1. § (1)¹ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, továbbá a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó.

(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

3. § (1) Az 1. §-ban meghatározott építmény (a továbbiakban: építmény) - függetlenül attól, hogy lakás vagy nem lakás céljára szolgál - adóköteles.

(2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges - az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmények esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú - földrészlet.

4. § (1)⁴⁵ E rendeletben szabályozott adómentességre, adókedvezményre vonatkozó rendelkezések a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze után nem alkalmazhatók.

(1a) E rendelet 1. számú melléklete 2.1.-2.4. pontjába tartozó épületekre vonatkozó adókedvezményeket ugyanezen melléklet 2.5. ,2.7., és 2.8. pontja tartalmazza.

(2) Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi védelem alatt épületet felújítják, akkor a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben foglalt feltételek szerint mentes az adó alól.

(3)⁶ 2018. január 1-jétől mentes az adó alól a magánszemély adóalany azon lakóház, lakás után, melynek a hasznos alapterülete a 100,99 m²-t nem haladja meg. Erre vonatkozóan az adóalanyt adatbejelentési kötelezettség sem terheli.

(4)⁷ A (3) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 26. a), b) pontjában meghatározott vállalkozó magánszemély, továbbá más magánszemély üzleti célt szolgáló épületére, épületrészére.

4/A. § (1)⁹ Magánszemély adóalany esetében tárgyi adómentes a közvetlenül utcafronton elhelyezkedő építmény, amennyiben legalább az utcára néző homlokzatát 2013. január 01. napját követően felújítják. E bekezdés alkalmazásában felújítás alatt az épület utcára néző homlokzatán végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület utcára néző homlokzatának esztétikai állapotát, vagy legalább eredeti állapotát.

(2) A felújítás költségeibe az (1) bekezdésben említett költségeken kívül az alábbi költségek is beleszámíthatók:

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában költség alatt az anyagköltség és az igénybevett szolgáltatások számlázott ellenértékét kell érteni.

(4) Az adómentesség az adóalany kérelme alapján a felújítást követő adóév első napjától a felújítás költségeit igazoló, az adóalany nevére kiállított számla erejéig, de legfeljebb a felújítás évét öt egymást követő adóév végéig jár.

(5) Az (1) bekezdésben biztosított adómentesség az adóalany kérelme alapján állapítható meg. Az (1) bekezdés szerinti adómentesség megállapításának további feltétele, hogy az adóalany a felújítás megkezdését megelőzően adja be kérelmét az adóhatósághoz. A (7) bekezdésben foglaltak kivételével az adózó a tervezett felújítási munkát a szakmunkához kapcsolódó árajánlattal, illetve ahhoz tartozó költségvetéssel igazolja.

(6) A (7) bekezdésben foglaltak kivételével a kérelem beérkezését követő 8 napon belül az adóhatóság megtekinti az építmény illetve annak homlokzatának az állapotát, melyről fényképfelvétel és jegyzőkönyv készül. A felújítás megtörténtét az adóalanynak írásban kell az adóhatóság felé jeleznie, melynek során kérelméhez csatolja a (3) bekezdésben meghatározott költségekről a nevére kiállított számla másolatát, továbbá a kivitelező nyilatkozatát a felújítás elvégzéséről. Az adóhatóság ennek beérkezését követően 8 napon belül a felújítás meg- vagy meg nem történtéről a helyszínen meggyőződik, melyről fényképfelvétel és jegyzőkönyv készül.

(7) Amennyiben jogszabály rendelkezése alapján a felújítási munka elvégzéséhez építéshatósági engedély vagy bejelentés szükséges, az (6) bekezdésben említett adóhatóság által elvégzett helyszíni szemle helyett az adózó a tervezett munkát az építéshatóság engedélyével illetve döntésével igazolja, míg az elvégzett munkát az építéshatóság által kiállított használatbavételi engedéllyel illetve használatbavételi bejelentés nyilvántartásba vételére vonatkozó döntéssel kell igazolnia. Az adómentesség összegének megállapításához az adózónak ebben az esetben is csatolnia kell kérelme mellé a (3) bekezdésben meghatározott költségekről a nevére kiállított számlát.

(8) Az adóhatóság a (6) bekezdésben említett, a felújítás megtörténtének bejelentését követően megtartott helyszíni szemlét követő 8 napon belül, a (7) bekezdés szerinti esetben a használatbavételi engedély illetve használatbavételi bejelentés nyilvántartásba vételére vonatkozó döntés kézhezvételét követő 8 napon belül határozatban dönt az adózó adómentesség iránti kérelméről.

(9) Amennyiben az eljárás során az adózó szakértő kirendelését kéri, a szakértői díj és a szakértő költségének viselésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései az irányadók.

(10) Tárgyi adómentes továbbá az újépítésű építmény az adókötelezettség keletkezésének évét is beleszámítva öt egymást követő adóévben, amennyiben az adóalany magánszemély. Ebben az esetben a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyév végéig kell az adómentesség megállapítására irányuló kérelmet az adóhatósághoz benyújtani.

(11) Tárgyi adómentes továbbá az épület, amennyiben az ahhoz tartozó utcafronton elhelyezkedő járdát teljes mértékben állami vagy önkormányzati támogatás igénybevétele nélkül felújítják, amennyiben a műszaki koordinációt (szintezés, szakmai tanácsadás, műszaki ellenőrzés, átadás, átvétel) a Polgármesteri Hivatal városfejlesztéssel és városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatait ellátó csoportja végzi el. Az adómentesség mértékére és időtartamára a (4) bekezdés az irányadó.

4/B. §¹¹ (1)¹² Magánszemély adóalany esetében, aki

(1a)¹³ a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ gyűjteményének gyarapítása vagy hangszerállományának bővítése céljából a Művészeti Tanácsadó Testület által jóváhagyott adományt, műtárgyat, illetve a mindenkori zeneiskola igazgatója által összehívott, legalább háromtagú, szakirányú végzettséggel rendelkező személyből álló testület által jóváhagyott hangszert ad Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Intézményei vagy általa alapított Közalapítvány részére, vagy

(1b)¹⁴ díjat adományoz a Vásárhelyi Őszi Tárlat keretében, építményadó mentességben részesülhet.

(2)¹⁵ Az adómentesség az adóalany kérelme alapján az (1a) bekezdés szerinti esetben az adomány nyújtását követő adóév első napjától a Művészeti Tanácsadó Testület által az adomány értékéről kiadott igazolás erejéig, az (1b) bekezdés szerinti esetben a díj értékéig, de mindkét esetben legfeljebb az adomány nyújtás évét öt egymást követő adóév végéig jár.

(3)¹⁶ A kérelmet a Polgármesteri Hivatal adóhatóságához kell benyújtani az adományozást követően, az (1a) bekezdés szerinti esetben a Művészeti Tanácsadó Testületnek is, az adomány értékéről kiadott igazolásával együtt.

(4) Az adóhatóság a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül határozatban dönt az adózó adómentesség iránti kérelméről.

4/C. § (1) A fiatal házasok azon első lakástulajdona, amelyet a házasságkötést követően szereznek meg, három egymást követő adóévben mentes az adó alól.

(2) E rendelet alkalmazásában fiatal házasoknak azok a házaspárok tekinthetők, akiknél a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

(3) Az adómentesség megállapításának további feltétele, hogy a házaspár sem külön-külön, sem együttesen más lakás, lakóház tulajdonával, tulajdoni hányadával nem rendelkezik, továbbá az ingatlanon nem áll fenn vagyoni értékű jog.

(4) Az adómentesség a fiatal házas adóalany kérelme alapján, a kérelem benyújtását követő évtől állapítható meg.

(5) Az adómentesség (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételeinek a mentességre irányuló kérelem benyújtásának időpontjában kell fennállniuk.

4/D. § (1) Magánszemély adóalany esetében azon építmény után, melyen önerőből, energetikai célú beruházást hajtottak végre, az önerőnek megfelelő rész erejéig adókedvezmény, adómentesség (továbbiakban: adókedvezmény) vehető igénybe.

(2) Az adókedvezmény az adóalany nevére kiállított számla erejéig, de legfeljebb évi 20 ezer Ft összegig vehető igénybe.

(3) Az adókedvezmény az adóalany kérelme alapján a kérelem benyújtását követő évtől állapítható meg, de legfeljebb a beruházás évét öt egymást követő adóév végéig jár.

(4) E rendelet alkalmazásában energetikai célú beruházásnak az olyan hőszigetelés, nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés, továbbá megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházás minősül, mely által a beruházást követően az ingatlan rezsiköltsége csökken. Ez utóbbi feltételek teljesülését a kérelmezőnek kell bizonyítania.

(5) Az adómentesség megállapításának további feltétele, hogy az adóalany a beruházás megkezdését megelőzően adja be kérelmét az adóhatósághoz. Az eljárás további menetére a 4/A. § (6)-(9) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

4/E. § (1) Azon adóalany, amely - illetve amely képviseletében eljáró közös képviselő - nyilatkozata alapján vállalja térfigyelő kamera rendszer kiépítését, az ezzel kapcsolatos költségek 50%-át (társasház esetén a tulajdoni hányad alapján a rá eső költségek 50%-át) adókedvezményként levonhatja az éves építményadóból.

(2) Az adókedvezmény az adóalany kérelme alapján a kérelem benyújtását követő évtől állapítható meg, de legfeljebb a kamera rendszer kiépítése évét három egymást követő adóév végéig jár.

(3) Az adókedvezmény az olyan, térfigyelő kamera rendszer kiépítése után vehető igénybe, amely az illetékes rendőrkapitányság által kiadott vagyonvédelmi rendszer telepítői engedélyben foglaltaknak megfelel.

(4) Az adókedvezmény megállapításának további feltétele, hogy az adóalany a kamera rendszer kiépítésének megkezdését megelőzően adja be nyilatkozatát az adóhatósághoz. Az eljárás további menetére a 4/A. § (6)-(9) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

4/F. § (1) A rendkívüli élethelyzetben lévő adóalany az éves adó negyedik negyedévi részletének elengedésére jogosult.

(2) E szakasz alkalmazásában rendkívüli élethelyzetnek minősül:

(3) A(2) a) pontja alkalmazásában abban az esetben is igénybe vehető az adókedvezmény, amennyiben az abban meghatározott feltételnek az adóalany házastársa, gyermeke vagy szülője felel meg.

(4) Az adókedvezmény legfeljebb egy darab lakás céljára szolgáló adótárgy után az adóalany tárgyév szeptember 15. napjáig benyújtott kérelme és a (4) bekezdésben részletezett tartalmú nyilatkozat alapján állapítható meg.

(5) Az adóalany a nyilatkozatban az (1) bekezdésben és (2) a) pontjában meghatározott feltételek fennállásáról az (5a), az (1) bekezdésben és (2) b) pontjában meghatározott feltételek fennállásáról a (5b) bekezdésben, az (1) bekezdésben és (2) c) pontjában meghatározott feltételek fennállásáról a (5c) bekezdésben, az (1) bekezdésben és (2) d) pontjában meghatározott feltételek fennállásáról a (5d) bekezdésben foglalt valamennyi adat közlésével és rendelkezésre bocsátásával tesz eleget:

(5a) 1. Adóalany természetes azonosító adatai

4/G. § (1) Azon lakás után, amellyel kapcsolatban nincs lehetőség a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára történő rákötésre, és az adóalany külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, adómentesség vehető igénybe.

(2) Az adókedvezmény az adóalany kérelme és az (1) bekezdésben meghatározott feltételek igazolása alapján annak benyújtását követő évtől állapítható meg, és a közcsatorna üzembe helyezésének és rácsatlakozási lehetősége évének végéig, de legfeljebb öt egymást követő adóév végéig jár.

5. § (1) Mentes az adó alól:

(2)²⁴

8. § (1) Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

(2)²⁷ Reklámhordozó esetén az adó mértéke 12 000 Ft/m².

9. § (1)²⁸ Építmény esetén az alapadó az építményadó-kötelezettség alá eső építmények hasznos alapterülete alapján kerül kiszámításra. Az adómértékek, az épület fajtánkénti megkülönböztetését, valamint az épületnél figyelembe veendő, magánszemély adóalanyokat megillető kedvezmények pontos meghatározását jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2)²⁹ Ipari övezetben történő telephely-bővítés megvalósítása esetén az (1) bekezdés 2. mondatában foglaltaknak megfelelően a műhely bővítményre és raktár bővítményre vonatkozó adó mértékek alkalmazhatóságának feltétele az e szakasz (2) – (5) bekezdéseiben meghatározott további feltételeknek való megfelelés.

(3)³⁰ A bővítési adómértékek az adóalany kérelme alapján e szakasz (4)-(5) bekezdéseiben meghatározott további feltételek teljesülése esetén a kérelem benyújtását követő egy adóév végéig alkalmazhatók.

(4)³¹ A bővítési adómértékek alkalmazhatóságának adóévében január 1-jei állapotnak megfelelően a vállalkozás átlagos statisztikai állományi létszáma legalább ugyanannyi legyen, mint a kérelem benyújtásának évét megelőző év utolsó naptári napján.

(5)³² A bővítési adómértékek megállapításának további feltétele, hogy az adóalany a telephely-bővítés megkezdését megelőzően adja be kérelmét az adóhatósághoz. Amennyiben jogszabály rendelkezése alapján a telephely-bővítés elvégzéséhez építéshatósági engedély vagy bejelentés szükséges, az adózó a tervezett munkát az építéshatóság engedélyével illetve döntésével igazolja, míg az elvégzett munkát az építéshatóság által kiállított használatbavételi engedéllyel illetve használatbavételi bejelentés nyilvántartásba vételére vonatkozó döntéssel kell igazolnia. A kérelem benyújtása esetén meglévő feltételeket a kérelem benyújtásával egyidejűleg, az e szakasz (4) bekezdésében meghatározott feltételt az adóév január 31. napjáig kell a kérelmezőnek okirattal bizonyítania.

10. § (1)³³ Jelen rendelet szerinti adófizetési kötelezettségüket az adóalanyok választásuk szerint az Art-ban meghatározott határidőkig, évente két egyenlő részletben, illetőleg az alábbiakban meghatározott időpontokig négy egyenlő részletben teljesíthetik:

Befizetés: március 15.

Befizetés: június 15.

Befizetés: szeptember 15.

Befizetés: december 20.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott választást az adóalanynak legkésőbb minden naptári év kezdetéig írásban jeleznie kell az önkormányzati adóhatóság felé. Amennyiben a fenti határidőig nem jelzi, és a megelőző évben is fizetett adót, úgy a következő évben is a megelőző évben alkalmazott módon és határidőkig köteles megfizetni az építményadót.

(3) Amennyiben az adóalany az előző naptári évben nem fizetett adót, és az (1) bekezdésben meghatározott választást határidőig nem jelzi, úgy az építményadót az Art-ben meghatározottak szerinti módon és határidőkig köteles megfizetni.

11. § Jelen rendelet alkalmazásában:

13. § (1) A jelen rendeletben külön nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet rendelkezései 2008. január 01. napján lépnek hatályba.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat 30/1991.(12.16.) Kgy., 33/1991.(12.16.) Kgy., 30/1992.(12.14.) Kgy., 33/1992.(12.14.) Kgy., 9/1993.(04.19.) Kgy., 30/1993.(12.06.) Kgy., 18/1994.(06.06.) Kgy., 29/1994.(12.23.) Kgy., 32/1994. (12.23.) Kgy., 41/1995.(12.07.) Kgy., 44/1995.(12.07.) Kgy., 38/2001.(12.18.) Kgy., 46/2002.(12.17.) Kgy., 49/2002.(12.17) Kgy., 9/2003.(02.24.) Kgy., 18/2004.(03.08.) Kgy., 21/2004.(03.08.) Kgy., 62/2004.(11.30.) Kgy., 12/2005.(02.11.) Kgy., 52/2005.(12.07.) Kgy. rendelete.

(4) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat 31/1991.(12.16.) Kgy. rendelet 5. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat 32/1991.(12.16.) Kgy. rendelet 3. § (1) és (5) bekezdésében a „2007. december 31-ig” szövegrész.