1. § (1) A jelen rendelet hatálya Besnyő Község teljes igazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4)¹ A T-4M/2016 számú Külterületi Szabályozási Terv módosítás fedvényterv hatálya a Kelenföld-Pusztaszabolcs vasútvonal korrekció által érintett területekre terjed ki.

2. § (1) A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A helyi építési szabályzat az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendeletben² meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

(3) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és/vagy építési övezete a szabályozási terveknek megfelelően megváltozik, telekalakítás és építés csak a megváltozott előírások szerint engedélyezhető.

(4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (pl. terület-előkészítés, közművesítés) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.

(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amely közterületről vagy erre a célra kialakított, önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról, gépjárművel megközelíthető.

3. § A szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók.

4. § (1) Az egyes övezetekre vonatkozó előírásoktól eltérő telekalakítást engedélyezni nem szabad.

(2) Az egyes létesítmények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális közművesítettségét az OTÉK előírásainak, a szabályozási tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani.

(3) A beépítésre nem szánt területeken az építési engedélyhez kötött építmények elhelyezhetőségének feltételeit az OTÉK és a jelen rendelet előírásait követő elvi építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni.

(4) A település lakó- és vegyes területein nem engedélyezhető a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló rendelet³ szerinti telepengedélyezési eljáráshoz kötött szolgáltató tevékenység.

5. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol új építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

(3) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(4) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén új építési engedély csak akkor adható, funkció váltás csak akkor engedélyezhető, ha az OTÉK 8. §-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében a teljes közműellátás rendelkezésre áll, ettől eltérni csak a csapadékvíz elvezetés vonatkozásában, a (14) bekezdésben leírtak betartásával lehet.

(5) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a villamosenergia ellátáson kívül, jelen §. 7.-es bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás, valamint a szennyvízelvezetés a 9., a felszíni vízrendezés a 14. bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.

6. § (1) A belterület 475/3 hrsz. Területen kiépített vízműkutak körül a szükséges védőtávolságot biztosítani kell, azon belül épületeket, építményeket elhelyezni nem lehet. A védőterületen és a környező ingatlanok területén a területhasználatot a vonatkozó jogszabályok szerint kell előírni⁴.

(2) Belterületen utcák kialakításával történő fejlesztés esetén az ivóvíz ágvezetékek körvezetékké átalakítandók.

(3) Beépítésre szánt területen új vízvezetéket építeni csak a közcsatorna-hálózat kiépítésével egyidejűleg szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna üzembe helyezését követően lehet.

(4) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tüzivíz ellátás biztosítható.

(5) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.

7. § (1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

(2) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(3) Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.

(4) A Váli-víz partélétől 6-6 m, az önkormányzati kezelésében lévő egyéb állandó, illetve időszakos vízfolyás partéleitől 3-3 m, a nyílt árkok karbantartására legalább 2-2 m szélességü sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. Tó parttól 10 m-es sávot kell karbantartás céljából szabadon hagyni. A karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.

(5) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.

(6) A település hosszútávú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére, a készítendő csapadékvíz elvezetési tanulmánytervben rögzített lehatárolásnak megfelelően:

(7) A csapadékvíz élő vízfolyásba, tóba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(8) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (A szűk keresztmetszetű helyek kapacitásbővítésének tényleges megvalósítását, vagy a nagyobb mennyiségű víz gyorsabb lefutását megakadályozó helyi záportározó létesítésének megvalósítását követően adható csak ki a használatba vételi engedély.)

(9) A szikkasztó árkok füvesítéséről, a fű kaszálásáról, továbbá az árok és az áthidalók tisztántartásáról gondoskodni kell.

(10) Vegyszerrel, továbbá szerves hulladékkal, állati trágyával szennyezett felületekről csapadékvíz szikkasztó árokba nem vezethető.

(11) 10, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos!

8. § (1) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen új fejlesztési területen (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási hálózatot építeni, már beépült területen a meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. A szilárd burkolattal rendelkező utak soron következő rekonstrukciója, illetve burkolatlan utak szilárd burkolatának kiépítésekor kell a meglevő, föld feletti vezetéket föld alá helyezni az útépítés kapcsolt beruházásaként.

(2) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásitási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágitási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(4) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

9. § (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként házi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(2) Földgázvezetéket telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

10. § (1) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. A földfeletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban egyelőre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetõségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(2) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamos energia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Az ágazati rendelet szerinti közszolgálati, iparági hírközlési antennák, létesítmények csak építési engedéllyel helyezhetők el. A hírközlési antennák, létesítmények telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.

11. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A település közterületein az alábbi építmények helyezhetők el:

(3) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

12. § (1) A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a Kulturális örökség védelméről szóló törvény⁵ szerint kell eljárni. Az ismert régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak. A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák, ill. telekalakítás során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni. Ha a lelőhely elkerülése a fejlesztés költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás máshol nem valósítható meg, a veszélyeztetett lelőhelyet fel kell tárni. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Fejér megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult, a beruházó költségére. A megelőző feltárásra a beruházónak a tv.⁶, valamint a vonatkozó rendelet⁷ szerint szerződést kell kötnie a Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságával. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen végzett földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságát haladéktalanul értesíteni kell.

(2)⁸

(3)⁹

(4)¹⁰

13. § (1)¹¹

(2)¹²

(3)¹³ A Váli-víz menti, az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek a település helyi természetvédelemre érdemes elemei. Területünkön építési engedély csak az illetékes természetvédelmi hatóság (Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) szakhatósági állásfoglalásának megfelelően adható ki.

(4)¹⁴

(5)¹⁵

(6)¹⁶

(7) Szélerőmű csak a település belterületétől legalább 400 m-es távolságra helyezhető el.

14. § (1) Az emissziós pontforrások környezet terhelési határértékeit a 21/2001 (II.14.) kormányrendelet (a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról) felhatalmazása alapján az illetékes szakhatóság (Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség) állapítja meg, a 4/2002 (X. 7.) KvVM rendelet zónabeosztása és a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet határértékeinek megfelelően.

(2) Besnyő a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló jogszabály¹⁷ szerint ú.n. érzékeny besorolású terület. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során jogszabályban¹⁸ előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges vonatkozó határértékek teljesíthetők.

(3) A központi major 262 hrsz., sertéstelep és hígtrágyakezelő telep 072/1 , 072/2 hrsz, tehenészet 0104/1, 0104/5 hrsz, Felsőbesnyő major 075/7, 075/8, 075/9 hrsz ingatlanok és Belmajor területén a talajok szerves anyag felvevő képességét rendszeresen, a jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelően vizsgáltatni kötelesek. Az 50/2001. (IV.3. ) Korm.r. valamint a 49/2001. (IV.3) Korm.r. előírásai maradéktalanul betartandók. Az önkormányzatot a vizsgálat eredményeiről tájékoztatni kell.

(4) Beruházások megkezdése előtt a termőföld letermeléséről és deponálásáról a talajvédelmi szakhatóság (Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi szolgálat) rendelkezéseinek megfelelően gondoskodni kell.

(5)¹⁹ A Duna menti vízművek vízbázisának a Szabályozási terven (T4 jelű tervlap) feltüntetett hidrogeológiai védőterületén telekalakítás, tevékenységek folytatása, épületek és építmények elhelyezése a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint, továbbá a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalását figyelembe véve lehetséges.

(6) A talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében építési illetve használatbavételi engedély belterületen és gazdasági területen csak a szennyvízhálózatra való rákötés esetén adható ki.

(7) A talaj és a felszínalatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(8) Külterületen a tulajdonos köteles gondoskodni a telken keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállíttatásáról.

(9) Nagylétszámú állattartó telep csak mezőgazdasági és gazdasági övezetben létesíthető az Állategészségügyi Szabályzat ( 41/1997. (V. 28.) FM rendelet) előírásainak megfelelő módon. Új nagylétszámú állattartó telep lakóterülethez, sport-szabadidő területekhez, temetőhöz 300 m-nél közelebb nem helyezhető el.

(10) A kislétszámú (háztáji) állattartás céljára szolgáló építmény csak a jelen rendelet előírásai valamint az Önkormányzat állattartási rendelete és az egyéb jogszabályok, hatósági előírások szerint lehetséges.

(11) A település hulladékgazdálkodásra a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet értelmében hatályba lépett Közép-dunántúli régióra vonatkozó Területi Hulladékgazdálkodási Terv vonatkozik.

(12) A felhagyott kommunális hulladéklerakók rekultivációja a tulajdonosok feladata.

(13) Veszélyes hulladék az üzemek és intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartása mellett tárolható.

(14) Hulladékudvar létesítése csak általános mezőgazdasági és gazdasági területen engedélyezhető.

(15) Az egyes, elsősorban kereskedelmi, gazdasági, ipari, raktározási tevékenységeket illetően a tervezett tevékenységtől és nagyságrendtől függően figyelembe veendő a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14) Korm. rendelet is.

(16) A gazdasági övezetekben különleges veszéllyel (tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes), vagy nagy zajjal járó tevékenység nem folytatható.

(17) A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége.

(18) A zaj és rezgés elleni védelem határértékeit a 8/2002 (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet (a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) szerint kell figyelembe venni.

15. § (1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

(2) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni²⁰, hogy a védett építményektõl 100m-nél nagyobb távolság ne legyen.

(3) Az úthálózatot²¹ úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat és területet.

16. § (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. A település központi belterületének lakóterületei a 0,5 legnagyobb szintterület-sűrűségű falusias lakóterületbe soroltak.

(2) A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. Az övezetekben a legkisebb építménymagasság 4 m lehet.

(3) A lakóterületeken belül csak a jelen rendeletben előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó tevékenység folytatható.

(4) Az előkert méretét, egyéb előírás hiányában, a kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Új beépítésű utcákban az előkert mérete 5 m legyen. Az oldal- és hátsókertre vonatkozóan az OTÉK 35. és 36. §-ait kell alkalmazni, a rendelet egyéb előírásait is figyelembe véve. Az övezetekben nyúlványos telek kialakítható, a teleknyúlvány szélessége 3 m legyen.

(5)²²

(6) A telkeken belüli vízelvezetés elégtelensége következtében a szomszédos létesítmények, telkek ne károsodjanak.

(7) Az övezetekben az épületek igényesen, tájba illő módon, a hagyományos színezést alkalmazva kell kialakítani. Új lakóépület tervezésekor a gépkocsi elhelyezéséről is gondoskodni kell, a garázs a lakóépülettel egy tömbben alakítandó ki, utcai garázsbejárat nem tervezhető. Terepszint alatti építmény a lakóövezetekben elhelyezhető, a beépítettség 30 %-ig.

(8) Az utcai kerítés legfeljebb 1,70 m magas lehet. Az utcai kerítéssel egybeépített tároló legfeljebb 2 m² lehet. Az övezetekben elhelyezhetők kerti építmények (fedett, nyitott, maximum 20 m² területű építmények), ezeket az építési hely határvonalán belül lehet elhelyezni. A telken belül medence elhelyezhető úgy, hogy a telekhatároktól legalább 3-3 m-t el kell maradni.

(9) Az övezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti határértékeket meghaladó kibocsátású, a lakókörnyezete zavaró (nagy szállítási igényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők. Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

17. § (1) A falusias lakóterületeken lakóépület, mező- és erdőgazdasági építmények, a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el. A területen elhelyezhető továbbá szálláshely szolgáltató épület, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, valamint sportépítmény is.

(2) A falusias lakóterület építési övezeteink legfontosabb előírásai:

18. § (1) A településközpont vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek és sportépítmény helyezhetők el. A területen az OTÉK 31. §(2) bekezdésének figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági építmény és terepszint alatti építmény is, legfeljebb a beépítettség 30 % -ig. A vegyes területek övezeteiben csak igényesen kialakított, magastetős épület helyezhető el.

(2) A terület építési övezetének legfontosabb előírásai:

19. §²⁴ (1) Az övezetekben elsősorban nem jelentős zavaró hatású (a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meg nem haladó kibocsátású, nem nagy szállításigénylő, nem zajos és bűzös, porszennyeződést nem okozó) gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Az övezetekben elhelyezhetők még, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási és egyéb irodaépületek, parkolóház, üzemanyagtöltő is. Az övezetekben kivételesen elhelyezhető még, az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembe vételével egyéb közösségi szórakoztató épület is. Terepszint alatti építmények az övezetben, a településkép-védelem szempontját is figyelembe véve, elhelyezhetők, legfeljebb a beépítettség 30%-ig. Az övezetek telkein a lakóterületek felé legalább 5 m széles beültetési sáv alakítandó ki.

(2) A gazdasági területek építési övezeteinek előírásai:

(3) A Gksz-1 és Gksz-2 övezetek telkein legalább 10 m-es elő- és 20 m-es hátsókert biztosítandó.

(4) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

20. § (1) Ipari gazdasági területen olyan gazdasági célú ipari építmények helyezhetők el, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az ipari gazdasági területen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. Terepszint alatti építmények az övezetben, a településkép-védelem szempontját is figyelembe véve, elhelyezhetők, legfeljebb a beépítettség 30%-ig.

(2) A gazdasági területek építési övezeteinek előírásai:

21. § (1) A különleges terület a jellemző használat, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetbe sorolódik:

(2) A különleges terület övezetének részletes előírásai az alábbiak:

22. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) A Gksz-1 és Gip-2 övezetben tervezett utcák közforgalom számára megnyitott magánútként is kialakíthatók. Hálózati szerepük a kiszolgáló utakéval azonos. Kiépítésük paraméterei a B.VI.d.A. tervezési osztályba sorolásnak feleljen meg. Szabályozási szélesség 16,0 méter.

(3) A település jelenlegi belterületi határán kialakított utak mellékút kategóriába sorolódnak. Tervezési osztályba sorolásuk: B.V.c.B 50 km/h. Belterületi gyűjtőút, c hálózati funkció, környezeti körülmény „B” lazán beépített terület, érzékeny környezet szabályozási szélesség 22,0 m.

(4) A település egyéb útjai belterületi kiszolgáló utak tervezési osztályba sorolásuk B.VI.d.B. 40 km/h „d” hálózati funkció, „B” lazán beépített terület, érzékeny környezet vt = 40 km/h.

(5) A külterületen tervezett összekötő utak szabályozási szélessége 30m.

(6) A megyei területrendezési tervben szereplő összekötő utak területigényét biztosítani kell.

(7) Az M6-os autópálya tengelyétől számított 250-250 méter sávon belül épület nem helyezhető el.

(8)²⁸ A KÖ-P jelű felszíni gépjárműparkoló övezet a gépjárművek elhelyezése mellett az annak működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál, legfeljebb 5% beépítettséggel. Az övezetben az épületek a telekhatárra helyezhetők, építménymagasságuk legfeljebb 4,0 méter lehet.

23. § (1) Zöldterület a "Szabályozási terv"-en Z szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2) A zöldterületek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak: Z-1: közpark, Z-2 : sportpálya. Az egyes övezetek részletes előírásai az alábbiak:

24. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók:

(2) Védett erdőterületbe az országos ökológiai hálózat, a természeti területként nyilvántartott erdőterületek és a Natura 2000 területek területén található erőterületek tartoznak.

(3) A védett erdő övezetben (Ev-1) a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdő övezetben a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli erdőművelés (szálaló vágás, őshonos fafajokkal történő erdőtelepítés, erdőfelújítás), ill. a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható. Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(4) A védő erdőterületen (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak), rekreációs célú építmények helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(5) Erdőtelepítés, erdőfelújítás során valamennyi erdőterületen a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

(6) Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni.

(7)²⁹ Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai, ill. a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelési terve szerint történhet.

25. § (1) A Külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a Külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(2) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

(3) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

(4) Mezőgazdasági területen (Má és Mk jelű) építési engedély kiadása a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 17§ f.) pontja szerint, földhivatali engedély birtokában lehetséges.

(5) A mezőgazdasági területek részletes előírásai az alábbiak:

26. § (1) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek közé az országos ökológiai hálózat, a természeti területként nyilvántartott erdőterületek és a Natura 2000 területek területén található mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m², szélessége min. 30m.

(3) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(4) Gazdasági épületek, építmények kizárólag a gyep művelési ág fenntartása érdekében helyezhetők el (pl. istálló és takarmánytároló létesítmények), amennyiben az épületek, építmények kialakításához az elsőfokú természetvédelmi igazgatóság is hozzájárul.

(5) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen a gyep művelési ág megváltoztatása, ill. közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(6) A Váli-víz mentén 50-50 m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyep művelésű területhasználat megőrizendő.

(7) Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást.

(8)³⁰

27. § (1) Általános mezőgazdasági területen kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m², szélessége min. 30m.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el.

(3) Tanyagazdaság lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK 33. §-ában felsorolt feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek tartalmaznia kell. A használatba vételi engedély az előírt feltételek teljesülését követően adható ki.

(4) Tanyagazdaság lakóépületének alapterülete legfeljebb az övezetben megengedett beépítési % fele, de legfeljebb 200 m² lehet.

(5) Tanyagazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni (tanyaudvar), amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m2-t.

(6)³¹

(7) Általános mezőgazdasági területen több telekből álló, legalább 40 ha nagyságú birtoktest alakítható ki. Birtoktest kialakításába kizárólag olyan telkek vonhatók be, amelyek közül minimálisan 20 ha területű egymással határos. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a birtokközpont telkének területe legalább a 10 000 m²-t (1ha) eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem korlátozza, ill. veszélyezteti.

(8) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek a vonatkozó jogszabályok³² előírásain túlmenően kertészeti tervet³³ is tartalmaznia kell. A Kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M1: 200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, kitűzési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök készíthet.

28. § (1) Vízgazdálkodási területbe a Váli-víz medre és partja tartozik.

(2) A partélektől számítva a vízfolyások parti sávja 6-6 m, a víztározóé 3 m.

(3) Az övezetben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki.

(4) A parti sávban kizárólag gyep, vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.

29. § A rendelet 2006. január hónap 1. napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.