Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2016 (VI. 6.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2023. 08. 01- 2024. 06. 28Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2016 (VI. 6.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról1
Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Étv. 6. § (1) bekezdésében, illetve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Győrzámoly település közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni csak
A helyi építési szabályzat
2. § (1) A szabályozási terv jelmagyarázata a terület sajátosságainak megfelelően, illetve a sajátos szabályozási jellemzők érvényesítése érdekében bővíthető.
(2) Az alkalmazott építési övezetek és övezetek típusa – szabályozási terv alapján – bővíthető.
Területfelhasználás
3. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból:
A szabályozás elemei
4. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezőek vagy ajánlott szabályozási elemek.
(2)3 A szabályozási terven használt kötelező elemek:
a) Művi értékvédelem:
aa) Műemlék és műemléki környezet,
ab) Régészeti érdekű terület lehatárolás,
ac) Helyi védett épület,
b) Táj-, és természetvédelem elemei:
ba) Natura 2000 területek,
bb) Tervezett védett természeti terület lehatárolás,
bc) Védett természeti terület,
bd) Bányatelkek,
c) Egyéb elemek:
ca) Védőtávolságok,
cb) Fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett terület,
cc) Hidrogeológiai B védőidom határa,
d) Közlekedés elemei:
da) Gyalogutak jelölése,
db) Kerékpárutak jelölése,
e) Vonalas szabályozási elemek:
ea) Állami alapadatok,
eb) Közigazgatási határ jelölése,
ec)4
ed)5
ee) Szabályozási vonal,
ef) Építési övezet határa,
eg) Szabályozási szélesség,
eh) Első építési vonal,
ei) Övezet azon részeinek határa, mely szerint az intenzitási mutatók számíthatók,
f) Építési hely,
g) Be nem építhető terület,
h) Építési övezet jele,
i) Teleken belüli védőfásítás,
j) Ajánlott, irányadó szabályozás elemei:
ja) Javasolt telekhatár,
jb) Javasolt építményelhelyezés,
jc) Közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek (autóbusz megállóhely, parkoló),
jd) Közműlétesítmények jele.
Közlekedési létesítmények
5. § (1) A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak a vonatkozó hatályos jogszabályok6, valamint jelen rendelet előírásai szerint lehet.
(2) A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad.
(3) A szabályozási szélességen belül a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.
(4) Üzemanyagtöltő állomás a vonatkozó jogszabályok szerint külön hatástanulmány alapján telepíthető, illetve lakóépülettől 50 m-es távolságon kívül létesíthető.
(5) Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasorok telepítése szükséges. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat ki kell egészíteni. Fasortelepítéseknél a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) alkalmazása, ültetése nem engedett. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat.
Kulturális örökség védelme
6. § (1) A települési értékvédelem kiterjed:
Táj- és természetvédelem
7. §15
Környezetvédelem
8. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni, illetve megkérni.
(2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre előzetes, esetenként részletes hatásvizsgálatot kell készíteni.
(3) Beépítési feltételek:
a) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia, ivóvízellátás biztosított,
b) a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,
c) a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,
d) az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását, a kibocsátások (szennyvíz, légszennyező anyagok, hulladékok) nem károsíthatják a környezeti elemeket és az épített környezetet, az emberi egészséget.
Föld védelme
(4) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba,
(5) Mezőgazdasági területen talajtani szakvélemény alapján csak a vonatkozó jogszabályok16 szerint kezelt szennyvíziszap és tisztított szennyvíz helyezhető el. Az elhelyezési engedélyt 5 évenként meg kell újítani. Termőföldet beruházás céljára csak az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb mértékben szabad igénybe venni. A humuszos termőréteg megőrzéséről gondoskodni kell.
(6) Az 1 ha-t meghaladó belterületi földek más célra való felhasználását megelőzően a talajvédelmi szakhatóságok hozzájárulása17 és a területileg illetékes ingatlan-nyilvántartási hatóság engedélye szükséges.
Közműlétesítmények
9. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél a vonatkozó jogszabályok24 előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(4) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére használatbavételi engedély csak akkor adható, ha a vonatkozó jogszabályban25 rögzített közművesítettség mértéke szerint:
a) lakóterület esetén
Építési övezetek általános előírásai
10. § (1) A település közigazgatási területén az árvízvédelmi töltés felé haladva a mértékadó belvízszint fokozatosan növekszik 112,5 mBf-ig. Ezt a tervezés során figyelembe kell venni. Bármely építési tevékenység csak a magassági szabályozás tartása mellett kezdődhet, a tömbre vonatkozó egyéb előírások figyelembe vételével.26
(2) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.
(3) A szabályozási vonallal érintett telkeknél útlejegyzés esetén a telekméret lehet kisebb, mint az övezetben előírt megengedett legkisebb telekméret.
(4) Az építési övezetekben a már kialakult beépítések területén az (2) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni:27
a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a (2) bekezdés előírásait kell alkalmazni.28
b) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek – közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők.
c) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.
(5) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a szabályozási tervben egyéb előírás hiányában a magasabb rendű vonatkozó jogszabályok29 előírásait kell alkalmazni. Előkert esetén az utcában kialakult jellemző állapotot kell irányadónak tekinteni.
(6) Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető, amennyiben nem esik bele az árvízvédelmi 110 m-es zónába, ahol terepszint alatti létesítmény nem helyezhető el.
(7) Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezésére a vonatkozó magasabb rendű jogszabály30 előírásait kell alkalmazni.
(8) A területfelhasználási egységen belül önállóan szabályozott zöldfelületeken: házikert, védőzöld, közterületi zöld, épület nem létesíthető, egyebekben a zöldterületekre vonatkozó 17. § előírásait kell alkalmazni.
(9) Az 1401 sz. út mentén az építési telkek csak a tervlapokon jelölt 3x5 m-es autóbeállók kihagyásával kerülhetnek kialakításra. Az 1401 sz. út mentén parkolósáv nem létesíthető.
(10) Az 1401 sz. út mentén kialakításra kerülő lakóterületek esetén a lakóépületek huzamos tartózkodásra szolgáló helységeit passzív zajvédelemmel kell ellátni.
(11) A beépítésre szánt területeken a tervlapon jelölteknek megfelelő formában alakíthatóak építési telkek, nyeles telek kialakítása csak akkor engedélyezhető, ha a telekalakításra vonatkozó egyéb előírások és jogszabályok előírásait nem sérti (különös tekintettel az oldalkerti előírásokra); egyéb esetben nem engedélyezett.
(12) Közforgalom számára megnyitott magánút:
a) 7,0 m szabályozási szélességgel alakíthatók ki maximum 4 építési telek kiszolgálásáig és maximum 40 m úthosszig.
b) 7,5 m szabályozási szélességgel alakíthatók ki maximum 10 építési telek kiszolgálásáig és maximum 80 m úthosszig.
(13) A magánút karbantartása, tisztítása a magánút tulajdonosának kötelessége.
(14) Közforgalom elől elzárt magánút nem alakítható ki.
(15) Nem kötelező a szabályozási vonal mentén telket alakítani kivételesen akkor, ha
a) a szabályozási vonallal meghatározott, tervezett útterület a tömbbelsőbe esik, és a telekalakításra vonatkozó jogszabályok előírásai miatt önálló telekként még nem alakítható ki;
b) a szabályozási vonal meglévő út kiszélesítését szolgálja, és nem történik útlejegyzés vagy kisajátítás, és a már beépített telken a rendeltetési egységek száma – a kiegészítő épületeket nem számítva – a tervezett építési tevékenységgel nem nő, vagy lakóövezet esetében legfeljebb két lakásosra nő.
(16) Az építési övezetekben jelölt telken belüli védőfásítások, zöldsávok telepítése, házszám, postaláda elhelyezése a használatba vételi engedély kiadásának feltétele.
(17) Saroktelek esetén a telek hosszabb oldalhatárával párhuzamos előkert mérete 2 m-ig lecsökkenthető, amennyiben azt a szabályozási terv méretezetten másként nem ábrázolja.31
(18) A tömbfeltáró úttal érintett kialakult (80%-ban beépített) tömbökben fekvő két útról megközelíthető telkek megoszthatók abban az esetben is, ha a létrejövő telkek méretei nem teljesítik az övezeti jelben előírtakat, de csak a tervezett tömbbelső út szabályozási vonalai mentén.32
(19) Az elő- oldal- hátsókert méretére – amennyiben azt a szabályozási terv méretezetten nem ábrázolja – a vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírásait kell alkalmazni.33
(20)34 A település közigazgatási területén minden egy lakó- és üdülőegység után 1 db gépjármű elhelyezését biztosítani kell saját telken belül. A gépjármű épületen kívüli elhelyezése esetén a gépjármű elhelyezésére szolgáló terület és annak megközelítését szolgáló közlekedési út nem számítható bele a zöldfelületbe. A gépjármű épületen kívüli elhelyezésére szolgáló terület minimális nagysága 1 gépjármű esetén 5 méterszer 5 méter. A közlekedési út szélessége minimum 2,5 méter. Ha az épületen belül kerül elhelyezésre a gépjármű, úgy annak megközelítésére szolgáló közlekedési út nem számítható bele a zöldfelületbe.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
|
beépítés módja |
legnagyobb beépítettség % |
legnagyobb szintterület – sűrűség |
legnagyobb építménymagasság. (m) |
legkisebb telekterület (m²) |
legkisebb zöldfelület (%) |
Lakóterületek építési övezetei
11. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:
a) falusias lakóterület (Lf),
b) kertvárosias lakóterület (Lke)
(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A falusias lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló – mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál. A területen a vonatkozó jogszabály35 előírásai szerinti építmények helyezhetők el.
(4) Falusias lakóterületen (Lf) a rendeltetési egységek meghatározásához kapcsolódó szabályok a következők:
a) Falusias lakóterületen legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el, ha a telek mérete meghaladja az 1000 m2-t, ez alatti telekméret esetén egy rendeltetési egység helyezhető el. A nem lakás céljára szolgáló rendeltetési egység alapterülete nem haladhatja meg a telekre épített lakás alapterületének 50%-át.
b) Nem tekintendő külön rendeltetési egységnek a lakóépülettől külön épületben elhelyezett garázs, tároló.36
(5) A kertvárosias lakóterület jellemzően laza beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen a vonatkozó magasabb rendű jogszabály37 szerinti építmények helyezhetők el.
(6) A lakóterületen a melléképületek közül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta létesíthető.
(7) A melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, tűzrakóhely, jégverem létesíthető.
(8)38
(9) Az oldalkert meghatározásánál a vonatkozó magasabb rendű jogszabály39 által meghatározott elhelyezési távolságok biztosítandók.
(10) Megengedett legnagyobb beépítési magasság az újonnan kialakított lakóterületen 4,50 m, illetve a már meglévő esetben a kialakult magasság a mértékadó. Tetőtér beépíthető.
(11) A használatbavételi engedély kiadásának közművesítettségi mértéke: a településen található mindenkori közművesítettség teljes kiépítése.
(12) Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez egyedi szabályozással (lásd: szabályozási tervlap), illetve ennek hiányában a vonatkozó magasabb rendű jogszabály40 előírásait kell alkalmazni, meglévő beépítéshez illeszkedéssel kell alkalmazkodni.
(13) Az Erdősor utca folytatásában tervezett falusias lakóterület esetében az egyes telkek beépítése előtt feltöltés szükséges a tervezett út szintjéig, valamint az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal előzetes egyeztetés szükséges a feltöltés mértékének pontosítása érdekében.41
(14)42
(15) Ha a szabályozási terv nem jelöl építési helyet, akkor az oldalhatáron álló beépítési módú lakóterületek esetében az utcában kialakult beépítési oldalra, beépítetlen környezet esetén a telek nyugati-északi oldalhatárára kell építeni.43
Településközponti vegyes területek építési övezetei
12. § (1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen a vonatkozó magasabb rendű jogszabály44 szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.
(4) Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez a vonatkozó jogszabály45 előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni.
Gazdasági területek építési övezetei
13. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:
a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
b) ipari gazdasági terület (Gip)
(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen a vonatkozó jogszabály46 szerinti építmények helyezhetők el.
(4) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(5) A területen a vonatkozó jogszabály47 szerinti építmények helyezhetők el.
(6) A mezőgazdasági jellegű üzemi gazdasági terület a művelésből kivont majorok, illetve állattartó telepek területe, amelyek elsősorban az állattenyésztéssel, illetve növénytermesztéssel kapcsolatos mezőgazdasági termelés (állattartás, termékfeldolgozás, tárolás stb.) építményeinek elhelyezésére szolgál. Elhelyezhetők még kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, továbbá szolgálati lakás is.
Üdülő területek építési övezetei
14. § (1) Az üdülőterület sajátos építési használata szerint lehet:
Különleges területek építési övezetei
15. § (1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:
a) temető, illetve kegyeleti rendeltetésű terület (Kt)
b) hulladékudvar (Khu)
(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A temető, illetve kegyeleti park rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k) építményeinek elhelyezésére szolgál.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
Közlekedési és közműterületek
16. § (1) A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint általános közlekedési és közműterület (KÖu)
(2) Az általános közlekedési és közműterületek övezete a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület.
(3) Az övezetben a vonatkozó jogszabály50 szerinti építmények helyezhetők el.
(4) A 112 hrsz-ú Köu övezeti jelű területen piactér is kialakítható.51
Zöldterületek övezetei
17. § (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark (Zkp), közkert (Zkk) illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér.
(2) A közpark területen a vonatkozó jogszabályok52 (4) bekezdés előírásait kell betartani.
(3) A szabályozási tervlapon a település beépítésre szánt területén jelölt (Zkp, Zkk) területek a terepadottságokból adódóan esővízszikkasztó tavak kialakítását is lehetővé teszik, az erre vonatkozó egyéb előírások figyelembe vételével.
(4) Közpark, közkert létesítése, rekonstrukciója során az építmények elhelyezéséhez javasolt kertészeti szakvélemény, az anyaghasználat során a természetes anyagokat kell alkalmazni.
(5) Közhasználatú zöldterületként biztosítani kell a Zkp, Zkk jelölésű területek (lásd: szabályozási tervlap) körbejárhatóságát és gondozott zöldterületi kialakítását.
Erdőterületek övezetei
18. § (1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott terület.
(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:
a) véderdő (Ev),
b) gazdasági (Eg)
c) közjóléti (Ek)
(3) A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott véderdő (Ev) területén épület erdei kilátó és magasles kivételével nem létesíthető az OTÉK 28. §-a alapján.
(4) Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályban53 foglaltaknak megfelelően.
(5) Közjóléti rendeltetésű erdőterületen legfeljebb 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályban54 foglaltaknak megfelelően.
Mezőgazdasági övezetek
19. § (1) Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:
a) általános mezőgazdasági terület (Má)
(2) A mezőgazdasági területek tagozódásánál gondoskodni kell a területek úttal történő megközelíthetőségének biztosításáról. Zárványterületek nem alakíthatóak ki, a meglévők feltárásáról gondoskodni kell.
(3) Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei a vonatkozó jogszabály55 alapján helyezhető el.
Természetközeli területek
20. § (1) Természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.
Vízgazdálkodási területek
21. § (1) Az egyéb területek a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.
(2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével.
EGYÉB ELŐÍRÁSOK
Tilalmak és korlátozások
22. § (1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 14/2003. (XI. 26.) rendelet és annak mellékletét képező ÉT-2 és ÉT-3 (munkaszám: 01003) szabályozási tervlapok, valamint a rendelet módosításai: a 17/2004. (X. 27.) önkormányzati rendelet, a 14/2006. (IX.16.) önkormányzati rendelet, a 22/2008. (XII. 30.) számú rendelet és annak mellékletét képező Tm-2/m (Msz.: 07067) szabályozási tervlap, a 8/2010. (VI. 28.) számú rendelet és annak mellékletét képező Tm-2/m (Msz.: 09071) szabályozási tervlap, a 11/2010. (X. 15.) számú rendelet, a 10/2014. (XII. 3.) önkormányzati rendelet és annak mellékletét képező Tm-2/m2 (Msz.: 14029) szabályozási tervlap, az 1/2016. (II. 3.) önkormányzati rendelet és annak mellékletét képező SZTM-15110 (Msz.: 15110) szabályozási tervlap, a 4/2016. (III. 8.) önkormányzati rendelet és annak mellékletét képező SZTM-15123 (Msz.: 15123) szabályozási tervlap.
Módosításokkal egységes szerkezetben
Az 1. § (3) bekezdése a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VII. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. § (3) bekezdése a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (IX. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. § (3) bekezdése a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. § (3) bekezdése a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2023. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés e) pont ec) alpontját a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2023. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 4. § (2) bekezdés e) pont ed) alpontját a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2023. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
OTÉK 26. §
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
Hatályon kívül helyezte a 18/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 18/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 18/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 18/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 18/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (XI. 8.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2017. november 9-től.
Hatályon kívül helyezte a 18/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-től.
A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet
növény- és talajvédelmi feladatokat ellátó hatóság
Győr-Révfalu: 35800/5039-11/2023. ált. és 35800/5039-14/2023. ált. számú kijelölő határozat, Nagybajcs-Nyugat: 35800/3819-9/2020.ált. számú kijelölő határozat
A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet
Beiktatta az 5/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. március 29-től.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
OTÉK 26. §
OTÉK 8. §
Módosította a 13/2016. (XI. 30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. december 16-tól.
Módosította a 12/2020. (VII. 17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. augusztus 1-től.
Módosította a 12/2020. (VII. 17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. augusztus 1-től.
OTÉK 35. §
OTÉK 42. §
Módosította a 12/2017. (XI. 8.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. november 9-től.
Beiktatta a 11/2017. (IX. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. október 19-től.
Beiktatta a 12/2017. (XI. 8.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. november 9-től.
A 10. § (20) bekezdését a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 14.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
OTÉK 14. és 32. §
Módosította a 8/2019. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. szeptember 27-től.
OTÉK 13. és 32. §
Hatályon kívül helyezte a 13/2016. (XI. 30.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016. december 16-tól.
OTÉK 36. §
OTÉK 35. §
Beiktatta a 7/2019. (V. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. június 28-tól.
A 11. § (14) bekezdését a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 14.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.
Beiktatta a 12/2020. (VII. 17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. augusztus 1-től.
OTÉK 16. és 32. §
OTÉK 35. §
OTÉK 19. és 32. §
OTÉK 20. és 32. §
Módosította az 5/2018. (X. 9.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. november 9-től.
A 14. § (6) bekezdését a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 14.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
OTÉK 26. §
Beiktatta a 10/2017. (VII. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. július 19-től.
OTÉK 27. §
OTÉK 28. §
OTÉK 28. § (4)
OTÉK 29. §
Módosította az 5/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. március 29-től.
Az 1. mellékletet a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VII. 23.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be. Az 1. melléklet a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (IX. 13.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 14.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2023. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. mellékletet a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VII. 23.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be. A 2. melléklet a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (IX. 13.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 14.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2023. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.