1. § (1) Dunaújváros Megyei Jogú Városban a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzat működik.

(2) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés).

(4) A közgyűlés hivatalának neve: Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: polgármesteri hivatal).

(5) Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal székhelye: 2400 Dunaújváros, Városháza tér 1-2.

(6) Az önkormányzat működési területe Dunaújváros közigazgatási területére terjed ki, ideértve Pálhalma közigazgatási területét is.

(7) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.dunaujvaros.hu

2. § (1) Az önkormányzat jelképei:

(2) A címer és a zászló leírását, valamint a „Dunaújváros” településnév használatának rendjét Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata jelképei és a „Dunaújváros” településnév használatáról szóló 38/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelet szabályozza.

3. § A közgyűlés tagjai Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármestere (a továbbiakban: polgármester) és a közgyűlési képviselők. A polgármester, az alpolgármesterek nevét, továbbá a közgyűlési képviselők névsorát az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzat kitüntetéseket és elismerő címeket adományoz.

(2) A kitüntetések, elismerő címek adományozására vonatkozó szabályokat Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése által alapított cím és díjak adományozásának rendjéről szóló 14/2018. (VI. 22.) önkormányzati rendelet szabályozza.

5. § Az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatokat tart fenn. Az önkormányzat testvérvárosainak felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában az általa alapított költségvetési szervek, valamint a tulajdonában lévő gazdálkodó szervek is közreműködnek.

(4) Az önkormányzat költségvetési szervei:

(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetek:

7. § (1) A közgyűlés által a polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

(2) A közgyűlés által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 6. melléklet tartalmazza.

(3) A közgyűlés által a jegyzőre átruházott hatáskörök felsorolását a 7. melléklet tartalmazza.

(4) A Közgyűlés az átruházott hatáskör gyakorlását bármikor indokolás nélkül magához vonhatja azzal, hogy az nem minősül hatáskör visszavonásának.

8. § (1) A közgyűlés alakuló ülését az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának a javasolt napirendi pontok tárgyalásának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell az ülés napját megelőző legkésőbb 4 nappal összehívni.

(2) Az alakuló ülés helyszíne a polgármesteri hivatal „C” épületének közgyűlési terme.

(3) A meghívót és az előterjesztéseket a megválasztott képviselők részére papír alapon kell kézbesíteni.

9. § (1) Az alakuló ülés lebonyolítási menete és kötelező napirendi pontjai a következők:

(2) Az alakuló ülésen a közgyűlés

10. § (1) A közgyűlés az alakuló ülésen kívül rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A közgyűlés rendes és rendkívüli ülésének helyszíne a polgármesteri hivatal „C” épületének közgyűlési terme. A polgármester az ülést kivételesen indokolt esetben más helyszínre is összehívhatja.

(3) A közgyűlés rendes ülésének kezdő időpontja 9,00 óra, befejező időpontja legkésőbb 16,00 óra. Ha a napirendi pontok tárgyalása 16,00 óráig nem fejeződik be, akkor a közgyűlés ülését a következő napon 9,00 órai kezdettel, a meg nem tárgyalt napirendekkel folytatólagos tárgyalás tartása céljából kell összehívni. A folytatólagos ülésen csak az eredeti ülésen elfogadott napirendi pontok folytatólagos tárgyalása történhet meg.

11. § (1) A közgyűlés évente legalább nyolc rendes ülést tart.

(2) A közgyűlés rendes üléseit éves munkaterv határozza meg. Az éves munkaterv a jogszabályokba foglalt vagy a közgyűlési döntések alapján előre tervezhető napirendeket tartalmazza.

(3) A közgyűlés munkatervét a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

(4) A munkaterv kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

(5) A közgyűlés a következő évi munkatervről minden év december 31-ig határozatban dönt.

(6) A közgyűlés nyári ülésszünetét a tárgyévi munkatervében határozza meg.

12. § (1) A közgyűlés ülését a nyári ülésszünetben, továbbá a munkaterv szerinti rendes ülés időpontjától eltérő időpontra rendkívüli ülésként kell összehívni.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az indokolással ellátott indítványt a polgármesterhez kell benyújtani.

(4) A közgyűlés rendkívüli ülését a polgármester bármely munkanapra összehívhatja, kezdési időpontját a 10. § (4) bekezdésétől eltérően egyedileg határozhatja meg.

(5) A közgyűlés rendkívüli ülésén kizárólag az a napirendi pont tárgyalható, amelyet az ülés meghívója tartalmaz. Rendkívüli ülésen sürgősségi indítvány nem tárgyalható.

13. § (1) A közgyűlés évente egy rendes közmeghallgatást tart a költségvetési rendelet benyújtását megelőzően. A közmeghallgatás időpontját a költségvetési javaslat benyújtásának időpontjára figyelemmel kell meghatározni.

(2) A rendes közmeghallgatás tárgya

(3) A rendes közmeghallgatás tárgyától eltérni nem lehet. A rendes közmeghallgatáson - a közmeghallgatás tárgyában - feltett lakossági kérdésre helyben, szóbeli választ kell biztosítani. Amennyiben a válaszadás azonnal nem lehetséges - a polgármesteri hivatal tárgy szerint illetékes szervezeti egysége - 30 napon belül ad választ írásban a kérdést feltevő személynek.

(4) A közgyűlés határozata alapján rendkívüli közmeghallgatást kell tartani. A rendkívüli közmeghallgatás tárgyától eltérni nem lehet. A rendkívüli közmeghallgatáson feltett kérdésekre a (3) bekezdésben meghatározottak szerint kell választ adni.

(5) A rendes és rendkívüli közmeghallgatás időpontját, helyét, napirendjét előre meg kell hirdetni a helyi írott és elektronikus sajtóban, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján, továbbá a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is közzé kell tenni.

(6) A közmeghallgatásra egyebekben a rendes közgyűlés megtartására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közmeghallgatásra a szóbeli előterjesztésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

14. § (1) A polgármester, távolléte esetén a helyettesítésére kijelölt alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze a közgyűlést. A polgármesteri és a helyettesítésre kijelölt alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a jogi feladatokat ellátó bizottság elnöke hívja össze a közgyűlést.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül különösen a 30 napot meghaladó betegszabadság, fizetés nélküli szabadság.

(3) A közgyűlés nyílt és zárt ülésére külön meghívót kell készíteni.

(4) A meghívó tartalmazza

(5) Az írásban ki nem küldött - előkészítés alatt álló - napirendi pontot (előterjesztést) a meghívóban külön megjegyzéssel kell szerepeltetni.

(6) Szóbeli előterjesztés esetén e tényt a meghívóban fel kell tüntetni.

15. § (1) A képviselők részére a külön e célra kialakított e-mail címeken kell a meghívót kézbesíteni, melyben értesíteni kell őket arról, hogy az előterjesztések elérhetőek számukra.

(2) A meghívót az elektronikus értesítéssel egyidejűleg minden esetben papír alapon is postázni kell a képviselők részére a képviselői postafiókok útján.

16. § (1) A nyílt és a zárt ülésre vonatkozó meghívó megküldésével egyidejűleg a képviselők részére elektronikus úton elérhetővé kell tenni az előterjesztéseket.

(2) A képviselők részére az előterjesztéseket elektronikusan kell biztosítani titkosított webhelyen, amelyhez saját felhasználónévvel és általuk megadott jelszóval rendelkeznek.

(3) Amennyiben az elektronikus hozzáférésnek technikai akadálya van vagy más okból nem valósítható meg, az előterjesztéseket papír alapon kell eljuttatni a képviselők részére a képviselői postafiókok útján.

(4) Az előkészítés alatt álló napirendi pontot a döntési javaslattal együtt a közgyűlési tagok számának megfelelő példányban és ezen felül kettő példányban papír alapon az ülést megelőző nap 13,00 óráig le kell adni a polgármesteri hivatal közgyűlés üléseinek előkészítését végző szervezeti egysége részére. A napirendi pont - közgyűlés megkezdése előtt a képviselők részére történő - kiosztásról e szervezeti egység gondoskodik.

(5) A közgyűlés és a bizottságok nyilvános és zárt ülésének időpontjáról és a tárgyalni tervezett napirendekről, az előterjesztésekről a nyilvánosságot a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó szabályok szerint az önkormányzat hivatalos honlapján kell értesíteni.

17. § (1) A közgyűlés rendes nyílt és zárt ülésére vonatkozó meghívót és az írásban elkészült előterjesztéseket a képviselők részére legkésőbb a közgyűlés rendes ülését megelőző hét utolsó munkanapján kell postázni.

(2) A közgyűlés rendkívüli nyílt és zárt ülésére vonatkozó meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb a rendkívüli ülés napját megelőző napon kell a közgyűlési képviselők részére postázni, továbbá a postázás napján a postázás tényéről a képviselőket telefonon keresztül is értesíteni kell.

18. § (1) A közgyűlés nyílt ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

(2) A közgyűlés ülésére tanácskozási jog nélkül meg kell hívni

(3) A közgyűlés zárt ülésére tanácskozási jog nélkül meg kell hívni

19. § (1) A napirendi pontok tárgyalásához a tanácskozási jog nélkül meghívottak részére a tanácskozási jog biztosításáról a közgyűlés a napirend elfogadását követően egy szavazással, egyszerű többséggel dönt nyílt és zárt ülésen egyaránt.

(2) A tanácskozási jog nélkül meghívott személy a tanácskozási jog biztosítását követően az ülésen kizárólag az őt, vagy az általa képviselt szervezetet érintő kérdésben kérhet szót.

(3) A nyílt ülésen megjelent választópolgárok kérésére a hozzászólási jog biztosításáról a közgyűlés kérésenként külön-külön egyszerű többséggel dönt.

20. § (1) Előterjesztésnek minősül a közgyűlés valamely bizottsága, a polgármester, képviselő, jegyző által előzetesen javasolt

(2) A Szervezeti és Működési Szabályzatról, a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelettervezet előterjesztője a polgármester. Az egyéb rendelettervezeteket a polgármester vagy a jegyző terjeszti a közgyűlés elé.

(3) A rendelettervezetek kivételével a javaslat és a jelentés minden esetben határozati javaslatot tartalmaz, amely a közgyűlés részéről döntést igényel. A tájékoztató, beszámoló tudomásulvétel céljából kerül a testület elé, ezekről a közgyűlés döntést hozhat.

21. § (1) Az előterjesztés előkészítéséért felelős a közgyűlés rendes ülésére az előterjesztést legkésőbb a közgyűlés ülését megelőző 7 nappal köteles leadni a polgármesteri hivatalnak a közgyűlés ülését előkészítő szervezeti egysége részére. A határidőn túl leadott előterjesztések a következő ülésen kerülnek megtárgyalásra, ettől eltérni csak a polgármester engedélyével lehet.

(2) Az előterjesztés előkészítéséért felelős a közgyűlés rendkívüli ülésére az előterjesztést legkésőbb a közgyűlés rendkívüli ülésére történő postázást megelőző napon köteles leadni a polgármesteri hivatalnak a közgyűlés ülését előkészítő szervezeti egysége részére.

(3) Az előterjesztéseket – a szakmai területért felelős szervezeti egység vezető szignálása után – a jegyző, majd a polgármester vagy az általa erre a feladatra kijelölt alpolgármester szignálja, ezt követően az előterjesztő írja alá.

(4) Az előterjesztések törvényességi és amennyiben szükséges, költségvetési és közbeszerzés-szakmai ellenőrzést követően terjeszthetők az illetékes bizottságok és a közgyűlés elé.

22. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek az alábbi tartalmi elemekkel kell rendelkeznie:

(2) Az írásbeli előterjesztésnek - amennyiben nem önkormányzati rendelet megalkotására irányul, és nem beszámoló vagy tájékoztató - minden esetben határozati javaslatot kell tartalmaznia, melynek az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

23. § (1) Az előterjesztés fedőlappal rendelkezik.

(2) A fedőlap tartalmazza különösen

24. § (1) Szóbeli előterjesztést kizárólag a polgármester terjeszthet a közgyűlés elé.

(2) A szóbeli előterjesztés kizárólag határozat meghozatalára irányulhat.

(3) A szóbeli előterjesztés határozati javaslatát írásban elő kell készíteni, és az előkészített határozati javaslatot a polgármester részére az ülés megkezdése előtt át kell adni.

(4) A szóbeli előterjesztés határozati javaslatára a 22.§ (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

25. § (1) Az előterjesztések a (4)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel a tárgy szerint illetékes állandó bizottságok véleményével kerülhetnek a közgyűlés elé.

(2) Amennyiben a véleményező bizottság módosító javaslatot támogat az előterjesztett döntési javaslathoz, akkor az eredeti döntési javaslat mellett a módosított döntési javaslatot is a közgyűlés elé kell terjeszteni.

(3) Amennyiben az írásban előkészített előterjesztés a 22. § (1) bekezdés f)pontja szerinti bizottsági állásfoglalást, véleményt nem tartalmazza, a bizottság véleményét a bizottság elnöke a közgyűlésen szóban ismerteti.

(4) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását követően megalakult közgyűlés bizottságai elnökeinek és tagjainak megválasztásáig terjedő időszakban az előterjesztések bizottsági véleményezés nélkül kerülnek a közgyűlés elé.

(5) Bizottsági vélemény nélkül tárgyalja a közgyűlés a polgármesteri hivatalnak a közgyűlés két rendes ülése közötti időszakban végzett munkájáról, a fontosabb eseményekről és az átruházott hatáskörben hozott polgármesteri határozatokról szóló tájékoztatót és a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról szóló jelentést.

(6) A szóbeli előterjesztéshez bizottsági véleményt beszerezni nem szükséges.

26. § (1) A polgármester jogosult írásban a közgyűlésnek javasolni a rendes nyílt vagy zárt ülésre vonatkozó meghívóban nem szereplő előterjesztés sürgősségi indítványként történő tárgyalását.

(2) Sürgősségi indítvány rendeletalkotásra nem terjeszthető elő.

(3) A sürgősségi indítvány az illetékes bizottság véleményével kerül a közgyűlés elé.

(4) A sürgősségi indítványt a közgyűlés a döntésének megfelelő számú napirendi pontként tárgyalja nyílt vagy zárt ülésen.

(5) A sürgősségi indítványra a 22.§-át megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy az előterjesztésnek tartalmaznia kell a sürgősségi tárgyalás indokát is.

27. § (1) A képviselői indítványt írásban kell benyújtani, a képviselői indítványra a 22.§-át megfelelően alkalmazni kell. A képviselői indítvány elkészítéséhez a képviselő kérésére a polgármesteri hivatal jogi és ügyviteli segítséget nyújt.

(2) A képviselői indítványt a közgyűlés rendes ülésének hetét megelőző egy héttel, e hét hétfői napjáig lehet benyújtani a polgármesterhez. Amennyiben e határidőt követően érkezik indítvány, akkor azt a rendes közgyűlést követő rendes ülésre kell előterjeszteni.

(3) A képviselői indítványt a tárgy szerint illetékes bizottság köteles az ülésének napirendjére tűzni és tárgyalni, a képviselői indítványt a tárgy szerint illetékes bizottság véleményével kell a közgyűlés elé terjeszteni.

(4) A képviselői indítvány napirendről való levételéről csak abban az esetben lehet döntést hozni, ha az indítványt benyújtó képviselő indítványát visszavonta.

28. § E fejezet alkalmazásában ülésvezetőn a polgármestert, a helyettesítésére kijelölt alpolgármestert, a jogi feladatokat ellátó bizottság elnökét kell érteni.

29. § Az ülésvezető feladatai a közgyűlés vezetésével kapcsolatban:

30. § (1) Az ülésvezető az ülés kezdetén megállapítja az ülés határozatképességét.

(2) A határozatképesség megállapítása és folyamatos figyelemmel kísérése érdekében az üléstermet elhagyó képviselő köteles távozását, visszaérkezését a szavazógép használatával jelezni.

(3) Szavazáskor az ülésteremben nem lévő képviselőt távollévőnek kell tekinteni.

31. § (1) Az ülésvezető határozatképtelenség esetén

(2) Határozatképtelenség miatt elmaradt vagy félbeszakadt ülés esetén a 14. § (1) bekezdésben meghatározott személy 8 napon belüli időpontra köteles a közgyűlést összehívni, az eredeti, még nem tárgyalt napirendi pontokkal.

(3) A (2) bekezdés szerint tartott ülésen újabb napirendi pontok is tárgyalhatóak, amennyiben a közgyűlés a napirend felvételéről külön határoz, feltéve, ha azok előkészítése a rendeletben a rendes ülésre vonatkozóan meghatározott szabályok szerint megtörtént.

32. § Az ülésvezető napirendi pontonként:

33. § (1) Az ülésvezető a napirend érdemi vitája során jogosult

(2) Az ülésvezető jogosult egy alkalommal visszatérni azon napirendi pontra, amellyel kapcsolatosan megállapítja, hogy valamely határozati javaslatról, vagy módosító indítványról nem rendelt el szavazást.

(3) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülésvezető felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Az ülésvezető eredménytelen felszólítás után a szót megvonja. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

34. § (1) Az érdemi vita során:

(2) Az egyes napirendi pontok tárgyalásához legfeljebb két alkalommal lehet hozzászólni.

(3) Amennyiben a képviselő hozzászólását az utána követő hozzászólás tartalmilag érinti, a képviselő részére még egy alkalommal viszont-válaszra lehetőséget lehet adni. Ebben az esetben a képviselő hozzászólásainak száma meghaladhatja a kettőt. Ezt követően felszólalási engedély ugyanazon képviselőnek nem adható.

(4) A vitát az ülésvezető rekeszti be.

(5) A vita berekesztését követően az adott napirendhez - ügyrendi kérdés kivételével - hozzászólási jogot az ülésvezető nem biztosít.

(6) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, a jegyző és az aljegyző, törvényességi kérdésben pedig a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke, a jegyző és az aljegyző bármikor jogosult szót kérni és legfeljebb 2 perces időtartamban javaslatot, észrevételt tenni, melyről a közgyűlés vita nélkül határoz.

(7) Ügyrendi kérdésnek minősül a személyes megszólíttatás, valamint az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó felszólalás, javaslat.

35. § (1) Az ülésvezető közgyűlés ülésén a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(2) A hallgatóság a közgyűlés ülésén a részére kijelölt helyen foglal helyet és tetszést vagy nemtetszést nem nyilváníthat, az ülés rendjét nem zavarhatja.

(3) A közgyűlés ülésén, a napirendi pontok tárgyalása közben beszélgetést folytatni nem lehet. Ez alól kivétel jelent a képviselők és a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetői között a napirendi pont tárgyalását érintően a döntéshozatalhoz szükséges információk átadása, ideértve azt az esetet is, amikor az ülésvezetéshez kapcsolódó kérdést kell tisztázni.

36. § (1) Ha a közgyűlés ülésének megkezdését követően az ülés közben olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakítja.

(2) A közgyűlés csak az ülésvezető összehívására folytatódhat. Amennyiben az ülésvezető úgy ítéli meg, hogy a rendzavarás belátható időn belül nem szüntethető meg, az ülés elnapolásáról köteles szavazást elrendelni. Az elnapolás tárgyában a közgyűlés egyszerű többséggel határoz.

37. § (1) Az ülés megkezdését követően az ülésvezető javaslatára a közgyűlés határozhat arról, hogy az ülést - további előkészítés végett - elnapolja és az elfogadott napirendek alapján az ülést egy későbbi időpontban folytatja. Az elnapolás tárgyában a közgyűlés egyszerű többséggel határoz.

(2) Az ülés elnapolása esetén az ülést 8 napon belüli időpontban folytatni kell. Ebben az esetben a már megkezdett ülés napirendjei alapján folytatódik a tárgyalás menete.

38. § (1) A közgyűlés ülésének megnyitása előtt olyan rendkívüli körülmény miatt, amely miatt az ülés megkezdése és lefolytatása lehetetlenné válik, az ülésvezető az ülést új időpont kijelölésével elhalaszthatja.

(2) Az ülés elhalasztása esetén a kijelölt ülésen kizárólag az elhalasztott ülés napirendjei tárgyalhatók.

39. § (1) Az ülés napirendjére az ülésvezető tesz javaslatot.

(2) A közgyűlés napirendje a (3) bekezdésben foglalt kivétellel szabadon meghatározható.

(3) A közgyűlés rendes ülésén

40. § (1) A polgármester – az alakuló ülés és a rendkívüli ülés kivételével – a közgyűlés elé terjeszti a polgármesteri hivatal előző rendes ülés óta eltelt időben tett fontosabb intézkedéseiről, döntéseiről, a hatósági munkáról szóló tájékoztatót.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti tájékoztatót az általa megtett intézkedésekről, döntésekről, tárgyalásokról és a jelentősebb eseményekről szóban kiegészítheti.

(3) A jegyző – az alakuló ülés és a rendkívüli ülés kivételével – jelentést ad a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról.

41. § A közgyűlésen történő képviselői felszólalás lehet

42. § (1) A közgyűlés rendes ülésén a napirendi pontok tárgyalása előtt a napirenden nem szereplő helyi jelentőségű, rendkívüli ügyben - ha az nem minősül képviselői indítványnak, sürgősségi indítványnak, vagy interpellációnak - bármelyik képviselő felszólalhat.

(2) A felszólalási szándékot és annak tárgyát a halaszthatatlanság indokával együtt az ülés előtti napon 14 óráig kell írásban bejelenteni a polgármesternek.

(3) Az ülésvezető a felszólalási szándékról az ülés megnyitását követően tájékoztatja közgyűlést, a szó megadásáról az ülésvezető dönt.

(4) A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc lehet.

(5) Amennyiben a felszólalás eltér az írásban közölt tárgytól vagy meghaladja a (4) bekezdésben meghatározott időtartamot, a felszólalótól az ülésvezető megvonhatja a szót.

(6) A felszólalás felett vitának nincs helye.

43. § (1) A közgyűlés ülésén a képviselő jogosult határozathozatalt vagy önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezni (a továbbiakban: kezdeményezés).

(2) A kezdeményezést a képviselőnek a közgyűlési bejelentést követő 8 napon belül írásba foglalva kell benyújtania a polgármesternek, aki gondoskodik annak a következő rendes közgyűlés ülésére történő előkészítéséről és megtárgyalásáról. Amennyiben az írásba foglalt kezdeményezés benyújtására határidőben nem kerül sor, úgy kell tekinteni, hogy a képviselő kezdeményezését visszavonta.

(3) A kezdeményezéséről szóló előterjesztést a hivatal tárgy szerint felelős szervezeti egysége készíti elő, melynek során a képviselővel együttműködik és részére az előterjesztés elkészítéséhez jogi és ügyviteli segítséget nyújt.

44. § (1) Az írásbeli módosító indítványt az ülés előtt vagy az ülésen az ülésvezető részére át kell adni. Az írásbeli módosító indítványt az ülésen szóban is ismertetni kell.

(2) Az ülésen a képviselő a napirend döntési javaslatához szóban módosító indítványt tehet, melyet külön írásba foglalni nem kell.

(3) A képviselő módosító javaslatához bizottsági véleményt nem kell beszerezni, a módosító javaslat törvényessége tekintetében a jogi feladatokat ellátó bizottság elnöke, a jegyző, aljegyző észrevételt tehet ügyrendi felszólalás keretében.

45. § (1) Az interpelláció olyan képviselői jogosítvány, melyet a képviselő a közgyűlés rendes ülésén gyakorol, helyi közügyben magyarázat kérése céljából.

(2) Az interpelláció tárgya bármilyen helyi intézkedést feltételező kérdés vagy intézkedésre irányuló javaslat lehet, feltéve, hogy az kapcsolatban áll az önkormányzat Mötv.-ben rögzített feladat- és hatáskörével.

(3) Az írásbeli interpellációt a rendes ülés napját megelőzően legkésőbb 8 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(4) Az írásbeli interpellációnak tartalmaznia kell:

(5) A szóbeli interpellációt a rendes ülés napját megelőző 2. nap 9,00 óráig kell a polgármesternél írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

(6) A rendes ülés kezdetén az ülésvezető közli a képviselők által már benyújtott írásbeli vagy szóbeli interpellációk tárgyát, melyekkel a közgyűlés a napirendi pontok megtárgyalása után, zárt ülés elrendelése esetén pedig a zárt ülés megkezdése előtt érdemben tárgyal. A polgármester visszautasítja az interpellációt, ha azt nem a (3) vagy (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nyújtottak be. Az ülésvezető e tényt jelzi az ülés kezdetén.

(7) Az interpellációk és azokra adott válaszok időtartama legfeljebb 3-3 perc lehet.

(8) Az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról az interpellálónak nyilatkoznia kell. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a közgyűlés dönt az interpellációra adott válasz elfogadásáról, és egyidejűleg az interpellációt annak tárgya szerint illetékes bizottság elé utalja, mely azt megvizsgálja és határozati javaslattal együtt a közgyűlés következő rendes ülésére beterjeszti.

(9) A közgyűlés az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet a tárgy szerint illetékes, vagy eseti bizottság felkérésével, melynek elvégzésére határnapot tűz ki. A vizsgálat eredményéről a felkért bizottság a határnapot követő első rendes közgyűlésen számot ad. A vizsgálat eredményének elfogadásáról vagy elutasításáról a közgyűlés egyszerű többséggel határoz. A vizsgálatról szóló előterjesztést a polgármesteri hivatal tárgy szerint illetékes szervezeti egysége készíti elő.

(10) A közgyűlés hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra az interpellált írásban adjon választ legkésőbb 15 napon belül. A választ az interpellálónak és a válasz másolatát valamennyi képviselőnek, továbbá a polgármesteri hivatal közgyűlési ülések előkészítését végző szervezeti egysége részére meg kell küldeni, annak jegyzőkönyvhöz csatolása végett. Az írásbeli válasz elfogadásáról a közgyűlés soron következő rendes ülésén határozattal dönt.

46. § (1) A közgyűlés rendes ülésén a nyilvános ülés berekesztése előtt, amennyiben van interpelláció, az interpellációt követően a képviselők jogosultak választókerületük és a város egészét érintő interpellációnak nem minősülő kérdést intézni a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőihez. Kérdésnek minősül a választókerület, vagy a város egészét érintő képviselői vagy lakossági kérések bejelentése is.

(2) A kérdés és a válasz időtartama legfeljebb 3-3 perc lehet.

(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a közgyűlésnek nem kell döntést hoznia. Ha a feltett kérdésre a válasz azonnal nem adható meg, akkor az intézkedésre jogosult harminc napon belül, írásban köteles azt a kérdezőnek elektronikus úton megküldeni. A válaszról a közgyűlés soron következő rendes ülésén, a két ülés közötti tájékoztató mellékletében a közgyűlés valamennyi tagját írásban tájékoztatni kell.

47. § (1) A közgyűlés egyszerű többséggel határoz

(2) A polgármesteri tájékoztató tudomásulvételéről és a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentés elfogadásáról a közgyűlés egyszerű többséggel határoz.

48. § (1) A döntési javaslatokat az ülésvezető bocsátja szavazásra.

(2) A határozati javaslatról, illetve egyéb javaslatról, indítványról, rendelet-tervezetről történő szavazás megkezdése előtt a jegyző kérésére az ülésvezető szót ad, a közgyűlés tájékoztatása érdekében a következőkről:

(3) Az ülésvezető vagy bármely képviselő a szavazás megkezdése előtt javasolhatja a tárgyalt napirendi pont tárgysorozatból történő levételét. A levételről a közgyűlés vita nélkül számozott határozattal, egyszerű többséggel határoz.

49. § (1) Amennyiben az előterjesztés döntési javaslatához a bizottság, a képviselő módosító javaslatot tesz, először a módosító javaslatokról dönt a közgyűlés az alábbi sorrendben:

(2) A módosító javaslat elfogadásához az előterjesztésben szereplő döntési javaslat elfogadásához szükséges szavazati arányt (egyszerű vagy minősített többség) kell figyelembe venni.

(3) Amennyiben a közgyűlés módosító javaslatot támogat, a módosított döntési javaslatot kell szavazásra bocsátani. Amennyiben a módosított döntési javaslatot nem fogadja el a közgyűlés, az eredetileg előterjesztett döntési javaslatot kell szavazásra bocsátani.

(4) Amennyiben a döntési javaslathoz módosító javaslatot nem tettek, az eredetileg előterjesztett döntési javaslatot kell szavazásra bocsátani.

50. § (1) A szavazás szavazógéppel történik. Minden képviselő a számára kijelölt szavazógépen, saját kezűleg szavaz. Szavazni igennel, nemmel, vagy tartózkodással lehet.

(2) A szavazógép meghibásodásakor, valamint a közgyűlésnek a polgármesteri hivatal „C” épületében található közgyűlési termétől eltérő helyszínre való összehívása esetén, továbbá a szavazógép meghibásodása esetén az ülésvezető kézfeltartásos szavazást köteles elrendelni.

(3) Ha a képviselő a szavazógépes szavazás során észleli, hogy a nem megfelelő gomb megnyomásával akaratától eltérően szavazott, vagy szavazni kívánt, de nem szavazott, e tényt a szavazás gépi összesítése után szóban jelezni köteles az ülésvezetőnek. Az ülésvezető e tényt szóban azonnal jelzi a jegyzőkönyvvezetőnek.

51. § (1) Név szerinti szavazást kezdeményezhet az: Mötv. 48. § (3) bekezdésben foglaltakon túl

(2) A név szerinti szavazás elrendeléséről a közgyűlés dönt.

(3) Név szerinti szavazás során az ülésvezető írásos névsorról felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor felállva igen-nel, vagy nem-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét a jegyző írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellett.

52. § (1) Titkos szavazás kezdeményezésére jogosult:

(2) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazólap tartalmazza

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásnál három főből álló szavazatszámláló bizottságot kell a közgyűlés jelenlévő tagjaiból választani. A szavazatszámláló bizottság elnökét és tagjait az ülésvezető szóbeli javaslatára a közgyűlés választja meg.

(4) A szavazás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:

(5) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai írják alá. A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével tesz a közgyűlésnek jelentést.

(6) A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a közgyűlés üléséről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

53. § Az Mötv. 50. §-ban meghatározottakon kívül minősített többség szükséges:

54. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti

(2) A kezdeményezést írásban - a rendeletalkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A rendelettervezetet a polgármesteri hivatalnak a rendelet tárgya szerint illetékes szervezeti egysége készíti elő.

(4) A rendelettervezet a közgyűlés jogi ügyekkel foglalkozó és a rendelet tárgya szerint illetékes állandó bizottságának a véleményével tárgyalható.

55. § (1) Amennyiben a szabályozandó társadalmi viszony összetettsége azt indokolja, az előterjesztő javaslatára a rendelettervezetet több fordulóban tárgyalja a közgyűlés.

(2) A közgyűlés - a jegyző véleményének figyelembevételével – külön döntés alapján a rendelet tervezetét közmeghallgatásra bocsáthatja.

56. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal hirdető tábláján 30 napra történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a polgármesteri hivatal közgyűlési ügyekkel foglalkozó szervezeti egységének útján gondoskodik.

(2) A kihirdetett rendeletet az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni..

(3) Az önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

57. § (1) A közgyűlési határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) A közgyűlési határozat végrehajtásában közreműködő polgármesteri hivatali szervezeti egység vezetője köteles a határozat végrehajtásáról szóló jelentést legkésőbb a határidő lejártát követően a közgyűlési előterjesztések előkészítésére és leadási határidejére vonatkozó szabályok szerint a jegyzőnek megküldeni. A végrehajtás bármilyen okból történő elmaradása esetén a végrehajtási határidő meghosszabbítását a közgyűléstől kell kérni.

58. § (1) A közgyűlés üléséről hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző a polgármesteri hivatal útján gondoskodik

(2) A közgyűlés nyílt üléséről két példányban kell a jegyzőkönyvet elkészíteni. A jegyzőkönyv példányaihoz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az írásbeli előterjesztéseket, a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását, a titkos szavazás jegyzőkönyvét, az elfogadott önkormányzati rendeleteket.

(3) A nyílt ülés jegyzőkönyvének egy példányát a polgármesteri hivatal közgyűlési ülések előkészítését végző szervezeti egysége kezeli, egy példányt a városi könyvtárnak kell megküldeni.

(4) A közgyűlés nyílt üléseiről készült jegyzőkönyvek lakossági betekintését a polgármesteri hivatal közgyűlési ügyekkel foglalkozó szervezeti egységénél, a városi könyvtárban, továbbá az önkormányzat hivatalos honlapján kell biztosítani.

(5) A közgyűlés zárt ülési jegyzőkönyve egy példányban készül.

(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a polgármesteri hivatal közgyűlés üléseit előkészítő szervezeti egysége kezeli, és zárt helyen tárolja. A zárt ülés jegyzőkönyvébe kizárólag a képviselők - a jegyzőnél - tekinthetnek be. A betekintést dokumentálni kell.

59. § (1) A közgyűlés nyílt ülésén a lakosság hallgatóságként részt vehet.

(2) A közgyűlés üléseinek meghívóját, a közgyűlés nyílt ülésén tárgyalandó előterjesztéseket a rendeletben meghatározott időpontban az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A közgyűlés nyílt ülésén tárgyalandó előterjesztésekbe való betekintést a polgármesteri hivatal közgyűlési ügyekkel foglalkozó szervezeti egységénél ügyfélfogadási időben biztosítani kell.

(3) A hatályos rendeletek megtekintését a lakosság részére a polgármesteri hivatal közgyűlési ügyekkel foglalkozó szervezeti egységénél és az önkormányzat hivatalos honlapján kell biztosítani.

(4) A közgyűlés nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet, valamint a közgyűlés nyílt és zárt ülésen hozott határozatait a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

(5) Törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

60. § (1) A képviselők a lakossággal a kapcsolatot képviselői fogadóórán is tarthatják.

(2) A képviselői fogadóóra helyét és időpontját a képviselő kérésére az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

61. § (1) A polgármester megnevezése: Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármestere.

(2) A polgármester tisztségét foglakoztatási jogviszonyban látja el.

(3) A polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítására a jegyző tesz javaslatot, azokat a közgyűlés külön-külön határozattal állapítja meg.

62. § (1) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiben utalni kell az átruházás tényére.

(2) A polgármester átruházott hatáskörben hozott határozatában meg kell határozni

(3) A polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök kivételével – a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben döntést hozhat.

(4) A polgármester fogadónapot nem tart.

63. § (1) A közgyűlés a polgármester javaslatára - titkos szavazással - három fő főállású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek megválasztásakor a titkos szavazásra az 52. § (2)–(5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladatukat.

(4) A polgármestert az általa kijelölt alpolgármester helyettesíti.

(5) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a helyettesítéskor a polgármesterével azonosak.

64. § (1) A közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat (a továbbiakban: bizottság) hoz létre.

(2) A közgyűlés önkormányzati rendeletben döntési jogkört biztosíthat bizottságainak.

(3) A közgyűlés működésére vonatkozó szabályokat a bizottság működésére a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

65. § (1) A közgyűlés az alábbi állandó bizottságokat (a továbbiakban: bizottság) hozza létre:

(2) A bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén a jogi ügyekkel foglalkozó állásfoglalását kell kérni.

(3) Amennyiben a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság állásfoglalásával az érintett bizottság nem ért egyet, a hatásköri összeütközésben a közgyűlés határoz.

66. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság elnöke jelöli ki azt a képviselő bizottsági tagot, aki a bizottság elnökének akadályoztatása esetén helyettesíti a bizottság elnökét. A bizottság elnöke a kijelölésről írásban tájékoztatja a polgármestert. Az elnök rendelkezésének hiányában vagy az elnöki megbízatás betöltetlensége esetén a helyettesítés sorrendjét a közgyűlés határozza meg.

67. § (1) A 20. § (1) bekezdésében foglaltakon túl előterjesztésnek minősül a jegyző vagy a polgármesteri hivatal szervezeti egysége vezetőjének javaslata is, mely kizárólag bizottsági szintű tárgyalást igényel.

(2) A bizottsági ülés napirendjére sürgősségi indítványként kizárólag olyan előterjesztés vehető fel, amely közgyűlési tárgyalást igényel.

68. § (1) A bizottság ügyviteli feladatait ellátó szervezeti egység a bizottsági ülés meghívóját és az előterjesztéseket legkésőbb a bizottsági ülést megelőző napon elektronikus úton kézbesíti a bizottság tagjai részére.

(2) A bizottsági ülés előterjesztéseit a bizottsági elnök részére papír alapon is ki kell postázni.

(3) Az előterjesztés előkészítéséért felelős az előterjesztést legkésőbb a bizottság ülésére történő postázást megelőző napon köteles leadni a polgármesteri hivatal bizottsági ülést előkészítő szervezeti egység részére.

(4) A bizottsági ülések napirendjéről minden képviselőt, a bizottságok döntéseiről, állásfoglalásairól külön kérésre a képviselőket tájékoztatni kell.

(5) A bizottság ülésének meghívója a 14. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza az előterjesztés rövid tartalmát is.

(6) A meghívónak az egyes napirendi pontokhoz meghívottak részére történő megküldéséről az adott napirend előkészítője gondoskodik.

(7) Az írásban ki nem küldött napirendi pontot (előterjesztést) a meghívóban külön megjegyzéssel kell szerepeltetni. Az ilyen napirendi pontot a döntési javaslattal együtt a bizottsági tagok számának megfelelő példányban és ezen felül egy példányban papír alapon az ülést megelőző nap 13,00 óráig le kell adni a polgármesteri hivatal bizottsági ügyviteli feladatait ellátó szervezeti egysége részére. A napirendet tárgyaló bizottságok tagjainak történő - ülések előtti - kiosztásról e szervezeti egység gondoskodik.

69. § (1) A bizottság szükség szerint, de évente legalább nyolc ülést tart.

(2) A polgármester vagy a bizottság tagjai legalább 1/3-ának indítványára a bizottság elnöke a bizottsági ülést köteles összehívni.

70. § (1) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiben utalni kell az átruházás tényére.

(2) A bizottság átruházott hatáskörben hozott határozatában meg kell határozni

71. § (1) A bizottság a jegyzőkönyv másik aláíróját, a jegyzőkönyv-hitelesítőt tagjai közül egyszerű többséggel választja meg.

(2) Amennyiben a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának tényét a bizottság megállapítja, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell és e megállapításról a bizottság elnöke a soron következő rendes ülésen a közgyűlést tájékoztatja.

(3) A bizottsági ülés jegyzőkönyvének az ott elhangzottak lényegét kell tartalmaznia.

(4) A bizottság nyílt üléséről a jegyzőkönyvet egy példányban kell elkészíteni.

(5) A bizottság zárt üléséről a jegyzőkönyvet egy példányban kell elkészíteni.

72. § (1) A közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére eseti bizottságokat választhat.

(2) Az eseti bizottság a közgyűlés tagjaiból választott három főből álló testület. Az eseti bizottság elnökét és tagjait a polgármester szóbeli javaslatára a közgyűlés választja meg.

(3) Az eseti bizottság feladatát a közgyűlés egyedileg határozza meg.

(4) Az eseti bizottság megszűnik, ha a feladata végrehajtásáról szóló előterjesztést a közgyűlés elfogadja, vagy az eseti bizottságot a közgyűlés megszünteti.

(5) Egyebekben az eseti bizottság működésére a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

73. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/F. § alapján a polgármester ellen fegyelmi eljárás elrendelése esetén a közgyűlési képviselők közül három tagú vizsgálóbizottságot kell választani.

(2) A vizsgálóbizottság elnökére és két tagjára a közgyűlés méltatlanságot vizsgáló bizottságának elnöke tesz javaslatot, a vizsgálóbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés minősített többséggel meghozott döntésével bízza meg.

(3) Nem lehet a vizsgálóbizottság elnöke vagy tagja a polgármester helyettesítésére kijelölt alpolgármester.

(4) A vizsgálóbizottság ügyviteli feladatainak ellátásához a polgármesteri hivatal közgyűlési ügyekkel foglalkozó szervezeti egysége segítséget nyújt.

74. § (1) A vizsgálóbizottság által elkészített jelentés közgyűlési tárgyalásakor a levezető elnök személyére a közgyűlési képviselők közül a közgyűlés méltatlanságot vizsgáló bizottságának elnöke tesz javaslatot, a levezető elnököt a közgyűlés egyszerű többséggel meghozott döntésével választja meg.

(2) Nem lehet a levezető elnök a vizsgálóbizottság elnöke és tagja.

75. § (1) A közgyűlés a képviselők közül egyes önkormányzati feladatok ellátására az alábbi tanácsnokokat választja:

(2) A tanácsnokok a következő feladat és jogkörökkel rendelkeznek:

76. § (1) A közgyűlésben képviselettel rendelkező pártokhoz, egyesületekhez tartozó képviselők közgyűlési tevékenységük összehangolására képviselő-csoportot (a továbbiakban: frakció) hozhatnak létre. A pártok, egyesületek közös frakciót is létrehozhatnak.

(2) Egy bejegyzett párthoz, egyesülethez tartozó képviselők csak egy frakciót alakíthatnak.

(3) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja.

(4) Frakciót legkevesebb két képviselő alakíthat.

(5) A már megalakult frakció elfogadhatja pártokhoz, illetve egyesületekhez nem tartozó képviselők csatlakozását.

(6) A frakcióból kizárt vagy kilépett képviselőt pártokhoz, illetve egyesületekhez nem tartozónak kell tekinteni.

(7) A frakció működési szabályait maga állapíthatja meg.

77. § (1) A frakció megalakulását és annak tisztségviselőit a megalakulástól számított 8 napon belül a polgármester részére írásban be kell jelenteni.

(2) A frakció megszűnését, a tagságában történt változást - a megszűnést, változást követő 8 napon belül - írásban be kell jelenteni a polgármester részére.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben leírt bejelentési kötelezettséget a frakcióvezető köteles teljesíteni.

78. § (1) A jegyző feladatait a jogszabályokban leírtak szerint látja el.

(2) A jegyző köteles jelezni, amennyiben a Közgyűlés vagy a bizottságok ülésén jogszabálysértő döntés meghozatalára kerülne sor, vagy jogszabálysértő működést tapasztal.

(3) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés f) pontja szerint, a hivatal tevékenységéről szóló beszámolót a közgyűlés következő év február havi rendes ülésére köteles előterjeszteni.

(4) A jegyző helyettesítésére egy aljegyző nevezhető ki.

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, betöltöttség esetén együttes tartós akadályoztatásuk idejére, legfeljebb hat hónap időtartamra, a jegyzőt és az aljegyzőt a polgármesteri hivatalnak a polgármester által kijelölt, a jegyzői képesítésnek megfelelő képesítéssel rendelkező ügyintézője helyettesíti.

(6) Tartós akadályoztatásnak minősül különösen a 30 napot meghaladó betegszabadság, fizetés nélküli szabadság.

79. § (1) A képviselő a közgyűlés - rendes és rendkívüli - üléséről való távolmaradását az ülés megkezdése előtt beérkezően, írásban, aláírással ellátva kell bejelentenie a polgármesternek, a távollét okának megjelölésével.

(2) A képviselő a bizottsági ülésekről való távolmaradását a bizottság elnökének köteles az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően bejelenteni.

(3) A teljes képviselői tiszteletdíj kifizetésének előfeltétele, hogy a képviselő a közgyűlések és a bizottsági ülések - ezeket együtt számolva - legalább felén megjelenjen az adott naptári hónapban. Nem számít távollétnek az igazolt távollét.

(4) Igazolt távollétnek minősül

(5) Az ülésről igazolatlanul távol maradottnak kell tekinteni azt a képviselőt is, aki a közgyűlés vagy a bizottság ülését - a berekesztés előtt az ülésvezetőnek jelzett távozási szándék bejelentése nélkül - elhagyja. A ülés elhagyásának időpontját az ülésről készült jegyzőkönyvben - a képviselő nevének feltüntetésével együtt - rögzíteni kell.

(6) A közgyűlés ülésén, a bizottság ülésén való megjelenést a képviselő a jelenléti íven kézjegyével igazolja.

80. § (1) Amennyiben a képviselő a 79. § (3) bekezdésben előírt feltételt nem teljesíti - és távollétét nem igazolja - az egy hónapra járó képviselői tiszteletdíjának negyedét - a kötelezettség megszegésének naptári hónapját követő hónapban - meg kell vonni.

(2) Amennyiben a képviselő 79. § (3) bekezdésben előírt feltételt két egymást követő naptári hónapban nem teljesíti - és távollétét nem igazolja - egy hónapra járó képviselő tiszteletdíjának felét - a második havi kötelezettség megszegésének naptári hónapját követő hónapban - meg kell vonni.

(3) Amennyiben a képviselő az adott naptári hónap egyik közgyűlési, bizottsági ülésen sem jelenik meg - és távollétét nem igazolja - az egy hónapra járó képviselői tiszteletdíjának felét - a kötelezettség megszegésének naptári hónapját követő hónapban - meg kell vonni.

(4) Amennyiben a képviselő két egymást követő naptári hónap egyik közgyűlési, bizottsági ülésen sem jelenik meg - és távollétét nem igazolja - az egy hónapra járó teljes képviselői tiszteletdíját - a második kötelezettség megszegésének naptári hónapját követő hónapban – meg kell vonni.

(5) A képviselő legkésőbb a tárgyhó utolsó előtti munkanapján nyújthatja be igazolását távolmaradásának okáról.

81. § (1) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be és azt a közgyűlés - köztudomásra való hivatkozással - megállapítja, úgy a közgyűlési határozatban rögzíteni kell, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

(2) A személyes érintettség bejelentését elmulasztó képviselő tiszteletdíját 1 hónapra 10%-kal csökkenteni kell.

(3) A kötelezettségszegést a tiszteletdíj csökkentésével együtt indokolással ellátott, minősített többséggel meghozott közgyűlési határozatban kell kimondani.

82. § (1) Az Mötv. 57. § (2) bekezdése alapján a polgármester, valamint az önkormányzati képviselő (továbbiakban: képviselő) vagyonnyilatkozatának átvételével, őrzésével, nyilvánosságra hozatalával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a rendelet 6. mellékletében e feladatkör ellátására megjelölt bizottság látja el.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétel határidejét megelőző legalább 30 nappal a bizottság felhívja a képviselőt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre és a polgármesteri hivatal közreműködésével biztosítja a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványokat.

(3) A helyi önkormányzati képviselők általános választását követően a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványokat az alakuló ülésen a jegyző adja át a képviselők részére.

(4) A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnöke veszi át a képviselőtől, aki az átvételről igazolást ad át a képviselőnek. Az átvétel során a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát külön, zárt borítékban kell elhelyezni.

(5) A vagyonnyilatkozatok őrzése a polgármesteri hivatalban az e célra biztosított lemezszekrényben történik.

(6) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő vagyonnyilatkozatába történő betekintésre vonatkozó igényt a bizottság elnökénél lehet kezdeményezni. A kezdeményezéstől számított 3 munkanapon belül a bizottság elnöke biztosítja a betekintést, ennek során a vagyonnyilatkozatot a polgármesteri hivatal épületéből elvinni nem lehet.

(7) A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, kizárólag az ellenőrzési eljárás során.

(8) A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést dokumentálni kell, az erről szóló nyilvántartás tartalmazza a betekintés időpontját, okát, a jelenlévő személyek nevét.

83. § (1) A képviselő vagyonnyilatkozatának ellenőrzésével kapcsolatos eljárást (továbbiakban: ellenőrzési eljárás) a bizottság elnökénél írásban bárki kezdeményezheti. Az ellenőrzési eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(2) Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha a kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a nyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(3) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. Az új tényállítás nélküli kezdeményezést a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(4) Az ellenőrzési eljárás során a Bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat 5 napon belül írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be.

(5) Az ellenőrzési eljárást a bizottság a kezdeményezéstől számított 30 napon belül folytatja le, melyet egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbíthat.

(6) Az ellenőrzési eljárásra a közgyűlés zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottság az eljárás eredményéről a közgyűlés soron következő zárt ülésén köteles tájékoztatást adni. Az ellenőrzési eljárással kapcsolatos döntést – a bizottság javaslata alapján – a közgyűlés hozza meg.

(8) A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére vonatkozó azonosító adatokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. Az ezen adatokat tartalmazó dokumentumokat a bizottság két tagja jelenlétében meg kell semmisíteni.

84. § A helyi önkormányzati képviselői megbízatás megszűnését követően – ideértve azt az esetet is, ha a képviselőt helyi önkormányzati képviselő választás során ismételten képviselővé választják - a vagyonnyilatkozatok őrzésére, az abban szereplő személyes adatok kezelésére a bizottság nem jogosult. E tényről a megbízatás megszűnését követő 8 napon belül – a helyi önkormányzati képviselők általános választása esetében a bizottság megválasztását követő 8 napon belül - a bizottság elnöke tájékoztatja az érintettet és gondoskodik a vagyonnyilatkozat visszaadásáról. Amennyiben az érintett a vagyonnyilatkozatot nem veszi át, a bizottság két tagja jelenlétében azt meg kell semmisíteni.

85. § (1) A bizottság nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnyt.) előírásai szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését követően a Vnyt. 5. § (1) cb) alpontja alapján kétévenként esedékes.

(3) A bizottság nem képviselő tagja és hozzátartozója vagyonnyilatkozata nem nyilvános, a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárásra a Vnyt. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az őrzésért felelős feladatait a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáért felelős bizottság látja el.

86. § Ez a rendelet 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.