1. § (1) Jelen rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) és a mellékletét képező Szabályozási tervek (a további szövegrészletekben Szabályozási tervként jelölve) hatálya Ercsi város teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési vagy bontási tevékenységet folytatni, pl. építményt, építményrészt, épületegyüttest, tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások betartása mellett kizárólag a HÉSZ, továbbá a Szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) tartalmi elemekre vonatkozó előírásait a HÉSZ-ben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) A HÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékekkel együtt alkalmazható:

(4) A Szabályozási terven jelölt

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) A rendeletben alkalmazott egyéb fogalmak megegyeznek a magasabb szintű építésügyi jogszabályokban meghatározott fogalmakkal.

3. § (1) A település közigazgatási területén a HÉSZ előírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi információkat a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) A Szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. A kötelező elemek betartásától – a HÉSZ eltérő rendelkezésének hiányában – nem lehet eltekinteni.

(3) Az Önkormányzat döntési jogkörébe tartozó kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

(4) Nem az Önkormányzat döntési jogkörébe tartozó, más jogszabály által, illetve hatósági döntéssel megállapított kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

(5) A nem az Önkormányzat döntési jogkörébe tartozó, más jogszabállyal megállapított elemet a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell kötelezően figyelembe venni. Amennyiben a HÉSZ hatályba lépését követően a vonatkozó jogszabályi előírás megváltozik, a szabályozási elemet a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell figyelembe venni a HÉSZ módosítása nélkül.

(6) Az irányadó szabályozási elemeket a további tervműveleteknél és az intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, a pontos hely vagy funkció – szükség esetén – Szabályozási terv, kitűzési vagy megosztási vázrajz alapján pontosítandó. Az irányadó szabályozási elemek az alábbiak:

(7) A Szabályozási Terven jelölt egyes sajátos jogintézmények:

(8) A Szabályozási Terven jelölt tájékoztató elemek:

(9) A közigazgatási határ és a meglévő és tervezett belterületi határ egyben övezet, építési övezet határa is.

4. § (1) A Szabályozási terv tartalmazza a belterületbe vonható területeket és azok övezeti besorolását.

(2) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a Szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembevételével.

(3) A Szabályozási tervben meghatározott belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható, a szabályzat előírásainak megfelelően kialakított telekcsoportonként, vagy telkenként.

(4) A településrendezési eszközökben kijelölt fejlesztési területek belterületbe vonására (művelésből való kivonására) csak akkor kerülhet sor, ha a belterületté nyilvánított terület Szabályozási tervben meghatározott felhasználása az építtető részéről időszerűvé válik.

(5) A területek belterületbe vonásáig (a termelésből történő kivonás végrehajtásáig) jelenlegi művelési águknak megfelelő átmeneti hasznosításuk biztosítandó, beépítésük ideiglenes jelleggel sem lehetséges, telekalakítás során a földrészletek 1500 m²-nél kisebb méretűvé nem alakíthatók.

5. § (1) A beültetési kötelezettséget – a vonatkozó magasabb szintű jogszabályban foglalt követelmények szerint – a jelen rendeletben meghatározottak és a Szabályozási tervben jelöltek figyelembevételével a polgármester önkormányzati hatósági döntésben írhatja elő.

(2) A Szabályozási terven beültetési kötelezettséggel – amely sajátos jogintézmény az Étv.-ben foglaltak alapján válik kötelezővé – érintett telkeken a Szabályozási terven jelölt szélességű zöldfelület úgy alakítandó ki, hogy az a hosszanti határaitól 2 méterre, 6-10 m (a sáv szélességével arányos) tőtávolságra telepített fasort és a határai mentén min. 2 méter szegélyező cserjesávot tartalmazzon.

(3) A HÉSZ-ben foglaltak szerint a területek felhasználásának, az ingatlanok építési telekké alakításának megvalósulása és az építési feltételek megteremtése érdekében a települési önkormányzat az érintett ingatlanok tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval településrendezési szerződést köthet a mindenkor hatályos vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szerint.

(4) Az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján közterület alakítási terv készül mindazon közterületekre, ahol

6. § (1) Az egyes építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásoktól eltérő telekalakítást végrehajtani – a Szabályozási tervben foglalt szabályozások és jelen rendelet végrehajtásának eseteit kivéve – nem szabad.

(2) Meglévő telektömbben az egyes telkeket érintő szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha az új telek vagy telkek területnagysága, egyéb mérete legfeljebb 10%-kal eltér az építési övezetben, övezetben előírtaktól.

(3) Amennyiben közterületi szabályozás végrehajtása érdekében történő telekalakítás során csökken az építési telek területe, a megmaradó telek megosztása akkor is végrehajtható, ha csak a csökkentés nélküli eredeti telek megosztása lenne végrehajtható az övezetben, építési övezetben meghatározott legkisebb telekméret követelménye alapján.

(4) A kötelező szabályozási vonallal érintett telkek esetén – a kötelező szabályozási vonallal összefüggésben végrehajtandó útszabályozás, telekalakítás tárgyában az önkormányzat és a tulajdonos(ok) közötti megállapodás alapján – az adott ingatlanra vonatkozó építési paraméterek az útszabályozást megelőzően az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett alapterület szerinti telekméret után számíthatók, amennyiben a telek mérete az útszabályozás végrehajtásával legfeljebb 10 %-kal csökken.

(5) Amennyiben szabályozás végrehajtása érdekében történő telekalakítás során csökken az építési telek területe, a megengedett rendeltetések számát a csökkentés nélküli eredeti telekméret alapján kell számítani.

(6) Ha a szabályozási vonal már meglévő épületet érint és a közterület terv szerinti kiépítése csak nagyobb távlatban valósul meg, valamint a közterülethez csatlakozó ingatlanok teljes közműellátását nem akadályozza, a közút kezelőjének hozzájárulása esetén a szabályozási vonal végrehajtását nem kell a telekalakítás vagy az építés feltételéül szabni, de a telekalakítás vagy az építés csak olyan módon lehetséges, hogy az a tervezett közterület kialakítását ne akadályozza meg, illetve ne tegye költségesebbé.

7. § (1) A már meglévő, az övezeti előírásokban meghatározottaknál kisebb telkek esetében a telekhatárok változása csak akkor lehetséges, ha azok megváltoztatása szabályozás végrehajtása miatt szükséges, vagy a telekhatárok megváltoztatásával az érintett telkek az előírt telekméretekhez közelítenek, vagy azoknak megfelelnek.

(2) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak, a sajátos építményfajták, illetve magánutak számára az építési övezetre, övezetre meghatározott "a kialakítható építési telek, telek legkisebb területe, legkisebb telekszélessége, mélysége" előírásoktól eltérő műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.

(3) Fekvőtelek – amennyiben az építési övezeti, övezeti előírás másképp nem rendelkezik – legkisebb szélessége 20,0 méter, legkisebb mélysége 14,0 méter lehet.

8. § (1) Ha a telekhatár mellett teleknyúlvány van, akkor a teleknyúlványnak a teleknyúlvánnyal csökkentett telek melletti határa és a teleknyúlvánnyal csökkentett telken elhelyezett épület között 1,5 méternél kisebb távolság nem lehet.

(2) Kettőnél több szomszédos teleknyúlvány nem alakítható ki.

9. § Építési övezet, övezet határa lehetőség szerint telek, építési telek határa mentén haladhat (egy telek egy övezet elve), ezért telekalakítás esetén törekedni kell ennek megvalósulására.

10. § Amennyiben egy telek egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozik, az eltérő építési övezetbe, övezetbe tartozó telekrészeknél a beépítési paraméterek számításakor és a beépítési feltételek meghatározásakor az adott telekrészekre vonatkozó építési övezeti, övezeti előírásokat kell figyelembe venni.

11. § (1) Közterület csak a Szabályozási Terv rendelkezése szerint szabályozható ki, szüntethető meg, a szabályozási vonalak is csak az alapján módosíthatók.

(2) Ahol a Szabályozási Terv rendelkezése közterületrészt csatol a telekhez, és a tulajdonos a telekrészt nem kívánja pénzben megváltani, a telek nem számít rendezetlennek, ha az ily módon javasolt szabályozás nem kerül végrehajtásra; Közterületek területe szakaszosan is kialakítható.

12. § (1) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg.

(2) Az övezeti előírásokban szereplő legnagyobb beépíthetőségnél nagyobb beépítettségű építési telken is lehetséges az építés, ha az nem jár a beépített terület növelésével, és az egyéb övezeti előírások betarthatók.

(3) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb területű építési telken is lehet épületet elhelyezni, ha az egyéb övezeti előírások betarthatók.

(4) Épület, építmény elhelyezésénél figyelembe kell venni a Szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(5) Elsőfokú, talajvédelmi intézkedéssel érintett erózióveszélyes területen építési munkát végezni csak a geotechnikai vizsgálatok után, stabilizációs tervek és a stabilizáció vagy más intézkedések megvalósítása érdekében vagy az után szabad.

(6) Másodfokú, talajvédelmi intézkedéssel érintett erózióveszélyes területen építési munkát végezni csak a csatlakozó völgy földfalának vizsgálata, annak eredményeként készült geotechnikai szakvélemény előírásai szerint szabad

(7) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás (támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel) legfeljebb 1,5 m lehet.

(8) Amennyiben az építési övezetre meghatározott legnagyobb beépítettség százalékos értéke nem használható ki az adott építési övezet előírásaiból kiadódó építési hely kötöttségei miatt, akkor sem engedélyezhető az építési helyen kívüli építés.

(9) Eltérő övezeti előírás hiányában terepszint felett és alatt új épület, meglévő épület bővítménye és meglévő épület használati módjának változása csak az építési hely határain belül lehetséges.

(10) Önálló létesítésű terepszint alatti építmény jellemzően egyik övezet és építési övezet területén sem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények és a földdel borított pincék.

(11) Az egyes övezetekben, építési övezetekben épületet akkor lehet elhelyezni, ha a létesítményben tervezett tevékenység képes betartani az adott övezetre, építési övezetre előírt környezetvédelmi határértékeket.

(12) Minden övezetben, építési övezetben telken belül kell a szükséges számú gépkocsitároló, gépkocsi leálló helyet biztosítani. Intézmények, szolgáltató létesítmények építése esetén a szükséges számú parkoló-mennyiség lehetőleg telken belül alakítandó ki úgy, hogy a kerítésen kívüli közterülettel közvetlen kapcsolatban legyen. Amennyiben a telken belüli parkoló kialakítás nem oldható meg – és a létesítmény kialakítása települési érdek – úgy közterületen is megépíthető a szükséges számú parkoló jelen rendelet 37. § (10) bekezdésének megfelelően. A közterületi parkoló helyét a beépítést is ábrázoló terv alapján a közútkezelő javaslatainak a figyelembevételével, a Polgármesteri Hivatal jelölheti ki.

(13) Minden övezetben, építési övezetben lakás céljára szolgáló rendeltetési egységek létrehozása esetén a rendeltetésszerű használatához 1 személygépkocsi/rendeltetési egység elhelyezését, egyéb rendeltetések esetén az OTÉK szerinti darabszámot kell biztosítani a létesítmény építési telkén belül.

(14) Az egyéb jogszabályok betartásával önálló gépkocsi tároló épület minden övezetben elhelyezhető.

(15) Az eredeti funkciójától eltérően használt lakókocsi egyik övezet területén sem helyezhető el.

(16) A település területén állattartó építmény elhelyezésénél az állattartást szabályozó általános érvényű előírásokon túlmenően jelen rendelet és a helyi önkormányzat állattartásról szóló rendeletének előírásait is be kell tartani.

13. § (1) Kerítést létesíteni csak az OTÉK 44. §-ának megfelelően szabad.

(2) Telekhatáron álló kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.

(3) Árvízzel veszélyeztetett hullámtéren a kerítések vonatkozásában a 14. § (7) bekezdés h) pontjának előírásait kell betartani.

(4) A telken belüli kerítés – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik:

14. § (1) Az alábbi tilalmak és korlátozások a vonatkozó jogszabályok, valamint a Szabályozási terven ábrázolt paraméterek szerint kötelezően betartandók:

(2) Az SZT által lehatárolt és/vagy az ágazati szabványokban előírt közegészségügyi, környezet- és természetvédelmi, közlekedési és közmű-védőterületeken belül területhasználati és/vagy építési korlátozások állnak fenn.

(3) Bármely védőterület által érintett telken, építési telken az adott védőtávolság által előírt használati és/vagy építési korlátozások csak a teleknek a védőtávolság által érintett részére vonatkoznak.

(4) A temető védőtávolságára és a felső küszöbértékű veszélyes üzemek telephelyen kívüli védőterületi előírásaira külön rendelet vonatkozik.

15. § (1) Hullámtérbe csak az arra vonatkozó előírásokban megengedett területfelhasználási egység valósítható meg, attól eltérő új beépítésre szánt területfelhasználási egység nem jelölhető ki.

(2) A hullámtéri területre vonatkozó jogszabályban megengedett területfelhasználási egységtől eltérő új területfelhasználási egységben építési tevékenység csak akkor lehetséges:

(3) Az árvízvédelmi létesítményekkel kapcsolatos magasabb szintű jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tilos az árvízvédelmi gát/töltés lábától számított 10 m-es sávon belül - mindkét irányban –

(4) Az árvízvédelmi létesítmény lábától számított 10 m-es sávot gyepes területként kell kialakítani, kivéve az útépítés céljára szolgáló területet. A nagyvízi meder teljes területén (hullámtéren belül az árvízvédelmi gát/töltés és a Duna között) mindennemű, a terep megváltoztatásával járó vagy építéssel kapcsolatos tevékenységet az árvíz biztonságos levezetésének kell alárendelni. Ezen az ártéren és hullámtéren:

(5) Az ár- és belvízzel veszélyeztetett területeken, a nagyvízi meder teljes területén – a Szabályozási Terven jelölt nagyvízi mederél és a Duna között – az árvízveszélyre való tekintettel bármilyen építéssel kapcsolatos tevékenység, területhasználat kizárólag az árvíz biztonságos levonulásának akadályozása nélkül történhet, a hatályos környezet- és természetvédelmi, valamint árvízvédelemmel kapcsolatos jogszabályok és a jelen rendeletben foglalt előírások együttes betartásával;

(6) A nagyvízi meder területén fekvő telken (a hullámtéren az árvízvédelmi gát és a Duna között):

16. § A szabályozási tervlapon jelölt erózió érzékeny területen:

17. § (1) Az előkertre vonatkozó rendelkezések:

(2) A hátsókertre vonatkozó rendelkezések:

(3) Az oldalkertre vonatkozó rendelkezések:

(4) Új épületet elhelyezni

(5) Meglévő épület bővítésére, átalakítására, átépítésére vonatkozó rendelkezések:

18. § (1) Építési övezetben új épület elhelyezésének együttes feltételei:

(2) Az építési telken az épületek közterületi telekhatártól mért távolsága elsődlegesen a környezetben kialakult beépítésnek, az ingatlan terepviszonyainak és a tájolásnak megfelelően határozandó meg.

(3) Az építési vonal figyelembevételének rendelkezései:

(4) Kialakult építési vonal esetén az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50 %-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell, hogy kerüljön.

(5) Egy közterülettel körülhatárolt, már túlnyomórészt beépült építési tömbön belül – eltérő övezeti előírás hiányában – új építés esetén a már jellemzően kialakult, és a szomszédos telkek beépítését, illetve beépíthetőségét, valamint a telek szélességét figyelembe vevő épület-elhelyezést kell alkalmazni úgy, hogy ezáltal a szomszédos telkek építési jogai (pl. telekhasználat, későbbi beépíthetőség, bővíthetőség) nem sérülhetnek.

(6) Oldalhatáron álló beépítési módú terület egyéb előírásai az épület elhelyezésére vonatkozóan:

(7) Zártsorú beépítésmód esetén – eltérő övezeti előírás hiányában – a beépítési módból következő építési helyen belül kell az épületeket elhelyezni a következő feltételekkel:

(8) Az egyes építési övezetekben

(9) Az építési övezeteket, és a telekalakításra, valamint a beépítésre vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

19. § (1) A klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében a beépítésre szánt telkeken előirt minimálisan kialakítandó zöldfelület területének minden megkezdett 100 m²-re számítva legalább egy, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, nagy lombkoronát növelő fa telepítése, vagy megatartása kötelező. Új építésű, vagy átépülő területeken a kívánt mértékű telepítést a beépítéssel egyidejűleg, a használatba vételig kell megvalósítani. Az előírásoknak megfelelő mértékű faállomány megvalósítása és gondos fenntartása a tulajdonosok kötelezettsége. Fatelepítés a külön önkormányzati rendeletben szabályozott módon történhet.

(2) A terepszint alatti beépítés felett kialakított zöldfelület csak abban az esetben számítható be, ha az a nagyméretű fák előírt mennyiségének ültetését nem akadályozza, vagy azt az alépítmény megnövelt talajzónákkal, kirekesztéssel lehetővé teszi, továbbá, ha a számításba vett felület átlagosan 50 cm speciális termőréteg vastagságot biztosít a növényállomány telepítés számára.

(3) A telekre előírt zöldfelületbe természetes vagy mesterséges vízfelület, szigetelés nélküli mederrel beszámolható. Mesterséges vízfelület szigetelt mederrel nem számítható be a a zöldfelületbe.

(4) Az újonnan kialakított parkolók összterületének 15%-án zöldfelületet kell létesíteni és fenntartani, ahol a fa töve körül legalább 2,25 m² víz- és légáteresztő felületet kell biztosítani.

(5) Az egyes településrészeken alkalmazható és a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajokról a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet intézkedik.

20. § (1) A lakóterületek jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban az OTÉK előírásai szerint, a HÉSZ övezeti előírásai alapján más elsődleges funkciójú épület is elhelyezhető az övezet telkeinek területén.

(2) A lakóterületek az Lk jelű kisvárosias és az Lke jelű kertvárosias lakóterületbe soroltak, amelyeknek a HÉSZ-ben meghatározott, és a Szabályozási terven is jelölt építési övezetei az Lk, illetve az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4 és Lke-5 jelű építési övezetek.

(3) Lakóépületek építése esetén törekedni kell a háztartás viteléhez szükséges kiegészítő helyiségeknek a lakóépülettel egységes tömegű, vagy annak pinceszintjén történő elhelyezésére.

(4) A lakóövezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem helyezhetők el.

(5) A lakóövezetekben autóbontó, szinesfém-felvásárló, hulladékgyűjtő telep, tüzelőanyag telep és vegyi feldolgozó, asztalos és lakatosüzem nem létesíthető.

(6) Az egymást zavaró funkciójú területek konfliktusainak mérséklése érdekében – amennyiben az építési övezet mezőgazdasági területtel (Má) telekhatárosan, vagy tagoló közterülettel elválasztva – szemben helyezkedik el, az érintett telek szomszédos és/vagy szembe oldala(i) mentén, az elő, oldal, vagy hátsókertben, kötelezően előírt zöldfelületet kell kialakítani a fásítási előírások betartásával.

21. § (1) Az Lk jelű építési övezetben, Ercsi meglévő kisvárosias lakóterületein az OTÉK 12. § (1) bekezdésében meghatározott rendeltetések helyezhetők el.

(2) A melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 86-os bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), i) és j) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el az állattartási rendeletben meghatározottak figyelembevételével.

(3) A kisvárosias lakóterület építési övezeteinek a telekalakításra, valamint a beépítésre vonatkozó előírásait a 2.a. számú melléklet tartalmazza.

22. § (1) A kertvárosias lakóövezetekben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági épület, sportépítmény, és minden egyéb, a terület funkciójával összhangban lévő épület, építmény elhelyezhető.

(2) Lakóterületek építési övezeteiben eltérő építési övezeti előírás hiányában

(3) A kertvárosias lakóövezetekben egy építési telkeken az elhelyezhető épületek számát a következő szabályok alapján kell meghatározni: ha az adott telek nagysága az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület

(4) A lakóövezetekben azokon a beépíthető telkeken, amelyek szélessége nem éri el a 16 métert, kizárólag egylakásos lakóépület építhető.

(5) Azokban a lakóövezetekben, ahol nem utcafronti beépítés alakult ki, illetve ahol a terepviszonyok nem teszik szükségessé az épületek utcai telekhatáron, vagy attól 5 méteres távolságon belüli elhelyezését, az előkert 0 méter, de a közterület felöli 5 m-es teleksávon belül, illetve abba benyúlóan a szabályozási terv kötelező szabályozási vonalának betartásával az épületek közül kizárólag árusító- és szolgáltató épület, valamint gépkocsitároló, vagy amennyiben a telek domborzati viszonyai indokolttá teszik, támfalgarázs helyezhető el.

(6) Amennyiben oldalhatáros beépítésmód esetén a már kialakított egyedi telek az épületek között előírt legkisebb távolság hiánya miatt nem volna beépíthető, akkor az 1 óra tűzállósági határértékű épületszerkezetekkel határolt lakó- és egyéb épületek egymással szemben fekvő, illetőleg így elhelyezhető homlokzatai között legalább 4 méter távolság legyen, ha az egymást átfedő homlokzatok magassága 5 méternél nem nagyobb, és az oldalhatáron álló homlokzaton csak az oldalhatáros beépítésre vonatkozó homlokzati nyílások vannak.

(7) Eltérő övezeti előírás vagy a SZT-en jelölt építési hely hiányában, ha a kertvárosias lakóövezetek telkein az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki (OTÉK szerint), akkor a 40 m-en túli telekrész (házi kert) nem építhető be, nem tekinthető építési helynek, azaz ez a távolság az építési telek hátsókerti építési határvonalának felel meg. Meglévő nyúlványos telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó.

(8) 10 méternél keskenyebb telek nem építhető be.

(9) A 300 m²-esnél kisebb, már lakóépülettel beépített telken a meglévő épület horizontálisan nem bővíthető.

(10) A 300 m²-esnél kisebb beépítetlen telkek kizárólag kereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltató létesítménnyel építhetők be a szükséges parkoló-mennyiség telken belüli biztosításával.

(11) A melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 86-os bekezdésében felsorolt létesítmények közül bármelyik elhelyezhető az állattartási rendeletben meghatározottak figyelembevételével.

(12) A kertvárosias lakóterület építési övezeteinek a telekalakításra, valamint a beépítésre vonatkozó előírásait a 2.b. számú melléklet tartalmazza.

23. § (1) Az Lke-2 jelű építési övezetben, Ercsi meglévő, jellemzően szabálytalan beépítésű kertvárosias lakóterületei („Tótlik”)

(2) Az Lke-3 jelű építési övezetben, Ercsi új kertvárosias lakóterületein az előkert 6 m.

(3) Az Lke-4 jelű építési övezetben, Ercsi új, szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterületein

(4) Az Lke-5 jelű építési övezetben, Sinatelep és a Külső Sinatelep vegyes beépítésű kertvárosias lakóterületein:

24. § (1) A településközpont vegyes területek elsősorban olyan lakó és települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre, azonban az OTÉK előírásai szerint, a HÉSZ övezeti előírásai alapján más elsődleges funkciójú épület is elhelyezhető az övezet telkeinek területén.

(2) Az intézményterületek a települési szintű intézményi rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak, azonban az OTÉK előírásai szerint, a HÉSZ övezeti előírásai alapján más elsődleges funkciójú épület is elhelyezhető az övezet telkeinek területén.

(3) A vegyes területek a Vt jelű településközpont vegyes területbe soroltak, amelyeknek a HÉSZ-ben meghatározott, és a Szabályozási terven is jelölt építési övezetei a Vt-1, Vt-2, Vt-3 és Vt-4 jelű építési övezetek.

(4) Az intézményterületek a Vi jelű intézményterületbe soroltak, amelynek a HÉSZ-ben meghatározott, és a Szabályozási terven is jelölt építési övezete a Vi jelű építési övezet.

(5) A vegyes területek építési övezeteiben

(6) A melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 86-os bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), i) és j) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el az állattartási rendeletben meghatározottak figyelembevételével.

25. § (1) A Vt-1 jelű építési övezetben, Ercsi településközponti részeinek meglévő és tervezett vegyes területein a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, közigazgatási, egyházi, oktatási, nevelési, közművelődési, egészségügyi, szociális épület, és a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével kivételesen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el.

(2) A Vt-2 jelű építési övezetben, Ercsi településközponti részén lévő, a korábbi honvédelmi területekből kialakuló új városközponti vegyes területeken

(3) A Vt-3 jelű építési övezetben, Ercsi településközponti részeinek elsősorban közösségi létesítmények elhelyezésére szolgáló vegyes területein a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, közigazgatási, egyházi, oktatási, nevelési, közművelődési, egészségügyi, szociális épület, kulturális célokat szolgáló épület és a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével kivételesen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el.

(4) A Vt-4 jelű építési övezetben, a Cukorgyári lakótelep vegyes területein

(5) A településközpont vegyes terület építési övezeteinek a telekalakításra, valamint a beépítésre vonatkozó előírásait a 2.c. számú melléklet tartalmazza.

26. § (1) A Vi jelű építési övezetben, Ercsi meglévő és tervezett intézményterületein

(2) Az intézményterület építési övezeteinek a telekalakításra, valamint a beépítésre vonatkozó előírásait a 2.d. számú melléklet tartalmazza.

27. § (1) A gazdasági területek a gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgálnak, azonban az OTÉK előírásai szerint, a HÉSZ övezeti előírásai alapján más elsődleges funkciójú épület is elhelyezhető az építési övezetek telkeinek területén.

(2) A gazdasági területek a Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe és a Gip jelű ipari gazdasági területbe soroltak, amelyeknek a HÉSZ-ben meghatározott, és a Szabályozási terven is jelölt építési övezetei a Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3 és Gksz-4, illetve a Gip-1, Gip-E-1, Gip-E-2, Gip-E-3, Gip-3, Gip-4 és Gip-Á-1 jelű építési övezetek.

28. § (1) Az építési övezetekben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, raktározás, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló épület, iroda, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő, valamint a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével, , vagy egyéb közösségi szórakoztató funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők.

(2) Amennyiben az építési telek lakó-, vegyes, illetve különleges beépítésre szánt övezetbe sorolt telekkel határos, akkor ezen telkek felé telken belül, a telekhatárok mentén összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 3,0 m.

(3) Lakóterület vagy intézményterület telkével közvetlenül határos telken újonnan:

(4) Az építési övezetben technológiai építmény, illetve sajátos építmény magassága a megadott legnagyobb épületmagasság értékét az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények létesítése esetén meghaladhatja, legfeljebb az épületmagasság másfélszereséig.

(5) Az építési övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 86-os bekezdésében felsorolt létesítmények helyezhetők el.

(6) Pinceszint a telek maximális beépíthetőségének megfelelően alakítható ki.

(7) Az építési övezetben a létesítmények parkoló-igénye telken belül elégítendő ki.

(8) Az egymást zavaró funkciójú területek konfliktusainak mérséklése érdekében amennyiben az építési övezet Lke, Vt, Vi övezettel és beépítésre nem szánt területekkel telekhatárosan, vagy tagoló közterülettel elválasztva szemben helyezkedik el, az érintett telek szomszédos és/vagy szemben álló oldala(i) mentén, az elő, oldal, vagy hátsókertben, kötelezően előírt zöldfelületet kell kialakítani a fásítási előírások betartásával.

(9) A meglévő, környezetet károsító üzemi és szolgáltató létesítmények szennyezésének mértéke tovább nem növelhető, a szennyezést fokozatosan meg kell szüntetni. Környezetet szennyező üzemi létesítmény csak akkor fejleszthető, ha a beruházás az üzem környezeti szennyezésének a csökkentését, megszüntetését is elősegíti.

(10) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteinek a telekalakításra, valamint a beépítésre vonatkozó előírásait a 2.e. számú melléklet tartalmazza.

29. § (1) A Gksz-1 jelű építési övezetben, Ercsi lakóterületbe ékelődő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területein kizárólag a lakóterületet nem zavaró rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2) A Gksz-2 jelű építési övezetben, a tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken kizárólag a lakóterületet nem zavaró rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(3) A Gksz-3 jelű építési övezetben, a 6. sz. főút mentén és a volt agyaggödör területén tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken kizárólag a lakóterületet nem zavaró rendeltetésű épületek helyezhetők el;

(4) A Gksz-4 jelű építési övezetben, a tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken kizárólag a lakóterületet nem zavaró rendeltetésű épületek helyezhetők el.

30. § (1) Az ipari gazdasági területek, az általános gazdasági területek és az egyéb ipari gazdasági területek építési övezeteiben – eltérő övezeti előírás hiányában – mindenfajta gazdasági és raktározás célú épület, valamint a külön jogszabályokban előírtak figyelembevételével kivételesen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő elhelyezhető.

(2) Az építési övezetek területén – eltérő övezeti előírás hiányában – minimum 10 méteres elő- illetve hátsókert, valamint minimum 5-5 méteres oldalkert megtartása szükséges. Amennyiben az övezet területén lévő telkek beépíthetőségét gyorsforgalmi út, országos forgalmi út, országos közúthálózat mellékútjai (összekötőút, bekötőút), és településeket összekötő utak védőtávolsága korlátozza, a hátsókert mérete - az épületmagasság figyelembe vételével - legfeljebb 6 méterig csökkenthető, az oldalkert mérete – az épületmagasság figyelembe vételével – legfeljebb 3 méterig csökkenthető.

(3) Amennyiben az építési telek lakó-, vegyes, illetve különleges beépítésre szánt övezetbe sorolt telekkel határos, vagy közterülettel határos, de a közterület túloldalán lakó-, vegyes, illetve különleges beépítésre szánt övezetbe sorolt telek található, akkor ezen telkek felé telken belül, a telek telekhatárai mentén összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 5,0 m.

(4) Az építési övezetben a megengedett legkisebb épületmagasság 3,0 méter lehet.

(5) Az építési övezetben technológiai építmény, illetve sajátos építmény magassága a megadott legnagyobb épületmagasság értékét az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények létesítése esetén meghaladhatja.

(6) Az építési övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 86-os bekezdésében felsorolt létesítmények helyezhetők el.

(7) Pinceszint a telek maximális beépíthetőségének megfelelően alakítható ki.

(8) Az övezetben a létesítmények parkoló-igénye telken belül elégítendő ki.

(9) A meglévő, környezetet károsító üzemi és szolgáltató létesítmények szennyezésének mértéke tovább nem növelhető, a szennyezést fokozatosan meg kell szüntetni. Környezetet szennyező üzemi létesítmény csak akkor fejleszthető, ha a beruházás az üzem környezeti szennyezésének a csökkentését, megszüntetését elősegíti.

(10) Azoknál a környezetet szennyező üzemi létesítményeknél, amelyek védőterületére a Szabályozási terv véderdő létesítését írja elő, a véderdő telepítését és fenntartását a környezetet szennyezőnek kell biztosítania. A tervezett gazdasági területek mentén a lakóterületek védelme érdekében esetleg szükségessé váló véderdő telepítése a területre települő üzemek feladata.

(11) Azoknál a környezetet károsító tevékenységet végző üzemeknél, ahol hely hiányában véderdő nem telepíthető, a védelmet telken belüli védőfásítással, intenzív növénytelepítéssel kell megoldani.

(12) A Gip-1 jelű építési övezetre, a MOL ipari gazdasági területére a Helyi Építési Szabályzat ipari gazdasági területek építési övezeteinek általános előírásai nem vonatkoznak, kizárólag az adott építési övezetre vonatkozó előírások betartása kötelező.

(13) Az ipari gazdasági területek, az általános gazdasági területek és az egyéb ipari gazdasági területek építési övezeteinek a telekalakításra, valamint a beépítésre vonatkozó előírásait a 2.f. számú melléklet tartalmazza.

31. § (1) A Gip-1 jelű építési övezetben, a MOL környezetre jelentős hatást gyakorló ipari gazdasági területén

(2) A Gip-3 jelű építési övezetekben, az ipari gazdasági területen

(3) A Gip-4 jelű építési övezetben, a Balázs farm környezetre jelentős hatást gyakorló ipari gazdasági területén

32. § A G-Á-1 jelű építési övezetben, az általános gazdasági területen

33. § (1) A Gip-E-1 jelű építési övezetben, a 6204. sz. ök. úttól északra tervezett egyéb ipari gazdasági területen

(2) A Gip-E-2 jelű építési övezetben, az egyéb ipari gazdasági területen

34. § (1) Az üdülőterületek az üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtábor és kemping rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgálnak, azonban az OTÉK előírásai szerint, a HÉSZ övezeti előírásai alapján más elsődleges funkciójú épület is elhelyezhető az építési övezetek telkeinek területén.

(2) Az üdülőterületek az Üü jelű üdülőházas üdülőterületbe és az Üh jelű hétvégi házas üdülőterületbe soroltak, amelyeknek a HÉSZ-ben meghatározott, és a Szabályozási terven is jelölt építési övezetei az Üh-1, az Üh-2, illetve az Üü-1 jelű építési övezetek.

(3) Az üdülőterület építési övezeteinek a telekalakításra, valamint a beépítésre vonatkozó előírásait a 2.g. számú melléklet tartalmazza.

35. § (1) Az Üh-1 jelű építési övezetben, a Szilvássy Horgászfalu területén

(2) Az Üh-2 jelű építési övezetben, a Szilvássy Horgászfalu területén

36. § Az Üü-1 jelű építési övezetben, a Szilvássy Horgászfalu területén:

37. § (1) A beépítésre szánt különleges területek (K- előjelű) építési övezeteibe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek.

(2) A különleges területek meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezeteibe a K-Sp jelű sportolási célú területek, a K-Re jelű tervezett rekreációs és szabadidőközpont területek, a K-T jelű temető, a K-Mg jelű mezőgazdasági üzem területe, a K-Sz jelű szennyvíztisztító telep területe, a K-V jelű vízműterületek, a K-Kö jelű közműterületek és a K-Hull jelű hulladékkezelő területek tartoznak.

(3) Az építési övezetekben egy telken több épület is elhelyezhető.

(4) Az építési övezetekben kiegészítő rendeltetésű épületként elhelyezhető:

(5) Az építési övezetekben lakás – szolgálati lakás kivételével – nem helyezhető el.

(6) Az építési övezetekben – eltérő övezeti előírás hiányában – nem helyezhető el bűzös tevékenységgel járó funkciójú építmény.

(7) Az építési övezetben technológiai építmény, illetve sajátos építmény magassága a megadott legnagyobb épületmagasság értékét az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények létesítése esetén meghaladhatja, legfeljebb az épületmagasság másfélszereséig.

(8) Az építési övezetekben a létesítmények parkoló-igénye telken belül elégítendő ki.

(9) A különleges terület építési övezeteinek a telekalakításra, valamint a beépítésre vonatkozó előírásait a 2.h. számú melléklet tartalmazza.

38. § (1) A K-Sp jelű építési övezetben, a meglévő és tervezett sportolási célú területeken

(2) A K-Re jelű építési övezetben, a meglévő és tervezett rekreációs és szabadidőközpont területeken

(3) A K-T jelű építési övezetben, a temetők területén

(4) A K-Mg jelű építési övezetben, a különleges mezőgazdasági üzemi területeken

(5) A K-Sz jelű építési övezetben, a szennyvíztisztító telep különleges területén

(6) A K-V jelű építési övezetben, a vízműtelepek különleges területén

(7) A K-Kö jelű építési övezetben, a közműtelepek különleges területén

(8) A K-Hull jelű építési övezetben, a Cukorgyár területén tervezett különleges hulladékkezelő területen

39. § (1) A Szabályozási terv a település igazgatási területén a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint, a területek adottságainak figyelembevételével sorolja övezetekbe.

(2) A beépítésre nem szánt övezetekben az övezet előírásainak megfelelő rendeltetés olyan módon valósítható meg, hogy az a terület sajátos használatát nem korlátozhatja, vagy attól nem igényel védelmet, és az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel.

(3) A természetközeli és a vízgazdálkodási terület övezetei kivételével minden beépítésre nem szánt övezetben elhelyezhető a telek vagy építmény rendeltetésszerű használatát biztosító gépjárművek elhelyezését biztosító építmény, a nagyvízi meder területébe és a Natura 2000 területbe tartozó ingatlanon a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok figyelembevételével.

(4) Az övezeteket, és a telekalakításra, valamint a beépítésre vonatkozó előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

40. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, közforgalom céljára átadott magánutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkoló) – közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével –, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményeik, a vasutak és víziközlekedés céljait szolgáló területek és közlekedési létesítmények, továbbá a közművek és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál. A közutak építési (szabályozási) szélességen belül fentieken túlmenően utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(2) A közlekedési területeket, azok kiszabályozását, szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási terv tartalmazza.

(3) A Szabályozási terven meghatározottak szerint a közúti közlekedés területek övezetekre tagozódnak, az alábbiak szerint:

(4) Az országos közutak védőtávolsága az úttengelytől mérve:

(5) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén a jogszabály előírásainak megfelelő 100 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény.

(6) A tervezett közutak kiépítéséhez a jogszabály szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ettől eltérni csak a Szabályozási terv alapján, vagy a Szabályozási terv módosításával, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet.

(7) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(8) A (7) bekezdés szerinti területsávba eső új építkezés, illetve meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakításának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület eszmei és gazdasági értékét mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével végezhető.

(9) Közforgalom számára megnyitott magánterületen a közlekedési és közműterületek eltérő használata a tulajdonos hozzájárulásával építési engedély alapján történhet. Közforgalom számára megnyitott magánterületen az utat lezárni csak ideiglenesen, a Jegyző, illetve a közlekedési hatóság engedélye alapján lehet.

(10) A járművek elhelyezését, tárolását, parkolását az OTÉK 42. § előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani. Településközpontban és különleges körülmények esetén az épület funkciójához tartozó parkolók 50%-a a telken tervezett épülettől mért 200 m-en belül közforgalom számára megnyitott területen is kialakítható.

(11) Az új épületek működéséhez szükséges közlekedési és közmű építményeket (utat, járdát, csapadékvíz-elvezető rendszert, útvilágítást) előközművesítve kell kiépíteni. A térvilágítás, illetve közvilágítás kiépítéséről, illetve üzemeltetéséről közforgalom számára megnyitott magánterületen az út területének tulajdonosa, közterületen az önkormányzat köteles gondoskodni.

(12) Belterületen – a közút mellett (védőtávolságán, illetve szabályozási szélességén belül) – ipari, kereskedelmi, vendéglátóipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, valamint a Szabályozási tervben szereplő közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezése, bővítése a közút kezelőjének hozzájárulásával végezhető.

(13) A külterületi közutak szabályozási szélessége 12 m, azonban a közterületek jelenlegi szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény a 12 m szélesség kialakítását nem igényli. Az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani, ha ez nem lehetséges, akkor szabályozási tervet kell készíteni.

(14) A külterületi mezőgazdasági utak mentén, amennyiben

(15) Az újonnan kialakítandó közúti közlekedési célú területeket, utakat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a tűzoltási felvonulási terület, a szükséges közmű elhelyezés és legalább egyoldali zöldsáv kialakítása biztosítható legyen, a közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások figyelembevételével.

(16) A vasúti területek kiszabályozott területét a vasúti közlekedés és az azt kiszolgáló létesítmények számára kell fenntartani.

41. § (1) Az úthálózatra, az utak méretezésére, tagozódására jelen rendelet és a Szabályozási terv előírásai vonatkoznak.

(2) A közúthálózat meglévő, vagy a jövőben megvalósuló területbiztosítást igénylő elemeit és úthálózati osztályba sorolásukat a 4. számú melléklet tartalmazza.

(3) A közlekedési terület övezeteinek a telekalakításra, valamint a beépítésre vonatkozó előírásait a 3.a. számú melléklet tartalmazza.

(4) A KÖu előjelű övezetben, az általános közúti közlekedési területeken a közlekedésbiztonság figyelembevételével elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények; a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató építmények, üzemanyagtöltő állomás.

(5) A KÖu előjelű övezetben a melléképítmények közül elhelyezhető közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal).

(6) A KÖu-1 jelű övezetben, az M6 autópálya közlekedési területén elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények; a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; üzemanyagtöltő állomás; igazgatási épület; a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(7) A Szabályozási tervben meghatározott új közutakat csak a közút teljes hosszára kiterjedő útnyitási műszaki terv és kitűzés alapján lehet kijelölni. Új telekosztás csak a kitűzött és már meglévő közterületi kapcsolattal rendelkező közútra vagy magánútra engedélyezhető.

(8) A közterületeken az övezeti besorolásuknak megfelelő, a közterület rendeltetését szolgáló alábbi építmények, köztárgyak helyezhetők el:

(9) Közterületen a (8) bekezdés szerinti építmények, köztárgyak, illetve berendezések, korlátok a gyalogossáv és az úttest felőli biztonsági sáv közötti berendezési sávban létesíthetők, ha rendeltetésszerű használatuk a közlekedést, közművek elhelyezését, üzemeltetését és karbantartását nem zavarja, illetve nem veszélyezteti.

(10) A gépjármű közlekedési létesítmények – parkolóhelyek, garázsok, autóbusz-forduló, megállóhelyek, üzemi létesítmények, forgalmi telep, pihenőhely, tehergépjármű és autóbusz-tároló telep, valamint üzemanyagtöltő állomás – részére a szükséges és méretezett közlekedési területet biztosítani kell.

(11) A tehergépjármű, kamion és autóbusz-tároló telephelyet lakott területtől legalább 100 m védőtávolság megtartásával kell kijelölni.

(12) Magánutakra vonatkozó előírások:

42. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

43. § Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha

44. § Új közüzemű vízelosztó hálózat lakóterületeken csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

45. § (1) A vízbázis, a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes területén tilos.

(2) A keletkező szennyvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.

(3) A beépítésre nem szánt vízbázis védelmi, vagy országos vízminőség védelmi területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

(4) A beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

(5) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(6) A szennyvíztisztító telep környezetterhelő hatásterülete 150 m, a szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:

46. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (tavak, árkok, vízfolyások stb.) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak vízjogi engedély alapján változtatható meg még akkor is, ha a korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.

(2) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni.

(3) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középvízi medertől kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középvízi meder kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot kell a meder telekhatárától kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.

(4) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni.

(5) Ha a telek beépítése vagy a burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m² burkolt felület után min. 1 m³ helyi záportározó térfogatot kell kialakítani, (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(6) A záportározót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

(8) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

47. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója a vonatkozó jogszabályok és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben előírtak szerint végezhető.

(2) Beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(3) Új villamosenergia ingatlan-bekötést a település belterületén már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni, még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

48. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben vezethető.

(2) Amennyiben a fosszilis energiahordozó helyett más megújuló energiahordozóval biztosítható a folyamatos fűtési energiaellátás, a gázellátó hálózat kiépítése nem feltétel, amennyiben ezt magasabb rendű jogszabályok lehetővé teszik.

49. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója a vonatkozó jogszabályok és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben előírtak szerint végezhető.

(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

50. § A vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a vonatkozó jogszabályok, a Települési Arculati Kézikönyv és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet rögzíti.

51. § (1) A zöldterületek növényzettel fedett közterületek, amelyeknek a HÉSZ-ben meghatározott, és a Szabályozási terven is jelölt övezetei méretük, funkciójuk és az építmények elhelyezése szempontjából a közkertek Zkk-1 és Zkk-2 jelű, és a közparkok Zkp jelű övezetei.

(2) A Zkk jelű közkert övezetbe tartoznak a település kisebb kiterjedésű, elsősorban a szomszédos telektömbök számára jelentős, egy meghatározott funkciót - pihenést, játszótéri, rekreációs tevékenységet - szolgáló közhasználatú közterületi zöldfelületei.

(3) A Zkp jelű közpark övezetbe tartoznak a település egészét, vagy nagyobb részterületét szolgáló, több zöldfelületi funkció, köztük nagyobb szabadtéri rendezvények befogadására is alkalmas közhasználatú közterületi zöldfelületei.

(4) Az övezet telkein az OTÉK 27. § (3) bekezdésében felsorolt létesítmények helyezhetők el.

(5) Az övezet telkeit közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a közbiztonsági okból való zárva tartást.

(6) Az övezetben a megengedett legkisebb építménymagasság 2,5 méter lehet.

(7) A zöldterület övezeteinek a telekalakításra, valamint a beépítésre vonatkozó előírásait a 3.b. számú melléklet tartalmazza.

52. § (1) A Zkk-1 jelű övezetben, a meglévő közkertek területén

(2) A Zkk-2 jelű övezetben, a tervezett közkertek területén

(3) A Zkp jelű övezetben, a meglévő közparkok területén

53. § (1) A beépítésre nem szánt különleges területek (Kb- előjelű) övezeteibe azok a legfeljebb 10 %-os beépíthetőséggel szabályozott területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek.

(2)¹ A beépítésre nem szánt különleges területek meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezeteibe a Kb-H jelű honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági funkciójú területek, a Kb-Mg jelű beépítésre nem szánt mezőgazdasági telephelyek, a Kb-V és a Kb-V-1 jelű vízbázisterületek, a Kb-Sp jelű sportolási, rekreációs célra szolgáló területek és a Kb-En jelű megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló területek tartoznak.

(3) A beépítésre nem szánt különleges területek övezeteinek a telekalakításra, valamint a beépítésre vonatkozó előírásait a 3.c. számú melléklet tartalmazza.

54. § (1) A Kb-H jelű övezetben, a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági funkciójú különleges területeken

(2) A Kb-Mg jelű övezetben, a beépítésre nem szánt mezőgazdasági telephelyek területén

(3)³ A Kb-V és a Kb-V-1 jelű övezetben, a vízbeszerzés céljára szolgáló vízbázis területeken

(4)⁴ A Kb-Sp jelű övezetben, a sportolási, rekreációs célra szolgáló területeken

(5)⁵ A Kb-En jelű övezetben, a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló területeken

55. § (1) Az erdőterületek az E- előjelű területbe soroltak, amelyeknek funkciójuk, és az építmények elhelyezése szempontjából a HÉSZ-ben meghatározott, és a Szabályozási terven is jelölt övezetei az Ev jelű védelmi erdő övezet, az Eg jelű gazdasági erdő övezet, az Ek jelű közjóléti erdő övezet, az E-H jelű honvédelmi célú erdő övezet és az E-V jelű vízgazdálkodási célú erdő övezet.

(2) Az erdőterületek övezeteibe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók.

(3) Az övezetek ökológiai hálózattal érintett területein az új erdősítések és erdőfelújítások esetében csak a tájrészletre jellemző, ökológiai igényeknek megfelelő hazai fafajok telepíthetők, továbbá természetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

(4) A megengedett legkisebb építménymagasság 2,5 méter lehet;

(5) Az erdőterületek övezeteinek a telekalakításra, valamint a beépítésre vonatkozó előírásait a 3.d. számú melléklet tartalmazza.

56. § (1) Az Ev jelű övezetben, a védelmi erdők és a védett erdők területén

(2) Az Eg jelű övezetben, a gazdasági erdők területén

(3) Az Ek jelű övezetben, a közjóléti erdőterületek övezetében

(4) Az E-H jelű övezetben, a honvédelmi célú erdőterületek övezetében

(5) Az E-V jelű jelű övezetben, a vízgazdálkodási célú erdőterületek övezetében

57. § (1) Az általános mezőgazdasági területek (Má) közé az Má-á jelű korlátozások nélküli nagyüzemi gazdálkodású szántóterületek övezete, az Má-gy jelű gyepgazdálkodású mezőgazdasági terület övezete és az Má-ko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területek övezete tartozik.

(2) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési és az állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület és egyéb épület is építhető.

(3) Ha egy telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezeken a telekrészeken csak akkor helyezhető el épület, ha a telek egyéb részein a beépítés kizárt.

(4) A megengedett legkisebb építménymagasság 2,5 méter lehet;

(5) A telekmegosztás nem engedélyezhető abban az esetben, ha a beépített telek a megosztás előtti vagy utáni állapotában

(6) A melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 86-os bekezdésében felsoroltak közül bármely, a mezőgazdasági termeléshez szükséges melléképítmény elhelyezhető.

(7) A mezőgazdasági területek övezeteinek a telekalakításra, valamint a beépítésre vonatkozó előírásait a 3.e. számú melléklet tartalmazza.

58. § (1) Az Má-á jelű övezetben, a szántóföldi gazdálkodású mezőgazdasági területeken

(2) Az Má-gy jelű övezetben, a gyepgazdálkodású mezőgazdasági területeken

(3) Az Má-ko jelű övezetben, a korlátozott használatú mezőgazdasági területeken

(4) Az övezet területén fenntartható módon kell gazdálkodni különös jelentősége van a környezetkímélő művelési rendszerek és technológiák alkalmazásának.

59. § (1) A természetközeli területek a Tk jelű, a HÉSZ-ben meghatározott, és a Szabályozási terven is jelölt övezetbe tartoznak.

(2) A Tk jelű övezetben, a természetközeli területeken

60. § (1) A vízgazdálkodási területek a V jelű, a HÉSZ-ben meghatározott, és a Szabályozási terven is jelölt övezetbe tartoznak, amelybe a vízfolyások medre és partja tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területek a V jelű övezetébe tartozik a Duna folyam, a Váli-víz, a Szent László-patak, a Rába-patak, a Dunai holtág (Kis Duna) és a mesterséges tavak (a Szilvássy Horgászfalu területén lévő tavak) területe.

(3) A Váli-víz, a Szent László-patak és a Rába-patak partélétől, illetve töltéskoronáitól kifelé legalább 10 m-es, beépítéstől mentes védő- és fenntartási sáv biztosítandó.

(4) Az egyéb vízmedrek és vízfelületek (csatornák, árkok, kisebb tározók) esetenként önálló övezetként nem jelennek meg, a mezőgazdasági-, erdőterületi, közlekedési, ipari és üzemi terület övezeteiben helyezkednek el, szabályozásukra az általános vízügyi előírások vonatkoznak.

(5) A V jelű övezetben, a vízgazdálkodási területeken

61. § (1) Az országos műemléki védelem alatt álló műemlékeket és az azok műemléki környezetét képező ingatlanok felsorolását a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet jelen rendelet tartalmazza, a terület lehatárolását a Szabályozási tervlap jelöli.

(2) Az ex lege védett és a védetté nyilvánított, nyilvántartott régészeti lelőhelyek és a világörökség várományos terület jegyzékét jelen rendelet tartalmazza, a terület lehatárolását a Szabályozási tervlap jelöli.

(3) Műemléki és régészeti érintettség esetén a hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alapján kell eljárni.

(4) Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet vagy annak tűnő tárgy, régészeti emlék vagy régészeti jelenség kerül elő, a területileg illetékes jegyzőt értesíteni kell, aki haladéktalanul tájékoztatja az örökségvédelmi hatóságot, a további intézkedésig a munkálatokat fel kell függeszteni, a terület őrzéséről a megtaláló köteles gondoskodni.

(5) A régészeti örökséget és a műemléki értéket érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a településrendezési eszközökhöz készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.

(6) A régészeti érdekű területek jegyzékét jelen rendelet tartalmazza, a terület lehatárolását a Szabályozási tervlap jelöli.

(7) A régészeti érdekű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért e területeken a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a terepbejárás és/vagy a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a Múzeummal.

(8) A helyi területi védelem alatt álló területek és a helyi egyedi védelem alatt álló „elemek” felsorolását jelen rendelet tartalmazza, a területek lehatárolását a Szabályozási tervlap jelöli.

(9) Az értékek helyi védelmét a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásainak betartásával kell biztosítani.

62. § Az országos védettségű természeti területeken és a védőzónáiban, illetve az ex lege védett területeken, továbbá kihirdetésük után a természeti területeken és az egyedi tájértékek területén bármilyen építési tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

63. § (1) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül (kivéve, ha a szakhatóság az adott objektum esetében ennél kisebb védőtávolságot határozott meg) települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható.

(2) Területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Feltöltésre csak olyan anyag helyezhető el, amely a talajt és a talajvizet nem károsítja.

(3) A védőterületet (védőövezetet, védősávot) igénylő káros hatású tevékenység nem közelítheti meg a már kialakult más rendeltetésű övezeteket a védőtávolságnál jobban.

(4) A felső küszöbértékű veszélyes üzemek telephelyen kívüli védőterületi előírásaira vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a potenciális légszennyező forrásnak minősülő ipari telephely telekhatárától mért 500 m-es védőtávolságon belül új lakó-, üdülő-, egészségügyi-, oktatási- nevelési-, kulturális- művelődési és sport célú épület nem építhető, légszennyezésre érzékeny területfelhasználási változtatás nem végezhető.

64. § (1) A defláció elleni védelem érdekében az 5 hektárt meghaladó mezőgazdasági területeken a terület minimum 3 %-án védőfásítást kell kialakítani az uralkodó szélirányra merőlegesen.

(2) A belterület szegélyén, a lakóterületekhez csatlakozó mezőgazdasági területek 100 m-es sávján belül a deflációs porkeletkezés ellen a terület minimum 5 %-án védőzöld sávokat kell kialakítani.

(3) A földmozgatással járó tevékenység végzése során (alapozás előkészítése, tereprendezés stb.) biztosítani kell:

(4) Nem burkolt felületen hulladék, illetve egyéb, a talajt, felszín alatti vizeket potenciálisan szennyező (fertőző, mérgező) anyag ideiglenesen sem helyezhető el. Bármilyen terület-feltöltés csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

(5) Földmunkák során minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(6) Terület földmunka előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell, melynek ellenőrzése az építési és talajvédelmi hatóság feladata.

65. § (1) A település szennyeződésérzékenységi besorolása miatt a legszigorúbb felszín alatti vízvédelmi előírásoknak kell érvényt szerezni.

(2) A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 100 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (műtrágya, növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.

(3) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül – eltérő övezeti előírás kivételével – új építmények elhelyezése (amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik) tilos.

66. § (1) A település közigazgatási területe levegőtisztaság-védelemi szempontból a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomeráció 1. zónacsoportjába tartozik.

(2) A belterületi zöldfelületi rendszerhez tartozó, valamint a (potenciálisan) levegőszennyező létesítmények (utak, bányák, ipari üzemek stb.) környezetében tervezett védelmi célú fásítások fajösszetételét és szerkezetét levegőtisztaság-védelmi szempontból is hatékony módon kell kialakítani, lombtartó és lombhullató fajok kevert alkalmazásával.

67. § (1) Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából a figyelembe veendő zaj és rezgésterhelési határértékeket magasabb rendű jogszabály szabályozza.

(2) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.

(3) A zajforrások, utak környezetében telepítendő védelmi célú fásítások szerkezetét zajvédelmi szempontból is hatékony szerkezettel és fajösszetétellel kell eltelepíteni, sűrű ágrendszerű lombtartó és lombhullató fajok kevert alkalmazásával.

(4) A védőerdőket csak akkor szabad zajvédelmi intézkedésnek, megoldásnak tekinteni, ha ezek zajcsökkentő hatása zajvédelmi számításokkal igazolható.

68. § A védelemre javasolt területek védettségét jogilag (rendelettel) és szakmailag (kezelési tervvel) is biztosítani kell.

69. § (1) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet.

(2) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni, a telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

(3) Az illegális hulladéklerakások felszámolásáról gondoskodni kell, az illegális lerakást meg kell előzni, illetve meg kell akadályozni.

70. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

71. § Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.