Kazincbarcika Város Önkormányzata 32/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről
Hatályos: 2019. 08. 09- 2020. 03. 26Kazincbarcika Város Önkormányzata 32/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről
és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza Kazincbarcika Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát, a vagyon megszerzésére, elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó szabályokat, valamint e vagyoni körben a vagyonnal való rendelkezésre jogosultakat.
2. A rendelet hatálya
2. § (2) Jelen rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat vagyonának tulajdonosi joggyakorlójára és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti használójára.
Az önkormányzat vagyona
3. A települési önkormányzat vagyona
3. § Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
4. § (1) A törzsvagyon a kötelező önkormányzati feladatok ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja az alábbiak szerint:
a) forgalomképtelen önkormányzati vagyon:
aa) amit az Nvtv. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,
ab) amit törvény nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartandó vagyonelemnek minősít.
b) korlátozottan forgalomképesek
ba) a közművek,
5. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására szolgál, valamint többletbevétel elérését szolgálja.
(2) Az Önkormányzat üzleti vagyona körébe tartozik mindazon vagyon, amely nem tartozik e rendelet 3. § alapján minősített vagyontárgyak közé, és mindaz, amit az Önkormányzat Képviselő-testülete a Nvtv. alapján üzleti vagyonnak minősíthet.
(3) Az üzleti vagyon forgalomképes ingatlanokból, ingóságokból és forgalomképes vagyoni értékű jogokból áll.
(4) Forgalomképes ingatlanok az önkormányzat tulajdonát képező:
a) lakóházak, társasházi lakásingatlanok és nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek, kivéve, amelyekre az önkormányzat kötelezettséget vállalt
b) földingatlanok
c) és minden más ingatlan, amit az Önkormányzat Képviselő-testülete az Nvtv. alapján forgalomképesnek minősíthet
(5) Forgalomképes ingók és vagyoni értékű jogok az önkormányzat tulajdonában álló:
a) bankbetét, kötvény, társasági részesedés, kivéve amely az Nvtv. 5. §. (5) bekezdése alapján korlátozottan forgalomképesnek minősül,
4. A helyi nemzetiségi önkormányzatok vagyona
6. §1 (1) Kazincbarcika Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának vagyona a kisebbségi közügyek ellátásához, a működéshez szükséges ingó és ingatlan vagyon, amelyet a Kazincbarcika Város Önkormányzata a Kazincbarcika Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának határozatlan időre szólóan térítésmentesen használatba adott, vagy annak használati jogát térítésmentesen átadta.
(2) Kazincbarcika Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat vagyona a kisebbségi közügyek ellátásához, a működéshez szükséges ingó és ingatlan vagyon, amelyet a Kazincbarcika Városi Önkormányzat a Kazincbarcika Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatának határozatlan időre szólóan térítésmentesen használatba adott, vagy annak használati jogát térítésmentesen átadta.
(3) Kazincbarcika Város Német Nemzetiségi Önkormányzat vagyona a kisebbségi közügyek ellátásához, a működéshez szükséges ingó és ingatlan vagyon, amelyet a Kazincbarcika Városi Önkormányzat a Kazincbarcika Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatának határozatlan időre szólóan térítésmentesen használatba adott, vagy annak használati jogát térítésmentesen átadta.
(4) A térítésmentesen használatba adott leltár szerinti ingó vagyontárgyakat Kazincbarcika Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, Kazincbarcika Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata, valamint Kazincbarcika Város Német Nemzetiségi Önkormányzata a számviteli nyilvántartás szabályai szerint külön-külön tartja nyilván
5. A vagyontárgyak minősítése
7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában vagy résztulajdonában lévő vagyontárgyak minősítéséről – amennyiben az Nvtv. erre lehetőséget biztosít, – a Képviselő-testület dönt.
(2) Amennyiben az Önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testületnek minősítenie kell.
(3) A rendelet függelékeit évente egyszer felül kell vizsgálni, és az előző évben bekövetkezett változásoknak megfelelően módosítani kell.
A tulajdonosi jogok gyakorlása
6. Általános szabályok
8. § (1) Az Önkormányzat vagyona tekintetében a tulajdonosi jogokat és a tulajdonost terhelő kötelezettségeket, illetve az ezekből adódó feladatokat és hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja. E jogát a Képviselő-testület a polgármesterre és bizottságaira átruházhatja.
(2) Az önkormányzati vagyon rendeltetésszerű használatáról, üzemeltetéséről, vagyonkezelői jog létesítéséről, koncesszióba adásáról, állagának megóvásáról a Képviselő-testület a Kazincbarcika Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala, valamint intézményei, illetve gazdálkodó szervezetei (továbbiakban együttesen: tulajdonosi jogok gyakorlói) útján gondoskodik, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik.
(3) Az önkormányzati vagyon tulajdonosi jogának gyakorlói a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, kezelni, gyarapítani. Kötelesek a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak fenntartásával, karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével, védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni, valamint kötelesek a számviteli előírásoknak megfelelően nyilvántartani, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik.
7. A forgalomképtelen vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog
gyakorlása
9. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be nem vagyoni hozzájárulásként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul nem adhatók.
(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak más módon való hasznosítása (pl. bérbe adás, közterület használati díj ellenében történő átengedés) engedélyezhető.
(3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény alapján a koncessziós jog gyakorlása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület feladata a koncessziós pályázat kiírása és elbírálása, önkormányzati véleményalkotás az állam nevében kiírásra kerülő –önkormányzatot érintő- pályázatok esetében, amelyek az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, továbbá a helyi közművek működtetésére vonatkoznak.
8. A korlátozottan forgalomképes vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog
gyakorlása
10. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonának meghatározó részét tulajdonosi jogok gyakorlóinak rendelkezésre bocsátásával biztosítja a feladataik ellátásához és működésükhöz szükséges feltételeket, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik.
9. Az üzleti vagyonnal kapcsolatos gazdálkodás
11. § (1) A üzleti vagyon hasznosítása során az Önkormányzat Képviselő-testületének döntésével
a) gazdasági társaságot, non-profit gazdasági társaságot alapíthat,
b) alapítványt hozhat létre, vagy ehhez csatlakozhat,
c) biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelheti,
d) az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlását átengedheti, vagy ezen vagyontárgyak tulajdonjogát másra átruházhatja
(2) Az üzleti vagyonnal való gazdálkodás célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása, az önkormányzati vagyon gyarapítása.
(3) A helyi Önkormányzat csak olyan gazdasági társaságnak vagy civil szervezetnek lehet a tagja, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.
12. §2 A helyi Önkormányzat, illetve a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszerzései, valamint építési beruházásaik, felújításaik és a szolgáltatások megrendelése (továbbiakban: közbeszerzés) során – ha azok általános forgalmi adó nélkül számított értéke eléri vagy meghaladja az Nvtv. alapján külön törvényben, illetve a mindenkor hatályos közbeszerzési törvényben (Kbt.) meghatározott értékeket – kötelesek a közbeszerzési törvény vonatkozó rendelkezései alapján eljárni.
10. Az önkormányzati vagyon elidegenítésének, bérbeadásának és megterhelésének szabályai
13. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjoga csak ellenérték fejében ruházható át. Ingyenes átruházásra csak törvényben meghatározott esetekben és módon van lehetőség.
(2) A tulajdonjog ingyenes átengedése vagy a vagyon térítésmentes használatba adása tárgyában a Képviselő-testület dönt.
14. § Az önkormányzat tulajdonát képező ingatlan értékesítése nem sértheti a környezet, a közegészség, a közérdek védelme érdekében tett korlátozásokat, valamint a városi és regionális tervezéssel összefüggő előírásokat.
15. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon hitel felvételéhez, kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel, és semmilyen más módon nem terhelhető meg.
(2) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a törzsvagyonban lévő vagyontárgy hasznosítási, illetve működtetési jogának szerződés keretében történő átengedése, arra pályázat kiírása, elbírálása.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről a Képviselő-testület rendelkezik, kivéve a vízi-közmű tulajdont.
16. § (1) Amennyiben az Önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzati nyilvántartásban üzleti vagyonként szereplő, az Nvtv. alapján külön törvényben meghatározott értékhatárt meg nem haladó értékű vagyon esetében elidegenítési, vételi, vagy bérleti szándék jelenik meg, az értékesítés vagy bérbe adás – a képviselő testület döntése szerint – versenytárgyalás, licittárgyalás, vagy a képviselő-testület egyedi döntése alapján történhet.
(2)3 Amennyiben az Önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzati nyilvántartásban üzleti vagyonként szereplő, az Nvtv. alapján külön törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó értékű vagyon esetében elidegenítési, vételi, vagy bérleti szándék jelenik meg, az értékesítés vagy bérbe adás kizárólag versenytárgyalás útján történhet. Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyont csak értékbecsléssel – ingatlan esetében hivatalos ingatlanforgalmi értékbecsléssel - alátámasztva lehet értékesíteni.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyont csak értékbecsléssel – ingatlan esetében hivatalos ingatlanforgalmi értékbecsléssel - alátámasztva lehet értékesíteni vagy bérbe adni.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlan bérbeadására a bérleti szerződésnek az Nvtv. 11. § (11) bekezdésében foglaltakat tartalmaznia kell.
11. Versenytárgyalás
17. § (1) Az Nvtv. alapján külön törvényben meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak nyilvános – rendkívül indokolt esetben zártkörű - versenytárgyalás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Az Nvtv. alaján külön törvényben meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon használatát, hasznosítási jogát átengedni csak nyilvános – rendkívül indokolt esetben zártkörű - versenytárgyalás útján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, kivéve, ha a használat illetve hasznosítási jog átengedése önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik.
(3) A versenytárgyalás lefolytatásának részletes szabályait a rendelet 2. mellékletét képező „Versenytárgyalási Szabályzat” tartalmazza.
12. Licittárgyalás
18. § (1) Amennyiben az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, bérbeadása licittárgyalás útján történik, az értékesítés vagy a bérbeadás a legmagasabb ellenértéket ajánló részére történik.
(2) A licittárgyalás útján történő értékesítés, illetve bérbeadás szabályait a rendelet 3. mellékletét képező „Licittárgyalási Szabályzat” tartalmazza.
13. Az elfekvő készletek értékesítésére, a vagyontárgyak
selejtezésére vonatkozó szabályok
19. § (1)4 Az elfekvő készletek értékesítésére és selejtezésére vonatkozó hatásköri szabályokat a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(2)5
(3)
(4)
(5) Az elfekvő készletek értékesítéséből, illetve selejtezéséből származó bevétel az értékesítőt illeti meg, de a bevétel kizárólag vagyonszerzésre, vagy karbantartási, felújítási munkák finanszírozására használható fel.
14.6 Behajthatatlan követelések nyilvántartásból történő kivezetése
20. § (1) Az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek és a 100%-os, illetve többségi önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek évente egyszer a tárgyévet követő január 31. napjáig kezdeményezhetik a behajthatatlan követelések nyilvántartásból való törlését.
(2)7
(3)
15. Vagyonkezelői jog megszerzése, gyakorlása, ellenőrzése
21. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyontárgyait – közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelési szerződéssel – az Nvtv-ben meghatározott személyekre és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott módon bízhatja. A Vagyonkezelő a tulajdonos nevében, a szerződés szerint gyakorolja a tulajdonosi jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.
(2) A vagyonkezelési szerződés megkötéséről való döntés a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik, amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik.
(3) Ingatlanvagyon esetében a vagyonkezelői jog létrejöttéhez annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. A vagyonkezelői jog jogosultja köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.
(4) Amennyiben a vagyonkezelési szerződés önkormányzati társulással, költségvetési szervvel vagy önkormányzati intézménnyel kerül megkötésre az önkormányzati vagyon – kivéve a vízi-közművek – vagyonkezelésbe adása ingyenesen történik a nyilvántartási érték rögzítése mellett, egyéb esetekben az önkormányzat a vagyonkezelésbe adás előtt köteles vagyonértékelést végeztetni.
22. § (1) A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint a jó gazda gondosságával kezeli.
(2) A vagyonkezelő jogosult a vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat.
(3) A vagyonkezelő viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket, illetve mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségeken túl köteles
a)8 külön megállapodás hiányában a rábízott vagyon biztosítására
b) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,
c) önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni,
d) a vagyonkezelői jog ellenértékeként meghatározott pénzösszeg vagy más ellenszolgáltatás szerződés szerinti megfizetésére illetve teljesítésére.
(4) A vagyonkezelői jog ellenértékeként figyelembe vehető ellenszolgáltatás különösen: a vagyontárgy értéknövelő felújítása, illetve ilyen beruházás. Az ellenszolgáltatás vagyonkezelési szerződésben rögzített ellenértékének ÁFA fizetési kötelezettségét a vagyonkezelőre kell hárítani.
(5) A vagyonkezelő az átvállalt feladatok ellátását saját szervezete útján, vagy a szerződésben foglalt felhatalmazással – más személyek közreműködésével – látja el. A közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.
(6) A közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jognál, amennyiben a vagyonkezelőnek a közfeladat ellátása után bevételének több, mint a fele az államháztartás alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat elengedi – bevételekben meg nem térülő – az elszámolt értékcsökkenés 30 %-ának megfelelő összeg erejéig a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét.
23. § (1)9 A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét és célszerűségét a Polgármester a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hatáskörében gyakorolja.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3)10 A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az ellenőrzött szerv, az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat - és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(4)11 A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:
a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatni,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.
(7) A Polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év március 31-ig - tájékoztatja a Képviselő-testületet.
Intézmények gazdálkodása
16. Az intézmények kezelésében lévő vagyon hasznosítása
24. § (1) Az intézmények jogosultak a kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, az alapfeladat ellátásában nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására.
(2) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozói tevékenység keretén belül – az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönthet az intézmény részére rendelkezésre bocsátott
a) ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb egyévi időtartamra, vagy
b) 1 000 E Ft egyedi bruttó értékhatár alatti ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról, vagy
c) az őt megillető vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról 1 000 E Ft egyedi bruttó értékhatárig.
(3)12 Az (1) - (2) bekezdésben meghatározott jogok a Polgármesteri Hivatal vagyonát érintően a jegyzőt illetik meg.
(4) Az intézmények joga a rendelkezésre bocsátott ingatlanok, ingók ésszerű hasznosításával vállalkozói tevékenységet folytatni az alapító okiratban foglalt körben és mértékben, de csak akkor, ha a vagyonra az Önkormányzat más intézményének alapfeladatai ellátásához nincs szüksége, illetve ha törvény másképp nem rendelkezik.
(5) Az alapító okiratban fel nem sorolt és jóvá nem hagyott vállalkozási tevékenység csak a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával és az alapító okirat egyidejű módosítása után végezhető.
(6) Az intézmény vállalkozási tevékenységet csak akkor folytathat, ha annak finanszírozását önkormányzati támogatás, vagy társadalombiztosítási alapok forrásán kívüli eszközökből tudja biztosítani. A vállalkozás eredményéből származó bevételt szabadon felhasználhatja.
(7) Ingatlan, ingatlanrész egy évet meghaladó, határozott idejű bérbeadása kizárólag a Képviselő-testület eseti döntése alapján lehetséges.
17. Intézmény részvétele különböző gazdasági társaságokban
25. § (1) Az intézmény a Képviselő-testület engedélyével szerezhet érdekeltséget gazdasági társaságban, vagy non-profit gazdasági társaságban.
(2) Az intézmény csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(3) / Az intézmények gazdasági társaságban lévő részesedésük értékesítésére kizárólag a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával és a bevétel felhasználásának egyidejű meghatározásával jogosultak.
(4) Intézmény alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de összesen évi 5 millió Ft értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre – ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll – kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét – a kiadások megtérítése mellett – átengedheti.
(5) Az intézmények
a) hitelt nem vehetnek fel, költségvetési éven túli pénzügyi kihatással járó kötelezettséget csak a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vállalhatnak,
b) kezességet nem vállalhatnak,
Vagyonnyilvántartás
26. § (1)13 Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 06.) Korm. rendelet, valamint az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő ingatlanvagyon kataszter tartalmazza.
(2) A vagyont használó gazdálkodó szervek kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani, minősíteni az eszközök és források értékelésének szabályzata alapján, valamint a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni és megküldeni.
(3) Az önkormányzat
a) ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerint bruttó értéken, esetenként értékbecslés alapján becsült értéken,
aa) ami az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanoknál a forgalmi értéket,
ab) a törzsvagyon körébe tartozó ingatlanoknál a költségalapú becsült értéket jelent
b) ingó vagyonát nyilvántartási értéken vagy mennyiségben tartja nyilván.
c) portfolió vagyonát névértéken, illetve a mérleg készítésekor érvényes piaci megítélésnek megfelelő értéken szerepelteti.
(4) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
Vagyonleltár
27. § (1) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31. napján) meglévő aktuális állapotát mutatja. A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, – a tulajdonosi jogokat gyakorlók közreműködésével – a jegyző gondoskodik.
(2) A vagyonleltár az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint üzleti vagyon bontásban tartalmazza. Az egyes vagyoncsoportokon belül
a) az ingatlanokat a számviteli nyilvántartásokkal egyező bruttó és nettó értéken (ahol vagyonértékelést hajtottak végre a forgalmi értéket /piaci értéket/ is, feltüntetve a vagyonértékelés időpontját is.)
b) a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen,
c) az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban, tulajdonosi jogokat gyakorlókként összesített mérleg szerinti értékben tartalmazza.
Záró rendelkezések
28. § Ezen rendelet szabályait
a) az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérleti díjáról és a lakbértámogatás rendjéről szóló 26/2004. (IX.3.) önkormányzati rendeletben,
b) a lakások és helyiségek bérletéről szóló 25/2004. (IX.3.) önkormányzati rendeletben,
c)14 a közterületek rendjéről és a közterület-használat szabályairól szóló 38/2017. (IX. 28.) önkormányzati rendeletben,
d) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésének feltételeiről, valamint az elidegenítésből származó bevételek felhasználásának szabályairól szóló 27/2004. (IX.3.) önkormányzati rendeletben,
e) Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről szóló 44/2005. (XII.22.) önkormányzati rendeletben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
29. § (1) E rendelet 2014. július 1. napján lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 29/2004.(IX. 03.) Ör. hatályát veszti.
(4) Amennyiben a vagyonkezelési szerződés önkormányzati társulással, költségvetési szervvel vagy önkormányzati intézménnyel kerül megkötésre az önkormányzati vagyon – kivéve a vízi-közművek – vagyonkezelésbe adása ingyenesen történik a nyilvántartási érték rögzítése mellett, egyéb esetekben az önkormányzat a vagyonkezelésbe adás előtt köteles vagyonértékelést végeztetni.
22. § (1) A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint a jó gazda gondosságával kezeli.
(2) A vagyonkezelő jogosult a vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat.
(3) A vagyonkezelő viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket, illetve mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségeken túl köteles
a)15 külön megállapodás hiányában a rábízott vagyon biztosítására,
b) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,
c) önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni,
d) a vagyonkezelői jog ellenértékeként meghatározott pénzösszeg vagy más ellenszolgáltatás szerződés szerinti megfizetésére illetve teljesítésére.
(4) A vagyonkezelői jog ellenértékeként figyelembe vehető ellenszolgáltatás különösen: a vagyontárgy értéknövelő felújítása, illetve ilyen beruházás. Az ellenszolgáltatás vagyonkezelési szerződésben rögzített ellenértékének ÁFA fizetési kötelezettségét a vagyonkezelőre kell hárítani.
(5) A vagyonkezelő az átvállalt feladatok ellátását saját szervezete útján, vagy a szerződésben foglalt felhatalmazással – más személyek közreműködésével – látja el. A közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.
(6) A közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jognál, amennyiben a vagyonkezelőnek a közfeladat ellátása után bevételének több, mint a fele az államháztartás alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat elengedi – bevételekben meg nem térülő – az elszámolt értékcsökkenés 30 %-ának megfelelő összeg erejéig a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét.
23. §16 (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét és célszerűségét a Polgármester a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hatáskörében gyakorolja.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
Intézmények gazdálkodása
14. Az intézmények kezelésében lévő vagyon hasznosítása
24. § (1) Az intézmények jogosultak a kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, az alapfeladat ellátásában nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására.
(2) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozói tevékenység keretén belül – az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönthet az intézmény részére rendelkezésre bocsátott
a) ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb egyévi időtartamra, vagy
b) 1 000 E Ft egyedi bruttó értékhatár alatti ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról, vagy
c) az őt megillető vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról 1 000 E Ft egyedi bruttó értékhatárig.
(3) Az (1) - (2) bekezdésben meghatározott jogok a Polgármesteri Hivatal vagyonát érintően a jegyzőt illetik meg.
(4) Az intézmények joga a rendelkezésre bocsátott ingatlanok, ingók ésszerű hasznosításával vállalkozói tevékenységet folytatni az alapító okiratban foglalt körben és mértékben, de csak akkor, ha a vagyonra az Önkormányzat más intézményének alapfeladatai ellátásához nincs szüksége, illetve ha törvény másképp nem rendelkezik.
(5) Az alapító okiratban fel nem sorolt és jóvá nem hagyott vállalkozási tevékenység csak a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával és az alapító okirat egyidejű módosítása után végezhető.
(6) Az intézmény vállalkozási tevékenységet csak akkor folytathat, ha annak finanszírozását önkormányzati támogatás, vagy társadalombiztosítási alapok forrásán kívüli eszközökből tudja biztosítani. A vállalkozás eredményéből származó bevételt szabadon felhasználhatja.
(7) Ingatlan, ingatlanrész egy évet meghaladó, határozott idejű bérbeadása kizárólag a Képviselő-testület eseti döntése alapján lehetséges.
15. Intézmény részvétele különböző gazdasági társaságokban
25. § (1) Az intézmény a Képviselő-testület engedélyével szerezhet érdekeltséget gazdasági társaságban, vagy non-profit gazdasági társaságban.
(2) Az intézmény csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(3) / Az intézmények gazdasági társaságban lévő részesedésük értékesítésére kizárólag a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával és a bevétel felhasználásának egyidejű meghatározásával jogosultak.
(4) Intézmény alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de összesen évi 5 millió Ft értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre – ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll – kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét – a kiadások megtérítése mellett – átengedheti.
(5) Az intézmények
a) hitelt nem vehetnek fel, költségvetési éven túli pénzügyi kihatással járó kötelezettséget csak a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vállalhatnak,
b) kezességet nem vállalhatnak,
Vagyonnyilvántartás
26. §19 (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 06.) Korm. rendelet, valamint az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő ingatlanvagyon kataszter tartalmazza.
(2) A vagyont használó gazdálkodó szervek kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani, minősíteni az eszközök és források értékelésének szabályzata alapján, valamint a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni és megküldeni.
(3) Az önkormányzat
a) ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerint bruttó értéken, esetenként értékbecslés alapján becsült értéken,
aa) ami az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanoknál a forgalmi értéket,
ab) a törzsvagyon körébe tartozó ingatlanoknál a költségalapú becsült értéket jelent
b) ingó vagyonát nyilvántartási értéken vagy mennyiségben tartja nyilván.
c) portfolió vagyonát névértéken, illetve a mérleg készítésekor érvényes piaci megítélésnek megfelelő értéken szerepelteti.
(4) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
Vagyonleltár
27. § (1) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31. napján) meglévő aktuális állapotát mutatja. A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, – a tulajdonosi jogokat gyakorlók közreműködésével – a jegyző gondoskodik.
(2) A vagyonleltár az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint üzleti vagyon bontásban tartalmazza. Az egyes vagyoncsoportokon belül
a) az ingatlanokat a számviteli nyilvántartásokkal egyező bruttó és nettó értéken (ahol vagyonértékelést hajtottak végre a forgalmi értéket /piaci értéket/ is, feltüntetve a vagyonértékelés időpontját is.)
b) a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen,
c) az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban, tulajdonosi jogokat gyakorlókként összesített mérleg szerinti értékben tartalmazza.
Záró rendelkezések
28. § Ezen rendelet szabályait
a) az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérleti díjáról és a lakbértámogatás rendjéről szóló 26/2004. (IX.3.) önkormányzati rendeletben,
b) a lakások és helyiségek bérletéről szóló 25/2004. (IX.3.) önkormányzati rendeletben,
c)20 c) a közterületek rendjéről és a közterület-használat szabályairól szóló 38/2017. (IX. 28.) önkormányzati rendeletben,
d) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésének feltételeiről, valamint az elidegenítésből származó bevételek felhasználásának szabályairól szóló 27/2004. (IX.3.) önkormányzati rendeletben,
e) Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről szóló 44/2005. (XII.22.) önkormányzati rendeletben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
29. § (1) E rendelet 2014. július 1. napján lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 29/2004.(IX. 03.) Ör. hatályát veszti.
1. melléklet21
A(z) 6.§ a(z) 59/2014.(XII.19.) önk.r. 1.§-ával megállapított szöveg.
A(z) 12.§ a(z) 50/2017.(XII.14.) önk.r. 1.§-ával megállapított szöveg.
A(z) 16.§ (2) bekezdés a(z) 9/2019.(III.21.) önk.r. 1.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A(z) 19.§ (1) bekezdés a(z) 9/2019.(III.21.) önk.r. 1.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A(z) 19.§ (2)-(4) bekezdését a(z) 9/2019.(III.21.) önk.r. 1.§ (3) bekezdésével-a hatályon kívül helyezte.
A(z) 14. cím a(z) 50/2017.(XII.14.) önk.r. 2.§-ával megállapított szöveg.
A(z) 20.§ (2)-(3) bekezdését a(z) 9/2019.(III.21.) önk.r. 1.§ (3) bekezdésével hatályon kívül helyezte.
A(z) 22.§ (3) bekezdés a) pontja a(z) 50/2017.(XII.14.) önk.r. 3.§-ával megállapított szöveg.
A(z) 23.§ (1) bekezdés a(z) 9/2019.(III.21.) 1.§ (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A(z) 23.§ (3) bekezdés a(z) 9/2019.(III.21.) önk.r. 1.§ (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A(z) 23.§ (4) bekezdés a(z) 9/2019.(III.21.) önk.r. 1.§ (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A(z) 24.§(3) bekezdés a(z) 9/2019.(III.21.) önk.r. 1.§ (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A(z) 26.§ (1) bekezdés a(z) 50/2017.(XII.14.) önk.r.4.§-ával megállapított szöveg.
A(z) 28.§ c) pontja a(z) 50/2017.(XII.14.) 5.§-ával megállapított szöveg.
A 22. §. (3) bekezdés a) pontját módosította az 50/2017. (XII. 14.) Ör. Hatályba lépés: 2018. január 1.
A 23. § (1) bekezdését módosította a 9/2019. (III. 21.) Ör. Hatályba lépés: 2019. március 22.
A 23. § (3) bekezdését módosította a 9/2019. (III. 21.) Ör. Hatályba lépés: 2019. március 22.
A 23. § (4) bekezdését módosította a 9/2019. (III. 21.) Ör. Hatályba lépés: 2019. március 22.
A 26. §. (1) bekezdését módosította az 50/2017. (XII. 14.) Ör. Hatályba lépés: 2018. január 1.
A 28. § c) pontját módosította az 50/2017. (XII. 14.) Ör. Hatályba lépés: 2018. január 1.
A(z) 1. mellékletet a(z) 59/2014.(XII.19.) önk.r.2.§-a hatályon kívül helyezte.