Ópusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 26.) önkormányzati rendelete
Ópusztaszer Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2024.(02.26.) önkormányzati rendelete Ópusztaszer Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 03. 27Ópusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 26.) önkormányzati rendelete
Ópusztaszer Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2024.(02.26.) önkormányzati rendelete Ópusztaszer Község Helyi Építési Szabályzatáról
[1] Ópusztaszer Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró államigazgatási szervek véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
[2] .
Általános rendelkezések
1. § Ópusztaszer közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységet folytatni a mindenkor hatályos jogszabályok, különösen az épített környezet védelméről és alakításáról szóló törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet előírásai szerint, továbbá e rendeletben és ennek 1. mellékletét képező SZT-1 jelű, a község igazgatási területére vonatkozó szabályozási tervben, 2. mellékletét képező SZT-2 jelű, a község központi belterületére vonatkozó szabályozási tervben foglaltak szerint lehet.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Meglévő épület: az ingatlanon álló, szabályosan létesült, vagy a még be nem fejezett, vagy használatba nem vett, de az épület jogszabály szerinti fogalmának megfelelő épület.
b) Melléképület: a fő rendeltetésű épület használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület, amely az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírásokban meghatározott fő rendeltetési egységet nem tartalmaz.
c) Telekszélesség: előkerti építési határvonalon mért telekszélesség.
d) Zárványtelek: Telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.
A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal;
b) szabályozás területi hatálya;
c) belterület határ, mely egyben övezethatár is;
d) építési övezet, övezet határa és jele;
e) méretezés.
(2) Egyéb jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ;
b) védőtávolságok;
c) művi értékvédelem
ca) műemlék épület és telke;
cb) műemléki környezet határa;
cc) nyilvántartott régészeti lelőhely határa;
cd) nemzeti emlékhely határa
d) táj- és természetvédelem
da) Natura2000 terület határa;
db) ex lege védett természeti érték - kunhalom;
dc) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezet területe és határa;
dd) országos ökológiai hálózat pufferterület övezet területe és határa;
de) tájképvédelmi terület övezet területe és határa;
df) kastélypark határa;
e) egyéb korlátozó tényezők
ea) belvízjárta terület;
eb) VTT- tározó.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek irányadó és tájékoztató elemek.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a fasorok, erdősávok megtartandók, illetve újratelepítendők.
(3) A különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) határa mentén telken belül legalább egyszeres fasor és min. 3,0 méter szélességű cserjesor kialakítása és fenntartása kötelező.
(4) A tájképvédelmi terület övezetében új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedést látványtervvel kell igazolni településképi véleményezési eljárás során. A látványtervnek az alábbiakat kell bemutatni:
a) fő megközelítési irányok felőli látványkapcsolatok,
b) tömegalakítás,
c) színezés,
d) anyaghasználat.
(5) A tájképvédelmi terület övezetében új vezeték és műtárgy csak felszín alatt, vagy a tájképben nem megjelenő módon létesíthető.
A környezet védelmére vonatkozó előírások
5. § (1) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(2) Hulladékudvar csak általános mezőgazdasági területen, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari építési övezetben, hulladékkezelő, -lerakó különleges építési övezetben, szennyvíztisztítómű különleges építési övezetben és mezőgazdasági üzemi különleges építési övezetben helyezhető el.
(3) A szennyvíztisztító mű körül kijelölt 300 m-es védőövezeten belül lakóépület nem létesíthető.
(4) Trágyatároló csak általános mezőgazdasági és mezőgazdasági üzemi területen helyezhető el.
(5) Az előkerteket díszkertként kell kialakítani és fenntartani. Előkertben parkolóhelyek nem létesíthetők, burkolt felület csak a telek megközelítésének céljából alakítható ki.
A veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
6. § (1) A belvízzel erősen vagy közepesen veszélyeztetett területen új épület huzamos emberi tartózkodásra szolgáló részének földszinti padlószintjének a telek előtti járda-, vagy útburkolat, ezek hiányában a csatlakozó rendezett terep szintjéhez képest legalább 45 cm-rel magasabban kell épülni. A belvízzel erősen vagy közepesen veszélyeztetett területen terepszint alatti épületszint nem építhető
(2) A vízgazdálkodási övezet határától számított 100 m-en belül
a) a szennyvízszikkasztás, trágyatárolás – minden oldalon zárt tárolóban való trágyaelhelyezés kivételével – tilos;
b) nem helyezhető el bűz kibocsátással járó, környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység építménye.
(3) A Vásárhelyi terv Továbbfejlesztése keretében tervezett VTT-tározó területén – a tározó árvízvédelmi célra történő felhasználása következtében keletkező károk esetére vonatkozó kártalanítási igény kizárása mellett – építhető új épület vagy bővíthető a meglévő.
(4) A VTT-tározó területén nem helyezhető el
a) lakóépület,
b) állattartó épület,
c) trágyatároló,
d) terepszint alatti épület, épületrész.
7. § Az igazgatási területen szélerőmű – beleértve a háztartási méretű kis erőműnek számító szélerőművet is – vagy szélerőmű park nem létesíthető.
Védőterületek, védőtávolságok
8. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) szennyvíztisztító.
(2) A védőterületeken a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglaltakat be kell tartani.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (telekalakítás, településrendezési kötelezések)
9. § (1) A település építési övezeteiben nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki.
(2) Közműterület, közműlétesítmény céljára az építési övezet vagy övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.
(3) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.
(4) Magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.
(5) Több telek, földrészlet feltárására kialakított magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 8,0 m-nél.
10. § Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg azon ingatlanokon, melyeket a szabályozási terv a közlekedési nyomvonalak biztosítására, közterület bővítésre jelöl, közérdekű közműellátási létesítmény elhelyezésére szán.
11. § (1) Beültetési kötelezettséggel érintett területen a beültetésnek legkésőbb a telken létesülő épület használatba vételéig meg kell történnie;
(2) Beültetési kötelezettséggel érintett területen a terület minden 100 m2-re legalább 1 db, kifejlett korára nagy lombkoronát nevelő fa ültetése kötelező, az előírt parkoló fásításon kívül;
(3) Beültetési kötelezettséggel érintett területen háromszintes (gyep, cserje, lomkorona) növényállomány kell kialakítani.
Közművek előírásai
12. § (1) A közművesítésre kerülő területen
a) telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,
b) a közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni
(2) Új út építésénél, útrekonstrukciónál
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen közforgalmú út esetén a közvilágítás, magánút esetén a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.
(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(4) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területgazdálkodás érdekében
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12,0 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12,0 m szabályozási szélességű vagy azt meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
(5) A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított,
b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a közüzemű villamosenergia-ellátás biztosított,
c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
(6) A közel nulla energiaigényű épületek építéséhez energia közműellátás biztosítása nem kötelező függetlenül a rendelet közművesítettségre vonatkozó előírásaitól.
13. § (1) Beépítésre szánt területen új közüzemi ivóvízhálózat csak a közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetés létesíthető.
(3) A saját vízbázis, felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz, tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(4) Külterületi beépítésre nem szánt területen építeni csak a szennyvíz környezet károsítás nélküli kezelésének megoldásával lehet, az alábbiak szerint:
a) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe is össze lehet összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvíz kijelölt leürítő helyre történő elszállíttatásáig.
b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)
bb) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl az érintett ingatlanon,
(5) A település területén közműpótló csak akkor alkalmazható, ha az ingatlant határoló közterületen nem áll rendelkezésre szennyvízcsatorna-hálózat.
(6) Közműpótló, zárt tároló szennyvíztároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő paraméterű és kiépítettségű közútkapcsolat biztosított.
(7) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
14. § (1) Új csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni.
(2) Új épület építése vagy meglévő épület bővítése esetén csapadékvíz a telkekről csak a közterületen lévő csapadékvíz elvezető hálózatba vezethető.
(3) Ha a csapadékvíz elvezető hálózat vagy a befogadó a telken keletkezett vizeket elvezetni nem tudja, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani, és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.
(4) A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Amennyiben a befogadói kapacitás nem meghatározható, 50 m2 vízszintes tetőfelületi vetületként vagy 50 m2 burkolt felületenként 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges.
(5) Telken belüli csapadékvíz szikkasztás csak az érintett szakhatóság hozzájárulásával valósítható meg.
(6) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést terepszint alatt kell az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és a vízszállítás akadálymentes legyen.
15. § Beépítésre szánt területen új villamosenergia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével lehet kivitelezni, abban az esetben is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
16. § Földgázvezeték közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel létesíthető.
Az építés és a telekhasználat általános szabályai
17. § A kialakítható telek legkisebb területére vonatkozó előírás csak telekalakítás során kötelező, a már kialakult építési telkek a méretüktől függetlenül beépíthetők, ha egyéb építési szabályok teljesülnek.
18. § (1) A hatályos előírásoknak, jogszabályoknak nem megfelelő meglévő épület, épületrész felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de azt bővíteni, újabb épületet emelni csak az építési helyen belül lehet a vonatkozó előírásoknak megfelelően.
(2) Az (1) szerinti esetben az övezetre előírt legnagyobb épületmagassági érték az újonnan emelt épületre, épületrészre vonatkozik.
(3) Az építési helyen, az építési határvonalakon belül több főépület is elhelyezhető. Kertvárosias lakóterületen (Lke), a falusias lakóterület Lf1 övezetében és településközpont (Vt) övezetben az első főépület a közterület felőli építési határvonalon létesüljön.
(4) Oldalhatáros beépítési mód esetén a második főépületet az első főépület által meghatározott – oldalsó telekhatárhoz közelebb eső – határvonalon kell elhelyezni.
(5) Kertvárosias lakóterületen (Lke), a falusias lakóterület Lf1 övezetében és településközpont (Vt) övezetben az építési hely közterület felé eső határvonala egyben kötelező építési vonal is, amelyre a főépület, - a telken épülő több főépület esetén az első főépület - közterület felé eső homlokzati vetületének legalább harmadrészben illeszkedni kell.
(6) Meglévő épület az övezeti előírásoktól függetlenül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.
(7) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet.
(8) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja, technológiai létesítmények kivételével, nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét.
19. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. A déli irányhoz közelebb eső telekhatár abban az esetben lehet az építési hely határvonala, amennyiben a szomszédos telkeken már kialakult beépítés ezt indokolttá teszi.
(2) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, amennyiben a telek szélessége meghaladja a 25 métert, szabadon álló beépítési mód is alkalmazható.
(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén ikres épületcsatlakozás is alkalmazható, amennyiben a szomszédos telek beépítési lehetőségét nem korlátozza, a beépítést nem nehezíti.
(4) Ikres beépítés esetén a fennmaradó páratlan telek oldalhatáron álló módon építhető be.
(5) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.
(6) Új épület előkerti építési vonalának – már beépített vagy részben beépített utcaszakasz esetén – a kialakult állapothoz kell igazodnia.
(7) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy az előkert 5 m, amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik.
(8) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:
a) lakóövezetek esetében: 5 m;
b) egyéb övezet esetében: 10 m.
(9) Oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje:
a) az övezetben szabályozott épületmagasság,
b) 12,0-14,0 m szélességű telek esetében 4,0 m,
c) 12,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 m.
(10) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje az előírt épületmagasság fele, de legalább 3,0 m.
(11) Az építési telek hátsókertje 6,0 m vagy az épületmagasság értéke, amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(12) Azon övezetekben, ahol beépítési mód nincs meghatározva, a szabadon álló beépítési módra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
20. § (1) Melléképület kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a melléképületet a főépület által meghatározott határvonalon kell elhelyezni.
(3) Az építési telek előkertjében építmény nem helyezhető el, kivéve
a) legfeljebb 6 m2 alapterületű kukatároló,
b) legfeljebb 30 m2 alapterületű portaépület kereskedelmi, szolgáltató, egyéb ipari és beépítésre szánt különleges területeken.
(4) Az építési telek hátsókertjében – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek -
a) tárolóépület;
b) mosókonyha;
c) nyárikonyha;
d) állattartó épület;
e) de legfeljebb két melléképület helyezhető el.
(5) Üvegház, fóliasátor az építési helyen kívül kizárólag az építési telek hátsókertjében helyezhető el.
21. § (1) Fát, 3,0 méternél magasabbra növő fásszárú bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határától legalább a fa várható koronaátmérője felének megfelelő távolságra, épülettől legalább 3,0 méterre kell ültetni.
(2) A telken meglévő értékes fa megtartandó, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ez nem lehetetleníti el.
(3) A 3000 m2-t meghaladó zöldfelületet táj- és kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.
(4) A kastélyparkban növénytelepítés és ritkítás, valamint egyéb kertépítészeti beavatkozás csak kertészeti tervdokumentáció alapján végezhető a park történeti jellegének megfelelően, illetve azt tovább erősítve.
22. § (1) Telken belül kell biztosítani az előírt gépjármű elhelyezést; kivéve az országos, vagy helyi védettségű épületeket, amelyekhez az OTÉK szerinti egyéb elhelyezés is megengedett
(2) Országos, vagy helyi védettségű épület gépjármű elhelyezési igénye a sajátos értékvédelmi szempontok biztosítása érdekében az OTÉK előírásainak keretein belül az előírt mennyiség felére csökkenthető.
(3) A belterület Lf, Lke, valamint Vt övezeteiben, ha egyéb útügyi előírásba nem ütközik, a telekre történő beközlekedéshez az útburkolat és a telekhatár közötti közterületből maximum a telekhatárral párhuzamosan mért 6 m széles sáv vehető igénybe.
Beépítésre szánt területek
23. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Kertvárosias lakóterület (Lke)
b) Falusias lakóterület (Lf)
c) Településközpont terület (Vt)
d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
e) Egyéb ipari terület (Gipe)
f) Különleges területek
fa) mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)
fb) termálfürdő (Ktf)
fc) sportkomplexum (Ksk)
fd) sportpálya (Ks)
fe) vízmű (Kv)
ff) egyházi terület (Ke)
fg) vendéglátó-szálláshely terület (Kve)
fh) szabadidő központ (Ksz)
fi) szociális otthon (Kszo)
fj) szennyvíztisztító telep (Ksze)
Kertvárosias lakóterület (Lke)
24. § (1) Kertvárosias lakóterület (Lke) építési övezeteiben nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás,
b) önkiszolgáló autómosó,
c) húsfüstölő.
(2) Az övezetben épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(3) Az övezet építési telkein egy fő rendeltetésű épület, illetve amennyiben az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, két fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(4) Az övezet építési telkein legfeljebb két lakó rendeltetési egység létesíthető.
(5) Állattartó épület kizárólag főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg melléképületként helyezhető el. Az állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 30%-át meg nem haladó, de legfeljebb a lakóépülettel megegyező bruttó alapterületű lehet.
(6) Az övezetben:
a) a beépítési mód oldalhatáron álló;
b) a kialakítható telek legkisebb területe 700 m2;
c) a kialakítható telek legkisebb telekszélessége 18 m;
d) a beépítettség legnagyobb mértéke 30%;
e) a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%;
f) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 4,5 m;
g) a zöldfelület legkisebb mértéke 50%.
Falusias lakóterület (Lf1, Lf2)
25. § (1) Falusias lakóterület építési övezeteiben nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás,
b) önkiszolgáló autómosó.
(2) Az övezet telkein a telekméret és a fő rendeltetésű épületek számának hányadosa meg kell, hogy haladja az övezetre előírt legkisebb kialakítható telekméret nagyságát.
(3) Az övezet építési telkein új épületben legfeljebb két lakó rendeltetési egység létesíthető.
(4) Állattartó épület kizárólag főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg melléképületként helyezhető el. Az állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 50%-át meg nem haladó lehet.
(5) Az Lf1 övezetben:
a) épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
b) a beépítési mód oldalhatáron álló;
c) a kialakítható telek legkisebb területe 700 m2;
d) a kialakítható telek legkisebb telekszélessége 18 m;
e) a beépítettség legnagyobb mértéke 30%;
f) a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%;
g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 4,5 m;
h) a zöldfelület legkisebb mértéke 40%.
(6) A volt uradalmi majorok Lf2 övezetében:
a) lakóépület legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
b) a beépítési mód szabadon álló;
c) a kialakítható telek legkisebb területe 1000 m2;
d) a kialakítható telek legkisebb telekszélessége 25 m;
e) a beépítettség legnagyobb mértéke 20%;
f) a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%;
g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 4,5 m;
h) a zöldfelület legkisebb mértéke 40%.
i) új épület építése esetén helyi védelem alatt álló épület homlokzata nem takarható el.
Településközpont övezet (Vt)
26. § (1) Településközpont (Vt) építési övezeteiben nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás,
b) önkiszolgáló autómosó,
c) trágyatároló, komposztáló,
d) húsfüstölő.
(2) Az övezetben épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(3) Az övezet építési telkein több főépület is létesíthető, amennyiben legalább az egyik nem lakó rendeltetést is tartalmaz.
(4) Az övezet építési telkein állattartó épület nem létesíthető.
(5) Az övezetben:
a) a beépítési mód oldalhatáron álló;
b) a kialakítható telek legkisebb területe 700 m2;
c) a kialakítható telek legkisebb telekszélessége 18 m;
d) a beépítettség legnagyobb mértéke 40%;
e) a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%;
f) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 m;
g) a zöldfelület legkisebb mértéke 30%.
Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
27. § (1) Belterületen az övezetben új épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el, külterületen új épület legalább részleges közművesítettség esetén épülhet.
(2) Az övezet építési telkein több épület helyezhető el.
(3) Az övezet telkének lakótelekkel közös határán nyílásmentes épület, vagy zárt kerítés álljon.
(4) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a kialakítható telek legkisebb területe 1000 m2;
c) a kialakítható telek legkisebb telekszélessége 20 m;
d) a beépítettség legnagyobb mértéke 40%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 m;
f) a zöldfelület legkisebb mértéke 30%.
Egyéb ipari területek (Gipe)
28. § (1) Az övezetben épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(2) Az övezetben nem helyezhetők el bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek építményei.
(3) Az övezet építési telkein több épület helyezhető el.
(4) Az övezetben a lakó övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.
(5) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a kialakítható telek legkisebb területe 3000 m2;
c) a kialakítható telek legkisebb telekszélessége 30 m;
d) a beépítettség legnagyobb mértéke 40%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 m;
f) a zöldfelület legkisebb mértéke 30%.
Beépítésre szánt különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)
29. § (1) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) a mezőgazdasági majorok és az üzemszerű agrártevékenységet (növénytermesztés, állattartás, feldolgozás, tárolás, géptelepi tevékenység) szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló övezet.
(2) Az övezetben az (1) szerinti rendeltetésen túl elhelyezhető:
a) turisztikai-,
b) vendéglátó-,
c) szállás-,
d) lakó-
rendeltetésű épület.
(3) Az övezetben lakó rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 10%-án helyezhető el.
(4) Az övezetben épület legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(5) Az övezet építési telkein több épület helyezhető el.
(6) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2;
c) a kialakítható telek legkisebb telekszélessége 50 m;
d) a beépítettség legnagyobb mértéke 30%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 m;
f) a zöldfelület legkisebb mértéke 40%.
Beépítésre szánt különleges terület - termálfürdő (Ktf)
30. § (1) A különleges terület – termálfürdő (Ktf) fürdő céljára szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére kijelölt övezet.
(2) Az övezetben az (1) szerinti rendeltetésen túl elhelyezhető:
a) turisztikai-,
b) vendéglátó-,
c) szállás-
rendeltetésű épület.
(3) Az övezetben épület teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Az övezet építési telkein több épület helyezhető el.
(5) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2;
c) a kialakítható telek legkisebb telekszélessége 50 m;
d) a beépítettség legnagyobb mértéke 30%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 m;
f) a zöldfelület legkisebb mértéke 40%.
Beépítésre szánt különleges terület - sportkomplexum (Ksk)
31. § (1) A különleges terület – sportkomplexum (Ksk) sportcsarnok és sportolási, rekreációs célú épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére kijelölt övezet.
(2) Az övezetben az (1) szerinti rendeltetésen túl elhelyezhető:
a) turisztikai-,
b) vendéglátó-,
c) szállás-,
d) kereskedelmi-,
e) lakó-
rendeltetésű épület.
(3) Az övezetben a (2) szerinti rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 30%-án helyezhető el, ebből a lakó rendeltetés a beépített bruttó szintterület 10%-át nem haladhatja meg.
(4) Az övezetben épület teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(5) Az övezet építési telkein több épület helyezhető el.
(6) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2;
c) a kialakítható telek legkisebb telekszélessége 50 m;
d) a beépítettség legnagyobb mértéke 40%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 m;
f) a zöldfelület legkisebb mértéke 40%.
Beépítésre szánt különleges terület - sportpálya (Ks)
32. § (1) A különleges terület – sportpálya (Ks) sport- és rekreációs célokat szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló övezet.
(2) Az övezetben az (1) szerinti rendeltetésen túl elhelyezhető:
a) turisztikai-,
b) vendéglátó-,
c) szállás-,
d) kereskedelmi-
rendeltetésű épület.
(3) Az övezetben a (2) szerinti rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 30%-án helyezhető el.
(4) Az övezetben épület teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(5) Az övezet építési telkein több épület helyezhető el.
(6) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2;
c) a kialakítható telek legkisebb telekszélessége 50 m;
d) a beépítettség legnagyobb mértéke 20%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 m;
f) a zöldfelület legkisebb mértéke 50%.
Beépítésre szánt különleges terület - vízmű (Kv)
33. § (1) A különleges terület – vízmű (Kv) vízmű és vízi közműszolgáltatás céljait szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló övezet.
(2) Az övezetben épület teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(3) Az övezet építési telkein több épület helyezhető el.
(4) Víztorony és technológiai létesítmény telepítése esetén a legnagyobb épületmagasság mértékére vonatkozó előírás figyelmen kívül hagyható.
(5) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a kialakítható telek legkisebb területe 2000 m2;
c) a kialakítható telek legkisebb telekszélessége 50 m;
d) a beépítettség legnagyobb mértéke 20%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 4,5 m;
f) a zöldfelület legkisebb mértéke 40%.
Beépítésre szánt különleges terület – egyházi terület (Ke)
34. § (1) A különleges terület – egyházi terület (Ke) hitélettel és egyházi kiegészítő tevékenységekkel kapcsolatos célokat szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló övezet.
(2) Az övezetben az (1) szerinti rendeltetésen túl elhelyezhető:
a) oktatási-,
b) szociális-,
c) turisztikai-,
d) vendéglátó-,
e) szállás-,
f) kereskedelmi-,
g) lakó-
rendeltetésű épület.
(3) Az övezetben a (2) szerinti rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 50%-án helyezhető el, ebből a lakó rendeltetés a beépített bruttó szintterület 10%-át nem haladhatja meg.
(4) Az övezetben épület teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(5) Az övezet építési telkein több épület helyezhető el.
(6) Új épület építése, meglévő bővítése esetén helyi védelem alatt álló épület fő- és oldalhomlokzata nem takarható el.
(7) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2;
c) a kialakítható telek legkisebb telekszélessége 50 m;
d) a beépítettség legnagyobb mértéke 30%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 4,5 m;
f) a zöldfelület legkisebb mértéke 50%.
Beépítésre szánt különleges terület – vendéglátó-szálláshely terület (Kve)
35. § (1) A különleges terület – vendéglátó-szálláshely terület (Kve) turizmussal, vendéglátással és szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos célokat szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló övezet.
(2) Az övezetben az (1) szerinti rendeltetésen túl elhelyezhető:
a) oktatási-,
b) szociális-,
c) kereskedelmi-,
d) lakó-
rendeltetésű épület.
(3) Az övezetben a (2) szerinti rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 30%-án helyezhető el, ebből a lakó rendeltetés a beépített bruttó szintterület 10%-át nem haladhatja meg.
(4) Az övezetben épület teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(5) Az övezet építési telkein több épület helyezhető el.
(6) Új épület építése, meglévő bővítése esetén helyi védelem alatt álló épület fő- és oldalhomlokzata nem takarható el.
(7) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2;
c) a kialakítható telek legkisebb telekszélessége 50 m;
d) a beépítettség legnagyobb mértéke 30%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 m;
f) a zöldfelület legkisebb mértéke 40%.
Beépítésre szánt különleges terület – szabadidő központ (Ksz)
36. § (1) A különleges terület – szabadidő központ (Ksz) szabadidő központ, rekreációs célokat szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló övezet.
(2) Az övezetben az (1) szerinti rendeltetésen túl elhelyezhető:
a) turisztikai-,
b) vendéglátó-,
c) szállás-,
d) kereskedelmi-,
e) lakó-
rendeltetésű épület.
(3) Az övezetben a (2) szerinti rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 30%-án helyezhető el, ebből a lakó rendeltetés a beépített bruttó szintterület 10%-át nem haladhatja meg.
(4) Az övezetben épület teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(5) Az övezet építési telkein több épület helyezhető el.
(6) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2;
c) a kialakítható telek legkisebb telekszélessége 50 m;
d) a beépítettség legnagyobb mértéke 20%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 4,5 m;
f) a zöldfelület legkisebb mértéke 60%.
Beépítésre szánt különleges terület – szociális otthon (Kszo)
37. § (1) A különleges terület – szociális otthon (Kszo) a kastélyban és egykori parkjában elhelyezett szociális otthon tevékenységével kapcsolatos célokat szolgáló épületek és építmények elhelyezésére szolgáló övezet.
(2) Az övezetben az (1) szerinti rendeltetésen túl elhelyezhető:
a) kereskedelmi-,
b) lakó-
rendeltetésű épület.
(3) Az övezetben a (2) szerinti rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 10%-án helyezhető el.
(4) Az övezetben épület teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(5) Az övezet építési telkein több épület helyezhető el.
(6) Új épület építése, meglévő bővítése esetén helyi védelem alatt álló épület homlokzata nem takarható el.
(7) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2;
c) a kialakítható telek legkisebb telekszélessége 50 m;
d) a beépítettség legnagyobb mértéke 25%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 m;
f) a zöldfelület legkisebb mértéke 70%.
Beépítésre szánt különleges terület – szennyvíztisztító telep (Ksze)
38. § (1) A különleges terület – szennyvíztisztító telep (Ksze) övezet a szennyvíztisztító területe.
(2) Az övezetben szennyvíztisztítással, szennyvízkezeléssel kapcsolatos épületek és építmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben egy telken több épület helyezhető el.
(4) Technológiai létesítmény telepítése esetén a legnagyobb épületmagasság mértékére vonatkozó előírás figyelmen kívül hagyható.
(5) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a beépítettség legnagyobb mértéke 30%;
c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 4,5 m;
d) a zöldfelület legkisebb mértéke 40%.
Beépítésre nem szánt területek
39. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:
a) Közlekedési és közműterület
aa) közműterület (K)
ab) közúti közlekedési terület (Kö)
b) Zöldterület
ba) közpark (Zkp)
bb) közkert (Zkk)
c) Erdőterület
ca) védelmi célú erdő (Ev)
cb) rekreációs erdő (Er)
cc) egyéb erdő (Ee)
d) Mezőgazdasági terület
da) általános mezőgazdasági terület (Ma)
db) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt)
e) Vízgazdálkodási terület (V)
f) Természetközeli terület (Tk)
g) Beépítésre nem szánt különleges területek
ga) temető területe (Kt)
gb) múzeumi, régészeti terület (Kmr)
gc) emlékpark terület (Kep)
gd) strandterület (Kst)
ge) ökoturisztikai terület (Köt)
gf) megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület (Kme)
gg) hulladékkezelő telep (Kh)
40. § (1) A beépítésre nem szánt terület övezeteiben – ha e rendelet vagy egyéb jogszabály másként nem rendeli:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a beépítettség legnagyobb mértéke 10%;
c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 4,5 m;
d) új épület hiányos közművesítettség esetén is elhelyezhető.
(2) A beépítésre nem szánt terület övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság legfeljebb 25,0 m magasságig emelhető
a) mezőgazdasági rendeltetéshez szükséges technológiai okból,
b) hitéleti célú épület esetében,
c) kilátó esetében.
Közúti közlekedési (Kö) és közműterület (K)
41. § (1) A Közúti közlekedési terület (Kö) a közlekedési és közműlétesítmények, országos- és helyi közutak, valamint a magánutak, a kerékpárutak, járdák, gépjármű várakozóhelyek, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményeik, zöldfelületek, valamint az ezekkel kapcsolatos célokat szolgáló épületek és építmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A település területén a közúti közlekedési területek a következő övezetekbe tartoznak:
a) országos út (Kö1)
b) helyi gyűjtőút (Kö2)
c) kiszolgáló út (Kö3)
(3) Magánút csak akkor létesíthető, ha a telek közúti kapcsolata nem biztosított, vagy másként nem biztosítható.
(4) Egy telek megközelítése céljából csak egy magánút létesíthető.
(5) Több telek megközelítésére szolgáló magánút esetében legalább 12 m szélességű útterületet kell biztosítani.
42. § A Közműterület (K) a közműlétesítmények, valamint az ezekkel kapcsolatos célokat szolgáló épületek és építmények elhelyezésére szolgáló terület.
Zöldterületek (Zkp, Zkk)
43. § (1) A zöldterület (közpark, közkert) legalább 70%-ban zöldfelülettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést, valamint az ezekkel kapcsolatos célokat szolgáló épületek és építmények elhelyezésére szolgáló közterület.
(2) Teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén az (1) szerinti rendeltetésen túl a közparkban elhelyezhető vendéglátó rendeltetésű épület.
(3) Zöldterületeken a beépítettség legnagyobb mértéke 3%.
(4) A település területén a zöldterületek a következő övezetekbe tartoznak:
a) közpark (Zkp)
b) közkert (Zkk)
Erdőterületek (Ev, Er, Ee)
44. § (1) A település területén az erdőterületek a következő övezetekbe tartoznak:
a) védelmi célú erdőterület (Ev)
b) rekreációs erdőterület (Er)
c) egyéb erdőterület (Ee)
(2) A település területén az erdőterületek telkeinek legnagyobb beépíthetősége:
a) védelmi célú erdőterületben (Ev): 0,2%
b) rekreációs erdőterületben (Er): 2%
c) egyéb erdőterületben (Ee): 0,5%.
Mezőgazdasági területek (Ma, Mt)
45. § (1) A település területén a mezőgazdasági területek:
a) általános mezőgazdasági területek (Ma1, Ma2 - sortanyák)
b) tájgazdálkodási célú mezőgazdasági területek (Mt1, Mt2).
(2) Általános mezőgazdasági területeken a beépítettség legnagyobb mértéke 6%.
(3) Birtokközpont csak általános mezőgazdasági területen alakítható ki
(4) A sortanyák Ma2 övezetének 6000 m2-nél kisebb telkein tanya is építhető.
(5) Tanya és tanyás telek esetében a beépítettség legnagyobb mértéke 10%.
(6) A tanya épületcsoportjában az összes beépített bruttó szintterület legfeljebb 50%-án lehet lakó rendeltetésű épület.
(7) A tájgazdálkodási célú mezőgazdasági területen épületek 2%-os legnagyobb beépítettséggel építhetők.
(8) A tájgazdálkodási célú mezőgazdasági területek Mt2 övezetében új épület csak a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban 2023. január 1-én már kivett udvarként lejegyzett telekrészen építhető.
Vízgazdálkodási területek (V)
46. § (1) A vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középmeder állástól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középmeder állás kijelölése hiányában a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.
(2) A területen a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó épület, építmény, műtárgy is elhelyezhető.
(3) Vízgazdálkodási területeken a beépítettség legnagyobb mértéke 2%.
Természetközeli területek (Tk)
47. § Az Ex lege védett kunhalmok és földművek területén a talajszerkezetet megváltoztató földmunkát, intenzív mezőgazdasági tevékenységet folytatni nem lehet.
Beépítésre nem szánt különleges terület – Temető (Kt)
48. § (1) A különleges terület – temető (Kt) a temető területe.
(2) A területen:
a) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke sírépítmények esetén 3,0 m;
b) a zöldfelület legkisebb mértéke 20%.
Beépítésre nem szánt különleges terület – Múzeumi, régészeti terület (Kmr)
49. § (1) A különleges terület – múzeumi, régészeti terület (Kmr) a Nemzeti Emlékpark múzeumi és szabadtéri kiállítóhelyeknek, romkertnek és azok kiszolgáló létesítményeinek helyet adó területe.
(2) A területen:
a) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 9,5 m;
b) a zöldfelület legkisebb mértéke 60%.
Beépítésre nem szánt különleges terület – Emlékpark terület (Kep)
50. § (1) A különleges terület – emlékpark terület (Kep) a Nemzeti Emlékpark és a Magyarok Hét nyila emlékmű környezetének zöldfelületi jellemzőkkel bíró része.
(2) A területen:
a) a beépítettség legnagyobb mértéke 2%;
b) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3,5 m;
c) a zöldfelület legkisebb mértéke 85%.
Beépítésre nem szánt különleges terület – Strandterület (Kst)
51. § (1) A különleges terület – strandterület (Kst) a termálfürdőhöz kapcsolódó strand céljára szolgáló épületek és építmények, valamint azok kiegészítő létesítményeinek elhelyezésére kijelölt terület.
(2) Az övezetben az (1) szerinti rendeltetésen túl elhelyezhető:
a) szállás-,
b) vendéglátó,
rendeltetésű épület.
(3) Az övezetben a (2) szerinti rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 20%-án helyezhető el.
(4) Az övezet építési telkein több épület helyezhető el.
(5) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2;
c) a kialakítható telek legkisebb telekszélessége 50 m;
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 m;
e) a zöldfelület legkisebb mértéke 60%.
Beépítésre nem szánt különleges terület – Ökoturisztikai terület (Köt)
52. § (1) A különleges terület – ökoturisztikai terület (Köt) a természetbarát idegenforgalom, a természetközeli lovassport és lovasturizmus céljára szolgáló épületek és építmények, valamint azok kiegészítő létesítményeinek elhelyezésére kijelölt terület.
(2) Az övezetben az (1) szerinti rendeltetésen túl elhelyezhető:
a) szállás-,
b) vendéglátó,
c) lakó-
rendeltetésű épület.
(3) Az övezetben a (2) szerinti rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 20%-án helyezhető el.
(4) Lovarda, valamint földszintes csarnokszerkezetű épület építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 m.
Beépítésre nem szánt különleges terület – megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület (Kme)
53. § A különleges terület – megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület (Kme) övezet a napelemparkok és megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos célokat szolgáló épületek és építmények elhelyezésére szolgáló terület.
Beépítésre nem szánt különleges terület – hulladékkezelő telep (Kh)
54. § A különleges terület – hulladékkezelő telep (Kh) övezet a felhagyott és rekultivált hulladéktelep és a hulladékudvar területe.
Záró rendelkezések
55. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.