Csongrád Város Képviselő-testületének 11/2014.(VII.16.) önkormányzati rendelete
A települési szilárdhulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról.
Hatályos: 2021. 06. 25- 2025. 02. 28Csongrád Város Képviselő-testületének 11/2014.(VII.16.) önkormányzati rendelete
A települési szilárdhulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról.
Csongrád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32, cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §-ában, 39. § (2) és (5) bekezdésében és a 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet alkalmazási köre
1. § (1) A rendelet hatálya Csongrád város közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya a (az (1) pontban meghatározott) közigazgatási határon belül valamennyi, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdése 34. pontjában meghatározott ingatlanhasználóra terjed ki.
(3)[1] A rendelet tárgyi hatálya a hulladék alábbi fajtáira terjed ki:
- a) háztartási hulladék,
- b) háztartási hulladékhoz hasonló hulladék,
- c) elkülönítetten gyűjtött hulladék,
- d) lomhulladék,
- e) építési-bontási hulladék,
- f) közterületen elhagyott hulladék,
- g) biológiailag lebomló hulladék,
- h) vegyes hulladék.
(4) Nem alkalmazható a rendelet a veszélyes hulladékra, valamint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre és a velük összefüggő tevékenységre.
2. A rendelet célja
2. § A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosíthatják a város köztisztaságával, települési szilárdhulladék elszállításával összefüggő feladatok eredményes végrehajtását, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének rendjét.
3. Hulladékkezelési közszolgáltatás
3. § (1) Csongrád Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlanhasználóknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn.
(2)[2] A közszolgáltatás kiterjed a közszolgáltatás ellátására feljogosított Közszolgáltató, a szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására, átvételére, gyűjtésére, kezelésére és a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény működtetésére; a lakossági hulladékudvar, a lakossági szelektív hulladékgyűjtő rendszer működtetésére, az előkezelő és hasznosító (válogató, komposztálló, bálázó, stb.) telepek üzemeltetésére, karácsonyfa hulladék elszállítási és lomtalanítási akciók végrehajtására.
(3) Az 1. § (2) bekezdésében rögzített ingatlanhasználó köteles a közszolgáltató által felajánlott hulladékszállítási közszolgáltatást igénybe venni.
(4)[3] Csongrád város közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás ellátására a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által kiírt és a Közbeszerzési Értesítő 2014 évi 40. számában KÉ 6134/2014 számon megjelent ajánlattételi felhívás nyertes ajánlattevője: HOMOKHÁTSÁGI KONZORCIUM CSONGRÁD 2014. konzorcium jogosult. A HOMOKHÁTSÁGI KONZORCIUM CSONGRÁD 2014. konzorcium tagjai az FBH-NP Nonprofit Közszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (6521 Vaskút, 0551/2 hrsz., cégjegyzékszám: 03-09-126039, adószám: 4290054-2-03, képviseli: Agatics Roland ügyvezető) Konzorciumvezető és a Csongrádi Víz- és Kommunális Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (6640 Csongrád, Bercsényi M. u. 39., cégjegyzékszám: 06-09-003054, adószám: 11092715-2-06, képviseli: Puskás Jenő ügyvezető) Konzorciumi Tag.
(5)[4] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységen belül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvétele, gyűjtése, szállítása, kezelése, hulladékgazdálkodási létesítmények üzemeltetése feladatokat az FBH-NP Nonprofit KFT, a Kalocsai Parkgondozó és Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, a Csongrádi Víz- és Kommunális Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, a KUNSÁG-HALAS Hulladékgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság és a Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság közösen végzik. Az FBH-NP Nonprofit KFT mint közszolgáltató rendelkezik közszolgáltatási engedéllyel és minősítési engedéllyel
(6)[5] Az Önkormányzat az együttműködés keretében az érintett települések igényeit kielégítő regionális hulladékgazdálkodási létesítmény helyeként a felgyői 0294/27 hrsz. Felgyői Regionális Hulladékkezelő Központot jelöli ki.
(7)[6] Az önkormányzat szükség esetén gondoskodik a Közszolgáltató javaslata alapján a hulladékgyűjtő pontok kijelöléséről, a létesítmények megvalósításáról és a Közszolgáltató útján a működtetésükről, valamint biztosítja a közterület térítésmentes használatát az indokolt mennyiségű gyűjtőedény kihelyezéséhez, tárolásához és megközelítéséhez.
(8)[7] Az önkormányzat együttműködik a Ht. 32/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatokra Koordináló szervként kijelölt NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: Koordináló szerv). Az Önkormányzat jelen rendeleti szabályozással is elősegíti az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltak végrehajtását.
4. A közszolgáltatási szerződés
3/A. § (1) A közszolgáltatási szerződésnek a Ht-ben meghatározottakon túl az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a) a közszolgáltatási tevékenység végzésének általános szabályait,
- b) a közszolgáltatás teljesítésére alvállalkozó igénybevételének módját, mértékét és az alvállalkozó(k) által végezhető tevékenységeket,
- c) a közszolgáltatási tevékenység ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,
- d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási üzletszabályzatot,
- e) az ügyfélszolgálati és tájékoztatási, valamint a nyilvántartási, adatkezelési és adatszolgáltatási rendszer működtetésének módját,
- f) annak biztosítékait, hogy a Közszolgáltató egyéb tevékenységei a közszolgáltatási szerződésben meghatározott közszolgáltatás nyújtását nem veszélyeztethetik,
- g) a Közszolgáltató üzemeltetésében álló hulladékkezelő létesítmények működtetésének hatósági engedélyben vagy más jogszabályban nem szabályozott szabályait.
(2) A Közszolgáltató a közszolgáltatás és egyéb feladatai ellátásához foglaltak betartása mellett – jogosult alvállalkozók, illetve egyéb közreműködők igénybevételére az alábbi feltételekkel:
- a) A Közszolgáltató által bevont alvállalkozók teljesítéséért Közszolgáltató úgy felel, mintha saját maga teljesített volna.
- b) A Közszolgáltató az alvállalkozók által okozott károkért teljes helytállási kötelezettséggel tartozik.
5. Értelmező rendelkezés
4. § [8] A rendeletben szereplő fogalmakkal kapcsolatban a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. §-ban, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014 (XII. 31.) Korm. r. 2. §-ban, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről rendelkező 16/2002 (IV. 10.) EüM r. 2. §-ban, a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet 2. §-ban és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 259. §-ban meghatározott fogalmak az irányadók.
II. FEJEZET 6. A közszolgáltatás ellátásának rendje és módja, a közszolgáltató és az ingatlanhasználó ezzel összefüggő jogai és kötelezettségei
5. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatást az általa, az ingatlanhasználóval, gazdálkodó szervezettel kötött, a közszolgáltatásról szóló szerződés, annak hiányában a Ht. és e rendeletben foglaltak szerint köteles ellátni.
(2) Az ingatlanhasználó és a szolgáltató közötti jogviszonyt közszolgáltatási szerződés hiányában a közszolgáltatónak a szolgáltatás teljesítésére rendelkezésre állása is létrehozza.
(3) A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a szolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlanhasználót írásban értesítette, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatta.
7. Az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei
6. § (1) A települési szilárd hulladék gyűjtésének teljesítése során az ingatlanhasználó köteles:
- a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani,
- b) a települési szilárdhulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig körültekintően gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,
- c) az ingatlanán keletkező települési szilárdhulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni és a közszolgáltatási díjat megfizetni.
- d)[9] Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező vegyes hulladékát a rendelet 2. mellékletének a) pontja szerinti edényzetben, míg a települési hulladék részét képező papír, műanyag, üveg és fém (a továbbiakban: elkülönítetten gyűjtött hulladék) hulladékokat a házhoz menő elkülönített gyűjtés keretében a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott, a rendelet 2. mellékletének b) pontja szerinti sárga fedelű, jelzésű hulladékgyűjtő edényben külön gyűjti. VAGY a szelektív szigetekre elszállítani
(2)[10] Az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik; meg kell jelölnie egyben az ingatlanon keletkező rendszeres települési szilárd hulladék mennyiségét, nem rendszeres szilárd hulladék esetében pedig a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét. A[11] hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevételi kötelezettség keletkezéséről e rendelet 1. függeléke szerinti nyomtatványt kell alkalmazni.
(3) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlanhasználót az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol nem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik.
(4) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.
7. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által megjelölt napon, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni oly módon, hogy azok a közlekedés biztonságát ne veszélyeztessék, a környezetet ne szennyezzék és abban kárt ne tegyenek.
(2) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt és az emblémás zsákot legkorábban, a szállítási napot megelőző napon, 18 órától helyezheti ki a közterületre, majd az ürítés napján köteles onnan eltávolítani, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.
(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.
8. § (1) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, annak rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.
(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlanhasználó a szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.
(3) Tilos a gyűjtőedénybe veszélyes hulladékot elhelyezni, valamint folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.
(4)[12] Nem helyezhető el a gyűjtőedényben települési hulladéknak nem minősülő hulladék, különösen építési és bontási hulladék, valamint a hulladékudvarban gyűjthető elektromos, elektronikai és veszélyes hulladék.
9. § (1) A helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hatálya alá tartozó háztartási hulladék meghatározott gyűjtési gyakoriságú elszállításához szükséges tartályok űrtartalmának megállapításánál egyedi közszolgáltatási szerződés hiányában
- a) családi-és társasházi lakás esetén: heti 110 liter/lakóingatlan,
- b) külterületi lakott ingatlanok után havi 1 darab 110 literes emblémás zsák,
- c) külterületi egyéb ingatlanok után április 1-től november 30-ig havi egy darab 110 literes emblémás zsák,
- d) Körös-toroki üdülőterületen elhelyezkedő üdülőingatlan esetén az üdülési szezon időtartamára heti: 110 liter/ingatlan űrmértékű edényzetet kell figyelembe venni.
(2)[13]
- a) Az ingatlan használó a keletkezett hulladékmennyiségétől függően, az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő 70, 80, 120, 240, vagy 1100 liter űrtartalmú edényzet ürítésére egyedi közszolgáltatási szerződést köthet.
- b) A közszolgáltató lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó részére legalább egy olyan gyűjtőedény választásának lehetőségét biztosítja, amelynek űrmértéke a 60 litert nem haladja meg. A jogosultságot az ingatlanhasználó csak abban az esetben veheti igénybe, ha annak tényét, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja, a települési jegyző által kiadott igazolás útján a közszolgáltató részére bizonyítja.
- c) [14] Az egyedi közszolgáltatási szerződés feltételéről a szolgáltató köteles tájékoztatni az ingatlanhasználót.
(3) Egyedi közszolgáltatási szerződés megkötése esetén az ingatlanhasználó köteles a szerződés szerinti űrtartalomnak megfelelő edényzetet biztosítani. Ezen kötelezettség nem terheli azon társasházi ingatlanhasználókat, akik a hulladék gyűjtésére közös gyűjtőedényzetet rendszeresítenek.
(4) A gyűjtőedényzet mellé kitett többlet hulladékmennyiséget a szolgáltatótól beszerezhető egyedi azonosító jellel ellátott emblémás gyűjtőzsákokban lehet elhelyezni.
(5) Az ingatlanhasználó köteles a települési szilárd hulladék gyűjtésére a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített szabványos gyűjtőedényzetet beszerezni.
(6)[15] A közszolgáltató tulajdonát képező edényzet bérleti díját az igénybevevő ingatlanhasználó vagy a lakóközösség fizeti meg.
(7)[16] Az ingatlanhasználó az ingatlanán alkalmilag keletkezett elkülönítetten gyűjtött, az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott hulladékot, a Közszolgáltató által üzemeltetett Hulladékudvarba (Csongrád, Kéttemető út) maga is elszállíthatja. E jogot az ingatlanhasználó abban az esetben gyakorolhatja, ha a közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv részére megfizette.
(8) Magánszemély a Felgyői Regionális Hulladéklerakó Telepre a lerakási díj megfizetése ellenében saját maga is kiszállíthatja a települési szilárd hulladékát a lerakó nyitvatartási idejében.
(9) A közszolgáltatótól eseti jelleggel igényelt hulladéktároló konténert közterületen a közúti és a gyalogosforgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi rendelkezések megtartásával lehet kihelyezni:
- a) főútvonalon konténer kizárólag a folyamatos rakodás idejére helyezhető ki a szállító jármű helyszínen tartásával annak érdekében, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen,
- b) tömegközlekedési útvonalon, ha a konténer kihelyezése csak a közúti forgalom zavarásával oldható meg, az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni,
- c) egyéb útvonalakon a konténert a telítődést követő 8 órán belül el kell szállítani.
9/A. § [17] (1) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a vegyes hulladéktól elkülönítve gyűjti és
- a) a gazdálkodó szervezet kivételével az ingatlanhasználó a Közszolgáltató által rendelkezésére bocsátott sárga fedelű, jelzésű gyűjtőedényben elkülönítetten gyűjtött e hulladékokat a közszolgáltatás keretében a Közszolgáltató részére átadja;
- b) a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött e hulladékainak kezeléséről a Ht-ben meghatározottak szerint gondoskodik, így e hulladékait a Közszolgáltató részére is átadhatja.
(2) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedénybe az alábbi újrahasznosítható hulladékok helyezhetők el:
- a) papír,
- b) műanyag,
- c) fém,
- d) üveg,
- e) egyéb, nem veszélyes csomagolási hulladék.
(3) A Közszolgáltató elszállítást megelőzően ellenőrizheti az ürítésre előkészített gyűjtőedény tartalmát.
(4) Amennyiben a gyűjtőedényben nem a megfelelő elkülönítetten gyűjtött hulladék került elhelyezésre, úgy a Közszolgáltató a hulladékgyűjtés szabályainak megsértését dokumentálja, és az ingatlanhasználót felszólítja a hulladékgyűjtés szabályainak jövőbeni betartására. A Közszolgáltató a gyűjtőedénybe így elhelyezett hulladékot települési vegyes hulladékként szállítja el hulladékkezelés céljából. Az ingatlanhasználó a válogatás fajlagos költségét a következő havi közszolgáltatási díjjal együtt, többletköltségként megfizeti. A többletköltséget a számlán külön kell feltüntetni.
(5) Ha a Közszolgáltató (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő felszólítását követően az ingatlanhasználó egy éven belül újabb alkalommal a hulladékgyűjtés szabályait sérti oly módon, hogy az elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényben nem a megfelelő hulladékot helyezi el, és ezt a Közszolgáltató észleli, úgy a Közszolgáltató a hulladékgyűjtés szabályainak megsértését dokumentálja, és a dokumentumokat megküldi a települési jegyző részére.
(6) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátott és rendeltetésszerűen használt, elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésére szolgáló sárga fedelű, jelzésű gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlanhasználó bejelentése alapján gondoskodik, amennyiben a javítás, pótlás vagy csere oka a Közszolgáltató hibájából ered. Ellenkező esetben az elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésére szolgáló sárga fedelű, jelzésű edényzet javításáról, pótlásáról, cseréjéről az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.
(7) Az ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja a Közszolgáltató által rendelkezésére bocsátott és a Közszolgáltató vagy az önkormányzat tulajdonát képező elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésére szolgáló sárga fedelű, jelzésű hulladékgyűjtő edényt átveszi, és a birtokbavételt aláírásával igazolja a kárfelelősség egyidejű vállalásával.
(8) Az ingatlanhasználó sajátjaként köteles gondoskodni az általa birtokba vett elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésére szolgáló sárga fedelű, jelzésű edényzet rendeltetésszerű használatáról, őrzéséről, rendszeres tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, valamint környezetük tisztán tartásáról. A településről történő elköltözés, illetve elhalálozás esetében az edényzet visszaadásáról köteles gondoskodni az ingatlanhasználó, illetve annak örököse.
(9) Az elkülönítetten gyűjtött hulladékgyűjtő edény rendeltetéstől eltérő használata, eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárért az ingatlanhasználó a polgári jog szabályai szerint felel, a Közszolgáltató a kár észlelését követő 30 napon belül írásban felszólítja az ingatlanhasználót a kár megtérítésére.
(10)[18] Az (1)-(9) bekezdésben nem szabályozott egyéb esetekben a természetes személy ingatlanhasználó az általa elkülönítetten gyűjtött hulladékait hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja, vagy a hulladékgyűjtő szigeteken található gyűjtőedényben elhelyezheti, ha a közszolgáltatási díjat egyébként a Koordináló szerv részére megfizette
(11) Csongrád város közigazgatási területén az elkülönített hulladék begyűjtése és elszállítása céljából hulladékgyűjtő szigeteket kell kialakítani. A hulladékgyűjtő sziget elhelyezésére vonatkozó engedélyek beszerzése a Közszolgáltató feladata.
(12) A (11) bekezdés szerinti gyűjtőszigeten az alábbi hulladék elkülönített gyűjtése, kezelése térítésmentes közszolgáltatás keretében történik:
- a) papír,
- b) üveg,
- c) műanyag
- d) egyéb, nem veszélyes csomagolási hulladék.
(13) A kötelező közszolgáltatás keretében térítésmentesen kerül sor január hónapban a díszüket vesztett karácsonyfa összegyűjtésére és elszállítására.
8. Zöldhulladékra vonatkozó előírások
10. § (1)[19] A családi házas ingatlanhasználó a szerves anyagtartalmú hulladékot a Közszolgáltató által biztosított biológiailag lebomló, emblémás zsákban, valamint a legfeljebb 70 cm hosszúságú, 50 cm átmérőjű kötegekbe kötött ágnyesedéket (a továbbiakban együtt: zöldhulladék) a Közszolgáltató által meghatározott napokon, kéthetente, helyezheti ki a közterületre.
(2) A közterületre kihelyezett gyűjtőtartály mellé ömlesztett zöldhulladék kihelyezése tilos.
9. Üdülőtulajdonosokra vonatkozó eltérő rendelkezések
11. § (1)[20] A Körös-toroki üdülőterületen üdülő ingatlannal rendelkező tulajdonos köteles minden év május 1. napjától október 31. napjáig terjedő időszakra, a települési szilárdhulladék elszállítására a kötelező közszolgáltatást igénybe venni, és a közszolgáltatási díjat megfizetni. A települési szilárdhulladék elszállításának gyakoriságát a szolgáltató szállítási tájékoztatóban, az üdülési szezon előtt, az adott évre közzéteszi. A közszolgáltató az általa biztosított zsákban, az ingatlan elé kihelyezett hulladékot az ürítési tájékoztatóban megjelölt napon szállítja el.
(2)[21] Azok az üdülőtulajdonosok, akik a szezon idején kívül is életvitelszerűen az üdülőterületen laknak, a közszolgáltatást egész évben kötelesek igénybe venni.
(3)[22]
10. Külterületi ingatlanokra vonatkozó előírások
12. § Csongrád város közigazgatási területéhez tartozó külterületi lakott ingatlanok használói - a népesség nyilvántartás szerint állandó bejelentett külterületi lakosok, valamint a külterületen egyéb tartózkodásra alkalmas felépítménnyel rendelkező ingatlanhasználók - a települési szilárd hulladékot a szolgáltató által rendszeresített és tőle megvásárolható, emblémás gyűjtőzsákban a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt közutak és csatlakozó dűlő és bekötőutak mellé, a közúttól legfeljebb 5 m-re jogosultak kihelyezni, a közlekedés biztonságát nem veszélyeztető helyen és módon, minden hónapban a szolgáltató által meghatározott és közzétett időpontban. Az idényjelleggel lakott, illetve használt ingatlanok tulajdonosai április 1-től november 30-ig terjedő időszakban, havi egy alkalommal.
11. A közszolgáltató jogai és kötelezettségei.
13. § (1) A közszolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen összegyűjteni és elszállítani a kijelölt, hulladékkezelő központba, illetve annak ártalmatlanításáról a mindenkor hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő módon gondoskodni.
(2) A szolgáltató köteles az esetleges járatkimaradásokat haladéktalanul 24 órán belül, vagy az akadály elhárítását követően azonnal pótolni.
(3) A bérelhető konténer karbantartását, felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a közszolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás díjmentes, ha a cserét, vagy javítást a szabványosított gyűjtőedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.
(4) A szolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.
(5) A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon, és más környezetterhelést se idézzen elő.
(6) A gyűjtőedényben okozott kárt a szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A szolgáltató köteles az ebből eredő karbantartási munka és javítás időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani. Ha a károkozás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlanhasználót terheli.
(7) A szelektív hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti cseréjéről, valamint a gyűjtősziget környezetének rendben tartásáról a gyűjtősziget üzemeltetőjének kell gondoskodni.
13/A. § [23] A Közszolgáltató tevékenységét az OHKT előírásának megfelelően végzi.
12. Lomtalanítás
14. § (1) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a közszolgáltató évente egy alkalommal, a közszolgáltatás keretében, külön díj felszámítása nélkül gondoskodik.
(2) A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék elszállítására köteles.
(3)[24] A hulladékot az ingatlanhasználó a szolgáltató által hirdetmény útján, előzetesen egyeztetett időpontban és helyen helyezheti ki elszállítás céljából. A közszolgáltató a lomtalanítási akció időpontját annak kezdete előtt legalább 15 nappal közzéteszi.
(4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és a gyalogosforgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.
(5)[25] A lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki:
- a) építési - bontási hulladék,
- b) veszélyes hulladék,
- c) vegyes hulladék,
- d) biológiailag lebomló hulladék.
13. Közszolgáltatási díj
15. § (1)[26] Az ingatlanhasználó a teljesített közszolgáltatás alapján számított közszolgáltatási díjat utólagosan, a Koordináló szerv által negyedévente utólag kiállított és megküldött számla alapján köteles megfizetni a Koordináló szerv részére.
(2)[27] A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlanhasználó a Koordináló szervnél írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a Koordináló szerv válaszát megküldi.
(3)[28] A Koordináló szerv a közszolgáltatási díjakra vonatkozó számlákat a 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján állítja ki.
(4)[29] A közszolgáltató hiányos vagy késedelmes adatszolgáltatása esetén a Koordináló szerv a nem megfelelő adatszolgáltatással érintett ingatlanhasználó tekintetében a Koordináló szerv által legutóbb kiszámlázott közszolgáltatási díjról állít ki számlát. Az ezzel összefüggésben keletkező díjkorrekció esetén minden helytállási kötelezettség a közszolgáltatót terheli. Az így keletkező közszolgáltatási díjkülönbözet pozitív mérlegét a Koordináló szerv a közszolgáltatónak fizetendő esedékes szolgáltatási díjba beszámítja.
16. § (1)[30] A közszolgáltató hiányos vagy helytelen adatszolgáltatásából eredő, a Koordináló szerv által nem megfelelő adattartalommal kiállított számlákkal kapcsolatos valamennyi következményért a közszolgáltatót terheli felelősség.
(2)[31] A Koordináló szerv a 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásból kiindulva megállapítja azon ingatlanok körét, amelyre nincs közszolgáltatási díjfizetés meghatározva az adatszolgáltatásban, ugyanakkor vélelmezhető, hogy az ingatlannal összefüggésben teljesítés történt. A Koordináló szerv e körben jogosult ingyenesen adatot kérni az illetékes hatóságtól a 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásból hiányzó ingatlanok és szükséges adataik megállapítása érdekében.
(3)[32] A fentiek szerint rögzített ingatlanok adatait a Koordináló szerv megküldi a közszolgáltatónak, és felhívja a közszolgáltatót, hogy a megküldött ingatlanokon végzett szolgáltatásának megfelelően korrigálja a 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást legkésőbb az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül. Ezen korrekciót követően - a közszolgáltató eltérő adatszolgáltatása hiányában - a Koordináló szerv a közszolgáltatási díjat az ingatlantulajdonosnak számlázza ki. A Koordináló szerv a kiszámlázott és az ingatlanhasználó által határidőn belül ki nem fizetett közszolgáltatási díj behajtása érdekében intézkedik.
(4) Aki a települési szilárdhulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését, ha a szolgáltató az ő részére a közszolgáltatást felajánlotta, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását, vagy teljesítését igazolja.
(5) Nem tagadható meg a közszolgáltatási díj megfizetése, ha a szolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelességének teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta, és a szolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon a mulasztását pótolta.
14. Díjfizetési kedvezmények
17. § [33]
15. A közszolgáltatás szünetelése
18. § (1) Az ingatlanhasználója írásban kezdeményezheti a Közszolgáltatónál a közszolgáltatás szüneteltetését, amennyiben ingatlanán folyamatosan legalább 30 napig senki sem tartózkodik, és emiatt hulladék sem keletkezik.
(2) Ha a szünetelés feltételeiben változás következett be, az ingatlanhasználó ezt írásban, nyolc napon belül köteles bejelenteni a szolgáltatónak.
(3) Amennyiben a szüneteltetés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy az ingatlanhasználó egyidejű értesítése mellett a Közszolgáltató a hulladékot köteles elszállítani, az ingatlanhasználó pedig köteles a rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat megfizetni.
16. A szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemei
19. § A szolgáltatásra vonatkozó egyedi szerződések kötelező tartalmi elemei a következők:
- a) a felek megnevezése és azonosító adatai
- b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napja,
- c) a teljesítés helye,
- d) a megrendelő rendelkezésére álló gyűjtőedények száma és űrtartalma,
- e) az ürítési gyakoriság és az ürítés ideje napok szerint,
- f) a megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyisége, amelyre a közszolgáltatást a megrendelő igénybe veszi,
- g) társasházi szerződés esetén a lakások száma,
- h) a gyűjtőedények használatának jogcíme és módja,
- i) a közszolgáltatás díja és alkalmazásának feltételei,
- j) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatás és annak díja,
- k) a közszolgáltatási díj megfizetésének módja,
- l) a szerződés módosításának, felmondásának feltételei,
- m) az irányadó jogszabályok meghatározása.
17. A gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön szabályok
20. § (1) Közületek, cégek tulajdonosai kötelesek közvetlenül a Szolgáltatóval szerződést kötni a keletkezett hulladékaik elszállítására.
(2) Az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyeknél a háztartásban és a vállalkozásban keletkezett települési hulladékuk heti mennyisége nem haladja meg a 110 litert, egyazon gyűjtőedényben is gyűjthetik a hulladékukat.
18. Adatvédelem
21. § [34] (1) A közszolgáltató jogosult nyilvántartást vezetni az azonosításhoz feltétlenül szükséges adatok feltüntetésével az ingatlanhasználókról, és a közszolgáltatással összefüggésben jogosult kezelni az ingatlanhasználók személyes adatait.
(2) A közszolgáltató az ingatlanhasználó alábbi adatait jogosult kezelni:
- a) családi és utóneve, születési családi és utóneve
- b) születési helye
- c) születési ideje
- d) anyja születési családi és utóneve
- e) a közszolgáltatással érintett ingatlan címe.
(3) A közszolgáltató a közszolgáltatási szerződéshez szükséges személyes adatokat elsődlegesen az ingatlanhasználók adatszolgáltatása alapján ismeri meg. A személyes adatok szolgáltatása során a Közszolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.
(4) A közszolgáltató az ingatlanhasználók adatait a közszolgáltatási jogviszony létrejöttétől annak megszűnéséig, vagy az abból eredő követelés fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a Közszolgáltató az adatokat megsemmisíti.
22. § [35] (1) Aki a rendelet 6. § (1) bekezdése, 7. §-a, 8. §-a, 10. §-a, 11. §-a, 12. §-a, 14. § (3)-(4) valamint a 20. § (1), bekezdése szerinti rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt, természetes személy 200.000,-Ft-ig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet 2.000.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, vagy vele szemben a közterület-felügyelő 50.000,-Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. A közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény alapján (a továbbiakban: Szankció tv.).
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival kapcsolatos hatósági ügyekben első fokon Csongrád város jegyzője jár el. Az eljárás lefolytatására és a döntés végrehajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései, a közigazgatási bírság mértékének megállapítására, valamint figyelmeztetés alkalmazására a Szankció tv. rendelkezései irányadók.
19. Záró rendelkezés
23. § (1) Ez a rendelet 2014. augusztus 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 39/2011. (XII. 23.) Ökt. rendelet és azt módosító 12/2012. (V.25.) Ökt. rendelet.
(2) A korábban hatályos 39/2011. (XII.23.) Ökt. rendelet 17. §-a alapján szerződést kötő egy és kétfős háztartásokat az ezen rendelet 17. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmények továbbra is megilletik.
(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet
Külterületi utak és helyek, melyeken a szolgáltató rendelkezésre áll
11-2014. települési szilárdhulladék 1. mell..docx
Külterületi utak és helyek, melyeken a szolgáltató rendelkezésre áll:
451-es jelű közút Csongrád Szentes összekötő szakasza a Tisza hídig
Csongrád Kiskunfélegyháza összekötő szakasza 451-es jelű közút Kettőshalmi leágazásig
Csongrád és Csongrád-Bokros összekötő 4502-es jelű közút a megyehatárt jelző tábláig
Csongrád Gátér 4517-es jelű közút a Csongrád közigazgatási határáig
Csongrád Csanytelek 4519-es jelű közút Csongrád közigazgatási határáig
Szántói út a Pejkó lovas iskoláig
A 4517-es és 451-es utak összekötő szakasza Kettős-halomnál
A vízlépcsői út
A MARS Magyarország Kft. felé vezető út
Az Öregszőlők útja
A Kisréti út
A nagyréti lakosok a Fahíd városi oldalán kijelölt területen
A külterületi ingatlanhasználók e mellékletben felsorolt közutak és dűlőutak kereszteződésénél közúttól legalább 5 méter távolságban, valamint a gyűjtőhelyen kötelesek elhelyezni a szolgáltató emblémás zsákjában összegyűjtött kommunális hulladékot.
2. melléklet [36]
A települési hulladék gyűjtésére igénybe vehető gyűjtőeszközök
11-2014. települési szilárdhulladék 2. mell..docx
A települési hulladék gyűjtésére igénybe vehető gyűjtőeszközök az alábbiak:
a) Vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetfajták űrmérték szerint:
70 literes /80 literes
110 literes /120 literes
1100 literes fém vagy műanyag gyűjtő edényzet
4 m3-es
5 m3-es
10 m3-es konténer
15 m3-es konténer
32 m3-es konténer
b) Elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetfajta űrmérték szerint:
sárga fedeles jelzésű, 120, vagy igény szerint 240 liter összűrmértékű edényzet.
3. melléklet [37]
A hulladék gyűjtésére és szállítására vonatkozó megfelelési követelmények az OHKT szerint
4. melléklet [38]
A hulladékok előkezelésének elvégzése
11-2014. települési szilárdhulladék 4. mell..docx
Hulladékok előkezelésének elvégzése
Szolgáltató a KEOP 1.1.1/2F/09-11-2011-0004 számú „Települési Szilárd Hulladék mechanikai-biológiai stabilizálására szolgáló rendszer kialakítása a Homokhátsági Települési Hulladékgazdálkodási Rendszerben” tárgyú pályázat megvalósítása során az alábbi technológiát alkalmazza
Az MBH technológiái a vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék hasznosítható alkotó elemeinek kinyerését, illetve további alternatív hasznosítást (pl. égetést) megelőző kezelésére szolgálnak.
A technológia bevezetésének legfontosabb célja a települési szilárd hulladék biológiai stabilizálása, véglegesen lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése. A lerakott hulladék mennyiségének csökkentésével növelhető a lerakó élettartalma, ami hosszú távon csökkentené az üzemeltetés költségeit, hiszen később válnak szükségessé az új beruházások (új lerakó építése).
A mechanikai-biológiai stabilizálásra szolgáló rendszer révén a szerves hulladék, lerakótól történő eltérítése keretében a papír és biohulladék elkülönített begyűjtését, a szelektíven begyűjtött hulladék válogatását, az elkülönítetten begyűjtött biohulladék anyagában történő hasznosítását (különös tekintettel a komposztálásra és a házi komposztálásra), valamint a mechanikai, illetve mechanikai-biológiai előkezelést, továbbá az előkezelést követő energetikai célú hasznosítását teszi lehetővé.
Technológia rövid leírása:
A kezelőtelepre beérkező hulladékot aprítással, és/vagy rostálással előkészítik, vastartalmát mágneses, nem vas fém tartalmát leválasztják, majd ellenőrzött körülmények között, zárt rendszerben biológiailag stabilizálják (komposztálják). A komposztálás során jelentősen csökken a hulladék nedvességtartalma és leválaszthatóvá válnak a komposztálódott szerves összetevők is. A mechanikailag-biológiailag kezelt hulladék nagy fűtőértékű komponensekben gazdag része hulladékégető műben, egyéb módon felhasználható, a másik része komposztálódik.
A beruházás útján:
jól égethető frakció jött létre,
házhoz menő szelektív gyűjtés fokozhatóvá vált,
komposztálás, zöldhulladékgyűjtés (2000 főnél kisebb településeken házi komposztálás, nagyobb településeken hulladékudvarokba szállítással) szintén fokozhatóvá vált.
A mechanikai-biológiai hulladékkezelés technológiai fázisai a következők:
1. A beszállított hulladék fogadása
2. A beszállított hulladék ürítése a mechanikai kezelő csarnokban
3. A hulladék aprítása
4. Mágneses leválasztás
5. Mechanikai kezelés (rostálás)
6. Mágneses leválasztás
7. Lég szeparátor
8. Mechanikai utókezelés (utóaprítás)
9. Tömörítés
10. Biológiai kezelés, a hulladék stabilizálása