A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése számára a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13/A. § (2) bekezdésében, valamint a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdésében, továbbá a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglaltakra figyelemmel, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Elnökeként – a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III.11.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva – a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet eljárásrendje szerinti véleményezők véleményének figyelembevételével, az állami főépítész nyilatkozata és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalása alapján, a megye kiegyensúlyozott területi fejlődése, a területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében a megye térszerkezetének alakításáról, területfelhasználásának módjáról és szabályairól a következőket rendelem el:

I. Fejezet

A rendelet célja, hatálya és tartalma

1. §

(1) A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, a gazdasági adottságok fejlesztésére, illetve az erőforrások védelmére.

(2) A rendelet hatálya Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére terjed ki. A megyéhez tartozó települések jegyzékét a 2.1. melléklet tartalmazza.

(3) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve a megye Térségi Szerkezeti Tervét, térségi övezeteit és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.

II. Fejezet

A megye Térségi Szerkezeti Terve

2. §

(1) A megye Térségi Szerkezeti Tervét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Tervében alkalmazott megyei területfelhasználási kategóriák:

a) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:

aa) erdőgazdálkodási térség,

ab) mezőgazdasági térség,

ac) vízgazdálkodási térség,

ad) települési térség,

b) legalább 5 ha nagyságú sajátos területfelhasználású térség.

(3) Az egyes települések területének (2) bekezdésben felsorolt megyei területfelhasználási kategóriák szerinti megoszlását a 2.2. melléklet tartalmazza.

(4) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét az 1. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását a 2.3.-2.8. melléklet tartalmazza.

(5) Az egyéb 50 MW, vagy annál nagyobb névleges teljesítő-képességű erőművek és az 5-50 MW névleges teljesítő-képességű erőművek elhelyezkedését az 1. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását a 2.9. melléklet tartalmazza.

(6) A villamosenergia-átviteli hálózati távvezeték és térségi ellátást biztosító elosztó hálózat térbeli rendjét az 1. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását a 2.10. melléklet tartalmazza.

(7) A szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét az 1. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását a 2.11. melléklet tartalmazza.

(8) Az országos és a térségivízgazdálkodási létesítmények térbeli rendjét az 1. melléklet, a tározási lehetőségek, vízi infrastruktúra elemek felsorolását a 2.12. melléklet, az elsőrendű árvízvédelmi fővonallal érintett települések felsorolását a 2.13. melléklet tartalmazza.

(9) Az országos és a térségi hulladékgazdálkodási létesítmények térbeli rendjét az 1. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását a 2.14. melléklet tartalmazza.

(10) A 2.3.-2.14. mellékletben szereplő országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét, vagy – ahol így szerepel – a település térségét érintve, a megye Térségi Szerkezeti Tervének figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

III. Fejezet

Térségi övezetek és a térségi övezetekre vonatkozó szabályok

3. §

(1) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Tervében alkalmazott országos övezetek:

a) ökológiai hálózat magterületének övezete,

b) ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,

c) ökológiai hálózat pufferterületének övezete,

d) kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,

e) jó termőhelyi adottságú szántók övezete,

f) erdők övezete,

g) erdőtelepítésre javasolt terület övezete,

h) tájképvédelmi terület övezete,

i) világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,

j) vízminőség-védelmi terület övezete,

k) nagyvízi meder övezete,

l) VTT-tározók övezete,

m) honvédelmi és katonai célú terület övezete.

(2) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Tervében alkalmazott – egyedileg meghatározott megyei övezeteken kívüli – megyei övezetek:

a) ásványi nyersanyagvagyon övezete,

b) rendszeresen belvízjárta terület övezete,

c) földtani veszélyforrás terület övezete.

(3) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Tervében alkalmazott egyedileg meghatározott megyei övezetek:

a) kiemelt jelentőségű gazdasági övezet,

b) kiemelt jelentőségű turisztikai övezet,

c) megyehatáron, településhatáron átnyúló, együtt tervezendő térség övezete,

d) közigazgatási határon átnyúló, együtt tervezendő létesítmények övezete,

e) településfejlesztési dokumentumok és településrendezési eszközök társulásban történő készítésének övezete,

f) zártkerti övezet,

g) lakótelepi övezet.

(4) A megyét érintő térségi övezetek lehatárolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza az alábbiak szerint:

a) 3.1. melléklet: Ökológiai hálózat magterületének, ökológiai folyosójának és pufferterületének övezete,

b) 3.2. melléklet: Kiváló és jó termőhelyi adottságú szántók övezete,

c) 3.3. melléklet: Erdők övezete és erdőtelepítésre javasolt terület övezete,

d) 3.4. melléklet: Tájképvédelmi terület övezete,

e) 3.5. melléklet: Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,

f) 3.6. melléklet: Vízminőség-védelmi terület övezete,

g) 3.7. melléklet: Nagyvízi meder övezete és VTT-tározók övezete,

h) 3.8. melléklet: Honvédelmi és katonai célú terület övezete,

i) 3.9. melléklet: Ásványi nyersanyagvagyon övezete,

j) 3.10. melléklet: Rendszeresen belvízjárta terület övezete,

k) 3.11. melléklet: Földtani veszélyforrás terület övezete,

l) 3.12. melléklet: Kiemelt jelentőségű gazdasági övezet,

m) 3.13. melléklet: Kiemelt jelentőségű turisztikai övezet,

n) 3.14. melléklet: Megyehatáron, településhatáron átnyúló, együtt tervezendőtérség övezete,

o) 3.15. melléklet: Közigazgatási határon átnyúló, együtt tervezendő létesítmények övezete,

p) 3.16. melléklet: Településfejlesztési dokumentumok és településrendezési eszközök társulásban történő készítésének övezete,

q) 3.17. melléklet: Zártkerti övezet.

r) 3.18. melléklet: Lakótelepi övezet.

(5) Az egyes települések (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt térségi övezetekkel való területi érintettségét a 2.15. melléklet tartalmazza.

(6) A 3. § (1) bekezdés a)-d), f), i) és m) pontjában szereplő országos övezetekre a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény előírásait, a 3. § (1) bekezdés e), g), h) és j)-l) pontjában szereplő országos övezetekre, valamint a 3. § (2) bekezdés a)-c) pontjában szereplő megyei övezetekre pedig a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet előírásait kell alkalmazni.

(7) A kiemelt jelentőségű gazdasági övezetbe tartozó – e rendelet 3.12. melléklete szerinti – települések:

a) településrendezési eszközeinek készítése, felülvizsgálata, módosítása esetén a kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezetében, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) kereskedelmi, szolgáltató sajátos használat szerinti területhez rendelt értékéhez képest, a legnagyobb beépíthetőség mértékét +10% értékkel növelhetik, továbbá a legkisebb zöldfelületi fedettség mértékét -5% értékkel csökkenthetik.

b) az a) pontban szereplő engedményt csak a gyorsforgalmi- és főúthálózat elemeitől, valamint az országos törzshálózati vasúti pályától mért, legfeljebb 300 m-es távolságban lévő ingatlanokon érvényesíthetik.

(8) A kiemelt jelentőségű turisztikai övezetbe tartozó – e rendelet 3.13. melléklete szerinti – települések településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök készítése, felülvizsgálata, módosítása során turisztikai fejlesztéseket, valamint a turisztikai fejlesztéseket biztosító, települési területfelhasználásra, övezeti jellemzők meghatározására vonatkozó előírásokat az érintett szomszédos települések turisztikai fejlesztésének figyelembevételével jelölhetnek ki.

(9) A megyehatáron, településhatáron átnyúló, együtt tervezendő térség övezetébe tartozó – e rendelet 3.14. melléklete szerinti – településeknek településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, valamint településrendezési eszközök készítése, felülvizsgálata, valamint módosítása során a térséget érintő fejlesztések megfogalmazásánál, területfelhasználások kijelölésénél az adott csoportba tartozó valamennyi érintett településsel egyeztetéseket kell tartani, a térségre megfogalmazott stratégia szempontjait figyelembe kell venni.

(10) A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín területére – mint megyehatáron, településhatáron átnyúló, együtt tervezendő térség övezetére – vonatkozó sajátos rendelkezések:

a) A (9) bekezdés szerinti egyeztetést valamennyi érintett település, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, a világörökségi gondnokság és a hegyközségi tanács egy-egy delegált tagjából álló Településrendezési egyeztetési fórum keretében, legalább a dokumentáció kidolgozás során, továbbá a véleményezés során a partnerségi egyeztetés keretében kell megtenni.

b) A településrendezési eszközöket a térség adottságaira alapozott, összehangolt tartalommal kell elkészíteni, a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszínre és védőövezetére vonatkozó Világörökségi Kezelési Tervben szereplő korlátozási-védelmi-tiltó-megőrző javaslatok érvényesítése mellett.

c) Új hétvégiházas üdülőterület nem jelölhető ki.

d) A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín szőlőterületeit, a településrendezési eszközök készítése, felülvizsgálata, módosítása során, olyan mezőgazdasági területfelhasználási egységbe kell sorolni, ahol csak a szőlőtermesztés, borászat, borturizmus épületei létesíthetők, és ahol a telek legalább 80%-a a hegyközség által igazolt szőlőterület.

(11) A Tisza-térség területére – mint megyehatáron, településhatáron átnyúló, együtt tervezendő térség övezetére – vonatkozó sajátos rendelkezések:

a) A (9) bekezdés szerinti egyeztetést valamennyi érintett település egy-egy delegált tagjából álló Településrendezési egyeztetési fórum keretében, legalább a dokumentáció kidolgozás során, továbbá a véleményezés során a partnerségi egyeztetés keretében kell megtenni.

b) A Tisza menti területek területfelhasználási besorolása az extenzív mezőgazdasági művelést előtérbe helyező – az adott térség természeti, ökológiai, vízháztartási, táji-környezeti adottságait fenntartható módon hasznosító, egyensúlyait megőrző, helyreállító, megújító, diverzifikált jövedelemtermelő tevékenységet jelentő – komplex tájgazdálkodás szempontjait kell, hogy kövesse.

c) A településfejlesztési dokumentumokban és a településrendezési eszközökben a Tiszával való kapcsolatokat erősítő megállapításokat, besorolásokat kell tenni.

(12) A közigazgatási határon átnyúló, együtt tervezendő létesítmények – e rendelet 3.15. melléklete szerinti településeket érintő – övezetére vonatkozó előírások:

a) A közigazgatási határon átnyúló, együtt tervezendő létesítmények övezetével érintett települések településrendezési eszközeiben az övezetet valós kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni.

b) A közigazgatási határon átnyúló létesítmény területét, illetve ahhoz szorosan kapcsolódó környezetét – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. Korm. rendelet 2. § 2., valamint 10. pontja szerinti – együtt tervezendő területnek, ezen belül településszerkezeti egységnek  kell tekinteni.

c) Az érintett települések településfejlesztési koncepciójában, integrált településfejlesztési stratégiájában, valamint településrendezési eszközeiben a közigazgatási határ átmetszését figyelmen kívül hagyva, a területet egységként kezelve, önálló területrészként, minden érintett település esetében azonos módon, önálló munkarészben megjelenítve kell kidolgozni.

d) A b) pont szerinti területre szóló településrendezési eszközöket, a lehatárolt együtt tervezendő terület egészére szólóan, valamennyi érintett településnek egyszerre kell kidolgozni, és egyazon eljárás során kell véleményeztetni. A jóváhagyásra szánt rajzi munkarészeket valamennyi érintett település településrendezési eszközeiben – mind a településszerkezeti terv határozatának rajzi mellékletében, mind a helyi építési szabályzat rajzi mellékletében szerepeltetni kell. Az adott településen kívüli elemeknél fel kell tüntetni, hogy kizárólag tájékoztatásul szerepelnek a tervlapon. Az együtt tervezendő területre vonatkozó rendelkezéseket a helyi építési szabályzat „Területhez kötött sajátos előírások” című részében kell megfogalmazni, de csak az adott település közigazgatási határán belül érvényes előírásokat kell szerepeltetni.

(13) A településfejlesztési dokumentumok és településrendezési eszközök társulásban történő készítésének – e rendelet 3.16. melléklete szerinti településeket érintő – övezetére vonatkozó előírások:

a) Az övezetbe tartozó települések településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, valamint településrendezési eszközök készítését, felülvizsgálatát, módosítását bármely szomszédos településsel közös tervezés keretében is elvégezhetik.

b) A közös tervezés során a Jóváhagyandó munkarészek, a Megalapozó munkarészek, az Alátámasztó munkarészek, valamint a Terviratok közös dokumentációként készülnek el, és kerülnek véleményeztetésre.

c) A Jóváhagyandó munkarészek közös egyeztetések nyomán, az érintett önkormányzatokkal konszenzusban születnek. A közösen rögzített elhatározások az érintett település közigazgatási területén belül az érintett önkormányzat álláspontja alapján, a közös elhatározások figyelembevételével kerülnek rögzítésre.

d) Az adott településre vonatkozó részeket az adott település önkormányzata fogadja el. A társulás több településére érvényes elhatározások a rendelet és a határozat mellékletét képezik.

e) A településfejlesztési dokumentumok és a településrendezési eszközök társulásban történő készítése esetén a társulás létszáma nincsen korlátozva, azonban az abban résztvevő települések közös területének egyetlen poligonnal körbehatárolhatónak kell lennie.

(14) A zártkerti – e rendelet 3.17. melléklete szerinti településeket érintő – övezetre vonatkozó előírások:

a) A zártkerti övezettel érintett települések településrendezési eszközeiben az övezetet valós kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni.

b) Az övezet területe lakó-, üdülő-, vagy vegyes területté kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén minősíthető:

ba) az érintett terület a település belterületével, vagy beépítésre szánt területével határos,

bb) a tervezett funkcióhoz tartozó, jogszabályban szabályozott és a helyi sajátosságoknak is megfelelő telekstruktúra, telekméret és telekgeometria kialakítása biztosítható, vagy erre vonatkozóan a települési önkormányzat a településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte,

bc) a tervezett funkció működéséhez szükséges – a megközelítést és a közművek elhelyezését egyaránt lehetővé tevő – közterületek biztosítottak, vagy erre vonatkozóan a települési önkormányzat a településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte,

bd) a közművek kiépítettek, vagy kiépítésük lehetősége és feltételei biztosítottak és erre vonatkozóan a települési önkormányzat a településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte, vagy döntést hozott a költségek vállalásáról.

(15) A lakótelepi – e rendelet 3.18. melléklete szerinti településeket érintő – övezetre vonatkozó előírások:

a) Lakótelepi övezetnek az az 1949 után épült lakóterület tekinthető, amelyet funkcionális egységként terveztek és hoztak létre. Az építés célja a mennyiségi lakáshiány megszüntetése, az adott időszak irányszámainak, mutatóinak teljesítése. Jellemzője a többlakásos sávház, kockaház, illetve pontház adott telepen belül variált néhány típusépülete, valamint az alapfokú intézmények, a zöldfelületek és a parkolók lakóépületekkel együttes megteremtése.

b) A lakótelepi övezettel érintett települések településrendezési eszközeiben az övezetet valós kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni.

c) Az övezettel érintett települések településrendezési eszközei készítése, felülvizsgálata, valamint módosítása során a lakótelepi tömbtelkek területe kizárólag közkert, lakótelepi közkert, közlekedési terület, közlekedési célú közterület, lakótelepi közterület, különleges beépítésre nem szánt fásított/burkolt köztér területfelhasználási egységbe sorolható.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

4. §

(1) E rendelet 2020. június 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terv szabályzatáról szóló 10/2009. (V. 5.) számú rendelete.

           Dr. Lupkovics Beáta                                                      Bánné dr. Gál Boglárka

                               jegyző                                                                    a Közgyűlés elnöke