Győrszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (V. 21.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2026. 05. 22Győrszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (V. 21.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
[1] A rendelet megalkotásának célja a településfejlesztés és a településrendezés keretében a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása, a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése.
[2] Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. és 6. pontjában, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Kormányrendelet 62. § (1) bekezdése és a 11. melléklete által biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek, államigazgatási szervek és települési önkormányzatok véleményének kikérésével, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet szerint a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és e rendelet, valamint annak mellékletei szerint szabad.
(2) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: az 1:10 000 méretarányú SZT rajzszámú Szabályozási tervlap, munkaszám: 22021,
b) 2. melléklet: Telekalakítási és beépítési előírások, munkaszám: 22021,
c) 3. melléklet: Az elhelyezhető és a tiltott rendeltetések, munkaszám: 22021,
d) 4. melléklet: Biológiai aktivitásérték számítás.
2. A szabályozás elemei
2. § (1) A szabályozási terv elemei e rendeletben meghatározottak alapján kötelezők vagy tájékoztató jellegűek lehetnek.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ,
b) beépítésre szánt terület határa,
c) szabályozási vonal,
d) szabályozási szélesség,
e) építési övezet határa,
f) telken belüli kötelező fásítás,
g) kötelező külterületi fásítás,
h) első építési határvonal,
i) hátsó építési határvonal,
j) kötelező építési oldal,
k) övezeti jel,
l) kötelező telekhatár,
m) telken belül zöldterületként megtartandó telekrész.
(3) Javasolt szabályozási elemek:
a) gyalogút,
b) kerékpárút,
c) vasút,
d) híd és felüljáró,
e) ívkorrekció,
(4) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) műemlék,
b) műemléki környezet,
c) régészeti lelőhely,
d) helyi védett egyedi érték,
e) országos jelentőségű természetvédelmi terület,
f) Natura 2000 SAC terület,
g) ökológiai hálózat ökológiai folyosója,
h) ökológiai hálózat pufferterülete,
i) tájképvédelmi terület,
j) egyedi tájérték,
k) védett tájelem,
l) helyi jelentőségű természetvédelmi terület,
m) helyi jelentőségű védett természeti érték.
(5) Tájékoztató egyéb elemek:
a) szintvonal magassági értékkel (Bfm.),
b) javasolt telekhatár,
c) méretvonal,
d) javasolt megszüntető jel,
e) zajvédő fal,
f) vízminőségvédelmi tetület,
g) felszíni víz parti sávja,
h) nagyvízi meder övezete,
i) defláció-érzékeny terület,
j) ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület,
k) bányaterület,
l) vízbázis belső védőövezet,
m) vízbázis külső védőidom,
n) vízbázis hidrogeológiai ”A” védőidom,
o) vízbázis hidrogeológiai ”B” védőidom,
p) vízfolyás,
q) vízfolyás középvonala,
r) partvonal,
s) erdők övezete,
t) jó termőhelyi szántók övezete,
u) nap és szélerőmű létesítésének korlátozásával érintett terület övezete,
v) széleróziónak kitett terület,
w) termőhely,
x) ültetvény,
y) biológiai aktivitásérték fenntartását biztosító terület,
z) villamosenergia átviteli hálózat (132 kV feszültség szinttel, biztonsági sáv: 28-28 m),
zs) nagynyomású földgáz szállítóvezeték (Biztonsági sáv: 2,5-2,5 m).
3. Területfelhasználás
3. § (1) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:
a) lakóterület:
aa) falusias lakó (Lf),
ab) kertvárosias lakó (Lke),
b) vegyes terület: településközponti vegyes (Vt),
c) gazdasági terület:
ca) kereskedelmi, szolgáltató (Gksz),
cb) ipari gazdasági terület (Gip),
d) üdülőterület: hétvégi házas (Üh),
e) különleges terület:
ea) sportterület (K-Sp),
eb) logisztikai terület (K-Log),
ec) hulladékudvar terület (K-Hull),
(2) A beépítésre nem szánt terület lehet:
a) közlekedési terület:
aa) közúti közlekedési terület (KÖu),
ab) kiszolgáló út (KÖu-k),
ac) egyéb közlekedési terület (KÖe),
b) zöldterület: közpark (Zkp),
c) erdőterület:
ca) védelmi célú erdőterület (Ev),
cb) egyéb erdőterület (Ee),
d) mezőgazdasági terület:
da) kertes (Mk),
db) általános (Má),
dc) tájgazdálkodási (Mt),
e) vízgazdálkodási terület (Vg),
f) különleges terület:
fa) temető területe (Kb-T),
fb) tanyagazdálkodás területe (Kb-Ta),
fc) zöldterület (Kb-Z),
fd) bánya terület (Kb-B),
fe) sportterület (Kb-Sp),
ff) farm terület (Kb-F).
4. A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
4. § (1) Az SZT terven az építési telkeken lakhatási célú épület csak a feljelölt első és hátsó építési határvonalon belül helyezhető el. Melléképület a hátsó építési határvonalon kívül is elhelyezhető.
(2) Amennyiben az SZT terv egyes tömbökben nem tartalmaz építési hely határvonalat, úgy az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal- és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek homlokzatainak egymás közötti távolsága nem lehet kevesebb az övezetben megengedett legnagyobb párkánymagasságnál. Az épületek és egyéb épületek között a magasabbik épület párkánymagasságának megfelelő, de legalább 4,0 m távolságot kell tartani.
(4) A falusias és a településközponti vegyes területen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkeinek alapterülete amennyiben az övezeti jelben meghatározott paraméterektől eltérő teleknagyság alá csökkenne a jóváhagyott szabályozási vonalak következtében, és a megmaradt telek a 600 m2 területnagyságot eléri, akkor a megmaradt telek az övezeti jelnek megfelelő paraméterekkel beépíthető. Jelen szabály nem alkalmazható újonnan kialakítandó, vagy felosztandó telektömbök esetében.
(5) Falusias lakóterületen és településközponti vegyes területen saroktelek esetén el lehet térni az építési határvonaltól úgy, hogy az épület az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 0-3,0 m között építhető meg. Saroktelek esetén, ha nincs jelölt építési vonal a telek hosszabb oldalhatárával párhuzamos előkert mérete 3 m-ig, vagy a kialakult állapotnak megfelelően csökkenthető.
(6) Oldalhatáron álló beépítésnél az épületet az építési helyen belül az oldalsó telekhatártól 1 m-re kell elhelyezni. Amennyiben az építési telek szélessége eléri a 20 m-t, akkor az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető úgy, hogy az oldalhatártól legalább 3 m távolság biztosítandó.
(7) Az előkerti vonal által érintett telkeken a már meglévő épületek felújíthatók jelenlegi helyükön, csak az új épületek elhelyezésénél kell az első- és hátsó építési határvonalhoz igazodni.
(8) A telken belül zöldfelületként megtartandó területen épületet építményt elhelyezni nem lehet, burkolat a jelölt területen nem létesíthető.
5. Telekalakításra vonatkozó előírások
5. § (1) Az építési telek méretei meg kell, hogy feleljenek az építési övezetre előírt telekméreteknek.
(2) Az SZT terven jelölt javasolt telekhatár az övezetre előírt telekméretek megtartása mellett változtatható.
(3) A telekmegosztás iránya feleljen meg az SZT terven javasolt telekhatár vonallal jelölt telekalakítási irányokkal.
(4) Az javasolt telekhatárral elválasztott telkek szükség esetén összevonhatók
a) lakóterületen legfeljebb kettő,
b) iparterületen legfeljebb négy teleknyi mértékig.
(5) Nyúlványos telek kialakítása a település területén nem megengedett.
(6) Építési övezetekben, a már beépült területeken – a szabályozási terven meghatározott közterület szabályozás, illetve közterület kialakítás végrehajtása érdekében – a szabályozás után visszamaradó telkek az övezet előírásaitól eltérő méretűek is lehetnek.
(7) Telekosztás esetén a megmaradó telekrésznek csak az övezeti jelben előírt teleknagyságot kell figyelembe venni, a meghatározott legkisebb telekszélességet nem.
(8) Az övezeti paraméterekben előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók közműépítmények – például szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház – elhelyezése érdekében, továbbá kiszolgáló út számára.
(9) A közforgalom elől elzárt kiszolgáló út szélessége minimum 8 m, maximum 2 lakóegység megközelítésére megközelítéséig. Közforgalom elől elzárt kiszolgáló út végére forduló kialakítása kötelező. A 2 lakóegységnél több lakóegység kiszolgálásához Önkormányzati közút szükséges, szélessége nem lehet kevesebb 12 m-nél.
(10) Ha van kötelező telekosztás, nem kötelező az övezeti jel telekméretekre vonatkozó részeinek betartása.
(11) Saroktelek esetén a telek területe minden esetben érje el az övezetben előírt teleknagyságot, de az előírt telekszélességtől lefele maximum 3 m-es eltérés lehetséges.
6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
6. § (1) A vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő, természetes módon történhet.
(2) A táj karakter - domborzat, felszínborítás - tereprendezéssel vagy más földmunkával nem változtatható meg.
(3) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a parti sávot szabadon kell hagyni.
(4) A vízbázis védőövezettel érintett ingatlanok hasznosítása kizárólag a kijelölő határozatban, valamint a vízbázisok védelméről szóló jogszabályban foglalt előírások betartásával lehetséges.
7. Közművek előírásai
7. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A közművek elhelyezésénél kötelező előnyben részesíteni azt a megoldást, amely a tervezett közművet a szilárd burkolaton kívül helyezi el.
(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(3) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:
a) falusias lakóterület övezetben: teljesen közművesített,
b) kertvárosias lakóterület övezetben: teljesen közművesített,
c) településközponti vegyes terület övezetben: teljesen közművesített,
d) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezetben: teljesen közművesített,
e) ipari gazdasági terület övezetekben: legalább részlegesen közművesített,
f) hétvégi házas üdülőterület övezetben: legalább részlegesen közművesített,
g) különleges sportterület övezetben: legalább részlegesen közművesített,
h) különleges hulladékudvar: hiányos,
(4) Beépítésre nem szánt területen a közművesítettség mértéke: hiányos.
(5) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(6) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni. Ahol erre nincs lehetőség, csak szivárgásmentesen kialakított szennyvíztároló megengedett.
8. Az építés általános szabályai
8. § (1) A beépítésre szánt övezetekben lakó rendeltetési egységenként 1 db személygépkocsi elhelyezését telken belül biztosítani kell.
(2) Az előírt legnagyobb párkánymagasságtól egyedi esetekben – ha azt a technológia megköveteli – a beépített terület 5%-ában el lehet térni, legfeljebb 25 méteres magasságig a K-Log, Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3, Gksz-4, Gksz-5, Gksz-6, Gip-1, Gip-2, Gip-3, Gip-4 jelű övezetekben a 8314 számú főút 50 méteres és a vasút 50 méteres védőtávolságát nem érintő területeken.
(3) A telken belüli védőfásítás területén épület nem építhető. Az építési telkeken a kötelező telken belüli védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható. Telken belüli védőfásításban parkoló kialakítható. A telken belüli védőfásítást háromszintű (gyep és minimum 40 db cserje/150 m² és minimum 1 db nagy lombkoronájú, kétszer iskolázott fa/150 m²) növényzettel kell megoldani. Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invázív, őshonos növényekkel történhet. A telepítésre javasolt fafajok listáját a TKR 1. számú függeléke tartalmazza.
9. Építési tilalmak és korlátozások
9. § (1) Építési korlátozás alá esik a temetők 50 m-es környezete, ahol kegyeletsértő, zajos tevékenység nem folytatható.
(2) Az oktatási, nevelési intézmények 50 m-es körzetében lévő területeken állattartó épület nem építhető.
(3) A jelentős mértékű zavaró hatású terület - nagyszámú állattartótelep - védőtávolságán belül lakóépület nem építhető.
(4) Meglévő jelentős mértékű zavaró hatású terület - nagyszámú állattartótelep - a településen nem bővíthető, új nem létesíthető.
(5) Elektronikus hírközlési szolgáltatók (nem előfizetők) táv és hírközlési antennája huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető.
(6) A közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a mindenkor hatályos jogszabályok szerint építhető be.
(7) A vízgazdálkodási területeknél a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az előírt mértékű feljelölt parti sávot szabadon kell hagyni, ott épületet, építményt elhelyezni, növényzetet telepíteni nem szabad.
(8) A vízminőségvédelmi területtel érintett ingatlanok hasznosítása kizárólag a kijelölő határozatban, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabályban foglalt előírások betartásával lehetséges.
(9) A nagyvízi meder területén épület, építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.
(10) A defláció érzékeny területen széleróziót gátló vegetáció telepítése és fenntartása javasolt.
(11) A vízbázis védőterülettel érintett ingatlanok hasznosítása kizárólag a kijelölő határozatban, valamint a vízbázisok védelméről szóló jogszabályban foglalt előírások betartásával lehetséges.
(12) Az övezeten belül szabályozott telken belüli kötelező fásítás területén épület nem építhető. Az építési telkeken, a telken belüli kötelező fásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható. A telken belüli kötelező fásításban parkoló kialakítható. A telken belüli kötelező fásítás háromszintű (gyep és minimum 40 db cserje/150 m² és minimum 1 db nagy lombkoronájú, kétszer iskolázott fa/150 m²) növényzettel kell megoldani. Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invázív, őshonos növényekkel történhet. A telepítésre javasolt fafajok listáját az Önkormányzat 5/2018. (III. 8.) rendelet – Településképi Rendelet 2. melléklete, a továbbiakban: a TKR 2. számú melléklete tartalmazza.
(13) Az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított védőtávolságon belüli terület, ahol építményt elhelyezni, csak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet.
(14) A vasút a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belüli terület, ahol építményt elhelyezni, csak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet.
10. Növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások (Magántelken történő telepítésre, közterületen történő telepítésre, és a fa kivágásaára és pótlására vonatkozó szabályok)
10. § A legkisebb ültetési (telepítési) távolság a telek - ingatlan határától:
a) Cserje, bokor – minimum 0,50 m, a TKR 2. számú melléklet szerint.
b) 5 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes fa – minimum 2,50 m (a TKR 2. számú melléklet szerint).
c) 5 – 10 m közötti méretre növő fa – minimum 5,00 m (a TKR 2. számú melléklet szerint).
d) 10 – 15 m közötti méretre növő fa – minimum 7,00 m (a TKR 2. számú melléklet szerint).
e) 15 m-nél nagyobbra növő fa – minimum 8,00 m (a TKR 2. számú melléklet szerint).
11. § (1) Közterületen cserjét, fát telepíteni csak hozzájárulással lehet (a TKR 2. számú melléklet szerint). A hozzájárulást kérelemre a jegyző adja ki. Közterületre csak 5 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes fa, cserje, bokor, lágy szárú növény telepíthető.
(2) Fa kivágásához jegyzői hozzájárulás szükséges, amennyiben a törzsátmérője meghaladja a 10 cm-t. A fa kivágása csak megfelelő indokkal és pótlási kötelezettséggel lehetséges.
(3) Abban az esetben, amikor a jegyző hozzájárulása nélkül telepítik a fát, cserjét, melyet később annak tulajdonosa kivág vagy az önkormányzat kivágat, a kivágatott fára csak abban az esetben tarthat igényt, amennyiben az önkormányzat nem tart rá igényt.
(4) A legkisebb ültetési (telepitési) távolság közterületen (a TKR 2. számú melléklet szerint):
a) gázvezetéktől – minimum 2,0 méter,
b) egyéb vezetéktől, csapadék – vízelvezető ároktól – minimum 1,0 méter,
c) fák közötti ültetési távolság minimum 5,0 méter
d) fa telekhatártól és épülettől minimum 3 méterre, ajtó-, ablak elé minimum 3,5 méterre, (fasorban egységes törzsmagassággal), kapubehajtótól minimum 1,5 méter.
(5) A telepítést a közművek – víz, gázvezeték, csatorna, elektromos hálózat – figyelembevételével kell végezni. Légvezeték alá, valamint a légvezetéktől számított 3 méter távolságban fa nem ültethető.
(6) Közút vagy járda mellé díszfa, cserje, egyéb fás szárú növény csak úgy ültethető, hogy a közúti közlekedést, a gyalogos forgalmat és a vízelvezetést (árkot) ne akadályozza.
(7) A közterületen elültetett növények gondozásáról (öntözés, tápoldatozás, növény egészségügyi beavatkozás, metszés, veszélyes ágak eltávolítása, őszi lomb összegyűjtése) annak a magáningatlannak a tulajdonosa köteles, aki előtt a fa van.
12. § (1) Az élet- és a vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágásáról, illetve eltávolításáról tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni. Ha a veszély elhárításának sürgőssége miatt az előzetes hatósági bejelentésre a tulajdonosnak nincs módja, köteles azt a jegyzőnek pótlólag bejelenteni legkésőbb a fa kivágását követő 3 napon belül.
(2) A jegyző a fa tulajdonosát a (2) bekezdés szerinti kötelezettségnek teljesítésére felszólíthatja.
(3) A jegyző a kivágást pótlási kötelezettséghez kötheti, továbbá megtilthatja a fa kivágását, ha annak további fenntartása indokolt.
(4) Pótlási kötelezettség esetén elő kell írni a fa pótlását, a darabszám és fafaj, fajta és változat megjelölésével. A pótlási kötelezettség a tulajdonost, illetőleg azt terheli, akinek az érdekében a fakivágás megtörtént.
(5) Ha a kivágott fa helyének közvetlen környezetében a telepítés nem lehetséges, a hozzájárulásban elő kell írni a telepítés helyét is.
(6) A fák kivágása – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a fa betegsége, kiöregedése, vagy balesetveszély esetén engedélyezhető.
(7) Létesítmények elhelyezésével kapcsolatban – kivételesen indokolt esetben – egészséges fa kivágására is adható engedély, ha annak áttelepítése károsodás nélkül nem lehetséges vagy aránytalanul nagy költséggel járna.
Beépítésre szánt építési övezetek részletes övezeti előírásai
11. Lakóterületek építési övezetei
13. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet.
a) falusias lakóterület (Lf),
b) kertvárosias lakóterület (Lke).
(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Falusias lakóterületen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet szerint megengedett rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(4) Falusias lakóterületen:
a) ha a telek mérete eléri az 1500 m2-t, akkor maximum három rendeltetési egység helyezhető el, melyből lakás rendeltetési egység maximum kettő darab lehet. Minden további 1500 m² telekméret a megengedett rendeltetési egységek számát eggyel növeli.
b) amennyiben a telek mérete kevesebb mint 1500 m2-t, akkor a telken maximum kettő rendeltetési egység helyezhető el, melyből lakás rendeltetési egység maximum egy darab lehet. Az egyik rendeltetési egység hasznos alapterülete a másik rendeltetési egység hasznos alapterületének 50%-át nem haladhatja meg. Lakás nélkül önállóan is létesülhet egy, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet által megengedett más rendeltetési egység.
(5) A gépjárműtároló nem minősül egyéb rendeltetési egységnek.
(6) Kertvárosias lakóterületen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet szerint megengedett rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(7) Kertvárosias lakóterületen:
a) ha a telek mérete eléri az 2500 m2-t, akkor maximum öt rendeltetési egység helyezhető el, melyből lakás rendeltetési egység maximum négy darab lehet. Minden további 1500 m² telekméret a megengedett rendeltetési egységek számát eggyel növeli.
b) amennyiben a telek mérete 1500-2500 m2 közötti, akkor a telken maximum négy rendeltetési egység helyezhető el, melyből lakás rendeltetési egység maximum három darab lehet.
c) amennyiben a telek mérete 800-1500 m2 közötti, akkor a telken maximum három rendeltetési egység helyezhető el, melyből lakás rendeltetési egység maximum kettő darab lehet.
d) 1500 m² telekterület alatt maximum egy darab lakás rendeltetési egység és egy darab egyéb rendeltetési egység helyezhető el egy épületben. Az egyik rendeltetési egység hasznos alapterülete a másik rendeltetési egység hasznos alapterületének 50%-át nem haladhatja meg. Lakás nélkül önállóan is létesülhet egy, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet által megengedett más rendeltetési egység.
(8) A gépjárműtároló nem minősül egyéb rendeltetési egységnek.
(9) A lakásokat egy épülettömegben kell elhelyezni.
12. Vegyes területek építési övezetei
14. § (1) A vegyes terület sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület (Vt).
(2) A vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Településközponti vegyes területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet szerint megengedett rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(4) Településközponti vegyes területen:
a) ha a telek mérete eléri az 1500 m2-t, akkor maximum három rendeltetési egység helyezhető el, melyből lakás rendeltetési egység maximum kettő darab lehet. Minden további 1500 m² telekméret a megengedett rendeltetési egységek számát eggyel növeli.
b) amennyiben a telek mérete kevesebb mint 1500 m2-t, akkor a telken maximum kettő rendeltetési egység helyezhető el, melyből lakás rendeltetési egység maximum egy darab lehet. Az egyik rendeltetési egység hasznos alapterülete a másik rendeltetési egység hasznos alapterületének 50%-át nem haladhatja meg. Lakás nélkül önállóan is létesülhet egy, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet által megengedett más rendeltetési egység.
(5) A gépjárműtároló nem minősül egyéb rendeltetési egységnek.
(6) A lakásokat egy épülettömegben kell elhelyezni.
13. Gazdasági területek építési övezetei
15. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:
a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz),
b) ipari gazdasági terület (Gip),
(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A gazdasági terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített felületét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületen 100 m2-ként legalább egy lombos fát kell ültetni.
(4) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítása megengedett.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet szerinti rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el.
(6) Az ipari gazdasági területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet szerinti rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el.
14. Üdülő területek építési övezetei
16. § (1) Az üdülő terület sajátos építési használata szerint hétvégi házas terület (Üh).
(2) Az üdülő területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Üdülő házas területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet szerint megengedett rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(4) Az övezetben állandó lakó funkciójú épület, épületrész elhelyezése és üzemeltetése tilos, építményre bejelentkezhető lakcím nem képezhető.
15. Különleges területek építési övezetei
17. § (1) A különleges terület sajátos építési használata szerint lehet:
a) sportterület (K-Sp),
b) logisztikai terület (K-Log),
c) hulladékudvar terület (K-Hull).
(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Különleges sportterületen (K-Sp) golfpálya, idegenforgalmi-, vendéglátó-, turisztikai szolgáltató-, szórakoztató-, kulturális-, sportépület és legfeljebb 15 m magas fa szerkezetű kilátó építhető. (4) Az üzemeltetők és a személyzet számára lakások elhelyezhetők.
(4) A területen legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló szállásépület helyezhető el.
(5) A terület tagolására vegyes használatú magánutak létesíthetők.
(6) A területen a golfutakat gyalogosok, kerékpárosok számára közforgalmú útként kell kialakítani és fenntartani. A golfút burkolatszélessége min. 4,5m 1,0m széles füvesített padkával. A golfút területén felszín alatti közművek vezethetők. A vegyes forgalmú, szétválasztott rendszerű útként kell kialakítani. A vegyes forgalmú út burkolatszélessége min. 6,0 m 1,0 m széles füvesített padkával. A vegyes forgalmú út területén felszín alatti közművek vezethetők.
(7) A terület parkolási igényét teljes egészében saját telken kell kielégíteni.
(8) A területen turisztikai bemutató célú állattartó építmények elhelyezhetők.
(9) A lefolyó csapadékvíz befogadására a területen belül záportározót kell létesíteni.
(10) Különleges logisztikai területen (K-Log) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági, logisztikai célú, valamint szállítmányozáshoz kapcsolódó épületek, raktárak, irodaépületek helyezhetők el.
(11) Különleges logisztikai területen (K-Log) az övezetben lévő telkek akkor építhetők be, amikor a telken belüli háromszintű védőfásítás telepítése megtörténik.
(12) A terület parkolási igényét teljes egészében saját telken kell kielégíteni.
(13) Különleges hulladékudvar területen a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kiszolgáló építmények helyezhetők el.
Beépítésre nem szánt építési övezetek részletes övezeti előírásai
16. Közlekedési területek
18. § (1) Közlekedési terület sajátos használata szerint lehet:
a) közúti közlekedési terület (KÖu),
b) kiszolgáló út (KÖu-k),
c) egyéb közlekedési terület (KÖe).
(2) A közlekedési területek övezeti tagolását és szabályozási szélességét a szabályozási terv, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák.
(3) Közúti közlekedési területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet szerinti rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el.
(4) Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali (kétszer iskolázott) fasorok helyét biztosítani kell.
(5) A kiszolgáló út a magánterületeket kiszolgáló magántulajdonban lévő, közforgalom elől elzárható útterület.
(6) Az egyéb közlekedési területen csak a vasúti közlekedést kiszolgáló épületek helyezhetők el.
17. Zöldterületek övezetei
19. § (1) Az állandóan növényzettel fedett közterületek közpark (Zkp) övezetbe tartoznak. A közparkoknak közterületről közvetlenül megközelíthetőnek kell lenni.
(2) A zöldterületek övezeti tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A közparkok területének legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani.
(4) Zöldterületen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet szerint megengedett rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el.
18. Erdőterületek
20. § (1) Az erdőterület rendeltetése szerint lehet:
a) védelmi célú erdőterület (Ev),
b) egyéb erdőterület (Ee).
(2) Az erdőterületek övezeti tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A védelmi célú erdő területén épület nem létesíthető.
(4) Egyéb erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el, 10 ha-t meghaladó teleknagyság esetén maximálisan 0,5%-os beépítettséggel.
21. § (1) Az erdőterület rendeltetése szerint lehet:
a) védelmi célú erdőterület (Ev),
b) egyéb erdőterület (Ee).
(2) Az erdőterületek övezeti tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A védelmi célú erdő területén épület nem létesíthető.
(4) Egyéb erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el, 10 ha-t meghaladó teleknagyság esetén maximálisan 0,5%-os beépítettséggel.
19. Mezőgazdasági területek
22. § (1) Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő terület felhasználási egységekbe tartozik:
a) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
b) általános mezőgazdasági terület (Má),
c) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt).
(2) A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A mezőgazdasági övezetben gondoskodni kell a területek úttal történő megközelíthetőségéről. Zárványterületek nem alakíthatóak ki.
(4) A kertes mezőgazdasági területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet szerinti rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el.
(5) Az általános mezőgazdasági területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet szerinti rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el. Lakó funkciójú épület elhelyezése tilos.
(6) Tájgazdálkodási mezőgazdasági területen épületet elhelyezni nem lehet.
20. Vízgazdálkodási területek
23. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek (Vg) a vízfolyások, tavak, tározók, vízmedrek és partjuk, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.
(2) A vízgazdálkodási terület övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Vízgazdálkodási területen vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények alakíthatók ki.
21. Különleges területek
24. § (1) Beépítésre nem szánt különleges terület lehet:
a) temető területe (Kb-T),
b) tanyagazdálkodás területe (Kb-Ta),
c) zöldterület (Kb-Z),
d) bánya terület (Kb-B),
e) sportterület (Kb-Sp)
f) farm terület (Kb-F).
(2) A beépítésre nem szánt különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv és a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A különleges temető területen csak a temető működéséhez szükséges épületeket lehet elhelyezni. A beépítettség mértéke legfeljebb 2%, az párkánymagasság legfeljebb 4,5 m lehet.
(4) A különleges tanyagazdálkodás területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet szerinti rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el.
(5) A különleges zöldterület övezetben épületet, építményt elhelyezni nem lehet és burkolat nem létesíthető.
(6) A különleges farm terület övezetben (Kb-F) a lótartással, lovassporttal kapcsolatos épületek helyezhetők el.
25. § Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 16/2004. (X. 27.) önkormányzati rendelet.
26. § Ez a rendelet 2026. május 22-én lép hatályba.