Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2017. (XI. 23.) önkormányzati rendelete
Sárbogárd város településképének védelméről
Hatályos: 2026. 03. 27Sárbogárd város településképének védelméről
Sárbogárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § (1) E rendelet célja Sárbogárd Város jellegzetes és értékes településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) településképi követelmények meghatározásával,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) E rendelet előírásait a mindenkor hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő illetve tervező (műemléki szakértő, építész tervező, településtervező, táj- és kertépítész mérnök) által készített esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
3. Földszínek: (más néven terraszínek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs-sárga-zöldessárga.
4.1
5. Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
– A helyi védelem
3. A helyi védett érték fogalma, annak fajtái
3. § (1) E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett, település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (továbbiakban helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, az építmények részleteire (továbbiakban: egyedi védelem) vonatkozó érték, amely e rendelet mellékletében felsorolásra, valamint térképi ábrázolásra került.
(2) A helyi egyedi védelem fajtái:
a) az építmény (épület, műtárgy) vagy ezek együttes egésze vagy valamely részlete (anyaghasználat szerkezet, színezés) képviselik a védelmi jelleget.
(3) Amennyiben helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján védelemre kerül, azt az értéket jelen rendelet 1. mellékletéből törölni kell.
4. Helyi területi védelem
4. § (1) A település helyi védett utcaképe a kialakult településszerkezet valamint a védett településkép szempontjából a 3. melléklet szerinti településképi szempontból meghatározó jellegzetes, elsősorban hagyományos építészeti karakterekkel rendelkező, egységes beépítésű utcakaszok(ok)re terjed ki.
(2) A helyi védett utcakép és településkép esetén:
a) az utcaképet alkotó épületek telken belüli, zártsorú elhelyezése, ritmusa, az épület közterület felőli, legfeljebb kétszintes mérete, utcával párhuzamos gerincű tetőidoma nem változtatható,
b) a közterület felőli homlokzati felületképzés vakolt, pasztell színezésű lehet,
c) a tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet,
d) a közterület felőli tetőn „kutyaól jellegű” tetőablak nem alkalmazható,
e) az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. A bővítés szélessége a főépület (meglévő épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, nyereg-, vagy félnyereg tetővel fedhető,
f) az utca felöli homlokzaton erkély kialakítása legfeljebb 3 m szélességben és legalább 90%-ban áttört korlát kialakításával lehetséges.
5. Helyi egyedi védelem
5. § (1) A település helyi védett épületeinek, építményeinek felsorolását és térképi ábrázolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A Helyi védett építmény esetén:
a) a fő rendeltetést tartalmazó épület megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,
b) a homlokzat, tetőidom nem változtatható,
c) a közterület felőli tetőn kutyaól jellegű” tetőablak nem alkalmazható,
d) az épületek homlokzatának felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet, eredeti kő, ill. tégla felületképzés megtartandó,
e) a tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet hagyományos cserépfedés struktúrájával megegyezően,
(3) Ha a helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során azt az eredeti állapotnak megfelelően, vagy ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti vagy a helyben fellelhető, azonos formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(4) A helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték nem védett részei - amennyiben ezt egyéb jogszabályok nem tiltják - bonthatóak és az épülethez illő épületrésszel bővíthetőek. A változtatások a védett érték jellegét nem módosíthatják, építészeti értékét nem csökkenthetik.
(3) Helyi egyedi védelemmel érintett ingatlanok esetén:
a) területén a telekhasználat, növénytelepítés valamint bármely építés során az épület egykori rendeltetéséhez méltó épület és telekhasználat szerint megengedett,
b) bármely építés az egyedi védelemre vonatkozó értékvizsgálatban rögzített érték tiszteletben tartásával megengedett.
c) az azzal utcafronton szomszédos telkeken csak a védett épülethez illeszkedő, a védett épület értékeinek érvényesülését biztosító épület helyezhető el.
6. A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem megszüntetése
6. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes épített és táji karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti, illetve ilyen javaslattal a Képviselő-testület és szervei is élhetnek.
(3) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.
(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) helyi területi védelem esetén:
aa) az épületegyüttes, városrész vagy táji környezet megnevezését,
ab) körülhatárolás esetén a védendő ingatlanok helyrajzi számát,
ac) az érték rövid leírását, dokumentálását (irdalom, fotók),
ad) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó indoklást, képviselőjének megnevezését, elérhetőségét.
b) helyi egyedi védelem esetén,
ba) az érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
bb) pontos helymegjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, épületrész. épületelem illetve telekrész)
bc) az érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
bd) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó indoklást, képviselőjének megnevezését, elérhetőségét.
be) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.
(5) A helyi védettség alá helyezéshez értékvizsgálatot kell készíteni, melynek készítője bármely jogi vagy természetes személy lehet.
(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
a) megsemmisül,
b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növény egészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik.
c) a védelem alapját képező értékek helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.
(7) A védettség megszüntetésére védetté nyilvánításra irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:
a) az érintett elem helyszínrajzát,
b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
c) természeti érték esetén annak állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
d) fotódokumentációt,
e) amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített – szakvéleményt.
(8) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
(9) A helyi védettséggel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a Polgármesteri hivatal Műszaki Osztálya gondoskodik.
(10) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, érintett helyi szakmai-, és társadalmi szervezetek véleményét.
(11) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekeltet –az alábbiak szerint- értesíteni kell:
a) a helyi egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,
b) a helyi területi érték esetén az értesítés közszemlére tétel útján történik,
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közszemlére tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(12) Az eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:
a) Helyi egyedi védelem esetén:
aa) a javaslattal érintett objektum tulajdonosait,
ab) a kezdeményezőt vagy képviselőjét,
b) Helyi területi védelem esetén:
ba) az a)pontban felsoroltakat,
bb) a közművek üzemeltetőit,
bc) a közterületek fenntartóit.
(13) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítéstől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(14) A helyi védettség alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló kezdeményezést –az erről szóló döntést megelőzően- 30 napra közszemlére kell tenni.
7. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
7. § (1) A helyi területi-, és helyi egyedi védelem alá helyezés, a védelem megszüntetése jelen rendelet mellékletének módosításával történhet.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti érték megőrzése érdekében, a helyi művi értéken bármilyen állagmegóvási, felújítási, építési munka végzésekor a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozódás lehetőleg megőrzendő. Helyi művi érték úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. Az épület, építmény rendeltetési mód változtatásakor a homlokzati jellemzők (nyílászárók, nyílásrendek, nyílások elosztására és azok nagysága, héjazat anyaga) csak olyan mértékben változhatnak, amelyek az új rendeltetési mód, illetve az épület és építmény biztonságos használatához feltétlenül szükségesek.
8. Helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásának rendje
8. § (1) A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartási munkát az önkormányzat jegyzője végzi. Feladatai:
a) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat megvizsgálása, amennyiben szükséges a javaslattevő 30 napon belül kiegészítésre, vagy hiánypótlásra történő felszólítása, 90 napon belül a Képviselő-testület elé terjesztése,
b) a védetté nyilvánításnak és a védelem megszüntetésének a 6. § (11), (12) bekezdés szerinti értesítése,
c) a védetté nyilvánításról vagy a védettség megszüntetéséről szóló Képviselő-testületi döntés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti,
d) a védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása, a változások szerint az e rendelet 1. mellékletének módosítása.
e) a helyi értékek védelmének aktív képviselete,
f) javaslattétel az önkormányzati támogatás odaítélésére, az erre vonatkozó pályázat lebonyolítása,
g) a helyi értéken elvégzett munka ellenőrzése és igazolása szakértő bevonásával,
h) a helyi értéken végzett munka elkészülte után az érintett értékre vonatkozóan e rendelet 1. mellékletének felülvizsgálata, szükség esetén módosítása, ennek érdekében javaslattétel a rendelet módosítására,
i) a helyi értéken bekövetkezett egyéb változtatások, javítások elvégzése, az azokon történt esetleges károsodások bekövetkezte esetén az érintett értéknek e rendelet 1. mellékletének felülvizsgálata, szükség esetén módosítása, ennek érdekében javaslattétel a rendelet módosítására.
(2) A védetté nyilvánított helyi értékek listáját és területi megjelölését e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
9. A helyi védett érték fenntartása
9. § (1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni.
(2) A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, kezelőnek gondoskodnia kell.
(3) Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás alapján, e rendeletben foglalt részletes előírások betartásával lehet.
(4) A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(5) A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében, a helyi értékvédelemmel kapcsolatos többletköltségének megtérítésére. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.
(6) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
(7) A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.
10. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
10. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást és állagmegóvást, valamint az általános épület-felújítást és korszerűsítést meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat tulajdonosi kérelemére, melyet az önkormányzat képviselő-testülete bírál el.
(2) A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
(3) A támogatás mértéke nem lehet több mint az (1) bekezdés szerinti többlet bekerülési összeg legfeljebb 50 %-a, amely tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.
(4) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.
(5) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.
(6) A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.
(7) A nyertes pályázóval a polgármester támogatási szerződést köt.
(8) A támogatás utófinanszírozású.
(9) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat hitelesített másolatát becsatolja. A teljesítést a jegyző szakértő bevonásával ellenőrzi.
– Településképi követelmények
11. A településképi szempontból elkülönülő karakterű területek lehatárolása
11. § (1) A településképi szempontból elkülönülő karakterű területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
(2) A településképi szempontból elkülönülő karakterű területek térképi lehatárolását az e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) Sárbogárd belterülete az alábbi elkülönülő karakterű területekre osztott:
a) Alsőtöbörzsök,
b) Vegyes beépítésű településrész,
c) Központi településrész,
d) Telepszerű beépítésű településrész,
e) Sárszentmiklós,
(4) Sárbogárd külterülete az elkülönülő eltérő karakterű területekre osztott
a) Különálló településrészek területe,
b) Értékes élőhelyek területei,
c) Külterületi jellegű területek.
12. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
12. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településképi karakter hordozó vagy meghatározó településrész lehatárolása.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását ezen rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) Településképi szempontból meghatározó területek a Sárbogárd településrész területén:
a) Központi településrész, jele: MT-K,
b) Telepszerű beépítés, jele: MT-T,
c) Vegyes beépítésű településrészen jele: MT-V:
ca) Az Ady Endre út nyugati oldalán a Mátyás király utca és a Központi településrész között valamint az Ady Endre út keleti oldalán a Fenyő utca és a Központi településrész között található ingatlanok területe.
cb) Az Ady Endre út nyugati oldalán a Központi településrész és a Nagy Lajos utca között, valamint az Ady Endre út keleti oldalán a Központi településrész és a Szegfű utca között található ingatlanok területe.
d) Sárszentmiklós településrészen, jele: MT-S:
da) Vegyes beépítésű településrész a Köztársaság út nyugati oldalán a Vörösmarty út és a Vasút út között valamint a Köztársaság út keleti oldalán a Miklós utca és a Széchenyi út között található ingatlanok.
13. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
13. § (1) Lakó rendeltetésű területekre vonatkozó előírások: oldalhatáron álló fő rendeltetésű épület esetén, vele azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhetők a melléképítmények és kiegészítő rendeltetésű építmények. Az építmények melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,50 méter lehet.
(2) Vegyes beépítésű településrész elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen:
a) kizárólag 50%-ban áttört utcafronti kerítések építhetők beton vagy kő lábazatra építetten fából vagy fémből.
(3) Központi településrész településképi szempontból meghatározó területein:
a) zártsorú beépítéstől eltérő esetekben kizárólag 50%-ban áttört utcafronti kerítések építhetők beton vagy kő lábazatra építetten fából vagy fémből.
(4) Telepszerű beépítés elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen:
a) utcafronti kerítés építése nem megengedett, a tömbházak közötti kerítések kizárólag alacsony, lábazati szerkezetet nem igénylő, fa anyaghasználatú lehet,
(5) Sárszentmiklós településképi szempontból meghatározó területein:
a) kizárólag 50%-ban áttört utcafronti kerítések építhetők beton vagy kő lábazatra építetten fából vagy fémből.
14. A település közigazgatási területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § (1) A település közigazgatási területén:
a) új fő rendeltetésű épület építése és meglévő épület felújítása, az alapterület bővítése esetén trapézlemez-, műanyag burkolat-, pala-, hullámpala burkolat-, valamint utcafronti homlokzat felületének 70%-át meghaladó mértékben bitumenes hullámlemez burkolat alkalmazása az épületek homlokzatán nem megengedett, kivéve a gazdasági-, és ipari telephelyek területei.
b) A homlokzatok színének meghatározásakor pasztellszínektől eltérő színvilág alkalmazása nem megengedett.
c) A tetőfedés anyagának és színének meghatározásakor a földszínektől eltérő, rikító, településképbe nem illeszkedő anyaghasználat és színvilág alkalmazása nem megengedett.
(2) Az „Értékes élőhelyek területei” elnevezésű, településképi szempontból elkülönülő karakterű városrészen:
a) építmények kizárólag a természeti értékek szigorú védelme mellett, tájba illő módon helyezhetőek el,
b) a 100 m2-nél nagyobb homlokzati felületek csak tagoltan alakíthatók ki.
c) Tükröződő, káprázást és fényszennyezést okozó homlokzati felületek nem hozható létre.
d) Az területen csak földszintes épület építhető.
15. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) Központi településrész elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen a tetőhajlásszög 35-45 fok között alakítható, kivétel a helyi utcaképi védelmi területen, ahol
a) szabadonálló beépítés és intézményi funkciójú épület esetén lapostető alkalmazása is megengedett,
b) utcafronton a zártsorú beépítés megszakítható zárt falazatba illesztett kapuzattal, kapuátjáróval.
(2) Telepszerű beépítés elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen:
a) a lakóépületek homlokzati felújítása egységes színezési terv alapján készíthető.
b) a teraszok beépítése nem megengedett.
(3) Vegyes beépítésű településrész településképi szempontból meghatározó területein a tetőhajlásszög 35-45 fok között alakítható, a tetőfedés nyereg-, sátortetős vagy összetett tetős kialakítású lehet.
(4) Sárszentmiklós településképi szempontból meghatározó területein a tetőhajlásszög 35-45 fok között alakítható, a tetőfedés nyereg-, sátortetős vagy összetett tetős kialakítású lehet.
16. Zöldfelületek
16. § (1) Zöldfelületek létesítése, karbantartása és védelme az e rendelet 11. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában valamint a 4) bekezdés a) pontjában meghatározott településképi szempontból meghatározó területeken.
a) Közterületek-,, valamint a 10 férőhelyet meghaladó méretű parkoló felületek fásításánál, azok felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyedek részére legalább 5m2 szilárd burkolat nélküli termőterületet és legalább 1 m3 termőföldtömeget, azaz termőfölddel feltöltött ültető-gödröt kell biztosítani.
b) A táji adottságok megőrzése miatt tereprendezés során 2 m-nél magasabb feltöltések és bevágások, valamint 35 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 2,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. A rézsűk felületének legalább fele talajtakaró növényekkel, illetve cserjékkel ültetendő be.
c) Közút és vasút területén a növények egymáshoz viszonyított minimális ültetési távolsága:
ca) 3,0 métert meg nem haladó fa és bokor esetén: kifejlett növény koronamérete + 1,5 méter,
cb) 3,0 métert meghaladó fa és bokor esetén: kifejlett növény koronamérete + 2,5 méter.
17.2
17. §
18. Egyéb műszaki berendezések
18. § (1) Épület utcai homlokzatának látható felületére, illetve az utcafrontról látható oldalfelületre – utcai homlokzattól mért 5 m távolságon belül - technológiai létesítmény (pl: klímaberendezés, szellőző, stb.) nem helyezhető el, az csak az épület alárendelt homlokfalára telepíthető.
(2) A házi nyomáscsökkentő telepítését az épület utca fronti oldalára telepíteni nem lehet, azt vagy az előkertbe, vagy az épület alárendeltebb homlokfalán kell elhelyezni.
(3) Új villamosenergia szolgáltatást nyújtó és vezetékes hírközlési hálózatokat:
a) A „Különálló településrészek” elnevezésű-, a „Alsótöbörzsök” elnevezésű-, a „Sárszentmiklós” elnevezésű elkülönülő karakterű városrészeken -az erdőterületek kivételével- egy oldali oszlopsoron,
b) A „Vegyes beépítésű településrész” elnevezésű, a „Telepszerű beépítés” elnevezésű-, és a „Központi településrész” elnevezésű elkülönülő karakterű városrészeken a villamosenergia hálózatok és az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell kialakítani.
c) Az „Értékes élőhelyek területei” elnevezésű-, és a „Beépítésre nem szánt területek” elnevezésű elkülönülő karakterű városrészeken, ahol a meglévő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, ott is az új elektronikus hírközlési hálózatokat a racionális területgazdálkodás és a táji értékvédelem érdekében földalatti elhelyezéssel vagy meglévő oszlopsoron lehet kivitelezni.
(4) Vezeték nélküli szolgáltatás új építményei:
a) az (5) bekezdés b) pontban sorolt területeken –kivétel „Központi településrész” elnevezésű elkülönülő karakterű terület- csak meglévő épületre telepíthető,
b) „Külterületi jellegű településrészek” elnevezésű elkülönülő karakterű városrészen a c) pont kivételével új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, erdei pihenő, mezőgazdasági gazdasági építmény, stb) létesíthető.
c) „Külterületi jellegű településrészek” elnevezésű elkülönülő karakterű városrészen új vezeték nélküli szolgáltatás építménye önálló építményként is elhelyezhető, ha azt a területrendezési tervek megengedik.
(5) Vezeték nélküli, föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes föld feletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is:
a) műemléki környezetben,
b) helyi védelemi területen,
c) „Központi településrész” elnevezésű elkülönülő karakterű területen
a hálózatépítés csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(6) Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) nem telepíthető:
a) műemléki környezetben,
b) helyi védelmi területen,
c) „Központi településrész” elnevezésű elkülönülő karakterű területen,
d) „Telepszerű beépítés” elnevezésű elkülönülő karakterű területen,
e) településképi szempontból meghatározó területeken.
– Településkép-érvényesítési eszközök
19.3 A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
19. §4 (1) A településkép-védelmi szakmai konzultáció kötelező
a) minden olyan lakóépület építése esetén, mely az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 16. § (1) felsorolt egyszerű bejelentési eljáráshoz nem kötött,
b) minden, ami nem a R. 17. §-ban felsorolt építési tevékenység és az utcavonalától 10 méteren belül történik, valamint településképi szembotból meghatározó területen található.
c) településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatán cégérek, cégtáblák és cégfeliratok elhelyezése esetén.
(2) A településkép-védelmi szakmai konzultáció kérhető minden építési tevékenység esetében.
(3) A településkép-védelmi szakmai konzultációt legalább 15 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 15 napon belül le kell folytatni.
(4) A nem szabályozott esetekben a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
20. A településképi véleményezési eljárás
19/A. §5 A Képviselő-testület a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 97. §-ában foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át
20. §6 (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni új építmények építése vagy meglévő építmény bővítéséhez, a településképet érintő, befolyásoló átalakításához készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően
a) helyi védett épületek, a helyi védett elemek,
b) településképi szempontból meghatározó területek esetében.
(2) A településképi véleményeket Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselő-testületének Sárbogárd város helyi építészeti tervtanácsáról szóló 12/2025. (IV. 24.) önkormányzati rendeletében foglaltak figyelembe vételével az (1) bekezdés a) pontja esetében Sárbogárd város helyi építészeti tervtanácsa, az (1) bekezdés b) pontja esetében Sárbogárd város helyi építészeti tervtanácsa véleménye alapján a polgármester adja meg.
(3) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük az Méptv-ben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.
(4) A véleményezési eljárás során az Méptv-ben meghatározottakon belül vizsgálni kell
a) a településképi követelményeknek való megfelelést, azaz
aa) a telepítés és beépítés módját, a környezetbe illeszkedés követelményének teljesülését,
ab) az épület tömegformálását, a tetőzet formáját, hajlásszögét, színét és anyagát esetleges tetőfelépítményeinek építészeti kialakítását,
ac) a homlokzat egésze stílusának, tagolásának összhangját a szomszédos homlokzatokkal,
ad) a tervnek az épület külső gépészeti és egyéb külső berendezései, tartozékai elhelyezésére tett javaslatát;
b) a közterület mentén az épület kialakítása módját és feltételeit, amelyen belül vizsgálni kell
ba) a közterület határát érintő tervezett beavatkozásokat,
bb) a közterület adottságainak és esetleges berendezéseinek, műtárgyainak, a meglévő telepítendő növényzetének megoldását.
(5) Az e §-ban nem szabályozott esetekben a Korm. rendelet vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
21. A településképi bejelentési eljárás
21. §7 (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, tervező vagy az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) által írásban benyújtott kérelemre indul. A kérelmet a polgármesterhez a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal és módon kell benyújtani. (4. melléklet).
(2) A polgármester a főépítész szakmai véleménye alapján a településképi bejelentési eljárásban a településképi illeszkedés, illetve a településképi szabályoknak megfelelés vizsgálatakor a tevékenység tudomásul vételéről, vagy elutasításáról, vagy megszüntetéséről szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,
b) a tervezett építési tevékenység utcaképi illeszkedése,
c) a tervezett rendeltetés-változás a szomszédos és a környező beépítés településképi sajátosságaihoz való illeszkedése, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben történő zavarása, illetve korlátozása.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településképi szempontból meghatározó területeken:
a) 30 napnál tovább fennálló üzletfelirat, saját hirdetőfelület kialakítása, cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 10 év,
b) Új épület építése, meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg.
c) útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.
d) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése,
e) a telek természetes terepszintjének nem engedélyköteles, az utcaképet érintő megváltoztatása,
f) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó nem engedélyköteles méretű támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,
g) szellőző-, légkondicionáló berendezés kültéri egysége, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen való elhelyezése,
h) közterületre vagy közhasználat elől el nem zárt magánterületre néző kerítés építése, átalakítása, bővítése,
i) helyi védett érték hőszigetelése esetén.
(4) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása esetén, amennyiben
a) az épületben az önálló rendeltetési egységek száma változik vagy
b) az építmények rendeltetése megváltozik.
22. A településképi kötelezés
22. §8 (1) Az e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a Méptv. 100. §-a szerint kell eljárni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntésben a jogszabálysértés megszüntetésére a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.
(3) A polgármester a Méptv. 100. § (2) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.
(4) A településkép-védelmi bírság összegét egyedi mérlegelés alapján, a jogsértés súlyához igazodóan kell meghatározni.
(5) A Méptv.-ben meghatározott esetben helyszíni bírság is alkalmazható
– Záró és átmeneti rendelkezések
23. Hatálybalépés
23. § E rendelet 2017. december 1. napján lép hatályba.
24. Átmeneti rendelkezések
24. § E rendelet előírásait csak a 2017. december 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni.
25. Hatályon kívül helyező rendelkezések
26. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testülete által jóváhagyott
a) az épített környezet alakításáról és az építészeti örökségvédelméről szóló 19./2015. (V. 21.) önkormányzati rendelete,
b) a közterületek használatának szabályozásáról és rendjéről szóló 35/2015. (VIII. 26.) önkormányzati rendelet 12. §-a,
c) Sárbogárd Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2017.(II.2.) rendelet
ca) 9. §(7), (9) bekezdései,
cb) 18. §(8), (10) bekezdései,
cc) 46. §(2) bekezdés,
cd) 48. §(7)e) pontja,
ce) 53. §(4),(5),(6) bekezdései,
cf) 54. §(1) bekezdés,
cg) 66. §(2) bekezdés,
ch) 67. §(1)c) pontja,
ci) 68. §.
1. melléklet
1. melléklet a Helyi védett értékek térképi lehatárolásáról és listájáról: 24/2017. (XI. 23.) önkormányzati rendelethez*9
|
Cím: |
Tury M. u. 18. |
Hrsz: 934/2 |
Tájház |
Városrész/S.sz: |
I. |
1. |
|
Cím: |
Tompa M. u. 7. |
Hrsz: 686 |
Kúria |
Városrész/S.sz: |
I. |
2. |
|
Cím: |
Tompa M. u. 19/b |
Hrsz: 677 |
Kúria |
Városrész/S.sz: |
I. |
3. |
|
Cím: |
Tompa M. u. 41. |
Hrsz: 566 |
Tompa Mihály emlékház |
Városrész/S.sz: |
I. |
4. |
|
Cím: |
Ady E. u. 196. |
Hrsz: 524 |
Régi lakóház a gimnázium területén |
Városrész/S.sz: |
I. |
5. |
|
Cím: |
Radnóti u. |
Hrsz: 2615 |
Zsidótemető |
Városrész/S.sz: |
I. |
6. |
|
Cím: |
Bercsényi u. 1. |
Hrsz: 533 |
Zsinagóga |
Városrész/S.sz: |
I. |
7. |
|
Cím: |
József A. utca 14. |
Hrsz: 552/2 |
Régi iskolaépület az ingatlan dél-keleti részén |
Városrész/S.sz: |
I. |
17. |
|
Cím: |
Vasút utca |
Hrsz: 4860/3 |
Nagymagtár épülete |
Városrész/S.sz: |
II. |
8. |
|
Cím: |
Köztársaság út |
Hrsz: 5322/2 |
Régi malomépület |
Városrész/S.sz: |
II. |
9. |
|
Cím: |
Köztársaság út |
Hrsz: 4835/3 |
I. – II. Világháborús em.mű és park |
Városrész/S.sz: |
II. |
10. |
|
Cím: |
Köztársaság út 70. |
Hrsz: 15 |
Fafaragó ház |
Városrész/S.sz: |
II. |
11. |
|
Cím: |
Köztársaság tér |
Hrsz: 263/2 |
Régi iskolaépület |
Városrész/S.sz: |
III. |
12. |
|
Cím: |
József A. u. |
Hrsz: 588 |
Sárhatvani temetőben található sírkápolna |
Városrész/S.sz: |
IV. |
13. |
|
Cím: |
Hrsz: 059/16 |
Sárhatvani major istálló épülete |
Városrész/S.sz: |
IV. |
14. |
|
Cím: |
Hrsz: 01242/1 |
Zichy kastélyépület maradvány |
Városrész/S.sz: |
V. |
15. |
|
|
Cím: |
Hrsz: 01158/64 |
2. melléklet
2. melléklet az elkülönülő karakterű területek lehatárolásáról a
3. melléklet
3. melléklet a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolásáról
24/2017. (XI. 23.) önkormányzati rendelethez
|
MT-K |
KÖZPONTI TELEPÜLÉSRÉSZ |
|---|---|
|
|
|
3. melléklet a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolásáról
24/2017. (XI. 23.) önkormányzati rendelethez
|
MT-T |
TELEPSZERŰ BEÉPÍTÉS |
|---|---|
|
|
|
3. melléklet a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolásáról
24/2017. (XI. 23.) önkormányzati rendelethez
|
MT-V |
VEGYES BEÉPÍTÉSŰ TELEPÜLÉSRÉSZ |
|---|---|
|
|
|
|
|
|
3. melléklet a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolásáról
24/2017. (XI. 23.) önkormányzati rendelethez
|
MT-S |
SÁRSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRÉSZ |
|---|---|
|
|
|
A 2. § 4. pontját a Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 7. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. alcímet (17. §-t) a Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. alcím címe a Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § a Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 19/A. §-t a Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2021. (X. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be. A 19/A. § a Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § a Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § a Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § a Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: 11/2019. (II. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. II. 22-től.
A 4. melléklet a Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.