1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ercsi Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat

(3) Az önkormányzati testület megnevezése Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(4) A képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése és székhelye Ercsi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), 2451 Ercsi, Fő u. 20.

(5) Az önkormányzat működési területe: Ercsi város közigazgatási területe.

(6) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a jegyző, a polgármesteri hivatal, Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás.

(7) Az önkormányzat intézményei:

2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat címere pajzs alakú, fehér mezőben a Duna és két zöld domb látható. A látómező szerinti bal oldali dombon a katolikus templom, a jobb oldali dombon az Eötvös-obeliszk látható. A kék mezőben Ercsi 1638-ban használt pecsétje látható.

(3) Az önkormányzat zászlója kék színű, téglalap alakú, közepén Ercsi város címerével.

(4) Az önkormányzat zászlóját a Magyarország nemzeti ünnepei ünneplésekor, a nemzetközi vagy kiemelt jelentőségű helyi ünnepi alkalommal kell felvonni. A zászlófelvonás elrendelése a polgármester hatásköre.

(5) Az önkormányzat pecsétje kör alakú bélyegző, közepén Ercsi város címerével.

(6) Az önkormányzat kör alakú díszpecsétjén középen Ercsi Város 1638-ban használt körpecsétje, a köríven a következő felirat olvasható ’Ercsi Város Önkormányzata’.

(7) Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni a képviselő-testület által adományozott kitüntetések, díjak oklevelein, valamint az önkormányzat nemzetközi kapcsolatot tükröző dokumentumain.

(8) Az önkormányzati jelképek használatának rendjére vonatkozó szabályokat a képviselő-testületnek Ercsi város jelképeiről szóló önkormányzati rendelete szabályozza.

3. § (1) Az Önkormányzat díszpolgári címet, egyéb elismeréseket, díjakat adományoz.

(2) A díszpolgári cím, egyéb elismerések, díjak adományozására vonatkozó szabályokat a képviselő-testületnek a városi kitüntető címek, díjak, más elismerések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló önkormányzati rendelete szabályozza.

4. § Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell feltüntetni.

5. § (1) Az Önkormányzat pecsétjének körirata Ercsi Város Önkormányzata.

(2) A polgármester és a jegyző, a Polgármesteri Hivatal hivatalos köralakú pecsétjének körirata:

6. § Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésre

7. § Az önkormányzat bélyegzőjét kell továbbá használni

8. § A polgármester bélyegzője az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére. Ilyen dokumentum különösen: meghívó, levél, intézkedés, utasítás, határozat.

9. § A jegyző, a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjének használatára vonatkozó szabályokat a Ercsi Polgármesteri Hivatal Bélyegzőhasználati Szabályzata tartalmazza.

10. § A jegyző gondoskodik a 4. §-ban használt bélyegzők nyilvántartásáról.

11. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek a hirdetmény Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezése minősül.

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (3) bekezdése, valamint annak 1. melléklete szerinti Általános közzétételi listaszerinti közzététel a www.ercsi.hu elnevezésű, Ercsi Város saját honlapján történik.

(3) A tájékoztatás céljára egyéb mód is igénybe vehető, így különösen az önkormányzat közéleti és kulturális lapja a Ercsi Híradó.

(4) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembevételével, a polgármester és a jegyző feladata.

12. § A lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében működtetett médiumok (honlap, önkormányzati újság, közösségi média) költségeit az önkormányzat költségvetésében biztosítja.

13. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendeletben foglaltak szerint, tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és bizottsága ülésén.

(3) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:

(4) Tanácskozási jog azon társadalmi szervezet, önszerveződő közösségének képviselőjét illeti meg, mely szervezet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szerint vezetett közhiteles nyilvántartásban Ercsi székhellyel szerepel, és kéri önkormányzati nyilvántartásba vételét működési területének (tevékenysége céljának) és képviselője nevének, értesítési címének, képviseleti jogosultsága terjedelmének megjelölésével egyidejűleg.

(5) Az együttműködő szervezetek felsorolását az őket érintő tárgykör feltüntetésével, a 1. melléklet tartalmazza.

14. § (1) A képviselők fogadó óráinak időpontját a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselők fogadó óráinak megtartására a Polgármesteri Hivatal áll rendelkezésre. A képviselői fogadó órákat az Ercsi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egysége koordinálja és biztosítja a lebonyolításhoz szükséges feltételeket.

(3) A képviselő a fogadóóráját a (1) bekezdésben meghatározott időpontot megelőző 6. nap 10,00 óráig jelenti be írásban az Ercsi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységénél, mely a fogadóóráról a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján történő közzététellel értesíti a lakosságot.

15. § A helyi népszavazásra vonatkozó rendelkezéseket a képviselő-testületnek a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló 11/2015. (V.27.) önkormányzati rendelete szabályozza.

16. § (1) A képviselő-testület feladatai körében - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos közigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel.

(2) Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(3) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.

17. § A képviselő-testület az Önkormányzat - az Mötv. 10. § (2) és 13. § (1) bekezdésében foglalt - feladatai ellátásának mértékét – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembevételével – az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

18. § (1) A képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület által a jegyzőre ruházott hatáskörök felsorolását az 4. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület által a bizottságokra ruházott hatáskörök és feladatok felsorolását a 5. melléklet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

19. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

20. § (1) A Képviselő-testület 9 főből áll.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek. A képviselők (a továbbiakban: képviselő) és a polgármester neve az önkormányzat honlapján kerül közzétételre.

21. § A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

22. § (1) A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni, és erről a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell a lakosságot.

(2) Az alakuló ülés összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök gondoskodik.

(3) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.

(4) Az alakuló ülés a polgármester döntése alapján Ercsi Eötvös József Művelődési ház és Könyvtár nagytermébe is összehívható.

23. § Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:

24. § Az alakuló ülésen a 23. §-ban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a képviselő-testület döntése alapján.

25. § (1) A Polgármester döntése alapján a 23. § 7.–16. pontjaiban meghatározott napirendek későbbi ülésre halaszthatók.

(2) A Képviselő-testület alakuló vagy azt követő ülésén esedékes Szervezeti és Működési Szabályzatot, és a képviselői, a bizottsági tiszteletdíjakat érintő rendeletalkotás vonatkozásában a bizottsági véleményezés, valamint a személyi javaslatok tekintetében az írásos előterjesztés nem kötelező.

(3) Amennyiben az alakuló vagy azt követő ülésen a költségvetési rendelet módosításával összefüggő előterjesztés megtárgyalására kerül sor, úgy abban az esetben a polgármester a kötelező bizottsági állásfoglalás kialakítása céljából tartandó bizottsági ülés időtartamára szünetet rendel el. Az elrendelt szünet idején – az általános szabályoktól eltérően – a bizottság elnöke a bizottság ülését szóbeli, vagy rövid úton történő közlés formájában azonnal összehívhatja. A bizottság ezen ülésén más napirend nem tárgyalható.

26. § Az esküvevő - eskü szövegét előmondó -, a polgármester által felkért díszpolgár, távolléte, akadályoztatása esetén a polgármester, mindkettőjük távolléte vagy akadályoztatása esetén a korelnök.

27. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább hat alkalommal tart rendes ülést. A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

(2) A képviselő-testület – rendkívüli ülés kivételével – július 1. és július 31. napja között nem ülésezik.

(3) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott hónapban tartja, elsősorban a hónap utolsó hetének kedd napján. A képviselő-testület rendes ülésének kezdő időpontja 17.00 óra.

(4) A képviselő-testület a (3) bekezdésben foglaltaktól egyszerű többséggel hozott határozatával eltérhet.

28. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy képviselő-testületi döntések alapján előretervezett napirendeket tartalmazza.

(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző december 15. napjáig javaslatot tehetnek a következők:

(4) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyév január 31. napjáig.

29. § A munkaterv tartalmi elemei:

30. § (1) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet elektronikus úton meg kell küldeni a 46. § -ban megjelölt személyeknek, szervezeteknek.

(2) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni a helyben szokásos módon és a város honlapján.

31. § (1) A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni

(3) A polgármester saját hatáskörében összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az önkormányzat, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

(4) A rendkívüli ülésre vonatkozó - az indokot is tartalmazó - meghívót az ülés előtt legalább két nappal kell kiküldeni.

32. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, e-mail, levél, személyes kézbesítés. Az ülés időpontjáról a képviselőket telefonon keresztül is értesíteni szükséges.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az önkormányzat számára.

33. § A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.

34. § A rendkívüli ülésen szereplő napirendi pontokat előzetesen a képviselő-testület illetékes bizottságai is tárgyalják.

35. § (1) Évente, a munkatervében meghatározott időpontban a Képviselő-testület közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosságot legalább 15 nappal az ülés előtt tájékoztatni kell a helyben szokásos módon, az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel.

36. § A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

37. § A Képviselő-testület – a munkatervben meghatározotton kívül - közmeghallgatást tart, ha a képviselők egynegyede – de legalább 2 képviselő - vagy a Képviselő-testület bizottsága azt írásban a polgármesternél indítványozza, aki a közmeghallgatást az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra kitűzi.

38. § (1) A közmeghallgatás során minden állampolgár 5 perc terjedelemben felszólalhat.

(2) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a hatályos jogszabályokban előírt módon kell kezelni. Az érdekelteket 15 napon belül, a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

(4) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének, választása szerint, a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.

39. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás érdekében, a Képviselő-testület szükség szerint lakossági fórumot tart.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyi lakosságot a rendezvény időpontját legalább 10 nappal megelőzően a helyben szokásos módon, az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel tájékoztatni kell.

(3) A lakossági fórumot a Polgármester vezeti. A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül. A lakossági fórumon feltett és ott helyben meg nem válaszolt kérdésekre írásban, a fórumot követő 15 napon belül kell választ adni.

40. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.

(2) Ha a Polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor az alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A Polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A polgármesteri, az alpolgármesteri, a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöki tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

41. § Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:

42. § (1) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshová is összehívható.

(3) Amennyiben a képviselő-testület ülése a (1) bekezdésben foglalt helyszíntől eltérő helyszínre kerül összehívásra, az ülés megtartásának helyét a helyben szokásos módon, és az önkormányzat honlapján kiemelt helyen közzé kell tenni.

43. § (1) A képviselő-testület ülését a helyének, időpontjának, jellegének - rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, nyilvános, zárt - a napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését, a meghívó kiadmányozójának, kiadásának időpontját, az önkormányzat bélyegző-lenyomatát tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.

(2) Amennyiben olyan tény vagy körülmény merül fel, amely jellegénél fogva a képviselő-testület azonnali döntését igényli, az előterjesztés legkésőbb a képviselő-testület ülésének kezdetéig is kiosztható.

44. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének meghívójában szereplő napirendi javaslatok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

(2) Az (1) bekezdésben szereplő napirendi javaslatok sorrendje a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára felcserélhető a napirend elfogadása előtt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakról a meghívó megküldése előtt a polgármester dönt, azt követően a képviselő-testület egyszerű szavazati többséggel hozott döntésével.

45. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és a nyilvános ülési előterjesztéseket elektronikus úton kell a képviselők részére megküldeni a képviselő-testület ülésének napját megelőző legkésőbb 3 nappal. A meghívók kézbesítéséről a jegyző a polgármesteri hivatal útján gondoskodik.

(2) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a külsős bizottsági tagok, az állandó meghívottak visszavonásig érvényes írásbeli kérelemben nyilatkozhat arról, hogy a bizottsági, képviselő-testületi iratokat nem kéri elektronikus úton részére megküldeni, mert azokat papír alapon kéri megküldeni.

(3) A képviselő-testület nyílt ülése meghívottjai részére az ülés meghívóját kell megküldeni az általuk megjelölt elektronikus vagy postai kézbesítési címre.

(4) Az elektronikus postázás során a képviselők és a bizottsági tagok részére az általuk megadott e-mail címre kell megküldeni a meghívót és az előterjesztéseket.

46. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére szóló meghívót a következő személyeknek kell megküldeni:

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésére meghívottak közül a képviselő-testület és a bizottságok ülésein tanácskozási jog illeti meg:

47. § A képviselő-testület ülése a zárt ülés kivételével nyilvános.

48. § (1) A hallgatóság a képviselő-testület ülésén a részére kijelölt helyen foglal helyet és tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat, az ülés rendjét nem zavarhatja.

(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

49. § (1) Zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet:

(2) Zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel, mely esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített többség kell.

50. § (1) A zárt ülés dokumentumainak - beleértve az ülésről készült hangfelvételt is - a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.

(2) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és - amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen - az adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részt.

51. § (1) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.

(2) A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem teheti lehetővé.

(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett, a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban teheti meg, mely az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

52. § A polgármester ülésvezetői feladatai és jogkörei a következők:

53. § (1) A polgármester vagy bármelyik képviselő jogosult kezdeményezni a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(2) Az előterjesztő a javaslatot, a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

54. § Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal bármelyik bizottság elnökének kérésére tárgyalási szünetet kell elrendelni. E jog minden bizottsági elnököt ülésnaponként egy alkalommal illet meg.

55. § (1) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet előzetesen tárgyalta.

(2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése lehetőség szerint maximum 5 perc legyen. A bizottság álláspontjának ismertetésére maximum 3 perc áll rendelkezésre.

(3) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót. A napirendi pontok tárgyalása során az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak jogosultak kérdést intézni.

(4) A hozzászóló, kérdést feltevő mondanivalójának időtartama maximum 3 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 2 perc lehet.

(5) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester az eredménytelen felszólítás után a szót megvonja.

(6) A képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz arról, hogy hozzászólási jogot ad-e a képviselő-testület ülésén megjelent nem képviselő, nem tanácskozási joggal meghívott személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.

56. § (1) A vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását a képviselő-testület bármely tagja jogosult javasolni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(2) A vita lezárását megelőzően a polgármester felhívja a képviselők figyelmét, hogy jelezzék hozzászólási szándékukat. Aki a felhívásra nem jelzi hozzászólási szándékát, annak a részére az adott napirendhez – ügyrendi kérdés kivételével – hozzászólási jogot a polgármester nem biztosít.

(3) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor jogosult szót kérni és javaslatot tenni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(4) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy az ügyrendi kérdésben kezdeményezett hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a felszólalótól megvonja a szót.

(5) Törvényességi észrevétel esetén a jegyzőnek soron kívül köteles szót adni a polgármester.

57. § Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, vagy ha a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, a polgármester rendreutasítja. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

58. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja, elhagyja az ülésvezetői széket és a képviselő-testület ülése csak a polgármester szóbeli összehívására folytatódik.

59. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 5 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

(3) A polgármester határozatképtelenség esetén

(4) A határozatképtelen ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

60. § (1) A jegyzőkönyv hitelesítő feladata az ülésről készült jegyzőkönyv tartalmának aláírásával történő hitelesítése.

(2) Jegyzőkönyv-hitelesítő a képviselő-testületi ülésen végig jelenlévő olyan képviselő, aki a Polgármesteri Hivatal által elkészített jegyzőkönyvet - a kormányhivatalhoz jogszabályban előírt határidőben történő megküldés érdekében áttekinti és aláírja.

(3) A jegyzőkönyv hitelesítő személy kijelölésére a polgármester, a levezető elnök a napirend elfogadását megelőzően tesz javaslatot. A személyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

61. § (1) A polgármester, levezető elnök a jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése után terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, a képviselő és a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

62. § (1) Előterjesztésnek minősül a (2) bekezdésben megjelölt személyek által előzetesen javasolt:

(2) Előterjesztést kezdeményezhet:

(3) Az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 15 nappal írásban, indokolással és határozati javaslattal ellátva kezdeményezhetik a polgármesternél.

63. § (1) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(2) Az (1) bekezdés f)–h) pontjában foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban is kiegészítheti.

(3) A személyi javaslatok tekintetében az írásos előterjesztés nem kötelező.

64. § Az előterjesztéssel szemben alapvető követelmény, hogy:

65. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.

66. § (1) Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő, vagy az ülés összehívását követően felvetődött és döntést igénylő témát (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) a képviselő-testület ülésén új napirendi pont keretében kell napirendre venni és tárgyalni.

(2) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testület ülését megelőző napon 12.00 óráig a polgármesternél lehet benyújtani. Az indítványt tevő gondoskodik az előterjesztés elkészítéséről, amelyhez a Jegyző a polgármesteri hivatal útján segítséget nyújt, amely azonban a polgármesteri hivatal munkarendjét nem zavarhatja oly módon, hogy ezzel jelentős mértékű rendkívüli munkavégzésre kerüljön sor.

(3) A sürgősségi indítvány felvételében a képviselő-testület a napirend előtt, vita nélkül minősített szótöbbséggel hozott határozattal dönt.

(4) Sürgősségi indítványt szóban is elő lehet terjeszteni, de az előterjesztő részletesen köteles ismertetni az ügy körülményeit, a döntési igény sürgősségét. A határozati javaslatot ezen esetben is írásba kell foglalni.

67. § (1) Javaslatnak minősül a Képviselő-testület ülésére szóban vagy írásban bekerülő:

(2) Nem minősül javaslatnak:

(3) Rendelet megalkotására, módosítására vonatkozó javaslat csak írásban előterjesztett lehet.

(4) A javaslat szóbeli előterjesztése esetén a határozati javaslatot írásban a képviselők részére ki kell osztani.

(5) A döntési javaslat

68. § (1) A jelentés, a tájékoztató, a beszámoló tudomásulvétel céljából kerül a Képviselő-testület elé, ezekről szükség esetén a Képviselő-testület döntést hozhat.

(2) Az előterjesztésekhez - szükség szerint - csatolni kell az illetékes bizottság véleményét és javaslatát.

(3) A Képviselő-testület bizottsága által megtárgyalt előterjesztésekkel kapcsolatos írásos véleményt– összegzésként – a ’Bizottsági vélemény’ tartalmazza. Amennyiben a bizottság ülésére a Képviselő-testület napján kerül sor, a bizottság véleményét a bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott személy a Képviselő-testületen az adott napirendi pont tárgyalásakor szóban ismerteti.

(4) Kizárólag bizottsági vélemény ismeretében tárgyalhatóak az alábbi előterjesztések:

(5) Az írásbeli előterjesztéseket az azt tárgyaló Képviselő-testület ülés előtt legalább 15 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni, amennyiben nem a hivatal készíti elő azt.

(6) Az előterjesztésen jelezni kell, hogy az zárt vagy nyílt ülésen tárgyalandó.

69. § (1) A határozati javaslatról, rendelettervezetről vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy:

(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a képviselő-testület felé.

70. § (1) A módosító javaslat elfogadásához ugyanolyan szavazati arány szükséges, mint az eredeti javaslat elfogadásához.

(2) Kinevezés, megbízás, választás esetén, amennyiben a Képviselő-testület több jelölt vagy pályázó (a továbbiakban együtt: jelölt) közül választ, akkor minden jelöltről külön-külön kell szavazni. Minden képviselő minden jelöltre szavazhat. Azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a legtöbb szavazat eléri az adott döntéshez szükséges többséget.

(3) Amennyiben a kinevezhető, megbízható, megválasztható személyek számánál több jelölt kap az adott döntéshez szükséges azonos számú igen szavazatot, úgy e jelöltekről újabb szavazást kell tartani, és azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a döntéshez szükséges számú szavazatot.

(4) Kitüntetés, díj adományozására vonatkozó javaslat elfogadásánál a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

71. § A nemzetiségek jogairól szóló törvény által meghatározott esetekben döntéshez az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértése is szükséges.

72. § Az Mötv. 50. § - ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:

73. § A polgármester előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében szavaz a képviselő-testület, majd az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról dönt. Ha a szavazás eredményeként a képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.

74. § (1) A Képviselő-testület döntéseit – a titkos szavazás kivételével – nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás - a név szerinti szavazás esetét kivéve - kézfeltartással történik. A szavazás eredményét a Polgármester, szükség esetén közreműködők bevonásával állapítja meg.

(3) A szavazás során a képviselő szavazata ’igen’, ’nem’, vagy ’tartózkodom’ szavazat lehet. A szavazás során a polgármester először az ’igen’ szavazatok, majd a ’nem’ szavazatok, végül a ’tartózkodom’ szavazatok számát állapítja meg számszerűen, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(4) Képviselő-testületi tag döntéshozatalból történő kizárása esetén ’igen’-nel és ’nem’-mel lehet csak szavazni.

(5) A Polgármester egy döntési javaslaton belül részszavazást kérhet a javaslat egyes részletei vonatkozásában.

(6) A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a polgármester vagy bármely képviselő kéri, a szavazást meg kell ismételni.

75. § (1) Névszerinti szavazást kell tartani, az Mötv. 48. § (3) bekezdésben foglaltakon túl, ha azt:

(2) Névszerinti szavazás megkezdése előtt a polgármester szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy a név szerinti szavazáshoz szükséges névsort (a továbbiakban: névsor) a jegyző előkészítse. A névsoron fel kell tüntetni az ülés időpontját, továbbá a napirendi pont címét, a szavazásra bocsájtott szövegszerű javaslatot. A névsort a szavazás lezárását követően a jegyző aláírásával hitelesíti.

(3) Névszerinti szavazás során a jegyző írásos névsorról felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor ’igen’-nel, vagy ’nem’-mel vagy ’tartózkodom’ –mal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellé. A szavazási névsort a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez mellékletként csatolni kell.

76. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, minősített többséggel hozott döntéssel. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazását a Pénzügyi és Jogi Bizottság készíti elő és bonyolítja le.

(3) Képviselő-testület titkos szavazását az alakuló vagy azt követő képviselő-testületi ülésen (a továbbiakban együttesen: alakuló ülésen) szükséges döntések meghozatala érdekében az ott megválasztott szavazatszámláló ad hoc bizottság készíti elő és bonyolítja le.

(4) Az alakuló ülésen megválasztott szavazatszámláló bizottság 3 képviselő tagból áll.

(5) A titkos szavazás előkészítésében, lebonyolításában szereplő bizottságok a továbbiakban együttesen szavazatszámláló bizottság.

77. § (1) A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző a polgármesteri hivatal útján közreműködik.

(2) A szavazólapok száma képviselő-testületi ülésen jelen lévő, szavazásban résztvevő képviselők számával megegyező. A szavazólapot az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.

(3) A képviselő a szavazólap átvételét a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja.

(4) Amennyiben a képviselők szavazólapjaikat átvették, a szavazatszámláló bizottság az urnát lezárja és lepecsételi. A titkos szavazás lebonyolítása alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszámláló bizottság tagjain, a jegyzőn, a szavazó képviselőn kívül más nem lehet jelen.

(5) A képviselők egyenként adják le szavazataikat.

78. § (1) A szavazólap tartalmát a képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:

(2) Érvényes a szavazat, ha:

(3) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a jegyző közreműködésével - külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

(5) A titkos szavazás szavazólapjai – rontott, érvényes, érvénytelen – a titkos szavazásról szóló jegyzőkönyv mellékletét képezi.

79. § (1) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság átadja a polgármesternek.

(2) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása során biztosítani kell a szavazás titkosságát.

80. § (1) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a polgármesteri hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(2) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a megalkotásától számított 3 napon belül a helyben szokásos módon hirdeti ki, továbbá azt az Önkormányzat honlapján is közzéteszi.

81. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint történik.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

(3) A rendelet-nyilvántartás formája a rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.

82. § A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 81. §-ban meghatározott nemzetiségi kérdésekben az önkormányzat rendeletét a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

83. § (1) A határozattervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a polgármesteri hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(2) A normatív határozatot a jegyző a megalkotásától számított 3 napon belül a helyben szokásos módon hirdeti ki, továbbá azt az Önkormányzat honlapján is közzéteszi.

84. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 15. § -ban foglaltak szerint történik.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáról.

(3) A határozat-nyilvántartás formája határozat sorszám szerint, növekvő sorrendben.

(4) A jegyző a Polgármesteri Hivatal útján folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását és annak teljesítéséről havonta jelentést készít a képviselő-testületnek.

85. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.

(3) A képviselő-testület ülésének egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha azt a polgármester, vagy a jelen lévő képviselők több, mint fele kezdeményezi.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.

86. § A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönülten, az Ercsi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységénél kell zárt helyen tárolni.

87. § (1) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett a 2 jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

88. § (1) A képviselő-testület üléséről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a Ercsi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységénél kell elhelyezni.

(2) Az Mötv. 53. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a Polgármesteri Hivatalban őrzött irattári példány átadásával csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

89. § (1) A képviselő az ülésén szóban vagy az ülést megelőzően írásban a polgármestertől, az a jegyzőtől, a bizottság elnökétől az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetést vagy tudakozódást, felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. A válaszra történő felkészüléshez a polgármesteri hivatal segítséget nyújt.

(2) A kérdés szóbeli ismertetésének, és az arra adott válasz időtartama legfeljebb 5-5 perc lehet.

(3) A kérdést az ülés napját megelőző munkanapon 12.00 óráig lehet írásban bejelenteni a polgármesternél. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kérdező nevét, a kérdés teljes tartalmi összefoglalását, a kérdés címzettjét, és annak feltüntetését, hogy a kérdező a kérdést szóban elő kívánja-e adni.

(4) Visszavontnak kell tekinteni a kérdést, és a tárgyalását meg sem kell kezdeni, ha a kérdező képviselő az ülésen nincs jelen.

90. § (1) A képviselő az ülésén szóban vagy az ülést megelőzően írásban az önkormányzat hatáskörének ellátásával, vagy annak valamely az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet hatáskörébe tartozó ügyben interpellációt intézhet a polgármesterhez, a jegyzőhöz, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(2) Az interpelláció szóbeli ismertetésének, és az arra adott válasz időtartama legfeljebb 5-5 perc lehet.

(3) Az interpellációt az ülés napját megelőző munkanapon 12.00 óráig lehet írásban bejelenteni a polgármesternél. A bejelentésnek tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció tartalmi összefoglalását, az interpelláció címzettjét, és annak feltüntetését, hogy az interpelláló azt szóban elő kívánja-e adni.

(4) Nincs helye interpellációnak

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az azt előterjesztő képviselőnek a válasz kézhez vételét követő 30 napon belül írásban nyilatkoznia kell, melyet a polgármester a következő ülésén a testülettel ismertet. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt annak elfogadásáról. Ha a képviselő-testület sem fogadja el a választ, a bizottságnak további vizsgálatra kiadja. Ebben az esetben az interpelláció tárgyában a bizottság készít előterjesztést a következő ülésre. A vizsgálatba be lehet vonni az interpelláló képviselőt is.

(6) A kérdésekről, a kérdésekre adott válaszokról, az interpellációkról, az interpellációkra adott válaszokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(7) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyi ügyekkel összefüggésben a kérdés, az interpelláció az érintett kérésére zárt ülésen tárgyalandó. Az érintett erre irányuló nyilatkozatát a kérdés, interpelláció előterjesztője szerzi be és csatolja a kérdés, interpelláció bejelentéséhez.

(8) A bejelentés közérdekű információ közlése, melyet a polgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a tanácsnok, a képviselő az ülésén szóban ismertet. A bejelentéshez írásbeli kiegészítés készíthető.

91. § A képviselőt – e megbízatásából eredően - az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, vagy terhelik.

92. § (1) A képviselő jogai az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:

(2) A képviselő írásban vagy szóban köteles a polgármesternek előre bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvételében akadályoztatva van.

93. § A képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:

94. § A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozatalával, valamint ellenőrzésével kapcsolatos eljárás szabályokat a 9. melléklet tartalmazza.

95. § (1) Ha a képviselő, nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségét megszegi, a Pénzügyi és Jogi Bizottság határozatában felszólítja a kötelezettsége teljesítésére, és arra 30 napos határidőt tűz ki. A határidő elmulasztása esetén a Pénzügyi és Jogi Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület az Mötv. 33. §-ában foglaltak szerint a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását 1 hónapra a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával megvonja.

(2) Az alkalmazott jogkövetkezmény ugyanazért a jogsértésért, amennyiben az jogszabály vagy a képviselő-testület által meghatározott határidőn belül orvoslásra nem kerül, egymás után többször is kiszabható.

(3) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, első alkalommal a polgármester– a polgármester figyelmeztetési kötelezettsége elmulasztása esetén, a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke - figyelmezteti, ezt követő minden további esetben a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását következő 1 hónapra a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával megvonja.

96. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében előkészítő, véleményező, javaslattevő, egymással mellérendeltségi viszonyban álló bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, a bizottság személyi összetételének, létszámának megváltoztatására, a bizottság elnökének és tagjának lemondására az Mötv. 58. § (1) – (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók.

97. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

(2) A bizottságok tagjainak névsora az önkormányzat honlapján kerül közzétételre.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságokon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.

(4) Ideiglenes bizottság létrehozása esetén, a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 fő képviselő.

(5) A bizottságok ügyviteli feladatait a Ercsi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységei látják el.

98. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke – a bizottsági munkaterv szerint – hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést az elnök által írásban megbízott bizottsági tag képviselő hívja össze és vezeti. Együttes akadályoztatás esetén az ülés összehívása és vezetése a bizottság képviselői korelnökének feladata.

(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket – a (6) bekezdésben előírt módon – a bizottsági ülés előtt legalább 3 naptári nappal korábban kell a meghívottakhoz eljuttatni. A bizottság ülésére meg kell hívni annak tagjait, az előterjesztőt, a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt, valamint az őt érintő napirendhez a tárgyban érintett szervezet képviselőjét.

(6) A bizottsági ülésre a bizottság tagjaihoz a meghívót és az írásos előterjesztéseket elektronikus úton, a többi bizottsági meghívottnak is a meghívót elektronikus úton kell megküldeni.

(7) Több bizottság feladatkörét érintő előterjesztés véleményezésére összevont bizottsági ülést is lehet tartani.

(8) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó.

(9) A bizottság határozathozatalára, a szavazati arányra a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(10) A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági döntések kiadmányozója a bizottság elnöke.

(11) A bizottság minden esetben alakszerű határozatot hoz a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések szerint. A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységénél kell elhelyezni.

99. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

100. § A bizottságok feladatköreit, átruházott feladat- és hatásköreit a 5. melléklet tartalmazza.

101. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.

102. § (1) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(4) A polgármester az Mötv. 68. §. (3) bekezdése alapján – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a képviselő-testület előzetesen biztosította – amennyiben a pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg.

(5) A polgármester átruházott feladat- és hatásköreit az 3. melléklet tartalmazza.

103. § (1) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület s a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(2) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt kötelezettségvállalásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

104. § (1) A polgármester minden hónap utolsó szerda 9:00-11:00 és 14:00-16:00 között tart fogadóórát.

(2) Amennyiben a (1) bekezdésben megjelölt időpont munkaszüneti napra esik, akkor a fogadóóra az azt követő első munkanapon kerül megtartásra.

105. § A polgármester utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.

106. § A polgármester munkáját a képviselő-testület évenként egy alkalommal, az önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szóló előterjesztés elfogadását követően értékeli.

107. § (1) A képviselő-testület a tagjaiból egy alpolgármestert választ, aki a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Az alpolgármester minden hónap utolsó szerdai napján 13:00-15:00 között fogadóórát tart.

(4) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról havonta, vagy a polgármester által meghatározott időközönként beszámol a polgármesternek.

108. § (1) A Képviselő-testület a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokot választ a képviselő-testület megbízatásának időtartamára.

(2) A képviselő-testület a közbiztonsági ügyekkel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében hozza létre a tanácsnok intézményét.

(3) A tanácsnok megnevezése az Önkormányzat honlapján kerül feltüntetésre.

(4) A közbiztonsági ügyekkel kapcsolatos feladatokat ellátó tanácsnok feladatai a következők:

(5) A tanácsnok megbízatása – képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt - megszűnik:

(6) A tanácsnok minden hónap utolsó szerda 13:00-15:00 között fogadóórát tart.

(7) A tanácsnok évente egy alkalommal tevékenységéről beszámol a képviselő-testületnek.

109. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

110. § (1) A jegyzőt az igazgatási iroda vezetője helyettesíti.

(2) A jegyzői munkakör betöltetlensége esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az Ercsi Polgármesteri Hivatalának Igazgatási Irodájának vezetője látja el.

(3) A jegyző és az Ercsi Polgármesteri Hivatalának Igazgatási Irodájának vezetői tisztségének egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az Ercsi Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Irodájának vezetője látja el.

111. § (1) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét a 8. melléklet tartalmazza.

(2) A Polgármesteri Hivatalon belüli kiadmányozás rendjét a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza.

(3) A polgármester egyetértése szükséges a Polgármesteri Hivatal valamennyi köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

112. § Az Önkormányzat feladatai ellátása érdekében az alábbi önkormányzati társulások tagja:

113. § (1) Az önkormányzati társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést (a továbbiakban: együttes ülés) tartanak, amennyiben azt a társulási megállapodás előírja. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.

(2) Az együttes ülés tartását a társulás tanácsa, vagy a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a polgármester a képviselő-testületi ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze. Az együttes képviselő-testületi ülés esetén döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.

(3) Az együttes ülést a gesztor önkormányzat polgármestere, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a gesztor önkormányzat alpolgármestere vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a határozati javaslatot, a módosító javaslatokat. és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapítja a szavazás eredményét.

(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön, képviselő-testületenként kell megállapítani. Az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a határozatot mely testület fogadta el.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a gesztor önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(8) A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározottak szerint írják alá.

114. § (1) A képviselő-testület a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében együttműködik az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzattal.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat elnökét a képviselő-testület ülésére meg kell hívni.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat elnökét a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságai ülésén tanácskozási jog illeti meg a települési nemzetiségi önkormányzat tevékenységi körébe tartozó napirendi pont tárgyalása során.

(4) Az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testület felé előterjesztést jogosult kezdeményezni.

(5) Az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzat jogosult a képviselő-testület éves munkaterv tervezetéhez írásban javaslatot tenni a tárgyévet megelőző év december 15-dik napjáig.

115. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat munkájához szükséges ügyviteli feladatokat az Ercsi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egysége látja el, melynek során elvégzi a települési nemzetiségi önkormányzat határozatainak helyben szokásos módon történő kihirdetését és közzé teszi azokat az önkormányzat honlapján.

(2) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat határozatainak közzétételére az önkormányzat honlapját biztosítja.

(3) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat számára feladatai ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközöket és helyiséget térítésmentesen a Polgármesteri Hivatalban biztosítja az általános munkarend szerinti munkaidőben.

(4) A települési nemzetiségi önkormányzat rendezvényeinek megtartására a képviselő-testület a Ercsi Eötvös József Művelődési Ház és Könyvtár termét térítésmentesen biztosítja a munkarend szerinti munkaidőn túl is.

116. § Hatályát veszti az Ercsi Város Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet.

117. § Ez a rendelet 2025. május 1-jén lép hatályba.