Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének

2/2014. (I.17.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54.§ (5) bekezdésében, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4), (5) bekezdésében és a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1., 2., 5., 11, 19. pontjaiban meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

1. fejezet

Általános rész

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

a)Bicske Város közigazgatási területén, közterületnek minősülő – közhasználatra szolgáló minden olyan állami és önkormányzati tulajdonban álló földterületre, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

b)Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

c)a b)-c) pontokban meghatározott ingatlanokon – a jogszabályok által nem kötelező jelleggel előírt – mobil és inmobil felépítményekre, berendezésekre, hirdetésekre.

d)a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 6.§ (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyi körre.

2. Értelmező rendelkezések

2.§ A rendelet alkalmazása tekintetében:

(1) Használaton kívüli gépjármű: az üzemképtelen, a roncs-, továbbá az elhagyott gépjármű.

a) üzemképtelen gépjármű: üzemképtelennek minősül minden olyan jármű, amely hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkezik, és a közúti forgalomban ezek hiányában nem vehet részt, továbbá az is, amely baleset folytán megsérült;

b) roncs gépjármű: minden olyan ingó dolog, amely rendeltetését tekintve nyilvánvalóan a közúti közlekedésben való részvétel célját szolgálja, és amely látható állapotát tekintve a forgalomba való visszahelyezésre már alkalmatlan;

c) elhagyott gépjármű: minden olyan közúti közlekedésre alkalmas és hatósági jelzéssel rendelkező jármű, amelynek tulajdonosát, üzembentartóját, használóját nem lehet megállapítani, és amelyet bármely okból a közterület-felügyelet jelzésétől, vagy az elhagyott jármű észlelésére vonatkozó bejelentéstől számítva a közterületen legalább hat hónapot meghaladóan úgy tárolnak, hogy azzal a forgalomban nem vesznek részt, és közterület-használati engedéllyel nem rendelkeznek.

(2) Helyi ünnepek: Bicskei Napok, Bicskei Búcsú.

(3) Hirdető berendezés: a hirdetmény megjelenítésére szolgáló hordozó eszköz, annak kialakításától, anyagától, méretétől, elhelyezési módjától függetlenül;

(4) Önálló hirdető berendezések: cégtábla, cégér, cégérszerű reklámtábla, címtábla, hirdetőoszlop, reklámtáblák, fényreklám, transzparens, falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik, építési reklámháló, reklámvitrin, plakáttábla.

a) Cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség együttes nevét és az ott folytatott tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla, bejárata fölé függesztett tárgy vagy címerszerű ábra.

b) Cégérnek minősül az üzlethelyiségnél nem a falsíkra kihelyezett tábla is, amely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amelyek cégtáblán kerülhetnek elhelyezésre. Cégérnek minősül a kerítés síkjával szöget bezáróan kihelyezett, a cégér leírásának megfelelő tábla.

c) Cégérszerű reklámtábla: A fal felületével szöget bezáróan kifüggesztett árureklám. Cégszerű reklámnak minősül a cégér abban az esetben is, amennyiben az ott található kereskedelmi egység az adott árut nevében szerepelteti.

d) Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla

e) Hirdetőoszlop: elsősorban vizuális információt kettőnél több irányba közvetítő, általában hengeres alakú építmény.

f) Reklámtáblák: hirdetőtábla, egyedi címfestett tábla, belső világítású reklámtábla, óriásplakát, plakát, megállító tábla, totemoszlop.

fa) Hirdetőtábla: hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló, közterületről látható építmény, illetve építményen elhelyezett felület vagy hirdetővitrin.

fb) Egyedi címfestett tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt.

fc) Belső világítású reklámtábla: hirdetések elhelyezésére alkalmas világító hirdető berendezés,

fd) Óriásplakát: változó tartalmú, általában kereskedelmi célú hirdetések elhelyezésére alkalmas, 12m² vagy annál nagyobb felületű reklámberendezés,

fe) Plakát: változó tartalmú, általában kereskedelmi célú hirdetések elhelyezésére alkalmas, 12m^2-nél kisebb felületű reklámberendezés,

ff) Megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül üzlet, vállalkozás előtt elhelyezett ideiglenes hirdetőeszköz, amelyet nyitáskor kihelyeznek, záráskor eltávolítanak,

fg) Totemoszlop: általában autószalonok, benzinkutak, bevásárlóközpontok bejáratánál elhelyezett oszlop,

g) Fényreklám: rendszerint az épületek tetején vagy homlokzatán elhelyezett, saját fényforrással rendelkező, világító felületű megvilágított reklám célokat szolgáló felirat, ábra.

h) Transzparens: kifeszített vagy a közterület felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó, molino,

i) Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik: a reklámozás céljait is szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy rokon technológiával készített reklámcélú felület, grafikai mű,

j) Építési reklámháló: homlokzatot érintő építési tevékenység esetén a homlokzat előtti állványra rögzített, reklámfelületként is használt védőháló,

k) Reklámvitrin: egyedi megjelenésű, üveglappal borított, jellemzően termék elhelyezésével a vállalkozás, üzlet áruválasztékának bemutatását szolgáló hirdető berendezés, amely nem minősül kirakatnak,

l) Plakáttábla: kisplakátok kihelyezésére alkalmas tábla

(5) a) idényjellegű árusítás: közterületen zöldség-gyümölcs 60 napot meg nem haladó szezonális árusítása, fenyőfa árusítása

b) alkalmi árusítás: 14 napot meg nem haladó időtartamú közterületi értékesítés

(6) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§ 13. pontjában meghatározott terület,

(7) közterület eredeti állapota: közterület használatára, igénybevételének megkezdésekor fennálló állapot,

(8) közterületi rend: a közterület rendeltetésszerű használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályok megtartása,

(9) mozgóbolt: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2.§ 17. pontjában meghatározott fogalom

(10) mozgóbolti árusítás: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Kormány rendeletben meghatározottak szerint végzett kereskedelmi, vendéglátási tevékenység,

(11) szervezett sporttevékenység: bármely tömegkommunikációs, vagy infokommunikációs eszköz igénybevételével- előre meghatározott helyre és időpontra – meghirdetett rendezvény, ahol a sportról szóló törvény szerinti sporttevékenységet folytatnak, kivéve a szellemi sportágban meghirdetett rendezvény,

(12) közterületbe nyúló építmény: építmény üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, előtető, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, fényreklám, továbbá cég- és címtábla, valamint az üzlethez tartozó, közterületre kinyúló épület- vagy épületrész,

(13) árusító és egyéb építmény: hírlap, könyv, gyümölcs, virág vagy egyéb, közterületen árusítható termékek árusítására szolgáló pavilon, sátor

(14) közterületen épült garázs: építési engedéllyel épült, közterületen álló garázs alatti földrészlet

(15) a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhely: gépjármű-várakozásra kijelölt, a közút területén kívül eső közterület.

2. fejezet

Különös rész

3. A közterület rendeltetéstől eltérő használata

3. § A közterület rendeltetéstől eltérő használatához, közterület-használati engedély szükséges.

4. A közterület-használat jogcímei

4. § Közterület-használati engedélyt kell kérni a közterület:

1.  kereskedelmi és vendéglátó célú igénybevételéhez

1. árusító és egyéb fülke elhelyezésre,
2. idényjellegű, alkalmi vagy mozgó árusításra,
3. mozgóbolt üzemeltetésére,
4. üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,
5. kiállítás, vásár, alkalmi vásár céljára,
6. könyvárusítás céljára,
7. mutatványos tevékenység céljára,
8. cirkuszi tevékenység végzésére,
9. forgalom elől elzárt területen üzletekbe történő szállítás céljára,
10. rikkancs típusú árusításra,
11. vendéglátó-ipari előkert céljára,
12. piac eladóterének időszakos kiterjesztése kapcsán,

2.  reklám- és hirdetési célú igénybevételéhez:

1. a közterületre nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, fényreklám, továbbá cég- és címtábla elhelyezése,
2. önálló hirdető-berendezés telepítésére,
3. reklámhordozó céllal elhelyezett járművek tárolásához,
4. mozgó, gyalogos reklámtevékenységre,
5. közterületre jogszerűen – hozzájárulás alapján – kihelyezett bármilyen építményre, vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyíltszerkezetű elárusító pultra vagy építési vagy egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám elhelyezéséhez,
6. a légtérben kifüggesztett transzparens, molinó elhelyezésére csak helyi vagy regionális jelentőségű non-profit orientált célra kulturális, sport, egyházi, jótékonyság rendezvény tekintetében

3.  építési és karbantartási célú igénybevételéhez:

1. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,
2. építőipari gépek, daruk, felvonók, mixerek munkavégzésére,
3. helyi közutak, járdák építési területként történő igénybevételéhez – helyi közút teljes lezárása esetén négyszeres szorzót kell alkalmazni

4.  gépjárműtárolással, várakozóhelyek megváltásával kapcsolatos igénybevételéhez

1. az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű várakozóhelyek céljára,
2. tehergépjármű közterületen történő tárolásához kivételesen indokolt esetben,
3. tartós jellegű járműtárolásra, lakókocsi, használaton kívüli járművek esetében,
4. közút területén kívül ideiglenes parkolók létesítésére,
5. a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség kialakítása céljából,

5.  szolgáltató tevékenység kapcsán történő igénybevételéhez

1. postai levélszekrény, automaták elhelyezésére,
2. postai előszállító ládákra,
3. javító- szolgáltató tevékenységre, portrérajzolásra,

6.  egyéb célú igénybevétele esetén

1. sport- és kulturális rendezvények, egyházi rendezvények céljára,
2. a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére, ha az 1,1m³ űrtartalomnál nagyobb, vagy nem szabályos hulladékgyűjtő edény, és ha az elhelyezés más módon nem lehetséges,
3. alapzatos zászlórúd, és köztárgyak elhelyezésére,
4. közhasználatra még át nem adott közterületnek ideiglenes használatára,
5. közterületi zenés rendezvényekre erősítő berendezés használata esetén

5. Mentesség a közterületi használati engedély alól

5. § Nem kell közterület-használati engedély:

1.  a közterületen üzemzavar elhárítási munkálatokhoz, amennyiben annak időtartama a 3 munkanapot nem haladja meg,
2.  üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető-berendezés, cég- és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be,
3.  tüzelő, egyéb anyag vagy tárgy, építőanyagok, továbbá építéshez szükséges segédeszközök közterületen történő tárolásához, ha az a 72 órás időtartamot nem haladja meg,

(4) vis maior, vagy élet és balesetveszély elhárításához szükséges munkálatokhoz, amennyiben annak időtartama a 3 munkanapot nem haladja meg,

(5) hőszigetelési munkákból adódó homlokzat vastagságra nézve,

(6) A (1)-(5) bekezdés eseteiben bejelentési kötelezettség terheli a közterület használati jogosultat.

6. Közterületi használati díj és a fizetése kapcsán adható kedvezmények, mentességek

6. § (1) A közterület használat engedélyezése esetén az engedélyesnek, a rendeletben meghatározott kivételekkel, a rendelet 1. mellékletében meghatározott mértékű közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat a közterület tulajdonosa illetve a közforgalom céljára megnyitott magánterület tulajdonosával kötött külön megállapodás alapján a képviselő-testület állapítja meg.

2.  Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni.

(3) Vállalkozások beindítása érdekében az újonnan létrejövő vállalkozások, gazdasági társaságok önálló hirdetéseinek kihelyezése a működési engedély kiadásától és bejelentésből számított első három hónapban díjmentes.

(4) A polgármester saját hatáskörben mérlegelve közterület foglalásra térítésmentesen is engedélyt adhat közérdekből vagy jótékonysági rendezvény céljából.

(5) A közterület-használati engedélyt – a közterület használati díj fizetésére történő kötelezés mellőzésével – kell kiadni:

a) tömbtelkes beépítés esetén hulladékgyűjtő edényzet tárolása céljából, azzal , hogy a hulladékgyűjtő edényzetet, közlekedési területen nem lehet elhelyezni,

b) szelektív-hulladék gyűjtő sziget kialakítása céljából a települési szilárd hulladék kezelésével megbízott közszolgáltató részére,

c) az önkormányzat saját és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek beruházásában végzett építési, felújítási munkálatok esetében a vállalkozási szerződésben meghatározott teljesítési határidő lejártáig,

d) az önkormányzat szervezésével megvalósuló beruházások esetén,

e) az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek által szervezett valamennyi rendezvény esetében,

f) közmű építése vagy javítása kapcsán,

g) vezetékjog, szolgalmi jog, használati jog, közérdekű szolgalmi, használati jog, vagy közművezeték elhelyezéséről kötött megállapodás jogosultjának, amennyiben az Önkormányzattal kötött szerződés alapján az Önkormányzat a közterület-használati engedély iránti kérelemben megjelölt tevékenység tűrésére köteles,

h) a közforgalmú közlekedési szolgáltatás ellátása céljából létesített állomáshelyekért és megállóhelyekért,

i) a szobrok, emlékművek, dísz-kutak, szökőkutak, vízmedencék és más köztárgyak elhelyezéséért,

j) fegyveres erők, fegyveres testületek, a rendészeti szervek, mentők, tűzoltóság és vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,

k) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély, vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen

l) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény melléklete szerint az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházak rendezvényeinek gyakorlásához.

7.A közterület használati engedély kiadásának tilalma

7. § (1) Nem adható közterület használati engedély:

a) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,

b) vállalkozó vagy magánszemély részére jármű javítására és tehergépkocsi tartós tárolására,

c) teher- és különleges járművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezésére,

d) környezeti ártalmakkal járó tevékenységek gyakorlására,

e) környezetbe nem illő kialakítású pavilonokra, árusítófülkékre,

f) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, az engedélyezett tűzijáték rendezése kivételével,

g) az engedély hatályának lejártától számított 2 évig olyan engedélyesnek, aki fizetési kötelezettségének az első póthatáridő leteltéig sem tesz eleget.

8.A közterület-használati engedély időbeli korlátai

8.§ A közterület használata engedélyezhető:

a) meghatározott időtartamra,

b) meghatározott feltétel bekövetkeztéig,

c) meghatározott időtartamra és meghatározott feltétel bekövetkeztéig.

9.§ Az engedély meghosszabbítására nincs lehetőség, az erre irányuló kérelem új eljárásnak minősül.

3. fejezet

A közterület-használat engedélyezése

9. Az engedélyező hatóság

10.§ A képviselő-testület a közterület-használattal kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre átruházza.

10.  Az engedély iránti kérelem

11.§(1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Ha a közterület állandó jellegű használata építési, létesítési engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az erre vonatkozó engedélyt az építési, létesítési engedély kérelem benyújtása előtt az építtetőnek kell beszereznie.

(3) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre - állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére – közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható.

(4) Az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi árusítás céljára közterület-használati engedély az országos ünnepeken túl a helyi ünnepek kezdetét megelőző 20. naptól kezdődő időszakra adható.

(5) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, szakhatósági – engedélyek beszerzését.

12.§ Az engedély iránti kérelmet a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

11.  Az engedély tartalma és megadása

13.§(1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét és állandó lakóhelyének, nem természetes személy esetén székhelyének, telephelyének címét, elérhetőségét,

b) a közterület-használat célját és jellegét, ideiglenes jellegűnél azt a feltételt vagy időpontot is, ameddig az engedély hatályos,

c) a közterület-használat helyét, módját, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

e) az engedély lejárta és visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

f) a közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját,

g) a jogorvoslat lehetőségét és módját,

h) a közterület-használattal járó járulékos költségek viselésének és megfizetésének módját.

(2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

(3) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben elő kell írni

a) közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését,

b) amennyiben a járdát teljes szélességében el kell foglalni és a gyalogközlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át – az engedélyes köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt szükség szerint nappal is megvilágítani, továbbá a közlekedés útjában álló oszlopokat és ezek alátéteit fehérre festeni. 

(4) Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, meghatározott helyen vagy körzetben kézből vagy járműből történik.

14.§ (1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni a helyi rendeleteket, építésügyi szabályzatot, a városrendezési terveket, a városképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, közegészségügyi, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, s ellenőrizni kell a jogszabályban előírt feltételek fennállását is.

(2) A közterület időszakonként megismétlődő használatára esetenként legfeljebb egy évre lehet engedélyt adni.

(3) A közterületen árusítható termékek körét az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007.(VI.13.) Korm. rendelet 4. számú melléklete határozza meg.

(4) Ha egy adott közterület használatára ugyanazon a napon több kérelmet is benyújtanak, akkor azt, érkezési sorrendben kell elbírálni.

15.§ (1) Az engedélyező köteles a közterület-használati engedélyben a használat feltételeit rögzíteni.

(2) A közterület-használati engedélyben rendelkezni kell arról, hogy az engedélyes az engedélyben meghatározott tevékenység gyakorlása során tartsa be a rendeletben, magasabb szintű jogszabályokban meghatározott kötelezettségekeit, és tartózkodjon minden olyan magatartástól, amelyet a rendelet, vagy magasabb szintű jogszabály tilalmaz.

(3) A közterület használati engedélyben fel kell hívni az engedélyes figyelmét arra, hogy amennyiben az a tevékenység, amelyre a közterület igénybevételét kérelmezték más hatósági engedélyéhez is kötött, a tevékenység megkezdésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az engedélyes rendelkezik a külön jogszabályban előírt jogerős hatósági engedéllyel. 

(4) A közterület használati engedélyben fel kell hívni az engedélyes figyelmét arra, amennyiben a tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a szolgáltatás és annak nyújtója meg kell, hogy feleljen a törvényben előírt feltételeknek.

(5) A közterület-használati engedélyben rendelkezni kell arról, hogy az engedélyes a közterület használati engedélyben megjelölt területen a köztisztaság fenntartásáról az Önkormányzat hatályos, köztisztaságról, a parkok és fák védelméről szóló rendelete előírásainak alapján köteles gondoskodni.

(6) Az engedélyekről nyilvántartást kell vezetni.

12. Közterület-használati engedély megszüntetése és megvonása

16. § (1) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes kérelmére máshol kell a közterület-használat lehetőségét biztosítani.

(2)A közterület-használati engedélyt meg kell vonni:

a) ha az engedélyes az engedélyben, továbbá jogszabályban előírt tevékenységre vonatkozóan meghatározott kötelezettségét nem teljesíti illetve

b) amennyiben olyan magatartást tanúsít, mely az engedély illetve a jogszabályok alapján nem megengedett valamint

c) amennyiben az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy

e) a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget,

d) amennyiben az engedély kiadására, meghosszabbítására a rendeletben meghatározott feltételek hiányában került sor.

(3) Ha az engedélyes a közterület használatát az engedélyben feltüntetett határidő lejárta előtt meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak 15 nappal korábban írásban bejelenteni.

(4) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

(5) Amennyiben a közterület-használat (2) és (3) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

13. Közterület- használat speciális szabályai

17. § (1) Meg kell tiltani a közterület használatát:

1. amennyiben a közterület használatára a rendeletben meghatározott engedély kiadása nélkül kerül sor,
2. ha a közterület rendeltetésétől eltérő használatához nem kell engedély, de a tevékenységet a rendelet szabályaival ellentétes módon gyakorolják,
3. ha a közterület használata a közterület állagának sérelmével járt.

2.  A közterület jogosulatlan használóját kötelezni kell:

1.  a közterület-használati díj megfizetésére
2. amennyiben szükséges, a közterület helyreállítására.

18.§ Építőanyag tárolására közterület-használati engedély csak abban az esetben adható, ha a telken belüli tárolásra nincs alkalmas hely. Nem minősül alkalmas területnek a konyhakert, gyümölcsös, szőlővel beépített terület.

19.§ Épületnek és építménynek nem minősülő, járműtárolásra sátor elhelyezése közterületen nem engedélyezhető.

20.§ Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, meghatározott helyen kézből vagy járműből történik.

21. § Szervezett sporttevékenység rendezése esetén a rendezvény szervezőjének a zöldterület igénybevételével, a közterület tisztántartásával kapcsolatos előírások mellett a zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó szabályoknak is eleget kell tennie.

22.§ (1) Közterület felbontása esetén külön közterület-bontási engedély is szükséges.

(2) Engedély nélkül közterületet felbontani csak a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében lehetséges.

(3) A (2) bekezdés esetében a felbontást követő első munkanapon a bontást be kell jelenteni a polgármesternek.

(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentés a következő adatokat tartalmazza:

a) bontás helye és időpontja,

b) bontás helyét ábrázoló fénykép, vagy nyomvonal helyszínrajz kivonat,

c) bontás oka,

d) munkát végző cég neve,

e) felelős műszaki vezető neve, beosztása, telefonszáma,

f) a bejelentő neve, címe, telefonszáma.

(5) Abban az esetben, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy a (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennáll a bejelentő részére a jogszerű bontásról hatósági igazolást kell adni.

(6) Abban az esetben, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy a (2) bekezdésben meghatározott feltétel nem áll fenn és a bontást még nem állították helyre, a közterület használatot meg kell tiltani és a közmű üzemeltetőt kötelezni kell a bontás helyreállítására.

(7) A munkálatok végzése előtt és alatt a forgalom biztonságos tereléséről és korlátozásáról a közmű üzemeltetőjének kell gondoskodnia.

(8) A közterület bontási engedély iránti kérelmet a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(9) A munka befejezésekor műszaki átadást kell tartani, amelynek lezárását, és azt, hogy az érintett terület alkalmas a közterület közforgalom számára történő visszaadására külön dokumentálni kell.

(10) A vészhelyzet megszüntetését követően is köteles az igénybevevő a közterületet helyreállítani.

(11) A közterület-helyreállítására vonatkozó kikötéseket a közterület-bontási engedélybe bele kell foglalni.

(12) A közterület-bontási engedélyt meg kell tagadni:

a) ha az engedélyes az engedélyben meghatározott területen kívüli területre kérelmet nyújt be, de az engedélyben meghatározott területen az engedélytől eltérően nem megfelelő ütemben végzi a munkáját, mindaddig, míg a folyamatban lévő munkák üteme az engedélyben meghatározott mértéket el nem éri vagy elmaradása van a munkaterületek helyreállításában, mindaddig, míg a munkaterületet helyre nem állítja,

b) ha az engedélyest felszólították vagy kötelezték valamely korábbi bontás helyreállítására, javítására, a munkaterület biztosítására vagy egyéb hiányosságának pótlására vonatkozóan, mindaddig, míg a felszólításban, kötelezésben előírtakat maradéktalanul nem teljesíti.

23.§ Az engedély nélkül elhelyezett, illetve a lejárt engedélyű hirdető-berendezés, hirdetmény, információs tábla eltávolítását el kell rendelni. Amennyiben az engedély nélküli elhelyezés az önkormányzati tulajdon állagának sérelmével járt, a hirdető-berendezés, hirdetmény, információs tábla engedély nélküli elhelyezőjét kötelezni kell az önkormányzati tulajdon helyreállítása költségének megtérítésére.

24. § A rendelet szerint elhelyezett hirdető-berendezés eredeti állapotának megfelelő karbantartása a hirdető-berendezés tulajdonosának, vagy amennyiben van külön megállapodás az üzemeltetőjének a feladata és kötelessége.

25.§ A közterület-használati díj megfizetéséről az engedélyben úgy kell rendelkezni, hogy annak megfizetéséig az engedélyben meghatározott tevékenység nem kezdhető meg.

26. § A közterület-használati díjat a kérelemben megjelölt időtartamra, de legalább 1 napra kell megállapítani.

27.§ (1) Amennyiben a közterület-használati engedély engedélyese által a kérelemben megjelölt tevékenység rendeltetésszerű gyakorlása a zöldterület károsodását vonja maga után, a közterület-használati díjon felül a rendelet 4. mellékletében meghatározott zöldterület igénybevételi díjat is köteles megtéríteni.

(2) A zöldkár megtérítésére kell kötelezni azt az engedélyest is, akinek közterület-használati engedélye nem tartalmazott rendelkezést a zöldterület használatára vonatkozóan, de az általa végzett tevékenységgel összefüggésben a zöldterület károsodott.

(3) A zöldterület helyreállítását az önkormányzat, vagy az általa megbízott cég végzi.

(4) Zöldterület-igénybevételi díj fizetése nélkül bontható fel a közterület:

a) ha a beruházás a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti közszolgáltatás ellátását szolgálja,

b) ha az Önkormányzat vállalta valamely helyi közügy megoldását, és a beruházás ezen feladat ellátását szolgálja,

28. § A közterület-használati díjat egy összegben előre kell megfizetni.

29.§ (1) Az üzembentartó használton kívüli gépjárművét saját költségén köteles a közterületről haladéktalanul eltávolítani.

(2) Amennyiben a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkezik, közterületen nem tárolható.

30.§ (1) A használaton kívüli gépjármű hatósági elszállítása előtt az Önkormányzat írásban felszólítja az üzembentartót, tulajdonost a gépjárművének 3 napon belül történő eltávolítására.

(2) A szabálytalan elhelyezés miatt baleseti veszélyt jelentő, vagy a forgalmat nagy mértékben akadályozó, a közterületen tárolt használaton kívüli gépjárműveket a rendőrhatóság, az Önkormányzat – az erre felhatalmazott vállalkozóval, gazdasági társasággal tárolás céljából elszállíttatja.

(3) Hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező gépjármű esetében, ha az üzembentartó, tulajdonos kiléte nem állapítható meg, a jármű azonnali hatállyal elszállítható.

(4) A hatósági elszállításnál a gépjármű műszaki állapotát az Önkormányzat képviselője- szükség esetén szakértő bevonásával – állapítja meg és erről jegyzőkönyvet, továbbá videó vagy fényképfelvételt készít. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a gépjárművön, járműben talált tárgyakat is.

(5) Az önkormányzat az elszállítás napjától számított 15 napon belül az üzembentartót, vagy a tulajdonost írásban felszólítja, hogy a járművet a tárolás helyéről 30 napon belül szállítassa el.

(6) A hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező, továbbá az elszállítás napjától számított 30 nap elteltével ki nem váltott használaton kívüli gépjárműveket az Önkormányzat által megbízott szervezet értékesítheti.

(7) A gépjárművek és azokban lévő tárgyak felhasználására és értékesítésére a Ptk. felelős őrzésre vonatkozó szabályai az irányadók.

(8) Az üzembentartó, tulajdonos jogosult az elévülési időn belül az értékesítés során befolyt és az Önkormányzat, illetve az általa megbízott szervezet, költségeivel csökkentett összegre vonatkozó igényeit érvényesíteni, illetve köteles a többletköltséget megtéríteni, amennyiben a tulajdonjog igazolást nyer.

31.§ (1) Közterületen rendezvény megtartására csak abban az esetben adható közterület-használati engedély, ha a kérelemben az alábbi adatok is szerepelnek:

a) a főrendező személye, aki a rendezvény egészéért felelősséggel tartozik,

b) résztvevők várható száma,

c) a rendezvényt reklámozó táblák, transzparensek kihelyezésének helye,

d) a rendezvény jellegéből adódó, szükséges technikai igények felsorolása, azok biztosítási forrásának megjelölése.

(2) A rendezvény teljes ideje alatt és az azt követő egy óra időtartamáig a rendezők kötelesek biztosítani a rend betartását, és a rendezvény helyszínéről történő kulturált elvonulást.

(3) A rendezvény területének folyamatos tisztán tartásáról a rendező köteles gondoskodni.

14. A közterületek filmforgatás célú igénybevétele

32. § (1) A mozgóképről szóló 2004. II. törvény (továbbiakban: Mgtv.) szerinti hatósági szerződés abban az esetben hagyható jóvá, ha a kérelmező a következő feltételek teljesítését vállalja:

a) az eredeti állapot helyreállítását,

b) az igénybe vett közterület és közterületen elhelyezett tárgyak rendben és tisztán tartását,

c) a keletkezett hulladék elszállításáról való gondoskodást,

d) a filmforgatással érintett lakosság és vállalkozások tájékoztatását a filmforgatással kapcsolatos lényeges információkról,

e) az esetleges forgalomkorlátozásokról tájékoztató megjelentetését a helyi médiában, továbbá

f) a filmforgatás miatti vagy azzal összefüggésbe hozható esetleges károk megtérítését, beleértve a harmadik személy által az önkormányzat felé érvényesített kárt is.

(2) Amennyiben a hatósági szerződés megküldésének időpontjában az adott közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a közterület-hatósági szerződés jóváhagyását meg kell tagadni.

(3) Meg kell tagadni a hatósági szerződés jóváhagyását annak a kérelmezőnek, akinek a közterület-használati szerződése a kérelem benyújtását megelőzően egy éven belül jogellenes közterület-használat, vagy díjfizetési hátralék miatt szűnt meg, vagy jóváhagyott hatósági szerződésétől eltérően szabálytalanul használta a közterületet, vagy a megállapított díjat nem fizette meg, vagy annak, akinek a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül az önkormányzattal szemben bármilyen kiegyenlítetlen tartozása volt.

(4) A filmforgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén az önkormányzat az akadály elhárulása után az esetleges kárelhárítást vagy helyreállítást követő 10 munkanapon belül biztosítja újra a közterületet olyan időtartamban, ameddig a filmforgatás akadályozva volt.

(5) A filmforgatás célú közterület-használatért fizetendő díj megegyezik az Mgtv. 3. mellékletében foglalt legmagasabb díjtételek mindenkori mértékével.

(6) A kérelmező a közterület-használati díj megfizetése alól abban az esetben mentesíthető, ha a filmalkotás közérdekű célt szolgál. A közérdekű célt a Bicskei Polgármesteri Hivatal igazolja.

(7) Közérdekű célnak minősül a (7) bekezdésre nézve:

a) az önkormányzat intézménye, az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint ezek tulajdonában lévő gazdasági társaság által vagy érdekében,

b) oktatási célok érdekében,

c) tudományos célok érdekében,

d) ismeretterjesztési célok érdekében végzett filmforgatás.

(8) A filmforgatás célú közterület-használat együttesen nem haladhatja meg a teljes közterület 80%-át. Ezen belül a technikai kiszolgálás, stáb, valamint parkolás céljára történő közterület-használat nem haladhatja meg a teljes közterület 40%-át.

(9) A filmforgatás célú közterület-használat időtartama nem haladhatja meg a 90 napot.

(10) Ünnepnapra filmforgatás célú közterület-használat nem hagyható jóvá.

(11) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

15. A közterület-használati díjszámításának alapjai

33.§ (1) A közterület-használati díjat e rendelet 1. mellékletében foglalt díjtételek alapulvételével kell megállapítani.

(2) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó- az alapterületen túlnyúló – szerkezet, ponyva, tető területének vetületét együttesen kell figyelembe venni.

(3) Hirdetőtábla és hirdető-berendezés esetén annak hirdetőfelületét kell számításba venni.

(4) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.

(5) Kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterületet egységesen egy négyzetméternek kell tekinteni.

16. A közterület használati díj megfizetése

34. § (1) Engedélyes külön kérelmére, amennyiben igazolja, hogy a díj egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene számára, a díj havi részletekben is fizethető.

(2) A közterület-használati díj megfizetése történhet:

a) készpénzben, Bicske Város Önkormányzata pénztárába,

b) kiadott átutalási postautalványon,

c) átutalással az Önkormányzat 11736020-15727048 számú átutalási számlájára.

(3) A közterület-használati díj befizetésének ellenőrzéséről és behajtásáról a polgármester a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(4) A nem önkormányzati tulajdonban lévő, de közforgalom számára megnyitott területek használati díja a terület tulajdonosát illeti, - az erről szóló külön szerződésben foglalt keretek között – a használatához azonban engedély kiadása szükséges.

(5) A közterületen, nem önkormányzati tulajdonban lévő közterületi tárgyakon elhelyezett hirdetések- az erről szóló külön szerződésben foglalt keretek között – közterület-használati engedélyhez kötöttek és díjfizetési kötelezettség alá esnek, függetlenül a tulajdonosnak fizetendő egyéb díjaktól.

17. A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

35.§ (1) A közterület engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén- minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

(2) A közterület engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő használata esetén- a ténylegesen használt időtartamra – az egyébként irányadó közterület-használati díj fizetendő meg.

(3) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés egyéb feltételeinek megfelel – kérelmére – a hatóság a közterület-használatot engedélyezheti. Ebben az esetben sem mentesül a használó a (2) bekezdésben előírt jogkövetkezmények alól.

(4) A közterületen engedély nélkül kint lévő anyagok, hirdetőtáblák beszállításáról az engedélyező hatóság gondoskodhat, amennyiben a tulajdonos személye ismeretlen, vagy azt a tulajdonos a számára kitűzött határidőn belül nem szállítja el. Az utóbbi esetben a költségek a tulajdonost terhelik.

(5) Az engedélykérelem benyújtása, a terület elhagyására szóló kötelezés fellebbezése a terület használatára nem jogosít.

18. A közterület helyreállítása

36.§ (1) Az engedélyes által az igénybevett közterületek eredeti állapotba történő helyreállítását, az engedély érvényességi idejének lejártát, visszavonását követő 3 napon belül az engedélyes, az érvényben lévő műszaki szabványok, hatályos jogszabályok és irányelvek figyelembevételével saját költségén köteles elvégezni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén, az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatosan felmerülő költségek az engedélyest terhelik.

4. Záró rész

37.§(1) Ez a rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.

2.  A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Bicske Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület használati díjának megállapításáról és a szerződés megkötésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2008. (X.30.) rendelete.

Tessely Zoltán                                                                    Dr. Szabolcs Mária

 polgármester                                                                                 jegyző

Z Á R A D É K :

A rendelet a mai napon kihirdettem.

Bicske, 2014. január 17.

Dr. Szabolcs Mária

jegyző