Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6 / 2020 (II.13.) Önkormányzati rendelete
Szirmabesenyő Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2023. 03. 30Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6 / 2020 (II.13.) Önkormányzati rendelete
Szirmabesenyő Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet – 2022.06.30.-án hatályos szövegállapota szerinti – 42. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal, Állami Főépítészi Iroda, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala, Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály, Gyorsforgalmi Útügyi Osztály, Közlekedésért felelős miniszter, Légiközlekedési hatóság, Katonai légügyi hatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal, Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Erdészeti Osztály, Honvédelemért felelős miniszter, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Bányászati és Gázipari Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Országos Atomenergia Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztály, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata, Arnót Község Önkormányzata, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, Sajókeresztúr Község Önkormányzata, Sajóvámos Község Önkormányzata, Sajópálfala Község Önkormányzata, valamint Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 15/2017. (IX. 13.) önkormányzati rendeletében nevesített partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:1
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
Általános előírások
1. § (1) Szirmabesenyő Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: e Rendelet) hatálya kiterjed Szirmabesenyő Nagyközség teljes közigazgatási területére.
(2) Szirmabesenyő Nagyközség közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az országos településrendezési és építési követelmények (továbbiakban: OTÉK), az egyéb általános érvényű jogi rendelkezések és hatósági előírások, Szirmabesenyő nagyközség vonatkozó önkormányzati rendeletei (különösen településképi rendelet), valamint e Rendelet betartásával kell.
(3) E Rendelet mellékletei:
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Fejlesztési terület: beépítésre nem szánt területből beépítésre szánt területté váló terület.
2. Főépület: az övezeti előírásokban megnevezett rendeltetéseknek helyet adó, melléképületnek nem minősülő épület.
3. Kialakult állapot: Olyan építési övezetekre használt jelző, amelyek további beépítése során a meglévő karakterjegyek alapján az illeszkedés elve érvényesíthető.
6. Melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát, üzemeltetését segítő, kiegészítő funkciójú épület.
3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő vonalas szabályozási elemek hierarchiáját (fedettségét) a következők szerint kell értelmezni:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő/megszűnő/tervezett belterületi határ,
3. szabályozási vonal, szabályozási vonal meglévő határon,
4. építési övezet, övezet határa, valamint
5. javasolt telekhatár.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő hierarchia lebontott értelmezése a következő:
a) A közigazgatási határ lehet belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig telekhatár.
b) A belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig telekhatár.
c) A szabályozási vonal mindig telekhatár.
d) Az övezethatár lehet telekhatár.
(3) Az (1) bekezdésben szereplő vonalas szabályozási elemek közül a hierarchiában legelöl állót kell ábrázolni, kivéve az építési övezet, övezet határa, továbbá a tervezett telekhatár jelölését, amelyet minden esetben ábrázolni kell.
1. Kötelező szabályozási elemek
4. § (1) A szabályozási terv vonalas szabályozási elemei:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó, meglévő-megszűnő és tervezett belterületi határ,
3. szabályozási vonal,
4. szabályozási vonal meglévő határon,
5. építési övezet, övezet határa,
6. építési övezet, övezet jele,
7. építési vonal,
8. építési hely és határa,
9. építési övezeten / övezeten belül elhelyezkedő vízelvezető árok,
10. partfal megerősítéssel érintett partvonal
(2) A szabályozási terv felületi jelölésű szabályozási elemei:
1. I. rendű közúti közlekedési célú közterület,
2. nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület,
3. kötöttpályás közlekedési terület – vasútterület,
4. zöldterület – közkert,
5. erdőterület,
6. vízgazdálkodási terület,
7. egyéb vízgazdálkodási terület.
(3) A szabályozási terv sajátos jogintézményekkel érintett elemei:
1. beültetési kötelezettséggel érintett terület,
2. elővásárlási joggal érintett terület,
2. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek
5. § (1) A szabályozási tervben alkalmazott más jogszabály által elrendelt elemek:
1. védőtávolság, védőhatár, védősáv határa:
1a. vízfolyások parti sávja,
1b. közműlétesítmények védőtávolsága,
1c. nyomvonalas közlekedési és közmű infrastruktúra-elemek kezelői hozzájárulásának védőhatára,
2. műemlék telke,
3. műemléki környezet határa,
4. nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
5. régészeti érdekű terület határa,
6. helyi védett egyedi művi érték telke,
7. Natura 2000 terület,
8. országos ökológiai hálózat – magterület / ökológiai folyosó,
9. tervezett természeti terület,
10. tájképvédelmi terület övezete,
11. nagyvízi meder terület,
(2) Az Önkormányzat hatáskörébe nem tartozó, más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek lehatárolására az ezen elemeket elrendelő jogszabályok, hatósági határozatok, adatszolgáltatások az irányadóak.
(3) Az Önkormányzat hatáskörébe nem tartozó, más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek (2) bekezdéstől eltérő módosítására csak az adott ügyben hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértő állásfoglalásával kerülhet sor.
3. Javasolt szabályozási elemek
6. § (1) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:
1. javasolt telekhatár,
2. megszüntető jel,
3. javasolt kerékpárút,
4. javasolt gyalogút,
5. vegyes használatú út,
(2) A javasolt szabályozási elemek nyomvonalától – a vonatkozó jogszabályok és e Rendelet betartása mellett – rendeletmódosítás nélkül is el lehet térni.
(3) A javasolt kerékpárút kialakításánál a szabályozási tervlapon ábrázolt nyomvonal tájékoztató jellegű, azaz a kerékpárút az érintett közterületen belül, bármelyik oldalon elhelyezhető.
4. Tájékoztató elemek
7. § (1) A szabályozási terv tájékoztató elemei:
1. alaptérképi elemek (különösen földrészlet határ, alrészlet határ, meglévő épület),
2. szintvonal,
3. híd,
4. úttengely,
5. vasúttengely,
6. vasúti csomópont,
7. külterületi út,
8. szolgalmi joggal terhelt terület,
9. meglévő közműlétesítmények,
10. meglévő közművezetékek nyomvonala,
11. lebontott épület.
(2) A tájékoztató elemek nem tekinthetők jelen rendelet alapján elrendelt önkormányzati elhatározásnak.
(3) A tájékoztató elemek feltüntetésére az ezen elemeket elrendelő jogszabályok, vagy az adatszolgáltatások az irányadóak.
Közterület alakításra vonatkozó előírások
5. Közterületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
8. § Szabályozással érintett telek kizárólag a közterületi telekalakítás végrehajtását követően építhető be.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
6. Beépítettségre vonatkozó rendelkezések
9. § Ha a telek jelenlegi beépítettsége – a korábbi előírásoknak megfelelően, illetve jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján – a jelen előírások szerinti értéket meghaladja a meglévő épület(ek) felújítható(k), átalakítható(k), de a telek beépítettségét növelő bővítés(ük) nem engedélyezhető.
7. Beépítési magasságra vonatkozó rendelkezések
10. § A melléképület épületmagassága nem lépheti túl a 4,0 m-t.
8. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések
11. § (1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következők szerint kell meghatározni:
(2) Az előkert méretét:
a) az utcában jellemzően kialakult állapotnak
b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 5,0 méternek
c) gazdasági és különleges terület építési övezeteiben – kizárólag portaépület számára –0 méternek
kell tekinteni.
(3) Az oldalkert méretét:
a) Szabadon álló beépítési módnál:
aa) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének,
ab) vagy, ha ez az érték kisebb, mint 3,0 méter, akkor 3,0 méternek.
b) Oldalhatáron álló beépítési módnál 4,0 méternek
kell tekinteni.
(4) A hátsókert mérete:
a) Kialakult telekállapot esetén, 25 m telekmélységig 0 méternek,
b) Minden más esetben:
ba) a hátsókertre néző tényleges épületmagasság értékének,
bb) vagy, ha ez kisebb, mint 6,0 méter, akkor 6,0 méternek
kell tekinteni.
(5) Az előkert, az oldalkert, valamint a hátsókert legkisebb méretének meghatározásánál a kialakult állapot szerinti értéket a telepítési távolság betartása, a benapozás biztosítása, valamint az utcakép védelme felülírja.
(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületeket az építési helyen belül, a környezetében kialakult beépítési ritmus figyelembevételével kell elhelyezni, betartva az oldalkertre előírt legkisebb távolságot.
(7) Zártsorú beépítés módnál biztosítani kell a telkek hátsókertjének megközelítését, amennyiben azt a morfológiai és a műszaki adottságok lehetővé teszik.
(8) Az alábbi építmények helyezhetők el:
a) Elő- és oldalkertben:
aa) közmű-becsatlakozási műtárgy,
ab) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
ac) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),
b) Oldal- és hátsókertben:
ba) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
bb) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
bc) kerti épített tűzrakó hely, lugas,
bd) kerti szabadlépcső és lejtő,
be) szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.
9. Közlekedési felületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
12. § (1) Magánút bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(2) A magánút lehet:
a) közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú, vagy
b) közforgalom elől elzárt magánút.
(3) Közforgalom elől elzárt magánút belterületen nem létesíthető.
(4) A magánút legkisebb szélessége:
a) A közforgalom számára megnyitott magánút műszaki paraméterei és szabályozási szélessége a közúti jellemzőkkel azonosak. A közforgalom számára megnyitott magánúton a forgalom lehetőségét bármely napszakban és mindenki számára biztosítani kell, a használatot korlátozni nem lehet.
b) A közforgalom elől elzárt magánút szélessége:
ba) maximum 3 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 50 méter hosszú magánút esetén 5 méter,
bb) maximum 8 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 100 méter hosszú magánút esetén 8 méter,
bc) minden más esetben 12 méter.
(5) 200 métert meghaladó hosszúságú, zsákszerű magánutat, végfordulóval kell kialakítani.
(6) Külterületi út (beleértve a mező- és erdőgazdasági üzemi utat, dűlőutat) tengelyétől számított 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 méteren belül épület nem létesíthető.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
10. Táj-és természetvédelem, az élő környezet védelme
13. § (1) A meglevő értékes növényzet védelmét – függetlenül azok védett, vagy nem védett voltára – az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni.
(2) Természeti értékként jelölt területen fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáiból kell választani.
(4) Vízfolyások partélének külterületi 50-50 m-es sávjában, mezőgazdasági területfelhasználású telkeken a gyep művelési ágat meg kell őrizni – árvízvédelmi célokat szolgáló létesítmények kivételével –, épület, építmény nem helyezhető el.
(5) A védelmi-korlátozási elemeket a mindenkori adatszolgáltatás szerint kell figyelembe venni, így különösen:
11. Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
14. § (1) Többszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:
a) legalább 1 db nagy, vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa,
b) legalább 20 db cserje, valamint
c) a nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént.
(2) A felszíni parkolókat – függetlenül azok közterületi, vagy telken belüli elhelyezkedésétől – 4 parkoló helyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell beültetni.
(3) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál a többszintes növényállomány elhelyezhetőségét biztosítani kell.
12. Vízfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
15. § (1) Vízfelület – a környezet veszélyeztetésének kizárásával, a vízjogi engedélyezés figyelembe vételével – bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(2) A 083/12 hrsz.-ú telken a meglévő bányatavak eliszaposodását megakadályozó összekapcsolását, egybenyitását ki kell alakítani.
(3) A Szirmai-árok menti mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanok árok partvonalától számított 50 méter széles sávjában gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
Környezetvédelmi előírások
13. Védőtávolságok
16. § (1) Védőtávolságon belül – a meghatározott korlátozások és tilalmak figyelembe vételével – mindennemű tevékenység csak az adott ügyben feladatkörrel rendelkező szakhatóság egyetértésével végezhető.
(2) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára e Rendelet 4. mellékletében foglaltak az irányadóak.
(3) A közművek védőtávolságaira vonatkozóan a hatályos szabványokban [jelenleg: az MSZ 7482/2-80, az MSZ 7048, valamint a MSZ 151/5-86] foglaltak az irányadóak.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
14. Telekalakítás
17. § (1) Az építési övezetben, övezetben közműépítmények (különösen szennyvízátemelő, transzformátor) elhelyezése érdekében, továbbá közút és magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.
(2) Új nyúlványos (nyeles) telek:
a) meglévő és tervezett belterületen belül nem alakítható ki.
b) külterületen kizárólag fejlesztési területeken kívül, meglévő telekállapot közlekedési kapcsolatának biztosítására, meglévő szolgalmi jog felszámolása céljából alakítható ki.
(3) Fejlesztési területeken telekalakításra kizárólag a telektömb egészére készülő telekcsoport-újraosztás keretében kerülhet sor.
(4) Lakóterületen magánút, valamint bármely területfelhasználású területen tömbfeltáró út kialakítására csak a tömb egészére kiterjedő telekcsoport-újraosztás esetén kerülhet sor.
15. Elővásárlási jog
18. § A település teljes közigazgatási területén elővásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot valamennyi helyi közút lejegyzéssel, illetve zöldterület kialakítással érintett, valamint helyi értéknek helyet biztosító ingatlan esetében.
16. Kisajátítás
19. § A település területén kisajátítási jog illeti meg az Önkormányzatot valamennyi helyi közút, vagy közkert területtel érintett ingatlan esetében.
17. Beültetési kötelezettség
20. § (1) A beültetési kötelezettségű telekrészen – portaépület kivételével – épület nem helyezhető el.
(2) A telek beültetési kötelezettségű területének min. 85%-át többszintes növényállománnyal kell beültetni. A maradék részen út, kerékpárút, gyalogút kialakítható.
(3) A beültetési kötelezettségű területeket háromszintű növénytelepítéssel (gyep, cserje és lombkoronaszinten is zárt állomány) kell kialakítani. A háromszintű növényállomány védelmi funkcióját környezettűrő fafajok alkalmazásával kell biztosítani.
(4) Vízfolyások, csatornák parti sávját érintő beültetési kötelezettségű területe(ke)n a (2) bekezdésben szereplő többszintes növényállomány helyett egyszintes, gyepszintű növényzet kialakítása kötelező.
(5) Beültetési kötelezettség terheli a közúti közlekedési területtel (KÖu), valamint a nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterülettel (kt.) érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját:
a) az általános gazdasági területbe (G),
b) a beépítésre szánt különleges rekreációs területbe (K-re),
c) a beépítésre szánt különleges sportterületbe (K-sp), valamint
d) a beépítésre szánt különleges temetőterületbe (K-t)
sorolt ingatlannak.
(6) Beültetési kötelezettség terheli a lakóterületbe, a településközpont területbe, az intézményterületbe, a mezőgazdasági területbe, a vízgazdálkodási területbe sorolt ingatlannal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját
a) az általános gazdasági területbe (G),
b) a beépítésre szánt különleges rekreációs területbe (K-re),
c) a beépítésre szánt különleges sportterületbe (K-sp), valamint
d) a beépítésre szánt különleges temetőterületbe (K-t)
sorolt ingatlannak.
Közművek előírásai
21. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.
(2) Az előírás szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes közműüzemeltető, közműtulajdonos hozzájárulása esetén folytatható.
(3) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, vagy ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
(4) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.
(5) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, a közvilágítás kiépítéséről és a meglévő további közmű szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(6) A tervezett új telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni.
(7) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.
(8) Villamosenergia hálózat építése, rekonstrukciója során földkábeles vezetéket kell kiépíteni.
(9) Fejlesztési területeken elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kiépíteni.
(10) Az általános gazdasági területek építési övezetében a tetőfelületekről összegyűjtött csapadékvizek helyben tartása és locsolási célú hasznosítása elvárt.
(11) Szirmabesenyő teljes közigazgatási területén tilos a szennyvizek szikkasztása.
Építés általános szabályai
18. Általános rendelkezések
22. § (1) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, e Rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozó telekre vonatkozó előírások:
a) Beépítési paraméterek számításánál, beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne.
b) Az a) pontban szereplő rendelkezést építési hely meghatározásánál nem kell alkalmazni, azaz épület a telek elő-, oldal- és hátsókerti területének betartásával bárhol elhelyezhető.
c) Az érintett építési övezetek, övezetek beépítési paraméterei között meglévő épületmagassági érték eltérése esetén:
ca) vagy az alacsonyabb épületmagasság-értéket kell az övezethatáron átnyúló épület egészére vonatkoztatni,
cb) vagy építési övezetenként, övezetenként önálló épületet kell építeni az ott megadott épületmagasság betartásával,
cc) vagy a kisebb épületmagasságot alkalmazó nyaktaggal, mindkét építési övezet, övezet megengedett legmagasabb épületmagasságát alkalmazó, önálló, ám nyaktaggal összekapcsolható épületeket kell telepíteni.
(3) Az építési helyen kívül eső, meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók, tetőterük beépíthető, funkcióváltásuk megvalósítható, de beépítettséget növelő bővítésük nem engedélyezhető.
(4) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül engedélyezhető.
(5) Híd bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(6) A település területén az előírt épületmagasságtól eltérő magasságú torony, vagy kémény – kizárólag az igényelt technológia mértékéig – az alábbi építési övezetekben létesíthetők:
a) településközpont terület (Vt),
b) általános gazdasági terület (G),
c) különleges temetőterület (K-te).
(7) A Volt bányatavak mentén tervezett fejlesztések megvalósítása során, a szabályozási tervlapon ekként jelölt, közvetlenül érintett tóparti partfalat meg kell erősíteni.
Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
23. § Szirmabesenyő II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település. [Forrás: a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet]
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
19. Lakóterületek
24. § (1) Az építési helyen belül a főépületnek, a melléképülethez képest, mindig a közterület, vagy magánút felől kell elhelyezkednie. Az előírás portaépületre és garázsépületre nem vonatkozik.
(2) Saroktelek, illetve átmenő telek esetén az (1) bekezdésben előírtakat a települési főépítész egyedi bírálat alapján kell értelmezni.
(3) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész hátsókertnek minősül.
19/A.2 Kisvárosias lakóterület [Lk]
24/A. §3 (1) Kisvárosias lakóterület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Kisvárosias lakóterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 12. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Kisvárosias lakóterületen épületenként legfeljebb hat önálló rendeltetési egység létesíthető.
Kertvárosias lakóterület [Lke]
25. § (1) Kertvárosias lakóterület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Kertvárosias lakóterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 13. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Kertvárosias lakóterületen legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület létesíthető.
Falusias lakóterület [Lf]
26. § (1) Falusias lakóterület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Falusias lakóterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 14. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Falusias lakóterületen legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület létesíthető.
(4) A mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági rendeltetés legfeljebb a beépíthető terület 1/3-án helyezhető el.
20. Vegyes területek
27. § Vegyes terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
Településközpont terület [Vt]
28. § (1) Településközpont területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 16. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) Településközpont területen önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
(3)4 A Vt-5* építési övezetben a beépítési módot az illeszkedés elve határozza meg.
Intézmény terület [Vi]
29. § (1) Intézmény területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 17. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) Intézmény területen önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
21. Gazdasági területek
30. § (1) Gazdasági terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Az előírt zöldfelületi arány 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
(3) Az előírt számú parkoló hely kialakításán túl a teheráru rakodását is telken belül kell biztosítani.
(4) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(5) A gazdasági terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén, annak igazolható mértékéig, túlléphető.
22. Általános gazdasági terület [G]
31. § Általános gazdasági területen az OTÉK 10. § (2) bekezdése, valamint 20/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendeltetés helyezhető el.
21. Különleges területek [K]
32. § (1) Különleges területek építési övezeteiben a közművesítettség mértéke és módja:
a) Belterületen a teljes közművesítés.
b) Külterületen:
ba) a legalább részleges közművesítés, valamint
bb) a keletkező szennyvíz
1) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
Különleges pincesor terület [K-pi]
33. § Különleges pincesor területen:
a) szőlőtermesztéshez kapcsolódó,
b) szőlő feldolgozáshoz kapcsolódó,
c) bor készítéséhez kapcsolódó,
d) borturizmushoz kapcsolódó, valamint
e) gyümölcstermesztéssel összefüggő,
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges rekreációs terület [K-re]
34. § Különleges rekreációs területen elhelyezhető:
a) sport és rekreációs célú
b) idegenforgalmi célú
c) vendéglátó
d) camping, sport és szabadidő,
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen öltöző, szociális, irodai, raktár, porta), valamint
f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
g) lakó
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges sportterület [K-sp]
35. § Különleges sportterületen elhelyezhető:
a) sport és rekreációs célú,
b) turisztikai,
c) szálláshely szolgáltató és vendéglátó,
d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen öltöző, szociális, irodai, raktár, porta), valamint
e) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges temetőterület [K-t]
36. § Különleges temetőterületen elhelyezhető:
a) egyházi és világi kegyeleti célú,
b) ravatalozó,
c) hűtőház,
d) sírbolt, emlékmű,
e) urnafal,
f) kereszt, harangláb, emlékoszlop,
g) virág és kegyeleti kellék árusításához szükséges, valamint
h) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
i) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
22. Közlekedési terület [KÖu, kt, KÖk]
37. § (1) Közlekedési területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 26. § (1) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) A KÖu jelű közúti közlekedési területen kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés pavilon formájában is létesíthető.
23. Zöldterület – közkert [Zkk]
38. § (1) Zöldterület övezeteiben a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Zöldterületen:
a) pihenést és testedzést szolgáló,
b) a zöldterület fenntartásához és védelméhez szükséges,
c) a terület használói számára kialakított parkoló,
d) országos és helyi közúthálózati elem,
e) tömegközlekedési megállóhely és építményei,
f) kerékpárút, gyalogút, járda, sétány, közösségi tér,
g) a c)-f) pontokban szereplő létesítmények csomópontja, tartószerkezeti, zöldfelületi, vízelvezetési és környezetvédelmi építménye,
h) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.
24. Erdőterület [Ev, Eg, Ek]
39. § (1) Erdőterületen az OTÉK 28. § (3) és (4) bekezdése szerinti rendeltetés helyezhető el.
(2) Erdőterület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
25. Mezőgazdasági területek
40. § Építmény elhelyezésére, illetve birtokközpont kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll, elsődlegesen – művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.
Kertes mezőgazdasági terület [Mk]
41. § (1) Kertes mezőgazdasági terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztározóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi, biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Kertes mezőgazdasági területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 29. § (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Az övezetben a vonatkozó országos jogszabály [OTÉK 29. § (5)-(7)] szerinti birtokközpont nem alakítható ki.
Általános mezőgazdasági terület [Má]
42. § (1) Általános mezőgazdasági terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Általános mezőgazdasági területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 29. § (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Az övezetben a vonatkozó országos jogszabály [OTÉK 29. § (5)-(7)] szerinti birtokközpont kialakítható.
Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület [Mko]
43. § (1) Általános mezőgazdasági terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági területen:
a) gyepgazdálkodást szolgáló,
b) állattartást és állattenyésztést szolgáló,
c) ökoturisztikai
rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.
(3) Az övezet területén építmény csak a táji és természeti értékeket figyelembe véve helyezhető el.
(4) Az övezetben a vonatkozó jogszabály szerinti birtokközpont nem alakítható ki.
26. Vízgazdálkodási terület [V]
44. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Vízgazdálkodási terület övezetében:
a) felszíni vízrendezés létesítménye és műtárgya,
b) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai létesítmény,
c) horgászsporttal összefüggő építmény, valamint
d) hídpillér.
rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.
(3) A vízgazdálkodási terület övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén, annak igazolható mértékéig, túlléphető.
27. Egyéb vízgazdálkodási terület [Ve]
45. § Egyéb vízgazdálkodási terület övezetében:
a) felszíni vízrendezési, valamint
b) árvízvédelmi
rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.
28. Különleges beépítésre nem szánt területek [Kb]
46. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Különleges beépítésre nem szánt területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 47-50. § szakaszok előírásait kell figyelembe venni.
(4) Az előírt zöldfelületi arány 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.
(5) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(6) Különleges területen, kizárólag portaépület elhelyezésére, a telek közterület, vagy magánút menti előkerti sávja is felhasználható.
(7) A különleges terület övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén, annak igazolható mértékéig, túlléphető.
Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület [Kb-en]
47. § Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen:
a) napenergia hasznosítását szolgáló,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta)
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges beépítésre nem szánt közműterület [Kb-km]
48. § Különleges beépítésre nem szánt közműterületen:
a) közműellátást szolgáló,
b) a közműhálózat üzemeltetéséhez, a telephely fenntartásához, védelméhez kapcsolódó
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület [Kb-mg]
49. § Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi területen:
a) mezőgazdasági üzemi tevékenységű,
b) mezőgazdasági termeléssel (kereskedelmi, szolgáltató, tároló) összefüggő,
c) lovas turisztikai célú,
d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület [Kb-re]
50. § Különleges beépítésre nem szánt rekreációs területen:
a) sport-, strand-, turisztikai és rekreációs,
EGFYES TELEPÜLÉSRÉSZEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETRE – A 0123/1, 0128, 0129/76, 0129/83, 0129/84, 0129/85, 0129/86, 0129/94, 0129/95, 0129/96, 0129/97, 0129/98, 0129/99, 0129/101, 0129/103, 0129/105, 0129/107, 0216, 1416/2, 1416/3, 5421/5, 5422/1, 5423/1, 5424/1, 5425/1, 5427, VALAMINT 5428 HRSZ.-Ú INGATLANOK TERÜLETÉRE – VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
51. § (1) A 0129/90 hrsz.-ú telek, illetve az ebből a földrészletből telekalakítási eljárások jogerős befejezését követően kialakított földrészlet mindenkori tulajdonosának feladata a jelenlegi időszakos vízfolyás kiváltására, valamint a szőlőhegyek/kiskertek felől érkező csapadékvizek övárokkal való megfogására alkalmas esővíz levezető árok vízjogi engedélyen alapuló kiépítése.
(2) 400 m2-nél nagyobb alapterületű épület létesítése esetén a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(3) Az építési övezetben előírt minimális zöldfelület mértékének legalább felét többszintes növényállományú zöldfelületként kell kialakítani.
(4) A zártkertekkel szomszédos, délnyugati telekhatárok mentén, az övárok méretezett területén túli, legalább 10 méteres sávot többszintes növényállományú zöldfelületként kell kialakítani
(5) A terület észak-északnyugati telekhatára menti, a szabályozási tervlapon jelöltek szerint, 30 méteres sávra az Önkormányzatot, a felszíni vízrendezés biztosítására, szolgalmi jog illeti meg.
(6) A előkert mérete 5,0 m.
(7) A vízgazdálkodás céljára, a jelenlegi időszakos vízfolyás nyomvonala mentén kijelölt 30 m szélességű beépítési sávban, csak olyan területhasználat végezhető, illetve engedélyezhető, amely a mértékadó vízmennyiség el-, illetve levezetését, valamint a kezelői feladatok ellátását nem akadályozza. Az előzőekben említett, a jelenlegi vagy a későbbiekben kiépített meder és parti sávjai által elfoglalt területsáv nem beépíthető.
0115/1, 0115/6, 0117/1, 0117/2, 0117/3, 0117/4, 0117/6, 0117/11, 0117/12, 0117/13, 0117/14 HRSZ.-Ú INGATLANOK TERÜLETÉRE – VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
52. § (1) A 0115/1, 0115/6, 0117/1, 0117/2, 0117/3, 0117/4, 0117/6, 0117/11, 0117/12, 0117/13, 0117/14 hrsz.-ú telkek, illetve az ezekből a földrészletekből telekalakítási eljárások jogerős befejezését követően kialakított földrészlet(ek) mindenkori tulajdonosá(i)nak feladata a jelenlegi időszakos vízfolyás kiváltására, valamint a szőlőhegyek/kiskertek felől érkező csapadékvizek övárokkal való megfogására alkalmas esővíz levezető árok vízjogi engedélyen alapuló kiépítése.
(2) A vízgazdálkodás céljára, a jelenlegi időszakos vízfolyás nyomvonala mentén kijelölt 30 m szélességű beépítési sávban, csak olyan területhasználat végezhető, illetve engedélyezhető, amely a mértékadó vízmennyiség el-, illetve levezetését, valamint a kezelői feladatok ellátását nem akadályozza. Az előzőekben említett, a jelenlegi vagy a későbbiekben kiépített meder és parti sávjai által elfoglalt területsáv nem beépíthető.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
53. § (1) E Rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.
(2) E Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Szirmabesenyő Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2005. (IV.25.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
(3)5 A rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult építési hatósági ügyekben kell alkalmazni.
(4)6 A Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III.29.) önkormányzati rendeletében foglaltakat a hatályba lépésekor folyamatban lévő építési hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
2. melléklet8
1. Építési övezeti paraméterek
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Az építési övezet jele |
Az építési telekre |
Az épületre meghatározott |
|||
2 |
beépítés módja |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb kialakítható telekterület |
legkisebb zöldfelület |
legnagyobb épület-magasság |
|
3 |
% |
m2 |
% |
m |
||
3a |
Lk-1 |
SZ |
50 |
2000 |
30 |
9,0 |
4 |
Lke-1 |
O |
30 |
550 |
50 |
6,0 |
5 |
Lke-2 |
O |
30 |
800 |
50 |
4,5 |
6 |
Lke-3 |
O |
30 |
550 |
50 |
4,5 |
7 |
Lke-4 |
O |
30 |
350 |
50 |
4,5 |
8 |
Lke-5 |
Z |
30 |
350 |
50 |
4,5 |
9 |
Lf-1 |
O |
30 |
550 |
40 |
6,0 |
10 |
Lf-2 |
O |
30 |
550 |
40 |
4,5 |
11 |
Lf-3 |
O |
20 |
550 |
50 |
4,5 |
12 |
Vt-1 |
O |
50 |
550 |
20 |
7,5 |
13 |
Vt-2 |
SZ |
40 |
1000 |
20 |
7,5 |
14 |
Vt-3 |
O |
50 |
1000 |
20 |
6,0 (K) |
15 |
Vt-4 |
SZ |
50 |
1000 |
20 |
6,0 |
16 |
Vt-5 |
Z |
50 |
550 |
20 |
6,0 |
16a |
Vt-5* |
I |
50 |
550 |
20 |
6,0 |
17 |
Vt-6 |
O |
50 |
550 |
20 |
6,0 |
18 |
Vi-1 |
SZ |
50 |
2000 |
20 |
12,0 |
19 |
G-1 |
SZ |
50 |
4000 |
25 |
15,0 |
20 |
G-2 |
SZ |
50 |
1500 |
25 |
12,5 |
21 |
G-3 |
O |
50 |
1500 |
25 |
6,0 |
22 |
K-pi |
SZ(K) |
40(K) |
100(K) |
40(K) |
4,5(K) |
23 |
K-re |
SZ |
20 |
2000 |
40 |
7,5 |
24 |
K-sp |
SZ |
40 |
3000 |
40 |
12,5 |
25 |
K-te |
SZ |
20 |
3000 |
40 |
7,5 |
(K) Kialakult állapot (I) Illeszkedés szerinti besorolás |
||||||
2. Övezeti paraméterek
A |
C |
D |
E |
F |
||
|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Az övezet jele |
A telekre |
Az épületre meghatározott |
|||
2 |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb beépíthető telekterület |
legkisebb zöldfelület |
legnagyobb épület-magassága* |
||
3 |
% |
m2 |
% |
m |
||
4 |
KÖu |
5 |
1000 |
- |
4,5 |
|
5 |
kt |
5 |
1000 |
- |
4,5 |
|
6 |
KÖk |
5 |
1000 |
- |
4,5 |
|
7 |
Zkk |
3 |
1000 |
60 |
4,5 |
|
8 |
Ev |
0 |
1000 |
95 |
NR |
|
9 |
Eg |
0,5 |
1000 |
90 |
4,5 |
|
10 |
Ek |
5 |
1000 |
90 |
4,5 |
|
11 |
Mk |
3 |
** |
80 |
4,5 |
|
12 |
Má |
3 |
** |
80 |
4,5 |
|
13 |
Mko |
1 |
10.000 |
95 |
4,5 |
|
14 |
V |
1 |
- |
A vízfelületen kívüli terület 90 %-a |
4,5 |
|
15 |
Ve |
1 |
- |
- |
4,5 |
|
16 |
Kb-en |
10 |
2000 |
30 |
4,5 |
|
17 |
Kb-km |
10 |
2000 |
30 |
4,5 |
|
18 |
Kb-mg |
10 |
2000 |
30 |
4,5 |
|
19 |
Kb-re |
10 |
2000 |
30 |
4,5 |
|
- Nincs korlátozás. * Technológiai indokoltság mértékéig túlléphető. ** Országos előírások szerint. |
||||||
3. melléklet
4. melléklet
1 |
Állat |
Állat létszáma |
Távolság lakó- és üdülőépülettől |
Távolság |
Távolság közterülettől |
2 |
kisállat |
20 |
10 |
10 |
5 |
3 |
közepes állat |
6 |
10 |
10 |
5 |
4 |
nagy állat |
2 |
20 |
15 |
5 |
1 |
Állat |
Állat létszáma |
Távolság lakó- és üdülőépülettől |
Távolság |
Távolság közterülettől |
2 |
kisállat |
100 |
20 |
20 |
10 |
3 |
közepes állat |
30 |
20 |
20 |
10 |
4 |
nagy állat |
10 |
30 |
25 |
10 |
5. melléklet9
1. 
A bevezető a Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 19/A. alcím címét a Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 24/A. §-t a Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 28. § (3) bekezdését a Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 17.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Az 53. § (3) bekezdését a Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 17.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
Az 53. § (4) bekezdését a Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.