Tác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 12.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályokról
Hatályos: 2024. 01. 15Tác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 12.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályokról
Tác Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejér Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Fejér Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vízügyi és Vízvédelmi Hatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság., Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Fejér Vármegyei Szakaszmérnökség, Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztály, Fejér Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság, Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság Légügyi Szakszolgálati Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Fejér Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési, Mérésügyi és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Fejér Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály, Fejér Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Pest Vármegyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdészeti Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Veszprémi Bányafelügyeleti Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Fejér Vármegyei Önkormányzat, Aba Város Önkormányzata, Csősz Község Önkormányzata, Polgárdi Város Önkormányzata, Szabadbattyán Nagyközség Önkormányzata, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 5/2017. (IX. 1.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános Előírások
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
b) Kialakítható telek legkisebb szélessége: a telek két oldalhatára között merőleges vonalban mért legkisebb telekszélesség.
c) Melléképület: az építmények azon csoportja, amelyek a főépítmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. Melléképületek különösen: garázs, nyári konyha, fáskamra, szerszámtároló, barkácsműhely, fedett úszómedence, szauna, sport- és fitnesz épület. A kettőnél több gépkocsi tárolására alkalmas sorgarázs nem minősül melléképületnek.
d) Kialakult: a kialakítható legkisebb telekterület „K” jelölése esetén az építési övezetbe, övezetbe tartozó ingatlanon telekalakítás nem végezhető, kivéve a telekösszevonást, telekhatárrendezést.
2. § A képviselő-testület:
a) az SZT-1 jelű és M=1:4000 méretarányú Tác belterületi szabályozási tervét a 1. melléklet szerint állapítja meg,
b) az SZT-2 jelű és M=1:4000 méretarányú Tác –Gorsium-Kárpátia Park szabályozási tervét a 2. melléklet szerint állapítja meg,
c) az SZT-3 jelű és M=1:15000 méretarányú Tác külterületi szabályozási tervét a 3. melléklet szerint állapítja meg,
d) az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési határértékeit az 4. melléklet szerint állapítja meg,
e) az egyes övezetek telekalakítási és beépítési határértékeit az 5. melléklet szerint állapítja meg,
f) az egyes építési övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések meghatározását a 6. melléklet szerint állapítja meg,
g) az egyes övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések meghatározását a 7. melléklet szerint állapítja meg,
h) a biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területeket a 8. melléklet szerint állapítja meg
i) az elővásárlással érintett ingatlanokat a 9. melléklet szerint állapítja meg,
2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:
a) szabályozási vonal,
b) szabályozási szélesség,
c) építési övezet, övezet határa és jele,
d) építési hely
e) telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
a) védőtávolságok,
b) régészeti lelőhely határa/területe,
c) országos jelentőségű természetvédelmi terület,
d) Natura 2000 terület,
e) országos ökológiai hálózat magterület,
f) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó terület,
g) országos ökológiai hálózat puffer terület,
h) tájképvédelmi terület határa,
i) belvízjárta terület,
j) belvízzel veszélyeztetett terület,
k) kiemelt fontosságú honvédelmi és katonai célú terület,
l) a repülőtérhez kapcsolódó akadály korlátozási felületek határa,
m) zajhatás területek határa,
n) erőmű céljára korlátozottan igénybe vehető terület határa/területe,
(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:
a) közigazgatási határ,
b) belterületi határ, meglévő és tervezett,
c) javasolt telekhatár,
d) közművezetékek,
e) kerékpárút.
Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások
3. Az építés általános feltételei
4. § (1) A meglévő, már kialakított telkek esetében - amennyiben a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók - a telek beépíthető.
(2) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az országos és helyi építési előírások betartása mellett.
(3) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat.
(4) Melléképület építési helyen belül építhető.
(5) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:
a) Beépítésre szánt területen állattartó épületet és trágyatárolót csak falusias lakóterületen lehet építeni.
b) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó rendeltetésű épülettől 10 méternél távolabb kell elhelyezni.
5. § (1) Terepszint alatti építmény az építési telek bármely részén építhető, amennyiben más építményt, régészeti értéket nem veszélyeztet.
(2) Nem minősül terepszint alatti építménynek az épületek pinceszintje.
(3) Erőmű céljára korlátozottan igénybe vehető területen belül az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
(4) A telken belül zöldfelületként megtartandó telekrészt kötelező zöldfelületként kialakítani, ezen a területen épület nem helyezhető el. Elhelyezhető a terület legfeljebb 30%-át érintően közművesítési és közlekedési célú létesítmény (pl. közmű műtárgy, kapubehajtó, telken belüli burkolt út, parkoló stb).
4. Beépítési mód, beépítési hely
6. § (1) Az építési telkeken az építési helyet – amennyiben a szabályozási terv építési hely jelölést nem tartalmaz – a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint kell lehatárolni.
(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, vagy a telektömbben kialakult telekhatár.
(3) Az előkert méretét beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodóan kell meghatározni. Az előkert vonatkozásában kialakultnak tekintendő az építési tevékenységgel érintett építési telek melletti 2-2 építési telken a meglevő épületek és a telek utcai homlokvonala közötti jellemző távolság mértéke.
(4) Még be nem épített területeken az előkert mérete az építési övezetre vonatkozó külön előírás szerinti, vagy a Szabályozási terven jelölt, ennek hiányában:
a) vegyes és lakó építési övezetben 5 méter
b) egyéb építési övezet esetében minimum: 5 méter, de legfeljebb 10 m
(5) Építési telken oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete:
a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
b) lakóterületen és vegyes területen 4,0 méter, vagy
c) az a)–b) pont hatálya alá nem eső építési övezetben az épületmagasság fele, de legalább 6 méter.
(6) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje
a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
b) lakóterületen és vegyes területen 3,0 méter,
c) az a)–b) pont hatálya alá nem eső építési övezetben az építési övezetre előírt épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter,
(7) Építési telken a hátsókert mérete 6,0 méter, kivéve:
a) ahol az építési övezet előírásai másként rendelkeznek,
b) a 450 m2-nél kisebb telkek esetében 4 méter, vagy a kialakult állapot szerinti,
c) fekvő telek esetében a hátsókert legkisebb mérete 3 méter.
Beépítésre szánt területek
5. Beépítésre szánt területek tagozódása
7. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:
a) Lf - rövidítéssel jelölt falusias lakóterület,
b) Vt - rövidítéssel jelölt településközponti vegyes terület,
c) Gksz - rövidítéssel jelölt kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
d) Gip – rövidítéssel jelölt ipari gazdasági terület,
e) Gipe - rövidítéssel jelölt egyéb ipari gazdasági terület,
f) K-Sp – rövidítéssel jelölt különleges sportterület,
g) K-T - rövidítéssel jelölt különleges temető terület,
h) K-Mü - rövidítéssel jelölt különleges mezőgazdasági üzemi terület.
i) K-I - rövidítéssel jelölt különleges idegenforgalmi terület.
6. Falusias lakóterület
8. § (1) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja azzal a kikötéssel, hogy csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetési egység létesíthető.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy lakó rendeltetésű főépítmény építhető, melyben legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység helyezhető el. Elhelyezhető továbbá a lakó funkciótól eltérő rendeltetési egységek számára további egy főépítmény, mely egy rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Két utcára nyíló építési telek esetében az építési telken két lakó rendeltetésű főépítmény építhető, melyben legfeljebb 4 lakó rendeltetési egység helyezhető el. Elhelyezhető továbbá a lakó funkciótól eltérő rendeltetési egységek számára további egy főépítmény, mely egy rendeltetési egységet tartalmazhat.
(4) Földszintes gazdasági rendeltetésű épületek esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető, amennyiben az építési hely közterület felé eső részén már épült önálló főépítmény.
(5) Falusias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,0 méteres teleksávban.
(6) Falusias lakóterület építési övezetben nem helyezhető el önálló italbolt és zenés, táncos rendezvények tartására alkalmas vendéglátó rendeltetési egység, szállás jellegű rendeltetési egység csak falusi turizmus céljára alakítható ki.
7. Településközponti vegyes terület
9. § A településközpont terület Vt jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető főépítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
8. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
10. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető főépítmények a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(2) Az építési övezetekben a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló, tartály stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.
(3) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(4) Az építési övezetekben az előkert, oldalkert és hátsókert mérete 10 méter.
(5) Az építési övezet építési telkén elhelyezhető gazdasági célú épületen belül egy tulajdonosi és egy szolgálati lakás.
(6) Gazdasági területen– amennyiben a meglevő beépítés lehetővé teszi - a közterülettel határos telekhatár mentén 5 m széles, az építési övezettel, illetve övezettel határos telekhatár mentén 10 m széles, többszintes, a környezeti hatások csökkentését szolgáló zöldfelületet kell létesíteni. A többszintes zöldfelületen elhelyezhető a terület legfeljebb 30%-át érintően közművesítési és közlekedési célú létesítmény (pl. közmű műtárgy, kapubehajtó, telken belüli burkolt út, parkoló stb).
9. Ipari gazdasági terület
11. § (1) Az ipari gazdasági terület Gip jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető főépítmények a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(2) Az építési övezetekben a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló, tartály stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.
(3) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
10. Egyéb ipari gazdasági terület
12. § (1) Az egyéb ipari gazdasági terület Gipe jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető főépítmények a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(2) Az építési övezetekben a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló, tartály stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.
(3) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(4) Az építési övezetekben az építési hely a szabályozási terven szerepel. Telekalakítás esetén az új telek építési helyét a szabályozási terven szereplő építési hely szerint kell meghatározni.
(5) Az építési övezet építési telkén elhelyezhető gazdasági célú épületen belül egy szolgálati lakás.
11. Különleges sportterület
13. § (1) Különleges sport, K-Sp jellel jelölt terület a sportolással, szabadidő eltöltéssel összefüggő tevékenységek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető főépítmények a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(3) Melléképület nem helyezhető el a területen.
(4) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
12. Különleges temető terület
14. § (1) Különleges temető K-T jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető főépítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(3) Melléképület nem helyezhető el a területen.
(4) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(5) Az építési övezetben az építési hely a szabályozási terven jelölt.
13. Különleges mezőgazdasági üzemi terület
15. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi K-Mü jellel jelölt építési övezetben mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények, állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények, mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, műhely és tároló épület, és nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás, valamint az alaprendeltetéssel összefüggő, azt kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(2) A területen elhelyezhető főépítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(3) Mezőgazdasági üzemi területen
a) az előkert mérete: portaépület esetén 0,0 méter, egyéb épület esetén 5,0 méter;
b) az oldalkert legkisebb mérete: 5,0 méter;
c) hátsókert legkisebb mérete: 10,0 méter.
(4) Az építési övezetben az alkalmazott technológia miatt szükséges építmények magassága az övezetre előírt épületmagasság értékénél magasabb lehet.
(5) Az építési övezet építési telkén elhelyezhető gazdasági célú épületen belül egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás.
(6) Mezőgazdasági üzemi területen – amennyiben a meglevő beépítés lehetővé teszi - a közterülettel határos telekhatár mentén 5 m széles, az építési övezettel, illetve övezettel határos telekhatár mentén 10 m széles, többszintes, a környezeti hatások csökkentését szolgáló zöldfelületet kell létesíteni. A többszintes zöldfelületen elhelyezhető a terület legfeljebb 30%-át érintően közművesítési és közlekedési célú létesítmény (pl. közmű műtárgy, kapubehajtó, telken belüli burkolt út, parkoló stb).
14. Különleges idegenforgalmi terület
16. § (1) A Különleges idegenforgalmi terület céljára szolgáló K-I jellel jelölt építési övezet, melybe a Gorsium Régészeti Park területe tartozik.
(2) A területen elhelyezhető főépítmények a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(3) Az ingatlanon az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(4) Az építési övezet építési telkén elhelyezhető épületen belül egy szolgálati lakás.
(5) Az építési övezetben az elő- és hátsókert mérete 0 m.
Beépítésre nem szánt területek
15. Beépítésre nem szánt területek tagozódása
17. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:
a) Közlekedési terület, ezen belül:
aa) Köu - rövidítéssel jelölt közúti közlekedési terület,
ab) Köu-k - rövidítéssel jelölt közúti közlekedési terület – kiszolgáló út,
ac) Köe - rövidítéssel jelölt egyéb terület – vasút,
ad) Közm - rövidítéssel jelölt közmű elhelyezési terület
b) Zöldterület, ezen belül:
ba) Zkk rövidítéssel jelölt közkert,
bb) Zkp rövidítéssel jelölt közpark,
c) Erdőterület, ezen belül:
ca) Ev - rövidítéssel jelölt védelmi erdő terület,
cb) Er - rövidítéssel jelölt rekreációs célú erdő terület,
cc) Ee - rövidítéssel jelölt egyéb erdő terület,
d) Mezőgazdasági terület, ezen belül:
da) Má - rövidítéssel jelölt általános mezőgazdasági terület,
db) Mt - rövidítéssel jelölt tájgazdálkodási mezőgazdasági terület,
e) Vg – rövidítéssel jelölt vízgazdálkodási terület,
f) Tk - rövidítéssel jelölt természetközeli terület,
g) Különleges beépítésre nem szánt terület, ezen belül:
ga) Kb-Sp - rövidítéssel jelölt sportterület,
gb) Kb-I - rövidítéssel jelölt idegenforgalmi terület.
16. Közlekedési területek általános előírásai
18. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu (főhálózati) és Köu-K (kiszolgáló út) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület. A Köe (vasút) jellel jelölt övezet a kötöttpályás közlekedési létesítmények és az ehhez kapcsolódó egyéb építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető főépítmény a 7. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(3) A közúti közlekedési övezetekben a közlekedési műszaki létesítmények és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű- és hírközlési létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(4) A közúti közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási terv ábrázolja.
(5) 8 méternél keskenyebb szabályozási szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.
17. Közműelhelyezési területek általános előírásai
19. § (1) Közműelhelyezési terület a Közm jellel jelölt övezet, mely a közműellátás építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Közm övezetben elhelyezhető főépítmény és melléképítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
18. Zöldterületek általános előírásai
20. § (1) Zöldterület a Z-kp jellel jelölt közpark és a Z-kk jellel jelölt közkert övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Z-kp és Z-kk övezetben elhelyezhető főépítmény a 7. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
19. Erdőterület
21. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület az Ev jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(3) A rekreációs rendeltetésű erdőterület az Er jellel jelölt övezet, mely elsősorban közjóléti célt szolgáló, pihenést, testedzést szolgáló és az ezzel összefüggő rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál. Az övezet beépítési határértékeit az 5. melléklet szerint állapítja meg.
(4) Az Er jelű övezetben elhelyezhető főépítmény a 7. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(5) Az egyéb rendeltetésű erdőterület az Ee jellel jelölt övezetek. Az övezet beépítési határértékeit az 5. melléklet szerint állapítja meg.
(6) Az Ee jelű övezetben elhelyezhető főépítmény a 7. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
20. Általános mezőgazdasági terület
22. § (1) Az általános mezőgazdasági terület az Má jellel jelölt övezet, mely elsősorban a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Az általános mezőgazdasági övezetben épületet elhelyezni az 5. melléklet és a 7. melléklet figyelembevételével lehet.
(3) Általános mezőgazdasági területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 méter,
b) a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló tartály stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.
(4) Az általános mezőgazdasági övezetekben, több önálló telekből az OTÉK rendelkezései szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a beépíthetőséget a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m2-t eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, és azokat nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 40 %-ot nem haladhatja meg.
(5) Az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak megtartása mellett Má-1 és Má-2 övezetben létesíthető gazdasági épület megléte esetén egy tulajdonosi vagy egy szolgálati lakás.
21. Tájgazdálkodási mezőgazdasági területek
23. § (1) Az Mt jellel jelölt tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetek a természetközeli használatot folytató területek.
(2) Mt jelű övezetben épületet elhelyezni az 5. melléklet és a 7. melléklet figyelembevételével lehet.
(3) Tájgazdálkodási mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 méter,
b) a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló tartály stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasság értéket nem haladhatja meg.
(4) Az Mt övezetben birtokközpont központi telke nem létesíthető.
(5) Az Mt övezet magterülettel érintett ingatlanain 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület nem építhető.
22. Vízgazdálkodási terület
24. § (1) A vízgazdálkodási területek a Vg jelű övezetbe a vízmedrek és állóvizek ingatlanai tartoznak.
(2) Az övezet területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével - külön jogszabályban foglaltak szerint - lehet.
(3) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégzése érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen lévő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.
(4) A Vg-2 övezetben épületet nem lehet elhelyezni.
23. Természetközeli terület
25. § (1) Természetközeli terület övezetbe a Tk jellel jelölt mocsár területek tartoznak.
(2) Természetközeli területen csak a terület rendeltetésével összefüggő műtárgy (pl. madárles, legfeljebb 6,0 méter magas kilátó, stég, esőbeálló stb.) helyezhető el.
24. Különleges beépítésre nem szánt sportterület
26. § (1) A különleges beépítésre nem szánt sportterület a Kb-Sp jellel jelölt övezet, mely a sportolással, szabadidő eltöltéssel összefüggő tevékenységek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető főépítmények a 7. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(3) Melléképület nem helyezhető el a területen.
25. Különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület
27. § (1) A Különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület céljára szolgáló, Kb-I-1 jellel jelölt építési övezet, melybe a Gorsium Régészeti Park területe tartozik.
(2) A területen elhelyezhető főépítmények a 7. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(3) Az ingatlanon az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(4) Az építési övezetben az elő- és hátsókert mérete 0 m.
28. § (1) A Különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület céljára szolgáló, Kb-I -2 jellel jelölt építési övezet, melybe a tervezett Kárpátia Park terület ingatlanai tartoznak.
(2) A területen elhelyezhető főépítmények a 7. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(3) Az ingatlanon az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
Járművek elhelyezése és környezetvédelmi előírások
26. A járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
29. § (1) Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a bővítésből, az átalakításból, vagy az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről az OTÉK-ban előírtaknak megfelelően kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett.
(2) Lakó rendeltetési egységenként az ingatlan területén 1 db személygépjármű elhelyezését kell biztosítani.
(3) A parkolókat saját telken belül kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges, úgy azok a közterületen is kiépíthetők, amennyiben ahhoz az önkormányzat hozzájárul és kijelöli a megépítendő közterületi parkolók helyét.
27. Környezetvédelem
30. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek - amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra - a telekhatáron kell teljesülniük.
28. Felszín alatti vizek védelme
31. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően, Tác település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.
(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(3) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.
(4) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
29. Belvízvédelem
32. § (1) Belvízjárta és belvízzel veszélyeztetett területeken történő építés esetén csak akkor lehetséges, ha az építmény elhelyezése a felszíni vizek mozgását nem akadályozza.
(2) Az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni a domborzati, talajtani, vízgazdálkodási, illetve mezőgazdasági, természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat egyaránt.
(3) Terepszint alatti építmény belvízjárta és belvízzel veszélyeztetett területeken nem építhető.
30. A levegő védelme
33. § (1) Tác az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.
(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a) tevékenységet folytatni,
b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
(3) A belterületen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.
31. A termőföld védelme
34. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.
(3) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
32. A zaj elleni védelem
35. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.
(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.
(3) A Szabályozási terven feltüntetett zajvédelmi zónában és a 45-60 db zajhatás területének határával érintett területeken a vonatkozó jogszabály előírásai szerint kell eljárni.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, védőterületek, védőtávolságok
36. § (1) A település területén a Szabályozási terv a következő védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket, valamint lehatárolásokat jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) vízminőségvédelmi terület,
d) belvízvédelmi és
e) természeti területek.
(2) Tác területén földtani veszélyforrás területek az egykori tőzegbánya területei.
(3) A földtani veszélyforrás területeken épület nem építhető.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások, telekalakítás
37. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek területe és legkisebb szélessége az építési övezetnek megfelelő, a telek alakja a beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(3) A tervezett szabályozási vonal és építési övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el a 4. melléklet szerint, az építési telek legkisebb kialakítható területére, vagy az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket, továbbá az 5. melléklet szerint a telek legkisebb kialakítható területére, vagy az övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket.
(4) Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a Szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést és elbirtoklást kivéve - tovább nem csökkenthetők.
(5) Fekvő telek esetében az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességnek a telek rövidebb oldalán kell teljesülnie.
33. Elővásárlási jog
38. § Az önkormányzatot megillető elővásárlási joggal érintett ingatlanokat a 8. melléklet és a szabályozási terv tartalmazza.
34. Magánutak létesítése
39. § (1) Beépítésre szánt területen a kialakítandó magánút szélessége nem lehet kevesebb
a) 50 m-nél rövidebb út esetén 6,0 m-nél,
b) 50 m-nél hosszabb út esetén 9,0 m-nél keskenyebb nem lehet.
(2) Amennyiben a magánút 150 m-nél hosszabb és zsákutca kialakítású, a zsákutca végén fordulót kell kialakítani.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások, örökségvédelem és régészet
35. Természetvédelem
40. § (1) A település területén az országos jelentőségű védett természeti terület, a Natura 2000 terület, valamint az Országos Ökológiai Hálózat Magterületét, az ökológiai folyosó területét és a pufferterület lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken épületet építeni csak abban az esetben lehet, ha az épület megfelel a védett területre vonatkozó külön hatósági előírásoknak, valamint a rendeltetéséből adódó sajátos hatások nem korlátozzák és nem zavarják a védett terület használatát és a természet védelmét.
(3) A magterülettel és az ökológiai folyosóval érintett területen az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
36. Örökségvédelem, régészet
41. § (1) Országos védelem alatt álló művi értékeket és a műemléki környezetet – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik, vonatkozó szabályokat az országos örökségvédelmi jogszabályok tartalmazzák.
(2) A helyi jelentőségű védett művi értékeket a szabályozási terv tartalmazza. A helyi jelentőségű védett művi értékekre vonatkozó szabályokat a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik, vonatkozó szabályokat az országos örökségvédelmi jogszabályok tartalmazzák.
Záró rendelkezések
42. § Ez a rendelet 2024. január 15-én lép hatályba.
43. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni, kivéve, ha a folyamatban lévő ügyben e rendelet a kérelmező fél számára kedvezőbb feltételeket tartalmaz.
44. § Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 19/2006. (IX.1.) önkormányzati rendelet.
Horváth Tamás |
Dr. Kmetz Norbert |