1. § (1) A rendelet hatálya Maroslele község teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni:

2. § (1) ) A szabályozási elemek az település egésze szempontjából kötelezőnek tekintendő, megváltoztatásuk csak a szabályozási terv módosításával lehetséges. Ezek az elemek a következők:

(2) Beépítésre szánt területen az 1. § (2) bekezdés szerinti tevékenységet csak a művelés alóli kivonás és a részleges közművesítés végrehajtása után lehet engedélyezni.

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglalja magába.

(2) A beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege szerint:

(3) A beépítésre nem szánt területek általános jellege szerint:

4. § (1) A beépített és beépítésre szánt területek határát a Vé-1/A, Vé-1/B, Vé-2 szabályozási tervlap tünteti fel.

(2) Beépítésre kijelölt (tervezett) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (telekalakítási terv, elő-közművesítés) el kell végezni.

(3) Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő beépítési előírások az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl.: lakóterületen lévő intézmény, vagy kereskedelmi, szolgáltató, illetve mezőgazdasági üzemi építmény).

5. § Az övezetek szintterület-sűrűségét a szerkezeti terv leírása rögzíti.

6. § (1) Az Lke jelű Kertvárosias – tömbbelsőkbe tervezett – lakóövezet területén kertes családi házak – teljes közművesítés esetén telkenként max. 4 lakás – valamint az OTÉK 13. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A tömbbelsők feltárásával párhuzamosan a szomszédos ingatlanokon az állattartást korlátozni kell.

(3) Az övezet részletes beépítési előírásai:

7. §³ (1) Az Lf jelű falusias lakóövezet területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, falusias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak – teljes közművesítettség esetén az OTÉK 14. § (1) bekezdése szerinti épületek – valamint a (2) bekezdésben felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

(2) Az övezet részletes előírásai:

8. § (1) A Vt jelű Településközpont – vegyes övezet területén a kialakult beépítést figyelembe véve lakóházak, szolgáltató – kereskedelmi létesítmények és intézmények, valamint az OTÉK 16. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

(2) Az övezet részletes előírásai:

9. §⁵ (1) A Gksz jelű övezet területe elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Gksz* övezet elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató célú épületek elhelyezésére szolgál.

10. § (1) A Gip jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari épületek elhelyezésére szolgál, mely övezetbe tartoznak a külterületen már meglévő majorközpontok (állattartási telepek) ill. mezőgazdasági üzemek.

(2) Az övezet részletes előírásai:

10/A. § (1) Az egyéb ipari gazdasági terület elsősorban ipari, raktározási, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésének megfelelően.

(2) Az övezet részletes előírásai azonosak a 10. § (2) bekezdésben felsoroltakkal, azzal az eltéréssel, hogy a minimális teleknagyság 10.000 m2, a beépítés mértéke max. 50 %.

11. § (1) A K jelű különleges területeken csak a szabályozási terven feltüntetett területhasználat engedélyezhető. Az OTÉK 24. §-ban felsoroltakat a K jelű területen be kell tartani.

(2) Ks jelű (sportpálya) építési övezet előírásai:

(3) Kv jelű (vízmű) építési övezet:

(4) Kt jelű (temető) építési övezet:

(5) Kh jelű (horgásztó és környezete) építési övezet:

12. § (1) A Kö jelű közlekedési területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 26. §-a tartalmazza.

(2) A Köu-1 jelű területeken a szabályozási tervlapokon is feltüntetett védőtávolságok biztosítása szükséges:

(3) A szabályozási terven külön nem jelölt Köu övezetbe tartozó lakóutcákat, kiszolgáló utakat, a keresztszelvények szerint kell kialakítani és fásítani.

13. § (1) Zöldterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 27. §-a tartalmazza.

(2) A Z jelű közparkokat a szabályozási terv jelöli, azokat más célra igénybe venni tilos. A Z-1 jelű terülten dísz- és pihenőpark, a Z-2 jelű területeken pihenő- és játszótér alakítható ki.

(3) Utcafásításra, pótlásra, illetve cserére javasolt fafajok: ezüsthárs (Tilia argentea), törökmogyoró (Corylus colurna), mezei juhar (Acer campestre), korai juhar (Acer platanoides), vérjuhar (Acer platanoides ’Faasens Black’), virágos és magas kőris (Fraxinus ornus, Fraxinus excelsior) és díszcseresznye (Cerasus serrulata ’Kansas’).

(4) A telektulajdonos a telke előtti zöldsávot gondozni köteles, a telekhatártól az útburkolat széléig.

(5) A nagyobb, 10 gk férőhelyet meghaladó parkoló felületeket 4 parkolóhely/ 1 db előnevelt nagy lombkoronájú fával kell beültetni.

(6) A dűlőutak és a csatornák egyik oldalán kell fasorokat és cserjéket telepíteni. Telepítésre ajánlottak a következő fafajok: fűz (Salix alba), tölgy (Quercus robur), ezüst hárs (Tilia argentea), fehér nyár (Populus alba).

14. § (1) Az E jelű erdőterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 28. §-a tartalmazza.

(2)⁷ Az Ev jelű védőerdő területeken építmény nem helyezhető el. A telken belüli védőerdő legkisebb mélységi mérete 20 m és legalább kétszintű – cserjék és fák – lehet.

(3) Az Ee jelű egészségügyi, szociális és turisztikai célú 10 hektárt meghaladó erdőterületek max. 5 %-a építhető be a rendeltetésnek megfelelő építményekkel.

(4) Az Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdő területe 0,5 %-os mértékű beépítése csak a 10 hektárt meghaladó terület nagyságú telken engedélyezhető.

15. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 29. §-a tartalmazza.

(2) Az Má jelű mezőgazdasági területen az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdési szerint birtoktest (birtok-központ alakítható ki. Ezek beépítésre az alábbi szabályok vonatkoznak:

(3) Az Ms-1 jelű sajátos mezőgazdasági övezeten szélturbinák helyezhetők el a környezeti hatástanulmányban megállapított védőtávolságok betartásával. A széllapát legnagyobb magassága a 150 m-t nem haladhatja meg.

(4) Az Ms-2 jelű sajátos mezőgazdasági területen épület nem helyezhető el.

(5) Drénezett terület igénybe vétele esetén a drénmező felszámolásához kérni kell a Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat előzetes állásfoglalását.

16. § (1) A V jelű területekre vonatkozó általános előírásokat a 46/1999. (III. 8.)Korm. rendelet és az OTÉK 30. §-a tartalmazza.

(2) A község területén V jelű terület:

17. § (1) Maroslele területére levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni.⁸

(2) A település területére légszennyezettségi (immisszió) határérték szempontjából az általános országos előírásokat kell irányadónak tekinteni.⁹

(3) A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni.

(4) Töltőállomás létesítésénél és üzemeltetésénél az országos érvényű rendeletek előírásait kell betartani.¹⁰

(5) A területen a létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni a védőövezetekre vonatkozó országos előírásokat¹¹.

(6) Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése vagy olyan tevékenység folytatása, amely határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

(7) Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, illetve technológiájának megváltoztatásához egyéb engedélyező hatóság hiányában az első fokú környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(8) Környezeti hatásvizsgálat köteles létesítményre¹² az építés hatósági eljárás csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható meg.

(9) Az avar és kerti hulladék égetésekor a hatályos önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. Egyéb hulladék nyílttéri égetése tilos.

(10) Az állattatással kapcsolatos szabályokat – a különböző övezetekben tartható állatok fajtája, létszáma, a trágyakezelés módja, ….stb. – helyi rendeletben kell szabályozni.

18. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport, stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külső zajforrás létesítése esetén be kell tartani az országos érvényű rendelet követelményeit.¹³

(2) Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni.

(3) Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését csak a zaj- és rezgésvédelem szabályozásáról szóló rendelet⁶követelményei betartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni és az üzembe helyezés során méréssel kell igazolni a határértékek teljesítését.

(4) A tervezett területre kerülő létesítmények épülethatároló szerkezeteit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy teljesüljenek az országos érvényű rendelet belső terekre vonatkozó követelményei.⁶

(5) A község területén úgy kell munkahelyeket létesíteni, hogy teljesüljenek a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről szóló rendelet előírásai.¹⁴

19. § (1) A szabályozási területről szennyvizet elvezetni, illetve a területen elhelyezni csak a hatályos előírások betartásával lehet.

(2) Külterületen, szociális jellegű szennyvíz elhelyezésére – a vonatkozó előírások betartásával – közműpótló (szikkasztó) is létesíthető.

(3) Közcsatornával ellátott területen lévő ingatlanon szennyvíz elvezetés céljára szolgáló közműpótló létesítmény csak a közcsatorna üzemeltetőjének előzetes hozzájárulásával létesíthető.

(4) A közcsatornába bocsátott szennyvizek minőségének meg kell felelnie a vonatkozó Kormányrendelet¹⁵ határértékeinek, ellenkező esetben gondoskodni kell annak előtisztításáról. Az előtisztító berendezés építése vízjogi engedély köteles.

(5) Szippantott szennyvizet csak a közcsatorna kijelölt aknájába, illetve a szennyvíztisztító telep erre alkalmas – engedéllyel rendelkező – műtárgyába kell üríteni.¹⁶

(6) A létesítési engedélyezési eljárás során az engedélyesnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy a szennyvizét a hatályos jogszabályok betartásával el tudja helyezni.

(7) Talaj- és talajvízszennyezést okozó szabadtéri tevékenységet csak vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni, a lefolyó vizeket csak a megfelelő előkezelés után lehet a befogadóba juttatni.

(8) A csapadékvíz a szennyezett területről csak a megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba. A szennyvíz és csapadékvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni.

(9) Felszíni vízbe csak érvényes vízjogi engedély birtokában az előírásoknak megfelelő minőségű szennyvizet lehet bocsátani.¹⁷

(10) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelme érdekében a Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni¹⁸.

(11) Maroslele területe, amíg egyedi lokális érzékenységi vizsgálat nem készül – a „kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület”-ek közé van sorolva és a C3 intézkedési szennyezettségi határértékeket kell irányadónak tekinteni.¹⁹

20. § (1) A szabályozási területen lévő ingatlanok használatakor keletkező hulladékot az ingatlan határain belül, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni.

(2) A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybe veendő településtisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani.

(3) A területen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a vonatkozó törvény és a mindenkor érvényes Kormányrendeletek szerint kell eljárni.²⁰

(4) Tilos az állati eredetű hulladékok elföldelése.

(5) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg – ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.²¹

(6) A területen hulladékkezelő létesítmény(ek) üzemeltetése és felhagyása tekintetében a vonatkozó hatályos jogszabályi előírások és az üzemeltetési engedélyében előírtak az irányadók.

(7) Hulladékgazdálkodási szempontból az Országos Hulladékgazdálkodási és a Regionális Hulladékgazdálkodási Tervekkel összhangban kidolgozásra kerülő Települési Hulladékgazdálkodási Tervet (2000. évi XLIII. Törvény VI. fejezet) kell irányadónak tekinteni.

(8) A települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtésével és elszállításával kapcsolatos tevékenységet a vonatkozó rendelet szabályozza.²²

(9) A 044/6 hrsz-ú terület – volt szemétlerakó – rekultivációját el kell végezni.

21. § (1) Műemléki védelem alá kerülő épületek, ingatlanok, melyekre a kulturális örökségvédelméről szóló 2001. LXIV. törvény idevonatkozó rendelkezéseit kell betartani:²³

(2) Helyi védettség alá kerülő épületek:

(3) A védett épületeket elbontani, homlokzati arányukat, részletképzésüket megváltoztatni csak a védelem törlése után lehet. A felsorolt épületeken bármilyen építési tevékenység engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelem regionális irodáját szakhatóságként be kell vonni.

(4) Helyi védelem alá kerülő köztéri emlékek:

(5) Helyi védelem alá kerülő utcaképek:

(6) A külterület szabályozási tervén jelölt Kunhalmokat jelenlegi állapotukban kell megőrizni, területükön semminemű építkezést és 60 cm-t meghaladó mélységű földmunkát végezni nem szabad. A nagyobb jelentőségű kunhalmok:

22. § (1) A (2)–(3) és (5) bekezdésben felsorolt területeken a jelenlegitől eltérő műveléshez vagy bármilyen építési tevékenységhez a területileg illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

(2) A Kőrös-Maros Nemzeti Park területe a Maros hullámterében: 068/5, 069-081, 082/4, 093-0110, 0127-0136, 0137/2-3, 0169-0180 hrsz.

(3) A Tt jelű „természeti terület” – hrsz: 0381/1, 0381/2, 0381/3, 07 – (Vásárhelyi és Csanádi gyepek HUKM20001) jellegét, jelenlegi területét és művelési ágát megváltoztatni nem szabad.

(4) A természeti terület határától 50,0 m-en belül épületet, trágyatárolót, komposztálót elhelyezni és műtrágyázást végezni tilos. A területen „birtok-központ” (OTÉK 29. § (5)-(8) bekezése) nem alakítható ki.

(5) Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek (Natura 2000, ökológiai folyosó):

23. § (1) A közterületek tisztántartása és használata, a zöldterületek védelme, az állattartásra szolgáló létesítmények elhelyezése vonatkozásában a helyi rendelet előírásait be kell tartani²⁴.

(2) A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell a kulturális örökség védelméről szóló törvényt, mivel ezek a törvény erejénél fogva ex lege védettek. Nyilvántartott lelőhelyek: 1. melléklet szerint.

(3) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a törvény ²⁵szerint régészeti érdekű területek.

(4) Művelési ágváltás (különösen szőlő, gyümölcs és erdő telepítés esetén), továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének korszerű bejáráson alapuló régészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok Maroslele község Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek.

24. § (1) A védőterületek általános szabályait az OTÉK 38. §-a, továbbá a jelen rendelet 16. § (2) előírásai tartalmazzák.

(2) Az egyes telkeken megépítendő létesítményekhez szükséges védőtávolságot saját telken kell biztosítani és kialakítani.

(3) A temető bővítési területén belül 30,0 m széles védőerdőt kell telepíteni.

(4) Külterületen a közművek részére az alábbi védőterületeket – biztonsági övezetet – kell kijelölni:

25. § A létesítmények terepcsatlakozási magasságát a szabályozási tervlapon megadott útmagasságok figyelembe vételével kell megállapítani.

26. § A 7/1987. (XII. 17.)Ktsz. Rendelet hatályát veszti.

27. § Ez a rendelet 2006. május 26-án lép hatályba.