakásból köteles elköltözni.

5. § (1) A bérlet tartama alatt a bérbeadó gondoskodik az Ltv. 10. § (1) bekezdésben foglaltakról.

(2) A lakás burkolatainak, nyílászáróinak és a lakás berendezéseinek karbantartásával kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik.

(3) Abban az esetben, ha a bérlő vállalja, hogy a bérleményében lévő burkolatot, nyílászárókat és a lakás berendezéseit, eszközeit saját költségére felújítja, pótolja vagy cseréli, a munkálatok megkezdése előtt a Képviselő-testület írásbeli hozzájárulását a bérlőnek be kell szerezni.

(4) A Képviselő-testület döntése alapján a bérleti díjba beszámításra kerülhet a beruházás számlákkal igazolt összege.

(5) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg.

6. § (1) Az üzleti alapon bérbe adandó lakásra pályázatot kell kiírni. A pályázaton bármely természetes személy részt vehet.

(2) A bérbeadásra kerülő lakásra kiírt pályázatnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét, az együtt költöző családtagokat, valamint annak vállalását, hogy az óvadék összegét az elbírálásra jogosult döntését követő 5 munkanapon belül az Önkormányzat 55100203 -12000502 számú költségvetési számlájára befizeti.

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó adatait, a jogosultság feltételeit igazoló okmányokat, a lakásba együtt költöző nagykorú és kiskorú személyek adatait és a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja, illetve azoknak megfelel.

(5) Érvénytelen a pályázat, amennyiben:

(6) Üzleti alapon történő hasznosításkor minden esetben előre ki kell kötni, hogy a pályázat kiírója a pályázat érvénytelenné nyilvánítási jogát fenntartja.

7. § (1) Az önkormányzat, intézményei, valamint a Mezőkeresztes közigazgatási területén működő közfeladatot ellátó szerv megfelelő szakember ellátása érdekében pályázat mellőzésével lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása közérdekű feladat ellátásához feltétlenül indokolt.

(2) Szolgálati lakás abban az eseten adható bérbe, ha a leendő bérlő és a vele együtt költöző hozzátartozói tulajdonában, haszonélvezetében nincs mezőkeresztesi lakóingatlan.

(3) Szolgálati lakás bérbeadására a Képviselő-testület jogosult.

(4) Szolgálati lakást a meghatározott munkakörhöz kapcsolódóan, legfeljebb a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása időtartamára lehet bérbe adni.

(5) A bérlő köteles az (1)–(2) bekezdésekben rögzített feltételek megszűnését követő 30 napon belül a szolgálati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadásra jogosult rendelkezésére bocsátani.

(6) Ha a bérlő foglalkoztatásra irányuló jogviszonya azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra válik jogosulttá, 3 hónapon belül köteles a szolgálati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadásra jogosult rendelkezésére bocsátani. Elhelyezésre, térítésre nem jogosult.

(7) A szakember-elhelyezés céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:

(8) A szolgálati lakások listáját a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

8. § (1) A lakásbérleti szerződést a Képviselő-testület által kijelölt bérlővel az Önkormányzat nevében a Polgármester köti meg jelen rendelet szerint.

(2) Amennyiben a kijelölt bérlő az előírt határidőn belül a bérleti szerződést nem köti meg és késedelmét a szerződés megkötésére előírt határidő lejártát követő 5 munkanapon belül nem igazolja, úgy kell tekinteni, hogy a lakásra nem tart igényt.

(3) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

9. § (1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a lakásbérleti szerződésben megjelölt időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek jegyzőkönyvileg átadni, kivéve, ha a bérlő átalakítási, felújítási munka elvégzésének feltételével kapott engedélyt a szerződéskötésre.

(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a mérőórák állását.

(3) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a lakás, a lakásberendezések tényleges állapotát (pl. a lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota, stb.), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(4) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a bérbeadó köteles gondoskodni.

(5) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén. A bérlő tájékoztatása az ellenőrzésről írásban, a tervezett időponttól számított legalább 5 nappal korábban történik.

10. § (1) A lakásbérlet megszűnik

(2) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásra nem tarthat igényt.

(3) A szerződésben foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén (pl.: rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel, közüzemi díjhátralék biztosítása, a berendezés pótlása stb.) a bérbeadó az óvadékból kielégítést nyer.

(4) Az óvadékkal a bérleti szerződés megszűnésekor el kell számolni, és a lakás jogszerű állapotban való visszaadása esetén a fel nem használt összeget a volt bérlőnek vissza kell adni.

11. § (1) A lakásbérleti szerződés a következő esetekben szüntethető meg felmondással:

(2) A bérleti szerződés felmondását vonja maga után:

12. § Bérbeadó az 1. és 2. és 3.mellékletben meghatározott ingatlanok tekintetében a befolyt bérleti díjak és a ráfordított költségek (továbbiakban: bevételek) összegéről az éves beszámolója keretében minden évben beszámol a Képviselő-testületnek. A bevételek pozitív egyenlegének megosztásáról a Képviselő-testület dönt tárgyévet követően május 31. napjáig.

13. § Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó a lakbérrel azonos használati díjat köteles fizetni.

14. § (1) A lakbér, a lakáshasználati díj, a külön szolgáltatások díja és egyéb, lakáshasználattal kapcsolatos költségek 2 hónapon túli meg nem fizetése esetén - a bérlő kötelező írásbeli tájékoztatását követően - a Polgármester a közjegyzői hatáskörbe tartozó fizetési meghagyásos eljárás megindítása iránti intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni.

(2) A Polgármester az (1) bekezdésben részletezett eljárás megindítását megelőzően kérelemre méltányosságból engedélyezheti a jegybanki alapkamat kétszeresével megemelt lakbér, külön szolgáltatások díja és egyéb, lakáshasználattal kapcsolatos költségek részletekben történő megfizetését azzal a feltétellel, hogy egyetlen havi részlet elmulasztása a teljes összegű hátralék azonnali megfizetését vonja maga után.

15. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a Képviselő-testület megüresedést követő 1 éven belül bérbeadásra meghirdetheti a helyben szokásos módon.

(2) A helyiség meghirdetése legalább a következőket tartalmazza:

(3) Előnyben részesül az a pályázó, aki

(4) A nem lakás céljára szolgáló helyiség határozatlan időre adható bérbe.

16. § (1) Az írásban benyújtott pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell

(2) A pályázat elbírása során csak azokat a pályázati ajánlatokat lehet figyelembe venni, amelyeket a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelően nyújtottak be.

17. § A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell

18. § (1) Az önkormányzati helyiség bérletének tartama alatt a bérbeadó gondoskodik az Ltv. 10. § (1) bekezdésben foglaltakról.

(2) A bérlet tartama alatt a bérlő gondoskodik

19. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni és ugyanígy köteles a bérleti szerződés megszűnése esetén visszavenni.

(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – eltérő megállapodás hiányában – az eredeti állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

20. § A bérleti szerződés megszűnik

21. § A bérleti szerződés a következő esetekben szüntethető meg felmondással:

22. § (1) A bérbe adott önkormányzati lakásra – az elidegenítésre történő kijelölés esetén – az elővásárlási jog megállapításánál az Ltv. rendelkezését kell figyelembe venni.

(2) A lakásokat és helyiségeket a Képviselő-testület jelöli ki elidegenítésre.

23. § (1) A vételárképzés az Ltv.-ben meghatározottak szerint történik.

(2) A forgalmi érték megállapítása az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint történik és a vételárat a Képviselő-testület állapítja meg.

24. § (1) Ha a bérbe adott önkormányzati bérlakást az Ltv.-ben felsorolt elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg, akkor a lakás vételára helyi forgalmi érték 100 %-a.

(2) A lakóingatlannak az Ltv. szerint elővásárlási jog jogosultja által történő megvásárlása esetén, a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át egy összegben kell megfizetni. A vételárhátralékra – a bérlő kérelmére az Ltv.-nek megfelelő részletfizetést kell adni.

(3) A részletfizetés időtartama alatt a vevő a fennálló vételárhátralékra kamatot köteles fizetni, melynek éves mértéke a Ptk. szerint pénztartozásra megállapított mindenkor érvényes törvényes kamat.

(4) Ha a vevőnek 3 hónapot meghaladó vételárhátraléka van, és tartozását felszólítás ellenére sem fizeti meg, akkor az Önkormányzatot visszavásárlási jog illeti meg. A visszavásárlási árból – amely azonos az eredeti vételárral – le kell vonni a vevőnek a lakással kapcsolatosan felmerült ki nem egyenlített tartozásait.

25. § (1) Az elidegenítésre kijelölt üres önkormányzati lakás versenyeztetés útján történő értékesítése esetén az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet mellékletében szereplő versenyeztetési szabályzatot kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

(2) Az értékesítés feltételeit a pályázati felhívásban kell meghatározni.

(3) A pályázati felhívásban közölni kell a versenyeztetési szabályzatban előírtakon túl a lakás szobaszámát, komfortfokozatát, valamint a versenytárgyalás megnyerése esetén bánatpénzként kezelendő összeget. Lehetőséget kell biztosítani az érdeklődőknek arra, hogy a pályáztatásra kerülő lakást megtekinthessék.

(4) A pályázat elbírálásánál csak olyan jelentkező vehet részt, aki a (3) bekezdésben hivatkozott összeget letétbe helyezte a pályázati felhívásban meghatározott módon, továbbá bérleti díj tartozása igazoltan nincs.

(5) Ha a vevő a megjelölt határidőben az adásvételi szerződést nem köti meg, a bánatpénzt elveszti.

(6) Az értékesítés meghiúsulása esetén új pályázati felhívást lehet kiírni, amelyen a szerződéskötést korábban megtagadó vevő nem vehet részt.

26. § (1) A helyiségek elidegenítése esetén a lakások értékesítésére vonatkozó szabályokat – az alábbi eltérésekkel – kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése esetén az elővásárlási jog megállapításánál az Ltv. rendelkezését kell figyelembe venni.

(3) Nem jelölhetők ki elidegenítésre azok a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, amelyek oktatási, nevelési, művelődési, kulturális és egészségügyi feladatok ellátására szolgáló épületekben találhatóak.

(4) A helyiségek vételára az ingatlan teljes forgalmi értéke.

(5) Megüresedett nem lakás céljára szolgáló helyiséget, - ha az, bérlet útján 6 hónapon belül nem kerül hasznosításra - nyilvános versenytárgyaláson, az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet mellékletében szereplő versenyeztetési szabályzatban foglaltak szerint lehet értékesíteni.

27. § (1) Az Önkormányzat, az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek elidegenítéséből származó, – az Ltv. szerint elszámolható tételekkel csökkentett – teljes bevételét az Ltv. előírásai figyelembe vételével használja fel.

(2) Az Önkormányzat, a nem állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került lakások, valamint lakóépületei elidegenítéséből származó bevételeiből levonja az Ltv. szerint elszámolható költségeit, és az így számítottan fennmaradó bevételeit önkormányzati felhalmozási célra fordítja.

28. § Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről szóló 10/2016.(VII.1.) önkormányzati rendelet.

29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.