1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata.

(2) Székhelye: 3565 Tiszalúc, Kossuth tér 3.

2. § Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, melynek során demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

3. § Az önkormányzat illetékessége Tiszalúc közigazgatási területére terjed ki.

4. § (1) Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata jelképei a címer, zászló és a pecsét.

(2) Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata jelképeit és azok használatának rendjét Tiszalúc Nagyközség címeréről, zászlajáról valamint azok használatáról szóló rendeletében szabályozza.

(3) A Polgármesteri Hivatal kör alakú bélyegzőjén a körívben Tiszalúci Polgármesteri Hivatal felirat szerepel, középen Magyarország címere.

(4) Az önkormányzat történelmi emléknapja augusztus 30. I. Rákóczi György Erdély fejedelmének 1642. augusztus 30.-án kelt, Gyaluban kiadott, Lúcra hajdúkat telepítő oklevelének alapján.

(5) Az önkormányzat lapja: időszaki lapot bocsáthat ki, amely hitelesen tájékoztatja a polgárokat a képviselő- testület és a polgármester őket érintő fontosabb döntéseiről.

5. § Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó feladatainak felsorolását és a szakfeladat rendet a rendelet 7. függeléke tartalmazza.

6. § A Képviselő testület tagjainak száma: 9 fő (8 képviselő 1 polgármester) A Képviselő testület tagjainak névsorát a szabályzat 2. sz. függeléke tartalmazza.

7. § (1) A Képviselő-testülettől a bizottságokra a polgármesterre és a társulásokra átruházott hatáskört a rendelet. 1;2;3.4. melléklete tartalmazza.

(2) A hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek évente beszámol.

(3) Az önkormányzati hatósági ügyintézéssel kapcsolatos tapasztalatairól a hatáskör gyakorlója év végén beszámol.

(4) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.

8. § (1) A polgármester eskütételét követően az alakuló ülésen vagy az alakuló ülést követő első rendes ülésen munkaprogramot terjeszt a képviselő-testület elé. A munkaprogram a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól. Tartalmazza a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, kiemelt feladatait.

(2) A Képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A következő év munkaterv tervezetét a beérkezett javaslatok alapján minden év december 31-ig a polgármester a képviselő testület elé terjeszti elfogadásra.

(3) A munkaterv elkészítéshez javaslatot kell kérni:

9. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(2) A képviselő-testület munkatervét közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján.

10. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

11. § (1) Rendes ülést a Képviselő-testület évi 6 alkalommal tart. Az ülést a hónap utolsó kedd munkanapjára 15 órai kezdettel kell összehívni.

12. § (1) A képviselő testület ülése nyilvános, kivéve a zárt ülés.

(2) A képviselő testület teljes nyílt üléseiről vágatlan kép és hangfelvétel készül, melyet a testületi ülést követő napon a település honlapjáról elérhetővé tesznek a lakosság számára.

(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság csak a képviselő testület által kijelölt helyen foglalhat helyet, és a testületi ülés alatt az ülés rendjének megzavarásától tartózkodni köteles. Az ülésteremben a hallgatóság tagja telefonbeszélgetést nem folytathat, ezért köteles telefonját kikapcsolt állapotban tartani vagy lenémítani.

(4) Az ülés rendjének megzavarása esetén az ülést vezető a hallgatóságot rendre utasíthatja, és figyelmezteti a rendzavarás következményeire, ismételt rendzavarás esetén a testületi ülést félbeszakíthatja (szünetet rendelhet el). Amennyiben a testületi ülés félbeszakítását követően a hallgatóság a rendzavaró tevékenységgel nem hagy fel, a testületi ülést az ülést vezető elnapolhatja.

(5) A nyilvános ülésen a hallgatóság tagja a képviselő-testület munkájáról – külön hozzájáruló nyilatkozat nélkül - kép és hangfelvétel készítésére jogosult, azonban a felvétel készítése során a képviselő-testület munkáját nem zavarhatja, illetve az ülésről hivatalos felvételt készítő személyt a felvétel készítésében nem akadályozhatja.

13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az az alpolgármester, aki képviselői mandátummal rendelkezik és általános helyettese a polgármesternek. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Gazdálkodási, Településfejlesztési, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testület ülését.”

(2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot, előadóját.

(3) A meghívó mellékletét képezik az előterjesztések és az önálló indítványok.

(4) A Képviselő-testület ülésén kiosztható előterjesztésre csak sürgősségi indítvány esetén kerülhet sor, a jegyző törvényességi véleményezésével.

14. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

(2) Indokolt esetben a Képviselő-testület a rendkívüli ülése rövid úton is összehívható a napirend megjelölésével a meghívó kézbesítését, illetve az értesítés közlését követő napra.

(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja a település honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az (1) bekezdésben foglalt határidők figyelembevételével.

15. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott

16. § Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

17. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az az alpolgármester vezeti az ülést.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Gazdálkodási, Településfejlesztési, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti a képviselő-testület ülését.”

(4) Az ülés vezetőjének feladatai:

(5) Az ülés vezetője figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít, és felhívja a figyelmét a rendzavarás következményeire. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja.

18. § (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A napirend sorrendje

19. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület határoz.

(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a Képviselő-testület által felkért személy lehet.

20. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató, kérelem, valamint minden olyan ügy, amely a munkatervben nem szerepel, de Képviselő-testületi tárgyalást, vagy döntést igényel.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztés tartalmazza

21. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során megismeri és figyelembe veszi a napirendi témájában érintett szerv, a lakosság véleményét, javaslatát.

(2) A bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyújthat be a képviselő-testülethez.

22. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.

(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

23. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítés jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Az interpelláció felvilágosítás kérés, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll a képviselő-testület hatáskörének ellátásával, vagy valamely szervezete, intézménye feladat- és hatáskörét érinti.

(3) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, feltéve, ha azt a címzett az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal írásban megkapta. Ellenkező esetben 15 napon belül, írásban kell az interpellálónak választ adni.

24. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.

(2) A vita megkezdése előtt az illetékes szakbizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.

(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. Továbbá azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja a tárgyszerűségre, tárgyra térésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.

(6) A képviselő az elfogadott napirendi tárgysorozathoz nem tartozó közérdekű ügyben jogosult - napirenden kívüli – hozzászólásra de ezt az egyebek napirendi ponton belül teheti csak meg.

(7) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

25. § (1) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.”

26. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke a módosító javaslat írásba foglalását kérheti.

27. § (1) A képviselő testület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(3) Ha a képviselő testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról külön-külön kell szavazást elrendelni.

28. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

29. § (1) A Képviselő- testület döntéseit kézfelemeléssel hozza és „igen” „nem” nyilatkozattal szavaznak.

30. § (1) A Képviselőtestület titkos szavazással dönt mindazon esetekben amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja.

(2) A titkos szavazást a Gazdálkodási, Településfejlesztési, Jogi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le, tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

31. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani akkor, ha azt a polgármester vagy bármelyik képviselő indítványozza és azt a képviselő-testület egyszerű többséggel megszavazza.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét akik „igen”, „nem”, nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(3) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

32. § (1) A képviselő-testület üléséről, valamint a bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A ülésekről hangfelvétel alapján készül jegyzőkönyv. A hangfelvétel őrzéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(4) -----

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli.

(6) A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvet a Település honlapján közzé kell tenni az aláírást követő 15 napon belül.

33. § (1) Amennyiben egy képviselő nem tesz eleget az ügyben való személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, úgy a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára a képviselőt egyhavi tiszteletdíjától megfoszthatja. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A Képviselő-testület az egyhavi tiszteletdíj megvonásáról a mulasztást megalapozó körülményekről való tudomásszerzéstől számított legkésőbb 60 napon belül dönthet.

34. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot. „ Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint.

(3) A képviselő-testület határozata tartalmazza

(4) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző betűrendes és határidő-nyilvántartást vezet.

(5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

35. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.

36. § ----------

37. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.

(2) -------------

(3) --------------

(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.

(5) -------------

38. § Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. A rendeletet a helyi honlapon is közzé kell tenni.

39. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 15 nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői az Intézmény vezetőknek és a polgármester által kijelölt gazdasági társaságok vezetői.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, amelyről jegyzőkönyv készül a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvekre vonatkozó szabályok szerint.

(4) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.

(5) Az állampolgárok és a (4) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő- testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.

(6) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(7) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.

(8) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt (személy) bizottság megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül értesíti az illetékest.

40. § (1) A képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti lakossági fórum tartását

(2) A lakossági fórum megtartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3) A lakossági fórumra a közmeghallgatás szabályai az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy arról jegyzőkönyv helyett feljegyzés készül.

41. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) A képviselő

(4) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjáról és költségtérítéséről a Helyi Önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, juttatásairól és költségtérítéséről szóló rendelet rendelkezik.

(5) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

(6) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát tarthat.

42. § -------------

43. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottságai:

(3) Az állandó tagjainak száma:

(4) A bizottságok feladatait és hatásköreit a rendelet 1;2;3. melléklete tartalmazza.

(5) A képviselő-testület bizottságai tagjainak nevét a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(6) A Képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait vagyon-nyilatkozat tételi kötelezettség terheli, melynek nyilvántartása, ellenőrzése és az ezzel összefüggő kezdeményezések vizsgálata a Gazdálkodási, Településfejlesztési, Jogi és Ügyrendi Bizottság feladata.

44. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

45. § A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben

46. § (1) Az illetékes bizottság állásfoglalásával terjeszthető a képviselő testület elé:

(2) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti.

(3) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.

(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására.

(6) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő ülés előtt a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülés előtt köteles megtárgyalni.”

(7) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.

(8) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt tag írja alá.

(9) -------------------

(10) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

47. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

48. § (1) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban

(2) A polgármester szükség szerint a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére munkaértekezletet tart, értékeli a Hivatal munkáját, ismerteti az adott időszakban tárgyalt fontosabb ügyeket, az időszerű feladatokat, és beszámoltatja a jegyzőt.

(3) A polgármester havonta egy alkalommal vezetői értekezletet tart, melyen részt vesz az alpolgármester, a jegyző, az önálló intézmények vezetői, a Tiszalúci Községüzemeltetési és Szolgáltató Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója, és a Roma nemzetiségi önkormányzat elnöke. A vezetői értekezlet konzultációs jellegű, érdemi döntést nem hoz.

(4) A polgármester fogadónapjáról a lakosságot tájékoztatni kell. A polgármester fogadónapját minden héten hétfőn 13.00-15-00 óráig tartja, melyről a lakosságot a hirdetőtáblán tájékoztatja

49. § (1) A képviselő-testület tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesteri tisztség ellátása főállásban történik.

(3) Az alpolgármesterek feladatkörét a polgármester határozza meg, erről a testületet tájékoztatja.

(4) ---------------

50. § (1) A jegyző feladata a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban

(2) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői felett.

(3) A jegyzőt – a jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetére legfeljebb hat hónap időtartamra – a Hivatalnak a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott képesítéssel és gyakorlattal rendelkező köztisztviselője helyettesíti.

51. § (1) A Polgármesteri Hivatal megnevezése: Tiszalúci Polgármesteri Hivatala.

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 3565 Tiszalúc, Kossuth tér 3.

(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása az 5. függelék tartalmazza.

(4) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadás rendje:

52. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

(2) A társulásban való együttműködés részletes szabályait a társulási megállapodás valamint a társulás szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(3) A társulási tanácsokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.

53. § (1) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

54. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, más célú hasznosítására önálló rendeletet alkot.

55. § Az önkormányzat és a saját intézményei pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület hivatala, a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulással alapján látja el.

56. § Tiszalúcon az alábbi települési nemzetiségi önkormányzat működik: Tiszalúci Roma Nemzetiségi Önkormányzat.

57. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal.

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére a működéshez szükséges személyi feltételeket. A nemzetiségi önkormányzat működését, döntéseinek előkészítését és végrehajtását a jegyző segíti. A települési nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátását a Hivatal Pénzügyi Osztálya végzi.

(3) Az önkormányzat az éves költségvetési rendeletben meghatározottak szerint biztosítja az önkormányzat működéséhez a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás szerint, a települési nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket.

(4) A jegyző kötelezettsége a Nemzetiségi Önkormányzat tájékoztatása, véleményezési és egyetértési jogának gyakorlásáról, melyet legkésőbb a tájékoztatást követő Képviselő – testületi ülésen tárgyalni kell.